Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-08 / 106. szám
4 « PETŐFI NÉPE Si 1984. május 8. ANKÉT A FŰTÉSI IDÉNY TAPASZTALATAIRÓL Mitől lesz melegünk? A távfűtési idény vége ugyan április 15-e, 'de a váratlan hideg miatt az utóbbi napokban is fűtötlék a lakásokat. Ennek ellenéin megfelelő tapasztalatok állnak rendelkezésünkre ahhoz, hogy leszűrhessük az 1983—84-es szezon tanulságait. Az elmúlt télen ugyanis igazi tél volt, s Kecskeméten, ahol a megyében a legtöbb a távfűtéses lakás, nőtt a panaszok száma is. Legalább is ezt tanúsítják a Petőfi Népében megjelent cikkek, a szerkesztőségbe érkezett levelek, telefonok. (Bács-Kiskun más városaiban a megyei tanács tudomása szerint nem volt gond a távfűtéssel. A miértre kerekasztal beszélgetésen kerestük a választ. A meghívottak: Márton Lajos, a Kecskeméti Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat igazgatója, Mihala László, az IKTV fűtési üzemvezetője, Tantó Árpád, a DUTÉP főüzemvezetője, Söreg Dé. s, a BÁCSBER főmérnöke, Rozsnyai Kálmán, a megyei tanács csoportvezetője, Darvas László, a szakszervezetek szakmaközi bizottságának tagja (s mellesleg egyik érintett lakó). Sajnos, a tervező intézet képviselője a meghívás ellenére nem érkezett meg ... Minimális energiával maximális hőmérsékletet V. T.: — Mielőtt a szolgáltatásról beszélnénk, a tervezés, építés helyzetét .nézzük meg. S azt is, jó-e az az egycsöves .fűtési rendszer, amelyet ma a panel- házakban általánosan alkalmaznak? '< ,' Sőreg D.: — A távfűtésnek alapvetően két módja van. A kétcsöves és az egycsöves. ’ Előbbi tetszés szerint szabályozható, elzárható, az utóbbi nem. A megfelelő hőleadást a radiátorok elemszámának változásával oldják meg. Hogy némiképp szabályozni is lehessen, az alumínium radiátorokba beépítettek egy szelepet. Darvas L.: — Ez az, ami eleve nem működik, vagy azonnal elromlik. Sőreg D.: — Az ÉVM műszaki fejlesztési főosztálya — éppen a szelepproblémák kiküszöbölésére — a tipizált rendszer (TR) alkalmazását javasolta. Ennek lényege: a fűtőtest előtt egy átkötőcsövet építünk be, így a radiátor akár teljesen elzárható, a víz továbbáramolhat, s mindenütt meglesz az előírt hőfok. V. T.: — Ez nem mindig és nem mindenütt igaz. S a hiba forrását elsősorban már a tervezésben kell keresni! Tantó A.: — A fűtési rendszerrel szembeni követelmény: a minimális és időszakonként változó hőmennyiséget garantáltan le tudja adni. S erre minden nálunk beépített rendszer, tehát az egycsöves is képes. Sőreg D.: — Bizonyítja ezt az is, hogy tavaly, december 6-án egy távfűtővezeték beállítása miatt kikapcsoltuk a városközpontban a melegvíz-szolgáltatást. Előző este azonban túlfűtöttük a lakásokat, s másnap tudomásunk szerint nem is volt probléma. Tantó A.: — Az utóbbi tíz évben nagyot fejlődött a fűtési rendszerek tervezése. S így — a pontosabb számítások következményeként — kevesebb a tartalék. Most a lakószobára előírt 20 Cal- sius-fokot két fok többlettel tudjuk biztosítani. Két éve még három fok volt a különbség. S bejött egy szorító fék is, az energiatakarékosság. Márton L.: — Ez utóbbi a rendszer tervezésekor nem volt kiemelt fontosságú népgazdasági érdek. Ma igen. S mi, az öt év előtti 320 ezer kilbjoule-lal szemben most 247 ezerrel teszünk eleget a feladatunknak. Az egycsöves rendszer azonban nagyon érzékeny a tervezési hibákra. V. T.: — A „kidekázott” tervezés ellenére — vagy éppen ezért — tanulságos a nem régi eset is... Mihala L.: — A Batthyány utcában októberben elkészült egy ház. A fűtést azonban december 20-án vettük át végleg. Közben a DUTÉP 33 darabot kicserélt a terv szerint beépített 120 radiátorból. Tantó A.: — Tény: bár sok tényezőt ismerünk, még mindig sok a bizonytalanság. A hibákat, persze meg kell szüntetnünk. Az izgalmas kérdés az, hogy az így nyert tapasztalatok mikor, menynyi idő elteltével jelennek meg a következő tervezésben, kivitelezésben? Sok is, kevés is V. V. V. T.: — Egy nem túl jó példa erre is van a hőközpontokkal. • Kecskeméten még ma is a hatszáz lakást kiszolgáló hőközpontok épülnek, holott régen kiderült, hogy ezek nem elég rugalmasak. Mihala L.: — 1976-ban kezdődött a Széchenyivárosban a tömeges lakásépítés. Két—háromszáz lakás átadása után világossá vált, hogy a lakások fűtési rendszere nem jó, s >a nagy hőközpont túlságosan merev. Tantó A.: — Hosszú az anyag- beszerzés ideje is. Bizonyos esetekben másfél-három év. Az a mérnök, aki ezt a fűtési rendszert tervezte, most külföldön dolgozik, s a feladata: a napi beszerezhető berendezésekhez azonnal készítsen műszaki terveket, amelyeket a kivitelező is rögtön megvalósít. V. T.: — Milyen egyáltalán a kapcsolat a tervező, a kivitelező, a beruházó és a szolgáltató között? Márton L.: — Javuló. De lehetne még jobb is. Az üzemeltetői szempontokat már a tervezésnél érvényesíteni szeretnénk. Mihala L.: — Üj abban megkapjuk a fűtési rendszer terveit véleményezésre. Például az új gar- zonházét. Y. T.: — Ez már a harmadik Kecskeméten. Mihala L.: — Az első szegedi panelból készült, kétcsöves rendszerrel. Ám ami érdekes: annak a tervezője lényegesen nagyobb hőveszteséget számolt 210 lakásra, mint a Petőfi ■ Sándor utcai 281-re. Sőreg D.: — Időközben az ÁÉTV az észrevételek alapján módosította a terveket, s mi ennek megfelelően építtettünk. Az új garzonház fűtése tehát biztosan jobb lesz, mint az árpádvárosié volt. Többet fizet, vágy kabátot húz? V. T.: — Térjünk rá a szolgáltatásra. Néhány éve volt egy kísérlet Kecskeméten, amelynek lényege: minden lakókban külön mérték az elhasznált fűtőenergiát. E módszer elterjesztése egyrészt ösztönözne a takarékosságra, másrészt alkalmat adna egyedi igények kielégítésére. Most viszont ott tartunk, hogy vitatkozik a fűtőmű és a lakástulajdonos, megvan-e az előírt 20 fok. Rozsnyai K.: — Évekig hozzászoktunk a 25—28 Celsius-fokos szobákhoz. Amikor a szigorúbb energiatakarékosság életbe lépett, tudomásul kellett venni a hatását. Az akkori panaszhul’lám elcsitult, szerintem most már az egyedi hibákat kell kiküszöbölni. Tantó A.: — A 20 foknak mindenütt meg kell lenni. Az már egyéni megítélés dolga, hogy elég-e. De az előírásnak megfelel. Márton L.: — Kecskeméten általában nincs távfűtési probléma. A 20 fokot .tartjuk, inkább fölé megyünk. V. T.: — De ha valaki 23 fo- . kot szeretne, s vállalja, hogy a többletet megfizeti... Márton L.: — Az energiatakarékosságot forinttal nem lehet kiváltani. Arról nem is beszélve, hogy a fűtési díj minden lakossági forintjához 2,80 forintot dotációként hozzátesz az állam. Tantó A.: — A jelenlegi tarifarendszer mellett a lakásonkénti mérés nem éléggé ösztönző, így vitatkozni sem nagyon érdemes rajta. Azon sem, hogy elég-e a 20 fok, vagy legyen inkább 22. V. T.: — Persze az sem kifejezetten takarékoskodás, hogy átalánydíjért a konyhai gázsütővel, vagy a fürdőszobai meleg vízzel fűtenek... Rozsnyai K.: — A témát mindenképpen érdemes fölvetni! Hiszen az igények növekedése magával hozta, hogy ki-ki maga dönthesse el: többet fizet, vagy fölveszi-e otthon a nagykabátot. V./ T.: — Ez — ma még — a jövő. A jelen a .20 fok. De az tényleg megvan-e? Márton L.: — Általában igen. A fogyasztók 95 százaléka elégedett a fűtéssel, mindössze 5 százalékuknál volt probléma, döntően a Petőfi Sándor és a Lóverseny utcában. Darvas L.: — A többiek talán nem veszik a fáradságot, hogy szóljanak... Márton L.: — Az a kérésünk, hogy ahol valóban nincs meg a a 20 fok,, ott jelezzenek, s azonnal intézkedünk. Darvas L.: — Jelzünk és jeleztünk már nem egyszer és nem kétszer. Én magam a Lóverseny utcában lakom, és személyesen, telefonon, levélben is közöltem: a lakásunkban, s a környéken jó néhányban még, hideg van. De nem történt semmi. Ügy értem, érdemleges változás. Volt, hogy a megyei tanács isegítségét kellett kérni, mert a szolgáltató vállalat' már-már hatóságként lépett fel. Aztán meg se szó,_ se beszéd, kikapcsolják á fűtést, mint a karácsony ellőtt! napon az ünnepi készülődés idején történt. Értesítés utólag, a másnapi újjkágban. V. T.: — A Petőfi Népe előtte is közölte volna, ha megkapja az információt. Bár különösebben ez sem elégítheti ki a fogyasztókat. Rozsnyai K.: — A megfelelő előzetes tájékoztatás mindenkor nélkülözhetetlen. Márton L.: — Ezzel a 'kritikával egyetértek. Igaza van a lakónak, ő az IKTV-vel áll szerződésben. De hadd tegyem hozzá: Kecskeméten lényeges gond a Petőfi Sándor utcai gárzonház- zal van, valamint a Lóverseny utcában hat tízemeletes és négy ötemeletes házban. Előbb a megoldás, utána a felelőskeresés V. T.: — Mi a gond, és mit kell tenni a megszüntetés érdekében? Márton L.: — A garzonházat úgy tervezték, hogy alul az üzletek fűtöttek. De nem készültek el a lakásokkal együtt, s szigetelve sem voltak, így az első két emeleten fáztak a lakók. Még akkor is, amikor az előírt egy helyett bét szivattyút járattunk i(ez évente 150 ezer forint többletkiadás a vállalatnak). Egy próba során kiderült, ha a tev szerint üzemeltetünk, akkor az első emelet egyik lakásában 15,5 fok van. A rendjszert újra kell tervezni, s ennék megfelelően átlala- kítani. Tantó A.: — A beruházó — gondolom — elkészítteti az új tervet, vagy a módosítást, a kivitelezőnek pedig kötelessége azt végrehajtani. A DUTÉP ettől nem szokott elzárkózni. V. T.: — A határidő máris sürget, hiszen 1984. október 15. az újabb fűtési szezon kezdete. De mi a probléma a másik említett területen ? Mihala M.: — A Lóverseny utcában egy öszvérmegoldást alkalmazott a DUTÉP. A rendszer, sem TR, sem fordított U-csöves. A hiba az első, enyhe télen nem jött elő. Az idén viszont igen. Nem kielégítő a fűtés, főként a tízemeletesek, alsó szintjein. Darvas L.: — Meg az őíösökbeii sem. ‘ 1 ™"• * ; 1 Mihala L.: — Ezen épületei? fűtőrendszerének garanciális javítására vonatkozó igényünket bejelentettük a BÁCSBER-nek. Néhány helyen elengedhetetlen a radiátorcsere. De az IKTV, mint szolgáltató, csak a házban lévő hőfogadóig felel a rendszerért. A lakások fűtőtestjeinök garanciális cseréje érdekében OTP-társas- házaknál a tulajdonosoknak kell eljárni. Hőfelügyelő V. T.: — Ez elég körülményes, tekintve, hogy a lakók nagy többsége nem fűtési szakember. A hibát csak az IKTV derítheti fel. S mint már egyszer elhangzott: a lakó a távfűtővállalattal kötött szerződést. Rozsnyai K.: — S egyáltalán nem fontos számára, ki a tervező, a kivitelező, ö kész lakást vásárolt. Sajnos, hibásat. S itt az értékesítőnek, az OTP-nek is be kell kapcsolódnia, érvényesíteni a tulajdonosok érdekeit. De előbb . műszakilag kell megoldani a problémát, s csak utána lehet pereskedni. Tantő A.: — Még egy fontos, és Kecskeméten is gyakorlatilag megoldatlan kérdésről szólok. Ma már szétvált egymástól a szolgáltatói és az üzemeltetői funkció. Előbbiért felel a hőfogadóig az IKTV, utóbbiért azonban a társasházban senki. A fűtőrendszer tele van szabályozószelepekkel , s ezeket hiába állítják be jól, ha egyet elcsavarnak, felborul az egész. S akkor a fűtőrendszert éppúgy felügyelhették, mint a a lifteket. Y. T.: — Ez utóbbival egyet lehet érteni, de-az egésznek' ak- ' kor van értelme, ha az elkészült rendszer bizonyítottan jól működik. Végezetül: mit vár a következő fűtési idénytől a szolgáltató és a lakó? Márton L.: — Ha a jelenlegi norma megmarad, s a hibákat megszüntetjük, akkor nem lehet nagyobb gorid. De a biztonság érdekében automatikus visszajelzésekre van szükségünk — a lakásokból. Darvas L.: — Én azt várom, hogy a lakó, aki fizet a szolgáltatásért, kapja meg az érte járó meleget. Mindig. Ha pedig jogos panasza van, akkor nagyobb sagítőkészságet kérek. Ügy gondolkodjanak a „kívülállók”' is, mintha a saját lakásukról lenne szó. Yáczi Tamás Szabálytalankodó vállalatok „Az előző esztendeit,. . pest romlott a pénzügyi fegyelem” — állapítja meg évről évre a vállalatok és szövetkezetek gazdálkodásának elenőrzését öszegező jelentés, amely az idén márciusban is a kormány ülésének napirendjére került. A bizonyítvány, ezúttal sem volt jobb a korábbinál. A Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága 1983-ban összesen 3220 vállalat és szövetkezet háza Táján vizsgálódott, és ellenőrizte — teljeskörűen — az 1981. és 1982. évi gazdálkodás szabályszerűségét. Az ellenőrzések 81,7 százalékát jegyzőkönyv felvétele követte. Erre akkor van szükség, ha a revizorok lényeges hibát, mulasztást, szabálytalanságot tapasztalnak. Kétségtelen: a gazdálkodók helyzetét nem javítják a gyakori szabályozó-módosítások: a sűrű változtatások időszakában gyakrabban vétenek. Ugyanakkor az is előfordul, hogy némelyik cég a szigorú gazdasági feltételeket ügyeskedéssel, számviteli manőverezéssel igyekszik kivédeni. Pénzügyi manőverek A főigazgatóság szakemberei úgy vélik: a pénzügyi fegyelem rosszabbodásához hozzájárult az is, hogy változatlanul nem kielégítő a pénzügyi—számviteli munkakörben dolgozók munkájának megbecsülése. Mindez fokozza a fluktuációt (és ezáltal a szakértelem csökkenését), valamint a létszámhiányt, ami viszont kapkodáshoz, pontatlansághoz vezethet. Sok nehézséget okoz az is, hogy a belső ellenőrök megbecsülése sem megfelelő, különösen a szövetkezeti szektorban hagy sok kívánnivalót maga után. Erre utal, hogy olykor nem helyesbítik az önrevízióval feltárt szabálytalanságot. Inkább a hatósági ellenőrzés és a bírság kockázatát vállalják. Az ellenőrzések gyakori számszerű pontatlanságot (az 1981. évinél 16 százalékkal többet) tapasztaltak a vállalati eredmények kiszámításánál. A pontatlanság csaknem fele a költségvetési kapcsolatokat is érintette. A különböző adóhiányok aránya 64 százalékos volt. A revizorok arra is fényt derítettek, hogy mind több gazdálkodó próbálkozik pénzügyi manőverekkel kímélni fejlesztési alapját. Ilyen szabálytalan elszámolásokat tapasztaltak pédául a Május 1. Ruhagyárban, a Metripond Mérleggyárban, a Magyar Kábel Művekben, a Borsodi Vendéglátó Vállalatnál, a Dunavecsei Fémipari Vállalatnál, a Jászberényi Aprítógépgyámál, a Mosonmagyaróvári Timföld- és Műkorundgyárban, valamint az áfészek 60 százalékánál. Gyakoribbá váltak a különböző adók (munkadíj-, ^részesedési, bérfejlesztési adók) téves számításai. Több bírság Növekedett a szabálytalanul, vagy vitatható módon szerzett személyi jövedelmek és más előnyök aránya. A főigazgatóság ebben a témakörben 263 gazdálkodónál végzett vizsgálatot, és a revizorok 154 helyen tártak,fel szabálytalanságokat. -A hibák száma ennél is több, egy-egy gazdálkodóra ugyanis átlagosan két kifogásolható jelenség jutott, de olyan szervezet is akadt, ahol 4—6 féle szabálytalanságot is vétettek. Gyakori szabálytalanság volt, hogy jogtalanul fizettek térítési díjat a személyi tulajdonban levő gépkocsira* szakálytalanul létesítettek másod- és mellékállásokat, vállalati pénzeket magáncélra használtak. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint az is gyakran előfordult, hogy a gazdálkodó szervezetek vezetői jogtalan előnyt biztosítottak a vgmk-knak és szakcsoportoknak. A szabálytalanul szerzett jövedelmekkel kapcsolatban az elemzések megállapították: nagy részük megfelelő vezetői magatartással kizárható vagy kiküszöbölhető lett volna. Mindezt bizonyítja, hogy a feltárt esetek csaknem kilencven százaléka mögött a vezetők elnéző magatartása, az ellenőrzés elmulasztása rejlett. A szabálytalanságok következménnyel járnak: az utóbbi időszakban növekedett a vállalatok által kifizetett bírságok összege és a személyes felelősségre vonás. 1983-ban a gazdálkodókra összesen 1 milliárd forintot (az 1981. évihez képest 44 százalékkal többet) róttak ki. A visszaesőknek (a vizsgált időszakban 324 volt az ismétlődően hibát vétők száma) az átlagosnál jóval nagyobb bírságot kellett fizetniük. Több a személyes felelősségre vonás is. Növekvő szigor A főigazgatóság saját hatáskörében 1981-hez képest tavaly 20 százalékkal több szabálysértési eljárást indított. Emellett más hatóság (elsősorban a kereskedelemben) 55 alkalommal kezdeményezett szabálysértési eljárást. Az ellenőrzési szervezet 133 alkalommal kezdeményezett munkajogi felelősségre vonást, és a befejezett esetek 85 százaléka zárult fegyelmivel. Bűncselekmény alapos gyanúja, a társadalmi vagyon elleni vétség, adócsalás, és más súlyos mulasztások miatt nyolc esetben tett feljelentést a szervezet, emellett négy alkalommal gazdasági bírság kiszabását kezdeményezte. Az ellenőrzés tapasztalatai alapján a kormány a közelmúltban megtartott ülésén megállapította: a fegyelem megsértőivel szemben tanúsított elnéző magatartás miatt veszteségek érik a népgazdaságot. Kötelezte az irányító szerveket, hogy tegyenek intézkedéseket a hiányosságok megszüntetésére, a mulasztók és a szabályok sértőinek felelősségre vonására. M. P. IPARI TEVÉKENYSÉG AZ 'ÁftÉZlNÉL A Kiskőrös és Vidéke ÁFÉSZ ipari tevékenysége egyre bővül. A már hagyományosnak számító élelmiszerfeldolgozás mellett újabban a COM- PACK Kereskedelmi Vállalatnak bércsomagolást végeznek az áfészben dolgozó asszonyok; növelve a szövetkezet árbevételét. Tóth Sándor, a tabdi Szőlőskert Termelőszövetkezet elnöke egy elegáns, ízléses címkéjű fémdobozt forgat a kezében. — Ez savanyúkáposzta, amelyet a Budapest határában gazdálkodó Ferihegyi Termelőszövetkezet készít egy NSZK-beli cég számára. Az alapanyagot a közös gazdaság, az adalékokat — a bort és a fűszereket — a megrendelő adja. Az idén máfefél millió kilós doboz és félmillió műanyag zacskóba töltött tartósított káposztára kötöttek megállapodást. Kamionokban — az említetteken kívül — mintegy kétezer tonna hordóskáposztát szállítanak ki. A megyéből is küldenek a tiszakécskei Béke és Szabadság Termelőszövetkezetből —, tájékoztat az elnök. A téma úgy’került szóba, hogy a Szőlőskert Termelőszövetkezet a megye egyetlen közös gazdasága, amely 1983. január 1. óta engedélyt kapott exportszervező és .nagykereskedelmi iroda létesítésére. Az iroda célja: az el-' adók és a vevők összehozása, a kis tételek exportjának megszervezése, neve: Exorg, vagyis a Szőlőskert • Termelőszövetkezet Exportorganizációs és Nagykereskedelmi Irodája. — Az ötletet az adta, hogy a külkereskedelmi vállalatoknál a sok szervezést kívánó kisebb jelentőségű üzletek kötésére nincs létszám, pedig a mezőgazdajcáigi és ipari szövetkezetek, középvállalatok számos termékéit lehetne exportálni, ha megtalálták a piacokat, öt külkereskedelmi vállalattal tartottunk kapcsolatot. Tavaly mintegy .két és fél millió dollár értékű árut közvetítettünk a Német Szövetségi Köztársaságba. Ez még a tanulóév volt. Az idén előreláthatóan •ennek többszörösét értékesítjük partnereink segítségével a nyur gáti piacon, ugyanis újabb cégek érdeklődtek a magyar áruk Iránt. Ebben az évben osztrák partnerekkel is szeretnénk felvenni a kapcsolatot — mondja Tóth Sándor. A számottevő keresletnövekedés, amelyről az előbb beszélt, elsősorban a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek iránti érdeklődést tükrözi. Az elnök .tanulmányozza a megrendeléseket és néhányat felsorol: 900 tonna álma, 800 tonna vöröshagyma. Ez utóhhlt az apátfalva! termelőszövetkezetből j indítják útnak. Tavaszi szállításra kérnek a nyugati partnerek mintegy ezer tonna gyümölcs, és zöldségfélét. A termelőszövetkezet iránti bizalmat tükrözi, hogy mintegy 50 .napra két kamiont kapnak partnereik számára. Természetesen ezeket naponta meg kell tölteni áruval. Az irodának négy alkalmazottja van, de sokat foglalkozik ,a kereskedelemmel az elnök .is. Elmondja még: — Mi is rájövünk a gyakorlat során — ami mostanában egyéb- ként gyakran elhangzik különböző fórumokon — annak igazságára, hogy a kereskedelem tudomány, és meg kell tanulni. Sok még a lehetőség. Saját példánkkal bizonyíthatom, hogy olyan árucikkekre is van kereslet, amire nem is gondoltunk. Eladtunk például kétszázezer puha fából készült raklapot, melyet egyszeri használat után eldobnak. Azelőtt ezeket a raklapokat csak keményfából fogadta el a nyugati partner. Értékesítettünk napraforgómagot madáreledel- kén,t, és sorolhatnám tovább. A paletta tehát színesebbé tehető, a lehetőségek jóval nagyobbak az eddig ismertnél. A tabdi termelőszövetkezet kedvezőtlen adottságú gazdaság, a külkereskedelmi , szervezésiből származó bevételének egy részét az alaptevékenységének fejlesztésére fordítja. Kereskedő Sándor KILÉPÉS A HAGYOMÁNYOS SZEREPKÖRBŐL Exportszervezők Tabdin
