Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-01 / 51. szám
KÖZLEMÉNY az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának 1984. február 28-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) 10 százalékát adja, jelentős az exporttevékenysége is.1 A tanácsi ipar viszonylag korszerűen termel, részt vállal a lakossági szolgáltatásokból. Az . utóbbi években több új tanácsi vállalatot és kisvállalatot alapítottak a megyében. Az iparban foglalkoztatottak szakképzettsége folyamatosán javult, növekedett a szakmunkások aránya. A kedvező változások ellenére lemaradás van az országos arányhoz képest. Az iparban az elmúlt évtizedekben töblb mint háromszorosára növekedett a szellemi dolgozók száma, s majdnem egynegyedük műszaki munkakörben dolgozik. A vezetők felkészültsége nőtt, vezetési ismereteik gyarapodtak. Nagyobb részük megfelel az új feltételekkel együttjáró igényeknek, de több munkahelyen a' képesítési követelményeket nem elégítik ki. 2. A gazdaságpolitika megyei megvalósításának fő követelménye, hogy az ipar az eddigieknél nagyobb mértékben járuljon hozzá a népgazdaság külső és belső egyensúlyának javításához, teremtse meg a feltételeket a gazdaság gyorsabb fejlődéséhez. Bács-Kiskun megyében az élőmunka termelékenységét a termelést meghaladó mértékben kell növelni. Tartós folyamatként kell számolni a létszámcsökkenéssel. Fontos, hogy az állóeszközök kihasználása ne csökkenjen emiatt, az élőmunkát pótolják a vállalatok a technika korszerűsítésével, jobb szervezéssel. A jövedelmezőség javításának jelentős tartaléka a ráfordítások többségét kitevő anyag- és energiaköltségek csökkentése, az észszerű anyag- és energiafelhasználás. A termékek versenyképességének fokozása, a gazdasági környezet állandó változása, a növekvő piaci igények megkövetelik a termékszerkezet folyamatos korszerűsítését. A vállalatok szervezeti rendszerüket; úgy fejlesszék, hogy — a termelési, "értékesítési, 1 kutatási, fejlesztési és gazdálkodási tevékenységüket összehangolva — képesek legyenek jobban alkalmazkodni a változó körülményekhez, piaci igényekhez. Ahol a feltételek adottak, az önállósítás politikai és gazdasági előnyökkel jár, kezdeményezni kell a helyi gazdálkodó egység nagyvállalattól történő leválasztását. Az intenzív gazdasági fejlődés időszakában tovább növekszik az emberi tényezők szerepe. Az ipar minőségi, fejlesztése, hatékonyságának növelése fokozott követelmények elé állítja a vezetőket és beosztottakat egyaránt. Feltételezi az általános és szakmai műveltség növelését, a folyamatos képzést és továbbképzést, a szakemberek átgondoltabb és észszerűbb foglalkoztatását, a teljesítményekkel arányos ösztönző javadalmazást. 3. A megye hosszútávú ipar- fejlesztésében .továbbra is jellemző lesz a szénhidrogénipar és -kutatás. A . feltárt készletek az ezredfordulóig növekvő kitermelést tesznek lehetővé. Szükség van az élelmiszergazdaság komplex fejlesztésére, amihez a terület természeti feltételei és termelési hagyományai megbízható alapot adnak.'A fejlesztések során, ésszerű keretek között és a népgazdaság érdekeit szem előtt tartva, arra kell törekedni, hogy a mezőgazdasági termékeket minél kisebb szállítási veszteséggel dolgozzák fel. A fejlesztések a technikai megújulás, a munkaerőt kiváltó gépesítés irányába folytatódjanak. A hűtőiparban, a takarmány-előkészítő ágazatban a kapacitások növelése a cél. Az élelmiszergazdaságot kiszolgáló háttéripar a csomagolóanyaggyártás fejlesztésével bővüljön. A gépiparban az élelmiszergazdasághoz, mezőgazdasághoz kapcsolódó szelektív fejlesztéseket kell megvalósítani. Az orszá# gos mikroelektronikai programhoz kapcsolódva a megye ipara készüljön fel a mikroelektronika vívmányainak alkalmazására a termelés korszerűsítésében. A könnyűiparban a termelés, a termékszerkezet korszerűsítése és főként a minőségi termelés ■gyorsabb kiterjesztése a legalapvetőbb feladat. A fa- és papíripar jelenlegi kapacitásait főként az élelmiszer- ipari háttériparnak megfelelő módon kell fejleszteni. A politikai .munkában kapjon nagyobb figyelmet a jobb munka, a magasabb minőség, a nagyobb teljesítés, az ösztönző differenciált bérezés, a munkaerő- átcsoportosítás, a folyamatos képzés és továbbképzés, a gazdaságtalan termelés megszüntetése. El kell (fogadtatni, hogy ezek a fejlődés természetes mozzanatai. Av (szakszervezetek sokirányú munkája jelentős mértékben hozzájárulhat a megye iparfejlesztéséhez. Vállaljanak kezdeményezd szerepet a termékszerkezet-váltás -munkahelyi és tárgyi feltételeinek megteremtésében és elismertetésében. Működjenek közre a teljesítmény szerinti elosztás következetes érvényesítésében, a munka- és technológiai fegyelem javításában, segítsék elő az olyan munkahelyi légkör és környezet kialakítását, amelyben essek természetes módon érvényesülhetnek. A KISZ-szervezetek akcióprogramjaikkal, nevelő és tudatformáló munkájukkal a fiatalok alkotókészségének, tenniakarásá- nak kibontakoztatásával segítsek az ipar előtt álló feladatok megoldását. Az érdekképviseleti szervek, a tudományos egyesületek és helyi csoportjaik kezdeményezéseikkel, javaslataikkal mozdítsák elő a kórszerű, jó minőségű termékek előállítását, az általános és távlati iparfejlesztési célkitűzések helyi megvalósítását. A határozat végrehajtását a párt-, állami, gazdasági és tömeg- szervezeti kommunista vezetők részvételével a pártszervek rendszeresen segítsék és ellenőrizzék. Az első napirendi pont zárásaként a testület megállapította: elismerés és tisztelet illeti mindazokat a munkásokat, kollektívákat és vezetőket, akik létrehozták az ipart Báos-Kiskunban. Ugyancsak köszönetét fejezte ki azoknak, akik részt vettek az ipar helyzetével foglalkozó jelentés és a fejlesztési irányelvek kidolgozásában. A megyei pártbizottság Terhe Dezsőnek, a pártbizottság titkárának előterjesztésében megtárgyalta és elfogadta a szak- szervezeti munka megyei helyzetéről, a pártirányítás tapasztalatairól szóló jelentést, valamint az MSZMP Központi Bizottságának a szakszervezeti munka fejlesztésével, a párt feladataival foglalkozó állásfoglalása megyei végrehajtására tett javaslatot. 1. A testület megállapította: a szakszervezetek megyei szervei és szervezetei összességében eredményesen teljesítik funkciójukból adódó alapvető feladataikat, Bács-Kiskun megyében is a munkásosztályhoz tartozók, a bérből és fizetésből élők legátfogóbb tömegszervezetei. A taglétszám meghaladja a 160 ezret. A szakszervezetek működésére, funkcióira és pártirányítására vonatkozó elvek \ következetes alkalmazásával megyénk szak- szervezeti mozgalma az elmúlt időszakban jelentős átalakuláson, fejlődésen ment keresztül. Elkötelezetten vesznek részt a szocialista építőmunkában. Mozgósító, nevelő, érdekvédelmi és érdekképviseleti tevékenységükkel, a párt tömegkapcsolatának erősítésével hozzájárulnak-' a politika helyi. végrehajtásához. Egyre felelősségteljesebben, kezdeményezőbben, önállóbban végzik feladataikat. A szakszervezeti szervek és a választott tisztségviselők megfelelően élnek jog- és hatáskörükkel. Állásfoglalásaik, véleményük, javaslataik többsége megfelel a szakszervezeti tagság igényeinek, ám nagyobb nyíltságra, több és pontosabb tájékoztatásra van szükség. A dolgozók körében végzett nevelő tevékenységük jelentős a szocialista eszmék, a közösségi magatartás erősítésében, a politika iránti bizalom megtartásában. A kulturális alapok egyre, célirányosabb felhasználásával jól segítik a politikai, az általános és a szakmai műveltség gyarapítását. A szakszervezeti munka társadalmasításával, a bizalmiak feladat- és jogkörének bővülésével növekszik szerepük a szocialista demokrácia fejlesztésében. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa hatékonyan vesz részt a területpolitika alakításában, a szakszervezeti munka segítésében, koordináláséiban, ellenőrzésében, a döntések megyei végrehajtásában. Fontos szerepet töltenek be az iparági-ágazati megyebizottságok és a ^szakmaközi bizottságok. A megyében működő 398 szak- szervezeti alapszervezet az alapszabálynak megfelelően dolgozik. Tevékenységükben nagy figyelmet kap a munkamódszer és munkastílus korszerűsítése. A vállalati önállóság növekedésével tovább erősödik az alapszervezeti munka jelentősége, a bizalmiakra épülő rendszer erősíti a tagsággal való kapcsolatot. Kialakultak, tartalmukban, módszereikben fejlődnek a szak- szervezetek együttműködési formái az állami, társadalmi, gazdasági szervekkel. A szakszervezetek tevékenysége jelentős szerepet játszik a megye politikai, gazdasági erejének növelésében. Erőfeszítéseket tesznek a középtávú és éves gazdasági, valamint területfejlesztési tervek eredményes megvalósításáért. A szocialista munkaverseny és brigádmozgalom eredményeit jelzik a gazdasági és a társadalmi céljaink elérését segítő kommunista műszakok, a munkahelyen és a lakóterületen végzett társadalmimunika-akciók. A gazdasági körülmények változása, a követelmények növekedése szükségessé teszi, hogy az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítsanak a termelést segítő tevékenységre, a dolgozók mozgósítására. A szakszervezeti munka megyei helyzete, e tevékenység eredményei, a fellelhető gondok ösz- szefüggnek a szakszervezet párt- irányításának, a pártszervezetek, a párttagok munkájának színvonalával. A párt testületéi a helyi politikai döntések kialakításakor, a határozatok végrehajtásának ellenőrzésekor rendszeresen igénylik a szakszervezetiben dolgozó kommunisták tapasztalatait. Elvi-politikai irányítás alapján biztosítják a főbb tennivalók ösz- szehangolását, egyben az önálló szakszervezeti cselekvést is. 2. A szocialista építőmunka változó és nehezebb feltételei azt igénylik, hogy a szakszervezetek szerepe tovább növekedjen, gyakorlati tevékenységük jobban igazodjon a magasabb követelményeikhez. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a megye pártszervei és -szervezetei emeljék a politikai irányítás színvonalát, érdemibb módon segítsék a szakszervezeti munka fejlesztését. A megyei pártbizottságnak a szakszervezeti munka fejlesztésével, a párt feladataival kapcsolatos most elfogadott I állásfoglalása hosszabb távra határozza meg a tennivalókat. A határozatot megkapják a megye pártszervei és -szervezetei, illetve a szakszervezetek megyei közép- szervei. Á megyei pártbizottJ.1JL ság ülése bejelentésekkel ért véget. ÜNNEPI KÖNYVHÉT: MÁJUS 25—JÚNIUS 1. Már megkezdték az idei könyvhét előkészületeit a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésénél: kulturális életünk hagyományos tavaszi könyv-seregszemléjét május 25. és június 1. között répdezik mag. A tervek szerint a budapesti megnyitónak május 25-én ■— a hagyományoktól eltérően, a Vörösmarty tér átépítése miatt — a Deák tér ad helyet. A vidéki megnyitó, helyszíne május 26-án Székesfehérvárott lesz. A könyvhétre 18 könyvkiadó 130 újdonsággal készül. Változatlanul meghatározó az ünnepi listán a maii magyar Szépirodalom: az újdonságok 70—80 százaléka kortárs hazai alkotó műve. Természetesen megjelennek ismeretterjesztő, kultúrtörténeti, művészettörténeti és politikai kötetek, is. A külföldi irodalmat mintegy 20 kötet képviseli majd. Ez alkalommal is féláran árusítják a hagyományos, közkedvelt antológiákat: a Körkép ’84-et, a Szép versek ’83-at, a Rivalda ’82—83-at és az Irószem- mel ’83-at. Az idei könyvhéten is megjelennek majd az utcákon iköhyvsátrak ezrei, s könyvutcák, könyvterek nyílnak. Megrendeznek számos író—olvasó találkozót, dedikálást s más, színes programok is tarkítják a könyv ünnepi hetének rendezvényeit, melyekre külföldről is várnak íróvendégeket, kiadói szakembereket. I 1984. március 1. • PETŐFI NÉPE 9 3 MOZGÓBOLTOK, SZÁZAK KLUBJA, ÁRU VISSZA A szegedi központú Tisza Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat — raktárházaival és fiókjaival — két megye, Bács-Kiskun és Csongrád lakosságának legfőbb kereskedelmi ellátója. A vállalat tevékenységének nagyságrendjét szemlélteti: az elmúlt évben hatmilliárd forint értékű árut forgalmaztak. A szerteágazó munkálkodást — amelynek minősége meghatározza a kiskereskedelmi ellátást, s ezen keresztül a lakossági közérzetet — szakmai tanácsadó testület segíti. A testület ülésére, amelyet kedden Szegeden tartottak, nemcsak a vállalat, a raktárházak és fiókok vezetői, hanem a megyei pártbizottságok, tanácsok kereskedelemmel foglalkozó illetékesei is meghívást kaptak, hogy közösén értékeljék a vállalat elmúlt évi munkáját, valamint tájékoztatást kapjanak az áruellátás idei kilátásairól. Dr. Benedek Tibor igazgató, aki a szakmai tanácsadó testület elnöki tisztét is betölti, vitaindítónak szánt bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a vállalat rugalmas, értékesítéscentrikus munkára törekszik, alkalmazkodva a piac és a lakosság igényeihez. A partneri kapcsolatok elmélyítése, a- mintegy kétszáz kiskereskedelmi vállalattal, áfésszel. a termelőüzemekkel és a szállítókkal egyaránt .a jobb áruellátást szolgálja. Ugyanez a törekvés késztette a vállalat vezetőségét arra, hogy a raktárhazakban és a fiókokban bevezessék a jövedelem-érdekeltségen alapuló bérezést. Azzal a céllal, hogy a tulajdonosi szemlélet és a költségérzékenység is erősödjék, az( ellátási színvonal megtartása mellett. A vállalati üzletpolitika kialakításában figyelmet fordítanak a kisjövedelmű emberek igényeinek kielégítésére, valamint a peremkerületi és a tanyai boltok ellátására. Üj kezdeményezésük — a Szeged, Kecskemét, Kiskunhalas és Baja körzetében járó mozgóboltok közlekedtetése — a választék bővítése mellett figyelemfelhívás is: a raktárakban felhalmozott készletekkel nem várják a vevőket, hanem a lehetőségek szerint elébük mennek. Hosszú távú kooperációs kapcsolatot igyekeznek kialakítani a partnervállalatokkal, köztük a Konzummal (korábban Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat) is. Létrehozzák a „'százak klubját”: a legjelentősebb partnerek együttműködésében — egyidőben megtartott akciók, az üzletek belső megjelenésének kialakítása, termelőüzemek bevonása az integrációba —, nagyszerű lehetőségek rejtőznek. Az új termékek bevezetéséről kóstolók, árubemutatók rendezésén túl a forgalmazók véleményét is kikérik, hiszen csak azt lehet eladni, amit a kereskedők és a vásárlók ismernek. Ugyanakkor — a közös kockázatvállalás szellemében —, ha az áru 60 napig nem kel el a boltban, a bontatlan kartonokat „visszaveszi” a FŰSZERT. A hozzászólók sorálban Bessenyi István, a Konzum Kereskedelmi Vállalat igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy- és kiskereskedelem „átrendeződése” után (a FÜSZÉRT az eddig hagyományosan nagykereskedelmi tevékenysége mellett viszonteladóként jelentkezik, míg a megyei kereskedelmi vállalatok a nagykereskedelmi jogosítványokat is megkapták) ne zavariák egymást a piacon. Cseri József né, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa azt hangsúlyozta, hogy a kistelepülések kereskedelmi ellátásának színvonalát nem elegendő szinten tartani, hanem — egybevágóan a településfejlesztés állami-politikai koncepciójával — javítani szükséges. A szakmai tanácskozó testület ülésén elhangzottakból összegzésként feltétlenül meg kell állapítani, hogy a Tisza FÜSZÉRT vezetősége újszerű, a gazdasági körülményekhez alkalmazkodó üzletpolitika kialakítására törekszik. Elképzeléseik megvalósításával azonban nemcsak az immár „A”- kategóriába előlépett vállalat érdekeit szolgálják, hanem a két megye lakosságának jobb, teljesebb igényű kereskedelmi ellátását is. N. Mr Mezőgazdasági filmszemle Holnap délelőtt 10 órakor kezdődik meg Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban a mezőgazdasági film- és videoszemle megyei bemutatója. A rendezőszervek az országos szemlén, Gödöllőn levetített szakfilmekből, videofelvételekből válogatva, két és fél órás műsort állítottak össze. Ebből a homoki szőlőtermesztés, a folyékony műtrágyázás, a takarmánytermesztés és -tartósítás, a tejtermelés, a búsmarhatartás új eljárásait ismerhetik meg az érdeklődők. Levetítik a nagy teljesítményű erő- és munkagépek alkalmazásának különböző módozatairól készített filmet, valamint a mezőgazdasági kistermelés korszerű eszközeit ismertető felvételeket is. A szakfilmek megtekintésére minden érdeklődőt vár a rendezőség, a belépés díjtalan. FORMATERVEZETT TERMÉKEK Formatervezési pályázatra benevezett termékekből rendeztek kiállítást Budapesten az Ipari Reklám- és Propaganda Vállalat bemutatótermében. Az 5. alkalommal meghirdetett pályázatra 94 pályázó 160 munkáját küldte el a ruházatiipar, a bútoripar, a híradástechnika- és műszeripar különböző területeiről. g A minta azonos. A gumimatrac, a párna, a terítő a Budaprint terméke. 9 Az Alumíniumgyár ízléses tefloncsaládja. AUTÓSTOPOS IGAZOLVÁNY Kedvezőek az első tapasztalatok Bár az elmúlt hónapok időjárása nem kedvezett az autóstoppal utazóknak, már most megállapítható, hogy sikeresnek bizonyult az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda január 1-én bevezetett új szolgáltatása. Ismeretes, hogy az év első munkanapjától szervezett autóstopos utazásban vehetnek részt azok a 14—35 éves magyar állampolgárok — és a hazánkban tanuló külföldi diákok — akik 150 forintért autóstopos utazási igazolványt vásárolnak az Expressz valamelyik kirendeltségénél. Miként a fiatalok utazási irodájánál az MTI munkatársának elmondták: a kezdeményezést országszerte nagy érdeklődéssel, örömmel fogadták. Már január első napjaiban megjelentek az országutak mentén fiatalok a nyakukba akasztott igazolvánnyal, s nem egészen két hónap alatt mintegy hétszázan vásárolták meg az igazolványt, amelyhez balesetés poggyászbiztosítási kötvény, valamint húsz ajándéksorsjegy is tartozik. Figyelemre méltó, hogy egyelőre vidéken nagyobb az érdeklődés, úgv tűnik tehát, hogy a fővárostól távolabbi országrészeken élő fiatalok nem csupán kiránduláskor, pihenéskor, hanem napi utazásaik során is szívesen élnek az autóstop lehetőségével. Az Expressz központjába beérkeztek az első sorsjegyek is, amelyeket az igazolvánnyal utazó fiatalok adtak az őket szállító autósoknak. A FÉSZEKRABLÓKAT LELÖVIK Vadszámlálás Február végével megkezdődött a már hagyományos vadszámlálás a Duna—Tisza közén. A vadászok, egymás között felosztott területen, egy hétig figyelik, jegyzik a vadforgalmat. Ehhez felhajtják a területet, s a gyűrűből kifutó állatok kerülnek a lajstromra. Az így készülő statisztika a tervszerű vadgazdálkodáshoz szolgál étlapul. Az elmúlt években eszerint mérsékelték a mezei nyúl kilövését, s került tilalomra a fogolyvadászat, de mérce a nemes- és a dúvad- telítettségre is. Korábban a mesterséges irtással, majd a veszettség terjedésével szinte teljesen kipusztult a vörös róka, s számuk hiányzik a biológiai egyensúly tartásához. Ezzel szemben elszaporodtak a vaddisznók, s ezért kilövésük nem mindig kötődik vadászati idényhez. A vadszámlálók most is puskával járják a határt és irtják a fészekrabló szarkákat, a szántóföldek termését dézsmáló vaddisznókat. A megújulás igényével Javítja a FÍjSZÉRT a lakosság ellátását
