Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-26 / 98. szám

1 PETŐFI NÉPE » 1984. április 27. Csernyenko TSr • • j Ronald Reagan Kínába érkezett lűf találkozó ’ MOSZKVA ; Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke csütörtökön a Kremlben fogadta Mauno Koivis- So finn köztársasági elnököt.- Koivisto csütörtökön érkezett a •S. (.vjetunióba a Szovjetunió Leg- jít söbb Tanácsa Elnökségének meghívására. események sorokban GENF_______________ _______________ C sütörtöki ülésével befejezte tavaszi ülésszakát a genfi lesze­relési értekezlet. A csütörtöki ülé­sen többek között felszólalt a szovjet küldöttség vezetője. Az ülésen Meiszter Dávid, a magyar küldöttség vezetője, a leszerelési értekezlet hivatalos okmányaként előterjesztette a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek április 19—20-i budapesti« tanács­kozásáról kiadott közleményt. PALM BEACH____________________ S zerdán egy Palm Beach-i mo­telben holtan találták David Ken- nedyt, az 1968-ban meggyilkolt Robert Kennedy igazságügy-mi­niszter 28 éves fiát. Á halál oka egyelőre nem ismeretes. A rend­őrség szóvivőjének bejelentése szerint nincs jele annak, hogy bűncselekmény történt volna. Da­vid, aki Robert és Ethel Kennedy tizenegy gyermeke közül negyedi­ként született, visszaeső kábító­szerélvező volt. Tizenkét éves volt 1968-ban, mikor apja életét Los Angelesben kioltotta egy merény­lő golyója. A megrázkódtatást so­ha 'nem tudta kiheverni. BEJRÜT ___________________ M int az várható volt, Rasid Ka­rami volt miniszterelnök kapott megbízatást a libanoni nemzeti egységkori^iány megalakítására. Amin Dzséjnajel elnök csütörtö­kön kérte fel hivatalosan az észak­libanoni Tripoli város szunnita mohamedán parlamenti képviselő­jét az új kabinet összeállítására. Ronald Reagan amerikai elnök feleségével csütörtökön hatnapos hivatalos látogatásra Kínába ér­kezett. Kíséretében van George Shultz külügyminiszter is. Az amerikai elnököt a pekingi repülőtéren Vu Hszüe-csien kí­nai külügyminiszter fogadta. A hivatalos fogadási ceremóniát a városközpontban tartották, itt Li Hszien-nien kínai államelnök üd­vözölte Reagant. Az amerikai elnök és kísérete átfogó megbeszéléseket folytat majd a kínai vezetőkkel, egye­bek között megtekinti a kínai Nagy Falat, felkeresi Hsziant és Sanghajt. A csúcsszintű megbeszélésektől Pekingben dolgozó külföldi meg­figyelők általában azt várják, hogy a két ország egyes világpo­litikai problémák megítélésében azonos nézeteket vall majd. Kí­nai részről mindenesetre azt han­goztatják, hogy Peking és Wa­shington között nem lehet szó „átfogó” stratégiai ; viszonyról. Tény azonban, hogy kísérletek történnek a kínai—amerikai kato­nai együttműködés erősítésére, s ennek egyik állomása lesz Csang Aj-ping kínai honvédelmi mi­niszter nyárra tervezett amerikai látogatása is. Pekingben többen arra is rámu­tatnak: A tajvani probléma ugyan továbbra is ütközőpont ma­rad Peking és Washington között — erre a csütörtöki lapok is utal­nak —, de az marad, bárkit is válasszanak novemberben elnök­nek az Egyesült Államokban. Kí­na ezt hallgatólagosan tudomásul veszi, s ennek tudatában szeret­ne részesülni a kínai—amerikai együttműködés gyakorlati hasz­nából, mindenekelőtt gazdasági- műszaki téren. A két ország két- dldalú kereskedelmi forgalmában az idén hatmill.iárd dollár körüli értéket várnak. * A szovjet sajtó értékelése sze­rint Ronald Reagan csütörtökön Elérte célját az az éhségsztrájk, amellyel kedden és szerdán 25 tájékoztatási dolgozó tiltakozott a chilei cenzúra ellen San ti ásóban — jéfenté'tte ki Igriacid González, a chilei újságírók kollégiumának elnöke. A tiltakozó akcióban több folyóirat munkatársai és az új­kezdődő kínai látogatásának -a két fő célja, hogy megerősítse az elnök választási pozícióit és meg­szerezze Kína támogatását az Egyesült Államok szovjetellenes és militarista ázsiai politikájához. Valentyin Zorin, 'a szovjet te­levízió ismert kommentátora a látogatás előestéjén arra hívta fel' a figyelmet, hogy Washington igyekszik a maximális reklámot biztosítani az elnöki látogatás­nak. Az amerikai választások előtt ■ néhány hónappal ugyanis Reagan, akinek négyéves elnök­sége i külpolitikai szempontból egyetlen nagy fiaskónak tekinthe­tő, mindenáron „sikert” akar fel­mutatni. Az Izvesztyija című lap tudó­sítása szerint amerikai részről nagy súlyt helyeznek arra is, hogy a látogatásnak minél erő­teljesebb szovjetellenes színezetet adjanak. Reagan az állítólagos ságírókollégium tagjai vettek részt. Számos politikai, szakszer­vezeti es társadalmi , szervezet biztosította támogatásáról a kpl- légiúfn épületében szirájkolök'at. Az éhségsztrájk végén a roham­rendőrség erőszakkal távolította el a tiltakozókat az épületből. ázsiai szovjet katonai fenyegetés■ határozottabb elítélésének, saját távol-keleti pozícióinak megerő­sítésiéhez akarja megnyerni Kí­nát. Törekvéséhez az szolgáltat alapot, hogy Kína gyakorlatilag az Egyesült Államokkal- azonosan ítéli meg Japán egyre erősödő mili-tarizálódását, a Dél-'Koreá- val és. Japánnal folytatott együtt­működésre támaszkodó távol-ke­leti amerikai katonai jelenlétet és a térség biztonságát fenyegető amerikai katonai törekvéseket csak nagyon óvatosan bírálja. A TASZSZ hírügynökség elem­zése szerint a Reagan-látogatás sikerét szolgálja, hogy Peking is az ellentétek háttérbe szorítására, a két országot megosztó kérdések félretételére törekszik. Nem kí­vánja például hangsúlyosan, fel­vetni a szinte megoldhatatlan vi- , tákat keltő tajvani kérdést, in­kább az együttműködés lehető­ségeit igyekszik kihangsúlyozni. Szakszervezeti béketanácskozás Nicaraguában :L:üÍ9i ß 'jtpmtái'iinl .jiüy . . v, Jfaíárc&qttiaP;'elítélték.az Egye- | sült Államok konfrontációs poli­tikáját a nicaraguai fővárosban, Managuában folyó nemzetközi szakszer vezeti béketanácskozás hatvan országot képviselő részt­vevői. Enrique Garcia, az Egyesített Nicaraguai Szakszervezeti Koor­dinációs Bizottság főtitkára be­szédében azt emelte ki, hogy az Egyesült Államok nyílt terrorista politikát folytat Közép-Am,eriká­ban. , Valentyin Makejév, a Szovjet Szakszervezetek Központi Taná­csának tagja nyomatékosan el­ítélte a nicaraguai kikötők elak- násítását és más, a sandinista for­radalom elleni provokatív cse­lekményeket. Harald Supriano, az AFL-CIO amerikai szakszervezeti szövetség egyik vezető tagja rá­mutatott, hogy az amerikai dol­gozók elutasítják a nicaraguai kí4/> kötők elaknásítását és az éllen- forradalmároknak nyújtott se­gítséget. DOMINIKA Kőzápor és sortűz Űjabb heves tüntetéseket ■ és utcai zavargásokat jelentettek a hírügynökségek a karib-tengeri Dominikai Köztársaságból. Az ország fővárosában, Santo Do- mingóbaír ezres tömegek vonul­tak fel, tiltakozva életkörülmé­nyeik elviselhetetlen rosszabbodá­sa miatt. A karhatalmi erők elő­ször gumibotokkal próbálták szétoszlatni a megmozdulást. A tüntetők kőzáporral válaszoltak, amire a rendőrök, sortüzet nyi­tottak. 'Több tüntető holtan ma­radt a helyszínen, sokam megse­besültek. Kedden és szerdán a szakszer­vezetek felhívására országszerte sztrájkok voltak. A munkabe- szüntetési mozgalomhoz csatla­koztak a kereskedők is. Jorge Blanco elnök szerdán el­hangzott rádió- és tv-beszédében „rendre és nyugalomra” intette az ország lakosságát. Az elnök közölte, hogy a zavargásoknak eddig 37 halálos és 157 sebesült áldozatuk Volt, | letartóztatottak száma pedig meghaladja a négy­ezret. Hírügynökségek ennél jó­val magasabbra becsülik az áldo­zatok számát. Utalnak arra is. hogy tüntetéseket u hatóságok üríievként kívánják felhasználni a baloldallal való leszámolásra. Afganisztán frontjai ÉVTIZEDEKEN ÁT csak így emlegették Af­ganisztánt: a lefátyolozott ország. Nem csupán a csadorviselés miatt, és azért, mert idegen rit­kán fordult meg errefelé, s az országról, magáról vajmi kevés szó esett a híradásokban. A Hindu- kus kcpár hegyeinek világában szinte megállt az idő: mint a fátyol, a csador az asszonyokra, úgy borult a régmúlt a hatvanas és a hetvenes évekre is. Lényeges változást hozott azután 1978. április 27-e. Hat évvel ezelőtt lövöldözés vegyült a ka- buli utcák megszokott zajába. Tíz órán át tar­tott a harc, majd este a rádióban közleményt olvastak fel: „Afganisztán történetében először megsemmisült az önkény. A hatalom a nép ke­zébe került." A fordulatot kezdeményező Af­ganisztáni Népi Demokratikus Párt megdöntöt­te a monarchiát átörökítő korrupt köztársasági vezetést ás a nemzeti demokratikus fejlődés út­ját választotta. A feladatokat az afgán realitá­sok diktálták. Ahogy a pártalapító Mohammad Taraki fogalmazott: „Az afgán emberek sápadt arca, üres gyomruk, elnyűtt ruhájuk, hajléktalan­ságuk, betegségük megmutatja, mit kell ten­nünk, s azt is, hogy miként, hogy mire van .szükség.” Afganisztánról a fátyol igen'nagy gyorsaság­ai! lekerült. De nem azért, mert a fejlesztési Ilinek, a reformok, a felzárkózási törekvések átütő sikert hoztak volna. Az ázsiai ország a rtemzatközi figyelem középpontjába kerül. Szinte a forradalom napjával egyidős az új megfojtá­sára irányuló szándék. Az ellenségekről készült csoportkép tán az egyik legkülönösebb a világon. Pakisztáni tábornokokat, a kínai és az amerikai politika irányítóit, Egyiptomot, Szaúd-Arábiát, egy sor reakciós olajsejkségst, Nagy-Britanniát, sőt az NSZK-t is, és a jelenlegi teheráni' veze­tést látjuk rajta. Ez a társaság fogott össze, hogy — olykor az ellentéteket is félretéve — pénzt, energiát nem kímélve kudarcra kárhoztassa a kabuli haladó rendszert, meggátolja a konszo­lidációt, fokozza a zűrzavart. A modern „szent- szövetségnek” ez a tevékenysége vezetett a szov­jet csapatok behívásához. A SZOVJET CSAPATOVK jelenléte gyökeresen új helyzetet eredményezett: lehetetlenné, vált, hogy fegyverrel megsemmisítsék az afgán for­radalmat. Ugyanakkor a nyugalom biztosítása sem lehetséges a hosszú afgán—pakisztáni hatá­ron átlopakodó fegyveres I bandák támadásai miítt. Tavaly már a megoldás reménysugarát le­hetett felfedezni a kilátástalan helyzetben. Pa­kisztán, amely a hagyományos ellenségeskedé­sen túl azért fordult szembe a kabuli vezetéssel, mert ezáltal a meggyengült nemzeti -egységet vélte megerősíthetőnek, s a Nyugat szemében így próbálta bizonyítani politikai szalonképessá- gát, kezdte túl nagynak tartani az árat. Az af­gán menekültaereg (nagyságáról szélsőséges ás ellenőrizhetetlen adatok vannak forgalomban) egyre nagyobb anyagi terhet és egyre veszélye­sebben ketyegő időzített politikai bombát jelen­tett. Az ENSZ égisze alatt folytatott tárgyalás, Cordovez ecuadori diplomatának, a világszerve- • zet megbízottjának ingázásai azonban nem hoz­tak sikert. Az Egyesült Államok megtorpedózta a megállapodást. Tette ezt zsarolással,* segély- és fegyverszállítási ajánlatokkal, a Pakisztánra .ki­fejtett leplezetlen nyomással. Washingtonnak az az érdeke, hogy a térségben fennmaradjon a fe­szültség. Szavakban sürgeti a szovjet csapatki- vonás,t, s..a Szovjetuniót vádolja — ám ez a te­vékenysége csak addig lehetséges, amíg a szov­jet csapatok ott varrnak. Ezért mindent elkövet, hogy ne kerülhessen sor a szovjet katonák visz- szahívására. A kettős játék, s a nyomában előállott helyzet, nem kis megpróbáltatást jelent Afganisztán, né­pe számára. Az adatok szerint a hadüzenet nél­küli háborúban megsemmisült az ország közle­kedési útvonalainak háromnegyede, a kórházak és iskolák több mint feje. A károk meghaladják a forradalom előtti 20 esztendő összes beruhá­zásának összegét. A JELENLEGI kép első pillantásra akár ki­ábrándító lehetne. Szűnni nem akaró harc a ka­tonai fronton, s az elmaradottság kérlelhetetlen tényei: 100 dolláros egy főre jutó évi nemzeti jövedelem, 95 százalékos írástudatlanság, • ala­csony átlagéletkor — s a sor hosszan folytat­ható. Az „első pillantás” azonban megtévesztő. Mert Afganisztán minden mai szerénysége elle­nére s,em szegény, a kopár hegyek kincseket rej­tenek: értékes rézércet, hatalmas mennyiségű. 60 százalék vastartalmú vasércet, gázt,. krómot, szenet, uránt, óinkét. Persze, ott a rengeteg aka­dály is. Így a szakképzett munkaerő hiánya, a b'eruházás-szegénység, az .úthálózat dúltsága, az energiaira ég, a ami mindennél lényegesebb: a háború. A SZÜLETÉSNAP azonban így is lehetőséget kínál a számvetésre. A mérleg egyértelmű: 1978. április 27-én olyan folyamat kezdődött meg Af­ganisztánban, amely minden gondjával-bajával együtt is nyugodt, emberhez méltó' jövőt, fel­emelkedési ígér mindenkinek 1 távoli országban.* Halász György * / Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára és Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Babrak Karmait, az Afganisztáni Né­pi Demokratikus Párt [Központi. Bizottságának főtitkárát, az Afganisztáni Demokratikus Köz­társaság Forradalmi Tanácsa elnökét Afganisz­tán nemzeti ünnepe alkalmából. Lázár György, a Minisztertanács elnöke ez alkalomból Szultán Ali Kistmandnak, a Minisztertanács elnökének küldött üdvözlő táviratot. (MTI) CHILE Tiltakozás a cenzúra ellen Az erőegyensúly minden nép érdeke (Folytatás az 1. oldalról.) Kádár János megköszönte a meghívást, és a szíves fogadtatást. Elmondta: örül, hogy ismét ellá­togathatott az Akkumulátor- és Szárazelemgyárba, amely most elnyerte a Kiváló Vállalat címet. Látogatásába — tette hozzá — a párt Központi. Bizottságának nagyfontosságú ülése után került sor, amelyeíí a legjelentősebb mai kérdésekkel, a nemzetközi hely­zettel és a gazdasági építőmun- kával foglalkoztak. A nemzetkö­zi kérdésekről szólva emlékezte­tett arra, hogy az elmúlt na­pokban, hazánk vendége volt a Szovjetunió nagyrabecsült kép­viselője, Gromiko elvtárs és fő­városunkban' tanácskoztak a szo­cialista országok külügyminiszte­rei is. A reggeli program is az Algériai Népi Demokratikus Köz­társaság elnökével folytatott meg-' beszélésekkel’ kezdődött. Ezek az események kapcsolat­ban vannak azokkal a kérdések­kel, amelyek ma az embereket leginkább foglalkoztatják, vagyis, hogy a világon béke legyen, . s népünk is békében élhessen, épít­hesse a szocializmust. Pártunk, kormányunk is ezen munkálko­dik, mert a béke létünk alapvető feltétele. Most a neipzetközi helyzet fe­szült, s ez kiváltképpen megkö­veteli a szocialista országoktól,’ hogy gondoskodjanak népeik biz­tonságáról — mondotta Kádár János.— Nem engedjük, s nem engedhetjük meg, hogy az impe­rialisták erőfölénybe kerüljenek, mert akkor diktálni akarnának. Mi nem keressük az összeütközé­seket, a mi politikánk az, hogy minden kérdést valamennyi ér­dekelt fél biztonságának meg­felelő megállapodásokkal rendez­zük. Bár a múlt év végén Nyu- , gat-Európában megkezdték a kö­zép-hatótávolságú amerikai ra­kéták telepítését, ezt az állás­pontunkat fenntartjuk.- De . lát­szattárgyalásokra sem a Szovjet­unió, sem a Varsói Szerződés töb­bi országa nem hajlandó. Mi va­lódi tárgyalásokat, tisztességes megoldást akarunk. Ez a mi külpolitikánk lényege, ezért ta­nácskozunk egymás között, ezért tárgyalunk a fejlődő országok és a fejlett tőkés' országok képvise­lőivel. 'éMéig^őkődésünk, i hogy áz: erő- egyensúly és‘ 'annak a fegyverze­tek' alacsonyabb szintjén váló létrehozása nemcsak a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi or­szágának, hanem minden ország­nak, minden népnek egyformán' érdeke. Mi ezért a tisztességes ál­láspontért dolgozunk, s bíznunk kell abban, hogy munkánk ered­ményes lesz, Bíznunk kell, mert a normális emberi ész parancsa az, hogy meg kell egyeznünk. Kádár János ezekután hangsú­lyozta, hogy a gazdaságirányítási rendszer csaknem 16 éve betölti feladatát, 'de a növekvő kö­vetelményeknek megfelelően to­vább kell fejlesztenünk. Rámuta­tott, hogy a gazdaságirányítási rendszer csak eszköz a hatéko­nyabb munkára, nagyobb . ered­ményeket az eddiginél l termelé­kenyebb, gazdaságosabb munká­val, ai áruk minőségénekijaví- tásával, fokozottabb anyag- és energiatakarékossággal érhetünk el. Csak a munka teremtheti meg á feltételeit annak, hogy hazánk­ban az emberek, a családok kielé­gíthessék .alapvető szükségletei­ket, nyugodtan, tisztességesen él­hessenek. Az a cél, hogy aki jól dolgozik, az többet keressen, de aki nem végzi el tisztességgel a dolgát, az anyagilag se járjon jól. így ösz- tönözhe't becsületes, tisztességes munkára a meggyőződés és az érdek. A Központi Bizottság első tit­kára a szociálpolitikáról szólva hangsúlyozta a társadalmi igaz­ságosság érvényesítésének fontos­ságát. Kiemelte, hogy csak az ré­szesüljön a társadalom támogatá­sában, aki ténylegesen rászorul, de aki nem érdemes rá, az ne élhessen vissza rendszerünk hu­manizmusával. A mai kedvezőtlen külgazdasá­gi körülmények között különösen fontos — hangoztatta Kádár Já­nos —, hogy jobban hasznosítsuk a rendelkezésünkre álló gépeket, jobban takarékoskodjunk anyag­gal és energiával, mert csak így tudunk még dinamikusabban fej­lődni, így lehet emelni az élet- színvonalat és még inkább érvé­nyesíteni a társadalmi igazságot. Ez a mi politikánk, s ennek meg­valósításához kérjük az önök megértését és támogatását is — fejezte be felszólalását Kádár Já­nos, majd gratulált a gyár dol­gozóinak a jó eredményekhez és kellemes május elsejei ünnepsé­get, jó egészséget, további sok si- ,kfprt , kívánt a jelenlevőknek, munkatársaiknak. Kádár János angyalföldi láto­gatása a gyár dolgozóival folyta­tott kötetlen beszélgetéssel feje­ződött be. (MTI) A zöldség-gyümölcs ellátás helyzete Az élelmiszerellátás színvona­lának emelkedésében jelentős a szerépe a zöldség, gyümölcs, bur­gonya termelésének, forgalma­zásának. A termesztés és a ke­reskedelmi munka gyengeségei azonban — főként a korábbi', években .— gyakran különféle fe­szültségek forrásai voltak. Időn­ként egyes cikkek termelése esett vissza a csökkenő jövedelmező­ség miatt, máskor a forgalmazás rendszere bizonyult merevnek, aminek következtében a termény nem ritkán az adminisztráció út­vesztőjét követve vargabetűkkel jutott el a fogyasztókhoz. Az el­lentmondások feloldását a kor­mányzati szervek az elmúlt évek­ben a jogszabályok egyszerűsíté­sével, esetenként gyors intézke­désekkel segítették. Ez is hozzá­járult ahhoz, hogy a itavalyi aszály ellenére sem volt zavar az ellá­tásban, a piaci felhozatal, a fo­gyasztás tovább növekedett, s az ellátás összességében jelenleg is kiegyensúlyozott. Az ellátás biztonsága megkí­vánja, hogy a kormányzat tovább­ra is figyelemmel kísérje a zöld­ség-gyümölcs ellátás alakulását. A gazdasági bizottság megvizs- gálta'a zöldség-gyümölcs- és bur­gonyatermelés . és -ellátás hely­zetét, kijelölte az előrelépéshez a további feladatokat, s mindezt csütörtöki ülésén a kormány is megerősítette. A szárazság miatt tavaly egy­millió 620 ezer tbnna zöldség ter­mett, 16 , százalékkal kevesebb a tervezettnél. E mennyiség a la­kosság ellátásához elegendő volt i ugyan, de exportra szerényebb menríyiség jutott. A kieső export- tételeknek egy részét gyümölcsök­ből fedezte a külkereskedelem.. Különösen a vízigényes burgonyg sínylette meg a szárazságot. Ke­reken 100 ezer tonnával takarí­tottak be kevesebbet a termelők, mint egy évvel korábban, ami 25 százalékos terrpeléskiesést. jelen­tett. Ugyanakkor a minőség sem ütötte meg a kívánt mértéket. Biz­tosítani kell, hogy a növekvő háztáji és kisgazdasági felhozatal mellett a piaci értékesítésben, a forgalmazásban kiegyenlített, szervezett ellátás valósuljon meg. Tavaly' elsősorban az aszály miatt egymiljió-hatszázötven- * nyolcezer tonna gyümölcsöt taka- r,Róttak be az üzemek, ami 9 szá- j zalékkal marad el az előző évi mennyiségtől. Az áru értékét azonban növeli, a termés meg­mentését segíti a bővülő ipari fel- i dolgozókapacitás. A kiegyensúlyozott idei ellátás- | hoz a biológiai, anyagi, műszaki feltételek adottak. A forgalmazás színvonalának emelésére célsze- j rű elősegíteni újabb termelők be- j kapcsolódását a közvetlen érté­kesítésbe, ami elősegítheti _ az áru útjának rövidülését, s előnyösen hathat a minőségre, illetve a I költségek csökkentésiére. A ke­reskedelem új rendszerű üzemel- j tetési formái — a szerződéses, a j bérlet ás jövedelemérdekeltségű boltok ■ — élénkítik - a forgalma­zást, ezért az ellátás további ja- vitása, a közvetlen árubeszerzés növelése érdekében szorgalmazni kell elterjesztésüket. A nagybani piacok szervezése f vontatott, | fővárosban is csak a Bosnyák té­ri piac áll''ilyen célra rendelke­zésre. Itt rendszeresen előfordul, hogy ugyanazt a terméket három- j négy viszonteladó is megvásá­rolja -és továbbadja,, mielőtt az a fogyasztóhoz kerülne. Így lánckereskedelem árfelhajtó sze­repével — egyes termékek fo­gyasztói ára két-há,romszorosa az eladási árnak. A lánckereskedelem munkanél­küli, spekulációs jellegű és kiug­róan. magas jövedelmet biztosít. Nélkülözhetetlen; hogy a buda­pesti, | de a vidéki nagybani pia­cokon is a jövőben ' szabályozott, irányított áruforgalom alakuljon ki. A nagybani piacok, illetve több budapesti piac együttes mű­ködése az árfelhajtó, üzérkedő kereskedelem legjobb ellenszere.

Next

/
Oldalképek
Tartalom