Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-19 / 116. szám

Balesetek a háztartásban Közismert tény, hogy ha­zánkban ma már az Szemen kívüli balesetek mintegy há­romszor annyi kárt okoznak a népgazdaságnak, mint áz üzemiek. A probléma súlyát ' jelzi, hogy nemrégiben az ország­gyűlés szociális és egészség- ügyi bizottsága is foglalkozott vele. Nevezetesen: a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak előterjesztését vitatta meg a nem üzemi balesetek visz- szaszoritására javasolt tör­vény megalkotásáról, A tárgyalt, kedvezőtlen je­lenség egyébként azzal is magyarázható, hogy á sza­bad időben bekövetkező bal­esetek megelőzése 'jő ideig, úgyszólván „gazdátlan” téma volt. A Hazafias Népfront Or<- szagos Elnöksége 1981-ben lét­rehozta a Balesetvédelmi Tár­sadalmi Munkabizottságát, „amelyben képviselteti magát minden olyan országos ható­ság és szervezet, amely a munkahelyeken kívül bekö­vetkezett balesetek csökken­téséért valamit tenni tud.” Feladatkörében kiemelt he­lyen szerepel a társadalmi méretű felvilágosító, nevélő munka. Mire oktatnak, nevelnek bennünket? Csupa olyan do­logra, amely alkalmasint tra­gédiák egész sorát előzheti meg!' Es sajnos van mire fel­hívni. ráirányítani a figyel­met. Mert ki tudja, hány kis­gyermek ablakból, erkélyről, való lezuhanását, vízzel-etel- lel történt leforrázását. gyógy­szer, tisztítószer okozta mér- gezését, áramütését stb. előz­hette volna meg az értő oda­figyelés?! De, rendkívül „veszélyes­üzem” a háztartás is! A konyhában sürgő-forgó háziasszony bő ruhaujja pél­dául könnyen leránthatja a forró, lábast, a sebtében le­kapott fedő alól felcsapó gőz megégeti a kezet, a helyjele­nül használt elektromos ház­tartási gép áramütéssel fenye­geti ... Aztán itt van a szabad idő eltöltésének — egyébként di­cséretes ■— módja: a barká­csolás. Kellő szakértelem és óvatosság híján ezer veszély forrása tehet ez is!; A lejáró kalapácsfejtőt a szakszerűt­lenül földelt villamosgépig —■ sok minden okozhat bajt, > Hogy mégis miért fontos mindezzel ennyit törődni?! Mert általában otthon érez­zük magunkat a legnagyobb biztonságban, önmagában ez még nem is volna baj. Am épp ebből a biztonságérzet­ből következően gyakran még az elemi óvatosságot is. feled­ve tevékenykedünk a ház kö­rül. vagy a lakásban. A. Gy. család • otthoni • szabad idő Pór hónap múlva, mint minden „tanév” kezdetén sok óvónő új- s ra panaszolhatja, hogy az óvodá­ba kerülő gyerekek közül .többen nem tudnak kanállal és villával enni, nem szobatiszták, pöszék, szókincsük gyér. önzésük azon­ban kétségbeejtő. Hol keresendők ennek okai? Talán abban is, hogy most az a korosztály került szü­lő korba, amelyet jobbára a böl­csőde, az óvoda és napközi ne­velt. A mai édesanyák — szerencsé­re sok kivétel is van — homályos és bizonytalan elképzeléssel vi­szik haza csecsemőjüket a kór­házból. Azt tudják, hogy életük­ben valami alapvetően meg fog változni, de azt nem nagyon, hogy ehhez hogyan kell viszonyulniuk. Sajnos nincs, aki erre felkészít­se őket, hiszen a mai fiatal anyák szülei rendszerint még dolgoz­nak, így a nagymama sem áll a háttérben. A fiatal szülő tehát próbálko­zik, és ez a próbálkozás tele van buktatókkal. Vannak anyák, aki­ket a gyerek idegesít. Ök azok, akik emiatt állandóan szoronga­nak, és feszültségeiket kivetítik a gyerekre. Mindent megadnak ne­ki, hogy bűntudatukat föloldják, de szót érteni nemigen tudnak egymással. A másik nagyobb csoportba azok tartoznak, akik nagyon akar­tak gyereket, örültek, is neki, és már előre elhatározták, hogy egész életüket a gyermekre áldozzák. Mindenről lemondanak a kedvéért, lesik a kívánságait, miközben ér­zik. hogy lassan a fejükre nő. Az egykés családok legnagyobb ve­szélye ez a fajta magatartás. Ma­jomszeretettel kis diktátort "ne­velnek, aki kér, parancsol és kö- , vetel. Szövetségest keres és talál is: kijátssza a szülőket egymás ellen. Vannak aztán olyan szülök, akik nagyon komolyan veszik a gyer­meknevelést. Kiskönyvtárat, ké­zikönyveket halmoznak fel, min­dent előre megterveznek; az ét­kezést,, a játékot, a pihenést, a büntetést, a jutalmazást. Jly mó­don gyerekük egész élete pane­lekből áll össze. Mindaddig, amíg a gyerek fel nem lázad ellelte. Az egész gyermek—szülő vi­szony kulcskérdése: képesek va­gyunk-e megtanulni a „gyerek” című tantárgyat? A mai gyerekek — nézzünk szembe a ténnyel — nagyon kevés időt töltenek a szüleikkel. A böl­csőde, az óvoda, az iskola, a nap­közi után ezért ne sajnáljuk tőle az időt! Sokszor nem is kíván a kisgyerek mást, mint hogy meg­hallgassuk kis gondjait, hogy se­gítsünk a kockavár építésében, hogy fessük be pogácsáit, ame­lyeket nekünk gyurmázott. Ne saj­náljuk az időt a közös kirándu­lásra sem. Ne izgasson bennün­ket, hogy koszos lesz, ha homo­kozik, ha a sóderdombon lapátol. A gyerek az gyerek. Értékrend­je alapvetően más, minit a fel­nőtteké. És neki is van önálló akarata, amelyet dz ésszerűség határáig illik tiszteletben tartani. A szeretet nagyon fontos. Ugyanakkor nem árt a követke­zetesség sem, és ennek reftjlsze- rint az anyukák vannak híjával. Esetenként ezért érzi úgy a gye­rek, hogy neki minden „kijár”. Az ilyen gyerekekből lesznek azok a csalódott felnőttek, akik képtelenek megemészteni, hogy mindedért keményen kell dol­gozni. Ne kényeztessük a gyerekeket! A közelgő gyermeknapon sem! Ne vásároljunk ostoba státusz­dolgokat: ET-t, csodalegóft, több századik matchboxot. Vegyünk játékokat, de csak módjával, és főképp ne olyat, ami nekünk tet­szik. Azokból a régi ingekből — ame­lyeket divatjamúlt gallérja mi­att a )férj esetleg már nem szíve- ' sen visel — egy kis átalakítás­sal divatos, romantikus stílusú blúzt alakíthatunk a következő­képpen : Az inggallért levágjuk, és a nyakkivágást szükség szerint ki­csit mélyítjük. Az új csipkegal­lérhoz a nyakkivágás bőségének a másfélszeresére lesz szükség. Ezt a csipkedarabot — amely le­het pamutcsipke, nylon-csipke — szép egyenletesen , elosztva be­húzzuk, majd a nyakkivágás kö­ré férceljük. Az ing levágott aljá­ból vagy a régi gallérból sze­gélypántra való csíkot szabunk, és a fodorra ráhelyezve, a nyak- kivágás köré gépeljük, belül pe­dig visszahajtva kézzel varrjuk le apró öltésekkel. Az ing ujját megfelelő helyen levágjuk, és itt is behúzott csip- kefodrot készítünk kézelőnek. HORGÁSZOKNAK Pályázatunkra érkezett Űj termék a fűszerezett zsír Új termékkel jelentkezett a piacon a Bács-Kiskun megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Vállalat. A négyféle ízesítésű fűszerezett zsírt fél- és egykilogrammos cso­magolásban kínálják. A fokhagy­másat sültekhez, töltött húsok­hoz; a mustárosat marhahúsok, mártások készítéséhez, a cseme­ge-, illetve csípős paprikával fű­szerezettet pörköltek, gulyások és PIACI KÖRKÉP levesek főzéséhez ajánlják. Ter­mészetesen valamennyi kenyérre kenve is ízletes. A FÜSZÉRT és a Vegyiáru- nagykereskedelmi Vállalat segít­ségével — a vásárlóközönség kö­rében aratott sikertől függően — az ország szinte valamennyi élel­miszerüzletében kaphatók lesznek ezek az új termékek. Arak Kecskeméten Paraj 15—25 Kelkáposzta 10—18 Búigúnya 15—23 Sqska 15—25 Karfiol 60—93 Ujbit gonya S3—43 Gomba 70—80 Savanyúkáposzta 18—23 Sárgáiépa 30—75 Alma S—Ii5 Mák 103—129 Újsárgarépa Földieper 123—’200 Szárazbab 40—45 (csomó) 4-t-1.2 Savanyúkáposzta .20 Alma 6—1-5 Fejeskáposzta 29—22 Mák 120 Paradicsom 123—119 Kelkáposzta Saláta 25—20 Tojás (db) 1,73—2 Uborka 33—45 2,50—6 Élő csirke (pár) 103—193 Zöldpaprika (db) 4—S Kaiő'ábé (db) Karfiol ' 6—7 10—70 Árak Rejtek (csomó) Saláta (db) 2— 5 3— 5 Baiadicsom 73—113 Kiskunfélegyházán Sóska (csomó) 3—5 í’apt lka g 2—19 Burgonya 15—20 Paraj (csomó) 3—5 Uborka 35—50 Sárgarépa 16—20 Karalábé (db) 5—8 Zöldbab 100 Újsárgarépa Földieper 180—220 Zöldborsó 100—150 (csomó) •13—11 Zöldborsó 130 Retek (csomó) 2—6 Petrezselyem-. 23—25 Élő csirke 48—52 Zöldhagyma Vöröshagyma 14—18 Élő tyúk i 40—45 (csomó) 3—4 Fokhagyma 59—69 Tojás (db) 1,50—1,80 Április 30-án lezárult csali- és etetőanyag-pályázatunk, amelyet a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattal és a MOHOSZ Bács- Kiskun megyei Intéző Bizottságá­val közösen hirdettünk meg. Sok érdekes és értékes recept érke­zett szerkesztőségünkbe, amelyek közül a legjobbakat — ígéretünk szerint — folyamatosan közöljük horgászrovatunkban. Néhányan jeligés pályázatokat küldtek, an­nak ellenére, hogy ez nem volt a kiírásban. Többségük azonban — nagyon helyesen — teljes név- és címaláírással küldte be javasla­tát. (Kérjük, személyi számukat is közöljék, mert ez feltétele a ho­norárium kifizetésének.) Ennek figyelembevételével mi is úgy döntöttünk, nem rejtjük véka alá a szerzők nevét. Várjuk a horgásztársak segít­ségét, Vegyenek részt a bíráló bizottság munkájában. 'Próbálják ki az általunk közzétett csalikat és etetőanyagokat, írják meg vé­leményüket. Javaslatuk döntően befolyásolja majd, melyik recep­tet gyártja és forgalmazza a Ga­bonaforgalmi és Malomipart Vál­lalat. Érdekük is ez, hogy végül a .legmegfelelőbb csalik és etető­anyagok kerüljenek kereskedelmi forgalomba. A horgászok vélemé­nye, javaslata mellett külön érté­keli, kipróbálja a recepteket a MOHOSZ IB és szerkesztőségünk is. A megállapodás szerint au­gusztus 18-án hirdetünk ered­ményt, tehát legkésőbb augusztus 10-ig küldjék el javaslatukat szer­kesztőségünk címére: Petőfi Né­pe, Kecskemét, 6001 Szabadság tér Horgászoknak. Növényi eredetű etetőanyag Az úgynevezett beetetésnek igen nagy jelentősége van a hor­gászatban. Ettől nagy mértékben függ a horgászat eredményessé­ge. A halat ily módon szoktatjuk a horgászásra legalkalmasabb helyhez. Az,, etetőanyagot többfélekép­I ! steri őrizz, hogy a Nyájas Olvasó hol- I mi nacionalista — pláne soviniszta — fertőztetést gyanítson igénytelen, írá­som címéből! Nincs abban egyéb szándék, mint hogy szolid tudományos alapon helyre­billentsek némi egyensúlyvesztést, amit H. P. nevezetű kollégám jóminap napvilágot látott cikke idézett elő nőket illető szemléletemben. Azt taglalta nagyra,becs ült pályatársam, hogy a magyar nők a legszebbek a világon. Még- meg oly meggyőzően tette ezt, hogy máig ha­tása alatt maradtam. Hála elefánttermésze­temnek, aminek köszönhetően ’mind rosszat, mind kellemeset nehezen tudok elfelejteni. Akár az, akár - emez — évek múltán is fel­zaklat. Eme előrejelzett, kis híján filozofikus be­vezető után higgyék el nekem, hogy mialatt a szóban forgó elmélkedést olvastam a magyar nők kvalifikált szépségéről lépten-nyomon cuppogtam, sőt félhangos szavakra fakadva is kifejezést adtam gyönyörűségemnek — ilyenformán: „Hogy eszem is meg őket!” Azóta más i szemmel nézek feleségemre is, nem beszélve egész nőtársadalmunkrÓl. Per­sze, taktikusan intézem a dolgot. Ismerve az asszony vérmérsékletét, azóta is dugdosom előle ama emlékezetes újságcikket. Amíg — tudniillik — fel nem vérteztem magam a lí- raian tudományos lélegzetű apotheózis, meg- dicsőítés elvi ellensúlyozására, nem akartam, hogy nőm kezébe kerüljön az újság. Ki bírt' volna vele a glorifikáló írás — no és annyi nőnapi felmaga'sztalás után?! Mert azóta — gerjedésem alapos csihadtá- val is — megszólalt bennem a dialektika a szerző szinte dokumentatív erejű érteltaezése nyomán. Hogy hát nono! — azéijt a magyar nők. szépségének világszínvonalúvá emelésé­ből mi magyar férfiak is — elődeinkkel egye­temben — kivettük részünket.1 Még azt is mer­ném állítani, hogy a mi formatervezői tehet­ségünk nélkül aligha örvendeznének nőink ily világhírnévnek. Mert legyünk csak tárgyila­gosáig. Orvos-kozmetikus is szólt arr\51, hogy ha­zánk éghajlati és földrajzi viszonyai is bele­játszanak lápyaink, asszonyaink1' küllemének — akár exportgarantált — minőségébe. Na ugye... De vajon, kik hozták ki amonnan Etelközből a magyar nőket annak idején? Ha azóta is egyetlen, őszintén szeretett édesapánk, Árpád kitűnő szimattal nem szagolja ki, hogy ezen a tájon teremnek majd idővel a vírtigli szép nők, és ennek nem kis folyományaként az idegenforgalom is felfut, aligha bolondí- tanák, immár, több mint ezer éve, ily kimű­No és a magyar férfiszépség? veit (és Veres Péter szavaival élvé — cse- cses-faros-beigyes) fehérnépek a férfinemet. Tehát már a magyar nők szépségének földraj­zi bölcsőjénél is férfiak keze játszott közre. Meg hogy a magyar nők kacérabbak, job­ban serkentik a férfiembert — állapította meg objektiven fotóművész. Ám vajon úgy ismerjük-e nőinket, hogy reszkíroznának,egy percet is ilyfajta bizsergetős játékra, ha nem úgy ítélnének meg elsősorban minket, ma­gyar férfiakat: „Ezekért aztán érdemes be­dobni mindent!?” Mit megtesznek kedvün­kért a mi drágáink, aranyosaink! Nemde ha­lomszámra szaladgáltak kocsányon lógó sze-. mű férfiak e honban, midőn a miniszoknya divatjára adták nőink — nem is annyira a fejüket, némán hirdetvén: „Nem árulunk zsákbamacskát, nősüljetek! Na'mi lesz?” E nemes célt szolgálják a popgerizdeket gusz­tusosán kidomborító, tehát álcázottan zárt farmernadrágok is. S ha van pupák férfi, aki még mindig nem ért a szóból, annak alapfo­kú ismeretszerzésre ott vannak immár a na­turista strandok. De magunk közt vagyunk, önkritikusan be­vallhatjuk, hogy magunk sem vettük észre sokáig, mennyire elkényeztetett bennünket a sors. Csak fihnyáskodtunk, affektáltunk, vá­logattunk mindétig. Engem is a felidézett írás röbbentett rá, mit jelent az; hogy dúskál­pen el lehet készíteni. A legegy­szerűbb, leghatásosabb — több éves tapasztalatom alapján — a következőképpen készül: zabot kell főzni (zab helyett lehet bú­zát vagy rizst is), hogy a szemek kellően megpuhuljanak. Ezután fateknőben vagy nagyobb edény­ben össze kell gyúrni korpával és liszttel, hogy tészta jellegű masszát kapjunk. Minden félki- lónyi tésztához egy-két evőkanál napraforgó-, len-, vagy kender­olajat keverünk. Az így kapott masszából alma nagyságú labda­csokat formálunk. Az etetőanya­got általában nem ebben a for­májában- használom, hanem 50 százaléknyi agyaggal keverve. Ennek nem csupárv takarékossá­gi okai vannak. Az agyagos etető­anyag tovább ellenáll a víz sod­rásának, sokáig a kívánt helyen tartja a halat. Magocsa László Korpáskenyér Hozzávalók: kenyérhéj, korpa, áztatott búza vagy kukorica, tört krumpli. A beáztatott kenyérhéjat kor­pával és búzadarával összeke­verjük, -hozzáadjuk a tört krump­lit. Á gombócot vagy gombóco­kat a horgászat előtt 10 perccel dobjuk be a horgászhelyen. Ha a víz .gyorsfolyású, akkor arra szá­mítva, egy-két méterrel a hor­gászhely felett kell etetni. Az anyag álló- és folyóvízben egy­aránt jól bevált. Még csukázás­nál is jól hasznosítottam, mert helyhez köti az apróhalakat. Az etetőanyag hatásossága fokozha­tó, ha gilisztát vagy egyéb mozgó rovart, esetleg pár szem tejes­kukoricát keverünk a csalihoz. ifj. Bebekár Mihály Helyszíni keverés Az alábbi etetőanyag-recept el­készítését javaslom: kukorica 50, ’árpa 15, búza 10, korpa 15, nap­raforgó 5, szója 5 százalékos arányban, természetesen őrölt, tehát lisztes állapotban. Az ered­ményesség fontos feltétele, hogy a horgász a vízparton azzal a víz­zel vegyítse, amelyben horgászik. Fokozni lehet az etetőanyag ka- pósságát, ha daráit, pörkölt nap­raforgót, mogyorót vagy tökma­got gyúrunk hozzá. Az etetőanyag gombóc formájában bedobva ete­tőkosárba, sőt etetőcsúzliba is ki­váló. Ezzel az összetételű etető­anyaggal a feleségem 1981-ben a kígyósi versenyen egyéni megyei bajnok lett. A Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalatnak javaslom, hogy 2 és 5 kg-os csomagolásban hoz­za forgalomba az etetőanyagot. Nagyon jó lenne az is, ha külön — esetleg hasonló mennyiségben — lehetne kapni rozslisztet. Fodor László Naptár Május 19-től 21-ig,gyenge, 22- től 26-ig jó fogást ígér a horgász- naptár. hatunk a világ legszebb, legsokszínűbb, leg­pajzánabb, legcsábosabb, meg ami leg-et akarunk —, nőiben. Igaz, a magyar férfiak szeme hizilailta őket a legdúskeblűbbekké is, de ennél többet kell tennünk a jövőben. Mert — jóllehet iparkodunk eleget tenni háztáji köte­lességünknek —, azt se téveszthetjük szem elől; hogy sok szépség hever csak úgy parla­gon széles e hazában. Visszatérve a dialektikára. A szerkesztő­ségek akkor tesznek teljes szolgálatot az ügy­nek, ha adandó alkalmakkor a magyar férfiak ■szépségjegyeinek felkutatására is ráállítják munkatársaikat... Hátha itt van a baj! Hát­ha azért sok a parlagon heverő nő, aki ese­tenként elkótyavetyéli szépségét, még ponto­sabban kényszerül erre —, mert a férfiak je­lentős hányadának ' az önbizalma csappant meg ... Mert szó lehet valamiféle ízlésbeli torzulásról is éppen amiatt, mivel nincs rek­lámja a magyar férfiszépségntek. Másképp ki­fejezve — a férfiszépség-ideál mostoha gyer­meke a magyar sajtónak. Mert nézzünk csak körül ezen a szép nők­kel ék§s tájon. Ha amúgy, mostanában dívó módszerrel, közvélemény-kutatást folytat­nánk nőink körében — valljanak ők a férfi szépségideálrpl —, félő, hogy túl sok kérdőív jönne visszp ilyen bejegyzésekkel a — „Mit tart ön a férfiszépség legfontosabb jegyei­nek?” címletű rovatban: — Lada, Polski Fiat, Mercedes, de legalább egy rongyos Trabant. — Egzisztencia?: igazgató, főmérnök és plá­ne maszek „gelkás”i Akadna talán néhány ilyen igény is: „Arc­ra akár ördögi is lehet a férfi, csak jó deltás legyen!” — Ámbár az sincs kizárva ilyen kri­tériumnál, hogy a hölgy — női szeszélyből — csupán az ígéretes hangzás kedvéért írná be e kívánalmát. Azt már nem merném állíta-/ ni, hogy a tévé DELTA-műsora ihletné a fér- íiideál jellemzésére ama nőket. Hiszen tete­mes azon hölgyek tábora' is, ,akik enyhén szól­va intenzíven irigyliki Kudlik Júlia bájossá­gát, s megölnék egy kanál vízben azt a deltás férfiút, aki jobban megszédül a képernyőbe- li Julika láttán, mint.— tőlük. Tóth István 4, Shakespeare gondolata VÍZSZINTES: 1. Shakespeare gon­dolatát idézzük (Zárt betűk: F, C, /R, R. -13. •. . . carte. 14. Meseíró volt CElek.) 15. .Sz6faj. 16. Szívesen lá­tott vendég lányos háznál, ifi. Orosz nagybirtokos földesúr. 19. „Vagy . . . akartok , . £0, Forró égövi növény. 22. Vízinövény. 2®, Balatoni üdülő­hely. 24 ........suta. 26. Beiktat. 27. Tal­m i. 29. Közúti jelzés. 32. Kettőzve: 1 városunk. 33. ßzinleL. 35. óbudai Tor­na Egylet. 36. Férfinél. 38. öregem­ben támasza. 39i. Izomkötő. 4t). Ter­bium. 42. Valósáig. 4*3. Sebképződmény 44. Ringat. 47. Becézett Mária. 4Ä. Ezüst. 49. Lúgos. 51. Kiejtett betű. 53. Kis kecske. 54. Ilyen korban élünk. 56. Működésében meg-meg ál­ló. 51$. Kórus. 60.( Halogató. 82. Ger- mánlum. 63. Csen>.i 65. Roskad. 66. Becézett férfinév. 68. Vízió, 70. Bo­goz. FÜGGŐLEGES: 1. Útburkolat. 2. Ne tovább! 3. Színművész (Dezső). Vércsoport. -5. Központi Ellenőrző / V"' , : ■; Bizottság. 6, ; . .-untalan. 7. Kom­promitíál. 8. Műsorszórás. 9. Nőmet névelő. 10. Igevégzödés. 11. Vasal. 12. . .i ér (nagyon magas). 17. Z,óna. 19. Formál. 21. Táplálék. 23. Tudósí­tás, értesítés idegen szóval. 25. Há­ziállat. 26. Ókori rórpai pénzegység. 28. Lebeg. 30. Csúf. 32. üdítő ital. 34. óg- .. . 37. Súlyt állapít meg. 39. Hajdan Peruban élt nép. 4;1. Égövi jegy. 43. A gondolat folytatása. (Zárt betűk: M, T, C, O.) 44. Olasz férfi­hév. 45. Idéhyszerű. 46. Lakatmárka. 49. Verdi operája. 50. Sütemiénymár- tás. 512. Kórház régiesen. 53. Gallium. 55. Szédület. 57. A hét egyik napja, 58. Mérgező gáz. 59. Ravasz állat. 61.. Becézett férfinév. 63.®Még előbb- ra 64. Gép fordítva! 67. Római 2. 68. Kerti munkát végez. 69. Lengyel autóiéi. ­Beküldendő: a vízszintes 1. és a függőleges 43. számú sorok megfej­tése. F. I. A május 12-én megjelent rejtvény helyes megfejtése: A pletyka sokszor alaptalan, de so­hasem ártalmatlan'. Az elmúlt héten közölt .keresztrejt- ,V-ény helyes megfejtői közül könyv­utalványt nyertek: Szikszai Józsefné, Kiskunfélegyháza, Turzai Teréz, Kun- peszér, Hajagos Ágnes, Nyárlőrinc, Jakab Béla Kecskemét. Mindennap a gyermekért Férfiingből — női blúz

Next

/
Oldalképek
Tartalom