Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-27 / 123. szám

(Folytatás az 1. oldalról)

— Abból az alapelvből kiindulva, hogy az ifjúsági szövetség munkája elválaszt haltat lan a társadalom egésze életétől, fontos feladatunknak tartottuk, hogy munkánk értékelése minél nagyobb nyilvánosság előtt folyjon. Több esetben találkoztunk olyan „érted haragszom” alapállású bősz kritikusunkkal, aki például olyan programpont megfogalmazását követelte, amelynek megvalósításáért, változtatásáért már jó ideje vért izzadva küszködünk.

.— Ezért fogalmaztunk vitalevelet az általunk fontosnak tartott kérdések felvázolásával. Kértük, hogy véleményekkel segítsék elemző munkánkat. Huszonöt levelet küldtünk el a különböző párt-, állami és társadalmi szervezetek vezetőinek és sorainkat megkapták a területi küldött- gyűlések résztvevői is. Külön köszönöm a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, az MHSZ megyei vezetősége és a kalocsai városi pártbizottság vezetőinek, hogy reagálva vitalevelünkre, véleményükkel és javaslataikkal, jó szándékú kritikai megjegyzésükkel, ily módon is segítették munkánkat.

— Mindannyian tudjuk, hogy a nemzetközi életben is jelentős változásokkal kellett és kell szembenéznünk. A gazdasági válsággal és politikai elihidegüléssel együttjáró világgazdasági korszak- váltás feszültségeit el kell viselnünk, de, és ez talán fontosabb: részt is kell vennünk feloldásukban! Felteheti valaki a kérdést: miért kell nekünk ezzel Kecskeméten foglalkozni? Meggyőződésem: alapvető érdekünk fűződik ahhoz, hogy a távolinak, elvont- nak tűnő világ gondjai mind politikai, mind pedig gazdasági téren javuljanak.

— No, és a béke kérdése! Szabó Endréék, Szabó Pistáék, Schön Feriék jól tudják, milyen fontos volt a kunifehértói, a bajai, a szelidi és még ezen kívül számtalan békemenetünk, rendezvényünk, .tiltakozásunk! Meggyőződésem, hogy az általunk gyűjtött 150 ezer aláírás méltán mutatta be, hogy fiataljaink legjobbjai kihasználnak minden lehetséges alkalmat a fegyverkezés esztelen hajszája elleni tiltakozásra.

— Az elmúlt hároip évben a megye gazdasága több tekintetben az országos átlagot meghaladva, fejlődött. Gondoljunk itt az ipar '3—4 százalékos növekedési ütemére, vagy a mezőgazdaság helytállására. Ez az ágazat annak/ ellenére teljesítette az elvárásokat, hogy igen kemény költség- vetési korlátok között működött, működik, amelyek már-már a jövőjét veszélyeztetik. A megyei prognózisok azt mutatják, hogy a VI. ötéves 'tervre előirányzott húszezer lakást sikerült felépíteni.

— Van azonban min változtatni, javítani: tudjuk és érezzük, hiszen a gazdasági életünkben még mindig kevésbé jelentek meg azok a formák, amelyek eredménye a nagyobb és jobb, gazdaságosabb teljesítmény. Az új szervezeti, érdekeltségi formák okozta új jelenségek differenciálódási, életmódbeli változások — hatása többször vitát váltott ki, többen nehezen illesztették be a szocializmusról korábban tanult társadalmi képbe, ami orientációs és értékzavarokat okozott. Sajnos, ebben közrejátszottak az agitá- ciós és propaganda munkánk hiányosságai is.

— Hiszem, hogy a párt Központi Bizottságának legutóbbi ülésén elhatározott gazdaságfejlesztési lépések bevezetése ifjúságunk érdeke is. Meggyőződésem, hogy csak a vállalati innovációs, távlatokban is gondolkodó törekvések eredményezhetnek gazdagabb jövőt. E cél érdekében, mind jobban ki kellene használnunk a fiatal műszaki és agrár- szakemberek tanácsaiban rejlő szellemi tőkét. Ebbe a témakörbe tartozik a túlmunkavállalás kényszere is. A jelenlegi fizetések ma még arra kényszerítenek, hogy egzisztenciánk feltételeinek megteremtése érdekében az úgynevezett második gazdaság 'szférájában szerezzük meg a szükséges többletjövedelmet. Tudjuk, hogy e tevékenységek társadalmi hasznossága jelentős, de az a véleményünk, hogy hosszú távon és távlataiban az életmódunkra, a családi életünkre torzítólag hatnak.

— A fiatalok anyagi helyzete relatív értelemben — a korábbi életpályákhoz és más rétegekhez képest — romlott. Ezen túl mjég az is érzékelhetőbbé vált, hogy az ifjúságon belüli csoportok helyzete differenciálódott. Egészen más érdekek vezetik a családalapító, pályakezdő, lakásra váró fiatalt, mint a szülői „melegház” anyagi biztonságában élő tizenévest^

— Ebben a helyzetben merült fel az a sok mindent meghatározó kérdés, hogy mi, KISZ-esek,

mint az ifjúság politikai szervezete, hogyan tudjuk tömegbázisunkat megtartani, esetleg erősíteni pártunk politikájának .további segítése érdekében. Mi az az erő, ami a fiatalokat közöttünk tarthatja (öregszik a KISZ — mondják), és mi az a program, amely a sokszor csak lézengő tizenéveseket „kiszabadítja” az iskola hierarchikus viszonyaiból, ifjúsági szövetségünkbe hozhatja? Az egyes rétegek ügyeit érzékeny módon és nagyon differenciáltan kell kezelnünk és ezek alapján szervezni programjaikat.

— Szükség volt-e a Vállalkozó Fiatalok Irodájának megszervezésére, a bajai téglaégető irányításának átvételére? Van-e haszna a diákcentrumok programkínálatának, a kulcsosházaknak, a vízitúra bázisnak, a számítástechnikai kultúra terjesztését szolgáló programunknak? Célszerű volt-e a bajai KISZ-bizottságnak tiltakoznia a fantasztikus garzonlakásárak ellen? — Meggyőződésem, hogy igen. E látványosnak tűnő, de az élet kikényszerítette lépéseinkről tudjuk, hogy az ériru tettek körében növelte tekintélyünket. Elegendő-e, ha az előzőekben felvázolt és megvalósított dolgainkról csak mi, szűk körben tudunk, s az érintettek, a fiatalok tömegei — nem? Holott értük történik minden! Egy-egy feladatot akkor oldunk meg igazán jól,' ha ugyanakkor nyilvánosság eszközével hatni, mozgósítani is tudunk, ezzel is erősítve a. szervezetünkhöz vadó köt tődést.

— Politikai, mozgalmi munkánk eredménye jobb lehetne, ha még több arra érdemes fiatalt ajánlanánk a párt soraiba.

— Döntő kérdés, tudunk-e a Kommunista Ifjúsági Szövetség bázisán, a munkahelyeken, a tanintézetekben, a lakóterületen ifjúsági közösségeket létrehozó, ezt erősítő mozgalmat teremteni? Igen és ez is a célunk! Mozgalmat szervezni a szó klasszikus értelmében, miközben minden olyan tevékenységi formát felkarolunk, amely tartalmas programot kínál a fiatalok lehető legszélesebb tömegének.

A vitai

A vitában elsőként Kiss András, a KISZ Kecskemét városi Bizottságának első titkára kért és kapott szót. Elmondta, hogy a városban 11 ezer a KISZ-tagok száma, ez a megyei taglétszám egy- harmada. Ezért is tartják fontosnak az ifjúság társadalmi beilleszkedésének segítését és emiatt is fordítanak különös gondot a pályakezdők jobb lehetőségeinek megteremtésére, hogy az anyagi elismerésen' innen és túl ki-ki képességei szerint dolgozhasson.

Heisler Géza, a bátyai Kö- VÁLL dolgozója, a fajszi KISZ- bizottság titkára elsősorban lakóhelye és környezete gondjait osztotta meg küldött-társaival. Örömük, hogy széles körű összefogással teniszpályát építenek, bánatuk, hogy „taktikázni” kénytelenek az egyelőre működési engedély nélküli klubjukban, s kevés pénzükből nehezen látják el egyenruhával ifjúgárdistáikat.

Erky Zita, garai óvónő a községi KISZ-bizottság tagja településükről festett képet. Németek, délszlávok és magyarok élnek együtt, s ápolják hűen a hagyományokat. A gyermekotthon nődolgozói a súlyos festi és értelmi fogyatékos kicsiknek teremtenek családias légkört.

— Vidéken nehezebb a fiatalok helyzete — hangsúlyozta hozzászólásában dr. Kerekes Csaba orvos, a kalocsai kórház és rendelő- intézet KISZ-titkára. Az otthon- teremtésben, az egzisztencia kialakításában a pályakezdők a szülők támogatására utaltak, s ez sok mindenben meghatározza az indulást. Hogy a fiatalok aktívabban bekapcsolódjanak a közéletbe, a KISZ-nek is több figyelmet kell rájuk fordítani.

Krix Erika, a kiskunhalasi pedagógus KISZ-bizottság titkára saját mozgalmi munkájukban az úttörők ifjúkommunistává nevelését tartja a legfontosabbnak. Más témára térve kollégái egyetértésével kísérve tette fel a kérdést: mikor és mennyit emelnek a pedagógusok fizetésén?

Mácsai Mária, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke jelentésében megállapította, hogy a KISZ megyéi küldöttgyűlésre 113 férfit és 87 nőt delegáltak, s ők a társadalom valamennyi rétegét

Ter|e Dezső felszólalása

— A tanácskozás valamennyi résztvevőjének átadom az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának üdvözletét. Testületünk megállapítása szerint a megyei KISZ- Bizottság beszámolója a KISZ X. kongresszusa óta végzett munkáról sokrétű, átgondolt, hűen tükrözi a valóságot. A következő időszak tevékenységének fő irányaira tett javaslatok reálisak, tudatos, magas színvonalú munkával megvalósíthatóak, segíthetik a megye ifjúságának széles körű mozgósítását, közös céljaink, terveink valóraváltását.

— Pártunk a közeljövőben készül XIII. kongresszusára. A párt- szervezetek hamarosan összegzik a legutóbbi tanácskozás óta végzett munkájukat, számot adva arról is, hogyan segítették a jövő zálogát jelentő ifjúság szocialista szellemű nevelését. Ezen túl a közeli napokban és hetekben igen széles körű társadalmi vita zajlik a pártaktivistáik körében az ifjúság helyzetéről, a pár.t feladatairól. A beszélgetések tapasztalatait a területi pártszervek összegzik. Várhatóan még ebben az évben az MSZMP Központi Bizottsága is napirendre tűzi ezt a témát, egyben megjelölve a további tennivalókat.

— Bács-Kiskun ifjúságának döfí- tő része becsüli azt, hogy szocializmusban él, és tetteivel, múnká- jával, helytállásával bizonyítja elkötelezettségét. Pártunk nagyra értékeli a gazdasági építőmunkában tanúsított erőfeszítésüket, az újítómozgalomba való egyre nagyobb arányú bekapcsolódásukat, szakmai-politikai felkészültségük emelésére ’■ való törekvésüket, az ifjúsági szocialista brigádok értékteremtő, színvonalas munkáját. Öröm és büszkeség számunkra is, hogy a számítástechnikai kultúra terjesztésében országos eredményeket értek el. Népgazdasági szempontból szinte felbecsülhetetlen értékű a nyári építőtáborokban, az őszi betakarításkor végzett munka. Igen jó kezdeményezésnek tartjuk a Vállalkozó Fiatalok Szervező Irodájának beindítását.

— Véleményünk szerint a KISZ- szervezeteknek tovább kell munkálkodniuk a munkafegyelem erősítésén, a korszerű technika népszerűsítésén és alkalmazásán, a munkahelyi demokratikus fórumok adta lehetőségek kihasználásán, s mindjobban törekedniük kell arra, hogy kapjon nagyobb anyagi elismerést a teljesítményekben is tükröződő tudás, a vállalkozókedv. A diák ifjúsági centrumok, valamint a munkaerőszolgálati irodák és a KlSZ-szerveze- tek még többet tehetnének a fiatalok nyári foglalkoztatásának megszervezéséért,. a lehetőségek népszerűsítésért, mert nagyon sokszor csak a pontos információ és segítség hiányzik ahhoz, hogy a nyári szünetben a fiatalok széles tömegei végezhessenek a társadalom és az egyén számára egyaránt hasznos munkát.

— Az utóbbi időben társadalmunkban bizonyos folyamatok felgyorsultak; bonyolultabbá vált az egész világ. A fiatalok gyakran kevés fogódzót kapnak az őket körülvevő világ kérdéseinek megválaszolásához. Nem mindig értik az átmeneti társadalom nehézségeit és ellentmondásait. Így aztán nem •lehet azon csodálkozni, hogy számos ideológiai problémájuk van, sőt időnként politikai kételyek fogalmazódnak meg bennük a szocializmus fejlődésének perspektívájáról. Természetesen tudjuk, hogy amikor a fiatalok bírálnak, vagy türelmetlenek, az nem azt jelenti, hogy mást akarnak, hanem politikánk következetesebb megvalósítását, terveink gyorsabb valóra váltását, gondjaink megoldását sürgetik. A párt- és a KISZ- szervezeteknek még nagyobb gondot kell fordítaniuk a háború, a béke, a szocialista jövő kapcsán felmerülő kérdések elemzésére, ehhez pedig sok felkészült propagandistára és KISZ-vezetőre, vita- és beszélgetési alkalomra van szükség..

Tudjuk, hogy van egy sor gond, ami a fiatalok mindennapi létéhez kapcsolódik: az önálló pálya- és • életkezdés, a munkahelyi beilleszkedés, a családalapítáá. Az életszínvonal szintentartásának programja egész másként érinti a fiatalokat, mint a társadalom más csoportjait. Igen jónak tartképviselik; a legfiatalabb 15, a legöregebb pedig 38 éves.

Szabóné Osztie Erika Bácsalmás területi úttörőelnöke miről is beszélhetett volna másról, mint az úttörőcsapatokról és az ifivezetőkről? Receptet ajánlott arra, hogyan javasolhat értelmes, tartalmas programokat az úttörőszövetség és a KISZ az unatkozó, csavargó fiataloknak.

Ezután Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára lépett a mikrofonhoz.

juk, hogy a lakáshoz jutás társadalmi gondját a megyei KISZ- szervezetek érdekvédelmi és érdekképviseleti jogaikat gyakorolva építési akciókkal, a bajai téglaégető irányításának átvételével, fiatal házasok otthonának építésével, valamint az OTP-vel és a helyi tanácsokkal való sokirányú együttműködéssel segítik.

— A párt számára a szocialista rendszerünkben nevelkedő ifjúság jelenti a legfőbb utánpótlást. Szeretnénk, hogy minél több arra alkalmas, felkészült fiatal kerüljön a párt tagjai sorába. Az ifjú tagok számarányának alakulása ugyanis jelentősen érinti a jjáft belső életének egészét , és egyben az ifjúság politikai perspektívájának alakulását is mutatja. A párttaggá nevelés közös feladat, amelynek során egyre fokozottabb figyelmet kell fordítani a fiatalok eszmei, politikai nevelésére, a marxizmus—leninizmus eszméinek terjesztésére, a párt politikájának megismertetésére és elfogadtatására.

— A megyei pártbizottság és a pártszervezetek, valamint a tömegszervezetek és mozgalmak eddig is segítették és a jövőben is megkülönböztetett figyelemmel kísérik a KISZ-szervezetek tevékenységét. Szeretnénk elérni, hogy a viták ne az ifjúságról, hanem az ifjúságért szóljanak. Napi politikai munkánkban kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a felnövekvő nemzedék minél több önállóságot kapjon, minél sokrétűbben érvényesülhessen tenni- akaráSa és cselekvőkészsége.

A következő felszólaló Po- lenszky Géza, a bajai Vízügyi Sport Klub edzője, a megyei spőht munkabizottság tagjai, a szabad idő eltöltésének és az ifjúsági turizmus gondjait és Örömeit vetette föl. Az országosan meghirdetett pályaépítési akció náluk is nagy visszhangra talált. Az ifjúsági turizmust nagyban fellendítette a nagybugaci kulcsosház megnyitása és népszerű a dunai Vízitúra is.

— Milyen új tennivalókat ad a mozgalmi munkának az, hogy közigazgatásilag Tiszakécskéhez tartozik Lászlófalva, Nyárlőrinc és Lakitelek? — Ezt a kérdést boncolgatta F. Hegedűs Terézia, a városi jogú nagyközség KISZ-bi- zottságának titkára, rámutatva, hogy a társközségek eddig nem vették elég rugalmasan figyelembe a területi hovatartozást, ami .pedig indokolt lenne a további együttműködés javítása érdekében.

Magyar Antal, a kiskunfélegyházi Április 4. Gépipari Művek KISZ-bizottságának termelési felelőse szeretné, ha kiegyensúlyozottabb volna a szakmunkás- utánpótlás, s könnyebben megnyerhetnék a mozgalom számára a fiatalokat.

Szűcs Pál, a kunszentmiklósi KISZ-bizottság titkára munkájukról és terveikről beszélt, majd ebéd utáni első felszólalóként, a sajtó és a KISZ kapcsolatát elemezte Koloh Elek, a Petőfi Népe munkatársa. Beszámolt arról, hogy a megyei KISZ-bizottság nívódíjjal ismeri el az év legjobb fiatal újságírójának munkáját; továbbá megismertette a KISZ-kül- döttgyűlés résztvevőit a Petőfi Népe újságíró stúdiójával, a szerkesztőség KlSZ-alapszervezetével, pályakezdő kollégái helyzetével.

Butterer Péter bajai küldött, a KISZ megyei pénzügyi ellenőrző bizottságának tagja azt hangoztatta, hogy tovább kell javítani az ifjúsági szervezet gazdasági tevékenységét. Ennek érdekében az alapszervezetek titkárainak is többet kell törődniük a jövőben az ügyviteli, pénzügyi dolgokkal. Köztudott, hogy a KISZ költségvetési támogatása is csökkent, ezért nagyobb szükség van az ésszerű gazdálkodásra, a saját bevételek növelésére.

Köszöntötte a küldöttgyűlést Szabó Sándor, az úttörőszövetség megyei elnöke is, aki hangsúlyozta: a legfőbb cél továbbra is az, hogy az úttörőket becsülettel felkészítsék a KISZ-tagságra. A szövetség ezért mindent megtesz, ám ennél sokkal többre van szükség: arra, hogy a társadalom széles rétegei — elsősorban a fiatal pedagógusok — kapcsolódjanak be még szorgalmasabban ebbe a munkába.

Barna Tibor, a kiskunhalasi II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Szakközépiskola negyedikes diákja a középiskolai KISZ-élettel foglalkozott. Szólt egyebek között azokról a hasznos kapcsolatokról, amelyeket a városban és a környékén működő más középiskolásokkal, szakmunkásképzőkkel alakított ki a halasi szakközépiskola, a KISZ-szervezet kezdeményezésére.

A megyei tanács nevében Tohai László általános elnökhelyettes üdvözölte a KISZ-küldötteket, s rajtuk keresztül a megye egész ifjúságát. Egyebek között ismertette azokat az új kezdeményezéseket, amelyekkel meg kívánják gyorsítani a fiatalok lakásgondjainak megoldását. Megemlítette, hogy a tanácsok újszerű, szociális jellegű támogatást kívánnak nyújtani a fiatalok százainak. Ennek lényege, hogy a megyei tanács és a helyi tanácsok közös „ pénzéből jelentős összegű, vissza

nem térítendő támogatást kapnak majd az arra legjobban rászoruló fiatalok. Szorgalmazták azt is, mondotta, hogy az ügyben érdekelt különböző szervek összefogásával tovább javítsák a fiatalok lakáshelyzetét.

A KISZ KB üdvözletét Lehocz- ki László, a KB osztályvezetője tolmácsolta. Felsorolta azokat a területeket, ahol a X. kongresz- szus óta — annak szellemében — sikerült előrelépnie a KISZ-nek. Elismeréssel szólt a Bács-Kiskun megyei ifjúkommunisták munkájáról, amely számos területen fejlődött, megújult az utóbbi években.

A vita Gráner Gyulának, a megyei KISZ-bizottság titkárának összefoglalójával fejeződött be, majd a megyei KISZ-bizottság és a megyei pénzügyi ellenőrző bizottság újjáválasztására került sor.

A szavazás után — a szünetben a Ciróka bábegyüttes, majd Csizmadia Sándor polbeat-énekes szórakoztatta a fiatalokat. — Le- hoczki László tájékoztatta a küldötteket az újonnan választott tes- - tület első üléséről, ahol Gráner Gyulát újraválasztották a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága első titkárának. A tizenhárom tagú pénzügyi ellenőrző bizottság elnökévé Dózsa Lászlót, a Szikrai Állami Gazdaság főkönyvelőjét, titkárává Szóród Erzsébetet, a Városföldi Állami Gazdaság osztály- vezetőjét választották.

A megválasztott testületek tagjai nevében Gráner Gyula köszönte meg a bizalmat, majd Szöllősi Béla mondott zárszót, ami után a fiatalok elénekelték a DIVSZ-in- dulót. Ezzel a KISZ Bács-Kiskun megyei küldöttgyűlése, amelyen felváltva elnökölt Szöllősi Béla és Csirkovits Erzsébet, befejezte munkáját. Tegnap egyébként az országban több helyütt — Budapesten is — küldöttértekezleten tanácskoztak a KISZ X. kongresz- szusa óta végzett munkáról.

A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága

ELSŐ TITKÁR; Gránec Gyula (közgazdász).

TITKÁROK: Molnár Mihály (középiskolái tanár), ‘ Szöllősi Béla (üzemmérnök), Taracközi Katalin népművelő).

TAGOK: Bodor Ferenc gépészmérnök, az akasztói Béke Szakszövetkezet műszaki vezetője, Csernus Ferenc mezőgazdasági gépészmérnök, a tiszakécskei MEZŐGÉP gyártmányfejlesztője, Csirkovits Erzsébet, a kecskeméti Buday Dezső Általános Iskola tanítónője, Galicz Zoltán kertész, a tataházi Petőfi Tsz ágazatvezetője, dr. Kerekes Csaba, a kalocsai városi rendelőintézet orvosa, Korhecz Judit, a bajai Türr István Szakközépiskola tanulója, Lan- kovics Mária Elvira adminisztrátor, a kiskunmajsai Jonathán Tsz számviteli osztályvezetője, Magyar Antal gépszerelő, a kiskunfélegyházi Április 4. Gépipari Művek hegesztője, Meződy Péter villamosmérnök, a bajai Lakberendezési, Vasipari Szövetkezet üzemeltetésvezetője, Raj Sándor, a kiskunhalasi Vörös Szikra Tsz esztergályosa, Sinoros Szabó Lóránt mezőgazdasági gépészmérnök, a tassi Dózsa Tsz gépműhelyvezetője, Sulik József géplakatos, a kecskeméti BRG csoportvezetője, Szabó Sándor tanár, megyei úttörőelnök, Vadász Julianna, a BUDA- PR1NT Pamutnyomóipari Vállalat dunavecsei gyárának raktárosa, Vass Gyula, a kecskeméti GAMF hallgatója.

Hí Fotókiállítás mutatta be a fiatalok életét.

„ A küldöttértekezletről Borzák Tibor, Koloh Kék és Kapi Miklós tudósított, a fényképeket Pásztor Zoltán készítette.

I

\

A KISZ BÁCS-KISKUN MEGYEI KÜLDÖTÍgsi'EKEZLETE