Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-11 / 60. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. év'f. 60. szám Ára: 1,40 Ft 1984. március 11. vasárnap Tavaszi munka (9 Az újtelepítésű szőlő tám- berendezését szerelik a tisza- alpári Búzakalász Tsz tagjai. Megalapozott tervek a szövetkezetekben Március második hetére még maradt egy szövetkezeti számadás, de ezzel véget is ért az 1983-as esztendőt záró mérlegbeszámolók sorozata. A nagyüzemek a közgyűlést is kihasználták a széles körű tájékoztatásra. Megvitatták a gazdálkodás * tapasztalatait, összegezték az 1984-es elképzeléseiket, terveiket, 1 megismerkedtek az új szabályozó rendszerrel. A szövetkezetek elvégezték a szükséges számításokat, megkötötték a termelési, értékesítési szerződést a különböző vállalatokkal, feldolgozó üzemekkel, s hozzáláttak az 1984. évi termelési feladatok valóraváltásához. Ezek között is a tél végi tápanyagután- pötlás, valamint a növényvédelem, az ültetvények előkészítése van soron. Változatlanul csekély a termőföld víztartaléka, hiszen alig volt csapadék.. Ä kalászosok fejtrágyázása segítséget nyújt a gyengén fejlett növényzetnek a megerősödésre, növekedésre, ha megjön a régvárt eső és a fel- melegedés. Repülőgéppel, helikopterrel és szántóföldi gépekkel dolgoznak megyeszerte. A Duna mellékén a kalocsai (9 Megyeszerte dolgoztak a mütrágyaszóró és növényvédő gépek. Képünk a bajai határban készült. Iszkra Tsz-ben beérett a sokéves meliorációs munka gyümölcse. Tavaly, máj minden talpalatnyi föld termett, nem is akárhogy. A szója 3, a napraforgó 2,9, a lóbab 3 tonnát adott hektáronként. A gabonatermelésben pedig a legjobbak sorába küzdötte fel magát az Iszkra Tsz tagsága. Hektáronként 6 tonna búzát, 9,2 tonna kukoricát kombájnoltak. Így alapozták meg az 1984-es termelési tervük teljesítésének a feltételeit. A tehenészet és a juhászat •takarmányban nem szűkölködik, ez a tejtermelés, vágóállattartás, "hizlalás eredményeit gyarapítja. Az idén tartani akarják a szántóföldi növénytermelés magas szintjét, melyre az elmúlt másfél évtized alatt temérdek munkát és jelentős összeget áldoztak. Sokat költött az alpári Búzakalász Tsz a legutóbbi esztendőben a nagyközség egykor híres szőlőkultúrájának feltámasztására. Al- pár, Tiszaújfalu határában évtizedekkel korábban megközelítőleg 600 hektár szőlő-gyümölcsöst műveltek. Az egyesült két település (Folytatás a 2. oldalon.) A KSH BÁCS-KISKUN MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI Gazdasági, társadalmi fejlődés 1983-ban A népgazdasági terv 1983-ra két fő feladatot jelölt meg: a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének megszilárdítását és a nemzetközi fizetőképesség folyamatos fenntartását. A népgazdaság fejlődési iránya megfelelt az alapvető célnak, a javulás mértéke azonban elmaradt a tervezettől. Bács-Kiskun megye gazdaságára is hatássál voltak a kedvezőtlen külpiaci árváltozások, az exportértékesítési nehézségek. A mezőgazdaságot pedig — különösen a Homokhátságot — hosszan tartó aszály sújtotta. A megyei gazdálkodó szervezetek erőfeszítései nyomán ennek ellenére helyenként az országos átlagnál kedvezőbb eredmények születtek. Beruházások Bács-Kiskun megyében a szocialista szektorban 1983-ban 6,6 milliárd forintot költöttek beruházásokra, az egy évvel korábbinál — folyó áron — 13 százalékkal kevesebbet. (Országosan kismértékű — egy százalékos — emelkedés tapasztalható.) A nép- gazdasági ágak közül csupán az építőiparban és az egyéb anyagi tevékenység; személyi és gazdasági szolgáltatások területén fordítottak az előző évinél többet beruházásokra. Az építőiparban főként a DUTÉP ablakgyártó üzeme eredményezte a növekedést. A mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban, valamint a vízgazdálkodásban a pénzügyi teljesítések összege nem sokkal haladta meg az egy évvel korábbinak a háromnegyedét. A szocialista szervezetek beruházásaiból 1983-ban 7,8 milliárd forint értékűt helyeztek üzembe, az előző évinél 2 százalékkal kevesebbet. A megyében 1983. végén 71 olyan fontosabb beruházás kivitelezésén dolgoztak, amelyek egyedi teljes beruházási költségelőirányzata meghaladta a 25 millió forintot. A múlt évben 32 fontosabb beruházás fejeződött be. Ipari termelés A megye szocialista iparának termelése 2,3 százalékkal emelkedett 1983-ban az előző évhez viszonyítva. A növekedés elsősorban abból adódott, hogy korábban az építőipar népgazdasági ághoz tartozó — négy gazdálkodó egység tevékenységi köre módosult, ugyanis a szövetkezeti iparba sorolták át. (Országosan a szocialista ipar termelési indexe 99,6 százalék volt.) A megyei minisztériumi ipar termelése közel egy százalékkal meghaladta az 1982. évit, a tanácsi iparé öt százalékkal elmaradt attól. A szövetkezeti ipar termelése — az említett átsorolás miatt — 9,4 százalékkal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. A nehéziparon belül a villamosgép- és készülék ipar, valamint a fémtömegcikk ipar termelése emelkedett számottevően. A könnyűipari szakágazatok termelését — a cipőipar kivételével — csökkenés jellemezte. Különösen a papír- és a textiliparét. Az élelmiszeriparon belül a sütő- és tésztaiparban, a tartósító- és a bőriparban maradt el számottevően a termelés a múlt évitől. A megye szocialista ipara 1983-ban több mint 63 és fél ezer főt foglalkoztatott, csaknem egy százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A csökkenés elsősorban a tanácsipart érintette, de a minisztériumi iparban is ez a tendencia. A szocialista iparban foglalkoztatottak havi átlagbére 4214, átlagkeresete 4393 forint volt, 5,2 illetve 5,7 százalékkal magasabb az előző évinél. A termelékenység — az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján — javult, 3,1 százalékkal haladta meg az 1982. évit. A megye gazdálkodó egysegei fokozták erőfeszítéseiket a kivitel növeléséért, a minőség, a versenyképesség javításáért. A kivitelező építőiparban 1983- ban a teljes saját termelés megközelítette a 4,4 milliárd forintot, ami folyó áron alig volt több az elmúlt évinél. Az építőipari vállalatoknál emelkedés, a szövetkezeteknél pedig erőteljes csökkenés következett be_ 1982. évhez képest. Utóbbi elsősorban négy szövetkezetnek az_ ipar népgazdasági ágba történő átke- rülésével magyarázható. Az év végéig elvégzett építésiszerelési tevékenység 2,7 százalékkal volt több az éves előirányzatnál. Az év végéig elutasított építési igények értéke megközelítette az 1,4 milliárd forintot, 12 százalékkal volt több az 1982. évinél. Az elutasítás a minisztériumi szektorban történt. A szövetkezetek az év folyamán egyetlen építési igényt sem utasítottak el. A megye kivitelező építőipara tízezer-nyolcszáz főt foglalkoztatott, kilenc százalékkal kevesebbet, mint 1982-ben. A foglalkoztatottak havi átlagbére 4742, havi átlagkeresete 4813 forint volt, 8,2, illetve 8,0 százalékkal magasabb az előző évinél. A megyei átlagnál jóval erőteljesebben emelkedett a havi átlagbér a tanácsi szektorban, ami főként a kísérleti bérszabályozás adta lehetőségek kihasználásával hozható összefüggésbe. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termékek — összehasonlítható árakon mért — bruttó termelési értéke a megyében (az országoshoz hasonlóan) az aszály következtében valamelyest elmarad a tervelőirányzattól. A növénytermelési főágazat arányának mérséklődésével szemben az állattenyésztés részesedése növekedett. ' a szántóterület mérsékelten nőtt, az intenzív művelési ágak területe csökkent. A legnagyobb mértékű, 10 százalékot meghaladó volt a gyümölcsültetvények csökkenése. A kert és a szőlő területe mérsékelten csökkent egy év alatt. A gyep területe nem változott. A kalászos gabonafélék betakarított termésmennyiségének több mint háromnegyede a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiból származott. A szántóterületen termelt növények és az ültetvények termés- eredményét differenciáltan, jelentős mértékben károsította a tenyészidőszak egészében tartó szárazság. A sokévi átlagnál melegebb ősz eleji időjárás viszont néhány fontos növény — főként a zöldségfélék — hozamát javí- tötta, mérsékelte a kieséseket. A nagyüzemekben , betakarított szántóföldi növénykultúrák termésátlaga — a napraforgó, a fejeskáposzta és a zöldpaprika kivételével — nem érte el az 1982. évit. A nagyüzemekben betakarított gyümölcs mennyisége szintén jóval kevesebb volt az 1982. évi(Folytatás a 3. oldalon.) Hároméves tanácsi program készül a lakáshoz jutás feltételeinek javítására Az 1983-ban bevezetett lakásügyi rendeletek és - támogatási formák, általában a lakásellátás új rendszere a lakáshoz jutás esélykülönbségeinek csökkentését ús az arányosabb tehervállalást kívánják elősegíteni. A lakásépítés (vásárlás) központi támogatási rendszere átalakult és alapvetően a családók szociális helyzete szerint differenciált. Módosult a munkáltatói támogatás is. A lakáshoz jutás feltételeinek javitasaban a helyi tanácsok elsődleges feladata, hogy a lakásgazdálkodásban — különösen a fiatalok lakáshoz jutásában — általánossá tegyék a fokozatosság elvét, és a tanácsi lakásfelosztás fenntartása mellett a lakásgazdálkodás szerves részévé váljon a telekgazdálkodás, valamint a jövedelmivagyoni viszonyaik alapján rászorulók helyi támogatása. Az új támogatási formák eredményeként (szociálpolitikai támogatás kiterjesztése a családiház-építőkre, magasabb összegű kölcsön stb.) 1983-ban jelentősen nőtt a lakosság építkezési kedve. A korábbi évekhez képest többen mondtak le lakásbérleti jogukról. Általában javult a telekellátás is. Ugyanakkor az alacsonyabb jövedelmű, önálló lakással nem rendelkező családok, különösen a fiatal házasok lakáshoz jutási esélyei nem javultak az eredeti célkitűzéseknek megfelelően. Ennek számos összetevője közül kiemelhető, hogy a növekvő építési költségek miatt az egyéni lakásépítés vagy vásárlás az alacsony jövedelmű dolgozók számára mind nehezebben elérhető. Az állami lakásépítés mérséklése miatt pedig csökken az elosztható tanácsi lakások száma. Ezért szükséges, hogy a lakáshoz jutás esélyeinek javítására a tanácsok átfogó programot készítsenek. A program kidolgozásának alapvető célja, hogy növekedjen az alacsony jövedelmű, illetve fiatal házaspárok biztonság- érzete lakásigényük tényleges kielégítésében, illetve — a lakáshoz jutás várható időpontját is figyelembe véve — céltudatosan felkészülhessenek az önálló lakás megszerzésére. Az Országos Tervhivatal és a megyei tanács irányelvei alapján ez ’ a jelentős tervező, előkészítő munka a megyében is ^megkezdődött. Ennek során az 1983. évi lakásigénylésekből kiindulva a városi és egyes nagyközségi tanácsok részletesen elemzik az igényeket és a lehetőségeket a 9aját erőforrással és a várható munkáltatói támogatások számbavételével. A munkába bekapcsolódnak az illetékes társadalmi és tömegszervezetek is. A felmérő és előkészítő munka március 31-ig befejeződik a megyében. Ezt követően összevont megyei értékelésre kerül sor. A lakáshozjutás feltételeit javító 1984—86. évi hároméves programokat a tanácsok május végéig hagyják jóvá és ■ ennek a végrehajtását azonnal megkezdik. ELÜLTETIK A BÉKE FÁJÁT IFJÚSÁGI eszperantó találkozó KECSKEMÉT 1964. APRILIS.6 -S. JUNULARA ESPERANTO RENKONTO KECSKEMÉT 1984. APRILó.6 - 8. Rendezvénysorozat a nemzetközi ifjúsági eszperantó találkozóra Bács-Kiskun megye eszperantó-mozgalmának az elismerését jelzi, hogy megkapta az idei nemzetközi ifjúsági esz- perantisták találkozójának rendezési jogát. Elkészült az április 6— 8. között sorra kerülő rendezvénysorozat programja. A hazai és a külföldi észperantista csoportok az első napon megismerkednek a megyeszékhely nevezetességeivel. A nemzetközi találkozót este nyitják meg az Erdei Ferenc Művelődési Központ színháztermében. A köszöntések után néptáncműsorban gyönyörködhetnek majd a résztvevők, azután pedig társastánc-bemutató lesz a Hírős Táncklub és a csehszlovák Barbuloj együttes közreműködésével,- az intézmény aulájában. Másnap, április 7-én szekcióüléseket tartanak, Közös daltanuláson is részt vesznek majd az ifjú eszperan- tisták. A háromnapos program békegyűléssel fejeződik majd be április 8-án, vasárnap délelőtt a művelődési központban. A gyűlésre az Országos Béketanácstól várnak előadót. A záró rendezvény műsorában a többi között fellép a kecskeméti Kodály-iskola énekkara. A fiatal esz- perantisták elültetik majd a béke fáját Kecskeméten. A találkozó felett egyébként tizenegy megyei és városi szerv, illetve intézmény vezetője vállalt védnökséget. A fővédnök: dr. Dobos László, a Hazafias Népfront -Bács-Kiskun megyei Bizottságának elnöke. R. M. Öntők és asztalosok A jánoshalmi Bácska Ipari Szövetkezet jelentős mennyiségű ablakot és ajtókeretet gyárt a házgyári lakásokhoz. Segít a mélykúti Univer Szövetkezet exportra kerülő faházainak gyártásában is. Évi termelési értékük eléri a 30 millió forintot. Színesfém öntödéjükben a legkülönbözőbb különleges bronz- és alumínium alkatrészt készítik. Megrendelőjük többek közt a bajai Ganz Villamossági Berendezések Gyára és a kiskunhalasi Ganz-MÁVAG. Ezen kívül vállalnak egyedi munkákat is. (Pásztor Zoltán felvételei) Virág László ígií* öntömester »' egy ventillátorlapát « öntőformáját ftyi készíti. 9 Saját gyártmányú sablonok , segítik az asztalosok munkáját. Két telep- helyükröl évente 36 ezer ablakot szállítanak el. ,í./
