Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-18 / 91. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: Válto­zóan felhős lesz az ég, elszórtan vár­ható kisebb zápor. Sokfelé lesz erős északi, észalkikeletl szél. Hidegebbre fordul az idő. A legmagasabb nappali hőmérséklet 12 és 16 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxix. évi. 9i. szám Ára: 1,40 Ft 1984. április 18. szerda Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1984. április 17. — A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1984. április 17-én Kádár János­nak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság a Po­litikai Bizottság javaslatára megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdé­sekről, valamint a gazdaság- irányítási rendszer tovább­fejlesztésének soron levő feladatairól szóló előterjesz­tést. Az ülésről közlemény je­lenik meg. (MTI) Hazánkban tárgyal Andrej Gromiko MM A gazdasági sikerek összetevői (4. oldal) A Kiskunhalasi Állami Gazdaság az elmúlt esztendőben az átlagosnál jobb eredményeket ért el. A sikerek összetevőiről számol be munka­társunk a gazdaság igazgatójával, Katona Ist- vánnail történt beszélgetés alapján. A jó ered­ményekhez hozzájárult a borászat is. Képünkön: a gazdaság borkombinátjában előkészítették az egyik borszállítmányt exportra. MUEMLEKVÉDELEM (5. oldal) Világszerte megnőtt a műemlékvédelem fon- tossága. Az UNESCO ezért nyilvánította április 18-át az építészeti környezet védelmét hangsú­lyozó najpnak. Éhből az alkalomból közölt ösz- szeállításunklyan a hazai műemlékvédelem né­hány területével foglalkozunk. Az áru útja a fogyasztóig (3. oldal) KILÁTÁSOK AZ ÉLŐÁLLAT- ÉS HŰSEXPORTBAN Keresett a csirke és a nyúl A nemzetközi kereskedelemben a húsértékesítés, élőállat-eladás kimozdult a tavalyi holtpontról, aminek első jele, hogy nőtt a ke­reslet a csirke és a nyúl iránt, ára a tavalyihoz képest nem rom­lott, sőt ez is emelkedő tenden­ciájú. Ez derült ki- azon a tájé­koztatón, amelyet tegnap Kecs­keméten, a megyei tanács szék­házéban Vörös Imre, a TERIM- PEX vezérigazgatója tartott, s amelyen ott voltak a megye leg­jelentősebb állattartó gazdaságai­nak, feldolgozóinak képviselői is. Például csirkéből megnöveke­dett az igény. Erre a hazai ter­melők viszont nem számítottak, több gazdaságban — még ahol jövedelmező volt is — csökken­tették, vagy abbahagyták a ba­romfitenyésztést. Nyúlból most dupláját tudnák. eladni, mint amennyit a háztáji gazdaságok nevelnek, s ha árral is jobban ösztönöznének erre a feldolgozók, jelentős dollárbevételt tudnának gz idén elérni. Javuló a juhex­port és előreláthatólag a marha­húsból, illetve szarvastnarha-élő- állatból tervezett eladást is si­kerül teljesíteni. Mivel hazánkban minden ötö­dik dollár a hús, az élőállat, az állati termékek exportjából szár­mazik, óriási feladat a szállítás, illetve hazai feldolgozás. Nagy gondja a TERIMPEX-nek, hogy főként hűtővagonokból van ke­vés, de egyáltalán szállítóeszkö­zökből — akár vonat, hajó, ka­mion jön számításba — a kapa­citás szűkös, a folyamatos ex­portot hátráltatja. Az export nö­velése érdekében nemcsak az inf­rastruktúrában szükséges jelen­tősebb javulás, hanem bizonyos termékek minőségében is, amely elsősorban a sertés- és marhahús­ra vonatkozik. A tőkés és szocia­lista országokban egyaránt gyér a kereslet a zsíros vagy faggyús termékek iránt. Az export szem­pontjából érdemes megvizsgálni és módosítani a fajtaszerkezetet. Ami a sertésállományt illeti, a mennyiség növekedésével romlott a minőség, amelynek két legfon­tosabb mutatója — a hús víz­tartalma és a szalonnavastagság — kedvezőtlen irányban nőtt. Mindezt a háztáji állattartóknak is jobban figyelembe kell ven­niük, a takarmányozásban épp­úgy, mint a fajta megválasztásá­ban. A TERIMPEX üzletpolitikáját a jelenlévők nem illették bírá­lattal, ugyanis a külkereskedel­mi vállalat jelentős és hasznos erőfeszítéseket tett az exportpia­cok bővítéséért, a megtermelt áruk értékesítéséért. Azonban több előremutató információt várnak az állattartó gazdaságok, hogy jobban tudjanak alkalmaz­kodni az igényekhez. Többen mondták el véleményüket, közöt­tük dr. Horváth Gyula, a me­gyei pártbizottság munkatársa. Szóvátette, hogy tavaly nem kap­tak reális információkat a ter­(Folytatás a 2. oldalon.) Lázár György fogadta a szovjet külügyminisztert 1 A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak és a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsának meghívására kedden hiva­talos, baráti látogatásra ha­zánkba érkezett Andrej Gro­miko, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottsága Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügymi­niszter Útjára elkísérte Borisz Arisz- tov külügyminiszter-helyettes, Vadim. Loginov, a Külügyminisz­térium Európai Osztályának ve­zetője, Vaszilij Makarov tanács­adó, a Külügyminisztérium kol­légiumának tagja. A vendég fo­gadtatására a magyar és szovjet zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren megjelent Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Várkonyi Péter külügyminiszter. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai és Vlagyimir Bazovszkij, a Szov­jetunió budapesti nagykövete. # Szovjet—magyar külügyminiszteri tárgyalások. A képen: balra a szovjet küldöttség Andrej Gromikóval az élen, jobbra a magyar, Várkonyi Péter vezetésével. Délután a Külügyminisztérium vendégházában megkezdődtek a hivatalos, tárgyalások. A megbe­szélésen a Várkonyi Péter vezet­te tárgyalócsoportban helyet fog­laltak a Külügyminisztérium ve­zető munkatársai. A Szovjetunió képviseletében Andrej Gromiko ,és a kíséretében lévő személyisé­gek ültek tárgyalóasztalhoz. A szívélyes légkörű tanácsko­TÖBB A TÉGLA ÉS A GERENDA Csaknem négyezer lakás épült az első negyedévben Az ország mérsékeltebb épí­tési igényeinek megfelelően az idén a népgazdasági terv az épí­tőipar termelésének 5—7 százalé­kos csökkenésével számol. Az év első három hónapjában a szá­mítottnál lassúbb volt a mérsék­lődés! s így a kivitelező vállala­tok és szövetkezetek az első ne­gyedévben esedékesnél 1,3 száza­lékkal több munkát végeztek, s ezen belül az ÉVM-vállalatok termelése 2,6 százalékkal haladta meg a negyedéves előirányzatot. Kedvező, hogy az állami erőfor­rások felhasználásával megvaló­suló létesítmények beruházói a korábbinál szélesebb körben él­tek a versenytárgyalásos lehető­ségekkel. A lakásépítő vállalatok és szö­vetkezetek az év első, három hó­napjában 3879 új otthont adtak át, ebből 3182-t az ÉVM-vállala­tok építettek fel, lényegében any- nyit, mint a múlt év azonos idő­szakában. Az idei átadási ütem­terv azonban gyorsabb előrehala­Kollégiumi napok Baján Baja félsőoktatási intézményei­nek — a Tanítóképző Főiskolá­nak és a Pollack Mihály Műsza­ki Főiskola Vízgazdálkodási In­tézetének — hallgatói a hagyo­mányokhoz híven minden tavasz- szal együtt töltenek néhány vi­dám napot: az egyik évben főis­kolás, a másikban kollégiumi na­pokat tartanak. Az idei kollégiu­mi napok főrendezői, a tanító- képzősök, eredetileg három na­posra terveztek a rendezvényso­rozatot, de végül is négy lett belőle. Hétfőn délután az ünnepélyes megnyitó után rögtön kiállítás nyílt az aulában, ahol a főiskolás diákok fotói és rajzai kerültek a bíráló szemek kereszttüzébe. A program ezután az udvaron az — igaz, még nem működő — szö­kőkút körül folytatódott, ahol sörkert, büfé, zene várta a fiata­lokat, majd Dollák-Saly Róbert szórakoztatta dalaival a közönsé­get. Az első este a városi tanács pincéjében, a főiskolák közös klubjában, a Triászban fejező­dött be. Kollégiumi nápok ide, kollé­giumi napok oda, a munka azért a megszokott medrében folyik a főiskolán. Az események fény­pontja a Hű-ha-hó néven futó, évfolyamok közötti tréfás vetél­kedő — a tanítást követő lazítás után — tegnaR késő délután kez­dődött Bemelegítésként Boros Lajos humorista szerzett | vidám perceket a versenylázban égő fe- hér-piros-kék csapatoknak, s a pontként „elszámolható” taná­roknak és „vizeseknek”. A nyer­teseknek vacsoráról sem kellett gondoskodni,' mivel a főnyere­mény egy egész sültmalac volt.' Ma délelőtt a bajai középisko­lások részvételével szavalóver­sennyel kezdődik a program. Az ezt követő népművészeti kirako­dóvásárt és az „amit hozol elad­hatod”, börzét, inkább a lányok — ösztöndíjosztás előtt igen­csak lapos — pénztárcája fogja bánni. A mézeskalácsos és játék­készítő mellett ugyanis ruhafes- tő-textiltervező, ezüstműves és\ vászoncipő-készítő is felvonultat­ja portékáit. A vásárlás izgalmait este majd a táncházban lehet le­vezetni a tanítóképző néptánc- csqportjának segédletével. A csü­törtöki nap a vízügyi főiskolá­soké: a Sugovica partjára invi­tálják a tanítójelölteket homok­várépítő versenyre, játékos sport- vetélkedőre és szalonnasütésre. A négynapos program a Molnár­dixieland koncertjével zárul. H. K. E. A művelődési otthonok munkáját a sok korszerűsítés és egyszerűsítés ellenére is számos formális elem terheli. Ezeknek legnagyobb részét nem megszüntetni kellene, ha­nem megtölteni tartalommal. Mindenekelőtt a társadalmi vezetőségek szerepének nö­velésére volna szükség. ' Ezek a testületek minden intézményben az érvényes jog­szabályok szellemében jöttek létre, de működésük a legtöbb esetben nem több „létigazoló’’ látszattevékenységnél. Pedig az elmélet valójában jó: a helyi lakosság számára létrehozott művelődési intéz­mény soha és sehol sem mű­ködhetett jól a társadalom — a csoportok, a tömegek — ér­dekeinek, érdeklődésének , fU gyelembevétele nélkül. Áhol a közművelődési létesítmény kong az ürességtől, és a mun­kahely vagy a lakóközösség a rendezvényekről való távol­maradással jelzi, hogy az il­letékesek nem azt kínálják, amire igazán szükségük van: nos, az ilyen helyeken égetően fontos lenne valóban működő 'véleményközvetítő tanácsadó testületre. Ennek segítségével a pénzt emésztő (mert az in­tézményes semmittevés is sok­ba kerül ám!) tehetetlenség­ből hatékony, valós igények­re figyelő közművelődést pró­bálhatnának életrehívni. A társadalmi vezetőség munkája természetesen csak ott tud igazán kiteljesíülni, ahol a 1rábízott intézmény működik. Mégpedig jól. Mert azt már nem mondja ki sem­miféle jog- vagy alapszabály, hogy a közművelődési tevé­kenység szervezése is a tár­sadalmi vezetés feladata len­ne: a testület tagjai csak ja­vítanak, módosítanak és ta­nácsot adnak. Rendszerint ott szokott e munka merevvé, for­málissá válni, ahol már eleve eldöntött kérdésekben kérik a segítő testület véleményét. Ma, — öt évvel a legutóbbi jogszabály nyilvánosságra ho­zatala után — azt mondhat­juk, hogy az ilyen jellegű tár­sadalmi képviselet a legtöbb helyen nem működik igazán megfelelően. Vannak olyan intézmények, ahol — talán éppen az ellenőrzés hiánya miatt — bejelentés nélkül, maguktól föloszlottak a veze­tőségek, vagy a kezdetben megszerkesztett és elfogadott ügyrendtől eltérően, egyre ki­sebb gyakorisággal üléiez- nek. Pedig ma a segítségre — minden intézményben — óriá­si szükség van. A jövő csak' fokozott demokratizálódással képzelhető el. A megváltozott gazdálkodási körülmények kö­zött az ilyen testületeknek ar­ra kellene vigyázniuk — pél­dául —,. hogy az új jogszabál­yok ne csak az anyagiak, az egyéni haszon megszerzésére, hanem a minőség növelésére is ösztönözzenek. Farkas P. József záson áttekintették a nemzetközi helyzet kölcsönös érdeklődésre számottartó, időszerű kérdéseit. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke délután a Parla­mentben fogadta Andrej Gromi- kót. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen jelent volt Vár­konyi Péter és Borisz Arisztov, valamint Rajnai Sándor és Vla­gyimir Bazovszkij. dással számolt, ezért az építési főidényben nagyobb erőfeszíté­sek szükségesek, hogy a munkák befejezése ne az utolsó hónapok­ra torlódjon. Az idei átadási elő­irányzat teljesítésében biztató, hogy a kivitelező vállalatok és szövetkezetek jelenleg 45 870 la­kás építésén dolgoznak, ami mint­egy 700-zal több az egy évvel ez­előttinél. Az építőanyagipar az első ne­gyedévben 1,1 százalékkal telje­sítette túl előirányzatát, s ezen belül jelentősen növelte a saját- ház-építkezésekhez szükséges, keresett termékok gyártását. A falazóanyago'íból 12,7 százalék­kal teljesítette túl háromhavi előirányzatát, ezen belül terven felül mintegy 50 millió téglát szállítottak az építőknek. Vas­beton födémgerendából 25 szá­zalékkal teljesítették túl az elő­irányzatot, s így csaknem 600 ezer méter betongerendát kaptak ter­ven felül a sajátházépítők. A békemozgalom időszerű kérdései Tájértekezlet a megyeszékhelyen Oktatásunk, történelem ta­nításunk szerepe a békemoz­galomban, s ezen belül az if­júság szélesebb körű bekap­csolásának lehetőségei... Miként lehet elkerülni a mozgalmi sablonosságot, a rutinszerűséget, és hogyan segíthetjük elő az egyéni kez­deményezéseket? Hogyan lehetne gyorsabban megje­lentetni a tervezett kiadvá­nyokat és egyéb propaganda­anyagokat? Ilyen és hasonló kérdések kerültek szóba azon a tájértekezleten, amelyen az Országos Béketanács meghí­vott tagjai és hat megye — Bács-Kiskun, Békés, Csong- rád, Nógrád, Pest és Szolnok népfrontvezetői, a béke és barátság bizottságok akti­vistái vették részt tegnap Kecskeméten. A népfront-székházban Farkas József, a HNF megyei titkára köszöntötte a megjelenteket. Hangsúlyozta, hogy e fontos ta­nácskozásra a tizedik békekong­resszusra való felkészülés jegyé­ben került sor. Ezután a mozga­lom időszerű kérdéseiről tartott előadást Barabás Miklós, az Or­szágos Béketanács főtitkára. Elöl­járóban elmondotta, hogy' a mos­tani találkozó szervesen illesz­kedik abba a beszélgetéssorozat­ba, amelynek keretében szerte az országban megvitatják a bé­keharc eredményeit, gondjait és tennivalóit. E mozgalomban való részvétel összeegyeztethetetlen az elzárkózással, a befelé fordu­lással és a pacifizmussal. Miután bejelentette, hogy az aktivisták munkájának segítésé­re hamarosan új kiadvány lát napvilágot, elmondta, hogy az idén is — májusban — megren­dezik az immár hagyományos béke és barátság hónapot. Vé­gezetül a főtitkár arról a javas­latról tájékoztatott, hogy az ed­dig öt évenként ismétlődő kong­resszusok helyett sűrűbben tart­sanak majd országos konferen­ciákat. Ez a változtatás elsősor­ban a rugalmasabb és gyorsabb munka, a hatékonyság, növelése, valamint a nagyobb nyilvánosság érdekében vált szükségessé. Be­szélt arról is, hogy a békeközös­ségek, a mozgalom aktivistáinak a munkáját az eddiginél jobban társadalmasítani kell. Az előadást sokoldalú és hasz­nos eszmecsere követte. A vitá­ban felszólalt dr. Kovács István. a megyei pártbizottság munka­társa, aki egyebek mellett a test­vérvárosok együttműködésének fontosságát hangoztatta a béke- mozgalom erősítésében. V. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom