Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-10 / 59. szám

1984. március 10. • PETŐFI NÉPE • 3 Közigazgatás — az átszervezés után Bács-Kiskun megyében ez év január elsejével öt járás szűnt meg, ugyanakkor öt járási hivatal dolgozóinak az el­helyezését, kellett megoldani. Köszönet illeti azokat, akik­nek az átszervezésből a nagyon is hétköznapi feladat, az akták, irattári állomány, egyéb eszközök átadása, a sokszor nehéz fizikai munkával is járó tevékenység. Ezek a munka­társaink lelkiismerettel tettek eleget megbízatásuknak, többségük közhivatali pályafutásának zárása gyanánt. A járási hivataloknál folyamatban lévő, úgynevezett élő ügyek a hatásköri rendelkezéseknek megfelelően átkerültek a további eljárásra jogosult tanácsi szervekhez. Erről az ér­dekelt felek is értesültek. A járási hivatalok egyik funkciója* volt a területükön adódó, közigazgatási beavatkozást igénylő problémák feltá­rása és sok .esetben megoldása. Így megyei intézkedést csak egy részük igényelt. Az átszervezés révén az irányításban is döntő változás következett be. Kapcsolat községek, városok között A módosított jogszabályok, a tanács törvény és a végrehajtá­sáról szóló kormányrendelet nem tartalmazza, nem is tartalmaz­hatja részletezve az új helyzet­nek megfelelő kapcsolatrendszer rendjét. Nemcsak technikád okok­ból, hanem az önállóságot is tisz­teletben tartva lehetőség nyílik arra,' hogy mendegyik megye a jogszabályi kereteken belül a sa­játosságainak megfelelően ala­kítsa ki az igazgatási kapcsolat- rendszerét. Alapvető szempont, hogy a helyi önállóság fokozása mellett érvényesüljön a központi és a megyei irányítás. Fontos cél a köziigazgatás stabilizálása, és a lehető legrövidebb idő alatt ki 'kell szűnni és meg kell szün­tetni a bizonytalansági tényező­ket. A jogi rendezés szerint, a köz­ségek irányításában — a kör­nyezetközponti tanácsok részvé­telét tekintve — csak a tisztség- viselőknek és a szakigazgatási szerveknek van szerepük. A nép- képviseleti testületeknél, a taná­csoknál, végrehajtó bizottságok­nál együttműködés van. Ennek figyelembevételével kell részleteiben szabályozni, konk­rétan meghatározni a mechaniz­mus működésének a rendjét. Ez a munka előrehaladott stádium­ban van, rövidesen a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága teszi rá a pontot. Az előkészítő mun­kával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a sok-sok éves tapasztalati tények mellett a tu­dományos kutatások eredményei, a különböző szintű tanácsi veze­tők részvételei is gazdagították az új elképzeléseket. Szakmailag színvonalasan Bács-Kiskun megyében is, ugyanúgy, mint bárhol az or­szágban, fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a tanácstestületek miinden szinten törvényesen - mű­ködjenek. Megállapíthatjuk, hogy a testületi döntések meg­felelnek a törvényeinknek, a kü­lönböző . jogszabályoknak. Érzé­keltetésül: a városi, nagyközségi, községi tanácsok végrehajtó bi­zottságai az elmúlt évben 5875 határozatot hoztak, amelyből mindössze 34 sértett valamilyen jogi rendelkezést, de amelyet megfelelő jelzés után korrigál­tak. A megyei tanács végrehajtó bizottságának egyet sem kellett megsemmisíteni. Ebben az ered­ményben a 'helyi tanácsok jó munkája mellett a járási hivata­lok segítő tevékenysége is ben­ne van. A jövőben a városi ta­nácsok városi jogú nagyközsé­gek szakigazgatási apparátusra, vb-titkáraira vár az a feladat, hogy támogatásukkal a községi testületek működése továbbra is 9 Az új közigazgatási rendszerben megnő az ügyfélszolgálati irodák szerepe. Felvételünkön: a modern soltvadkerti iroda látható. magas színvonalon feleljen meg a szakmai, törvényességi köve­telményeknek. Ebben kell nekik segítő módon közreműködni. A megyei tanács végrehajtó bizottságának kizárólagos jogkö­re maradt a helyi tanácsok vég­rehajtó bizottságainak beszámol­tatása. Az új helyzetnek megfe­lelően nyilván módosul a beszá­moltatások üteme, új módszerek kerülnek előtérbe, amelyek sem­miképp nem lehetnek alkalmi jellegűek, s megfontolt testületi szabályozást igényelnek. A jó módszerek elterjesztéséért A megyei irányításban jelen­tős szerep jut a megyei szak- igazgatási szerveknek. így fo­lyamatos feladatuk a helyi tes­tületi munka figyelemmel kísé­rése, az ágazati célok érvényesí­tése. A komplex felügyeleti vizs­gálatokat korábban a községek esetében a járási 'hivatalok ön­állóan végezték. A változás után ez a feladat a megyei szakigaz­gatási szervekre hárul, oly mó­don, hogy tervszerű munkameg­osztással bevonják a városi, vá­rosi jogú nagyközségi tanácsok szakigazgatási szerveit. A közelmúltban az egyik poli­tikai fórumon megtárgyalták a különböző tanácskozások, érte­kezletek gyakorlati hasznát, ha­tását. A résztvevők megállapí­tották, hogy nem több, hanem a feladatok megoldása tekinteté­ben hatékonyabb tanácskozásra van szükség. A tanácsi tisztség- viselők kapcsolattartásában a jö­vőbeni ezt az elvet fokozottan figyelembe kell venni. Ezt dik­tálja az élet, hiszen nem mind- * egy, hogy az ország 'Legnagyobb megyéjében mikor, miért kerül sor összevont tanácselnöki, vb- titkári értekezletre, vagy az ága­zati feladatokat ellátok tanács­kozására. E fontos témakör sza­bályozása nélkülözhetetlen. A napi intézkedést igénylő in­formációk megismerése érdeké­ben a megyei tanácsnál tíz fő­ből álló csoportot hoztunk létre. Elsőrendű feladatuk, hogy a munkát nehezítő problémákat mielőbb eljuttassák az intézke­désre jogosulthoz, továbbá, hogy a jó, hasznosítható munkamód­szereket feltárják és terjesztésü­ket elősegítsék. A kezdeti lépé­sek után komoly reményeket fű­zünk a működésükhöz. Dr. Arvay Árpád a megyei' tanács vb-ti tikára A FELE SEM ÉS SEMMI SEM IGAZ A cégér kötelez se csak a söröskorsók mellett üldögéljenek! Levelet kaptunk egyik olva­sónktól. Egy büfében járt, és azt látta, hogy annak a cégére megtévesztő. Nemhogy szend­vicset, pék-, vagy cukrászsüte­ményt nem kapott, de virslit, po­gácsát, lángost és húskonzervet is hiába keresett. Az ajtó mellett reklámfelirat ígér jó falatokat a gyanútlan vendégeknek — de bent kiderül: egyik sincs! „Azelőtt volt két-három pogácsa” A levélíró — ahogy mondani szokás — fején találta a szöget. Csakugyan elképesztő az a vá­lasztékhiány vagy szegényes vá­laszték, ami némelyik, főképp pe­remkerületi büfére jellemző. „Marika” büfé-falatozó a kecs­keméti Jász utcában. Mit kínál ennivalóként ez a máriavárosi üzlet? Sült kolbászról és hurká­ról, süteményről, üdítő italról és presszókávérót szól a boltajtó melletti tábla — ezzel szemben március 2-án délután a valóság igencsak lehangoló. Se sült kol­bász, se sült hurka .nincs. Egy­fajta füstölt kolbász és hosszú savanyúpaprika van. — Sütemény? — kérdem a ki­szolgálótól, merthogy abból sem látok egy darabot. — Azelőtt volt két-három po­gácsa — válaszolja az eladó. — Most nincs semmi. Fonák helyzet. Amint látom, az asztaloknál a „Marika” vendégei korsókból sört isznak. Ahhoz nem volna jó egy kis harapnivaló?! A kávé és az üdítő nem hiány­cikk — de hát mi az egy büfé­ben? Szombat István, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályának felügyelője éppen itt vásárol. Tő­le tudom meg, hogy a Jász utcai üzletben szerencsére nem min­dig ilyen szűkös a kínálat. Reg­gelente szokott lenni disznósajt és főtt esiülök is. Egyenletesebb és jobb árukí­nálattal alighanem megoldható lenne, hogy a fogyasztók délután Nagyfröccs és harapnivaló Míg a Jász utcai büfében nem teljes a választék, a keceli Sző­lőfürt Szakszövetkezet Kőhíd utcai italbolt—falatozójában nem­csak hogy fele, de semmi sem igaz abból, amit a büfé elnevezés takar. Az egyik vendég, Józsa István bádogos szerint itt az idén nem árusítottak egy falát enni­valót sem. Márpedig neki, meg a többieknek is' így, munkából hazafelé menet, a nagyfröccs, vagy a korsó sör mellé jólesne valami más is. Rádi Ferenc üzletvezető-he­lyettes azt állítja, hogy az étel­eladással nincs szerencséje. Szám­talanszor előfordult, hogy a virs­lit ki kellett dobni a hűtőszek­rényből, mivel a vendégek nem kérték. — Sütemény? — Azt hagyjuk! — komorodik el beszélgetőpartnerem tekintete. — Szemben, ott egy cukrászda. — Valamivel azért mégiscsak próbálkozni kellene ... — Mivel? — kérdez vissza az eladó. — Ügy visítanak itt télen minden reggel a sertések a kör­nyéken, hogy akinek sonka, kol­bász, vagy hurka kell, saját ré­szére nem jön ide vásárolni. — Mióta hiányoznak az ételek? — Karácsony óta. Szendvics, sóssütemény Egyáltalán nem biztos, hogy a Szól ófürt üzlete épp hurkával, kolbásszal, vagy disznósajttal aratna sikert fogyasztói körökben. Talán a pörköltek se lennének most, tél végén kelendőek. Szend­vics, sóssütemény, körözöttel töl­tött sóskifli, jobb fajta virsli, ta­lán valami más (Budapesten pél­dául nagyon népszerű a molnár­ka) azonban jót tenne a nemcsak italra szomjazó vendégeknek és a kis üzlet — meg a többi — üzleti hírének. Végül is a cégér kötelez! Kohl Antal Biogáz a mezőgazdaságban Kaposvári kerámiák J ól megférnek egymással a népművészeti tárgyak és az idénytermékek a kaposvári Fa­zekas Háziipari Szövetkezetnél. A hazai és a külföldi piacokon keresettek az eredeti habán és sár­közi motívumokkal díszített tálak, tányérok, bokályok, vázák és kályhacsempék. Ezek mellett azonban gyártanak kevésbé munkaigé­nyes,' de legalább annyira keresett és jól fizető kerámiákat is. Így például párologtatókat, csibeitatókat, virágcserepeket. Munkájukkal az esztétikai szépséget és a célszerűséget kapcsolják össze, mint ahogy azt annak idején fazekas őseik tették. • Kiégetett kerámia dísztárgyak a kemencében. • Díszítő munka. 9 ti gyes kezek formálják az agyagot. Jól halad a mezőgazdaságban az energiagazdálkodással kapcsola­tos 1980. évi kormányprogram megvalósításának a biogáz hasz­nosításával kapcsolatos része. A határozat különböző típusú nagy­üzemi telepek építéséről intéz­kedett; ennek megfelelően három­féle változatban alakítják ki az új létesítményeket. Egy biogáz­telep már működik és a szakem­berek kedvező tapasztalatokat szereztek. A mezőgazdaságban — mindent egybevetve — évente 20 millió köbméter úgynevezett híg­trágya keletkezik az állattelepe­ken, a próbák és a kísérletek ta­núsága szerint az anyag — és más hulladékok is — jól felhasznál­hatók a biogáz termelésére. A szécsényi Rákóczi Tsz-ben épült fel az első telep, 24 millió forintos beruházással. A gázter­melés alapanyagát itt hatalmas vasbeton tartályokban tartják, a keletkező biogázzal hat, egyen­ként 30 000-res befogadóképessé­gű csirkeistállót fűtenek. Emel­lett még több mint 200 tonna műtrágyát is helyettesíthetnek a gázgyártás melléktermékével. A szécsényi telep „gázreaktora” Egy „nehézfiú” könnyű zsákmánya 1983. november 19-én szombaton este 8 órakor a műszakban lévő kútkezelő bezárta a solti üzemanyagtöltő-állomást. Másnap azonban nem nyithatott .ki, mert a kezelőépületbe reggelre virradóra betör­tek. Az első meglepetés elmúltával az esetet telefonön bejelentette a helybeli rendőrőrsnek. A 30 éves szegedi Bella János gépkocsivezető nem kezdő bűnö­ző. Vagyon elleni bűncselekmé­nyek miatt két év tíz hónap szabadságvesztésre majd később tíz hónap javító-nevelő munká­ra volt már ítélve. Most előze­tes letartóztatásban van, ugyan­is a Csongrád megyei Rendőr- .főkapitányság a napokban fé­lj ezte be ügyében a nyomozást, amely Bács, Csongrád, Fejér, Somogy és Zala megyében elkö­vetett, több mint két tucat, fő­ként betöréses lopást állapított (meg terhébe. Több bűncselek­mény elkövetésében segítőtársa is vélt. Az alábbi eset egy epi­zód a sorozatból. A múlt év őszén Bella össze­veszett a feleségével, s Buda­pesten lakó nővéréékhez ment, aki befogadta. November 19-én este sógorát, a budapesti illető­ségű Vindecker Józsefet (31 éves, garázdaság miatt három esetben volt büntetve összesen, négy év öt hónap szabadságvesztésre) szórakozni hívta. Határozott cél nélkül indultak el Bella gépko­csijával. Végül is Soltvadkertre autóztak, hogy Vindecker ott la­kó anyját meglátogassák. Későn érkeztek azonban a községbe, ezért erről a szándékukról le­mondtak. Solt felé vették az irányt azzal, hogy ott majd tan- kidlnak is. Bella az 51. sz. út melletti ÁFOR-benzinkúthoz állt, az' azonban már zárva volt. Kö­rüljárta a kezelőépületet, s mint­hogy senkit sem 'látott, a ko­csijából kivette az állandóan ma­gával hordott csőfogót, és azzal beütötte iaz ajtóüvegét. A helyiségbe bejutva, szétné­zett. Nehezen hihető vallomása szerint azt a kapcsolót vagy kul­csot kereste, amivel a töltőfejet üzembe tudta volna helyezni, hogy tankolhasson. Azt nem lel­te ugyan meg, ellenben az egyik nyitott öltözőszekrényben talált két kulcsot, amelyekről mindjárt sejtette, hogy az ott levő pán­célszekrényhez valók. Feszültség­gel teld pillanatok következtek: ki tudja-e nyitni 'a „mackót”, és ha igen, mii van benne? Az események alakulása vára­kozását nemcsak kielégítette, hanem felül is múlta. A zár a kulcsnak engedelmeskedett, és a páncélszekrényben kötegelt száz- és ötszázforintosokat, meg több ezerforintost is talált. Az öröm­mel vegyes meglepetésből gyor­san felocsúdott, dobozostól ma­gához vette iá nagy összegű pénzt, és azt a kocsiba téve sógorának csak annyit mondott: „Találtam, menjünk!” Dunaföldvár felé tá­voztak. Még a híd előtt megáll­tak és nagyjából megszámolták a pénzt. Úgy kalkulálták, 120 ezer forintot. Ezután a földvári kútnál üzemanyagot vettek, és vasárnap hajnalban hazaértek. A pénzen — jó rokonokhoz illően — igazságosan megosztoztak, s a gazdag zsákmány örömére csi­nálták egy görbe éjszakát. Bella János első kihallgatása alkalmával kissé átköltötte a valóságot. Nem beszélt sógorá­ról, az annak adott pénzzel pe­dig úgy akart elszámolni, mint­ha azt részben elverte, részben részegen elvesztette volna. A bi­zonyítékok ezt a rokoni mentő­akciót meghiúsították. Pontosí­tást igényelt az is, hogy mennyi volt az ellopott érték. A benzin­kúti mérleg 139 ezer forint kész­pénz és 19 ezer forintot érő gáz­olaj utalvány hiányát mutatta ki. Egyébként Bella a bűncselek­ményekkel • összesen mintegy 300 ezer forint kárt okozott, amiből eddig 71 ezer forint té­rült meg. Az olvasó is bizonyára értetlenül áll azzal a ténnyel szemben, hogy a nagy összeget tartalmazó páncélszekrény kulcsát a betörő tolvaj a Helyszínen megtalálta, és azzal nyitotta ki a kasszát. A megdöbbe­nés indokolt, bár nagyfokú hanyagságból, a munkaköri kötelesség súlyos megszegéséből eredő hasonló esetek — sajnos — előfordulnak. A vállalat megfelelően szabályozta a kulcsok kezelésének, átadásá- nak-átvételének rendjét, amit a dolgozók ismertek is, de — mint a kútkezelő csoport vezetője mondottá: „sajnos, az előírástól eltér­tünk”. Az eltérés azonbán nem csak ebben az egy esetben fordult elő, hanem gyakorlat volt. A rendőrség erről az állapotról az ÁFOR Tiszántúli Központjának vezetőjét a kellő intézkedések megtétele végett értesítette, aki a csoportvezető és a kútkezelő ellen fegyelmi eljárást rendelt el. A szigorú felelősségrevonás ilyen körülmények között természetesen nem mellőzhető. A társadalmi érdek azonban a megelőzés, aminek a lelkiismeretesen, pontosan végzett munka, és annak következetes számonkérése, a rendszeres ellenőrzés elenged­hetetlen feltétele. rj ; _ aBKga f. i. 1800 köbméteres, a rendszert az osztrák Bima cég licence alapján építették. A dömsödi Dózsa Tsz- ben magyar tervek alapján léte­sítették és, már átadásra készítik elő az új telepet. Itt saválló és rozsdamentes acélból készített tartályokat szereltek föl, össze­sen 2400 köbméteresek a táro­lók. A gáztermelő rendszerbe a kiinduló anyag száraz állapotban kerül be, ez a megoldás ebben is eltér a szécsényiétőL A telep évente 300 tonna olaj fűtőértéké­nek megfelelő energiát ad, ame­lyet a termelőszövetkezet mel­léküzemágában hasznosítanak. Varsányiban épül a harmadik mintaüzem, ennek érdekessége: a gázt kisebb tartályokban állítják elő, viszont -magasabb hőmér­sékleten. Az anyagok elbomlása ily módon gyorsul. A terv sze­rint negyedik üzemet is felépíte­nek, ebben a szántóföldi mellék- termékekből vonják ki a gázener­giát. Itt próbálják majd ki, ho­gyan lehet az üzem végtermékét távolabbra is elszállítható és jól kezelhető műtrágyává alakítani. A program megvalósítására megalakult a BIOINVESZT-tár- saság, amely már technológiát is ajánl az érdeklődő nagyüzemek­nek, részt vesz a helyi megoldá­sok kidolgozásában és a biotelepi beruházások megvalósításában. Mezőgazdasági épületekre, hétvégi házakra nádtetökészitést és -javítást vállalunk. HORTOBÁGYI ÁLLAMI GAZDASÁG Izsáki Nádtelep, Izsák, Kossuth út 122. 6070 448

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom