Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-12 / 86. szám

1984. április 12. • PETŐFI NÉPE • ' / VENDÉGÜNK A Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese A héten Kecskeméten tanács­kozik a KGST minőségügyi szekciója, az Aranyhomok Szál­lóban. Dr. Sütő Kálmánt, a Ma­gyar Szabványügyi Hivatal elnök- helyettesét a minőségszabályozás hazai és nemzetközi helyzetéről, valamint a tennivalókról ez al­kalomból kérdeztem. — Mi 0 szerepe a szabvány­ügyi hivatalnak? — A minőségszabályozásra vo­natkozó határozatok végrehajtá­sának koordinálásában, a tenni­valók és eredmények összegzésé­ben, a fogyasztók érdekének vé­delmébe!) egyaránt vannak fel­adataink. Egyebek között segít­séget adunk a vállalatoknak a minőségszabályozási rendszerek fejlesztéséhez, információkat gyűjtünk a szabványok kidolgo­zásához, módosításához, korsze­rűsítéséhez, amelyek a minőség javítását és a hatékonyabb ter­melést is elősegítik. — A hazai szabványok megfe­lelően szolgálják a minőségjaví­tást? ‘ '* — A minőséget illetően még tapasztalunk hanyagságból eredő hibákat, de érezhető a fejlődés is. például több élelmiszer előállítá­sában, amelyekkel kapcsolatban a kifogások csökkentek, nemcsak a hazai fogyasztók körében, ha­nem az importőrök részéről is. Versenyképességünk javult, il­letve nem romlott, ami ugyan­csak nagy eredmény, hiszen vi­lágszerte megnőttek a követelmé­nyek. Ami továbbra is gondot okoz: a termékek jelentős része küllemben — csomagolásban — elmarad a nemzetközi színvonal­tól. Ez azt is jelenti, hogy az úgy­nevezett háttéripar dinamiku­sabb fejlesztésére volna szükség. A kormány Gazdasági Bizottsága éppen az elmúlt évben foglalko­zott ezzel a témával, és megha­tározta a tennivalókat is, ame­lyek részletes kidolgozásán, gya­korlati megvalósításán az illeté­kes minisztériumok munkacso­portjai dolgoznak. Ebben mi is aktívan részt veszünk, a szabvá­nyokat a nemzetközi igények sze­rint módosítjuk. Már eredményről is szólhatok: a kész- és félkész­termékek minőségében fokozatos javulás tapasztalható. — A jobb minőséget előállító vállalatok száma növekszik? — Közvetlenül és közvetett esz­közökkel az állam a vállalatokat a termékek korszerűsítésére és ezek minőségének javítására ösz­tönzi. A jobb, minőséget előállí­tók nagyobb jövedelemhez jut­nak, ezért egyre több vállalat tö­rekszik e téren eredmények el­érésére. A gazdálkodás hatéko­nyabbá tétele, a vállalkozói kész­ség élénkítése érdekében felgyor­sult a gazdálkodó szervezetek bel­ső irányítási rendszerének kor­szerűsítése. A termelés társadall- mi hatékonyságának növelése, a lakosság igényeinek jobb kielégí­tése, az exportképesség fokozása megköveteli a termelési szerkezet korszerűsítéséi, a termékek mi­nőségének és megbízhatóságának növelését. Különösen a XII. kong­resszus óta — amelynek határo­zatában a minőség ás versenyké­pesség javításának igénye is meg­fogalmazódott — eredményeink jelentősebbek, bár korántsem le­hetünk elégedettek. — önt az idén megválasztot­ták az Európai Minőségügyi Szer­vezet (EOQC) elnökének, koráb­ban pedig az alelnöki teendőket látta el. Miiía szervezet célja? — Elsősorban az, hogy az élen­járó minőségszabályozási és el­lenőrzési rendszereket elterjes 4- sze, illetve amennyire lehetséges, egységesítse. Az én teendőm, hogy a szervezet végrehajtó bizottságát és tanácsát irányítsam, részt ve­gyek a programok kidolgozásá­ban. — Alkalma van a nemzetközi összehasonlításra, s ha így érté­keli, szigorúnak tartja a magyar szabványokat? I ' — A hazai vállalatok egy része úgy találja, hogy a magyar szab­ványok szigorúak, mégis azt mon­dom, hogy nem eléggé azok, bár többnyire összhangban vannak a nemzetközi normákkal. Egyéb­ként is érdekük a hazai gazdasá­goknak, hogy kövessék a nemzet­közi szabványokat, mivel jelen­tős külkereskedelmet bonyolíta­nak le, ugyanakkor ismerniük kell a piaci .igényeket és fontos az alkalmazkodás az újabb minősé­gi előírásokhoz. — A mostani kecskeméti ta­nácskozás azt a célt is Szolgálja, hogy a KGST szabványai egysé­gesebbek, azonosak legyenek. Az egységesítés nem túl nagy beavat­kozás egy-egy ország gazdasági életébe? — Kétségtelen, hogy nem köny- nyű a minden tagországnak meg­felelő elvek kidolgozása, ehhez kompromisszumokra van szükség. Ugyanis egyes termékek készíté­sében, minősítésében még jelen­tősek a különbségek. A jelenlegi KGST-szabvány alapokmánya is előírja, hogy a minőségnek meg kell felelnie a nemzetközi előírá­soknak. Ezt fokozatosan tudjuk elérni, s ennek megfelelően rövid és hosszútávú programokat dol­gozunk ki. Arra törekszünk, hogy a gazdasági kapcsolatokban, az új erőforrások feltárásában meg­gyorsuljon a műszaki haladás és korszerűsödjön a termelési szer­kezet is valamennyi tagországban. Cs. I. Hofi — profi ..Arra törekszünk, hogy önöket minden pcrcikájukban elszórakoz­tassuk. ezen az estébe hajló ké­ső délutánon” — kezdte a konfe­ranszié. Bodor Zoltán, majd ígé­retével ellentétben, azonnal elsü­tött egy-két idétlen viccet a vá­ratlanul hazaérkező férjről, a képrablásról, s más, a poénvadá­szok által már régen szitává lőtt témáról, amin legfeljebb az új­szülöttek kacarásznak — lévén számukra minden új —, s ami csak a bóvlit kedvelő vagy túl­zottan udvarias néző ábrázatára csalhat mosolyt. Szóval, eléggé gyatrára sikeredett a műsor in­dítása. Olyannyira, hogy a foly­tatás már csak jobb lehetett. — Jobb is volt, amikor megjelent Bodor Gábor, s a testvérek im­már közös erővel erőlködtek hu­morba dalolni a „politikát” ... Dalolni persze sokféleképpen lehet. Egészen nagyszerű hangon is. Ahogy a Bodor-duó után szín- telépő Külkey László, vagy a Magyar Állami Operaház másik énekese, a Liszt-díjas Ütő Endre, aki ugyancsak fellépett a Hofi- kabaréban, hétfőn és kedden, az Erdei Ferenc Művelődési Köz­pont színháztermében. Két nap, hat előadás, s minden előadáson zsúfolásig telt ház. Te­hát Hofi, Géza neve^még ma is garancia arra, hogy hamar gaz­dára találjanak a jegyek. Csak­hogy a népszerű humorista alig harminc percet töltött a színpa-. den, vagyis színrelépését jobbr rosszabb produkciók tarka — többnyire hervatag — csokra előzte meg. Az említett két ope­raénekes mellett Pataki Ferenc fejszámoló művész produkciója érdemelt leginkább figyelmet: szorzás dolgában és a számok memorizálásában versenyre kel­hetne a legmodernebb számító­gépekkel. Hihetetlen adottságá­val bámulatba ejtette már a vilá­got. A kecskeméti közönséget is. Szorzás-szimultánja különösen érdekes volt, s a kemény agy­torna mellett még humorra is fu­totta erejéből. A hullámhegyről azonban is­mét hullámvölgybe zuhant a mű­sor, Payer András „jóvoltából”. A jobb napokat látott táncdalénekes nyafogó-enyelgő modorban tol­mácsolt dalai inkább idegesítőek voltak, mint szórakoztatóak. Ti­tok. miért csattant taps, ámikor előadását befejezte. Lehet, hogy éppen azért . ... ? Nyírva mulat a magyar címmel konferálták be végül azt a mű­vészt, akiért lényegében ennyien egybegyűltünk. , Mindenekelőtt azonban egy megjegyzés: e sorok írója hétfőn, a második előadáson látta-tapasztalta, amit most pa­pírra vet. Tehát nem lehetetlen, hogy az ezt megelőző vagy az ezt követő előadások néhány tskin- tetbep eltérőek —- sikerültebbek vagy gyengébbek — voltak. Kü­lönösen Hofi Géza produkcióját illetően, akiről közismert, hogy a betanult szöveg mellett gyak­ran improvizál a színpadon. Tehát Hofi zárta a másfél­órás műsort, legelőször néhány szóval érzékeltetve, mit takar előadásának címe. Körülbelül ezt: őt, a magyart, aki magyarokat mulattat, elég sokan nyírják, fúr­ják kendőzetlen szavaiért. Bizo­nyára így igaz. Csakhogy nem erről szólt a műsora ... Hogy miről ? Sok mindenről, ahogy azt már megszokhattuk a közkedvelt művésztől. Thatcher asszony budapesti látogatásától a névadóünnepségekig, az abor­tuszról döntő bizottságtól nép­gazdaságunk helyzetéig ... Sajá­tos, közvetlen előadásmódban, gondosan előkészítve minden poént. És mindenki dőlt a neve­téstől. Vitathatatlan: Hofi — profi! Nemcsak az kacagtató, amit mond, hanem az is, hogyan mondja. Pontosan időzített gesz­tusok, kitűnő mimika, könnyed ^mozgás ... Lényegében szinte mindei> olyan kellék a birtoká­ban van, ami nem hiányozhat egy jó előadóművész tarsolyából, s mindezekkel úgy tud élni eb­ben a műfajban, hogy még a gyomorbajosok keseredetté mere­vült arcára is mosolyt rándít. Igen, Hofi „hozta a formáját”, at­tól eltekintve, hogy egy-két sza­kállas poén is beletévedt mondan­dójába. Azt adta, amit vártunk tőle. Ahhoz azonban rövid volt a műsora, hogy feledtetni tudja a színrelépését megelőző halvány­gyenge produkciókat — tisztelet a kivételnek! —, amik összessé­gében tekintve, jócskán lerontot­ták e hat előadásból álló kecske­méti Hofi-showt. Egészen köze­pes szintűre. Koloh Elek Szikramentes bányaműszerek Gyújtószikra-mentes bánya- műszerek — vezérlők és érzé­kelők — sorozatgyártását kezd­ték meg a Veszprémi Szénbá­nyák Vállalat várpalotai üze­mében. Valamennyit biztonsá­gosan alkalmazhatják, még a sújtólég-veszély es bányákban is. Elsőként szikramentes szál­lítószalag-vezérlőket készíte­nék, ezt követően pedig sújtó­légbiztos hangos telefonok elő­állításához fognak hozzá. Az iparágon beiül a Veszp­rémi Szénbányák a gazdája a bányákban használatos irányi- tásteehnikai rendszerek terve­zésének, gyártásának. A fej­lesztésben szorosan együttmű­ködnek a Központi Bányászati Fejlesztési Intézettel, újabban pedig a Központi Fizikai Ku­tató intézettel is kapcsolatba léptek, A várpalotai üzem évi ter­melési értéke már mintegy 40 millió forint. Legújabb szikra- mentes hányamüszereik iránt pedig már nemcsak itthon, ha­nem a KGST-országokban is érdeklődnek. Szlovák brindza, bolgár joghurt A tejtermékek választékának bővítésére — a saját fejlesztések mellett — a tejipar erősíti kap­csolatait a KGST-országok tejüze­meivel, kihasználva az együttmű­ködésben rejlő lehetőségeket. Je­lenleg évente megközelítően egy­millió rubel értékben vesznek át Csehszlovákiából és Bulgáriából különféle sajtokat, s hasonló ér­tékben szállítanak helyettük va­dász, trappista és dobozos ömlesz­tett sajtot. A forgalom növelésére jó lehe­tőséget kínál a termékcsere. A Győri Tejipari Vállalat például a pozsonyi, a tatabányai a zólyomi, a miskolci pedig a kassai tejüzem­mel működik együtt. A szlovák vállalatok főként brindzát és kvarglit adnak a hazai üzemekben készülő sajtokért. Hasonló módon érkezik Bulgáriából a Chedár, a Kaskavál és a dobozos fehérsajt. A debreceni tejüzem gyártási el­járást vett ’át, az idén már itt ké­szül á különleges bolgár joghurt. Az országgyűlés tavaszi ülésszaka elé Az Elnöki Tanács 1984. április 12-re, mára összehívta az országgyűlést. Legfelső népképvi­seleti szervünk előreláthatólag megvitatja az Alkotmányjogi Tanáccsal, illetve a népi ellen­őrzési törvény módosításával kapcsolatos tör­vényjavaslatokat, valamint áttekinti a köz- és a felsőoktatás fejlesztési programját. .- Az Alkotmányjogi Tanács felállításáról tavaly, a téli ülésszakon hozott törvényt a partement. Akkor részletesen szólották arról, hogy bár al­kotmányunk megadja az országgyűlésnek, és az Elnöki Tanácsnak azt a jogot, hogy az alkot­mányba ütköző rendelkezéseket és intézkedése­ket megsemmisíthessék, ez nem mindig elegen­dő az alkotmányosság következetes érvényre- juttatásához. A tapasztalatok szerint a jogalko­tás és a jogalkalmazás alkotmányosságának vé­delmére hivatott szervek nem mindig szereznek tudomást az alkotmányellenes rendelkezésekről, így a szükséges beavatkozás esetileg elmaradhat. Ezért is szükség van tehát arra, hogy az alkot­mányosság védelmének már meglevő állami, jo­gi biztosítékai tovább gyarapodjanak. Indokolt, hogy a jogszabályokat — a jogalkotó szervek, valamint a j jogalkotás koordinálását végző igaz­ságügyminiszter hatáskörének és felelősségé­nek megváltoztatása nélkül — az alkotmányos­ság szempontjából egy újonnan létesítendő, ön­álló szerv: az Alkotmányjogi Tanács ellenőriz­ze. E testület feladata általánosságban: közre­működni a társadalom alkotmányos rendjének védelmében, a jogszabályok és a jogi iránymu­tatások alkotmányosságának biztosításában; el­lenőrizni a jogszabályokat, a Legfelsőbb Bíróság irányelvéit és elvi döntéseit, továbbá azokat a jogi iránymutatásokat, amelyeket a jogalkalma­zás irányítása céljából a Minisztertanács tagjai, a legfőbb ügyész, az országos hatáskörű szervek vezetői, valamint a tanácsok bocsátottak ki. Ez az ellenőrzés tehát kiterjed valamennyi jogsza­bályra a törvénytől a tanácsrendeletig. A Ta­nács közreműködik .az alkotmány rendelkezései­nek értelmezésében is, ez azonban nem jelent változást a korábbiakhoz képest, vagyis: az al­kotmányozás értelmezése továbbra is az or­szággyűlés feladata, a Tanács parlamentünket e tevékenységében kívánja segíteni. A Tanácsot az országgyűlés a képviselők sorából és más közéleti személyiségek közül választja majd, vár­hatóan 11—17 tagot, akikre a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tesz javaslatot. Az Alkotmányjogi Tanács az országgyűlés szerveként működik. Ez részben kellő súlyt ad tevékenységének, részben erősíti a legfelsőbb ál­lamhatalmi, népképviseleti testület irányadó, el­lenőrző szerepét. Vagyis nem úgynevezett ,,al- kotmánybíráskodást” gyakorol; az elvi koncep­ció továbbra is az, hogy az alkotmányosság vé­delmének legfőbb szerve maga az országgyűlés. A népi ellenőrzéssel kapcsolatos 1968. évi V. törvény módosításába.leginkább ‘azért vön szük­ség, mert a szocialista demokrácia fejlesztésére, a gazdaságirányítás hatékonyabbá tételére, a gazdálkodásért viselt felelősség következetesebb érvényesítésére, a törvényesség és az állampol­gári fegyelem erősítésére irányuló igények mind­inkább előtérbe állítják napjainkban az ellenőr­zés fontosságát. E» fokozott igényeknek a népi ellenőrzés szervei és társadalmi közreműködői a jelenleg érvényes jogszabályok keretei között csak részben tudnak megfelelni. A módosítás első rendelkezése a népi ellenőrzés jellegét ha­tározza meg annak kimondásával, hogy a népi ellenőrzés általános hatáskörű állami ellenőrző szervezet. Ennek legfőbb jellemzője az, hogy fel­adatát az állampolgárok bevonásával, a társa­dalmi szervezetekkel együttműködve látja el. A népi ellenőrzés feladatait is a jelenleginél rész­letesebben, egyértelműbben határozza meg a vár­ható új rendelkezés. A népi ellenőrzés állami és társadalmi jellegének egyidejű erősödésére utal­nak olyan új feladatok, minit például vélemény- adás a Minisztertanács számára a költségvetést és a zárszámadást megállapító törvényjavaslathoz gazdasági és társadalompolitikai szempontból fontos kérdésekben; a vezetők tájékoztatásának elősegítése, a hibák okai megszüntetésének, a hiányosságok megelőzésének előmozdítása; köz­reműködés az állami ellenőrzés- összehangolásá­ban; | gazdálkodás felelősségi rendszere érvé­nyesülésének figyelemmel kísérése. A parlament tavaszi ülésszakát megelőző ta­nácskozásokon — amelyeken az országgyűlés különböző állandó bizottságainak, a megyei kép­viselőcsoportoknak tagjai fogalmazták meg vé­leményüket a napirendről — o legtöbben a köz- és a felsőoktatás fejlesztési programjáról ejtet­tek szót. Egyre fontosabbá válik, hogy a nevelés-okta­tás eredményesebben segítse elő a gazdasági, a társadalmi és a kulturális fejlődésit. Az oktatási rendszer erre csak akkor képes, ha megújítja tartalmát és módszereit, fejleszti szervezetét, hi­szen az ifjakat olyan felnőttekké kell nevelni, akik képesek a társadalmi demokratizmus köve­telményeinek megfelelő, tudatos, politikailag el­kötelezett életre, önmaguk és környezetük alakí­tására. Mindez azt feltételezi, hogy az iskola a mainál eredményesebben végezze sajátos szociá­lis és pedagógiai tevékenységét.' Ennek jobban kell igazodnia az élet ellentmondásos valóságá­hoz, a gyermekek és a fiatalok fejlettségéhez, igényeihez. Az ifjúság társadalmi érzékenységé­nek fokozása érdekében szélesíteni kívánják az iskolai öntevékenység — diákönkormányzat, tár­sadalmilag hasznos munka stb. — körét. A köz­oktatás továbbfejlesztésének fontos lépése a het­venes évek végén elindított tartalmi korszerűsí­tés értékelése és a további feladatok meghatáro­zása. Ennek keretében kell 1987-ig folyamatosan végrehajtani a legszükségesebb tantervi, óra­rendi, és tankönyvi módosításokat. E korszerűsí­tés egyben a műveltség tartalmának és szerkeze- téneki továbbfejlesztését is szolgálja. A közok­tatási'intézményrendszeren belül távlatokban is megkülönböztetett figyelmet kíván az egységes nemzeti műveltség megalapozására hivatott ál­talános iskola, a középfokú oktatás kiszélesedé­se pedig napjaink fontos feladatává teszi az ál­talános iskola és a középfokú oktatás jobb il­leszkedését, valamint a gimnáziumi, illetve a szakközépiskolai képzés első szakaszának egy­máshoz való tartalmi közelítését, mindkét kö­zépiskola-típusban az általános műveltség szín­vonalának emelését. Az eredményes alapiskoláz­tatás előfeltétele, hogy az általános iskola fej­lesztése a következő időszakban is kiemelt tár­sadalmi-gazdasági program legyen. A középfokú oktatásban fokozatosan meg kell változtatni az iskoláztatás belső arányait az érettségit adó kö­zépiskolai képzés javára, arra törekedve, hogy a szakmunkásképzés egyre inkább középiskolai képzés keretében valósuljon meg. A társadalmi-gazdasági élet változásaival a felsőoktatás feladatai módosulnak: meghatáro­zó az, hogy a felsőfokú intézmények hallgatói az általános szakképzés folyamán megszerezzék a korszerű ismereteket és felkészültséget hivatásuk alkotó művelésére. Napjaink és a jövő felsőok­tatásának nem egyszerűen munkaerőt, szakem­bert kell képeznie, hanem értelmiségi állampol­gárt. A képzés tartalmának korszerűsítése elen­gedhetetlenné teszi' a felsőoktatás továbbképző funljiájáíiiU^^íjpegeiiQsííéaét, illetve kialakítását. Az oktatási folyamat , megszervezésének abból kell kiindulnia, hogy komplexebb szakember- képzésre van szükség. Egy-egy mérnöknek, or­vosnak, agrár ^természettudományos szakember­nek nemcsak az adott szakmák tudásanyagával, de társadalomtudományi ismeretekkel is kell rendelkeznie, a humán szakembernek pedig fon­tos ismernie nemcsak a gazdaság és társadalom mozgását, hanem a korszerű természettudomá.- nyos világkép alapforrásiaüC'a technikai fejlődés fő eredményeit is. Olyan képzési folyamatokat kívánnak kialakítani, amelyek lehetővé teszik a szükségtelen kötöttségek oldását: a hallgatókész­szerű határok között maguk választhatják meg az egyes tanulmányi követelmények tejesítésére való felkészülés módját és időbeosztását. Az ok­tatás hatékonyságának növelése már ma is meg­követeli a szorgalmi és vizsgaidőszak arányai­nak átalakítását, a vizsgaidőszakot és a vizsgák számát egyaránt csökkenteni szükséges. Az ok­tatás távlati fejlesztési programja a mai gondok fokozatos, rendszeres és következetes megoldá­sával és a távlati fejlesztést előtérbe állító újí­tások folyamatos előkészítésével valósítható meg. A gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés követelményeihez alkalmazkodó, ugyanakkor a fejlődést hatékonyan meg is alapozó szocialista oktatás-nevelés kialakítása nemzeti ügy, ezért kérték és kérik hozzá a köz- és felsőoktatás to­vábbfejlesztéséért illetékesek nemcsak az okta­tási dolgozók, hanem egész társadalmunk segít­ségét is. AZ ŰRHAJÓZÁS NAPJÁN • E'arkas Bertalan (jobbra) révén a Szojuz—36. fedélzetén hazánk­fia is járt már a világűrben. Mellette szovjet parancsnoka, V. Kubaszov. Valljuk be: napjainkra szinte mindennapos hírré váltak az űr­kutatással, az űrutazásokkal kap­csolatos jelentések. Nem kapjuk már fel a fejünket, ha egy újabb mesterséges hold Föld körüli pá­lyára állításáról olvasunk. Nem okoz szenzációt, ha egy űrrakéta kilövéséről, vagy az űrrepülőgép következő próbajáratáról értesü­lünk. Őszintén szólva azt sem tartjuk már számon, hányadik he­tüket, esetleg hányadik hónapju­kat töltik a magasban az egymást váltó kutató-asztronauták. Sőt. lassan a nemzetközi legénységgel végrehajtott űrkísérletek is meg­szokottá válnak — a napokban éppen az első indiai kozmonauta járt szovjet legénységgel a Szal- jut-űrállomáson. Elkerülhetetlen sors ez: az első­ket mindig feljegyzik a krónikák, megjegyzi az utókor — az utánuk jövők azonban nemegyszer köny- nyen feledésbe merülnek. Jurij Gagarin neve viszont örökre a kozmosz meghódítását fogja fel­idézni, azt a világraszóló ese­ményt, hogy 1961. április 12-én el­ső ízben lépett ki az ember szülő­bolygónkról a világűrbe. E dátum miatt nyilvánították épp a mai napot az űrhajózás napjává, ami­kor — az emlékezésen és tisztelet- adáson túl — elgondolkozhatunk azon is: történelmileg milyen rö­vid idő, alig több mint két évti­zed alatt értünk a kezdeti kísér­letektől a Hold-expediciók, a Mars- és Vénúsz-szondák, a Jupi- ter-fényképezés, a Naprendszert átszelő szputnyikok, az űrhajóhoz rögzítő kötelék nélküli űrséták korszakába. Nem csoda, hogy a szakemberek már azon töprenge­nek, meddig jutunk, meddig jut­hatunk az ezredfordulóra. Ami —, ha a fejlődés tempóját ismerjük — nincs is olyan messze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom