Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-25 / 97. szám

4 I» PETŐFI NEPE • 1984. április 26.

I TUDOMÁNY - TECHNIKA

MA JOBBAN, MINT TEGNAP, fiS HOLNAP JOBBAN, MINT MA

Életmódvizsgálatok a szőlővidéken

Több mint fél évig tartó, rendkívül sok utánajárást követelő feladatra vállalkozott tavaly a megyei párt- bizottság oktatási igazgatóságának szociológiai csoportja. Kutatómunkájuk három helységre: Kiskörösre, Keceire és Soitvadkertre terjedt ki. A mezőgazdaságban dolgozók életmódjának és munkakörülményeinek alakulását vizsgálták. Csaknem SO« emberrel készítettek interjút, töltettek ki kér dőíveket, és az adatokat számítógépes programozás sál elemezték. Az összegező tanulmánynak terjedelmi okokból csak néhány következtetését ismertethetjük az alábbiakban.'

A SZŐLŐ- és gyümölcstermeléséről híres három helység sajátságos helyzetben van: mező- gazdaságukban a szakszövetkezet az uralkodó forma. A kutatások során azt akartuk megismerni, ahogyan a mezőgazdaságibn dolgozók életüket és munkájukat szervezik, élik és gondolják. Mit jelent nekik a mindennapi létfenntartás gondja: milyen a viszonyuk az életük hagy részét betöltő, a társadalmát fenntartó munkához: mit gondolnak az élet legfontosabb céljairól, tartalmáról és mit tartanak fontosnak? S végül kerestük magában az életmódiban azokat a gazdasági, társadalmi tényezőket, amelyek segítségével az emberek jobbítanak életfeltételeiken, körülményeiken.

Munkánkat támogatták és a helyi viszonyok elemzésében segítségünkre voltak a három helység párt- és állami vezető testületéi. Az interjúik és kérdőívek adatait viszont név nélkül kezeltük.

A három helységben különbözőképpen alakult a szakszövetkezetek fejlődése, elemzésünk részletesen foglalkozik ezekkel a sajátosságokkal. Ezen a helyen viszont talán elég lesz arra felhívni a figyelmet, hagy a társadalmi viszonyokban a korábbi határvonalak folyamatos elmosódása tapasztalható, a legna_gyobb . jövedelműek a mezőgazdaságban dolgozók, • a kiskereskedők és egyes szellemi tevékenységet folytatók. Nőtt a kettős foglalkozásúak száma és a második gazdaságban végzett munka segítette az életszínvonal szinten tartását. Jellemző, hogy a felsőbb támogatások csekély és csökkenő volta ellenére is a három helység fejlődésében visszaesés nincs, ment a szükséges anyagi alapokat önerőből teremtik elő, és a lakosság szívesen áldoz társadalmi munkát.

Ez a környék híres a kiugró jövedelmekről. A hír iazonban javarészt legendákon alapul és erősen eltúlzott. Tapasztalható viszont az életszínvonal csökkenése is, főképp a nyugdíjasok és a járadékosok esetében.

LÁSSUNK az elmondottak illusztrálására néhány számadatot:

A megkérdezettek közül kiereken 88 százalék az, aktív kereső. Viszonylag magas a kertészek és borászok számaránya (19,7" „), valamint a szerelőké, műszakjaiké (14,5w/o)- Ez jól mutatja, hogy mennyire megnőtt a szövetkezetekben a szaktudás. a hozzáértés szere,pe.

A megkérdezettek mintegy 80 százalékának van háztáji vagy valamilyen más kisegítő gazdasága, s mindössze egyötödüknek nincs. Ok azök, akik a szakszövetkezethez csak alkalmazót ti minőségben kötődnek.

KIDERÜL a kérdőívekből, hogy az embereknek fele naponta dolgozik a második gazdaságban (s nem is keveset, több mint három órát), a megkérdezettek egy harmada pedig a hét végéi áldozza erre a munkára.

Kuitatt.uk a kiegészítő gazdaságból származó jövedelmeket iis, Itt azonban a bevallott adatókat fenntartással kell , fogadnunk. Legtöbben havi ezer forintnál is hevesebbre értékelitek háztáji, tagi, kisegítő gazdjaságukból származó jövedelmükéit és csupán 4,3 százalék mondott 5000 forintnál többet. Ennél alighanem kedvezőbb a kép. Ugyanígy a mások gazdaságában végzett munkával elért jövedelmeket is a többség ezer forintnál alacsonyabbnak mondta.

Az interjúalanyok nagyobbik része társadalmilag alífogadhaitáhak, sőt kedvezőnek tartja, hogy az emberek k főfoglalkozáson ikívül jövedelemkiegészítő .tevékenységgel is foglalkoznak. Jelenleg mind a népgazdaságnak, mind az egyénnek szüksége van. erre. Nagyon sokain dolgoznak napi 12—Í4 órát, a szabadságot pedig az emberek csaknem fele otthoni munkára használja fel, s csupán mintegy negyedrészük megy el nyaralni, j üdülni.

Hosszan lehetne még sorolni a művelődésre, a társadalmi munkában való részvételre, a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságra«, a kisgazdaságok műszaki színvonalára és más, az élet minőségére vonatkozó válaszok elemzését. Ehelyett két megállapítással zárnám:

AZ EMBEREK élni akarnak, és ha lehetséges nem nehezen és nem rosszul, hanem egyre jobban. Ma jobban, mint tegnap, és holnap jobban, mint ma. Ez a „jobb élet” jelenleg az anyagi életvitelre vonatkozik. A viszonyítás nem „visszafelé” és nem távoli példákhoz képest történik; az emberek önmagukat másokhoz, előre és felfelé mérik. Ez nem elvetendő, egyet lehet vele érteni.

Másfelől a vizsgálat során felszínre jöttek a jelen problémái és ellentmondásai is, valamint olyan régi értékítéletek, amelyek új köntösíben szerepelnek. Ezek között legszembetűnőbb a vagyon alapján történő újfajta' értékelés, amely megmutatkozik a megszerzett tárgyak túlértékelésében, ezek mutogatásában és a velük való büszkélkedésb en.

Ismernünk kell az emberek gondolkodását, hogy formálhassuk. Életmódvizsgálatainkat ite- hát még alaposabban és sokoldalúbban folytatnunk kell.

Szőcs József né dr. szociológiai csoportvezető

Műanyag csövek a földben

A mezőgazdaságban ’ mind nagyobb tért hódítanak a, műanyagok. A horganyzott vascsöveket is kezdik felváltani a műanyagból valók. Ezek nemcsak könnyebbek a fémcsöveknél, ami mozgatásukat egyszerűsíti, hanem hosszú élettarta- múak is, a korróziónak ellenállnak. A lágy polietilén, poli- propilén csöveket azért részesítik előnyben a kemény PVC- vel szemben, mert földbe süly- lvesztve nem kell a szokásos fagyhatár alá tenni őket. ugvanis nem fagyhatnak szét. Hajlékonyságuk miatt az sem fontos, hogy sima aljú árokba kerüljenek, az árok görbületét is képesek követni.

A magas vízállású területeken a felesleges víz elvezetése is megoldható műanyag csövekkel. Vízelvezető árok kialakítása vagy más költséges módszer helyett, traktorra szerelt ároknyitó szerkezettel, vagy e célra készült géppel — képünkön egy ilyet láthatnak — keskeny árok készíthető, amelybe lyuggatott falú műanyag csöveket fektetnek, hogy összegyűjtsék és elvezessék a felesleges vizet. Ugyanez a csőhálózat fordítva öntözésre is használható, úgy, hogy vizet

nyomnak bele, s az fokozatosan, alulról felfelé átnedvesíti a talajt. Így rendszerint sokkal kevesebb vízzel elérhető a kívánt nedvességi állapot, mint egyéb felszíni öntözési eljárásokkal. Tiszta víz helyett műtrágyákból készített tápoldat is nyomható a földalatti csőhálózatba, és ezzel megoldható a műtrágyázás is. Ma már vannak olyan kombinált gépek, amelyek az ároknyitást és a csőfektetést egy munkafolyamatban, egyenletesen előrehaladva végzik.

VITORLÁS KOCSI

Simon de Stevin belga fizikus 485 évvel ezelőtt 1599-ben készítette el Németalföld helytartóig, Nas- sau-Orániai Móric herceg számára vitorlás kocsiját.

Addig csupán olyan jármüvekkel kísérleteztek, amelyeket a benne ülő kézzel vagy lobbal tudott

mozgásba hozni. A XVI. század végén azonban megjelentek a szélenergiát hasznosító kocsik. A feljegyzések szerint Stevin vitorlás kocsija a holland tengerparton 28 utassal 2 óra alatt 68 kilométert tett meg, erős szélben 40 km óra Sébességet is el tudott érni.

A gyakorlatban mégsem vált be, mert az országutakon nem lehetett vele úgy lavírozni, mint a 'tengerparton. A robusztus jármű egy példányát ma a. müncheni Deutsches Museumban őrzik.

Drogokkal dúsított méz

A Beloriisz Tudományos Akadémia minszki botanikus kertjében a Föld úgyszólván minden növénye megtalálható. A kert azonban nemcsak $zép és érdekes színfoltja a belorusz fővárosnak, hanem figyelemre méltó tudományos kísérletek helyszíne is. Egyik parcellája, az úgynevezett Gyógykert az Akadémia biokémiai laboratóriumának tulajdona. Itt a kutatók hosszú evek óta sikeres kísérleteket folytatnak a vadon termő bogyós I növényekkel. Vizsgálódásuk tárgya a fekete berkenye, a homoktövis, a fanyar- ka, az ehető lőne és a kínai eitrommagnólia. Az évek során ezekből a növényekből több értékes, a gyógyítás céljait pzolgáló, aktív biológiai anyagot vontak kii.

1 A fekete berkenye kon- centrátum bizonyos ivegyüle- teit meghatározott mennyiségű C-vitamininai dúsítva új, a hajszálereket erősítő anyagot állítottak elő a magas vérnyomásban szenvedő betegek gyógyítására.

: Sók reményt fűznek a méz alapanyagú hatóanyagokhoz is. Az elképzelések szerint a mézet maguknak a méhekmek p segítségével dúsítják fel aktív biológiai anyagokkal) azaz előre meghatározott összeté- telű. gyógyászati hatóanyagot tartalmazó mézet állítanak élő. Az eddigi kísérletek eredményesek. A mézelő méheket rendszeresen táplálják fekete berkenye- és homoktövis-ki- yonattal, g így magas gyógyhatású berkenyemézet és gyylladásgátló homoktövis- hiézet kapnak.

|Le akar szokni?

| Francia kutatók a szenvedélyükről leszokni kívánó dohányosok számára új gyógyszert kísérletezlek ki. A gyógyszer szegfűbors, jgyőmbér, koriander és édesgyökér' ikivonatot tartalmaz, s mint a többi ilyen szer, kellemetlen tüneték nélkül megszünteti a nikotinszükségletet. A hasonló egyéb készít- ményekk'el szemben azonban elő- jnye, hogy meggyorsítja a felhalmozódott nikotin eltávozását a szervezetből. Ez egyébként^ két-híi- rom hónapig is eltart a dohányzás abbahagyása után.-7-V'; :v

(ü<széílí}tbtt^r>,M<!*t0.f': László

A kitüntetett kutató

A’ Bács-Kiskun megyei tanács legutóbbi ülésén adták át a Tudományos Munkáért díjat a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat igazgatójának, dr, Balázs Sándornak, a zöldségtermesztésben és kutatásban elért eredményeiért. A kitüntetett igazgatóval eddigi életútjáról, munkájáról, törekvéseiről beszélgettünk.

Interjú dr. Balázs Sándorral

— Mi indította el a pályán?

— Otthon a szüleim annak idején kertészkedtek, tehát óhatatlanul ragadt rám valami. De akkor nem gondoltam, hogy a zöldségtermesztéssel fogok majd foglalkozni. Jól tanultam, mindenképpen szerettem volna folytatni a tanulmányaimat. De közbejött ä háború. Amikor hazakerültem, a kertészkedő környezet nagy hatással volt rám, s elindított ezen a pályán. Budapestre, az agráregyetem 'kertészeti karára iratkoztam be, és amikor végeztem, a zöldségtermesztési tanszéken maradtam. Ott lettem docens, később tanszékvezető-helyettes.

— Mikor kezdett el kutatni?

— Még az egyetemen. Hajtatási technológiákat dolgoztunk 'ki. Engem leginkább az érdekelt, hogyan reagálnak a növények a több, illetve kevesebb fényre. E kutatási téma keretében „rátaláltam” a gombára. így visszatekintve nagyon szerencsés lépés volt. Ez senki mást nem foglalkoztatott. Tehát az elért eredmények mindenképpen „újságnak” számítottak.

Abban is szerencsésnek érzem magam, hogy 1971-ben azt a feladatot! kaptam, jöjjek Kecskemétre. Ezzel a kutatási munkámhoz társult egy másik nagyon fontos dolog, a zöldségnemesítés szervezése. Körülbelül öt év alatt sikerült kialakítanunk az intézet mai szervezeti formáját.

— A nemesítő munka igen sokrétű. Hogyan sikerül a feltételeket megteremteni?

— Legfontosabbnak tartom a szakemberek, a kutatók személyét. Ma már sok a fiatal, jól felkészült, a nemesítési munika iránt elkötelezett kollégánk, akik remélhetően átveszik az idősebbektől a feladatokat. Valamennyien tudunk együtt dolgozni. Nagyon fontos, hogy a kutatás, nemesítés technikai, gazdasági feltételeit elő tudjuk teremteni.

> i < r ~r Idén. januárban az intézet I önálló gazdasági szervezetté, vállalattá alakult. Mit vár ettől a változástól?

— Az intézet gazdaságilag is megalapozott, hogy vállalatként miként működik, még a jövő kérdése. Kutatómunkánkat javítani, fejleszteni kell, mert ha ez nem sikerülne, a mezőgazdasági termelés, a zöldségtermesztés látná kárát. A belső szervezeti formán nem változtatunk, ez kialakult és' alkalmas a feladatok megoldására. Á kutatási végtermékünket az elit vetőmag nagy részét a Ve- tőmagtermeltetö Vállalatnak adjuk át, mint eddig. Ezen kívül a szaktanácsadások sora is szervesen illeszkedik a profilunkba. Egyelőre tapasztalatot szerzünk, hogyan is tudunk ..megélni”.

— Az intézet munkájába beleillik az ön kutatási témája is. Hogyan látja a gombatermesztés jövőjét?

— Ma hazánkban 6 ezer tonna csiperkét és íaskagombát termelnek évente. Ez háromszorosa az 1970-es termesztésnek. Külföldi kutatási eredményeket adaptáltunk. Általános, hogy a nagyüzemekben csak az alapanyagot állítják elő és a tényleges árugomba a kistermelőktől származik. A nemzetközi érdeklődés központjába került a laskagomba- termesztési technológiánk. Az NSZK-ban most épül szaktanácsaink alapján ezt a fajt termesztő komplett üzem. Természetesen még új fajokat és fajtákat is be kell vonni, a termesztésbe. A harmat- és a bocskoros- gomba elterjesztését is feladatunknak tekintjük.

— Es a többi zöldségnövény?

— Büszkék vagyunk arra, hogy a legújabb párád icsomnemesíté- si alapanyagunkért olyan országok termesztői versengenek, ahol nagy hagyománya van a kertészkedésnek. Hollandok, dánok, franciák, angolok az igénylők. Egyetlen, de érdekes adat: a hazai termesztők 3,5 tonna magot kértek, az előbb sorolt külföldiek 70 tonnányit. Igaz, ez utóbbinak csak a felét tudtuk előállítani és szállítani.

De nemcsak a paradicsom, hanem az egyéb zöldségnövények fajtaválasztékát ' iá megpróbáljuk saját nemesítésű anyagunkból növelni. Csak hazai fajtákat találunk például a iközterroesztésben fűszer- és csemegepaprikából, hagymából, dinnyéből. A nálunk termesztett borsó-, uborkafajták fele már hazai nemesítésű.

• Dr. Balázs Sándor

— A jövő gazdászainak. szakembereinek nevelésében, oktatásában is részt vesz...

— Tavaly kaptam meg a Kertészeti Egyetem tanári kinevezését és átvettem a zöldségtermesztési intézet vezetését. Bár ez is hivatali elfoglaltság, mégsem tartom álláshalmozásnak. Hazánkban szerintem még mindig nincs összhangban a kutatás és az Oktatás, ezért jó lenne az oktatókat is még inkább bevonni a kutató^, ba. A kutatókat is meg kell győz~ ni, hogy arról a témáról tartsanak előadásokat, amelyben legjobban elmélyednek. Ez mindenképpen hozzájárul, hogy a felsőfokú oktatás minőségileg javuljon.

Más szakmai jellegű társadalmi tevékenységben is részt veszek. A Tudományos Minősítő Bizottságnak — ez a növénytermesztők doktori fokozatának elérését hivatott intézni —, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Osztályának, az MTA Kertészeti Bizottságának munkájába szintén bekapcsolódtam. Három éve pedig az MTA levelező tagja lettem. Ügy érzem, valamennyi helyen lehet azért tenni, hogy a hazai kertészet színvonala emelkedjék.

— Véleménye szerint miért kapta meg a Tudományos Munkáért díjat? A közvetlen kutatási eredményekért, vagy egyéb tevékenységéért?

— Inkább az utóbbikért. A vezető megítélése attól függ, hogyan működik az általa vezetett

i intézmény. Annak*‘idején, t árkikor átvettem a zöldségtermesztési intézet vezetését, természetesen felmerült a gondolat, nem látja-e hátrányát a ZKI ennek. Bizalmat kaptam és igyekszem is ennek megfelelni.

Gál Eszter

FIATALOK FÓRUMA

Nemcsak közgazdászoknak

Némi tanakodás után két levelet fogalmaztak; egy az igazgatóknak, elnököknek szólt, a másik pedig „Kedves Fiatal Közgazdász Barátunk!” megszólítással íródott. Mondanivalója mindkettőnek ugyanaz: hagyományteremtő céllal első ízben megrendezik a Fiatal Közgazdászok Fórumát a kecskeméti technika házában.

Az érdekelteknek küldött levél így folytatódik:

„Talán nem is tudsz róla, hogy megyénkben három olyan szervezet is működik, amelynek céljai között az első helyen szerepel a fiatal gazdasági szakemberek szakmai, vezetési és általános ismereteinek bővítése, az egymással való rendszeres találkozás, gondolatcsere lehetőségének megteremtése, és még sok más olyan dolog, amelynek legtöbben hiányát érezzük, de nem tudjuk, mit tegyünk érte.”

Nos, ez egyenes beszéd. A Magyar Közgazdasági Társaság ifjúsági titkára, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Fiatalok Bizottsága és a -KISZ- bizottság Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa eddig kü- lön-külön foglalkozott e réteg gondjaival. Szervezte a programokat sokszor’ egymással párhuzamosan. Most összefogtak — ám nfem született újabb bizottság, hanem a legnagyobb fórumhoz, az érdekeltekhez fordulnak segítségért. Szeretnének beszélni arról, milyen távlatok vannak a fiatal szakemberek előtt, és nemcsak úgy áltálában, hanem teret adva az egyéni véleményeknek, kívánságoknak is.

Az, hogy a meghívó ievelé! közgazdászoknak címezték, ne tévesszen meg senkit. Nemcsak őket várják, hanem mindazokat a mezőgazdasági, ipari mérnököket is, akik eddig 'képességeik kibontakoztatására nem kaptak kellő lehetőséget, vagy úgy érzik. a tervezőasztal, egy műhely vezetése még nem a végcél. A fiatalok .szervezetei ezúttal nem kevesebbre Vállakoztak, mint hogy megpróbálják segíteni a jövő vezetőinek felkészülését válható feladataikra, megteremtik a fó- í úrnőt a véleménycserére, előadásokra. Számokkal dolgozó emberekről lévén szó, el kell mondani, hogy e kezdeményezés indítását is számok adták. A szervezők — maguk is fiatalok — felfigyeltek néhány statisztikai adatra. Kecskeméten az 1980. évi népszámláláskor háromszázöten dolgoztak vállalati igazgató, szövetkezeti vezető, főkönyvelő, gazdasági vezető posztján. Közülük ekkor 116-an lépték át — többkevesebb esztendővel — az ötvenéves életkort. Ha feltételezzük, hogy sokuk még hosszú évekig vállalja a vezetés sokszor nehéz (és egyre nehezedő) feladatát, akkor is számolni kell egy — nem túl soká, és természetesen nem egyenletes gyorsasággal '— bekövetkező természetes cserére.

Az üzemeltét, gyárakat járva, már ma is egyre több fiatal igazgatóval, főmérnökkel 'találkozhatunk. Egy részük felkészülhetett a feladatra, mások most tanulják. mit jelent az, ha sok emberért felelnek. A mai huszon- és harmincas korosztályban — nyíltan vagy burkoltan — gyakran elhangzik, hogy teret kérnek, lehetőséget a „kiugrásra”, alkalmiáit a bizonyításra. Sokuk előtt nyílhatnak a jövőben uj távlatok. A fórum egyik szervezője mondott el ezzel kapcsolatban egy példázatot: „Van egy kutyám. Ha meglát egy macskát, örült zajjal kezdi kergetni. Csak akkor van baj, ha utoléri, mert nem tudja, mit kezdjen vele." Hát ezért is kell ez a fórum, nehogy mi is így járjunk — fejezte be a mesét.

A másik levél azoknak a vezetőknek íródott, akik szívükön viselik vállalatuk sorsát — és nemcsak az utód kiválasztásában. A gazdasági életben szükséges nagy műszaki ugrás, az üzletpolitika korszerűsítése, a gyártmányfejlesztés , és termékváltás kényszerének egyre erősödő volta már ma is jó felkészültségű, ütőképes gárdát igényel. Ehhez pedig nem elég az egyetemről. főiskoláról kikerült fiatalok puszta alkalmazása. Az alapok mellé a többit, a pluszt, amitől igazán jó szakemberré válhatnak, mar csak a vállalati1 évek alatt sajátíthatják el. A szombat délelőttre szóló meghívókkal a Fiatal Közgazdászok Fórumának szervezői ehhez a folyamathoz kérnek — és kínálnak —- segítséget.

Fejszés Edit