Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-30 / 76. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: Gyak­ran erősen megnövekszik a felhőzet.-------—----------— —W— Előbb nyugaton, később másutt is t őbbfélé várható eső, zápor, helyenként zivatar. A_sokfelé erős, fő­ként a Dunántúlon időnként viharos délnyugati szél kiesé mérsék iődlk és északnyugatira fordul. A legmagasabb nappali hőmérsek let általában 11 és 16 fok között alakul. A MEGYEI TANÁCS ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉN: VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 76. szám Ára: 1,40 Ft 1984. márcus 30. péntek Bérpolitikai intézkedéseket hagyott jóvá a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki üllésén Lázár György tájékoztatást adott Willi Stophnak, a Német Demokratikus Köztársaság Minisz­tertanácsa elnökének hazánkban tett hivatalos baráti látogatásáról. A kormány a tájékoztatót tudomásul vette. < A Minisztertanács a Szakszervezetek. Országos Tanácsával egyet­értésben bérpolitikai intézkedéseket hagyott jóvá. Eszerint 1984. áp­rilis 1-től a vállalatok meghatározott köre központi támogatásban részesül a melegüzemi bérpótlék bevezetéséhez, illetve a három- es több műszakban foglalkoztatottak éjszakai, valamint a folya­matos munkarendben dolgozók bérpótlékának emeléséhez. A köz­ponti támogatásban részesíthető vállalatok körét és a támogatás mértékét, valamint annak feltételeit a felügyeleti szervek az érdek- képviseleti szervekkel egyeztetve állapítják meg. A kormány áttekintette a Magyar Posta helyzetét és tevékenysé­gét. Megállapította, hogy a Posta munkája javult, szélesedett szol­gáltatásainak köre, a fejlődés azonban több területen nem elégíti ki az igényeket. A Minisztertanács meghatározta a fejlesztés — ezen belül a távközlési hálózat komplex fejlesztésének — hosszabb távra szóló feladatait. . _ ■ , < .. , A kormány határozott a Kiváló és Érdemes Művész kitüntető cí­mek ez évi adpmányozásáról. (Háttéranyagaink a 2. oldalon) A TAVASZI ÜLÉSSZAK ELŐTT Megbeszélést tartott a képviselőcsoport Tegnap Kecskeméten tartotta ülését Bács-Kiskun megye Taná­csa. Dr. Gajdócsi István tanács­elnök köszöntötte a megyei ta­nács tagjait, Bács-Kiskun ország- gyűlési képviselőit, a meghívot­takat, köztük Rátkai Ferenc mű­velődési miniszterhelyettest. A ..... . . . tanács — az előzetes tervezetet kibővítve — az alábbi napirendet fogadta el: — A Tudományos munkáért díjak átadása. _ A közművelődési törvény végrehajtásának megyei tapasztalatai. — Jelentés a megyei tanács tervgazdasági bizottságának tevékeny­ségéről. ....... _ A Bács-Kiskun megyei Tanács es a Hazafias Népfront megyei b izottsága közötti együttműködési megállapodás végrehajtásának tapasztalatai. _ A megyei tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatá­nak módosítása. — Személyi ügyek, interpellációk. Ezt követően dr. Gajdócsi István átadta a végrehajtó bizottság álltai odaítélt Tudományos munkáért díjakat: dr. Balázs Sándornak, a Zöldségtermesztési Kutatóintézet és Fejlesztő Vállalat igazgatójá­nak a zöldségtermesztésben és kutatásban elért eredményeiért, dr. Iványosi Szabó Tibornak, a .megyei levéltár igazgatójának a törté­nettudomány terén és a levéltári kutatásokban kifejtett tevékeny­ségéért. dr. Lusztig Gábornak, a megyei kórház tudományos és ok­tatási főigazgató-helyettesének az érelmeszesedés kutatásában, vala­mint az orvos-gyógyszerész tudományos élet szervezésében végzett munkájáért. A kitüntetettek nevében Iványosi Szabó Tibor mondott köszönetét, imajd a tanács me@hallga.tta dr. Gert István elnökhe­lyettes vitaindítóját a közművelődési törvény végrehajtásának me­gyei tapasztalatairól. dr. Geri István vitaindítója A közművelődési törvény végrehajtásának tapasztalatai 0 A résztvevők egy csoportja. Kecskeméten, ^ megyei nép- frontbizottság székházában, teg­nap délután tartotta soron kö­vetkező ülését az országgyűlési képviselők Bács-Kiskun megyei csoportja. Az ülésen részt vett Cservenka Ferencné, az ország- gyűlés alelnöke és Tér be Dezső, a megyei pártbizottság titkára. Farkas József megyei négfront- titkár köszöntötte a résztvevőket, majd az , országgyűlés tavaszi ülésszakával kapcsolatos — és egyéb — témákról hallgattak meg tájékoztatókat a képviselők. A parlament ülésének techni­kai előkészületeivel összefüggő kérdéseket, az országgyűlés bi­zottságainak ülésrendjét ér. Gaj­dócsi István, az országgyűl,és Jo­gi-Igazgatási és Igazgatási Bi­zottságának elnöke ismertette. Ezt követően dr. Arvay Árpád, a megyéi tanács végrehajtó bizott­ságának titkára — több képviselő előzetes kérésére — a járások megszüntetéséről, a közigazgatás korszerűsítéséről tartott tájékoz­tatót. Végül dr. Geri István, a megyei tanács elnökhelyettese a' közoktatás és a felsőfokú képzés távlati programját terjesztette az • ülés elé. A tanácskozáson felszólalt, il­letve kérdésre kért választ: Ke- rényi József, dr. Molnár Frigyes, Nyers Rezső, Miskó István, Ter­he Dezső, Sztrapák Ferenc és Cservenka Ferencné. A képviselőcsoport ülése dr. Gajdócsi István zárszavával ért véget. R. M. Az MSZMP Központi Bizottsá­ga tíz éve, 1974-ben hozott köz- művelődési határozata, majd a Közművelődési törvény-olyan tár­sadalmi állami programot adott, amelyben megélénkült kulturális életünk. E dokumentumokban megfogalmazott célok és szándé­kok — sokak alkotó munkájával — életünk minőségére ható válto­zásokat eredményeztek. Bács-Kis- kun, amely a gazdaság és kultúra fejlettségét dokumentáló muta­tókban örököltén az utolsó helyet foglalta el a megyék sorában — élénken reagált e stratégiai prog­ramokra. Széles körű társadalmi összefogás, tudatos szervező mun­ka valósult meg az általános mű­veltség és szakmai képzettség, az iskolázottság új minőségéért. Eb­ben az időszakban a tanyákra már eljutott a villany, hétközi kollégiumba, korszerű iskolába került minden gyerek. A művelődés feltételei 1970-ben a dolgozók 50,8 szá­zaléka (145 800 ember) a 8. osz­tálynál kevesebbet végzett, 1980- ra ez az arány 25,58 százalékra (68 757 fő) csökkent. 1970-ben a dolgozóknak még csak 6,7 száza­léka (19 000 fő), 1980-ban 16,8 százaléka (45 000 fő) volt szak­munkás. Ezek a sokatmondó té­nyek magukban rejtik gondjain­kat, de tennivalóinkat is. Figyel­meztető, hogy az erőfeszítések el­lenére is újratermelődik a 8. ál­talánost el nem végzettek száma. A.megyei tanács és a helyi ta­nácsok — feladatukból adódóan — sokat tettek a művelődés fel­tételeinek megteremtéséért. Esz­közrendszerünk szegénységéből adódóan ehhez létre kellett hozni azokat a szervezeti, intézményi kereteket, amelyek kisugárzó erő­vel bírnak, és alkalmasak arra, hogy sokakat vonzzanak maguk köré. A hagyományos intézmény- ' rendszer állapotát jelzi, hogy megépült ugyan az Erdei Ferenc Megyei Művelődési Központ, de nehéz körülmények között dolgo­zik a megyei könyvtár, a megyei múzeum, a, megyei levéltár, a színház. Kiskőrösön, Kalocsán új műve­lődési központ fogadja a látoga­tókat, Baján is megnyugtató meg­oldás ígérkezik, Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán a feltételeket javítani kell. Nagyközségeink, községeink egy részében szép ott­honai vannak a művelődésnek. Ugyanakkor a hajdani kocsmák­ból átalakított, vagy a régebben épített rideg, célszerűtlen épüle­tek gyakran elriasztják a vendé­get. és sajátosan gazdagítja megyénk arculatát a Kodály-intézet, a Zo- máncművászeti Alkotóműhely, a Kecskeméti Kerámia Stúdió, amely az Iparművészeti Főiskola mesterképző tagozata lesz, a mú­zeumok, a Szónakaténusz, a Naiv Művészek Múzeuma, a Népi Ipar- művészeti Tanács gyűjteménye, a Schöff er-ház, a Bozsó-gyűjte- mény, a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műterme és a Forrás című folyóirat. Nem egyszerűen megyei művészetpártoló gesztus, amikor alkotóművészek letelepe­dését, munkáját támogatjuk. Ezek hatása, kisugárzó ereje többszö­rösen megtérül. Amikor közművelődésről beszé­lünk, gyakran szűkítjük le a dol­got a művészetekre. Az elmúlt évtizedben megváltozott gazdasá­gi-társadalmi körülmények mind szélesebb körben igénylik a tudomány embereinek tevé­kenységét. A kutatóintézetek és a főiskolák sokat tesznek és tehet­nek a termelési kultúra, az em­beri élet- és munkaviszonyok jobbításáért. Megnőtt a közhasz­nú ismeretek iránti igény. Megyénk kulturális életét gaz­dagítja a népművészet, a néprajz. A néptánc, díszítőművészet, ének, zene, a népművészet minden ága él és virágzik. A népművészet al­kotóműhelyei, csoportjai Bács- Kiskunban, de másutt is, igény­lik a szakavatott munkásokat, szervezőket. A közoktatás reform­ja keretében hasznos lenne nép- művészeti szakközépiskolát létre­hozni Kalocsán. Szakemberek — a szomszédos megyékből is — egyetértőén fogadták e gondola­tot. Kérjük ehhez a Művelődési Minisztérium vezetésének támo­gatását. Az ismeretterjesztésben meg­különböztetett szerepet vívott ki magának a Petőfi Népe. Népsze­rűségét mutatja, hogy naponta több mint hetvenezer példányban jelenik meg, így a családok egyre nagyobb részéhez jut el. A poli­tikai informálástól a tudomá­nyos ismeretterjesztésig, az ál­lampolgárok számára hasznos tudnivalóktól az irodalomig sok­oldalú ismeretanyaggal szolgál. Még jobban kell élnünk a láp és városi mutációinak a közmű­velődést szolgáló lehetőségeivel. csis Pál és mások életművéből árad. A közelmúltban értékeltük a Kodály-centenárium rendezvé­nyeit. A közös cél elsősorban nem a megemlékezés volt, hanem az emlékezet ébrentartása, ami nem zárult le a születésnap megün­neplésével, hanem az ország, a megye kulturális-művészeti éle­tének teljességébe integrálva, ze­nei, képzőművészeti, irodalmi rendezvények összekapcsolásával komplex nevelési folyamattá tet­te a centenáriumot. Nagy Lajos 100. születésnapján igyekeztünk igazságot szolgáltatni az emberi becsület és igazságke­resés nagy írójának. Szobra em­lékének, mellette az új iskola: harca értelmének a jelképe. A tartalmas megemlékezésekkel ta­lán Pestnek is példát adtunk ... Most Kiskőrösön készülnek or­szágos hatókörű Petőfi Sándor Társaság létrehozására, amely összefogja a Petőfi-emlékhelye- ket és a Petőfi nevével fémjel­zett munkát. A kecskeméti futóhomokot gaz­daggá tevő Kocsis Pál szőlőneme­sítő tudós 100. születésnapját is ebben az évben ünnepeljük. Gazdag örökség Munkahelyi fórumok a két vízmű vállalatnál Nem szeretik az elnéző vezetőket Szellemi műhelyek A hagyományos intézmények mellett új szellemi, művészeti műhelyek jöttek létre. Értékesen A propagandamunka és isme­retterjesztés új eszközeként ké­szítjük elő Kecskeméten a már kiépített hálózatban a kábeltele­víziót. Ebben helyi műsor szer­kesztésére és adására nyílik le­hetőség. Amire felfigyelt az ország, az nemcsak a mai nemzedék alkotá­sa, hanem az a gazdag örökség, amely megyénk nagy szülöttei: Petőfi Sándor, Katona József, Kodály. Zoltán, Nagy Lajos, Ko­A falu lehetőségei Megyénkben három nemzeti­ség: délszláv, német és szlovák él; emberi és állampolgári jogai­kat mindenki tiszteletben tartja. A nemzetiségi jogok között fon­tos helyet foglal el az anyanyelvi kultúra, a népszokások ápolásá­nak lehetősége, a nemzetiségi is­kolák fejlesztése. Azt tapasztaljuk, hogy a köz- művelődés vitáiban, útkeresései­ben az utóbbi időben nagyobb határozottsággal jelenik meg a valóság. Keresik a tényleges kul­turális igények, az emberekkel va­ló szótértés formáit: a lakosság életkörülményeiben létrejött vál­tozások, a tv, a motorizáció, a szabad időt igénybe vevő vállal­kozások lehetősége stb. mellett a hagyományos kulturális szolgál­tatások elhalnak. Azt tapasztal­juk, hogy megnőtt az egyesületi élet iránti érdeklődés. Élénkül­nek irodalmi társaságaink, a mű­vészeti, értelmiségi klubok. Ka­locsán és Baján népművészeti egyesület alakult, a mai napon alakul Bácsalmáson a közműve­lődési egyesület. A jövőben tovább kell erősíteni az oktatás, a közművelődés és a sport tartalmi, szervezeti együtt­működését. Megkülönböztetett figyelemmel kell gondoskodnunk a falu közművelődési lehetősé- geirőL Az alapok megteremtésé­ben a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek és a szövetkezetek ér­dekvédelmi szervei sokat vállal­tak. A kistelepülések lakosság- megtartó képességében meghatá­rozó a szövetkezeti vezetők és az értelmiség közművelődési szem­lélete és felelősségének erősítése. Ugyanakkor azt is joggal vethet­jük fel, hogy a községek zömé­ben a tsz az egyetlen gazdasági egység, s a tanács csak tőle vár támogatást. A pénzeszközök újra­elosztására ma lehetőség nincs. De talán még mindig van olyan rejtett tartalék, amiből a falu tá­mogatható. Például amikor a könyvtárak támogatására kevés a a pénz, eladhatatlan (alapjában értékes) könyvekkel vannak tele a raktárak. Lehetne-e községi, • tanyai könyvtárakat feltölteni eb- bői? Mind több igényt támasztunk az elképzeléseket megvalósító ember iránit. Kiművelt, politi­kánk iránt elkötelezett és amel­lett érvelni' tudó népművelőkre van szükség, és tovább kell nö­velni — tevékenységük elismeré­sével — a társadalmi munkások hálózatát. Gondot okoz, hogy drágái az * intézmények fenntartása, a mű­ködtetés. Élni kell azokkaL az új lehetőségiekkel, amelyek ösztön­zik a bevételek növelését, a ta­karékos gazdálkodást, az intéz­mények együttműködését, kihasz­náltságát. Céljaink között szerepel — a meglevő létszámból — olyan munkacsoport kialakítása, amely összehangolja a megyében a ren­dezvényeket, kiszűri a párhuza­mosságokat. * Ezután felszólalások következ­tek. Dr. Major Imre áttekintette az elmúlt 10 évet, s kiemelte az államigazgatás szemléletváltozá­sát, amelynek eredményeképp megvalósult a termelés és a kul­túra egysége. Ugyanakkor a kul­túra a nehezebb gazdasági hely­zetben sem lehet csak a közmű­velődési szervek, tanácsok ügye. Hegedűs István az értékelés kapcsán a szakszervezeteknek a munkásművelődésben betöltött szerepéről beszélt. Arról, hogy hozzá akarnak járulni az igé­nyek felkeltéséhez, a _ szakmai­politikai kultúra növeléséhez, a közéletiségre neveléshez. Javasol­ta közös pénzügyi alap létreho­zását a munkásművelődésben élenjáró társadalmi aktivisták jutalmazására. Angyal János, a művelődési bi­zottság tagja elmondta, hogy az előterjesztést a bizottság előzete­sen megvitatta, s leszögezte: a gazdasági gondok megoldása még jobban igényli a közműveltség, (Folytatás a 3. oldalon.) mm A Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének Bács- Kiskun megyei Bizottsága tegnap a múnkáhelyi demokráciáról, s az úgynevezett középvezetők véle­ményezéséről tárgyalt. A megyé­ben működő két vízművállalatnál szerzett tapasztalatokról a szakág helyzetére is következtethettek, mivel e két helyen dolgozik a me­gyei -bizottsághoz tartozó dolgozók csaknem fele. A széttagoltság > és a munkahe­lyek szétszórtsága miatt mindkét vállalatnál nehezebb a tanácsko­zások szervezése, mint másutt. A jelentések és testületi vélemény szerint a Dél-Bács-Kiskun és az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalatnál többnyire mégis jó! sikerültek a vállalati fórumok. A kecskeméti székhelyű vállalat ve­zetői — például I— a dolgozók széles körű bevonása, alapos előké­szítés nélkül nem érhettek volna el jó eredményeket a dolgozók élet- és munkakörülményeinek 'javításában, a kulturális, a spor­tolási alkalmak szaporításában. Elmarasztaló megállapítások is el­hangzottak <p. ülésen, A bizalmiak' egy része sajnos magába rejti vé­leményét. A résztvevők — külö­nösén a munkahelyi tanácskozá­sokon — szinte kizárólag a bér­rel, a különböző juttatásokkal fog­lalkoznak. Általános vélemény szerint a jelenlegi bérszínvonal és a béralap sierény mértékű növe­kedése megnehezíti a megkülön- böztetetti bérezési elvek meggyő- (Folytatás a 2. oldalon.) Pályaválasztók A pálya, a hivatás megválasz­tása egyike a legfontosabbaknak az ember életében. A sorsdöntő lépést csak nehezíti az a tény, hogy erre már tulajdonképpen ti­zennégy éves korban sor kerül. Dönteni kell akkor is, ha a vég­leges életút kiválasztása középis­kolai tanulmányok miatt még egy darabig elodázódik, hiszen már az sem mindegy, milyen iskolatípus­ba megy a végzős'nyolcadikos. Az érdekelteken kívül nagy felelős­ség nyomja a szülők és a peda­gógusok vállát is. A tizennégy, de a tizennyolcéves pályaválasz­tóknak is szükségük van a meg­fontolt tanácsokra, a tapintatos irányításra. A továbbtanulási lapokat már néhány hete postázták az iskolák, most folyik feldolgozásuk. A nyolcadikosok két- intézményt je­lölhettek meg; ha az elsőben nem sikerül felvételt nyerniük, még mindig ott egy másik — köny- nyen lehet: kevésbé vonzó — le­hetőség. A kecskeméti Béke téri Általános Iskolában például az idén végző 76 nyolcadikos közül egy sincs, aki nem akarna to­vábbtanulni. Tizennyolcán ké­szülnek gimnáziumba, huszonfcet- ten középiskolába — a népszerű­ségi listát a közgazdasági vezeti —, harmincegyen szakmunkás­képzőbe, s öten az egészségügyi szakiskolába. A szakközépiskolá­ba pályázók nagy száma miatt felvételi vizsgákat tartanaik. Er­re kényszerül a kiskunhalasi Szi- lády Áron Gimnázium is, amely­nek egészségügyi szakközépiskolai osztályába nyolcvannégyen je­lentkeztek a harmincöt helyre. Sajátos beiskolázási problémával küszködnek Baján, ahol már az idén érezteti hatását a középis­kolákban a demográfiai hullám. Úgynevezett „lányos szakmákat” kevés oktatási intézményben ta­nítanak, ami a helyi iskolai struk­túrának a következménye. Halasi adatok a következők: a gimnázium kilencvennyolc érett- ' ségizőjéből nyolcvanketten szán­dékoznak továbbtanulni, az is­kola harminckét féle intézmény­be küldte él a pályázók anyagát. Továbbra is népszerű az orvosi, a pedagógus, a jogász, és a köz­gazdász pálya és végre a mező- gazdaság is felkeltette az érdek­lődést. A kiskunfélegyházi Var­ga Jenő Közgazdasági Szakközép- iskolából a negyedikesek harminc százaléka jelentkezett felsőokta­tási intézménybe. A korábbi évek tapasztalata szerint az innen pá­lyázók hatvan' százaléka esélyes. Örömmel könyvelik el az iskolá­ban, hogy a korábban főleg peda­gógus pálya felé vonzódó negye­dikesek közül egyre többen je­lentkeznek a közgazdaságtudo­mányi egyetemre. (Fiatalokról — fiataloknak ro­vatunkban — az 5. oldalon — pá­lyaválasztókkal beszélgetünk.) ti. K. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom