Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-29 / 101. szám

4 • PETŐFI NÉPE m 1984. április 30. 0 A kiskunfélegyházi Petőfi lakótelep. »fi S? W» SI; B * |i cg mm *» B H '#8 • Bt M ' ■. Sl B Gazdagodó ország Ismert tény, hogy a népgazdaság fejlesztési le­hetőségei évről évre mérséklődnek. Gazdaságunk egyensúlyi helyzetének javítása, stabilitásunk erő­sítése érdekében a szabályozó rendszer szigorításá­val egyidőben korlátoznunk kellett a beruházáso­kat is. Ez'azonban korántsem jelentette, jelenti azt, hogy nem gyarapodott a nemzeti vagyon, hiszen az elmúlt esztendőben is több százmillió forintot köl­töttünk építésre,, fejlesztésre. Nehéz számba venni, még nehezebb rövid írás ke­retében rangsorolni, mi minden épült 1983-ban. El­ső helyre mégis talán a 76 ezer lakás kívánkozik, hiszen bármerre indul is az utazó, az első, ami a szemébe ötlik: az új házak, az egyre emberszabá­súbb, hangulatosabb lakótelepek sokasága ország­szerte. • Nikolas Schöffer kalocsai fénymobilja. • Tavaly már áramot termelt a Paksi Atomerőmű I-es számú blokkja. Zalaegerszegtől Sárospatakig S ha már a lakásokkal kezdjük., itt kell megem­líteni az új iskolák, bölcsődék látványát, a keres­kedelmi szolgáltató hálózat fejlesztését is, hiszen az elmúlt évben nem kevesebb, mint 1375 új tan­terem, ezernél több bölcsődei és hatezernél több ó- vodai hely létesült. A sok kisebb mellett olyan nagy kereskedelmi létesítmények avatására is sor került, rtiint a kecskeméti Centrum, a monon For­rás. vagy a dunaújvárosi Skála áruházak. Az építő­anyagellátás javítását szolgálja a budaörsi új építő­anyagtelep. amely minden korábbinál nagyobb — .összesen 24 ezer négyzetméternyi — területen várja a vásárlókat. A bőség zavarában küzd az is, aki kulturális gyarapodásukról akar számot adni. Méltán kerülhet az első helyre az új Sárospataki Művelődési Köz­pont, de rögtön utána Zalaegerszeg új színházát kell említeni, s aztán a kaposvári ezer személyes sportcsarnokot, a -szegedi megyei könyvtár ésV léyélr tár e napokban átadásra váró impozáns új otthoYiát. Nem t lehet teljes a felsorolás a budápesti 'Almássy téri szabadidőközpont, a Miskolci Műszaki Egyetem tornacsarnoka, a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem új könyvtára nélkül' sem. A pálmát mégis Hercegszántó művelődési háza érdemli, mert ez az új létesítmény csaknem teljes egészében az ott é- lők társadalmi munkájának és anyagi áldozatvál­lalásának gyümölcse. A felsoroltak azonban így is csak töredékét jelentik annak a kétmilliárd forint­nak amelyet az elmúlt évben fordítottunk kulturá­lis beruházásokra. Ebből még olyan alkotások fel­állítására is' sor kerülhetett, mint Nikolas Schöffer fénymobilja Kalocsán, Pierre Székely Béke című kompozíciója Budapesten a Nagyvárad téren, So­mogyi Árpád Alföld népe című szobra a Hortobá­gyon. Fritz János Bartók-szobra Mosonmagyaróvá­ron és Szabó István Petőfi-szobra Mezőberényben. Természetesen a felsorolásból ném maradhat ki az ipar sem. Mindenekelőtt a Paksi Atomerőmű“ I. blokkjának átadását kell említenünk, de utána hosszú ,-és nem teljes — felsorolásban a Tiszai Vegyi Kombinát II. polipropilén-üzem,’ a Kincsesbá­nyán megnyitott új bauxitbányát, a szovjet—ma­gyar gázvezeték III. szakaszát, a Lenin Kohászati Művekben folyó korszerűsítést és a Székesfehér­vári Könnyűfémmű félgyártmányfej'lesztését. Ezek persze csak a legnagyobbak. Paks — Rodostó... Műemlékeink megőrzésére is gondoltunk. így újult meg Sátoraljaújhelyen ,a színház és Egerben az Ifjúsági Ház, így szépül a sárospataki kollégi­um épülete, és korábban pusztulásra ítélt kasté­lyok sora. E szándék jegyében folytatódik a Par­lament és a Bazilika rekonstrukciója, éppúgy, mint Debrecen és Székesfehérvár belvárosának a felújítása. S végezetül ide kívánkozik még egy ha­tárainkon kívül elvégzett, de annál'inkább nemzeti ügynek számító munka: a rodo^tói Rákóczi-ház teljes rendbetétele is. Hétszáz személyes SZOT-üdülő Ba'latonszép- la-kon, 300 ágyas üdülő, gyógyszálló Zalákaroson, 2500 adagos éttermi kombinát a velencei ifjúsági központban, a Dunai Vasmű impozáns üzemorvosi rendelője, a Jahn Ferenc kórház új 450 ágyas pa­vilonja és az Országos Mentőszolgálat új ^mentő­bázisa. Ezek csupán kiragadott példák.- amelyek bizonyítják, hogy "a szociálpolitikai-egészségügyi be­ruházások sem voltak mostohagyermekek 198j-ban. 9> Az új kecskeméti ablakgyár terméke. Új útszakaszok Kiskunhalason új teleppel bővült az I Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt földgázbányászati rész­lege, új ablak- és ajtókeretgyár létesült Kecske­méten.' Esztergomba kenyérgyárat, Zalaegerszegen sajtgyárat, Szekszárdon és Pásztón tejfeldolgozót, Vajszlón burgonyapehelygyártó üzemet adtak át, Szentesen és Szécsényben a gabonatároló építési program keretében már várják az új termést a be­ton-, illetve fémsilók. A közlekedés és távközlés eredményei sem jelen­téktelenek. Repülőgépeket fogad már a Ferihegyi új pálya-, tovább épültek az Ml-es, az M3-as, áz M5-ÖS autópályák, 200 kilóméternyi vasúti pályát építettek át, és 73 kilométernyit villamosítottak.' Be­fejezéshez közeledik a Kelenföldi Pályaudvar vá­gányrekonstrukciója, Leninvárosban a Volán új műszaki-forgalmi telepén megkezdhették a mun­kát és Siófokon közúti hidat építettek. Elkészült a Szegedi Körzeti TV-stúdió, tucatnyi »új átjátszó állomás teszi hozzáférhetővé a. televízió műsorát az ország eddig besugározatlan részein, működik áz új Lakihegyi antenna, és jelentősen bővült a nem­zetközi távhívó hálózat is. Gyarapodtunk tehát, s bár az idei terv szerint új nagyberuházás indítására nem kerül sör, aá utazó a folyamatban levő építkezésekből is érzé­kelheti — gazdasági nehézségeink ellenére gyara­podni fogunk 1984-ben is. 76 ezer lakás Befejeződik az Árpád-híd átépítése és az észak­déli metróval juthatunk el az új hídig. Átadták a Skála Tatabányán épült Sztráda áruházát és az idei év nagy bevásárló központja, a Marx téri Ská- ,1a Metró Áruház is elkészült. Ismét megnyitja ka­puit a megújult Operaház és fogadja első olva­sóit a Várba költözött Széchényi Könyvtár. Bányák nyílnak szerte az országban, újabb -üzemek, gyá­rak kezdik meg működésüket Százhalombattától Sopronig. Kórházak rekonstrukciója fejeződik be, utak, vasutak épülnek, korszerűsödnek. És meg­épül ismét 76 ezer lakás, 1800 bölcsődei, 6200 óvo­dai hely, 1100 új tanterem. Gyarapodik az; ország. Már egy esztendő sincs hátra hazánk felszabadulásának negyvenedik év­fordulójáig. Munkánkkal, eredményeinkkel, törek­vésünkkel is bizonyítjuk — 'mindannyian a békés, alkotó munkát tekintjük az emberiség legfőbb cselekvésének. Árvay Tivadar „MINDENKINEK BE KELL ÁLLNI A SORBA” Vas-embereknél Magyaráz, okosan, és lelkesen, Fel-felestllanó " szemmel, hisz’’; amiről beszél, amit mutat, na- . gyón közel áll ihozzá. (Jaj,át aliko-, tása: Szálktűdasángk, oáfolhaíát-' lan' bízönyíté.ka. Általa nagyobb' letj a becsületé, - -tekintéllyé ’áz’ egész gyárban.-Sőt,.'ötletét a má­sik Fémmunkás- üzemben, !a ha* lasiban -is hasznosítják. Van már­vagy. húsz. újítása, A. tavalyi kéti; tőért 30 ezer' forintot Jkapött ed-' dig. Éz amelyikkel a brigád’ dölV gozik, <az „I” tartók előállítását, gyorsította meg. Én ‘ úgy látom, hogy, egyenesen forradalmagitot- - la- Hisz azelőtt az, ujjnyi vastag, I súlyos acélelemeket .kézzel -me- , regették, -illesztgették egymáshoz összehegesztéskor, , Blaskqvics Béla kis gépe —- egyszerű,, mint- á Aagyszerű dolgok 'legtöbbje — „megfogja”, a görgői', hézagmen­tesen egymáshoz szorítják a ha­talmas vaslapokat. Héf telik — helyenként psszehegesztiik' —, á. mehet az „I” tartó az automata* hegesztőgép alá. — Három—négyszer. .. annyi tartót gyártunk most egy mű­szakban, ’mint azelőtti — mond-, ja az újító.- — Könnyebb, pon­tosabb és balésetrri'entes a mun- ka. ■■ — Kiemelkedő ' sikereket éri­tünk el a múlt évben — hallom a kecskeméti Fémmunkás gyár termelési főmérnökétől, ■ Laczi Istvántól. — Ebben szerepet ját­szott a kedvező termékösszetétel, jó irányba hatott az újjjsztön- zőrendszer, a javuló szervezés, de a kollektíva szakmai tudása és Szorgalma ugyanilyen fontos volt. A tavaly előtti 590 milliótól, a tervet túlteljesítve. 155 millió forintra növeltük az árbevételt. Tőkés piacra az előirányzott 176 millió helyett 239 millió forint értékben szállítottunk, - s ezzel egy év alatt több mint kétszere­sére bővült a dollár elszámolású kivitelünk. Szocialista megrende­lésre is többet termeltünk, mint eredetileg terveztük:- 267 millió­ért adtuk él a csamokszerkeze- teket a Szovjetuniónak. A hazai értékesítés - 229 millió -forintra, alakult, ez az 1982.; évinél' keve­sebb, de a tavalyi tervnél több volt. A termelékenység 29 szá-. zalékkai nőtt. ,A- nyereségünk 78 millió forint lett, az eszköz-bér­arányos mutatója 18 százalék. Mindezt megy százalékos -lét­számcsökkenés. mellett értük el. —r Ez utóbbi is célja volt a gyárnak? — Éppen ellenkezőleg: még akartuk - állítani a .létszámapa­dást, -esérélődést, és az ered­ménnyel - elégedettek vagyunk- . Ugyanis' a korábbi években sók jő szakemberünk elment többet fizető és könnyebb munkát kí­náló helyre. Az acélszerkezet­készítés, bár korszérű eszközeink vannak hozzá,. nem fehérköpe- . nyes munka. S mid nem tudtuk megfizetni. ­— Változott-e o helyzet a si­kerek révén? ­— Körülbelül húsz százalék­kal- nőtték 1983-ban a . jövedel­mek, úgy, hogy ennék'fele alap­béremelés volt,;-a másikí felé pe­dig az év folyamán konkrét fel­adatok’ gazdaságos megoldásáért:' kapott mözgóbér. Mindjárt hoz-“ záteszem: a jó munkán kívül a vállalatnál . bevezetett, kísérleti bérgazdálkodás .’is ’közrejátszott az előrelépésben. . — Úgy tudom,., hogy ez a jö­vedelemszabályozás • takarékos­ságra ösztönöz: — Ebben ja gazdálkodási szisz­témában a- munkabér költséggé válik, amegtakarított költség pedig 60. - százalékában.— bér­ré változhat.. Az általános szabá­lyozók- , szerint .korlátot • jelentő bérszínvonal ’ megszűnik; . annyi ■ jÖ-yédelem-fizethető ki az 'embe­reknek, -amennyihez gazdaságos teriireléssél' megteremtik a iölí'é,- ; teleket. De: ez elkövetkező 'évben jiérn| induló”' bérszirit, Ha nö- vfkskéhek .ja'-'költségek; ’ akkor a kerC'setelv., csökkennek,; tehát.'' el­méletilég a gyárb'an az -idén a ta­valyinál s- -kisebbek is ’lehetnének a, jövedelmek. ’ . A feltételes mód használata azt\ sejteti, hogyha kilátások 1984-ben is jók: —'A kapacitásunkat erre az évre’ is, lekötöttük megrendelé­sekkel,,-s ez ’ a legfontosabb a teltételek közül. Bízunk benne, hogy, a. Szovjetunióban mi nyer­jük még a versenypályázatot, s részt vehétünk a szolgáltatóipar ottani fejlesztésében ■ csarnok- szérkezíetek szállításával. Ez új program lenne-, a hagyományos mellett. Itthon az energiaracio­nalizálást, pontosabban a szén­bányászatot akarjuk segíteni acélszerkezetekkel. • Nagy Imre: — Azt hiszem, a többi üzem- és. művezető is igen­nel válaszolna. , ^ ^ Az'\ elsö'*hbg%edé’t! högfyán alakult? — Az észak-afrikai országok­ba szállítandó export egy részét későbbre kérték halasztani, ezért módosítanunk kellett a tervet, de az előirányzott termelési ér­téket, a 172 milliót jól időzített átcsoportosítással elértük. Si­keresnek mondható az indítás. Áz év eleji ütemes munka alap- feltétele annak, hogy az egész esztendő* jól végződjön. Nagy Imre & II., számú üzem- vezetőség élén á gyár termelésé­nek egytharmadáért felelős. — A termelésirányítókat, üzem- és művezetőket hogyan tették érdekeltté a többet-terme- lésben és a költségtakarékos gazdálkodásban? — kérdem tőle. — Minél magasabb a beosztá­sa valakinek, annál inkább érde­kéit, anyagilag is, "közvetlenül, a jő . gyári; Qsszéredmény elérésé­ben. Fordítva; akii- csak egy rész­terület munkájára lehet hatás­sal, áz annak a; sikerességében, érdekelt közvetlenül. A műveze­tő- abban,- hogy a műhelye ha­táridőre és- hábátlan- minőségben előállítsa; .ánlit- várnak .tőle.’ A célprémiumát, ettől függően kapja É meg. . Az- ,; üzemvezető, .aikíi. már az értékesítést ís befó­• Laczi István: — Kiemelkedő sikereket értünk el a múlt év­ben. 1 lyásolni ..képes a hozzzá; tarto­zó műhelyek termékkibocsátása-:' "nak összehangolásával a ki­szállítások határidejének betar­tásában is érdekelt, a fél prémi­umával. A tavalyi tőkés ’ exportot havi ütemezéssel bocsátottuk út­jára: 20-án a gyárból indítottuk, 30-ára a hajón .'kellett lennie eg.y- egy tételnek. A havi 1400 vagy 2800 forintos üzemvezetői cél­prémium ettől függött. — Bevált az ösztönzésnek ez a módja? — Azt hiszem, a többi üzemT és művezető is igennel vála­szolna. — S a minőséggel sem Volt baj? . — Egyszer egy exportrako-, Hiányban a szállítás során meg­sérült néhány elem. Reklamál­tak. Gyengének bizonyult a cso­magolás. Változtattunk rajta, Több kifogást nem emeltek a munkánkkal szemben. Hegesztő, szisszenésére kézikök szőrű válaszol, | szikracsóvásat; Odébb a műhely mélyén valahol katapsa^ egy^neliMJJMJ vart túlharsogva mutat egy tábr láza-tot. Az van rá felírva, hogy- merinyi vaskohászati alapanyag, festék, elektróda, szerszám, ener­gia stb. szükséges a termeléshez, — s Iha ebből ennyit meg ennyit megtakarítanak, mennyi többlet­bér j fizethető ki. Ezt tavaly js, idén .is minden brigádvezető megkapta. Ném, egyenlősdi miáluk nin­csen. Ismerik a havi alapfelada­tot,, az ezen felüli követelményt, s a teljesítés esetén járó moz-, góbér-összeget. Heten — a Vár- konyí György a-ranykoszorús szó-f oialista brigád tagjai — egy’ összegben kapják, de érdem sze­rint' részelnek belőle. A döntés' a brigádvezető, a szakszervezeti bizalmi és a művezető közös : jogköre. Harag? Nincs. Ha vala­ki nem kapja meg az ezresét, nem éri váratlanul, mert a ki­záró okokat — hiányzás, fegyel­mezetlenség jgp mindenki bevéste már a 'fejébe. . — Igazságosnak és ösztönző­nek tartjuk ezt a bérezési rend-, szert. A célunk közös. Á tavalyi munkánkért megkaptuk a Kivá­ló Gyár címet. Ha tartani akar­juk a színvonalat, termelésben és jövedelemben, mindenkinek be kell állnia a sorba! A. Tóth Sándor <n Blaskovics Béla''(balról) brigáítarsajval, Putnoki Istvánnal és Válik Györggyel bemutatja, ho­gyan működik az újítása. Algériai exportra dolgoznak. (Tóth Sándor felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom