Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-20 / 67. szám

1984. március 20. 0 PETŐFI NÉPE • 5

ÚJ FELSZABADULÁSI EMLÉKMŰ KECSKEMÉTEN

A legutóbbi kecskeméti ta- nácsülés szünetében Slavi- tsek Endrével, a Szakszervezetek Szakmaközi Bizottságának titkárával beszélgettem. Felszólalni készült — olyan ügyekben, amelyek’ sokunkat érdekelnek. ,— Ügy hallom — mondta —, hogy elbírálták a felszabaduló«! emlékmű építésére kiírt pályázatot. Az a javaslatom, hogy tegyék közszemlére a győztes tervet, hadd ismerhesse meg mindenki: elvégre is ném mindegy, hogy milyen szobor előtt koszorúzunk.

Az öllel -r a széles közvélemény ismerje meg még az avatás előli,a leendő emlékművet — jó alkalom volt, hogy a városi tanács kulturális ügyekben' illetékes elnökhelyettese, Fischer István szólaljon meg.

y-.’Hogy tetszik a pályadíjas terv ?- — Illés Gyula szobrászművész véleményem szerint olyan emlékművel átkot, amely hétköznapokon is lehetőséget ad az ünner pélves visszaemlékezésre. S azzal, hogy a teret lezáró épüléttől távolabbra, egy enyhén emelkedő lerepdofnborulatra helyezi el a plasztikát, valójában ennek a célnak is igyekszik megfelelni. A másik szempont a tér célszerű kihasználása. Úgy látom, hogy a rendelkezésre álló háttérrel is biztosítja, hogy nem kell túlméretezett függőleges irányú formát alkalmaznia, s ezáltal az emlékmű az eVnberHi méretekhez igazodik. elkerülve a gigantomániát.

— Itt van előttünk egy1 makettfotó: az aligha állítható, hogy I'líés Gyula szokványos emlékművet tervezett.

,,Hétköznapokon is ünnepélyes”

— A szobrász sajátos jel- és formarendszerrel

dolgozik. Ezzel igyekszilc a lehető legtöbb gondolatot közvetíteni, így nyújt alkalmat 4 szemlélőnek, hogy alkatának megfelelően szubjektív kapcsolatba léphessen a művel;.

— Elég nehéz szavakkal lefesteni a plasztikát: egy függőleges oszlopon három vízszintes — ez így túl száraz ...

— 'illés Gyula tervéről az első benyomásom az, mintha - életfaszimbólummal akarná kifejezni az emlékmű mondanivalóját. De asszociálható a szabadságot jelképező fáklyalánggal és a kéti /.eléves jellel, a szárnyas Nikével is, aki a győzelmet szimbolizálja. A felső hármas tagozódás fémmel kombinált megoldása, a plasztika függőleges formájának kialakítása a görög mitológia győzelmi jelképére enged következtetni — a gyakorlottabb

nézó ezt a többértelműséget bizton megérti. Gondolhatunk a küzdelemre, a győzelemre, vagy a felszabadulás utáni fényes szelekre. A plasztika alatti. amorf kőlapra pedig ojyan szöveg véshető fel, amely az arra sétálók, nézelődők számára a városközpont e pontját is epikussá teszi.

— Elkészült az építészeti terv is, eszerint a szobor az Alföld áruház elé kerül, éllel a szalagháznak.

— Gulyás Zoltán építészeti és környezetrendezési tervének legfőbb előnye az elhelyezés és a lépték megváíasztása. A tércsoportok egymásba folyásának e pontján felelőssé teszi a sarkot. Kevés terülttel burkolva, füvesítéssel és földplasztikával, intenzív fásítással teremt rendet, békítj ki ,azokat az ellentmondásokat, vizuális konfliktusokat, amelyeket a város fejlődésében rendkívül jelentős közelmúltbeli építkezések teremtettek. Ez a kertészeti rendezés -jól illik a Kecskemét központját alkotó sajátos fő- lércsoport léptékéhez.

□ □ n

Az új emlékmű süttői kemény mészkőből készül. A terepmunkákat áprilisban kezdik, fát őszszel telepítenek. 1985. április 4- én pedig már itt is koszorúzhatnak a megyeszékhely lakói.

B. J.

KÖNYV* FXEFÁNTBŐRBEN

Egy kihaló mesterség (vagy művészet?)

Alig egy hete, hogy a kecskeméti Épületkarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet tanácstermében kiállítás nyílt az ÉPSZISZ amatőr művészeinek alkotásaiból. Három festő képeit, egy fafaragó szobrait és ifjú Tarapcsik Sándor könyvkötő mester, fíjí.ves munkáit mutatja be ez a „házi” tárlat. Elefánlbörbc kötött indiai útleírás, Mária Terézia törvénykönyve gyönyörű, s egyben tartalmat sejtető borítóban, díszdobozok, minikönyvek, szám szerint csaknem negyven könyvcsoda. A megyeszékhely Mária úti könyvkötészete az ÉPSZISZ legjobb eredményekkel dicsekvő részlege. Vezetőjével, ifjú Tarapcsik Sándorral, a kiállítás ürügyén beszélgettünk mesterségről, művészetről.

— Ügy tűnik', kihalásra ítéltetett a dísz- műkönyvkötészet az utóbbi évtizedekben. Véleménye szerint miért?

<.j— Talán azért, mert az emberek többsége nem igényli az esztétikus, szép küllemet,: ha könyvről .van szó. Tehát a^ kereslet és a kínálat viszonya kétségtelenül közrejátszik ebbén. A részlegünk példáját nézve,; a legtöbb megrendelőnk olcsó, azaz egyszerű kötést kér; különösen a vállalatok, intézmények. De a magánszemélyek között is elvétve akad, aki igényesebb, díszesebb, tetszetősebb „ruhát" szeretne a . hozott irományokra, ■ iratcsomókra. Másrészt |H bár ez bizonyára összefügg az említettekkel HH kevés-az olyan könyvkötő manapság, aki nemcsak a nagyüzemi, gépesített formáját, de a kreatív jellegű, kétkezi‘munka titkait is ismeri..

• — Azt mondja, nincs igény a mívesebb kötésű könyvek iránt. Nem azért, mert a könyvek esetében elsődlegesen a belbecs és nem a külcsín a fontos? Gondolok itt a ..salátává olvasott” bestsellerekre, amelyek rongyos formában is népszerűek, uram bocsú': magas a zugpiaci áruk.

••égr\ Kétségtelen, hogy így igaz. Csak- - hogy i. .• Elnézést, hirtelen nem találok más hasonlatot: bármilyen szép. csinos, kedves, okos egy nő valójában, ha topron- gyosan, slamposan megy’ végig az utcán, észre seih veszi a férfinép. Viszont a ,ke-. Vesbé szép,' csinos hölgyön, ha ízlésesen, divatosan öltözik, hamarabb megakad a szem;- jobb, kellemesebb benyomást kelt. Valahogy így van ez l a könyvvel is. Ha a' külleme szép, esztétikus, hamarabb felhívja magára, a figyelmet, s' mindenképpen előnyösen szolgálja a borítók között rejtö.Vi tartalmat, ‘mondanivalót. Egyébként azt, hogy milyen díszműkötést kap egy könyv, a tartalom és az írás Kora határoz- za meg elsődlegesen)

— Mesterség vagy művészet a könyv- kötészet?

' — Mesterség, amit lphet művészi szintén is csinálni . A nagyüzemi könyvkötészet csak elvétve, kivételes esetekben tud művészi igényességre törekedni. Az egyedi munkákat illetően' már kedvezőbb a helyzet, hiszen a mester szakmai ismeretéinek tárházából ,saját elképzelései, benyomásai szerint válogathat, saját -észté- . tilsai érzékére hagyatkozva dönthéti el, hogy milyen borító illik leginkább az adott könyvhöz, hogy bőid ázott legyen vagy sem, ■aranymetszést alkalmazzon-e1, avagy már1- váriyrnétszésf é-? így tovább. Szóval az egyedi munkák'-7 a: .megrendelő esetleges ’ Konkrét igényeit, leszámítva. —, már‘magúkban hordozzák a művészi kifejezés (öhj- kifejezés) lehetőségeit,

■7'r-^ Van péidakéjie,?

■ Úgymond könyvkötő, dinasztia a miénk‘lEzl a me sterségét - lén wgéb$nJjörökiUi- > tóm apámtól. ■ aki sáfe.éóeh át ,Volt, vezetői." o rf'S/jeginilV -^-.s anyámtól, egyaránt.

H hyínnvit köszönhp--'

ttíis nekik'; szakmaszeretetei., mélyebben

rejtőző titkok megismerését. .. Az én igazi példaképem mégis Váci György. Olyan könyvkötő művész ő, akinek nemcsak Magyarországon. Európában is nehezen találni párját.

— Igen, Váci Györgyöt — különösen kiállításai révén — sokan ismerik Bács-Kis- kunban is. Tudtommal minden energiáját, azaz egész életét arra áldozta, áldozza a mester, hogy megmentse ezt a gyönyörű mesterséget —- művészetet — az utókor számára. /

— Igyekszem öt követni e tekintetben is. Bár néha nagyon elkeseredem, látva, hogy a tanítványaim nem veszik igazán komolyan ... Persze azt Is tudom, hogy a miértekre több válasz adható. Például az. amit é szakma fokozatos kihalásával kapcsolatban említettem. Az igény . ..

— Az igény még kevés. Az ilyesmihez pénz is kell, vagyis nem mindenki engedheti meg magának, hogy az összegyűjtött újságait, folyóiratait, különböző kéziratait művészi igényű, drága kötésbe csomagol- tassa.

— Nem mindenki, ez igaz. De ha csak a negyede, sőt ha csak a tizede másként vélekedne a könyvkötészetről azoknak, akik anyagi helyzetüknél fogva megengedhetnék maguknak, egykettőre reneszánszát élne a diszműkünvvkütés. .

— Hány tanulója van jelenleg a részlegnek?

— Négy.

Ül Milyen lehetőségek kínálkoznak ma a művészi továbbfejlődésre egy könyvncö- tö mesternek?

— Szinte kizárólag csak az önművelődés.

Néha, ha valamelyik barátom ’ révén hozzájutok egy-egy- külföldi szakfolyóirathoz, a remény legalább adva van. hogy sikerül valami szakmai újdonságra, érdekességre, eddig . ismeretlen betülipusok.ra bukkannom. Egyébként saját magam kísérletez^ gelek, különböző mintákat tervezve papirés bőrborítókhoz. Olykor napokig rágódik az ember a ..megoldáson'', olykor pedig egészen váratlan, lehetetlen helyzetbén villan fél egy jó ötlet.’Tegnapelőtt este például, .már útban voltam hazafelé, s bár nagyon zűrös nap yolt mögöttem; hirtelen eszembe jutott..egy érdekes elképzelés. Visszajöttem á műhelybe kipróbálni ... Igen. egy kis megszállottság ehhez is. kell. mint mindenhez — úgy hiszem —, ha mesterfokon akarja csinájni valaki... 1

•

If iű’Tarapcsik' Sándornak nem ez az első kiállítása: a megye több településén is •'bemutatták már’mives' könyvborítói!. Mű • hélyszerü irodájának'ialííl' oklevelek, ..’kitüntetések tapétázzák: a Szakma .Ifjfa IThis-' íteN Kiváló Dolgozó, ä Szövetkezeti Ipar ICia-Vtó Dolgozója, és így :\ovább. Valnm.yViy- iryi /jómagáért, azaz aBj-fí.nyvköIö,• u.iésle- rét a beszél, .ahogy, a diszcs, szemel, gyönyörködtető egyedi műnk 'I; ,köi\.v’vb'>ritói •is.'Tisztán,' tömören, közérthetően-. •

Kulch Elek

TÁRLATNAPLŐ

Lesznai Anna Édenkertje

Bár csak jövőre lesz születésének századik évfordulója. a Kecskeméti Galéria dísztermében mégis e nevezetes évforduló alkalmából jött létre — többnyire magántulajdonban levő alkotásokból —g a június 15-ig látható időszaki kiállítás Lesznai Anna munkáiból. A tablókon a főszerep a festőé és iparművészé, de egyes képek címe alatt — nem annyira a kép. mint inkább a művész teljesebb megismerése kedvéért — versrészletekben, önéletrajzának kiragadott mondataiban megszólal a költő Lesznai

Anna is.

Aki nem vette még kézbe (mentségül legyen mondva, nem is könnyen fellelhető) versköteteit, aki netán nem olvásott tőle semmit a Nyugatban, s aki néni dől otthon általa hfmzéff parnáVa,' bizonyára az is találkozott, már nevével. Ha másutt nem is, de számos mesekönyvének címlapján. (Valamennyi közül talán a legszebb, s legismertebb A kis .pillangó utazása Lesznán s a szomszédos tündérországban.)

Hogy művészetében mennyire szorosan összetartozik festészet és költészet, e kiállítás azzal is bizonyítja, hogy a tárlat címét 1918-ban megjelent második (s legjelentősebb) kötetétől kölcsönözte.

Lesznai Anna kz 1910-es évek magyar művészeti életének különleges jelensége. A Nyugat nagy nemzedéke magához tartozónak érezte költészetét. Levelet váltott Bartók Bélával, élénk eszmecserét folytatott Lukács Györggyel, Ady Endrével és Balázs Bélával. Ady neki ajánlotta Őszi piros virágok című versét. Lesznai Adynak ajánlott „párnája" pedig a kiállítás anyagában is látható. 1912—Í9.-L Jászi Oszkár felesége. A Vasárnapi Kör néven számon tartott elméleti Vitakörben és baráti társaságban Balázs Bélával közös mesevilág megteremtésére köt szövetséget. • Mivel a Nyugat s a Huszadik század körül szerveződik a progresz- sziv képzőművészeti mozgalom, . hamarosan otthonos lesz a ..Nyolcak" körében is. Amikor 1911-ben vendégművészkénl meghívják kiállításukra a Nemzed Szalonba, már kiforrott festőegyéniség.

A Kecskemétit.púiéi hiibay ki!ható v;rloga!-i> le — tészetének ■ és iparművészeiének két jelentős időszakából. nyújt ízelítőt. Hímzések, himzéslervek. melyek — kézimunkától szokatlan módon -4 racionális szerkezetű, intenzív szmhaiású képpé állnak össze. Motívumkincse. Ibrmakészsége a népművészettel tan rokonságot, igen sokat tanult — főként technikában 1§| a mezőkövesdi himzöasszo- nyöktól.

Vizuális és belső elmén veil stilizált, dekoratív formákban jeleníti meg. Többnyire szimmetrikus kompozícióin egyidejűleg van jelen kimért. íeleganv cia, s növénvi elemekből szőtt .réktélen burjánzás1. Leggyakrabban visszatérő motívuma a kehelyszerű tárgyba zsúfolt valószinűtlenül Urai. vagv szenvedélyesen erotikus virágcsokor. Mesterien mutat-' ja be. egvatlen témaköt bel hányféle tartalmai képes kibontani.

E korszakának másik jelentős részé; formailag gazdagabb világot fslmutáló meseillüsztráchVr, alkotják. ..Mese a bülorrkróKés a kisfiúról" című ki-, állttöt;. sorozata a tárgyúkban — egy biedermeier szék kecses támlájában, egy abrak fehérre f-sleU cirádás rácsában —3 ráutalja le! a .költészetet. .

Életerős szecessziós korszaka után (a lrú-zns vektől kezdődően) .készüli alkotásai,: a Felvidéki vásár. .1 Kziövá’s Lourdes é' . s váltásról 'tan«} skorl- p-.-jc. Az. első .világháború tragikus élményeit, konfliktusa'! nem képes többé idilMeiVe1 • kiegv _•■•só!varrt'. Ezeken az ep.k.ús a''kotásokon,'már csak npsztnl- faLlvi-tS; gísVuusként is/enik meg a mii!;. § v-arázsos .'.üdén.' 7<ánr:szerű, mozg-'m'-)?. figur-V s k-•«pozíciók. mely.sk a naiv művészéi stílusát idézik.

L '• óv.;' Am t müy/szvle (Gulác.sv ,I.;aitys.;prtSlc-lt) r .inr llae a szví:°sszíó mégkése:' hajtása,'. fpV'ly a díszítés és a kifejezés sajátos összefonódásával a mSavar .festészet sgv.i érdekes tartományát uieutti mse Ét demes szemüayt'í venni.

Károlyi Júlia

t

Ne csak a dobogóra!

— avagy miért is „Nyílik a rózsa”?

Sárost Bálinttal, a kiváló zenetudóssal értek egyet, aki Zenei anyanyelvűnk című könyvének Nóta című fejezetét az alábbi gondolatokkal vezeti be:

..A nótával azért foglalkozunk, mert annyira a mienk, hogy zenei anyanyelvűnkhöz is hozzátartozik. Nem áll elszigetelten kultúránkban: igen sok kapcsolata várj a népzenével. El kell tudnunk igazodni benne." S míuFán elemzi születésének körülményeit, ál- t dános elterjedtségének okait, ami csupán a divattal nem magyarázható, arra hívja fel a figyelmet: a .szidás helyett nlvari irányba fordítsuk ízlésnevelő energiánkat, hogy valamiféle közérthető értékrendet állapítsunk meg a nóta világában. .,Az a baj — jegyzi meg —, hogy még népdalkedvelők között is igen nagy a tájékozatlanság: a jobb nóták egy részét népdalnak hiszik. A nóták között pedig a gyenge utánzatot összetévesztik az igazival."

Maga is megpróbál utat vágni a giccsáradatban, s felmu- •ritni néhány tipikusát azok közül, amelyeknek szerzői, szövegírói valóban elfogadható értékeket teremtettek a magyar nóta világában.

Azt hinné az ember, hogy ilven szakavatott állásfoglalások birtokában a Magyar Rádió és Televízió zenei vezetői arra vállalkoztak, amikor Nyílik a rózsa címmel ismét meghirdették a nótaversenyt, hogy ebben be ízlésformálás- oan fognak majd segíteni. S azt tartják elsődleges felada- • oknak, hogy olyan énekeseit. nótázni tudó embereket keressenek, akik maguk is jó példával szolgálhatnak a nagy- közönségnek, mégpedig egy- -zeivű'í természetes stílusukkal, érzékükkel. dalmegőrző és -ápoló képességükkel. Mivel ezen a területen is van mit újra felfedezni és megőrizni. De hiszen tudják ezt, mert a gyakorlatbannagy hozzáér- !őssel' végzik' i/a napi ráclió- programokat összeállítók is. Ezért adnak közre régi dallamokat. mutatnak be kiváló szerzőket, prímásakat, előadókat. S ezért nem tudunk mi, rádióhallgatók érzéketlenek lenni, ha felcsendül egy-egy

ismert nótaénekes — gyakran jj operaénekes — tolmácsolása- .• ban például Balázs Árpád. • Fráter Loránd, Dankó . Pista j| valamelyik népszerűvé váll fl dala, muzsikája, olyan szöveg- 3 gél. melynek írói közt Tóth p Kálmán, Gárdonyi Géza. Pósa jj Lajos, de igen gyakran a meg- 1 zenésített verseivel Petőfi ne- 3 ve is szerepel.

Annál meglepőbb volt' a jjj Nyílik a rózsa vetélkedő cél- Jg? ját illetően a többször is éli-- § mételt szöveget hallani: „A J verseny azt a célt szolgálja. B hogy olyanokat keressünk, gg akik a közeljövőben sikeres B nótaénekesek lesznek." Vagyis gj elsősorban a dobogóra kerít- |1 lést. a nótaénekesi pályára ju- JI§ lást akarják megkönnyíteni a/. JB országos vetélkedővel. Ez is jjj nemes cél természetesen, de gg| hol van ez attól a lehetőség- fjä tő! — ha már ennyit költenek (j rá! —. hogy a nagyon vegyes jjj és burjánzó nótatermésben se- 1 gítsen eligazodni mindenki- ■ nek, aki nótát hallgat vagv J§§ énekel. Tehát nem a dobogo- ra kerülés, hanem maga az jj éneklés öröme, a színvonal -jj megőrzése, s közben természc- jjj tesen a tehetséges énekesek a felszínre kerülése is — jlehe- jíf tett volna a célja ennek a ver- JJj senynek. ahogy azt a népdal- >. vagy akár a táncdalversenyek- nél is megszoktuk már.

Meglepő volt az is. amikor -is az egyik zsűritag szinte étma'- jgg rasztalta a fellépőt, mivel nép- 8g dalhoz közelítően énekelt. Pe- jjj dig ez az előadásmód állt leg- jjj közelebb ahhoz, ahogyan a no- jffi ,ta ma. is legtermészetesebb jg{ közegében, a néha dalra faka- jg dó emberek között él. olvkm {jjj vegyülve a népdalokkal. Iga/, jgjj ez az „előadásmód" valóban jjj messzi esett a dobogóra áhí- jjjj tozó egyik-másik énekesjelö.t g stílusától.

Az említett zenetudós szó- jjjj rint: ha nem volna az idejét jjj múlt emberi magatartást tűk- jjj röző giccses nótákból ma . is jjg meglepően nagy utánpótlás, 8 talán hamarosan tapasztal- jjj hatnók itt is a szájhagyománv gg. tisztító, kiszűrő, válogató ha- Jjj tását.

Tegyük hozzá: feltéve, ha jjj engedik ezt mindenütt,'még az jjj ilyen rádiós-televíziós vetél- jgi kedőkben is érvényesülni.

T. P.

SZÉPÉN MAGYARUL —

— SZÉPEN EMBERÜL

A nyomda ördöge

A sajtóhiba alighanem egyidős a könyvnyomtatással. Akármeny- nvire is gondos munkát végez a nyomdász, óhatatlanul is' közrejátszhat valami. A sajtóban megjelent hibás szedéseket, szavakat III tréfásan — sajtóhubanek vagy sajthibának szoktuk nevezni. Általában könnyedén felismerjük, .például könyv (=könvv). natpár ( =naptár). Sokszor csak a mondat értelméből lesz világos, hogy a nyomda ördöge is tevékenykedett: ..a falióra gótbetűs és német nyelvű" (az összefüggésből az derűi ki, hogy a felirat — és nem a falióra — volt gótbetűs és német nyelvű). Magunkban tehát kijavítottuk i hibát, ' .a helyére tettük a mondatot — és nem értettük félre. Felvetődik a kérdés: mi van akkor, ha nem jövünk rá az elírásra? Más szavakkal: vannak olyan tévesztések is, amelyek mind az eredeti formájukban, mind megjelent (hibás) alakjukban is érthetők, azaz teljesen fél- reérthetök. Ezeket nevezzük értelmes sajtóhibáknak. Most ezek közüt mutatunk be néhányat.

jA betű-, illetve a szótagcsere a leggyakoribb. Nemi ég.) ben ezt olvastuk: ..fjjitsági sportoló".

Nyilvánvaló, hogv ifjúsági volt az eredetiben. Egv-eav be;ű kimaradhat. Például .az egvik tűzvészről in tudósítás címe a következő volt: „A papa kosárba dobta a cikketEbben n formában nagyon félrevezet bennünket: méri ha egy szerkesztő elutasít egv cikket (azaz pnpirko- .sárba dobja), abból még nem lesz tűz. Az sun-csikktől már igen. „A beszédnek nagy volt a vizhang- ja” ■■— olvastuk masnii. Nyilván a visszhangra) van sző. tehát sokakat éldekeli | beszéd. Az. ékedet megléle vagv hránvu is sz.e- repe; játszhat: „:\ kortól megrokkant." A cikkben egv I ita- labb félfiról-olvashatlak. O; bizony. nem a kor (‘ujz a hosszúélet) rokkantotta meg. hanem a kór-(ebben az esetben a szilikózis).

Legtöbbször azonban az értelmes sajtóhibák a nyelvi humor forrásai. Ez a típus könnyen a szemünkbe öt ük. és még sokáig emlegetjük: „A haderő bevetette a gyalogságot, a légierőt és a nehézséget" (y-nehéztüzérságet): „országos állat- és kirakodóver- senyt ( vásárt) tartottak": „az USA fokozza a fegyverkezési hajszálnak (--hajszának) az ütemét”: „hatalmas szilvák ( szilfák) árnyékában pihenlek a dolgozók". A nyelvi humor végső határát súrolják, és Rejtő Jenő-i hangulatot árasztanak a követi kezők: „Méregképes ( mérlegképes) könyvelőt felveszünk"; „TMK-részegünk ( részlegünk) kiváló munkát végzett". Előfordult már olyan is, amikor a nyomda ördögének „lelke" volt. Franco, egykori spanyol diktátor elhunytáról az egyik napilapunk így irt', „szivtetenségben halt meg”. A kéziratban nyilván a szívelégtelenség szó szerepeli.

Beszélhettünk volna még zavaró és félreérthető szórendi hibákról. kisebb-nagvobb vétségekről, ám ezek inkább szerzői hibák, ás nem a nyomtatás során keletkeztek.

Olykor haragszunk ^agy bosz- .szankodunk a sajtóhibák láttán — főként akkor, ha ezek a saját cikkünkben, olvasói levelünkben fordulnak elő. Egy-egv ilyen hibáért ne a szerzőt vagv a nyomdászt hibáztassuk, hanem a nyemda ördögét. Azt sem kell figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a hibák — sokszor humoros hatásuk ellenére — nem jelentik a nyelv rombolását; többnyire a véletlen — kellemetlen — játékáról, van szó.

Mizser Lajos