Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-21 / 94. szám

2 a PETŐFI NÉPE m 1984. április 21. Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak Külügyminiszteri Bizottsága 1984. április ,t9_20-án ülést tartott Budapesten. ..... \7, ülésen részt vett: Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere, Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista öltársaság külügyminisztere, Stefan Olszowski, a Lengyel Népkoz- . , saság külügyminisztere, Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársa- s ig külügyminisztere, Oskar Fischér, a Német Demokratikus Köztár­saság külügyminisztere, Stefan Andrei,, a Román Szocialista Köztár­saság külügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjetunió Miniszter­tanácsa elnökének első helyettese, a Szovjet Szocialista Köztársasa­gok sz<»\ tsége külügyminisztere. a A miniszterek — a nem­zetközi helyzet általános alakulásának tükrében — mély- reha.óan megvizsgálták az euró­pai helyzetet. Megállapították, hogy az el­múlt időszak eseményei teljes mértékben igazolják, az 1983. ja­nuár 5-i prágai Politikai Nyilat­kozatnak és az 1983. június 28-i moszkvai Közös Nyilatkozat­nak a veszélyes fejleményekkel kapcsolatos értékelését és követ­keztetéseit. A feszült helyzet még kiélezettebb lett azáltal, hogy néhány NATO-országban meg­kezdték az amerikai nukleáris közép-hatótávolságú rakéták te­lepítését. Ez a nukleáris fegyver­kezési verseny új, különösen ve­szélyes szakaszát nyitotta meg az európai földrészen, és a Szovjet­uniót válaszintézkedésekre kény­szerítette. Az európai nukleáris fegyverekről szóló tárgyalások megszakadtak. A nukleáris fegyverkezési ver­seny mostani fokozódása miatt — amely ellen a Varsói Szerződés tagállamai következetesen fel­lépnek — jelentősen nő az embe­riségre, a földi életre katasztrofá­lis következményekkel járó nuk­leáris háború veszélye. Súlyosan károsodik az európai biztonság, meginog az államok közötti biza­lom. Aggodalmat vált ki az olyan, a békére veszélyes elképzelések, és elméletek nyilvános hangozta­tása, amelyek kétségbe ^vonják az európai államok jéfenpbgi ha­tárait, és ezen államok társadal­mi berendezkedése, valamint az Európában kialakult más terü­leti-politikai realitások ellen irá­nyulnak. Az államközi kapcsolá­st® kat—tpvá'bb bonyolítják - a gaz­dasági együttirnuködésa iszkr i-mi - •mtív \h korlátozására ' és’^a ,mást, országok belügyeíbe 'való be­avatkozásra irányuló kísérle­tek. Az események egyre veszélye­sebb alakulása Európában és az egész világon növeli az aggodal­mat a lakosság széles rétegeiben, valamint a politikusok, tudósok orvosak körében. Az emberek aggodalma háborúellenes tömeg­megmozdulásokban és mozgal­makban ölt testet. Ezek a moz­galmak a fegyverkezési verseny beszüntetését és a leszerelést, különösen a nukleáris leszerelést követelik, szorgalmazzák az ál­lamok együttműködését a béke és a stabilitás érdekében, vala­mint az enyhülési politikához va­ló visszatérést. Különböző or­szágok vezető államférfiai is fel­lépnek a politikai konfrontáció, a fegyverkezési verseny foko­zása ellen, e hajsza megfékezé­séért. Európa és a világ népei fellép­nek az imperialista politika el­len, és arra törekednek, hogy az államok kapcsolatai a független­ség és a szuverenitás tiszteletben tartásán, az erő alkalmazásáról, és az erőszakkal való fenyege­tésről történő lemondásban, a ha­tárok sérthetetlensége és a terü­leti épség, a más államok bel- ügyeibe való be nem avatkozás, az egyenjogúság elvén, és az ál­lamközi kapcsolatok más alap­vető elvein alapuljanak. O Az ülésen hangsúlyoz­ták a Varsói Szerződés tag­államainak meggyőződését, hogy a helyzet javítása, az enyhüléshez való visszatérés megköveteli az államoknak a béke megőrzése és megszilárdítása döntő kérdései­ről folytatott párbeszédét, ko­moly és egyenjogú, felelősségér­zettől áthatott tárgyalásait. Az ülés résztvevői kifejezték szilárd meggyőződésüket: nincs olyan kérdés, amelyet ne lehetne tárgyalások útján megoldani, ha e tárgyalásokat konstruktív meg­közelítéssel, és a pozitív ered­ményekre irányuló politikai aka­rattal, a népek, a béke és a nem­zetközi biztonság érdekeinek tel­jes figyelembevételével folytat­ják. Ezt támasztják alá a nem­zetközi kapcsolatok tapasztala­tai is.- Az ülésen képviselt államok ké- ,iszéki ilyen tárgyalásokat folytat- ' 1 európai béke biztosításán nak minden, kölcsönös érdek­lődésre számot tartó kérdéséről. E tárgyalások céljának az egyen­lőség és az egyenlő biztonság el­vén alapuló megállapodások el­érésének kell lennie. A Varsói Szerződés tagállamai — amint azt töhbször kijelentet­ték — nem törekednek katonai fölény megszerzésére, és nem engedik meg, hogy katonai fö­lényre tegyenek szert velük szem-’, ben; határozottan fellépnek azért, hogy az erőegyensúlyt a legala­csonyabb szinten biztosítsák. O A Varsói Szerződés tag­államai szerint a mostani politikai párbeszéd középpont­jában azoknak a kérdéseknek kell állniuk, amelyek a nukleáris há­ború veszélyének elhárításá­val, a fegyverkezési hajsza .be­szüntetéséhez és a leszereléshez — külörfösen a nukleáris lesze­reléshez — vezető gyakorlati utak keresésével kapcsolatosak. A Varsói Szerződés tagálla­mai az események jelenlegi me­netét neon tartják visszafordít­hatatlannak, * és hangsúlyozzák, hogy érdemi és eredményes tár­gyalások útján megoldhatók mind a közép-hatótávolságú, mind a taktikai nukleáris fegyverek csökkentésének kérdései — bele­értve teljes megsemmisítésüket. A mai körülmények között az európai béke és biztonság szem­pontjából elengedheted on köve­telmény, hogy megállítsák az új nukleáris eszközök felhalmo­zását földrészüntcön. Ezzel kap­csolatban az ülésen képviselt ál­lamok követelik az amerikai kö­zép-hatótávolságú nukleáris ra­kéták nyugat-európai telepítésé­nek beszüntetés it. Kijelentik: ha ilyen, a már telepített rakéták kivonásához vezető intézkedések születnek, akkor ezzel egyidejű­leg lépések történnek a válaszin­tézi edések visszavonására. Ez megteremti az alapot a tárgyalá­sok felújüásához annak érde­kében, hogy megfelelő megálla­podásokat érjenek el Európának mind a 'közép-liatót-ívolsagú, mind a taktikai nukleáris fegy­verektől való mentesítéséről. A tárgyalások útjára va ó visszaté­rés egyetlen lehetőségét, egytt- \-a esélyét sem szabad elszalasz­tani. Az ülés résztvevői rámutattak arra a nagy felelősségre, ame­lyet — népeink és az összes eu­rópai nép sorsáért, Európa, a világ békéjéért — azok az álla­mok viselnek, amelyek területén megkezdték vagy tervezik a kö­zép-hatótávolságú nukleáris ra­kéták telepítését. Arra van szük­ség, hogy éppen ezek az államok tegyenek haladéktalanul olyan lépéseiket, amelyek ibiztosítamák a közép-hatótávolságú nukleáris rakéták területükön . történő te­lepítésének beszüntetését, e ra­kéták kivonását. Tekintettel arra, hogy a nuk­leáris fegyverek felhalmozása Európában valamennyi euró­pai nép létét és alapvető érde­keit veszélyezteti, az ülésen kép­viselt államok rendkívül '■ fon­tosnak tartják, hogy Európa min­den állama következetesen fel­lépjen a nukleáris háború veszé­lyének elhárításáért, és aktívan hozzájáruljon e cél eléréséhez. Gátat kell emelni az európai nuk­leáris háború lehetőségének út­jába és ebből — ilyen vagy olyan formában — minden európai ál­lamnak ki keil vennie részét. Ezzel kapcsolatban a Varsói Szerződés tagállamai nyomaté­kos felhívással fordulnak a NA- TO-tagállamakhoz, hogy működ­jenek együtt az új közép-hatótá­volságú nukleáris rakéták te­lepítésének leállítása, és a már telepítettek kivonása, az európai leszerelést célzó hatékony intéz­kedések megvalósítása érdekében. O Abból 'kiindulva, hogy a fegyverkezési verseny be­szüntetése, és a leszerelésre, kü­lönösen a nukleáris leszerelésre való áttérés korunk alapvető kérdése, az ülésen képviselt ál­lamok kijelentik, hogy változat­lanul készek tárgyalni a fegyver­kezési verseny megfékezése, és a fegyverzetek csökkentése idő­szerű kérdéseinek széles köré­ről. Az ülés résztvevői — ezzel ösz- szefüggésben — szükségesnek tartják ismételten felhívni a fi­gyelmet arra, az 1983. január 5-i prágai Politikai Nyilatkozatban megfogalmazott javaslatra, hogy a Varsói Szerződés tagállamai és az Észak-Atlanti Szerződés tag­államai kössenek szerződést a ka­tonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról, és a bé­kés kapcsolatok fenntartásáról. Emlékeztetnek a közelmúltban a NATO-tagállamokhoz intézett fel­hívásaikra-is, amelyekben köz­vetlen tárgyalásokat javasol­tak Európa vegyifegyver-menfe- sítéséről, valamint a katonai ki­adások befagyasztásáról és csökk entéséről. Az ülésen képviselt államok készek bármikor megkezdeni az e javaslatokról folytatandó tár­gyalások előkészítésével, és szer­vezésével kapcsolatos kérdések előzetes megvitatását a NATO- tagországokkal. Felhívásaikra pozitív és lehetőség szerint gyors reagálást várnak a NATO-itagál- lamoktól. Megérett az idő arra, hogy minden olyan nukleáris hatalom, amelyik ezt még nem tette meg, vállaljon kötelezettséget, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Síkraszállnak azért, hogy mielőbb kezdjenek hozzá olyan fontos kérdések érdemi megvizsgálásához és megoldá­sához, mint a nukleáris fegy­verkísérletek teljes cs általános betiltása; a nukleáris fegyver­zetek mennyiségi és minőségi befagyasztása; a világűr militari- zálásának, az erő alkalmazásának megtiltása a világűrben és on­nan a Föld ellen; a vegyi fegy­verek világméretű betiltása és megsemmisítése. A Varsói Szer­ződés ;tagállamainak valameny- nyi, ezekkel kapcsolatos, közö­sen vagy külön-külön tett javas­lata és kezdeményezése érvény­ben marad. A NATO-országok pozitív vá­lasza e javaslatokra konkrét megi nyilvánulása lenne a konstruktív kapcsolatok fenntartásában va­ló érdekeltségükön ek, amelyet az 1983. december 9-i, brüsszeli Nyilatkozatukban kinyilvánítot­tak. Az ülésen képviselt’ államok megerősítették készségűiket, hogy figyelmesen, pozitív szellemben tanulmányozzák más országok­nak a nukleáris háború veszélye csökkentésére és elhárítására, a fegyverkezési verseny beszünte­tésére, a leszerelésre, a nemzet­közi biztonság megszilárdításá­ra irányuló javaslatait, és véle­ményt cséréinek az ilyen javas­latokról valamennyi érdekéit állammal, i A közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkenté­sével foglalkozó bécsi tárgyalá­sokon kialakult helyzetet vizsgál­va az ülés résztvevői újra felhív­ták a figyelmet a közvetlen részt­vevő szocialista országok által ja­vasolt új megközelítésre, amely­nek alkalmazásával a csapatok jelenlegi létszámával kapcsolatos egyetértés hiánya nem akadályoz­ná meg a csökkentésükről szóló megállapodás elérését. E meg­közelítés kellő figyelembevéte­lével és a tárgyalások valameny- nyi résztvevőjének erőfeszítései­vel el lehet, és halogatás nélkül el is kell érni 'a megállapodást a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek lényeges csökken­téséről. A mostani körülmények, között egy ilyen megállapodás pozitív hatással lenne az európai helyzetre, a fegyverkezési hajsza megfékezésének és a leszerelésre való áttérésnek a távlataira. Az ülés résztvevői az atom- mentes övezetek létrehozását olyan jelentős lépésként értéke­lik, amely a földrész nukleáris fegyverektől való mentesítésé­re, és a bizalom erősítése irá­nyába hat. Megerősítették, hogy államaik változatlanul helyes­lik ilyen övezetek létrehozását a Balkánon, Európa északi részén, és a földrész más térségeiben, s cselekvőén támogatják az ilyen erőfeszítéseket. Az ülésen kifejezésre jutott az a meggyőződés, hogy á nem­zetközi biztonság szempontjából fontos megállapodásokat lehet elérni a genfi leszerelési érte­kezleten, ha ehhez annak vala­mennyi résztvevője állhatatos és célratörő tevékenységgel hozzá­járul. O Az ülésen nagy figyelmet szenteltek az európai bi­zalom- és -biztonságerősítő in­tézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó stockholmi konfe­rencia munkájának. Elégedetten állapították meg, hogy a konferen­cia — amelynek összehívásához a Varsói Szerződés tagállamai nagymértékben hozzájárultak — jelentőségéhez méltó politikai szinten nyílt meg. Rámutattak továbbá, hogy a stockholmi konferencia első ülés­szakán megkezdődött a vélemény- csere azon feladatok lényegéről, amelyek megoldására a konfe­rencia ifiunkájának összpontö- sulnia kell; javaslatokat és kez­deményezéseket terjesztettek be. Most az a fontos, hogy a konfe­rencia valamennyi résztvevője erőfeszítéseket tegyen az e fel­adatok tekintetében való köl­csönös megértés elmélyítésére a konkrét kérdésekről folytatan­dó tárgyalásokra, abból a célból, hogy hatékony eredményeket ér­jenek el. Ahhoz, hogy ezek a tár­gyalások a lehető legtermé­kenyebbek legyenek, politikai akaratra és ilyen kölcsönös meg­értésre van szükség. . Az ülésen képviselt államok úgy vélik, hogy a konferencián olyan, egymást kölcsönösen ki­egészítő bizalom- és biztonság­erősítő intézkedéseket kell ki­dolgozni, amelyek megfelelnek a mai Európa legégetőbb és leg­sürgetőbb szükségleteinek, és a háborús veszély, a katonai szem­benállás csökkentésére irányul­nak. Az ülésen képviselt államok ebben a szellemben vesznek részt a stockholrrii konferencia mun­kájában, az ottani tárgyalásokon, hogy hozzájáruljanak az ilyen intézkedésekről szóló megálla­podások eléréséhez. Egyidejűleg szükségesnek tart­ják azt is, hogy a stockholmi kon­ferencia a bizalom- és biztonság­erősítő intézkedésekkel kapcso­latos munka befejezése után — a madridi találkozó Záródoku­mentuma rendelkezéseinek meg­felelően — minden késedelem nélkül térjen át az európai le­szerelési intézkedések megvizs­gálására. O Az ülés résztvevői hangsú­lyozták, hogy államaik el­vi politikája változatlanul a vi­lágban meglévő feszültséggócok és fegyveres konfliktusok fel­számolására, újabbak keletkezé­sének megakadályozására, min­den vitás nemzetközi kérdés bé­kés, tárgyalásos rendezésére irá- j nyúl! Ismételten kifejezték ^szali- daritásukat a szabadságért, a függetlenségért, a társadalmi ha­ladásért, a gazdasági fejlődésért, az imperialista agresszió, gyar­matosítás és a fajüldözés politi­kája ellen küzdő népekkel. * A Varsói Szerződés tagállamai Külügyminiszteri Bizottságának ülése az elvtársi egyetértés és a nemzetközi helyzet javítására irányuló törekvés légkörében zaj­lott le. A Varsói Szerződés, tagállamai Külügyminiszteri Bizottságának | következő ülésére 1984 novembe­rében, Berlinben kerül sor. (MTI) ,,Félrevezető tájékoztatás” A francia nemzetgyűlés bizalmi vitája során Pierre Mauroy' miniszterelnök konkrét példával támasz­totta alá André Lajoinie- nak, a kommunista képvi­selőcsoport elnökének azt a megállapítását, hogy a francia tömegtájékoztatási eszközök sokszor félreveze­tik a közvéleményt a g té­nyek felelőtlen eltorzításá­val. Mauroy miniszterelnök e „félrevezető tájékoztatás” tipikus eseteként említet­te azt a módot, ahogy a francia tömegtájékoztatási eszközök egy része leg­utóbb egy szovjet repülő­gépet „kémrepüléssel’' vá­dolt. A francia televízió és több francia lap ugyanis az elmúlt napokban szen­zációt hajhászó tálalásban közölte, hogy a Moszkva— Marseille légijárat repülő­gépe — egy TU—134-es repülőgép * — útvonalát megváltoztatva berepült a touloni hadikikötő feletti tilos övezetbe, s nem en­gedelmeskedett a francig légi irányítás ismételt fel­szólításainak. E híradások „kémkedéssel” gyanúsítot­ták a szovjet repülőgépet. Mauroy miniszterelnök a nemzetgyűlésben • leszögez­te: szó sincs semmiféle kémrepülésről, a szovjet repülőgép követte a fran­cia légi irányítás utasítá­sait, s félrevezették a köz­véleményt azok, akik „kém­kedéssel” vádolták a szov­jet repülőgépet. Ciprus a BT összehívását kérte A ciprusi kormány az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésének összehívását kérte a jövő hétre a szigetországban kialakult hely­zet megvizsgálására — jelentet­te be pénteken a ciprusi kor­mány. A kérés azzal kapcsola­tos, hogy a novemberben tör­vénytelenül kikiáltott „Észak- Ciprusi Török Köztársaság” ve­zetői elutasították az ENSZ fő­titkárának a ciprusi rendezésre irányuló javaslatát, és Törökor­PÁRIZS A francia nemzetgyűlés pén­tekre virradóan 329 szavazattal 156 ellenében, egy tartózkodás mellett bizalmát fejezte 'ki a kormány általános politikája iránt. A szocialista, kommunista és baloldali radikális képvise­lők a kormány mellett, az ellen­zéki RPR és UDF képviselői a kormány ellen szavaztak. A bi­zalmi kérdést azért vetette fel Pierre Mauroy miniszterelnök, mert a kormánytöbbségen bejül nézeteltérések mutatkoztak az ipari politika kérdésében, s a kormányfő tisztázni akarta, va­jon a kormánytöbbség vala­mennyi pártja támogatja-e a kormány politikáját. A szavazás előtt Guy Her- mier a kommunista képviselő- csoport nevében leszögezte: — a kommunista képviselők megsza­vazzák a bizalmat a kormány­nak, mert világosan kifejezésre akarják . juttatni ragaszkodásu­szág néhány nappal ezelőtt nagy­követi szintű diplomáciai kap­csolatot létesített a ciprusi tö­rök „miniállammal”. Mint ismeretes, az ENSZ ja­vaslatának az a lényege, hogy a török közösség a világszerve­zet követítésével adja vissza a görög lakosságnak Famagusta városát, s ezután a két közösség vezetői ismét üljenek tárgyaló- asztalhoz. kát a baloldali egység, s vala­mennyi népi erő egységének ügyéhez. Sajnálattal állapítják meg azonban, hogy a miniszter- elnök kijelentései nem oszlatták el aggodalmukat, és nyugtalan­ságukat. Sajnálatos, hogy a kor­mány nem válaszolt a kommu­nistáknak a foglalkoztatottság és az ipar jövője ügyében, vala­mint az iskolakérdésben tett ja­vaslataira. Az FKP nem kíván többet, mint az 1981-ben kötött és 1983-ban fnegerősítétt kor­mányzati szerződés teljes betar­tását. Nem utasítja el a gazda­ság korszerűsítését, de úgy véli, hogy a válságból csak a gazda­sági növekedés megindításával — a korszerűsítés dinamikus módon való végrehajtásával és a spekuláció elleni szigorú fel­lépéssel lehet kijutni. Az FKP továbbra is konstruktív szellem­ben kíván együttműködni a kor­mánytöbbségen belül — hang­súlyozta Hermier. A nicosiai bejelentés szerint Szpirosz Kiprianu államfő és a ciprusi görög pártok vezetői jö­vő héten indulnak New Yorkba, hogy részt vegyenek a BT ülé­sén. Kiprianu a ciprusi kérdés rendezésének támogatását, kérő, sürgős üzenetet küldött több ál­lamfőhöz. Rauf Denktas, a török közös­ség vezetője pénteken kifogásol­ta a ciprusi kormány döntését. Pierre Mauroy miniszterelnök a francia parlament ülésén Bizalmat szavazott a kormánynak a francia nemzetgyűlés Tarhosi zenei napok Június 23-án kezdődik, és ki­lenc napig tart a Békés-Tarhosi Zenei Napok idei rendezvényso­rozata. A programjában hang­versenyek, országos diák zon­goraverseny, tudományos ta­nácskozás szerepel. Ekkor tartja közgyűlését a Békés-Tarhosi Ba­ráti kör is. A felszabadulás után Kodály Zoltán szellemében Tarhoson létrehozott, s egy évtizeden át működő iskola hagyományait ápoló zenei napok nyitó rendez­vényén — június 23-án — a tar­hosi Zenepavilonban Kocsis Zoltán zongoraművész ad hang­versenyt, másnap pedig a szege­di Weiner Leó Kamarazenekar lép közönség elé ugyanott. 25-én kezdődik a zeneművészeti szak- középiskolák hallgatóinak orszá­gos zongoravfersenye. A döntőjét, s díjkiosztó gálaestjét 26-án ren­dezik. Június 28-án a vonósze­nekari tábor ifjú muzsikusai ne­ves művészekkel együtt lépnek föl, 29-én pedig a békéscsabai evangélikus nagytemplomban Mozart Rekviemjét hallhatja a zenei napok közönsége. A június 30-án sorra kerülő tudományos tanácskozáson ^részt vevő zenei szakemberek Művelt­ség, minőség címmel folytatnak majd eszmecserét. Az idei tar­hosi zenei napok rendezvényei július 1-én fejeződnek be a Bé­kés-Tarhosi Baráti Kör közgyű­lésével, az első 'tarhosi zeneisko­lások unokáinak koncertjével, s az esti díszhangversennyel. Az utóbbi műsorán Kodály Psalmus hungaricusa, Bartók Magyar ké­pek, és Kodály Galántai táncok című müve szerepel a Debre­ceni MÁV Filharmonikus Zene­kar tolnrtácsolásában. Közremű­ködik a KISZ Központi Művész- együttes Egyetemi Énekkara. Növelték termelésüket az ipari szövetkezetek (Folytatás az 1. oldalról.) zalékot, rugalmasan állt át az építőipar a magánlakás-építkezé­sekre is. Az idén a termelési érték há­rom százalékos növekedésével számol h szövetkezeti ipar. To­vább bővül az exportpiac, részt vállalnak a hiánycikkek szűkíté­sében, az anyag- és energiataka­rékosságot szolgáló termékek gyártásában, valamint a háttér­ipar erősítésében. A létszámcsökkénés és a negy­ven órás munkahétre való átté­rés a. munkaerővel való racioná­lisabb gazdálkodást teszi szüksé­gessé — állapította meg a kül­döttközgyűlés. Számítások szerint az idén csökken a szövetkezetek nyeresége, a szabályozó és egyéb változások hatását csak részben tudják ellensúlyozni. A küldött- közgyűlés a vezetés, a tervezés, a gazdálkodás módszereinek megújítására, a i közgazdasági szemlélet és az érdekeltség erő­sítésére hívta fel a figyelmet. A határozathozatal után a kül­döttközgyűlés megköszönte a KI- SZÖV , nyugdí jbavonuló elnök- helyettesének, Fodor Máriának több évtizedes fáradhatatlan munkáját, amelyet 1951 óta vég­zett a szövetkezeti ipar és moz­galom érdekében. B. N. É. M

Next

/
Oldalképek
Tartalom