Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-24 / 96. szám

4 Si PETŐFI NÉPE • 1984. április 25. FORMATERVEZÉSI NÍVÓDÍJ ’84 • 1 A szebb kelendőbb is • A hódmezővásárhelyi MEZŐ­GÉP nagy teljesítményű önjáró zöldborsókombájnja. Mind több szó esi<k mostanában a környezet külleméről« esztéti­kájáról. Kezdünk ráébredni, hogy az ember érzelmi formálódása nem csupán a pedagógiától és a művészi ráhatástól függ. Nemré­giben mi is írtunk az utcaképről, a lakáson kívüli környezet kedv­derítő vagy lehangoló hatásáról, aminek fontos szerepe ván köz­érzetünk alakulásában. De leg­alább ilyen fontos a szűkebb környezet, a lakás és a munka­hely berendezése, s használati tárgyaink, munkaeszközeink for­mavilága. Ezt egyébként már régen han­goztatjuk. Elég itt az újságok csa­lád—otthon rovatainak népsze­rűségére, vagy a Lakáskultúra cí­mű lap kelendőségére hivatkoz­ni. Tudjuk tehát, de nem mindig követjük. Az ipar .termelni akar. S amíg nincs elegendő lakás, ha­rapófogó, gáztűzhely vagy hűtő- szekrény, addig csaknem mindegy, hogy milyen küllemű, amit ter­melnek, csak hozzájusson a vá­sárló. Az iparnak az a feladata, hogy eleget készítsen, s utána is még sokáig legfeljebb az, hogy jobbat és olcsóbbat gyártson. De hogy szebb harapófogó vagy esztergapad kellene? Ugyan mi­nek? Pedig a válasz egyszerű: mert jobban eladható. Nem vé­letlenül említettünk éppen szer­számokat. Az idei formatervezési nívódijipályázáton a 24 díjazott között ott volt a Kéziszerszám- gyár lemezolló-családja is, s a Szerszámgépipari Művek CNC esztergapadja, a Diósgyőri Gép­gyár táblalemezvágó gépe, sőt a hódmezővásárhelyi MEZŐGÉP önjáró zöldborsókombájnja! Ötödik alkalommal hirdette meg az Építési és Városfejleszté­si Minisztérium, valamint az Ipa­ri Minisztérium a formatervezési nívód íjpályázatot. Április 4-én osztatták ki .a 12 termékcsoport­ban kiírt 24 díjat, a napokban pe­dig a minisztériumok és az Ipari Formatervezési Tanács képviselői sajtótájékoztatón számoltak be a t apaszt a 1 átokról. Az idai kiírásra 197 pályamű érkezett. Közülük négy nem fe­lelt meg a feltételeknek. AzÉVM ágazati irányítása alá tartozó vál­lalatoktól érkezett 33 pályaműből 3 kapott díjat, az Ipari Miniszté­rium területéről értékelt 160 pá­lyaműből pedig 21. ■ Különösen örvendetes, hogy a korábbiaknál több díjat kapott a gépipar, összesen hetet. Tovább­ra is vezető helyen van a köny- nyűipar, egyebek között számos ruházati termékével, a 'vegyipar­ban viszont csak egyetlen díjat adtak ki, a Biogal Gyógyszergyár HELIA D kozmetikai termékcsa- ládjánák. Persze, igen szigorúak a köve- telméhyek. A pályázati felhívás szerint: „A nívódíjra eredeti, ki­magasló és előremutató esztétikai értékű külsővel rendelkező, kifo­gástalan kivitelű, célszerűen ki­alakított, a gyakorlatban bevált ipari termékkel lehet pályázni, olyanokkal, amelyek magas mű­szaki színvonalat képviselnek, ki­fogástalan minőségűek, gazdasá­gosan gyárthatók, előnyösen érté­kesíthetők, a gyártmányszerkeze­tet javítják és a gazdaságos ex­port növelését elősegítik.” A verseny ilyen szigorú köve­telmények ellenére is rendkívül szoros volt. Az idén először a kö­zönség, mi vásárlók is beleszól­hattunk az eredmény kialakításá­ba. Budapesten az Apáczai Csere János utcai FIMCOOP kiállítóte­remben előzetes nyilvános bemu­tatót rendeztek, és az értékeléskor a vitás esetekben figyelembe vet­ték a, közönségszavazatokat is. Igen fontos, hogy — amint az Ipari Formatervezési Tanács kép­viselője elmondta — mind a 193 értékelt pályamű minősítését el­küldik a vállalatoknak. így mód­jukban áll továbbfejleszteni gyártmányaikat, amivel jobb helyzetbe kerülhetnek a piacon, s újra pályázhatnak is a követke­ző alkalommal. A pályázaton vállalatok, szö­vetkezetek, intézetek, kisiparosok vehetnek részt: egyéni tervezők és (maximálisan négytagú) kol­lektívák. Az idén valamennyi dí­jat kollektívák vitték el. Össze­sen 71 résztvevő kapott ily mó­don díjat, körülbelül 23-an hiva­tásos formatervezők, a többiek fejlesztőmérnökök, gyártmány- tervezők és más műszaki szakem­berek. Végezetül még egy megjegyzés: Bács-Kiskunból • csupán egyetlen pályázó jelentkezett, a Kádgyár, az új, exportra tervezett 170 cen­timéteres luxuskivitelű fürdőkád­jával. Mindenkinek nagyon tet­szett, a minap a televízió is be­mutatta, s kis híján díjat is ka­pott. Mígnem eszébe jutott vala­kinek ... Ebbe a kádba ugyanis kétol­dalt a kéznek támaszt építettek. Külföldön ez a divat, nálunk is keresik, nem tud a Kádgyár ele­get gyártani belőle. A zsűriben azonban valaki 'felvétetté, hogy fez a támasz balesetveszélyes. Bal­esetveszélyes, ‘ lehet! Ha megcsú­szik valaki és beleveri magát... ! Ezzel az érvvel ugyebár nálunk nehéz vitatkozni. A külföldi minták és a hazai si­ker mindenesetre mást tanúsít. De nincs olyan zsűri, amelyikkel mindenki egyetértene. És talán nem is ez a legfontosabb. Hanem az, hogy a pályázók erőfeszíté­seinek nyomán itt is és ott is megint szebb lesz a környezetünk. Ez az egyetlen, amivel nem le­het vitatkozni. M. L. • A Kéziszerszámgyár le- mezollócsaládja. • A legtöbb pontot, a lehet­séges 100-ból 96-ot az Ipa­ri Műszergyár MARGARÉ­TA asztali ventillátora kap­ta. A Videoton a hordozható színes televízióval nyert ní­vódíjat. SAJTOPOSTA Kilenc óra előtt most is tilos! Immáron hosszú évek óta hatályos az a belkereskedelmi miniszteri rendelet, miszerint munkanapokon délelőtt 9 óráig nem szabad értékesíteni szeszes italt a vendéglátó egy­ségekben. (E korlátozás aló! felmentettek a szállodákban és üdülőterületeken levő, illetve az .idegenforgalmi ellátásból jelentős részt vállaló, s a leg­alább II. osztályba sorolt üz­letek.) Az alkoholfogyasztás mérséklését célzó intézkedés — a várakozásnak megfele­lően — hamarosan azt ered­ményezte, hogy a korán nyitó vendéglátóhelyeken megnőtt az ételforgalom, amely jelen­leg is számottevő. A mind nagyobb árbevételre törekvő vendéglátósok — fő­leg az úgynevezett szerződé­ses üzletek dolgozói — közül jó néhányan úgy gondolják, megérett az idő e tilalom la­zítására. Olvasóinktól tud­juk, hogy megyénkben több helyütt találhatók olyan — a megkülönböztetettekhez egyál­talán nem tartozó — étter­mek, italboltok, ahol* az emlí­tett időpont előtt is felszol­gálják a szeszt. A Kalocsa, Zsák u. 26. szám alatt lakó Katus Zoltán pedig még ennél is elgondolködtatóbb tapasz­talatot szerzett a közelmúlt­ban: Azon a hétköznapi reggelen alig múlt 8 óra, amikor már zsúfolva volt a solti Arany­kulcs vendéglő. Egyesek a kö­zeli műhelyekből ruccantak át, mások a cég külső telepei­re igyekezve tértek be iszo­gatni. A vendégül látók pedig megállás nélkül mérték a ko­nyakot, a pálinkát, a keverte!, a fröccsöit, mindazt, amit kér­tek tőlük. Katus Zoltán szerint az Aranykulcsban . olyannyira merészen és gyakorlott módon szorgoskodtak az üzlet alkal­mazottai, 'mintha sohasem hal­lottak volna a már említett szeszárusítási rendelkezésről, s még az. idegem jelenléte sem késztette őket óvatosságra. Nos, * ennyi -1 az 3 eset, i ami alighanem csak ott fordulhat elő, ahol kívánnivalót hagy maga után .a vállalati belső, valamint a hatósági ellenőr­zés. Míg e mulasztásukat pó­tolják az illetékesek, talán nem árt figyelmeztetni: a 9 óra előtti szészforgalmazás tilal­ma ellen vétők fegyelmi fele­lősségre vonásra is számíthat­nak! Enyhén szólva kellemetlenül meglepődhet az a kevésbé figye'l- rpes járókelő, akit sorsa a kecs­keméti Aradi vértanúk tere 5. számú emeletes ház elé visz. Hogy miért? Mert a legváratlanabb pillanatban megbotolhat, térdre eshet. Ha szerencsés, megússza a< dolgot némi horzsolással, ha nem, úgy jár, mint azok, akik kisebb zúzódást szenvedtek a járdára zu­hanáskor, s orvosi kezelést is igé­nyelniük kellett. Mindezt az egyik házbeli lakó­tól, Gyöngyösi Mihálynétól ltud­juk, s azt is, hogy a területi la­kásszövetkezet rendhagyó újítá­sáról van szó. Vagyis egy vasru­dacskáról, amely körülbelül 6—7 centire kimagaslik a szilárd felü­letről. Rendeltetése pedig az, hogy megakadályozza az utcára nyíló — hatalmas méretű — be­járati ajtó kivágódását. Mert emiatt már nem egyszer összetör­tek az üvegtáblái és a pótlásuk igen költséges, de nehézkes is (vállalkozó szakember híján). ÜZENJÜK Kirschner Istvánnénak, Nemes­nádudvarra: A Volán személydíj­szabási rendje szerint az utas kö­telessége, hogy a szükséges apró­pénz birtokában kérjen menetje­gyet. Persze előfordul — elsősor­ban a feltételes megállóban törté­nő felszálláskor —, hogy csak nagy címletű bankjeggyel rendel­kezik valaki, s ilyenkor a többi utas segítségét kell kérni a pénz­váltáshoz. De az is lehetséges (er­re számos példa van), hogy a so­főr kiadja a menetjegyet, s közli: a vállalat a megadott címre nos- tán elküldi a visszajáró, s a fel­adás költségével csökkentett pénzt. Sajnálátos, hogy március 22-én egészen mást tapasztalt a Dus- nokról induló járaton, melynek gépkocsivezetője megtagadta az elszállítást, arra hivatkozva, hogy ön nem aprópénzzel akart fizetni. A történtek kivizsgálására, kérje fel a vállalat kecskeméti .központ­ját. Nagy Lászlónknak, Kunfehértóra: Mint az illetékesektől megtudtuk, je­lenleg semmiféle jogi előírás nem kö­telezi a kereskedőt az olcsó fogyasz­tási cikkek rendszeres forgalmazásá­ra, mi több, az érdekeltségi szabályo­zás is alig ösztönöz az effélére. így fordulhatott elő a kiskunhalasi mű­szaki szaküzletben, hogy önnek csak­nem 1®00 forintért adtak el egy für­dőszobai csaptelepet, holott azt má­sutt csaknem fele áron kapta meg, mivel nem importcikk volt. Ami pe­dig az újonnan vásárolt, de valami­lyen okból hirtelen fölöslegessé vált, Olvasónk szerint a gyakorlat bebizonyította, a kiálló cső nem védi kellően az ajtót, hiszen a szél, a huzat továbbra is ki-be csapkodja. Sokan kérték a szö­vetkezet illetékeseit, távolítsák el a jelenleg csupán balesetveszélyt jelentő akadályt, ám az intézke­dés hosszú ideje várat magára. Magunk is láttuk a helyszínen az ominózus tárgyat, melynek ésszerűtlen, fölösleges voltához kétség sem férhet. De ahhoz sem, hogy az arrajáró könnyen meg­sérülhet, ha rálép, vagy éppen be­leakad a lába. Az tény, hogy néha — például mostanság is — hiánycikk az olajíékes, rugóval működő csu­kószerkezet, ám számos épület­ben ötletes módon segítettek ma­gukon a lakók, akik fémkallan- tyúkat szereltettek fel az ajtók­ra (kívülről! és belülről is elfor- gathatót), melyekkel azóta sem­mi baj. Ezt a módszert célszerű volna alkalmazni az Aradi, vér­tanúk tere 5. szám alatt, és ha szükséges, másutt is ... tehát egyszer sem használt műszaki áru másnapi visszavételét illeti, az ilyen kérés teljesítése elöl csak. ab­ban az üzletben zárkóznak el, 'ahol nem elsőrendű fontosságú a fogyasz­tói érdekek szolgálata. Konkrét ügyé­ben azt javasoljuk, forduljon orvos­lásért az érintett kereskedelmi egysé­get működtető vállalat vezetőjéhez. Vörös Bélánénak, Kalocsára: Helytálló az értesülése, miszerint csak három évenként igényelhető a külföldi — például bulgáriai, csehszlovákiai, NDK-beli és auszt­riai — üdülőhelyekre szóló be­utaló. Mindez azért van így, mert az érdeklődők nagy számához vi­szonyítva még túlságosan szerény üdülési lehetőségről van szó. Az erre jelentkezők kiválasztásakor pedig korántsem az egészségügyi vagy szociális indokot veszik ala­pul, sokkal inkább a munkaköri feladatok kiváló teljesítését, illet­ve a példásan végzett tátóg4átoi munkát. ! Zságoniéknak, ' Kiskunmajsára: Szakemberek megállapítása, ho'gy " *a hat év körüli gyermekek magatartás­beli érettsége nem mindig jár együtt az értelmi érettséggel. Következésképp vannak közöttük, akik könnyen tesz­nek eleget az általános iskolai első osztályos követelményeknek. mások viszont alig érik el a minimális ta­nulmányi eredményeket is. Az utób­biak érdekét szolgálja az a rendelet­tervezet — elfogadásáról, érvénybe lé­péséről idejében tájékoztatnak az il­letékesek —, ami lehetővé teszi, hogy a hatodik életévüket május 31-e után betöltött gyermekeknek nem kell fel­tétlenül iskolába kerülniük ugyan­azon esztendőben. A TERMELÉS ÉS A MUNKAHELYI KÖZÉRZET Az országos központ nemrég ér­tékelte a megye állami gazdasá­gainak munkáját. Kiemelte, hogy a megyei gazdaságok az országos átlagnál magasabb 10,4 százalé­kos termelés növekedést és. 3,5 százalék eredményjavulást értek el. A termelési eredményeket a munkahelyi közérzet is befolyásolja. Ez utóbbiról beszélgetünk Mezei Zoltánnal, a MEDOSZ titkárhelyet­tesével. ? Szociális juttatások az állami gazdaságokban Az értékelés ugyanis megálla­pította, hogy a gazdaságok igye­keztek a szociális funkciójuknak is magasabb szinten eleget ten­ni, a dolgozók jövedelme — a szabályozók adta és az üzemi le­hetőségen belül — emelkedett. Életkörülményeik a szociális el­látás javulásával, az ötnapos munkahétre való áttéréssel, va­lamint a gazdaságok által állan­dó feladatnak tekintett lakásépí­tési támogatással kedvezőbbé vál­tak.' aminek az az oka, hogy a többi üzemhez képest alacsonyabb szintről indultak. — Kezdjük a bér- és jövede­lempolitikával — mondja a ME-1 DOSZ ititkárhelyettese. — Gaz­daságainkban tavaly az aszály okozta károk ellensúlyozására széles körben alkalmazták az ösztönző módszereket, amelyek mérsékelték a vesz­teségeket, több helyen beve­zették a 'kísérleti bérszabályozás valamelyik formáját. A Hosz- szúhegyi Mezőgazdasági Kombi­nátban 8,3 százalék létszámcsök­kenés mellett az előző évek bér­tömegnövekedésével szemben félmillió forint megtakarítást ér­tek el. Izsákon és Bácsalmáson a bruttó jövedelemszabályozás módszerét alkalmazták. Az utób­bi gazdaságban csaknem 3 millió 300 ezer forint munkadíj adóval vásároltak meg csaikhém 2 szá­zalékos béremelést. Megjegyzem, ; még így sem elégedettek a gaz­daság munkabérszínvonalával, A jövedelemkiegészítési lehe­tőségeket Bácsalmáson, és más­hol is igyekeztek kihasználni. Az illetményföldön hibrid naprafor­gómagot, a Kalocsai Állami Gaz­daságban fűszerpaprikát termel­tek, mely az átlagosnál nagyobb jövedelmet hozott a művelőik­nek. Ezenkívül új termelésszer­vezési megoldások bevezetésére is törekedtek. Mezei Zoltán elmondja: — Nagyon fontosnak tartjuk, hogy minden állami gazdaság­ban | gondot fordítanak a dolgo­zók lakásépítésének támogatásá­ra is. A Helvéciái Állami Gaz­daságban például 1,8 millió fo­rintot kaptak az elmúlt eszten­dőben a .családiházépítők. Kiskő­rösön 3 millió forintot juttattak 22 személynek a fészekrakáshoz. A szociális gondoskodásnak még számos egyéb formája van. Érdemes megemlíteni,, hogy a • gazdaságok mind szélesebb kör­ben igyekeznek hozzájárulni dol­gozóik üdültetéséhez is. Részben saját üdülőket létesítenek, építe­nek, vagy vásárolnak, esetleg más gazdaságokkal összefogva, közösen szervezik meg dolgozóik pihenési feltételeit. A mezőgaz­dasági üzemek élnek a szakszer­vezeti üdültetési lehetőségekkel, ezenkívül nemzetközi kapcsola­tok, szerződések alapján külföld­re is eljutnak a pihenni vágyó dolgozók. A Bácsalmási Állami Gazdaságból például tavaly több mint 200-an vettek részt az NDK-val kötött csereüdültetési akcióban. A MEDOSZ megyei titkórhe- lyettese elmondja még, hbgy szinte minden gazdaság vala­mennyi kerületében megszervez­ték az üzemi étkeztetést. Sók egyéb intézkedés történt még a jobb munkahelyi közérzet érde­kében. A gyermekiintézmények bővítése segítette a szülőket a munkavállalásban. Megszervez­ték a munkahelyek kulturáltabb ellátását,. öltözők, mosdók épül­tek. Arról már szinte közhely beszélni, hogy a munkásszállítást mindenütt menetrendszerűen közlekedő buszokkal bonyolítják le. Végezetül hangsúlyozza: — A helyi szakszervezetek megkülönböztetett figyelemmel foglalkoznak a dolgozók szociá­lis ellátásával. Igyekeznek kiak­názni! a szűkös pénzügyi lehető­ségeket. Sajnos, az Utóbbi idő­ben mintha elhanyagolnák a művelődési és a sport iránti igé­nyeket. A termelés fejlesztése mellett a kikapcsolódás is szük­séges, a szervezet regenerálódása elősegíti a sikeresebb munka1 végzést. K. S. □ □□ KÉRDEZZEN — FELELÜNK odd Megszűnnek-e a gondok a tőserdei üdülőterületen? Panaszos levél érkezett hozzánk Tőserdőből, pontosabban az otta­ni Daru utcában levő telkek és víkendházak tulajdonosaitól. Mint közük, régóta megoldatlan a köz- világításuk, s emiatt korántsem biztonságos a környékbeli vagyon­védelem. Bár ezzel kapcsolatban tettek már szóbeli és írásbeli be­jelentést a helyi hatóságnál, az egyelőre csak ígérgeti a szükséges intézkedést. Olvasóink kifogásol­ják azt is, hogy a fásításhoz kevés támogatást kapnak a terület gaz­dájától, a lakiteleki tanácstól, ahonnan csak az adófizetési csek­ket küldik ki idejében, ám e pa­pírhoz nem mellékelnek értesítést az évi összeg, vagy netán a hátra­lék részleteiről. Áz utcabeliek kedvetlenül tekintenek az idei üdülőszezon elé, s tőlünk kérdik: mikor szűnnek meg ezek a gon­dok? A közérdekű ügyben a megyei tanács építési és vízügyi osztályá­tól kértünk vizsgálatot, melynek vezetője Sándor Béla a napok­ban informált a megállapításairól és intézkedéséről. Válasza nyomán az alábbiakat tudtuk meg: A közvilágítás hiányosságainak megszüntetése érdekében haladék­talanul cselekedett a DÉMÁSZ kecskeméti kirendeltsége. Szerelői egyébként vállalkoztak arra, hogy az ilyen béjelentés után soronkí- vül kijavítják a hibákat. Fontos megjegyezni, hogy az üdülőterület valamennyi hagyományos utcai égőjét még az idén kicserélik a modern — legalább ötszörös élet1 tartamú •— higanygőz lámpákra. Ami pedig a közterület fásítá­sát illeti, e munkát a lakosság társadalmi összefogása révén kí­vánja elvégezni a nagyközségi ta­nács, amely tavaly térítés nélkül adott facsemetéket az igénylők­nek. Ez év őszén is sor kerül ha­sonló akcióra. Végül elmondjuk, hogy röviddel ezelőtt tért át a lakiteleki tanács a gépi rendszerű adókönyvelésre, így hát a jövőben csak befizetési utalványon értesítheti a címzettet az adófizetési kötelezettségéről. Aki nem találja helyesnek a ki­vetett összeget, az természetesen a helyi adóhatósághoz fordulhat pa­naszával. (Véleményünk szerint az ilyen ügyfelek száma lénye»“-! sen csökkenthető lenne, ha leg­alább az adóösszeg megváltozásá­ról kapna külön papíron indoko­lást az érdekelt, mégpedig az em­lített utalvány kiküldésével egy­idejűleg.) Az egészségügyiek szakképzéséről Kórházban, illetve rendelőinté­zetben dolgozó fiatal nők kerestek fel bennünket nemrégen. Elmon­dották, nagy örömmel, szorgalom­mal tesznek eleget munkahelyi feladatuknak, s a főnökeik is elé­gedettek velük. Egyre kellemetle­nebb azonban számukra, hogy hiányzik a megfelelő képesítésük, emiatt nem végezhetnek igénye­sebb munkát, így alacsony a bé­rük is. Feltett szándékuk a to­vábbtanulás, a lehetőségekkel azonban nincsenek tisztában. Má­sok nevében is kérik, hogy szá­moljunk be e témakört érintő leg­fontosabb tudnivalókról. Ez évtől kezdődően hatályos az egészségügyi miniszter 17 1983. (XII. 29.) EüM. számú rendelete — megtalálható a Tanácsok Köz­lönye tavaly megjelent 31-es szá­mában —, mely az egészségügy­ben, valamint a szociális gondo­zás területén foglalkoztatottak munka melletti szakképzését tag­lalja. Eszerint az egészségügyi és szociális intézetben ápolói, meg­határozott gondozói, vagy asszisz­tensi munkakörben képesítés nél­kül dolgozók folytathatnak szak­mai tanulmányokat. A feltételek: Az ápolói, valamint gondozói szakra jelentkezőnek rendelkeznie kell legalább 8 általános iskolai végzettséggel, a gyógyszertári, la­boratóriumi, szövettani és rönt- genasszisztensi szakra felvételiző­nek pedig érettségi bizonyítvány­nyal. Korhatár: a betöltött 17. és a túl nem haladott 35. életév. Szükséges az egészségügyi alkal­masság. A felvételt a munkaadó­nak kell támogatnia, s egyben kö­telezettséget vállalnia a szakkép­zés ideje alatti szakmai foglalkoz­tatásra. Érdeklődő olvasóinknak java­soljuk, hogy részletesebb felvilá­gosításért forduljanak az intéz­mények vezetőihez, vagy a terü­letileg illetékes tanács egészség- ügyi osztályához. Értesítjük kedves- olvasóinkat, hogy a|; Sajtöppsta rovatunk éjgközé lebb május 9-én jelenik .még. ­Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/á. Telefon: 20-111. Balesetveszély a járdán?

Next

/
Oldalképek
Tartalom