Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-23 / 70. szám

4 ® PETŐFI NÉPE • 1984. március 83. HÁZUNK TÁJA KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK! Szilva I. A házikertek és a szórvány gyümölcsösök gyakori növényei a szilva és a ringló. Mégis keve­sen fordítanak gondot növény- védelmükue, ezért a termés nagy része értékesíthetetlen, élvezhe­tetlen lesz, vagy csak szeszipari felhasználásra alkalmas. A jó minőségű, egészséges termés és a fák egészségi állapotának meg­őrzése érdekében indokolt a szil­va és a ringló növényvédelmét — a helyi megfigyelésekre alapo­zottan — a fejlődési szakaszok­hoz igazodva elvégezni. TÁPANYAG-UTÁNPÓTLÁS: A szilva káliumigényes növény, a jó vízellátású talajokon érzi jól magát. Száz négyzetméteren­kénti tápanyag-igénye közepes ellátottsági! talajt feltételezve: szerves trágya (2—3 évente): 350 —400 kilogramm, N-műtrágya, ammonitrát: 2,4—3,8 kilogramm, vagy karbamid: 1,8—:2,8 kilo­gramm, P-műtrágya, szuper­foszfát: 2,0—3,0 kilogramm, K- műtrágya, kálisó: 3,0—3,5 kilo­gramm. A foszfor- és káliummű­trágyákat, valamint a szerves­trágyát szüret után ősszel, a nit­rogénműtrágyát megosztva, lcmbhullás után ősszel és virág­zás idején tavasszal kell kijuttat­ni. PERMETEZÉSEK A NYUGAL­MI SZAKASZBAN: Ebben az időszakban, lomb- hullástól a rügypattanás előtti napokig a levél.lyukacsosodás, a monilia, a levelek vörösfoltossá­ga, valamint a pajzstetvek és le- véltetvek ellen adhatunk védel­met Novendával (2,0 százalék), téli hígítású mészkénlével, Neo- pollal (5 százalék), a pajzstetvek, levéltetvek, atkakártevők ellen Agrollal (2,5—3 százalék). A per­metezéseket föltétlenül előzze meg a fák tisztogatása, a fertő­zött növényi részek eltávolítása és' az egyéb faápolási munkála­tok. RÜGYPATTANÁSKOR: Csak akkor van szükség véde­kezésre, ha az előző permetezé­sek elmaradtak. Ekkor még hasz­nálható a Novenda (2 százalék), a téli hígítású mészkénlé, a Neo- pol (5 százalék), a levéllyukacso- sodás, a monilia, a levelek vörös- foltossága, a pajzstetvek, a levél­tetvek és az atkakártevők ellen, valamint a réztartalmú szerek a bordói lé, a Rézoxiklorid 50 WP (0,2 százalék), vagy a Cobox (0,25 százalék) a gombabetegségek el­len. ZÖLDBIMBÓS ÁLLAPOT NÖVÉNYVÉDELME: Ahol nagyabb mértékben el­szaporodtak a pajzstetvek, ebben az időszakban is indokolt a vé­dekezés. Felhasználható szerek a Bi 58 EC (0,1 százalék), Sinora- tox 40 EC (0,1 százalék). A FEHÉRBIMBÓS ÁLLAPOT NÖVÉNYVÉDELME: A levelek vörösfoltosságát okozó gomba a fehérbimbós álla­potban okozza az első fertőzéseket, így a védekezést feltétlenül érde­mes végrehajtani. Elsősorban réz­tartalmú készítmények (például bordói lé, Rézoxiklorid 50 WP (0,25 százalék) Cobox 0,25 száza­lék) használata tanácsos. VÁLTOZATOK FÓLIÁRA SZOBANÖVÉNYEINK Klívia Nagyanyáink korában népszerű szobanövény volt az amaryllis- félék családjába tartozó klívia Napjainkban sajnos már ritkán találkozhatunk szép virágjával. A klívia fényigényes, ezért vi­rágzása elmaradhat, ha fénysze­gény helyen nevelik. Igényli a rendszeres tápoldatos öntözést is. Augusztus elejétől két hónapig pihenő időszakra van szüksége. Ekkor tartsuk azért továbbra is teljes napon, de öntözését mér­sékeljük és szüntessük meg a tápoldat adagolását. Ügyeljünk leveleire, hogy ne száradjanak el, mint más növényeknél —például az ama,ryllisnél — tanácsoltuk. Amennyiben ezt a pihenő időt nem kapja meg a növény, virág­zása bizonytalanná válhat, sőt többször el is maradhat. Tavasszal díszít teljes narancs­vörös, félgömb alakú virágzatá­val. A úirágszál hossza elérheti a 40—50 centimétert. A virágokból piros bogyótermések fejlődnek. Ezeket csak akkor hagyjuk meg, ha a magvakat el akarjuk vetni, máskor a „fejet” az elvirágzás után vágjuk le.. Az átültetés legkedvezőbb idő­pontja az április, május. Az idő­sebb példányokat elég 2—3. éven­ként átültetni. Gyökerei könnyen törnek ezért az új. cserépbe búj­tatáskor vigyázzunk! Az átültetés jó . alkalom a növények szaporí­tására. A tőasztás során ügyel­jünk a gyökérsérülésekre! Csak a gyakorlott szobakertészeknek ajánlható a magvetéses szaporítás. A termésházból kifejtett mag­vakat a szokásos módon kell el­vetni. A magoncok nevelése azo­nos az idősebb növényekével. Az első két évben nem kell pihen­tetni a töveket. A vetés utáni harmadik évben várható az első színpompás „bemutatkozás”. Ek­kor már szükség van a nyár vé­gi pihenőre is. Néhány betegség megtámadhat­ja a féltve őrzött klíviát. Ha ap­ró, pontszerű ' barnásvörös, ké­sőbb növekvő kidomborodó parázs­foltokat találunk a leveleken, ak­kor a növény „fázik” és a kelle­ténél több vizet kapott. A na­gyabb felületű világosbarna, ösz- szetöppedő elhaló lévélrészek a rendszertelen öntözés következ­ményei, de lehet, hogy kedvezőt­len helyen tartjuk a növényt. Ha pajzstetvek „garázdálkodnak” a növényen, akkor Pirimorral vé­dekezzünk! Megkezdődött a különálló egyedi egységeknél előnyösebb fóliablok­kok gyártása, s feltűnt a görgőkön elmozdítható típus is, a gördíthető, blokkos fóliaház. Ma már gyakorlattá válhat, hogy a termesztett növénytől, valamint a termesztési időszaktól függően, az egyréteges palástú fóliasátrakban, esetleg -házakban, illetve blokkokban még külön belső, kisebb méretű fóliasátrat, vagy -ágyat, esetleg fóliaalagutat állítsanak fel. A létesít­ményekben ilyenkor a belső vázszerkezet felállítása a növények kiül­tetése előtt, vagy közvetlen utána történhet. Erre a vázszerkezetre vékony, 0,10—0,05 milliméter vastag fóliából palástot feszíthetünk. Az egyik — külső — oldalán vékony földréteggel, vagy más módon rögzítsük, a másikon pedig csak ideiglenesén, akár egyszerűen fóliá­ba kötött földnehezékkel, hogy bármiikor felemelhessük. A belső lé­tesítményről ugyanis a fóliát a növény igényétől és az időjárástól füg­gően kell le- és felhúzni. Hűvös napokon, valamint a magvetéseken a kelésig folyamatos a takarás. Jól beválik belső takarásra is a szabadföldi viszonyok között egyre szélesebb körben hasznosított lyuggatott vagy hasítékolt síkfólia. Eze­ket ritkábban, csupán az erősebb felmelegedések idején kell levenni. Hőgazdálkodásuk azonban a kritikus hideg éjszakákon valamivel rosz- szabb. _ A legjobb megoldás a lyuggatott, illetve hasítékolt takaró, fekete­fóliás takarással kombinálva. Meglepően kevés fűtés is elegendő lehet, ha a meleg levegőt szállító légtömlőt vagy fűtőcsöveket az ilyen belső létesítmények valamelyikében helyezzük el. A három méter széles, 1,6—1,7 méter magas belső takaró alatt még állva is nyugodtan lehet dolgozni. A belső takarásra legfeljebb április közepéig lehet szükség. Akkor az átlátszó, vagy perforált, valamint a feketefólia-palást elrakható a következő évre. A kettős fóliatakarás kétségtelen hátrányát jelentő nagyobb kézimunkaerő-igányt ellensú­lyozza a fűtési költség megtakarítása, és a korábban elérhető termés,. Maga a síkfóliás takarás is hasznos lehet a vázszerkezetes fóliaberen­dezésen belül. Hónapos retek korai hajtatása esetén egy héttel előbbi szedhetőséget érhetünk el, és a minőség is kiegyenlítettebb lesz. TARTSUNK ANGÓRANYULAT! E tanácsot gyakran halljuk mostanában. Az angóragyapjú piaca biztos, hiszen a nyugatné­met Medima-cég a vele kötött szerződés alapján minden gyap­jút átvesz. Elfoglalt emberek szá­mára is előnyös a gyapjútermelés, hiszen az évenként ötszöri, hat- szori nyírás hétvégeken, ráérő- sebb időszakban is végezhető. A gyapjú értékesítése pedig éppen­séggel egyszerű dolog, mert nincs időponthoz kötve. Nem utolsó érv, hogy a nagyobb állomány tartása jövedelmező. Az angóragyapjú a legkiválóbb hőtartó, belőle készül az űrhajó­sok fehérneműje. Vásárolják az angóragyapjúból készült vagy az azt is tartalmazó ruhaneműt vi­lágszerte a reumások is. A textil­ipar korszerű eljárással a rövid szálú gyapjút is kitűnően hászno- sítja más alapanyagok nemesíté­sére. Az angóragyapjúval kevert anyagokból könnyű, puha, forma- tartó i szép kelmék állíthatók elő, A termelés gondolatával olyan' embereknek érdemes foglalkozni/ akiknek hasznosítatlan — száz vagy több száz ketrec elhelyezésé­re is alkalmas — istállójuk van, akik szeretik az állatokat, takar­mánnyal és vízzel való- ellátásuk­ra, állományuk áttekintésére leg­alább, naponta kétszer minimális időt képesek íordítáni, s két, két és fél hónaponként tudnak 'időt. szakítani a nyírásra, és a gyapjú értékesítésére. A termelés feltételei közül az egyik legfontosabb a rácsos alia- zatú ketrec. Az állat legfontosabb termékét, a gyapjút védeni kell a szennyeződéstől, a filcesedéstől. Megfelelő beltartalmú tápról vagy táp- és szemes takarmány keverékéről, valamint jó minősé­gű fű- vagy lucernaszénáról kell gondoskodni, hogy jó és kellő mennyiségű gyapjút nyerjünk. A szénán, s a kiegészítőként etetett zöldtakarmányon, sárgarépán kí­vül körülbelül 45 kilónyi tápot vagy szemes terményt fogyaszt el évente egv-egy angóranyúl. Ezért, s a megfelelő elhelyezé­sért, gondozásért — 900—1000 gramm legnagyobb részében első osztályú >— gyapjút ad egy- egy nyúl. Ez természetesen szépen fejlett, egészséges állatoktól vár­ható, a csökött, betegségek által sanyargatott nyulak gyapjúhoza­ma meg sem közelíti a várt meny- nyiséget és minőséget. Csökkent értékű gyarfjú az állatok lábáról, hasáról., ivarszerveinek környéké­ről nyírható, a nyúl hátát, oldalát, nyakát- rendszerint első osztályú- gyapjú borítja. Aki ma angcranyulat kíván vá­sárolni, nagyüzémtől szerezhet be tenyész- vagy gyapjútermelő' ál­latokat. így a megyében a felső- szentiváni Felsőszentiván, az im­rehegyi.Ui Élet, I kunpeszén Fa- fasztbecsület Termelőszövetkezet­től. A tenyészállatokat tartó nagy­üzemek többsége tervezi az ér­deklődő kistermelők ellátását nyúllal, ketreccel, takarmánnyal, sőt nyíróbrigádok kiküldésével. Érdeklődni máris érdemes az iránt, milyen lehetőségei is vari­nak a gyapjútermelésbe való be­kapcsolódásnak. A Kis tény ész tök Lapjában ezekben a hónapokban cikksorozat ismerteti az angóragyapjú-termelés részletes tudnivalóit. összeállította; Gál Eszter GAZDÁLKODÁS OKOSAN, JOBBAN Űj utakon a kunszentmiklósi VÁV Húsz esztendővel ezelőtt kez­dett dolgozni Kunszentihiklós első ipari üzeme, a mai Villa- ' mosberendezés és Elektronikai Vállalat Villamossági Állomás- szerelő Gyárnak elődje, a Kiskun- halasi Vastömegcikkipari Válla­lat telepe. A két évtized alatt szá­mottevőek a változások. A legje­lentősebb fejlődési szakasz csak nemrég zárult: az elmúlt évben indult meg a termelés azokban az új üzemrészekben; amelyek felépítése az 1977. évi alapkőleté­tellel kezdődött, s amelyek együt­tesen 270 millióba kerültek. Nem okoztak csalódást Az évforduló mindig jó alkalom a visszapillantásra, az erőgyűjtés­re. így van ezzel Zsíros Sándor gyáregységvezető is, noha túl sok ideje nincs az évekkel, évtizedek­kel ezelőtti dolgokon elmerenge­ni. — Valóban mozgalmas napokat élünk, de ez a hét évvel ezelőtti alapkőletétel óta úgyszólván meg­szokott jelenség. Kisebb fejlesz­tések korábban is voltak, ám a. most befejeződött beruházáshoz egyik sem hasonlítható. A telep­helyet a Vastömegcikkipari Vál­lalattól 1967-ben vette át a Vil­lamosberendezés és Elektronikai Vállalat, s már a következő évben kibővítették . a lakatosműhelyt, 1969-ben pedig felépült az új sze­reld®. Az irodák és a szociális lé­tesítmények 1971-ben készültek el: mindez együtt 12 millió forintba került. A gyártási technológia akko­riban számottevően nem válto­zott. Szabadtéri transzformátor­állomásokat, egyszerűbb villa­mos elosztóberendezéseket ké­szítettek. A budapesti központ 1972 körül látta elérkezettnek az időt arra, hogy bonyolultabb mun­kákat is a kunszentmiklósiakra bízzon. Hogy az időközben sok • tapasztalatot szerzett munkásgár­da nem okozott csalódást, azt sok tényező bizonyítja ... A Villamosberendezés és Elekt­ronikai Vállalat vezetői a hetve­nes évek elején elhatározták: lét­rehoznak egy központi acélszer­kezeti üzemet,' amely ellátja majd a ■ vállalat; gyárait a villamos és elektronikus berendezések gyár­tásához nélkülözhetetlen korsze­rű acélszerkezetekkel. A válasz­tás Kunszentmiklósra esett. Az építkezés 1977-ben megkezdődött, és a gyáregység dolgozói három Görögországban várják ezt a vezérlőtáblát, amelyen Csörgő Zsigmondné villanyszerelő dol­gozik. (Bárdos Gábor felvételei) ® A beruházás legnagyobb tételét jelentő új acélszerkezeti csarnok. évvel később birtokukba vették az első, úgynevezett segédüzemi csarnokot. Ebben az üzemben 1980-ban már kuvaiti exportmeg­rendelésre termeltek. Elkészült az acélszerkezeti csarnok, a por­szóró üzem, két segédüzem, a gáz­kazánház és a szociális épület. A termelés szempontjából az első két létesítmény a döntő jelentő­ségű. — Az acélszerkezeti csarnok­ban a legkorszerűbb gépünk a nyugatnémet CNC vezérlésű koor­dinátalyukasztó. Ez egyben a leg­jobban kihasznált berendezésünk is: folyamatosan két műszakban dolgozik. Ugyancsak az acél- szerkezetek készítését gyorsítja az a félautomata gyártósor, ame­lyet a Gépipari Tudományos In­tézet fejlesztett ki. A . porszóró­üzem teljesen új technológiát ho­nosított meg. A nyugatnémet DÜRR-cégtől és a magyar Haj­tómű és Festőberendezések Gyá­rától származó berendezések a hagyományos festés helyett elekt­rosztatikus porszórást valósíta­nak meg. Az eljárás lényege: a konvejorpályán mozgó alkatré­szekre — megfelelő előkészítés- után — robotfejek viszik föl a műanyag port, amely az alagút- kemencében ■ olvad rá a felületre. A száradási idő a hagyományos festésnél 5—6 nap volt, most az alkatrész 3 óra múlva szemelhető. Vállalkozni kell! S ezek után a máról, illetve a holnapról. Tény, hogy az acél- szerkezeti üzem létesítésének gondolata jó tíz évvel ezelőtt ve­tődött föl. Mire a tervből valóság lett, bizony alaposan megváltoz­tak a keresleti-kínálati viszonyok, a gazdasági körülmények. A kun­szentmiklósi VÁV-gyáregységet ma elhagyó termékeknek csak ki­sebb hányada olyan, i amelyek el­készítését eleve a korszerű, ter­melékeny gyártósorokra tervez­ték. A többségük egyedi termék, vagy hagyományos, régi típusú berendezés. Igaz, ezeket is az új gépeken munkálják meg (hacsak lehet), ám a termelés hatékonysá­ga ily módon óhatatlanul alatta marad az eredeti elképzelések­nek. Mi jelenthetne ebben a hely­zetben optimális mgoldást? — Feltétlenül arra törekszünk, hogy a termelőberendezéseket a lehető legjobban kihasználjuk — állítja meggyőződéssel Zsíros Sándor. — Am g hogyanra vála­szolni nem mindig egyszerű. A Trumatic koordinátalyukasztó az egyik legjobban kihasznált gé­pünk, de már nem mondható el ugyanez, a porszóróüzemről, ahol jelentős kapacitás vár még hasz­nosításra. Éppen ezért megrende­lőket keresünk, munkát válla­lunk. Eddig a Kaposvári Villa­mossági Gyár bizonyult’ ehhez a legjobb partnernak. Tárgyalunk a Kontakta Alkatrészgyárral, a Fegyver és Gázkészülékek Gyá­rával, a pápai' Elekthermax-szal és a Salgótarjáni Tűzhelygyárral is. Irak, Kuvait, Algéria... Azt is megtudtuk Zsíros Sán­dortól, hogy a VÁV-gyár (amely­nek termelési tevékenységéből a kunszentmiklósi gyáregység ma már igen tekintélyes reszt vállal) jó évet zárt 1983-ban. A tervezett 46 millió forint helyett 66 milliót tesz ki a nyereség. A többlet teljes egészében nyugati exportból szár­mazik.' A kiviteli tervek teljesí­tésében tehát a kunszéntmiklósiak is derekasan helytálltak, okkal fejezte ki elismerését a közösség­nek a. városi jogú területi párt- végrehaj tóbizottság. — Az elmúlt évre az volt a jel­lemző, hogy a külföldi, helyszíni szerelési munkák révén jutott a gyár a dollárbevétel nagyobb há­nyadához, míg a berendezésgyár­tás bizonyos mértékig háttérbe szorult. Az idén változik a kép: a tavalyinál lényegesen több export­megrendelésünk van kuvaiti, egyiptomi, görög, algériai éá oszt­rák cégektől. Kunszentmiklóson 1984-ben várhatóan 52 millió fo­rint értékű tőkés exportot kell tel­jesítenünk. A gyáregység eddigi legtöbb dollárexportját 1982-ben értük el: akkor forintra átszámít­va 42 millió árbevételhez jutot­tunk ... Ami pedig a helyszíni szerelést illeti, -nos abból is kivették, ki­veszik részüket a kunszentmikló­si szakemberek. Tavaly tizenkét szerelő dolgozott 3—6 hónapig Irakban, illetve Kuvaitban. Je­lenleg hárman /végeznek munkát külföldön, s az év folyamán újabb hat—nyolc szakember utazik majd Algériába és Kuvaitba. A külföldi gondos, pontos mun­kavégzés egyben a további meg­rendelések elnyerésének biztosí­téka is. Természetes tehát, hogy a leginkább hozzáértőket küldik ki, akiknek hiányát bizony meg­érzi az üzem, a gyáregység. A ter­melésirányítók, a munkát meg­szervezők tevékenységét és. a munkáskollektívát dicséri, hogy a kunszentmiklósi VÁV-gyáregy- ség ennek ellenére 120 millióra teljesítette elmúlt évi 116 milliós tervet. Sitkéi Béla MINŐSÍTETTÉK AZ ÉRDEKKÉPVISELETET Vizsgálat a Bácskai és Dunamelléki TESZÖV-nél A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának el­lenőrzési főosztálya az elmúlt év végén vizsgálta a Bácskai és Duna melléki TESZÖV tevékenységét. Az értékelés célja annak megállapítása volt, hogy a szövetség érdekképviseleti munkájában'megvalósul­nak-e az alapszabályban meghatározott feladatok. Adatgyűjtés végett ‘felkerestek három termelőszö­vetkezetet és véleményt kértek megyei vezető tes­tületektől is. A vizsgált eredményeket összesítették, majd a közelmúltban megvitatták. A TOT főosztá­lya általánosságban megállapította: a szövetség igyekszik jól ellátni feladatát és néhány területen különösen sikeres munkát végez. Külön kiemelte az értékelés a termelési verse­nyeket, a szocialista brigádmozgalmat. A Kiváló szövetkezet kitüntető cím elnyeréséért évenként in­dított nemes vetélkedés előkészítésében, szervezé­sében a szövetség segít a közös gazdaságoknak. A. szövetkezetek aktív dolgozóinak fele szocialista bri­gádtag. Ez az arány az országos átlagot lényegesen meghaladja, egyúttal bizonyítja, hogy á szövetség munkatársai sokat foglalkoznak á mozgalom fej­lesztésével. Az elmúlt években jelentősen javultak a terme- .iőszövetkezeti dolgozók élet- és munkakörülményei. " A TESZÖV körzetéhez tartozó gazdaságok 90 száza­lékában megoldott az üzemi étkeztetés. Több szociá­lis létesítmény épült, nagymértékben javult a mun­kásszállítás. . A gazdaságszervezés korszerűsítését szolgálja, hogy a tefüléti szövetség elnöksége ösztönzi a közös gazdaságokat a számítógépek használatára. A kezde­ményezés eredménye: jelenleg 30 PTK 109'6-os számí­tógép segít a közös gazdaságoknak, 20 számviteli, üzemgazdasági programmal betáplálva. E témában a közgazdaságtudományi egyetemmel együttműkö­dést alakítottak ki. A tapasztalatok értékelésénél jelen volt dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese, aki meg­állapította: a szövetség ott van minden fórumon, szóvá tesz minden olyan gondot, jelenséget,, amely valamennyi szövetkezet érdekét szolgálja. A ké­sőbbiekben felhívta a figyelmet az új termelési módszerek elterjesztesének fontosságára. Szó esett arról is, hogy a szövetkezetek egymás közti, vala­mint a szövetség nemzetközi kapcsolatait jobban ki kell használni az új eljárások, javaslatok megis­merésére. A külföldi kapcsolatok elsősorban a Német De­mokratikus Köztársaság, Csehszlovákia és Jugo­szlávia termelőszövetkezeteivel alakultak ki. Ezek az együttműködések nemcsak a termelési tapaszta­latok cseréjét, hanem a barátság elmélyítését-, is szolgálják. , , Nincs arra mód, hogy1 a területi szövetség szeles körű munkáját és az értékelés során elmondottakat ismertessük. Ide kívánkozik azonban dr. Varga An­talnak, a szövetség titkárának megjegyzése. Esze­rint: a szövetség tevékenységében több száz szövet­kezeti vezető, szakember vállal társadalmi közre­működést. Csak ez a Széles körű összefogás tess» lehetővé, hogy a sokféle bonyolult feladatnak eleget tegyenek A kis létszámú apparátus másképp nem tudná ellátni munkáját. A TOT ellenőrzése a TE­SZÖV munkatársait is önvizsgálatra ösztönözte. Az észrevételek, rhunkájuk minősítése segítséget adnak további tevékenységükhöz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom