Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-28 / 74. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Keleten Is csöklken a felhőzet. Időnként felhő- södés zavarja meg a napsütést. Bég- fjeire helyenként köd keletkezik. A Dunántúlon megélénkül a délnyugati szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 13 és 17 fok között várható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évi. 74. szám Árai 1,40 Ft 1984. március 28. szerda Minőség és háttéripar Tanácskozás a borexportról (9 Az italok exportszállításához szükséges kartondobozokat készítik a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát csomagolóanyag üzemében. (Méhesi Éva felvétele) A szőlő- és bortermelésről, legfőképpen pedig a ■ borexport helyzetéről és lehetőségeiről tanácskoztak tegnap Kecskeméten a Kiskunsági Szövetkezetek Területi Szövetségének székházában a megye érdekelt gazdaságainak képviselői, valamint a kivitelben résztvevő külkereskedelmi vállalatok vezetői. Gál Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője megnyitójában elmondta, hogy a Bács-Kiskun- ban megtermelt borból mintegy kétmillió hektolitert értékesítenek, részben a határon túl. Biztató, hogy a megye borának felét már nem hordóba, , hanem palackba töltve küldik a hazai és külföldi megrendelőknek, önálló expQrtjoggal egyetlen gazdaság sem rendelkezik, bár úgy gondolják — főként a legjelentősebb vertikummal rendelkezők —, hogy a szállításokat növelni lehetne, ha közelebb kerülhetnének a piachoz. Megoldás lenne a társulási forma, amelyben a külföldi .üzletkötés továbbra is az illetékes külkereskedelmi vállalatokra tartozna, de van igény önálló exportjogra is. Beke Ödön, 1 a MONIMPEX vezérigazgató-helyettese részletesen beszélt a tavalyi borexportról és az idei kilátásokról. Megnyugtatónak mondotta, hogy a szocialista országokkal megkötötték a szerződéseket, ugyan- ' akkor kedvezőtlen, hogy az árak változatlanok, a termelés költségeinek növekedését nem tükrözik. Egész Európában kínálati piac van, a bor most nem keresett cikk, és különösen a tőkés országokban okoz gondot az értékesítés. Éppen ezért újabb piacok felkutatása a feladat, a tengerentúli és távol-keleti szállítási ' lehetőségek megragadása. Posvári József, a Külkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője az ágazat előtt lévő feladatokat ismertette. Egyebek között arról szólt, . hogy a világban tapasztalható bortúltermelés, nem pedig a magyar italok leértékelődése okozza a mostani eladási gondokat. A kereskedelmi szervezet korszerűsítésének szükségességéről is beszélt. Elmondta, hogy rövidesen több nagy borászati egység önálló export jogot kap. A GENERÁLIMPEX képviseletében Fafudy György számolt be az újabb piackutatásokról, amelyek keretében a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát borait és pezsgőit az USA-ban önálló kiállításon mutatják be. A hozzászólók közül dr. Szőke Sándor, a BORKÖV igazgatója a minőségről és ennek hazánkban is többféle értelmezéséről szólt,, valamint arról, hogy a háttéripar elégtelensége miatt a borexportálók, a palackozó- üzemek gondjai tetemesek. E témát folytatta dr. Nagy Lajos, a Közép-Magyarországi Pincegazdaság kereskedelmi igazgatója, amikor megemlítette, hogy erre az évre 15 millió palackot igényeltek a hazai üvegipartól, azonban az nyolcmilliónál többet nem tud szállítani. Szóvá tette, hogy a szőlészeti, borászati vertikum jövedelmezősége csökkent. Dr. Horváth Gyula, a megyei pártbizottság munkatársa a belföldi áruértékesítési propaganda hiányát, az ezzel kapcsolatos , álszemérmességet boncolgatta, ugyanis sokan összekeverik az alkoholivást a kulturált borfogyasztással, holott kimutatható, hogy miközben pálinkafélékből, tömény szeszes italokból többet vásárol a lakosság, a bor- értékesítés belföldön is csökken. összefoglalójában Gál Gyula áz alföldi történelmi borvidék nagyobb elismertetésének szükségességére hívta fel a 5 figyelőmet, és arra is, hogy ha palackból, címkéből, dugóból, kartondobozból — vagyis a háttéripar termékeiből az ellátás nem javul, ez a jövőben még nagyobb gátja lesz a külföldi eladásoknak. Cs. I. Tiltakozási nap Chilében Chilében országos tiltakozási nap kezdődött kedden a katonai diktatúra ellen. A demokrácia azonnali helyreállítását követelő politikai szervezetek felhívására az országban nem nyitottak ki az üzletek, nem kezdődött meg az oktatás és a dolgozók többsége távol maradt munkahelyétől. Stantiago de Chilében és más nagy városokban megerősített katonai és rendőri egységek cirkáltak, készen arra. hogy erőszakkal akadályozzzák meg a tüntetéseket íviagy az utcai nagygyűléséket. Az újabb országos tiltakozási napot a szakszervezeteket tömörítő Dolgozók Országos Tanácsa és a kommunista pártot is magában foglaló Demokratikus Népi Mozgalom szervezte, de csatlakozott hozzá a polgári pártokból álló Demokratikus Ellenzék is. A szakszervezeti tanács és a Demokratikus Népi Mozgalom legutóbbi felhívásában hangsúlyozta, hogy békés eszközökkel kívánja kifejezésre juttatni a lakosság szembenállását a katonai rendszerrel. A szervezők szerint a hatóságok összetűzések kipro- vokálásával újabb elnyomó intézkedések bevezetésére készülődnek. Megkezdődött a KGST j Tervezési Együttműködési Bizottságának ülése j Tegnap Budapesten megkezdte munkáját a KGST Ter- I vezési Együttműködési Bizottságának 32. ülése. A bizottság- g iban a központi tervező 'szervek elnökei képviselik a KGST- | tagországokat, küldöttek érkeztek a tanácskozásra a Je- 1 meni -Népi Demokratikus Köztársaságból és Jugoszláviából I is. Részt vesznek az ülés munkájában a KGST Titkárságé- 1 nak, valamint a Nemzetközi Beruházási Bank képviselői. I A tanácskozást a Gellért Szállóban Lázár György minisz- I terelnök nyitotta meg. Bevezető szavaiban a Magyar Szó- I cialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar ! Népköztársaság Minisztertanácsának üdvözletét tolmácsol- 1 ta, majd méltatta a KGST keretében megvalósuló népgaz- i dasági tervkoordináció fontos szerepét a tagországok gaz- j dasági fejlődésének megalapozásában. Szólt azokról a fel- j adatokról, amelyek végrehajtásával a KGST-országok meg- j gyorsíthatják a gazdasági fejlődés intenzív szakaszának | kibontakoztatását. Az ülésen az 1986—1990. közötti időszakra vonatkozó népgazdasági tervezési munkák helyzetét és tapasztalatait tekintik át. A tagországok tervező szerveinek képviselői véleménycserét folytatnak az előzetesen számításba vett fejlesztési elgondolásokról és a népgazdasági tervek összehangolásának további feladatairól. ÚJ TERMÉKEK ÉS ÚJ PIACOK Növelik kivitelüket az ipari szövetkezetek ft Megyénk ipari szövetkezetei az elmúlt évben alapvető feladatuknak tartották az olyan minőségű termékek gyártását, amelyek egyaránt megfelelnek a belföldi és a külföldi piaci követelményeknek. A termelésben és az értékesítésben előtérbe került az export, összesen 524 millió forint értékű kivitelükből mintegy 300 millió forint volt a tőkés exportbevétel, ami 29 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A rubelelszámolású exportot 16 százalékkal növelték, összességében a kiviteli tervüket 5 százalékkal túlszárnyalták. Mintegy 60 százalékkal növelte tőkés exportját a Bajai Lakberendező, Építő- és Vasipari Szövetkezet, valamint a Kiskunhalasi Fa- és Építőipari Szövetkezet tavaly, 1982-hez képest; az előbbi kárpitozott ülő- és fekvőbútoraiból, az utóbbi kerti bútorokból és tölgyfából készített kisbútorokból. A Lajosmizsei Kefe, Seprű, Fa- és Vasipari Termékeket Gyártó Ipari Szövetkezet 41 százalékkal több terméket exportált, jelentős tételt amerikai, új megrendelőknek. A Kalocsai Asztalos és Elektromos Ipari Szövetkezet rusztikus stílusú tölgyfa kisbútoraiból 45 százalékkal növelte teljesítményét, annak ellenére, hogy az alapanyag, valamint a felületkezelő anyagok beszerzésénél gondjai voltak. Bár kedvezőtlenül alakultak a világpiac árai, a Tiszaalpári Háziipari Szövetkezetnek — amely termelésének 80 százalékát külföldön értékesíti — tavaly mégis sikerült 18 százalékkal növelnie a kivitelét. Két cipőipari szövetkezet, a kiskuinmajsai és a kecskeméti pedig először termelt exportra. A szocialista országokba szállítók közül legjelentősebb a Kecskeméti Ezermester Ipari Szövetkezet vegyifülkeexportja, amely 15 százalékkal több volt, mint 1982-ben, értéke pedig elérte a 88 millió forintot. Kárpitozott bútorokból növelte rubelelszámolású exportját 40 százalékkal a már említett BLÉVISZ. Az NDK-ból kapott megrendelésre, bérmunkában készülő mezőgazdasági gép- alkatrészek gyártásában — a TECHNOCOOP Gépipari Szövetkezeti Közös Vállalat keretén belül — a Kiskunfélegyházi Fémipari 24, a jánoshalmi Bácska Ipari Szövetkezet 10 százalékkal bővítette termelését. Hat megyei háziipari szövetkezet 5 és 70 százalék között bővítette exportját, főleg gyermekruházati termékeikből. Közülük kiemelkedő a kiskunfélegyháziak 64 százalékos kivitelnövelése. • Egy év alatt 15 százalékkal növelte a korszerű vegyifülkék exportját a Kecskeméti Ezermester Ipari Szövetkezet. A termékszerkezet-váltás és a gyártmány-korszerűsítés során az ipari szövetkezetek fokozott fi- (Fólytatás a 2. oldalon.) Megemlékezések felszabadulásunk évfordulóján Az ország városai, községei zászlódíszbe öltözve köszöntik majd hazánk felszabadulásának 39. évfordulóját, s a lakosság nagygyűléseken, baráti találkozókon emlékezik meg a magyar történelem új korszakának nyitányáról. Koszorúkat helyeznek el a felszabadító harcokban elesett hősök sírjainál, emlékműveinél, s immár hagyomány, hogy legnagyobb nemzeti ünnepünk alkalmából magas kitüntetéseket vesznek át a gazdasági és a társadalmi munkában, valamint a művészeti életben kiemelkedően tevékenykedők. A fővárosban április 3-án ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonják az Állami zászlót az Országház előtt, a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogóját és a munkásmozgalom vörös zászlaját pedig a Gellérthegyen. A Kossuth Lajos téren, az Állami zászlónál április 4-én délben zenés őrségváltás lesz. Az ünnep előestéjén az Elnöki Tanács fogadást ad a Parlamentben a politikai, az állami és a társadalmi élet képviselőinek, üzemek, vállalatok, intézmények kiváló dolgozóinak részvételével. Az Elnöki Tanács, az MSZMP Központi Bizottsága, a Miniszter- tanács, a társadalmi és a tömegszervezetek. a fegyveres testületek és a fővárosi dolgozók képviselői megkoszorúzzák a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet, valamint a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. A felszabadulás évfordulója alkalmából elhelyezik a kegyelet koszorúit a rákosligeti temetőben a román hősök síremlékeinél, a solymári angol katonai temetőben, valamint a Budaörsi úton az amerikai katonák emlékműveinél is. Bács-Kiskun megye városaiban, községeiben április 3-án rendeznek koszorúzásokat, nagygyűléseket, így emlékezve meg hazánk felszabadulásának 39. évfordulójáról. Kecskeméten megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét, valamint az ország felszabadulásáért vívott harcban elesett szovjet katonák sírját. Kerekegyházán felavatják a nagyközség új felszabadulási emlékművét, Tiszakécs- kén pedig a román hősök emlékműve előtt tisztelegnek koszorúval. A megyei nagygyűlést Kiskun- májsán, az Ifjú Gárda Művelődési Központban rendezik, míg a központi kitüntetési ünnepség helyszíne a kecskeméti Kodály Iskola lesz. Garán átadják rendeltetésének az egészségügyi gyermekotthont, Kalocsán és Kunszentmik- lóson nagygyűlésen emlékeznek meg a felszabadulás évfordulóiáról. Hasonló ünnepségeket tartanak — kitüntetések, jutalmak átadásával egybekötve — Bács-Kiskun üzemeiben, intézményeiben is. NEM MELLÉKES A MELLÉKÜZEMÁG Reszelőgyártás Orgoványon — Megrendelőink igényeinek kielégítésében jelentős segítséget nyújtanak kooperációs partnereink — hallottuk a napokban Varga Józseftől, a Kéziszerszám- gyár kecskeméti reszelő gyáregységének igazgatójától. — Négy termelőszövetkezet melléküzemága nekünk dolgozik. Külön is elismerést érdemelnek az orgová- nyi Sallai Tsz vasasai, akik az évente gyártott reszelők egyhar- madát készítik, mintegy 1,3 millió darabot, kitűnő minőségben. E rövid tájékoztató után látogattunk az 1880 hektáron gazdálkodó , orgoványi szövetkezetbe. Libor János elnök elmondta, hogy a kedvezőtlen adottságú gazdaságok közé tartoznak, területük jórészt szikes; háromszázötven hektárjuk pedig szinte termelésre alkalmatlan, futóhomok. — Mindössze 31 hektárnyi olyan barnahomokunk van, ahol megfelelő terméseredményeket tudunk elérni — tájékoztatott. — Tavaly ezen a területen búzából hektáronként négy tonnát takarítottunk be, a szikeseken pedig alig három tonna volt a hozam. Jelentős az állattenyésztésünk, ezer szarvasmarhát tartunk. — Hallottunk az eredményesen dolgozó melléküzemágakról... — Amelyek a nevükkel ellentétben, egyáltallán nem mellékesek — válaszolt az elnök. — A vasasok és a faiparosok ma már az összes árbevétel több mint egynegyedét „hoznák”. — Hogyan kezdődött? — A szántóföldi termelés eredményei az időjárás és a földek (Folytatás a 2. oldalon.) <9 Csikós Kálmán esztergályos a HILTI ütvefúrók vésőit munkálja meg. II - _ *rlIMlíp iilEIHll I i Örökzöld téma: miként óvjuk jobban a már megtermelt fogyasztási cikkeket? Némelyik élelmiszerbe például, sajnos, valósággal belebotlunk. Kora reggel boltajtók előtt, az utcán kerülgetjük a műanyag rekeszes tejet és kakaót. A szállítóknak az a feladatuk, hogy ezeket hajnalig minden üzlet elé letegyék a rendelés szerinti mennyiségben és választékban. Később, nyitáskor aztán már a kereskedők bánják az ilyesféle „terítést”. Nekik ez az áru vissza-visszatérő aggodalom, rosszabb esétben ráfizetés forrása. A megye egyik városában reggel, egy épület kerítésénél a járókelők arról beszélgettek, honnét és hogyan kerülhetett oda egy rekesz tejfel. Lába nincs az ilyen szállítmánynak. Gurítani sem lehet. Valószínűleg heccből vagy kétes szándékból hozta el valaki a közeli élelmiszerbolt elől, melyet a korai órákban még nem nyitottak ki. Netán a szállítók voltak a tréfa szerzői? Ki tudja? Kereskedők a megmondhatói, mekkora gondot és feszültséget jelent számukra a hajnali tejszállításból eredő ilyen és más probléma. A kenyér, a péksütemény,’ a fonott kalács és a sajtok rendben megérkeznek az üzletekbe, ám a tej és a kakaó ...! Van, ahol 6—7 csomaggal kevesebbet talál a szállító távozása után órákkal később munkába lépő bolti személyzet, mint ahogy arról a számla tanúskodik. A 40—50 forint értékű hiány nem ritka. Két tanú jelenlétében jegyzőkönyvezéssel, igazolással és visszaigazolással a küldő és megrendelő vállalat között az esem tek egy részében az eladók, igaz, megússzák a hiányt ráfizetés nélkül, de ez nem mindig van így. Olykor meg is kell téríteni a kárt. Ha tetszik, ha nem. Kecskeméten a naponta eltűnő tejet 50 literre becsülik. Mennyivel károsodhat akkor a tejipar és a kereskedelem az egész megyében? Mekkora lehet a népgazdaság kára? Egyesek számítása szerint Magyar- országon a termelésből már ki-, de a fogyasztói forgalomba még be nem került tejnek egy százaléka megy veszendőbe a szállító és a kereskedelmi partnerek munkájának összehangolatlansága miatt. Óriást veszteség! Számolni és sürgősen cselekedni kell, hogy még ez az egy százalék se terhelje az ország anyagi helyzetét! „Tizenöt éves problémáról van szó — mondta nemrég az egyik kereskedelmi vállalat igazgatóhelyettese. — Azóta nem tudtunk jelentősen előrelépni. Véleményem szerint enyhítene a gondon, ha az ipar a tejet három nap szavatossági idővel — és ennek megfelelő tartósítással — hozná forgalomba. így a szállítóknak nem kellene már éjfélkor útrakelniük az egynapos tejjel.” Elfogadható részmegoldásként ez a javaslat is. Valójában azonban nem szűkíthető le csupán erre a probléma. Azokban a kisebb, rendszerint peremkerületi üzletekben, ahol nyitás után („Megvan?", „Nincs meg?”) eddig kész tényekkel találták .magukat szemben a kereskedelmi alkalmazottak, jobb fogadókészségre lenne szükség a tejszállítmányok esetében is. Kohl Antal
