Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-19 / 92. szám

2 «I PETŐFI NÉPE a 1984. április 19. KÖZLEMÉNY Sikeres a szovjet gazdaság első negyedévi termelése a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1984. április 17-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) ták, hogy a véleménycsere előse­gítheti egymás jobb megértését, hozzájárulhat a nemzetközi fe­szültség csökkentéséhez. Margaret Thatchernek, Nagy- Britannia és Észak-írország Egye­sült Királysága miniszterelnöké- n'ek budapesti látogatása a ma-' gyár—brit államközi kapcsolatok fejlődésének jelentős eseménye volt.' ­Bettino Craxinak, az Olasz Köztársaság miniszterelnökének hivatalos magyarországi látoga­tása előmozdította a magyar— olasz kapcsolatok további gyü­mölcsöző fejlődését. A tárgyalásokon kifejezésre ju­tott, hogy a feszültebb nemzetkö­zi helyzetben is lehetséges az érdemi párbeszéd a 'különböző társadalmi berendezkedésű or­szágok képviselői között. O A Központi Bizottság nagy­ra értékelte Javier Pérez de Cuellarnak, az Egyesült Nem­zetek Szervezete főtitkárának ha­zánkban tett látogatását, amely elősegítette a világszervezettel és szakosított intézményeivel fenn­álló kapcsolataink fejlesztését. O A Központi Bizottság ki­fejezte, hogy a Magyar Népköztársaság változatlanul a ■közel-keleti válság igazságos, tar­tós rendezéséért száll síkra. A Libanon belügyeibe való soroza­tos imperialista katonai beavat­kozás kudarca azt mutatja, hogy a térség problémáit politikai esz­közökkel, valamennyi érintett fél számára elfogadható módon lehet megoldani. Közvéleményünk figyelemmel kíséri az Afrika déli .részén zajló eseményeket. Hazánk támogatja a Mozambiki Népi Köztársaság, va­lamint az Angolai Népi Köztár- saság_ kormányának a népi hata­lom megszilárdítására irányuló erőfeszítéseit. Megerősíti szoli­daritását a fajüldöző politika el­len, a függetlenségért és a társa­dalmi haladásért küzdő afrikai . nemzeti felszabadító mozgal­maikkal. / A magyar nép határozottan el­ítéli a Nicaragua! Köztársaság el­len egyre nagyobb méretekét öl­tő agressziős cselekményeket, amelyeket a reakciós rendszerék, az ellenforradalmi erők az Egye­sült Államok közreműködésével hajtanak végre. Támogatja a Ni­caraguái Köztársaság igazságos harcát és a térség békéjében érde­kelt minden erőnek a közép-ame­rikai válsághelyzet tárgyalásos megoldására irányuló erőfeszí­téséit, kezdeményezéseit. O A Központi Bizottság nagyra értékelte azokat a találkozókat és megbeszéléseket, amelyeket pártunk az internacio­nalista szolidaritás és az elvtársi együttműködés szellemében a tő­kés és a fejlődő világ országaiban tevékenykedő kommunista pár. tokkal folytatott. A közös törekvések megvalósí­tását és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését szolgálta a Görög Kommunista Párt, a Libanoni Kommunista Párt. küldöttségé­nek magyarországi látogatása, pántunk képviselőinek részvé­tele az Osztrák Kommunista Párt, a Luxemburgi Kommunista Párt, a Német Kommunista Párt, a Norvég Kommunista Párt, a Por­tugál" Kommunista Pánt, a Spa­nyol Kommunista Párt kongresz- szusán, valamint delegációnk megbeszélései a Finn Kommunista Párt, a Mexikói Egyesült Szocia­lista Párt és a Holland Kommu­nista Párt vezetőivel. Kaipcsolataink további elmé­lyítését szolgálta pártküldött­ségeink látogatása Nicaraguá­ban, valamint Bissau-Guinea, és a Zöld-foki szigetek Afrikai függet­lenségi Pártja, az Etióp_ Dolgozók Pártja Szervező Bizottsága dele­gációjának hazánkban tett láto­gatása. A nemzetközi béke, biztonság, a népek közötti jobb megértés ügyének előmozdításához já­rultak hozzá pártunk küldöttsé­geinek tárgyalásai a Finn Szo­ciáldemokrata Párt, a Finn Cent­rumpárt, a Francia Szocialista Párt, a Jemeni Szocialista Párt, a Mexikói Intézményes Forra­dalmi Párt képviselőivel, vala­mint a Német Szociáldemokrata Párt, a Spanyol Szocialista Mun­káspárt delegációjával hazánkban folytatott megbeszélések. / II. A Központi Bizottság áttekin­tette gazdaságirányítási rend­szerünk működését, és meghatá­rozta továbbfejlesztésének fel­adatait. O A Központi Bizottság megállapította: az 1968 óta érvényes gazdaságirányítási rendszer a gyakorlatban műkö­dőképesnek, eredményesnek bi­zonyult. Elősegítette a népgazda­ság gyarapodását, az ország elő­rehaladását, népünk életszínvona­lának, életkörülményeinek ja­vítását, a szocialista társadalom építését. Fejlődtek a szocialista termelési és tulajdonviszonyok, tervszerűbbé vált a gazdasági előrehaladás. Nőtt a vállalatik önállósága, hatásosabban érvé­nyesült az anyagi érdekeltség, a munka szerinti elosztás szocialis­ta elve. Fokozódott a vállalatok, a dolgozók érdekeltsége a szer­vezett, jó minőségű munkában. O A Központi Bizottság megállapította: a szocia­lista építőmunkában növekvő társadalmi, gazdasági követel­ményekkel kell számolni. Felada­taink megoldása, hosszú távú társadalmi, gazdasági céljaink el­érése megköveteli, hogy reálisan számba vegyük a külső gazdasági feltételeket, de mindenekelőtt arra van szükség, hogy javítsuk a hazai munkánkat, maximáli­san kihasználjuk gazdasági adott­ságainkat, a szocialista rendszer­ben rejlő lehetőségeket. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy az ország adottságainak megfelelő, hatékonyan működő gazdaságirányítási rendszer a szo­cialista társadalom építésének, a gazdaságpolitikai célok elérésének nélkülözhetetlen eszköze. Alap­vető követelmény, hogy az irá­nyítás összhangban legyen az or­szág gazdasági fejlettségével, és segítse az építőmunka feladatai­nak megoldását. Gazdasági tevékenységünk kö­zéppontjában az elkövetkező években is a minőségi tényezők kibontakoztatása, a gazdaság jö- vedelemteremtő képességének és nemzetközi versenyképességének fokozása áll. Gyorsítani kell a műszaki haladást, csökkenteni a fajlagos anyag- és energiafel­használást, ésszerűsíteni, a mun­kaerő-gazdálkodást. Javítani kell a köztulajdonnal való gazdálko­dást* s fejleszteni a dolgozók tu­lajdonosi tudatát. Olyan intéz­kedéseket kell tenni, amelyek mozgósítják a kollektívákat és iaz egyéneket, s jelentős energiá­kat felszabadítva a gazdasági ha­tékonyság javulását eredménye­zik. Tovább kell javítani a nép- gazdasági tervezést, erősíteni a központi gazdaságirányító tevé­kenységet, növelni a vállalatok önáílóságát és kezdeményezőkész­ségét, bővíteni a szabályozott piac szerepét. O A Központi Bizottság úgy foglalt állást, hogy a gaz­daságirányítás folyamatos, össze­hangolt tökéletesítése fogja ' át az irányítási rendszer minden elemét: a tervezést, a gazdasági szabályozást, az intézményi és szervezeti rendszert, és segítse az emberi tényező szerepének tel­jesebb kibontakoztatását. A szocialista állam gazdaság- szervező funkciójának megfele­lően a központi gazdaságirányí­tás fő feladatai a következők le­gyenek: a népgazdasági terv és az állami költségvetés kidolgozá­sa, végrehajtásának szervezése, ellenőrzése, a gazdasági folyama­tok összehangolása, az irányítás eszközeinek a kimunkálása és működtetése. A népgazdasági terv a társa­dalmi érdek érvényesítésének, a szocialista gazdaság irányításának alapvető eszközé. A népgazdasá­gi tervezésnek és a terveknek jobban meg kell felelniük a gaz­daság intenzív fejlődési szaka­szával, a változó külgazdasági feltételekkel összefüggő felada­toknak. A változó körülmények között is biztosítani kel'1, hogy a tervek reálisak, megalapozot­tak legyenek. Erősödjék a terve­zés nyitottsága, rugalmassága. A népgazdasági tervek az.eddigi­nél jobban mérlegeljék, és ve­gyék figyelembe a gazdasághoz szorosan kapcsolódó társadalmi folyamatokat, az oktatásügyet, a szakemberképzést, a közművelő­dést, a szociálpolitikát. A gazdasági. szabályozás, az üzemek közötti gazdasági verseny teremtsen olyan körülményeket/ amelyek a gazdálkodás vala­mennyi résztvevőjét az eredmé­nyek és a teljesítmények növelé­sére, rugalmas alkalmazkodásra ösztönzik, szorítják. A termelő ütemekkel szemben általános és alapvető követelmény a nyeresé­ges gazdálkodás. A, társadalmi szempontból fontos szociálpoli­tikai, művelődéspolitikai szolgál­tatást nyújtó vállalatoknál, szer­vezeteknél, az infrastruktúra né­hány* ágazatánál, az egészségügy­ben olyan pénzügyi szabályozás működjék, amely áz alapfelada­tok színvonalas ellátását össze­kapcsolják a takarékosság köve­telményével. Az árrendszer fejlesztésével el kell érni, hogy a termelői árak csak a társadalmilag indokolt rá­fordításokat juttassák érvényre, ennek révén fokozottan késztes­sék a termelőket és a felhaszná­lókat a hatékony gazdálkodásra, az árképzési és kalkulációs elő­írásokat egyszerűbbé,' áttekint­hetőbbé és ellenőrizhetőbbé kell tenni. Folytatni kell a termelői ártámogatások leépítését. A fogyasztói árrendszer felel­jen meg mind a gazdasági, mind a társadalompolitikai követel­ményeknek. A termelés és a szükségletek kellő összhangjá­nak, a megfelelő áruellátás biz­tosításának feltétele, hogy a fo­gyasztói árakban érvényesülje­nek a termelői árakban kifejezés­re jutó szükséges ráfordítások. A fogyasztói árak tartósan ne szakadjanak el a termelői árak­tól. Állami támogatást hosszabb távon csak a társadalompolitikai szempontból indokolt termékek, szolgáltatások fogyasztói ára tar­talmazzon. A lakosság fogyasz­tásában alapvető termékek és szolgáltatások árát továbbra is központilag kell meghatározni. Változatlanul hatósági árformá­ba tartozzanak az alapvétő élel­miszerek, az üzemanyagok, a tüzelőanyagok és más meghatáro­zott termékek és szolgáltatások árai. Biztosítani kell a jövedel­mek és az árak tervszerű alaku­lását, a fogyasztói árak érdemi ellenőrzését. Gazdasági céljaink elérésének fontos feltétele, hogy a társadal­mi, erkölcsi megbecsülés és az anyagi érdekeltség egyaránt a teljesítmények növelésére ösztö­nözzön. A keresetek jobban fe­jezzék ki a tényleges teljesítmé­nyeket, és tükrözzék a munka társadalmi hasznosságát. A szabályozás tegye lehetővé a hatékonyan gazdálkodó, nyeresé­ges termelést folytató vállalatok­nál a magasabb keresetet, s aka­dályozza meg a keresetek növe­kedését ott, ahol a hatékonyság ezt nem támasztja alá. A jelen­legi vállalati átlagbér-szabályozás szűnjön meg azokon a területe­ken. ahol a teljesítménynövelésé­re ösztönző módszerek alkalmaz­hatók, s a gazdasági verseny, az ár- és költségérzékenység képes korlátozni a teljesítménnyel nem megalapozott bérkiáramlást. A bér-, illetve keresetszabályo­zás továbbfejlesztésével is elő kell segíteni az elosztás szocialista el­vének kpvetkezétesebb érvényesí­tését, a teljesítményt visszatartó, fékező hatású egyenlősdi szemlé­let és gyakorlat visszaszorítását. Elsősorban a többet vállaló, a kez­deményező, a kimagasló teljesít­ményt nyújtó dolgozók anyagi megbecsülését kell fokozni. A vállalati vezetők anyagi érdekeltségét, jövedelmét a válla­lati gazdálkodás hatékonyságához kell kötni, figyelembe véve a kollektíva értékítéletét, is. Társadalmi juttatási rendsze­rünknek az elmúlt évtizedekben kialakult alapvonásait meg kell tartani. A szociálpolitika tovább­fejlesztése, valamint a társadal­mi juttatásokra fordított eszkö­zök erősítsék a létbiztonságot, mérsékeljék az indokolatlan tár­sadalmi egyenlőtlenséget. Arra kell törekedni, hogy távlatilag az össz­jövedelmen belül növekedjék a munkajövedelmek aránya. A gazdaságirányítási intéz­ményrendszer, valamint a válla­lati szervezeti rendszer fejleszté­sével elő kell mozdítani a haté­konysági követelmények érvény­re jutását, a vállalati önállóság növekedését és a vállalatok kö­zötti gazdasági verseny kibonta­kozását. A vállalati méretek a gazdaságosság és az ésszerű ter­melés követelményeihez igazod­janak. Javítani kell az állami vállalatok közötti kooperációt, va­lamint az állami vállalatok és a szövetkezetek együttműködését. A *' gazdaságirányító szervek és az állami vállalatok kapcsola­tait oly módon kell | továbbfej­leszteni, hogy növekedjék a gaz­daságirányítás hatásfoka és bő­vüljön a vállalatok önállósága, felelőssége a gazdálkodásban. A jelenlegi vállalatvezetési formában -H kinevezett vezető­vel, igazgató tanáccsal, felügyelő bizottsággal — működjenek a kommunális és közszolgáltató vállalatok, valamint az állami érdekből a Minisztertanács által idesorolt vállalatok. Az állami vállalatok körében — a tulajdon jellegének változá­sa nélkül — két új vezetési for­mát kell alkalmazni: a vállalati tanács, illetve a választott veze­tőség útján történő irányítást. Mindkét esetben állami hatáskör­ben marad: a vállalatok alapítása, s egyidejűleg a tevékenységi kö­rük meghatározása, a vállalatve­zetési forma, valamint a vezetők­kel kapcsolatos káderhatáskör megállapítása, a vállalatok meg­szüntetése. — Vállalati tanács irányításá­val működjenek a közepes 1 és egyes nagyméretű állami válla­latok. A vállalati tanács a válla­lat stratégiai döntéshozó szerve, amely átruházott hatáskörben gyakorolja a szocialista tulaj dón nal kapcsolatos egyes rendelkezé­si és munkáltatói jogokat. A vál­lalat folyamatos irányítása, a vállalati terv' megvalósításához szükséges döntések meghozatala a vállalati igazgató feladata, illet­ve joga. A vállalati tanács tag­jai a dolgozók , küldöttei és a vállalatvezetés képviselői legye­nek. Munkájában részt vesz a vállalat pártszervezetének, szak- szervezetének és KlSZ-szerveze- tének titkára. A dolgozók kül­dötteit meghatározott . időre a vállalati kollektíva választja. — Választott vezetőséggel álta­lában a kisebb, minisztériumi és tanácsi vállalatok működjenek. A tulajdon feletti egyes rendelkezé­si és munkáltatói jogokat a dol­gozók közgyűlése vagy küldött- gyűlése gyakorolja. A vállalatot az igazgató és a vállalati vezető— ség irányítja. Az iga&gatólf és a vállalati vezetőség tagjait a dol­gozók választják meg, és hívhat­ják vissza. ^ A vállalati tanáccsal, illetve a választott vezetőséggel irányított vállalatok esetében a törvényes­ségi felügyeletet vagy az ágazati minisztériumok, vagy a fővárosi, a megyei, illetve a helyileg ille­tékes tanácsok gyakorolják. O A Központi Bizottság át­tekintette gazdaságirányítá­si rendszerünk fejlesztésének tár­sadalmi összefüggéseit. Hangsú­lyozta, hogy társadalmi és gazda­sági céljaink elérése megköveteli a népgazdaság teljesítőképességé- ;, nek jelentős . fokozását, és az ezt akadályózó' tényezők' ‘következe­tes felszámolását. Megállapította, hogy a gazdasági teljesítmények növelését akadályozza: a műszaki szinvonrl viszonylagos elmara­dottsága, az anyagi érdekeltség nem kellő érvényesülése, az ala­csony hatékonyságú vagy veszte­séges gazdasági tevékenységek ki­terjedt köre, az irányító munka gyengeségei, az üzem- és munka- szervezés hiányosságai, a munka- fegyelem lazaságai, s helyenként a munkaerő nem megfelelő fog­lalkoztatása. A gazdaságirányítás továbbfej­lesztésiének az is célja, hogy mind­ezekre a problémákra olyan szo­cialista megoldást találjunk, amely a kedvezőtlen folyamatok fokozatos felszámolásátsegíti elő, és biztosítja alapvető társa­dalmi és politikai feladataink megoldását. ­■A Központi 'bizottság ismételten hangsúlyozta, hogy a gazdasági építésben a párt alapvető fel­adata a gazdaságpolitika meg­határozása, érvényre juttatása és a végrehajtás ellenőrzése. A párt- szervezetek ' fő feladata a gazda­ságpolitikai elvek helyi érvénye­sítése, a végrehajtás segítése po­litikai eszközökkel, a tömegtá­mogatás biztosítása, a tömegek mozgósítása. Megfelelő ideológiai, politikai tevékenységgel alakít­sák a közgondolkodást, fordítsa­nak fokozott gondot a kádermun­kára, támogassák határozottan a jó kezdeményezéseket.-Á Központi Bizottság felhívja a szakszervezeteket, a Kommu­nista Ifjúsági Szövetséget, a tár­sadalmi szervezeteket, hogy sa­játos eszközeikkel segítsék a gaz­daságirányítási rendszer tovább­fejlesztését. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésére 1985-től fo­lyamatosan és összehangoltan ke­rüljön sor. A Központi Bizottság felkéri a Minisztertanácsot, hogy dolgozza ki a gazdaságirányítási rendszer fejlesztésével kapcsola­tos állami feladatokat, terjessze az Országgyűlés elé a 'szükséges törvénymódosítási javaslatokat. A Központi Bizottság köszönetét és elismerését fejezte ki a kom­munista és pártonkívüli tudósok­nak, elméleti és gyakorlati szak­embereknek, a közreműködő in­tézményeknek, mindazoknak, akik a tárgyalt napirend' előké­szítésében részt vettek. A Központi Bizottság úgy dön­tött, hogy állásfoglalását a gazda­ságirányítás továbbfejlesztéséről teljes terjedelemben nyilvános­ságra hoZza a Társadalmi Szem­lében és a Pártéletben. Moszkvában szerdán ülést tar­tott a Szovjetunió Minisztertaná­csa, s ezen áttekintette az idei év első három hónapjának gazdasági eredményeit. Az ülésen beszédet mondott Nyikolaj Tyihonov mi­niszterelnök! A résztvevők jóváhagyták az SZKP KB áprilisi plénumának- határozatait, és hangsúlyozták: aktívan, meg kell kezdeni azok­nak a feladatoknak a megvalósí­tását, amiket Nyikolaj Tyihonov, a Minisztertanács elnöke vázolt a kormány programjáról szóló be­szédében. A negyedévi terv és költségvetés teljesítéséről szóló je­lentést Nyikolaj Bajbakov, mi­niszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke, illetve Va- szilij Garbuzov pénzügyminiszter terjesztették elő. Mint a jelentésből kitűnik, a Szovjetunió ipara az első negyed­évben 4,9 százalékkal növelte ter­melését a tavalyi év hasonló idő­szakához képest. .Az éves népgaz­dasági terv 3,8 százalékos növe­kedést irányzott elő. A vizsgált időszakban a munka termelékenysége 4,6 százalékkal emelkedett, szemben a tervben meghatározott 3,4 százalékos nö­vekedéssel. Az ipari termelés nö­vekedésének 96 százaléka szárma­4R Külpiaci szállításra rakodnak A szövetkezeti vállalat a ha­gyományos termékek átvétele mellett, több mezőgazdasági üzemmel közösen, új zöldségfélék termesztésével, s eladásával kí­sérletezik, nem is eredménytele­nül. A Korai Zöldségtermesztési Rendszer taggazdaságaiban nevelt jégsalátát a HUNGAROFRUCT máris felvette a külpiacon kínált árucikkek sorába. Az osztrák, a svéd és a finn vásárlók .szívesen fogadták az újdonságot. A külön­leges zöldségféle, a bordáskel haj- tatására a szentesi Árpád Tsz rendezkedett be. A piaci vissza­jelzés szerint nagy a kereslet iránta. A megrendelők kívánságára gyakran állít össze úgynevezett vegyes szállítmányt a HUNGA­ROFRUCT. jégsaláta, kínai kel és kígyóuborka van rendszerint az összeállításban, amely később fejes káposztával egészül ki. A vállalat Báes-Kiskun megyei ki­rendeltsége pedig a Szentesről in- idított kínai kel, korai csöves pap­rika-szállítmányhoz Kecskemé­ten spárgát rak a hűtőkamionba. Mint ismeretes, a HUNGARO­FRUCT spárgaexportjának egyik központja Kecskemét. Itt gyűjtik össze a -Bács-Kiskun, Csongrád megyében termesztett spárgát, és csomagolják a külpíacj előírások szerint a ZÖLDÉRT hűtőházában. Az első spárgaszállítmányt a lajosmizsei áfész továbbította a megyeszékhelyre. A legutóbbi eső­zések után frissen hajtott termé­ket a lajosmizsei kisgazdaságok-, zott a munkatermelékenység nö­vekedéséből. Az állattenyésztésben a tavalyi év első három hónapjához képest a háziállatok és szárnyasok álla­mi felvásárlása 7 százalékkal, a tej felvásárlása 8 százalékkal, míg a tojás felvásárlása 4 ‘százalékkal emelkedett. A beruházási tevékenység ér­tékben számítva 8 százalékkal ha­ladta meg a tavalyi év hasonló időszakát. A munl#sok és alkalmazottak fizetése 2,9 százalékkal, a kiske­reskedelmi áruforgalom értéke 5.1 százalékkal, míg a végzett szol­gáltatások értéke 5,7 százalékkal nőtt a tavalyi é\r> első három hó­napjához viszonyítva. Az eredmények mellett több hiányosságra is rámutattak. Nem Sikerült teljesíteni a tervet töb­bek között a kőolaj-bányászatban, a nagy teljesítményű elektromoto­rok . termelésében. Elmaradt az előirányzatok tói' egyebek között a vegyipari berendezések gyártása. A Minisztertanács ülésén hang­súlyozták: a szövetségi köztársa­ságok minisztertanácsai, az illeté­kes minisztériumok és főhatósá­gok kötelesek meggyorsítani a mezőgazdasági termelés intenzív útra történő áttérését. Növekszik a zöldségexport kamionba a hűtőtároló-telepen. tói vásárolta a szövetkezet. A tompa—kelebiai áfész, valamint a kelebiai Rákóczi Csillaga Tsz kedden küldte a frissen szedett spárgát a kecskeméti telepre. Tegnap pedig a Csongrád megyei ZÖLDÉRT az ásotthalmi és az öt- tömösi kisgazdaságok spárgáját adta át,' hogy a külkereskedelmi vállalat Kecskemétről továbbítsa a határon túlra. Ezen a héten a Kiskunfélegy­házán és környékén ‘ termesztett hónapos retek és karalábé export­ja is megkezdődik. Ehhez a me­gyeszékhelyi ZÖLDÉRT-hűtőház- nál starking almát csomagol cseh­szlovákiai értékesítésre a HUN­GAROFRUCT. A vegyes szállít­mányok a következő héten is foly­tatódnak. A húsvét utáni héten a tompái Kossuth, valamint a tisza- kécskei Béke és Szabadság Tsz is megkezdi a kínai kel szedését, amiből a külkereskedelmi vállalat 300 ezer darabos exportot tervez. ■ A Szállítás egyszerűsítésére a HUNGAROFRUCT különleges csomagolóanyagot rendszeresít. A bodzát, a ribizlit, a meggyet csak igen jelentős többletmunkával in­díthatták útnak. A Győri Grabo­plast Vállalatnál'gyártott csoma­golóanyagba gyorsan beömleszt- hetik a termést, a, célhoz éréskor viszont egyszerűen megnyitják a műanyagponyva alját, és az áru kézi munka nélkül továbbítható. Az idén egyelőre öt kamiont sze­relnek' fel ilyen szállítóponyvával, elsősorban az Ausztriába irányu­ló termékexport meggyorsítására. A Itörténeti értékek megmentéséért Az UNESCO és a Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) kezdeményezésére világszerte — Magyarországon ás — szerdán rendezték meg először a nemzetközi műemléki napot. Ebből az alkalomból Budapesten az ICOMOS Magyar Nemzeti Bi­zottsága és az Orszárgos Műemléki Felügyelőség a Magyar Nemzeti Galéria épületében tudományos ülésszakot rendezett. A szakembe­rek tíz előadás megvitatásával összegezték történeti értékeink hely­reállításának két ■ évtizedes eredményeit. A lassú kitavaszodás nehezítette a zöldség—gyümölcs kül­kereskedelem munkáját. A hűvös időjárás miatt néhány cikkből kevesebbet vehettek át a termelőktől. Különösen a karalábéból és a hónapos retekből lenne nagyobb kínálatra szükség, hogy a külföldi megrendelők igényeit kielégítsék. Ennek ellenére a HUNGAROFRUCT sikerrel zárta az első negyedévét; almából, vöröshagymából, gyökérfélékből, fejes káposztából ugyanis részben pótolni tudta a kieső árucik­keket, és a termékekből általában kedvező árat ért el a kül­piacon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom