Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-14 / 62. szám

1984. március 14. • PETŐFI NÉPE M 5 A MŰVELŐDÉSI HÁZ TÁRLATA Dél-alföldi festők Izsákon Egy kiállítás vándorútra kelt.' Nincs eb­ben semmi kü­lönös. -i Mégis többet jelent valamelyik tár­lat térbeli moz­gásánál. Sőt, éppen a festői gondolatvilú- gok pályasza­badságát fejezi ki. De még ez sem minden. Mozdul az a környezet is, amelyik a be­mutatásra vál­lalkozott. Táj­egységek kö­zelednek egy­máshoz: Izsá­kon rendezték meg hat, ere­detében . hód­mezővásárhe­lyi és szegedi művész bemu­tatkozását. Az egykori ' kun történetére büszke nagyközség a dél-alföldi művészet képviselőinek ad teret. A dél-alföldi művészeknek ez a csoportja rendszeresen feltárja értékeit az ország különböző ré­szein. Többnyire városokban sze­repeltek eddig. A zajos, egymás iránti elidegenedésre hajlamos környezetbe hozták el földközeli, az ember és táj egységéről valló látásukat, ábrázoló erejüket. A szervezők célja az yolt, hogy a természetelvű alkotások is rá­döbbentsék hovatartozásuk fon­tosságára az agrárszakembereket, értelmiségieket és kétkezi mun­kás társaikat. 1 De vajon szürke és , egyhangú beíonelemek hasábjai ' meg koc­kái adják mindehhez a legjobb keretet? A válasz első gyakorla­tias megfogalmazása attól függ, hogy érző befogadásra talál-e a vállalkozás Izsákon, ahol például a sár.fehér szőlőről elnevezett teesz és az évi 13 millió palack pezs­gőt gyártó állami gazdaság tanú­sítja napról napra ja termelési és életmódbeli változások erejét. A paraszti múlthoz, népélethez kö- közvejilen^ yileog jut abbap, a rí WAz")íb$j0bftí9§Jif megorjfjy^ iJSßj tovább a saját hagyományain. Bizonyára értő szemekre és szí­veidre találnak az alkotások to­vábbra is, hiszen az úgynevezett álföldi:' festészet határmezsgyéit egyre kevésbe szabad és lehet az egykori klasszikus mag, Hódmező­vásárhely körül megvonni. Ebbe a sajátságos meghatározásba — ha már' területileg határoljuk körül — egyre szervesebben beletarto­zik Bács-Kiskun megye és Szol­nok képzőművészeti világa is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a kötös ősök emléke és ösztönző hatása: ÍNfagy Istvánt és Rudnay Gyplát egyaránt magáénak val.1- 'hatja Hódmezővásárhely és a Du­na parti város, Baja. A vásárhe­lyi tárlatokon szereplő Szurcsik János, újabban a Tisza fölsőbb fo­lyásánál honos Hiszakécskei alko­tótáborban található nyaranta,, s 9 Alföldi tájképekkel és csendéletekkel ismerked­nek az izsáki tárlatlátogatók. vissza-visszatér bicskái szülő­földjére is. Az itt kiállító művészek már valamennyien más tájat és em­bereket fedeznek fel az Alföldön, mint az elődök. A letisztuló nagy konfliktusok után több figyelem jut a rejtett természeti szépsé­geknek, a barázdák vonalainak, vizek csillogásának. Eltűnő ta­nyákat örökít meg gyakran Fejér Csaba. Izsákon a Mártélyi part nyugalmával és az összemosódó emlékekből előgördülő Szamaras fogattal van jelen. A tanyák, a földművelés világát élte sokáig, s ezt kifejezve üzen a nagyvilág­nak Csikós András. A Kiskunsági táj című képén a természet és az ember örökké változó ellentmon­dása jelenik meg: az „új baráz­dák” kiemelkedő érdes felületei kitáruló horizontnak adják át he­lyüket. i Hézső Ferenc most is egyszerre régiesen balladisztikus és modern. Üjszerű megoldások foglalkoztatják a Szegeden élő Zombori Lászlót is. A Téli udvar felbontott színei egyben összegzik és előlegezik a többi évszakot. Stéhlik János az alföldi festészet úgynevezett újrealista .ágához káö,, csofod ik: alapos valosa&Ubjf?^ míves, tudással,- párosuk Bőséggé! ad témát szülőföldje a néprajzi ihletesságű, sok műfajú Erdős Pé­ternek: szeme van a szép, gondo­zott tanyai portára is. • Most, Petőfi Sándor és Arany János újra-felfedezásének idején egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy azt a tájat ^sem kell szégyenleni, amely életünk színtere. Sőt, sajá­tos varázsa van, amit összefogot- tan közvetítenek a művek. Szinte minden azt bizonyítja, hogy rendkívül fontos a nyitott­ság és kölcsönös közeledés. Ez immár nemcsak a művészek ‘ ki­váltságos jellemzője, hanem azo- ké a közösségeké — községeké — is, amelyek az ilyen és hasonló kiállítások, rendezvények ' révén válnak még fogékonyabbá az újra. H. F. HONISMERET — HELYTÖRTÉNET 48-as kecskemétiek N ekünk, kecskemétieknek is megvoltak a magunk „márciusi hősei”. Igaz, ők nem ezekben a napokban, és nem Pesten — habár erre is akad példa — jeleskedtek, hanem Kos­suth toborzó beszédén felbuzdul­va, azok között a nemzetőrök, népfelkelők és honvédek között tűntek ki, akik szerte az ország­ban, különböző harcszíntereken küzdöttek a hazáért. Emléküket őrzi nevében egy- egy közterület, emléktábla, vagy a .még ma is élő leszármazottak. Nekünk, kecskemétieknek szer­zett hírnevet és becsületet: Csil­iért Benő 48-as honvéd hadnagy, aki 1861-től a kecskeméti jogaka­démia tanára, majd később igaz­gatója (meghalt Kecskeméten 1909-ben), Katona Zsigmond, a szabadságharc honvédje, aki ké­sőbb a róla elnevezett Katonate­lepen mintatelepet rendezett be (meghalt Kecskeméten 1902-ben). Itt született 1811-ben Darányi Ig­nác, előbb kormánybiztos, majd 49-ben ' nemzetőrkapitány, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett az Alföld fásítása, a futóhomok megkötése és az ármentesítés te­rén. Itt született és a város falai között halt meg 80 éves korában Horváth Döme tisztiügyész és városi tanácsnok, aki 1848—1849- ben népfelkelési biztos volt. Hoffmann János ugyan nem volt katona, de 18,48. július 1-én ő szentelte fel a nemzetőrség zászlóit és ugyanakkor feleskette a nemzetőröket. 1849-ben ő men­tette meg a várost, amikor előbb Jellasich, ‘majd Haynau katonái­val ki akarta fosztani Kecskemé­tet. Lestár Péter 1819-ben (Hor­váth Dömével egy évben) szüle­tett Kecskeméten, és itt is, halt meg 77 éves korában. 1849-ben honvéd 'a kecskeméti önkéntesek csapatában. Hősiességével kiemel-? kedő tetteket hajtott végre. A pákozdi csata után léptették elő századossá. Kalandregénybe illő módon, álruhában — mint kor- mányfutár — nagy összegű pénzt vitt a szabadságharc végén az ostromgyűrűvel körülzárt Komá­romba. 1880-tól, 16 évig tartó pol­gármestersége alatt vált igazán városiassá Kecskemét. Ekkor épült a tiszaugi és a fülöpszállási vas­útvonal, a színház, a városháza, a főtér és a belterület főbb út­jainak szilárd burkolata. A sort folytathatjuk:. .Keqsl^eipét szülőt- • te — csizmadiamester fia — volt Gá&pár*lAwrá$, ‘ílJáá&égi” győ­zelem egyik főszereplője, honvéd őrnagy, aki 1849 áprilisában már tábornokként vitézkedett. * Világos után — a 13 aradi vértanú peré­ben — csak mint Ferenc József volt lovaglómestere kapott ke­gyelmet. (A nevét viselő, volt girbe-görbe utcára, a „Don-ka- nyarra” már alig emlékezünk). Itt, e városban született László Károly 48-as főhadnagy is, aki végigküzdötte a szabadságharcot, s az összeomlás után — úgy mint Csabai Imre is — Bemmel együtt hagyta el az országot. Az emigrá­cióban 2 évig Kossuth titkára volt. Mint amerikai állampolgár tért meg városunkba. Vagy a bra- nyiszkói hős, Guyon Richard tá­bori papja, Erdősi Imre piarista tanár, 17 évig tanította Kecskemét falai között az ifjúságot a haza­szeretetre. Noszlopy Gáspár itt, Kecskemé­ten toborzott barátai segítségével verbuválta a császárt, Ferenc Jó­zsefet túszul ejteni szándékozó ka­tonai különítményt. Ez összees­küvésben vett részt a gimnáziu­mi tanulmányait Kecskeméten végző Dömötör Károly, aki, már 16 évesen —1 iskoláit félbehagy­va — csatlakozott a szabadság- harchoz. A Noszlopy-féle mozga­lomban való részvételért, hosszú ideig raboskodott Kufsteinban. Szalkay Gáspárt (Kecskemét, 1810. — Kecskémét, 1887. jún. 23.) 1852-ben szemelte ki Noszlopy Gáspár a Ferenc József elfogá­sára vállalkozó száz huszár pa­rancsnokául. Letartóztatták, de sikerült elmenekülnie. A Kecs­keméten született, és itt, 87 éves korában meghalt városi hivatal­nok már 48-ban honvédnak állt. A 6. zászlóaljnál főhadnagy, ké­sőbb őrnagy és zászlóalj parancs­nok. Kecskemét adott otthont tanu­lóévei alatt Klapka Györgynek. Kecskeméten születtek, hosz- szabb-rövidebb ideig itt éltek és dolgoztak, vagy e város falai kö­zött haltak meg azok a kevésbé ismert 48-as honvédek (önkénte­sek, népfelkelőik, nemzetőrök), akiknek nevét dolgos életüket és hősi tetteiket a március 15-re va­ló megemlékezés során tisztelettel idézzük feli Á 15 éves Abonyi La­jos bölcseleti tanulmányait félbe­hagyva, a kecskeméti 'kollégium ódon levegőjét cserélte fel a sza­badságharcban való részvételért, mint nemzetőr. Alvinczy Ferenc piarista — 1859-től a kecskeméti katolikus elemi és nemzeti iskolák igazgatója — otthagyva a tanító­rendet, 1848—49-ben honvédnak csapott föl. Balla János főlevál- táros — 1848-ban önként jelent­kezett honvádnak és Világosnál tette le a fegyvert — itt szüle­tett és e városban halt is meg 89 éves korában. Ballagi Károly a szabadságharcban honvédfőhad­nagy, 1852-től a református kol­légium tanára. Böszörményi Mi­hály 1856-tól 1889-ig tanított a kecskeméti népiskolában, a sza­badságharc alatt nemzetőrkapi­tány és hadifutár volt. Csabai Im­re a március 15—í forradalmi tün­tetéseknek is részese, a kecske­méti népfelkelőkhöz csatlakozott. Világos után, az erdélyi hadsereg főhadnagyaként Bemmel együtt menekül Vidinig. 1856-ban a re­formátus gimnázium tanára, majd " 1894-ig igazgatója. Csikay Imre (Kecskemét, 1820. — Kecskemét, 1895.) református lelkész, aki is­koláit szülővárosában járta, majd ott tanított. A szabadságiharcban nemzetőr. Dékány Rafael úgy­szintén szülővárosában, Kecske­méten tanult, itt is lett egy ideig reáliskolai tanár, aki Csabai lm-- réhez hasonlóan ugyancsak részt vett a márciusi eseményekben is. Honvédként harminc kisebb-na- gyobb ütközetben volt ott. Har­colt a kápolnai csatában, küzdött Buda ostrománál. Hosszú ideig a Kecskeméti Lapok felelős, majd társszerkesztője. Fehér Péter 1848-ban nemzetőr. 1857-től ha­láláig a kecskeméti református kollégium tanára. Gömöry Fri­gyes előbb nemzetőr, majd hon­véd, később a 71-es honvédzászló­alj századosa. Komárom fel­adása után tért haza szülő­városába, Kecskemétre, melyet még 41 évig szolgált. Hajagos Il­lés 1848-ban Kecskemét város pol­gármestere. Kossuth Lajos nevezi ki a népfelkelés kormánybiztosá­vá. Mint nemzetőr őrnagy a kecs­keméti népfelkelőket vezette a Dunántúlra. 1861-től újból pol­gármester, majd főbíró, végül fő­kapitány. Horváth György nem­zetőr,, mérnök, aki beindítja a vá­ros csatornahálózatának munká­latait. Karika János a református főiskola tanára, akit 48-ban meg­választottak Kecskemét képvise­lőjének. Ott volt a Habsburgok trónfosztását kimondó debreceni országgyűlésen is. Kecskeméti La­jos -1875-től a kecskeméti jog­akadémián a törvényszéki orvos­tan tanára. Kőlozsy Lajos még 15 éves sem volt, amikor a városi tanács párt­fogásába vette és honvédruhát készíttetett számára. Mint hadi­dobos, ott volt a pákozdi csatá­ban, majd Guyon 71. zászlóaljá­ban együtt küzdött a 318 kecske­méti önkéntessel. A Nagyszom­batnál .hősi halált halt 293 kecs­keméti honvéddal együtt elesett kisdobos halálhírét a Nagy Képes Naptár 1900. évi kötete cáfolta. Körösi Sándornak a kecskeméti jogakadémián volt tanulótársa Jókai Mór és Muraközy János: Körösi a 48—49-i szabadságharc­ban hadbíró volt. A yilágosi fegy­verletétel után halálra ítélték. Ke­gyelmi úton Josefstadtban rabos­kodott. Miklós Gyula a szabad­ságharcban huszár főhadnagyként vett részt. Foglalkozására nézve szőlész, aki 1879-ben országos bo­rászati kormánybiztos lett., A Kecskemét környéki immunis hor mokterületet szőlővel telepítette be, melyet később róla neveztek el M’klóstelepnek. Ráday Ge­deon Kc.-jskeméten jogakadémiai hallgató, a szabadságiharcban Mé­száros Lázár, Dembinski Henrik és Bem József segédtisztje. Rá- kóczy János Kecskemét teljhatal­mú kormánybiztosa volt a sza­badságharcban. Szupér Károly Petőfi barátjaként, a forradalom híveként megírta „Tömeges nép­felkelés” című agitációs színda­rabját, melyet 1848. december 17-én Kecskeméten adtak elő. E felsorolás korántsem teljes. Ide tartozik még sok-sok hős, nép­felkelő, nemzetőr, és 48-as hon­véd, aki így vagy úgy kötődött e városhoz. S a felsorolás végén az öregek, s az er . . ritkuló Sorok. 1910. március lb-en a nemzeti ün­nepen még több honvéd jelent­kezett Dunszt Ferencz 48-as honvéd főhadnagynál. 1917. már­cius 15-én a Kecskeméti 48-as Függetlenségi Párt a még életben levő három közvitéz tiszteletére díszebédet rendezett a 48-as kör­ben. Aztán a meghonosodott ün­nepi ebédek díszvendégei is las­san elfogytak. 1917-ben és ezt követően ketten, köztük Berkes József is meghalt. 1922. március 15-én, szerdán a Függetlenségi Párt az egyetlen élő — és 100. születése napját az évben ünnep­lő — Batka Gáspár 48-as hon­véd tiszteletére ünnepi díszebé­det adott az egységes párt Con­ner téri helyiségében. Az utolsó 48-as honvédről, Batka Gáspárról, a még élő szem­tanú' így emlékezik: „Fekete zsi­nórgombos, barna posztó köpö­nyeg volt a kát öregen, Batka Gáspáron és Berkes Józsefen. Sapkájuk is barna posztóból volt, egy-két fekete gomb dísszel. Bem­ről, az öreg „vezír”-ről és Pető­firől beszélt nekünk”. Legyünk büszkék városunk hő­seire. Szabó Tamás KOREÁBAN AZ IBUSZ-SZAL 3. Az ország királyai Természetesen' a jelenben vagyunk, 'nem a tör­ténelmi időkben, s a gyerekekről van szó. Róluk mondják, hogy ők ma az ország királyai, övék a jövő.' Av gyerekék egészségesek, mosolygósak — mint nálunk. Csak. kicsit zárkózottabbak — legalábbis a külföldi számába —, s jóval fegyelmezettebbek, még játék közben is. Az iskolás, fiúk, lányok az Utcán is rendben közlekednek, s piros nyakkendő- I vei kiegészített egyforma ruhában járnak. — Az öltözéket, tanszert valamennyien az isko­lától kapják, ingyenesen — hangzik a magyarázat. M| Így mindenkinek megvan, ami kell» §' nem érzi senki a hátrányát annak, ha az ő családja keveseb­bet keres, mint 'a másiké. Látogatás tévén keresztül Ellátogatunk a szülészeti klinikára, ahol a „kirá­lyok" egy része meglátja a napvilágot. Míg a papu­csot és a frissen vasalt fehér köpenyt felhúzzuk, van ‘időnk álmélködni. Kilenc hónap.alatt készült el iaz| 1BQ0' ágyas, 9 emeletes főépület, melyhez öt kisebb' egység is tartozik. Háromszázötven orvos, 400 nővér dolgozik itt a legmodernebb — nyugatnémet, japán és magyar (!) — felszerelésekkel. A kecskeméti kór- ház i sokfelé Járt, sokat tapasztalt főigazgatója, dr. Losonfcz Mihály Is azt mondja: — Ilyet még nem láttam! :— s nemcsak a már- / ványburkolatú, díszkivilágítású 'előcsarnokra gon­dol, riiert gyorsan feljegyez1 néhány műszert, amit ..odahaza is be kell szerezni. Amíg á szakemberek a műtőket, vizsgálókat, or­vosi eszközöket tanulmányozzák, a laikusok a zárt­láncú tévét figyelik, amelyen keresztül a kismamák 'a hozzátartozókkal beszélgethetnek. Tizenhárom Sí Traktorral ismerkednek a gyerekek az úttörőpa­lotában. monitor, kamera és mikrofon van a földszinten, s egy-egy készülék minden emeleten. Itt biztosan nem ül a látogató a beteg ágyára! Búcsúzáskor visz- szanézünk, 1 akkor látjuk meg az udvaron sorako­zó harminc mentőkocsit: bevetésre készen állnak. Tizenegy éves általános oktatás A KNDK-ban kialakult iskolarendszer a követ^ kező: egy esztfendős iskola-előkészítő j — meg az óvodában —, majd négy év alsó- és hat év felső­tagozat, amely mindenkinek kötelező. Ennek kere-- tében i tanulók elsajátítják a társadalmi és ter­mészettudományi alapismeretéket, s legalább egy- , fajta gyakorlati képesítést is szereznek. Ez után — 16 éves kortól — következhetnek a felsőfokú szak­iskolák és egyetemek. — újabb 2—6 évig. Csoportunk az alapfokkal ismerkedik. A busz egy új lakótelep új iskolájához visz bennünket. Az igaz­gató tájékoztatójából idézek: — Ez fiúiskola — ötödiktől külön válnak a lá­nyok és a fiúk. Negyven osztályunk van, ugyan­annyi oktatóhelyiség — valamennyi televízióval fel­szerelve —, s még huszonnégy terem, laboratórium, könyvtár, szakköri szoba, műhely, fodrászat (!), öt­száz személyes mozi, nagy tornaterem, ötvennyolc tanár dolgozik itt,' hetente hat napot járnak a gye­rekek iskolába, szám szerint ezerhatszázan. Dél­előttönként öt-hat óra van, szombaton kettő, dél­után és vasárnap úttörőfoglalkozásokat, szakkö­röket , tartunk. A gyermeknevelés nálunk három- lépcsős: családi, iskolai, társadalmi.Ginnek kell egy­ségben lenni. Mi ebből a középsőt vállaljuk. Körülnézünk. A fizikusok, kémikusok kísérle­teznek, másik helyen az . ügyeskezűek rajzolnak,, gyakorol az úttörőzenekar és a kórus. (A gyerekek szinte együtt ‘ élnek, mozognak a zenével.) Bekuk­kantunk a nyelvi laborba is, ahol éppen angol óra van. — A legjobbak, legügyesebbek az úttörőpalotá­ba járnak — mondja Kim, az idegenvezető. Nézzük meg hát azt is! Kiválók jutalma Csütörtök és vasárnap a vendégfogadás ideje a phenjani főtéren álló J diák- ! és úttörőpalotában. A kecskeméti csoportot az utóbbi napon várják. Ha­talmas tapssal fogadnak bennünket/ a bejáratnál felsorakozott gyerekek. Mintha nem is turisták, ha­nem hivatalos delegáció tagjai lennénk. Vezető pem lévén, gyorsan választunk, s azután az IBUSZ- képviselő és a korelnök nyakába úttörőnyakkendőt kötnek a házigazdák, majd elindulunk a sokemele­tes épületben, ahol naponta tízezer gyermek for­dul meg. A' délutánból késő este lesz. Nem is csoda, mert 23 különböző szakkört látogattunk meg, s a leg­többnél elidőztünk. Belehallgattunk a zenészek mu­zsikájába. Külön teremben gyakoroltak a tangóhar- monikások, a fúvósok, a zongoristák. (Rögtönzött előadásukon négy Yamaha-zongorán játszottak egy­szerre.) Megszólaltatták az ősi népi hangszert, a kajagümöt, amely talán a j citerához hasonlítható. Edzést tartottak a .tornászok, pingpongozok, műsort I is adtak a balettnövendékek, népitáneósok. Beül­tünk az intézet planetáriumába, s a tanárnő a ked­vünkért az otthoni (Magyarország fölött, megfigyel­hető) csillagképet vetítette a kupolára. A koreai kép­zőművészet egy népi ágát, a hímzést is megcsodál­hattuk (innen kerül ki a külföldiek számára ku­riózumnak számító Hímzéskutató Intézet utánpót­lása). , ■, , : v' - J- J' Megfigyeltük: tizenkét évesen rádiót, televíziót szerelnek a kis műszerészek, valódi gépeken dol­goznak az esztergályosok, igazi autót, traktort is vezetnek a teremben — a forgalmat filmen szimu­lálva — a nagyobbak. Akik — a hétévesekhez ha­sonlóan — hetente háromszor jönnek délutánon­ként az úttörőpalotába. Itt ötszáz tanár, oktató foglalkozik velük. Az este díszelőadással zárul. A gyerekek profi módon, hiba nélkül mutatják be műsorszámaikat. Egy 165 tagú kórus kezdi, majd hangszerszólisták, táncosok, akrobaták következnek. Az évszakok vál­tozásáról, a forradalom epizódjairól, az úttörő­tábori életről, a gesztenyegyüjtésről, a kukorica­betakarítási ünnepről mesélnek dallal, tánccal. (Következik: Szórakozás szabad időben.) Váczi Tamás 9 Mulct közben a klinikán.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom