Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-12 / 86. szám

1984. április 12. • PETŐFI NÉPE •

' /

VENDÉGÜNK

A Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese

A héten Kecskeméten tanácskozik a KGST minőségügyi szekciója, az Aranyhomok Szállóban. Dr. Sütő Kálmánt, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnök- helyettesét a minőségszabályozás hazai és nemzetközi helyzetéről, valamint a tennivalókról ez alkalomból kérdeztem.

— Mi 0 szerepe a szabványügyi hivatalnak?

— A minőségszabályozásra vonatkozó határozatok végrehajtásának koordinálásában, a tennivalók és eredmények összegzésében, a fogyasztók érdekének védelmébe!) egyaránt vannak feladataink. Egyebek között segítséget adunk a vállalatoknak a minőségszabályozási rendszerek fejlesztéséhez, információkat gyűjtünk a szabványok kidolgozásához, módosításához, korszerűsítéséhez, amelyek a minőség javítását és a hatékonyabb termelést is elősegítik.

— A hazai szabványok megfelelően szolgálják a minőségjavítást? ‘ '*

— A minőséget illetően még tapasztalunk hanyagságból eredő hibákat, de érezhető a fejlődés is. például több élelmiszer előállításában, amelyekkel kapcsolatban a kifogások csökkentek, nemcsak a hazai fogyasztók körében, hanem az importőrök részéről is. Versenyképességünk javult, illetve nem romlott, ami ugyancsak nagy eredmény, hiszen világszerte megnőttek a követelmények. Ami továbbra is gondot okoz: a termékek jelentős része küllemben — csomagolásban — elmarad a nemzetközi színvonaltól. Ez azt is jelenti, hogy az úgynevezett háttéripar dinamikusabb fejlesztésére volna szükség. A kormány Gazdasági Bizottsága éppen az elmúlt évben foglalkozott ezzel a témával, és meghatározta a tennivalókat is, amelyek részletes kidolgozásán, gyakorlati megvalósításán az illetékes minisztériumok munkacsoportjai dolgoznak. Ebben mi is aktívan részt veszünk, a szabványokat a nemzetközi igények szerint módosítjuk. Már eredményről is szólhatok: a kész- és félkésztermékek minőségében fokozatos javulás tapasztalható.

— A jobb minőséget előállító vállalatok száma növekszik?

— Közvetlenül és közvetett eszközökkel az állam a vállalatokat a termékek korszerűsítésére és ezek minőségének javítására ösztönzi. A jobb, minőséget előállítók nagyobb jövedelemhez jutnak, ezért egyre több vállalat törekszik e téren eredmények elérésére. A gazdálkodás hatékonyabbá tétele, a vállalkozói készség élénkítése érdekében felgyorsult a gazdálkodó szervezetek belső irányítási rendszerének korszerűsítése. A termelés társadall- mi hatékonyságának növelése, a lakosság igényeinek jobb kielégítése, az exportképesség fokozása megköveteli a termelési szerkezet korszerűsítéséi, a termékek minőségének és megbízhatóságának növelését. Különösen a XII. kongresszus óta — amelynek határozatában a minőség ás versenyképesség javításának igénye is megfogalmazódott — eredményeink jelentősebbek, bár korántsem lehetünk elégedettek.

— önt az idén megválasztották az Európai Minőségügyi Szervezet (EOQC) elnökének, korábban pedig az alelnöki teendőket látta el. Miiía szervezet célja?

— Elsősorban az, hogy az élenjáró minőségszabályozási és ellenőrzési rendszereket elterjes 4- sze, illetve amennyire lehetséges, egységesítse. Az én teendőm, hogy a szervezet végrehajtó bizottságát és tanácsát irányítsam, részt vegyek a programok kidolgozásában.

— Alkalma van a nemzetközi

összehasonlításra, s ha így értékeli, szigorúnak tartja a magyar szabványokat? I '

— A hazai vállalatok egy része úgy találja, hogy a magyar szabványok szigorúak, mégis azt mondom, hogy nem eléggé azok, bár többnyire összhangban vannak a nemzetközi normákkal. Egyébként is érdekük a hazai gazdaságoknak, hogy kövessék a nemzetközi szabványokat, mivel jelentős külkereskedelmet bonyolítanak le, ugyanakkor ismerniük kell a piaci .igényeket és fontos az alkalmazkodás az újabb minőségi előírásokhoz.

— A mostani kecskeméti tanácskozás azt a célt is Szolgálja, hogy a KGST szabványai egységesebbek, azonosak legyenek. Az egységesítés nem túl nagy beavatkozás egy-egy ország gazdasági életébe?

— Kétségtelen, hogy nem köny- nyű a minden tagországnak megfelelő elvek kidolgozása, ehhez kompromisszumokra van szükség. Ugyanis egyes termékek készítésében, minősítésében még jelentősek a különbségek. A jelenlegi KGST-szabvány alapokmánya is előírja, hogy a minőségnek meg kell felelnie a nemzetközi előírásoknak. Ezt fokozatosan tudjuk elérni, s ennek megfelelően rövid és hosszútávú programokat dolgozunk ki. Arra törekszünk, hogy a gazdasági kapcsolatokban, az új erőforrások feltárásában meggyorsuljon a műszaki haladás és korszerűsödjön a termelési szerkezet is valamennyi tagországban.

Cs. I.

Hofi — profi

..Arra törekszünk, hogy önöket minden pcrcikájukban elszórakoztassuk. ezen az estébe hajló késő délutánon” — kezdte a konferanszié. Bodor Zoltán, majd ígéretével ellentétben, azonnal elsütött egy-két idétlen viccet a váratlanul hazaérkező férjről, a képrablásról, s más, a poénvadászok által már régen szitává lőtt témáról, amin legfeljebb az újszülöttek kacarásznak — lévén számukra minden új —, s ami csak a bóvlit kedvelő vagy túlzottan udvarias néző ábrázatára csalhat mosolyt. Szóval, eléggé gyatrára sikeredett a műsor indítása. Olyannyira, hogy a folytatás már csak jobb lehetett. — Jobb is volt, amikor megjelent Bodor Gábor, s a testvérek immár közös erővel erőlködtek humorba dalolni a „politikát” ...

Dalolni persze sokféleképpen lehet. Egészen nagyszerű hangon is. Ahogy a Bodor-duó után szín- telépő Külkey László, vagy a Magyar Állami Operaház másik énekese, a Liszt-díjas Ütő Endre, aki ugyancsak fellépett a Hofi- kabaréban, hétfőn és kedden, az Erdei Ferenc Művelődési Központ színháztermében.

Két nap, hat előadás, s minden előadáson zsúfolásig telt ház. Tehát Hofi, Géza neve^még ma is garancia arra, hogy hamar gazdára találjanak a jegyek. Csakhogy a népszerű humorista alig harminc percet töltött a színpa-. den, vagyis színrelépését jobbr rosszabb produkciók tarka — többnyire hervatag — csokra előzte meg. Az említett két operaénekes mellett Pataki Ferenc fejszámoló művész produkciója érdemelt leginkább figyelmet: szorzás dolgában és a számok memorizálásában versenyre kelhetne a legmodernebb számítógépekkel. Hihetetlen adottságával bámulatba ejtette már a világot. A kecskeméti közönséget is. Szorzás-szimultánja különösen érdekes volt, s a kemény agytorna mellett még humorra is futotta erejéből.

A hullámhegyről azonban ismét hullámvölgybe zuhant a műsor, Payer András „jóvoltából”. A jobb napokat látott táncdalénekes nyafogó-enyelgő modorban tolmácsolt dalai inkább idegesítőek voltak, mint szórakoztatóak. Titok. miért csattant taps, ámikor

előadását befejezte. Lehet, hogy éppen azért . ... ?

Nyírva mulat a magyar címmel konferálták be végül azt a művészt, akiért lényegében ennyien egybegyűltünk. , Mindenekelőtt azonban egy megjegyzés: e sorok írója hétfőn, a második előadáson látta-tapasztalta, amit most papírra vet. Tehát nem lehetetlen, hogy az ezt megelőző vagy az ezt követő előadások néhány tskin- tetbep eltérőek —- sikerültebbek vagy gyengébbek — voltak. Különösen Hofi Géza produkcióját illetően, akiről közismert, hogy a betanult szöveg mellett gyakran improvizál a színpadon.

Tehát Hofi zárta a másfélórás műsort, legelőször néhány szóval érzékeltetve, mit takar előadásának címe. Körülbelül ezt: őt, a magyart, aki magyarokat mulattat, elég sokan nyírják, fúrják kendőzetlen szavaiért. Bizonyára így igaz. Csakhogy nem erről szólt a műsora ...

Hogy miről ? Sok mindenről, ahogy azt már megszokhattuk a közkedvelt művésztől. Thatcher asszony budapesti látogatásától a névadóünnepségekig, az abortuszról döntő bizottságtól népgazdaságunk helyzetéig ... Sajátos, közvetlen előadásmódban, gondosan előkészítve minden poént. És mindenki dőlt a nevetéstől. Vitathatatlan: Hofi — profi! Nemcsak az kacagtató, amit mond, hanem az is, hogyan mondja. Pontosan időzített gesztusok, kitűnő mimika, könnyed ^mozgás ... Lényegében szinte mindei> olyan kellék a birtokában van, ami nem hiányozhat egy jó előadóművész tarsolyából, s mindezekkel úgy tud élni ebben a műfajban, hogy még a gyomorbajosok keseredetté merevült arcára is mosolyt rándít. Igen, Hofi „hozta a formáját”, attól eltekintve, hogy egy-két szakállas poén is beletévedt mondandójába. Azt adta, amit vártunk tőle. Ahhoz azonban rövid volt a műsora, hogy feledtetni tudja a színrelépését megelőző halványgyenge produkciókat — tisztelet a kivételnek! —, amik összességében tekintve, jócskán lerontották e hat előadásból álló kecskeméti Hofi-showt. Egészen közepes szintűre.

Koloh Elek

Szikramentes

bányaműszerek

Gyújtószikra-mentes bánya- műszerek — vezérlők és érzékelők — sorozatgyártását kezdték meg a Veszprémi Szénbányák Vállalat várpalotai üzemében. Valamennyit biztonságosan alkalmazhatják, még a sújtólég-veszély es bányákban is. Elsőként szikramentes szállítószalag-vezérlőket készítenék, ezt követően pedig sújtólégbiztos hangos telefonok előállításához fognak hozzá.

Az iparágon beiül a Veszprémi Szénbányák a gazdája a bányákban használatos irányi- tásteehnikai rendszerek tervezésének, gyártásának. A fejlesztésben szorosan együttműködnek a Központi Bányászati Fejlesztési Intézettel, újabban pedig a Központi Fizikai Kutató intézettel is kapcsolatba léptek,

A várpalotai üzem évi termelési értéke már mintegy 40 millió forint. Legújabb szikra- mentes hányamüszereik iránt pedig már nemcsak itthon, hanem a KGST-országokban is érdeklődnek.

Szlovák brindza, bolgár joghurt

A tejtermékek választékának bővítésére — a saját fejlesztések mellett — a tejipar erősíti kapcsolatait a KGST-országok tejüzemeivel, kihasználva az együttműködésben rejlő lehetőségeket. Jelenleg évente megközelítően egymillió rubel értékben vesznek át Csehszlovákiából és Bulgáriából különféle sajtokat, s hasonló értékben szállítanak helyettük vadász, trappista és dobozos ömlesztett sajtot.

A forgalom növelésére jó lehetőséget kínál a termékcsere. A Győri Tejipari Vállalat például a pozsonyi, a tatabányai a zólyomi, a miskolci pedig a kassai tejüzemmel működik együtt. A szlovák vállalatok főként brindzát és kvarglit adnak a hazai üzemekben készülő sajtokért. Hasonló módon érkezik Bulgáriából a Chedár, a Kaskavál és a dobozos fehérsajt. A debreceni tejüzem gyártási eljárást vett ’át, az idén már itt készül á különleges bolgár joghurt.

Az országgyűlés tavaszi ülésszaka elé

Az Elnöki Tanács 1984. április 12-re, mára összehívta az országgyűlést. Legfelső népképviseleti szervünk előreláthatólag megvitatja az Alkotmányjogi Tanáccsal, illetve a népi ellenőrzési törvény módosításával kapcsolatos törvényjavaslatokat, valamint áttekinti a köz- és a felsőoktatás fejlesztési programját.

.- Az Alkotmányjogi Tanács felállításáról tavaly, a téli ülésszakon hozott törvényt a partement. Akkor részletesen szólották arról, hogy bár alkotmányunk megadja az országgyűlésnek, és az Elnöki Tanácsnak azt a jogot, hogy az alkotmányba ütköző rendelkezéseket és intézkedéseket megsemmisíthessék, ez nem mindig elegendő az alkotmányosság következetes érvényre- juttatásához. A tapasztalatok szerint a jogalkotás és a jogalkalmazás alkotmányosságának védelmére hivatott szervek nem mindig szereznek tudomást az alkotmányellenes rendelkezésekről, így a szükséges beavatkozás esetileg elmaradhat. Ezért is szükség van tehát arra, hogy az alkotmányosság védelmének már meglevő állami, jogi biztosítékai tovább gyarapodjanak. Indokolt, hogy a jogszabályokat — a jogalkotó szervek, valamint a j jogalkotás koordinálását végző igazságügyminiszter hatáskörének és felelősségének megváltoztatása nélkül — az alkotmányosság szempontjából egy újonnan létesítendő, önálló szerv: az Alkotmányjogi Tanács ellenőrizze. E testület feladata általánosságban: közreműködni a társadalom alkotmányos rendjének védelmében, a jogszabályok és a jogi iránymutatások alkotmányosságának biztosításában; ellenőrizni a jogszabályokat, a Legfelsőbb Bíróság irányelvéit és elvi döntéseit, továbbá azokat a jogi iránymutatásokat, amelyeket a jogalkalmazás irányítása céljából a Minisztertanács tagjai, a legfőbb ügyész, az országos hatáskörű szervek vezetői, valamint a tanácsok bocsátottak ki. Ez az ellenőrzés tehát kiterjed valamennyi jogszabályra a törvénytől a tanácsrendeletig. A Tanács közreműködik .az alkotmány rendelkezéseinek értelmezésében is, ez azonban nem jelent változást a korábbiakhoz képest, vagyis: az alkotmányozás értelmezése továbbra is az országgyűlés feladata, a Tanács parlamentünket e tevékenységében kívánja segíteni. A Tanácsot az országgyűlés a képviselők sorából és más közéleti személyiségek közül választja majd, várhatóan 11—17 tagot, akikre a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tesz javaslatot.

Az Alkotmányjogi Tanács az országgyűlés szerveként működik. Ez részben kellő súlyt ad tevékenységének, részben erősíti a legfelsőbb államhatalmi, népképviseleti testület irányadó, ellenőrző szerepét. Vagyis nem úgynevezett ,,al- kotmánybíráskodást” gyakorol; az elvi koncepció továbbra is az, hogy az alkotmányosság védelmének legfőbb szerve maga az országgyűlés.

A népi ellenőrzéssel kapcsolatos 1968. évi V. törvény módosításába.leginkább ‘azért vön szükség, mert a szocialista demokrácia fejlesztésére, a gazdaságirányítás hatékonyabbá tételére, a gazdálkodásért viselt felelősség következetesebb érvényesítésére, a törvényesség és az állampolgári fegyelem erősítésére irányuló igények mindinkább előtérbe állítják napjainkban az ellenőrzés fontosságát. E» fokozott igényeknek a népi ellenőrzés szervei és társadalmi közreműködői a jelenleg érvényes jogszabályok keretei között csak részben tudnak megfelelni. A módosítás első rendelkezése a népi ellenőrzés jellegét határozza meg annak kimondásával, hogy a népi ellenőrzés általános hatáskörű állami ellenőrző szervezet. Ennek legfőbb jellemzője az, hogy feladatát az állampolgárok bevonásával, a társadalmi szervezetekkel együttműködve látja el. A népi ellenőrzés feladatait is a jelenleginél részletesebben, egyértelműbben határozza meg a várható új rendelkezés. A népi ellenőrzés állami és társadalmi jellegének egyidejű erősödésére utalnak olyan új feladatok, minit például vélemény- adás a Minisztertanács számára a költségvetést és a zárszámadást megállapító törvényjavaslathoz gazdasági és társadalompolitikai szempontból fontos kérdésekben; a vezetők tájékoztatásának elősegítése, a hibák okai megszüntetésének, a hiányosságok megelőzésének előmozdítása; közreműködés az állami ellenőrzés- összehangolásában; | gazdálkodás felelősségi rendszere érvényesülésének figyelemmel kísérése.

A parlament tavaszi ülésszakát megelőző tanácskozásokon — amelyeken az országgyűlés

különböző állandó bizottságainak, a megyei képviselőcsoportoknak tagjai fogalmazták meg véleményüket a napirendről — o legtöbben a köz- és a felsőoktatás fejlesztési programjáról ejtettek szót.

Egyre fontosabbá válik, hogy a nevelés-oktatás eredményesebben segítse elő a gazdasági, a társadalmi és a kulturális fejlődésit. Az oktatási rendszer erre csak akkor képes, ha megújítja tartalmát és módszereit, fejleszti szervezetét, hiszen az ifjakat olyan felnőttekké kell nevelni, akik képesek a társadalmi demokratizmus követelményeinek megfelelő, tudatos, politikailag elkötelezett életre, önmaguk és környezetük alakítására. Mindez azt feltételezi, hogy az iskola a mainál eredményesebben végezze sajátos szociális és pedagógiai tevékenységét.' Ennek jobban kell igazodnia az élet ellentmondásos valóságához, a gyermekek és a fiatalok fejlettségéhez, igényeihez. Az ifjúság társadalmi érzékenységének fokozása érdekében szélesíteni kívánják az iskolai öntevékenység — diákönkormányzat, társadalmilag hasznos munka stb. — körét. A közoktatás továbbfejlesztésének fontos lépése a hetvenes évek végén elindított tartalmi korszerűsítés értékelése és a további feladatok meghatározása. Ennek keretében kell 1987-ig folyamatosan végrehajtani a legszükségesebb tantervi, órarendi, és tankönyvi módosításokat. E korszerűsítés egyben a műveltség tartalmának és szerkeze- téneki továbbfejlesztését is szolgálja. A közoktatási'intézményrendszeren belül távlatokban is megkülönböztetett figyelmet kíván az egységes nemzeti műveltség megalapozására hivatott általános iskola, a középfokú oktatás kiszélesedése pedig napjaink fontos feladatává teszi az általános iskola és a középfokú oktatás jobb illeszkedését, valamint a gimnáziumi, illetve a szakközépiskolai képzés első szakaszának egymáshoz való tartalmi közelítését, mindkét középiskola-típusban az általános műveltség színvonalának emelését. Az eredményes alapiskoláztatás előfeltétele, hogy az általános iskola fejlesztése a következő időszakban is kiemelt társadalmi-gazdasági program legyen. A középfokú oktatásban fokozatosan meg kell változtatni az iskoláztatás belső arányait az érettségit adó középiskolai képzés javára, arra törekedve, hogy a szakmunkásképzés egyre inkább középiskolai képzés keretében valósuljon meg.

A társadalmi-gazdasági élet változásaival a felsőoktatás feladatai módosulnak: meghatározó az, hogy a felsőfokú intézmények hallgatói az általános szakképzés folyamán megszerezzék a korszerű ismereteket és felkészültséget hivatásuk alkotó művelésére. Napjaink és a jövő felsőoktatásának nem egyszerűen munkaerőt, szakembert kell képeznie, hanem értelmiségi állampolgárt. A képzés tartalmának korszerűsítése elengedhetetlenné teszi' a felsőoktatás továbbképző funljiájáíiiU^^íjpegeiiQsííéaét, illetve kialakítását. Az oktatási folyamat , megszervezésének abból kell kiindulnia, hogy komplexebb szakember- képzésre van szükség. Egy-egy mérnöknek, orvosnak, agrár ^természettudományos szakembernek nemcsak az adott szakmák tudásanyagával, de társadalomtudományi ismeretekkel is kell rendelkeznie, a humán szakembernek pedig fontos ismernie nemcsak a gazdaság és társadalom mozgását, hanem a korszerű természettudomá.- nyos világkép alapforrásiaüC'a technikai fejlődés fő eredményeit is. Olyan képzési folyamatokat kívánnak kialakítani, amelyek lehetővé teszik a szükségtelen kötöttségek oldását: a hallgatókészszerű határok között maguk választhatják meg az egyes tanulmányi követelmények tejesítésére való felkészülés módját és időbeosztását. Az oktatás hatékonyságának növelése már ma is megköveteli a szorgalmi és vizsgaidőszak arányainak átalakítását, a vizsgaidőszakot és a vizsgák számát egyaránt csökkenteni szükséges. Az oktatás távlati fejlesztési programja a mai gondok fokozatos, rendszeres és következetes megoldásával és a távlati fejlesztést előtérbe állító újítások folyamatos előkészítésével valósítható meg. A gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés követelményeihez alkalmazkodó, ugyanakkor a fejlődést hatékonyan meg is alapozó szocialista oktatás-nevelés kialakítása nemzeti ügy, ezért kérték és kérik hozzá a köz- és felsőoktatás továbbfejlesztéséért illetékesek nemcsak az oktatási dolgozók, hanem egész társadalmunk segítségét is.

AZ ŰRHAJÓZÁS NAPJÁN

• E'arkas Bertalan (jobbra) révén a Szojuz—36. fedélzetén hazánkfia is járt már a világűrben. Mellette szovjet parancsnoka, V. Kubaszov.

Valljuk be: napjainkra szinte mindennapos hírré váltak az űrkutatással, az űrutazásokkal kapcsolatos jelentések. Nem kapjuk már fel a fejünket, ha egy újabb mesterséges hold Föld körüli pályára állításáról olvasunk. Nem okoz szenzációt, ha egy űrrakéta kilövéséről, vagy az űrrepülőgép következő próbajáratáról értesülünk. Őszintén szólva azt sem tartjuk már számon, hányadik hetüket, esetleg hányadik hónapjukat töltik a magasban az egymást váltó kutató-asztronauták. Sőt. lassan a nemzetközi legénységgel végrehajtott űrkísérletek is megszokottá válnak — a napokban éppen az első indiai kozmonauta járt szovjet legénységgel a Szal- jut-űrállomáson.

Elkerülhetetlen sors ez: az elsőket mindig feljegyzik a krónikák, megjegyzi az utókor — az utánuk jövők azonban nemegyszer köny- nyen feledésbe merülnek. Jurij Gagarin neve viszont örökre a kozmosz meghódítását fogja felidézni, azt a világraszóló eseményt, hogy 1961. április 12-én első ízben lépett ki az ember szülőbolygónkról a világűrbe. E dátum miatt nyilvánították épp a mai napot az űrhajózás napjává, amikor — az emlékezésen és tisztelet- adáson túl — elgondolkozhatunk

azon is: történelmileg milyen rövid idő, alig több mint két évtized alatt értünk a kezdeti kísérletektől a Hold-expediciók, a Mars- és Vénúsz-szondák, a Jupi- ter-fényképezés, a Naprendszert átszelő szputnyikok, az űrhajóhoz

rögzítő kötelék nélküli űrséták korszakába. Nem csoda, hogy a szakemberek már azon töprengenek, meddig jutunk, meddig juthatunk az ezredfordulóra. Ami —, ha a fejlődés tempóját ismerjük — nincs is olyan messze.