Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-30 / 125. szám
/ 1984. május 30. # PETŐFI NÉPE • 3 EGYMÁSÉRT ÉS AZ ÜGYFELEKÉRT A svéd tudomány napjai Bácsalmáson, a kitüntetett postahivatalban NEM VOLT ELVESZTEGETETT IDŐ Tizennyolc hónap alatt főtörzsőrmester Q Egy kedves kis utcácska, tavasznyilás idején. O Az alpári holt-Tisza a halászcsárda „alól” fényképezve. Boros Istvánná bácsalmási postahivatal-vezető szerint azok, akik nem szpktak, hozzá az intenzív munkához, jobb, ha nem jelentkeznek postásnak. Miért? Annyira fárasztó szolgálat az övék? Akik talán kételkednek ebben, javaslom, kérdezzék meg Bácsalmáson Kalmár L ásziónét, aki hétközben kerékpárral, s gyalog kilenc utcát jár végig, hogy a címzetteket felkeresse. Leveleken és pénzen kívül, naponta ötszáz újságot is visz az előfizetőkhöz. Reggel 8-kor indul, a hivatalból, és 14 óra, mire kézbesítői körzetében az utolsó házba is bemegy. Lelkiismeretesen, pontosan dolgozik. Megbízható. Ezért becsülik a falubeliek. Rajta kívül a Vida Józsefné vezette Rákóczi kézbesítő brigádban és más munkacsoportokban harmincegy kollégájának : a feladata még a városi jogú nagyközség postai ellátása. Tavaly kétszázezer levelet, négy és fél ezer csomagot és számos egyéb küldeményt továbbítottak a címzetteknek. Hetvenhatezer-kétszáz- nyolcvanhat telefonbeszélgetést kapcsoltak. Távirattal egyszer sem késtek. Mind a 25 780-at idejében eljuttatták azokhoz, akiknek szólt. Éjszakai telefonügyele- tükkel Bácsalmásnak estétől reggelig sem szűnik meg a kapcsolata a külvilággal. Ezenfelül szakmailag és néhány szolgáltatással segítik hét település — Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja, Tataháza, Mátételke, Madaras és Katymár — postahivatalainak a munkáját. S, hogy a hírlapterjesztéssel sem állnak hadilábon,' azt jól mutatja: márciusban több ihint 80 e^er újságot és képeslapot értékesített — megrendelésre és napi vásárlásra — ez a postahivatal. — Jön a postás! — hangzik fel a délelőtt óráiban itt is, ott is a nagyközségben. Az emberek várják őket. Ki a sarkon, ki a kapuban. Akad olyan, aki csodálkozik, amikor ismerős postása szolgálat közben nem fogad el tőle egy-két pohár bort. „De rátarti!” — vetik a szemére ilyenA közelmúltban Kiskunhalason a határőrök ünnepélyes keretek között szereltek le. Kátai József alezredes méltatta helytállásukat a s zo I gá Lat teljesí téstoen. A leszerelő katonák közül példamutató tevékenységükért, a szocialista versenymozgalomban végzett eredményes munkájukért sokan előléptetésben, dicséretben és más elismerésben részesültek. Sörös József főtörzsőrmesterré lépett elő. — A határőrségre .mindig nagy szeretettel femlékeze/n majd visz_ sza, mert számomra a. katonai Szolgálat emberileg igen hasznos volt. Megférfiasodtam, és még jobban megszerettem a határozott, céltudatos munkát. A nehéz feladatokat minőiig vonzónak találtam. Számomra a 18 hónapos szolgálat nem volt elvesztegetett idő. Fiatal ember, de amit lehetett, mindent elért az életben, bár az is igaz, hogy nagyon sokat tett érte. Bevonulása előtt a Kisszál- lási Általános Iskolában dolgozott a feleségével tanítóként. A Bajai Tanítóképző Főiskolát társadalmi ösztöndíjasként végezték el, majd rövidesen összeháza_ sodtak. Kisszálláson nagy szeretettel fogadták a fiatal pedagógus házaspárt. Turcsányi László í igazgató és a pedagógusok sokat segítettek a pályakezdésnél, a beilleszkedésben. Mindketten jól- érezték magukat a nagyszerű alkotó közösségben. A szolgálati lakás, a nyugodt körülmények és az 1982-ben született kislányuk, Judit boldoggá tette őket. A jjiagas fokú szakmai követelmény, az egyéni igényesség, valamint az igazgatói ösztönzés hatására a férj folytatta tanulmányait Pécsett a Janus Pannonius Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom kiegészítő szakán, majd 1982 novemberében bevonult a határőrséghez | sor,katonai szolgálatának letöltésére. . - . —' Attijl tartottam, hogy a katonai szolgálat megszakítja tanulmányaimat, és nehég;. lesz majd az, újrakezdés. Nagy meglepetés ért, amikor az újonckiképzés során megtudtam, hogy folytathatom tanulmányaimat abban az esetben, ha a kiképzési feladatokat magas szinten teljesítem. A tisztesiskolát kiváló eredménnyel, tizedesként végezte el. A kiképzés ideje alatt tanult és tanított. 1978-ban a főiskola KISZ-titkáraként lett párttag. A határőrségnél a pártmunkából ‘is alaposan, kivette részét. A fiatal katonák szívesen fordultak hozzá gondjaikkal; mert tudták: rá mindig lehet számítani. Sokszor úgy érezte — különösen a vizsgaidőszakban —, hogy nagyon elfáradt. Nehéz egyszerre katonának, férjnek, családapának és diáknak lenni. A munkája elismeréseként sok kedvezményt kapott, és a főiskolai vizsgáit is Sorra letette, jó eredménnyel. A század- politikai tisztje engedélyével — annak irodájában — tanult késő éjjelig. Parancsnokai munkatársai megbecsülték, megszerették az örökké tevékeny katonát. A fiatalok nevelésében eb ért eredményes munkájáért egyre magasabb rendfokozatba lépett elő, egyénileg U határőrség háromszorosan Kiváló Katonája kitüntető címet is elérte. Leszerelése alkalmával az országos parancsnok Kiváló Határőr jelvény- nyel tüntette ki, és főtörzsőrmesterré léptette elő. További céljai? — Munkahelyemen visszavárnak, és számítanak rám, sokat és eredményesen akarok dolgoz- ; ni, élethivatásomnak megfelelően. Bakos Péter • Szorgalmasan dolgoznak a hivatalban. • Pénz áll a házhoz! Kalmár Lászlóné kézbesítő (balra) délelőtti kőrútján. (Méhesi Éva felvételei) kor, és eszükbe sem jut, milyen bajba keverhetnék őt a szíves, ám meggondolatlan kínálással! — Mi pénzzel bánunk, amivel forintra, fillérre el kell számolnunk — így Boros Istvánná hivatalvezető. — Nem engedhetjük meg magunknak azt a könnyelműséget, hogy tévedjünk. Nálunk évek óta nem fordult elő vétség a társadalmi tulajdon ellen. Erre törekszünk a jövőben is. Munka közben azért néhány szorongató órát már átéltek a bácsalmási postások. ‘ A legemlékezetesebb az az eset volt. ami„A svéd tudomány napjai Magyarországon” címmel tudományos rendezvénysorozat kezdődik június 5-én, kedden a Magyar Tudományos Akadémia székházában. A konferencia első napján, a plenáris ülésen Szentágo- thai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tart megnyitó beszédet, s Pál bértárd, az MTA főtitkára mond bevezetőt. Ezt követően „A nemzetközi együttműködés szerepe a tudományban” címmel Sune Bergstrom, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia elnöke tart előadást. A tudományos tanácskozás a további napokban három szekcióban folytatja munkáját. A fizikai szekció résztvevői a tudományág legfrissebb eredményeiről számolnak be. A biológiai szekció előadásait a szegedi biológiai központban rendezik meg, ezen a tanácskozáson a szakemberek — egyebek közt — a génsebészet alkalmazásának lehetőségeivel kapcsolatos tudományos kutatásokról tanácskoznak. A botanikai—ökológiai szekció programját a vácrátóti ökológiai és Botanikai Kutató Intézetben bonyolítják le, s a konferencia kapcsán a résztvevők megtekintik a Kiskunsági Nemzeti Parkot is. A magyar szakemberek is több korreferátummal készülnek a tudományos tanácskozásokra: más tómák mellett a falusi települések fejlődésének problémáiról, áz urbanizáció néhány új jelenségéről tartanak előadásokat. A június 10-ig tartó rendezvénysorozat alkalmával több kerekasztal-beszélgetést is szerveznek, a svéd tudósok a szakmai program keretében orvostudományi kutatóhelyekre is ellátogatnak. kor Juhász Józsefné pénztáros egy esti elszámoláskor hiába keresett egy tízezer forintos pénz- köteget. Sehol sem találta. Bajában dolgozótársai nem hagyták cserben. Hatan siettek a segítségére, és együtt keresték a pénzt. Átnézték az aznapi, nagy összegű befizetésekről készített nyilvántartást, majd házról házra járva elmentek minden olyan feladóhoz, akik közül egynél nála maradhatott a keresett tízezer. Végül is megtalálták az egyik közületi befizetőnél, aki ezekkel a szavakkal adta Vissza: „Ügy gondoltam, akihek szüksége lesz rá, majd „ keresi.” Amilyen megértőén segítettek a kis híján kárvallott pénztárosnak, hasonló buzgalommal, ügyszeretettel dolgoznak egymásért és a lakosságért a bácsalmási postások. Amikor a táviratfelvevő egyedül már nem győzi a dolgát, a csomagrészlegtől vagy a levélosztályról mindig akad valaki, aki készségesen segít neki. Ez a magyarázata, hogy a táviratok sohasem torlódnak össze, elintézetlenül. Az ilyen és hasonló segítségről már nem rendelkeznek a munkahelyi utasítások: ezt az egymásért érzett felelősség és a szolgálati hűség diktálja. A kollektivitásnak és a munkában való helytállásnak ,ió példáját nyújtják ők, harmincketten. Ezen az alapon természetes, hogy a szombat délutáni telefonálót vagy táviratfeladót éppolyan türelemmel fogadják, mint a hétfőn érkezőket. Az udvarias hangnem nem kerül fáradságukba. Így a posta — az ügyfelek és a saját, dolgozói érdekeit egyaránt védő — ésszerű előírásait is könnyebben él tudják fogadtatni a lakossággal, messzemenően alkalmazkodva viszont ahhoz az alaptételhez: nem az ügyfelek vannak a szolgáltató vállalatért, hanem éppen fordítva. Ahhoz, hogy ez az alaptétel érvényesüljön, a bácsalmási posta- hivatalban ennek megfelelő a munkahelyi légkör. Mindenki magától értetődő követelménynek tartja, hogy itt jól kell dolgoznia. A vezetőknél az a felfpgás uralkodik, hogy „Nem a dolgozónak tennénk jót, ha a mulasztásait elnéznénk. Ezzel csak ártanánk neki”. Természetes tehát a munkarendhez való alkalmazkodás. S nem veszi zokon a pályakezdő postás fiatal, hogy ha felettese azt kéri tőle: ne félrefordulva, keresztbe tett lábbal, hanem szemben üljön a kezelői asztalnál, mert így könnyebben és gyorsabban tud dolgozni. Az idén „Kiváló hivatal” címmel kitüntetett bácsalmási posta- hivatalban, lám, az ilyen „apróságra” ás- kiterjed a figyelem!, Kohl Antal TŰZOLTÓ V ERSENS EK A megyében három helyen rendezték meg a napokban a községi és a vállalati önkéntes tűzoltók versenyét. A résztvevők a percenként 800, illetve 400 liter teljesítményű kismotorfecskendő szerelését, valamint a 7 x 55 méteres váltófutást kapták feladatul. Tiszaalpáron a kiskunfélegyházi körzet tűzoltói vetélkedtek. Első lett Tiszaalpár nagyközség, a vállalati kategóriában pedig a kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet önkéntes raja. Csólyospáloson mérték össze tudásukat a kiskunhalasi körzet tűzoltói. Itt a községi férfirajok közül a tompái győzött, a fiúk versenyét a cSólyospálosi, a női tűzoltók vetélkedőjét a kiskunhalasi ÉPFA- gyár raja nyerte meg.' Lajosmizsén álltak rajthoz Kecskemét körzetének önkéntes tűzoltói. A községiek versenyében a kunszentmiklóslak győztek, a vállalati tűzoltórajok küzdelmében a Gáz- és Olajszállító Vállalat kecskeméti üzemének csapata, az ifjúságiak vetélkedőjében pedig a lajosmizsei raj végzett az első helyen. 37 GOMBAMÉRGEZÉS MÁJUSBAN A bűnös: a susulyka Máskor egész évben nincs annyi gombamérgezés, mint ameny- nyit most, májusban jelentettek a megyei KÖJÁL-nak — hívta fel szerkesztőségünket dr. Tempfli Agnes, az intézet igazgató-főorvosa. Mint elmondta, májusban — feltűnő, hogy csak Kecskemét és Kiskunhalas körzetéből — 14 gombamér - gezéses esetről szereztek tudomást, s 37-en kerültek ez idő alatt kórházba. (A tapasztalatok szerint az összes megbetegedés a bejelentettnek mintegy háromszorosa!) Az alattomos támadó a susulykagomba, amely főleg a .nyárfaerdőkben tenyészik, s könnyen összetéveszthető a mezei szeg- fűgombával és a homoki pajpsaipkával. Jóllehet, ez utóbbi fogyasztása sem ajánlott, hiszen méreganyag van benne — piaci árusítása éppen ezért tilos —, de akinek a szervezete már hozzászokott, szinte észre sem veszi. Nem úgy, mint az ugyanolyan mérget, muscarint, nagyobb mennyiségben tartalmazó susulykát, amelynek egyik fajtájából 10 dekagramm nemcsak mérgezést, halált is okozhat. Pedig megkülönböztethető egymástól az ehető mezei szegfűgomba és a mérgező susulyka. Előbbi szára rugalmas, megnyúl"N. va szakad el, míg a susulyka szedéskor szinte ridegen törik, a kalapja pedig hasadozotts Ha valaki mérges gombát evett, 1—3 órán belül jelentkeznek a mérgezés tünetei; először izzadás, feszültség, sápadtság, ér- zókcsalódás. Már ekkor orvoshoz kell fordulni, meg_ előzve a gyomorgörcsöket, hányást, hasmenést. Minél előbb kerül a beteg kórházba, annál gyorsabban gyógyítható. Legfontosabb azonban az elővigyázatosság: mielőtt leszedik a gombát, nézzék is meg azt! Ehhez némi segítséget ad az idei könyv- napra megjelent kötet, amelynek címe: 88 színes oldal a leggyakoribb gombákról. V. T. ÜDÜLŐHELYEK A SZEZON KEZDETÉN (5.) Kevesen tudják — mert kevesen ismerik —, mily ritka szép és értékes természeti környezet a tiszaalpári holtág és tájéka. A tranzit idegenforgalom még szinte egyáltalán nem hódította meg, aminek mindenképp vannak előnyei is. A nagyközség vezetőinek azonban nem titkolt vágya odacsalogatni mindenekelőtt a kikapcsolódni, gyalogtúrázni, szabad idejüket a szabadban is hasznosan eltölteni akarókat. Tiszaalpár . Tiszaalpár persze egyelőre inkább csak potenciális turistaparadicsom: a jövő, a majdan — talán nem is olyan soká — megépülő Vízlépcső és -tározó hozhatja meg számára az igazi felvirágzást. Addig is lelkes pecások ragyogó terepe, izgalmas kirándulócélpont, egyéb vonzerői pedig: a 250 éves műemlék templom, a középkori földvár maradványai és az alatta meghúzódó pincesor. És hát — Tiszakécskével, Laki-, telekkel összekapcsolva — lehetne egy komplex Tisza menti program része, amennyiben például horgászversenyt és halászati, illetve kosárfonó-bemutatót tudnának rendezni és színvonalasan tálalni a helybeliek. Érdemes volna — akárha központi támogatással, avagy magánvállalkozásban — a jelenlegi lerobbant Halászcsárda helyére egy ízléses, a vidék népi építészeti hagyományainak jegyében megálmodott újat építeni: hangulatos kerthelyiséggel, különleges szolgáltatásokkal, speciális ételkínálattal. Ami a vendéglátás) illeti, az idén nem tervez fejlesztést a félegyházi áfész. Elgondolkodtató különben, hogy szinte minden üzletvezető az üdítőital-beszerzésre panaszkodott, mondván: már ezért is csúszópénzt várnak tőlük a szállítóké). Másik kellemetlen észrevétel: elszaporodtak az üdü- lonegyed közelében a már kilenc óra előtt nyitva tartó bögrecsárdák és zug-pálinkamérők. (Remélhetőleg nem kerülik el a pénzügyőrök szigorát.) — kutasi —
