Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-21 / 68. szám
4 0 PETŐFI NÉPE » 1984. március 21. Kőolaj- és földgázkutak Beszélgetés Trombitás Sándorral, a KFV vezérigazgatójával a Kiskunságban A kőolaj fontosságát tni sem érzékelteti jobban, mint ha a hetvenes években bekövetkezett árrobbanás-sorozatra emlékeztetünk, amely ,.megrázta" a világ- gazdaságot. A veszteségeket elszenvedők táborába tartozott hazánk is. Sürgető feladattá vált az egész népgazdaságot átfogó, távlatosan kidolgozott takarékossági program végrehajtásának megkezdése mellett a saját szénhidrogénkincs gyorsított feltárása is. Ez időszak egybeesik a Duna—Tisza köze gazdaságtörténetének új fejezetével: az utóbbi évtizedben Bács-Kiskun növekvő mértékben járul hozzá az ország kőolaj- és földgáz- tei meló séhez. — Mekkora szerep jut a hazai szénhidrogén-termelésben a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalatnak? — kérdezem Trombitás István vezérigazgatótól. — Mi végezzük a hazai fúrások egyharmadát, s hozzuk fejszínre az országban évente bányászott kétmillió tonna kőolaj egynegyedét, illetve a földgáz hatodrészét. Tavaly csaknem négy- milliárd forinttal járultunk hozzá a nemzeti jövedelemhez. Munkánk a kutatás, feltárás és kitermelés mozzanataiból, valamint az ezekhez szükséges beruházási, karbantartási és egyéb kiszolgálási feladatok végzéséből tevődik össze. ' A Dunántúlon Zala, Somogy és Győr-Sopron megyében, az Alföldön pedig a Duna—Tisza közén dolgozunk jelenleg. — Tavaly sikerült megvalósítani terveiket? — A népgazdaság által elénk állított feladatokat megoldottuk. A fúrási métertervünket 102 százalékra teljesítettük. Az előirányzott 490 ezernél 3 ezer 600 , tonnával több kőolajat termeltünk ki. A földgáz- és gázkon- denzátum-termelésünk kevesebb volt a tervezettnél, de ez a kisebb belföldi igénnyel függ ösz- sze.' Határidőre befejeztük tavaly a több mint 1,5 milliárd forintos kiskunhalasi beruházást, bár igen sok anyag-, eszköz- és műszerhiány nehezítette ezt a munkát, miként a termelést is. — Milyen eredménnyel dolgozott a Kiskunsági Üzem kollektívája? '— Általában derekasan helytálltak. A bonyolult és feszített fúrási tervüket túlteljesítették, sok váratlan termelési problémával sikeresen megbirkóztak, s megvalósították a csaknem 300 ezer tonnás kőolaj termelési tervüket. Fegyelmezett munkával mindenkor kielégítették a gázigényeket és dicséretes módon vettek részt a beruházásban is. — Nem várt teendőket említett ... — A kőolaj termelési terv teljesítéséhez például az eredeti időpontnál hamarabb kellett új területeken megkezdeni a kitermelést. A kutatási-fúrási feladatok elvégzését a korábbiaknál bonyolultabb földtani szerkezetek nehezítették. — Befolyásolták ezek a tényezők a gazdaságosságot? — Sajnos, ráfordításaink a tervezettnél többre rúgtak, amiben az objektív tényezőkön kívül a gazdálkodás gyengeségei is közrejátszottak. Egyrészt a munka importigényessége, másrészt ] az egyre nehezebben fúrható kőzetek miatt a fajlagos költségek je_ lentősen megnövekedtek. Azonban az általunk felszínre hozott fekete arany így is sokkal olcsóbb az importnál. Folyamatosan vizsgáljuk a kutatás-feltárás és a termelés önköltségének csökkentési vagy legalábbis szinten- tártási lehetőségeit. — Gazdagok a vállalati szénhidrogénmezők? — A kitermelhető készleteket tekintve különbséget kell tenni a kőolajtárolók és a földgázmezők között. Az előbbiek sorában a már letermelt és kevésbé kiaknázott mezők, s‘ a köztük levő átmenetek egyaránt megtalálhatók. Sajnos, az utóbbi időben kisebb kiterjedésű' és viszonylag kis készletű tárolókat találunk. Feladatunk egyrészt, hogy az ismert mezőkből az olaj minél nagyobb hányadát kitermeljük, másodla- gos-harmadlagos eljárásokat is alkalmazva, másrészt a készletek növelése kutatások révén, új mezők felfedezésével. Ez a földgázra is vonatkozik, amelyből viszonylag jobbak a készletadottságok. — Az ismerteken kívül van- nak-e még olajat, gázt rejtő területek Bács-Kiskunban? — A tájegység kutatása meglehetősen előrehaladt. Ezt a megtalált mezők is bizonyítják. A felszíni geofizikai (szeizmikus) módszerekkel felmért és fúrásokkal kutatott területek száma is nőtt az utóbbi tíz évben. A továbbiakban a legígéretesebbnek tűnik a Szánk—Kiskunhalas és az országhatár közé eső rész. Reményekre jogosít a Kecskemét— Kunszállás—Bugac vonaltól a Tiszáig terjedő terület is. —Merre ■'■kátátnak a közeljövőben? — Kiskunhalas, Mélykút—Jánoshalma térsége, Bácsszent- györgy környéke, Orgovány—Páhi területe, majd a Kiskunfélegyháza—Alpár—Kecskemét—Dél névvel jelölt térség következik. Ti- szaalpár határában a szeizmikus előkutatások újabb szakasza után az idén megkezdjük a fúrásos kutatást. Itt kettős célunk van: egy kisebb mélységű, mintegy 3500 méteres fúrással a miocénrétegeket kell feltárnunk a nyomás, a hőmérséklet és a tároló- tulajdonságok megismerése érdekében. Az év végén egy másik mélyfúrást is kell ott kezdenünk, amelynél már az alaphegység elérése lesz a feladat, és fontos információkat kell nyernünk későbbi, esetleg hosszabb kutatási folyamát megtervezéséhez. Az elérendő mélység 4500 méter. Van-e, és mekkora kincs rejtőzik itt, vagy ott, azt csak a fúrásokkal lehet kideríteni. — Olykor víz, termálvíz buzog elő a fúrás nyomán. A hasznosítása Bács-Kiskunban úgyszólván el sem kezdődött. — Mi ehhez eddig is adtunk szaktanácsokat és végeztünk vizsgálatokat, kútmunkálatokat. Gazdasági munkaközösségünk révén még inkább partnerekké válhatunk a meddő kutak termál- kúttá alakításában. A megyei tanács felhívása után huszonkét településről, illetve hivataltól, s nyolc mezőgazdasági nagyüzemtől érdeklődtek nálunk. Jelen pillanatban arról számolhatunk be, hogy Halasén és Kiskunmajsán már termel hévízkút, 1 rövidesen Szánkon is kialakítunk egyet. — Immár Bács-Kiskun adja a vállalati kőolaj- és földgáztermelés döntő részét. A nyereségből is ilyen, megszolgált arányban részesülnek a Duna—Tisza közi települések, közösségek? — Ismeretes, hogy a vállalati nyereség hasznosítása, felosztása meghatározott állami rendeletek alapján történik mindenütt, így nálunk is. Minden vonatkozásban ezek szerint járunk el. Dolgozóink érdekeinek, családjaik minél emberibb életkörülményeinek segítését, más vállalatokhoz hasonlóan, mi is feladatunknak tartjuk. Azokon a kiskunsági településeken, ahol dolgozóink élnek, jól érzik magukat, jó az összhang közöttük és a többi városi és községi lakos közt. Egyéb tekintetben az olajbányászat jelenlétének bizonyítékai önmagukért beszél- nek. — Erre az évre mik a főbb terheik? , . . — ötszázezer tonna kőolaj és mintegy egymilliárd köbméter földgáz*' kitermelése, száztízezer méter mélyfúrás, ezek a fő naturális előirányzataink. Ez évben felkészülünk a nagylengyeli mező másodlagos művelésének beruházására, amihez világbanki hitelt is veszünk fel. Emelnünk kell a gazdálkodás színvonalát, a szemlélet és a módszerek további korszerűsítésével. Fejlesztjük a vállalat központi és üzemi szervezetei iközötti együttműködést és az érdekeltségi rendszerünket. A szervezés és a vezetés színvonalának emelése különösen fontos feladat a hatékonyság javításában. Erre programot dolgoztunk ki tavaly. Bízom abban, hogy az eddig mindig kiemelkedő szerepet betöltő szocialista munkaverseny az idén is hathatósan segíti elképzeléseink megvalósítását. Természetesen céljaink elérésénél minden üzemünkben — Bács- Kiskunban is — sokat jelent számunkra a megyei, városi, községi párt-, tanácsi és társadalmi szervek támogatása, amire ebben az évben is számítunk. A. Tóth Sándor MAD4RASLTAPASZTALATOK W A tsz belépett áz iparszeru sertcs- tenyésztcsi rendszerbe, az ISV-bc. melynek segítségével korszerűsítették telepüket és növelték a hízó- kibocsátást. Sikerült a kísérlet első éve A madarasi Béke Termelő- szövetkezet tavalyi tervét a több évtizedes szokásoktól eltérően készítette. Az 1982. év második felében már megkezdték a termelési szerkezet átalakítását, és az elmúlt esztendőben január elsejétől önelszámoló egységeket alakítottak ki. Ezek létrehozásával egyidejűleg pályázatot nyújtottak be a Pénzügyminisztérium mezőgazdasági • főosztályához az úgynevezett nagyüzemi keresetadóztatási kísérleti forrna bevezetésére. A feltételeknek megfeleltek és engedélyt kaptak az említett érdekeltségi módszer 3 évre történő alkalmazására. A termelési egységek elkészítették költség-, hozam- és eredménytervüket, amelyek együttesen alkották a közös gazdaság termelési tervét. Az első kísérleti; évet eredményesen zárták. A termelési érték 10 százalékkal, a nyereség ugyancsak ennyivel emelkedett, a létszámcsökkenés ellenére. Bartos József elnök: 1— A kötelező levonások után maradt központi és az ágazati nyereség 50 százalékát bérarányosán osztották fel, a másik felét differenciáltan, a végzett munkának megfelelően. Véleményük szerint a felosztást felelősségteljesen végezték az egységekben. Mundweil. József főkönyvelő: — Ügy ítéljük meg, hogy a tavalyi eredményeinkhez hozzájárult az új keresetszabályozás. Az önelszámoló- egységek ésszerű létszámgazdálkodást folytattak, vezetőik döntéseiknél- az eredmé-. nyesebb gazdálkodást tartották szem előtt. Minden lehetőséget megragadtak a költségek .'csökkentésére, a takarékossági program végrehajtására. Nevezetesen az itatásos borjúnevelésnál csökkentették a tejpor felhasználását, ésszerűbben szervezték meg á belső szállításokat, az epí- tőbrigád a tervezettnél több munkát vállalt. A szövetkezet elnöke fhozzáts- szi: — Sikerült egyetértésre jutni a tagokkal. Áz első esztendő ulán bátran elmondhatjuk, hogy jó a hangulat. Egyébként is mindent megvitatunk a demokratikus fórumokon. Tagságunk megértéssel fogadja gondjainkat já.. Nagy segítséget jelentett például, hogy a gabonaprogram végrehajtása érdekében meghirdetett tagi termelésfejlesztési hozzájárulás * megközelítette I Ujj millió forintot. Az ösz- szegből gápet\ vásároltunk, valamint a forgóalap kiegészítését segítettük.' A termelőszövetkezet éves terve az idén is áz Önelszámoló egységek termelési előirányzataira épült ugyanúgy, mint az elmúlt évben. Minden részleg megkapta a tervfeladatát, érdekük, hogy ne lépjék' , túl a bérezési szintet, elérjék a tervezett nyereséget, mert a kereset és a jutalom a gazdálkodás eredményétől függ. K. S. SAJTOPOSTA Több, mint meglepő! Nőnapi meglepetés helyett meglepődés — címmel írt levelet egy olvasónk (névvel és címmel). Az írást közöljük, mért a „nőnapi aktualitása” mellett még van más is, amin érdemes elgondolkodni! Sőt, .reméljük az érintettek a megfelelő tanulságot is levonják belőle. „Már hosszú évek óta szokás, hogy I férfiak a nemzetközi nőnap alkalmából- a hölgyeket virággal vagy más aprósággal köszöntik. Vállalatunknál is így történt mindmáig. Most viszont az «ünnep» előtt pár nappal közölték, hogy az idén csak a szakszervezeti tagok vehetnek részt az ünnepségen. Holott a férfiaktól a harminc forintot — ha szakszervezeti tag, ha nem — egyaránt beszedték, mondván, hogy e csekély összeget mindenki kibírja. Ezen nem is* volt vita. Ezután felkerestem a főbizalmit, és megkérdeztem, hogy a nyugdíjasokat is meghívják-e az ünnepségre. Természetes —: mondta —V ha szak- szervezeti tag. Február 29-i Sajtóposta rovatunkban tolmácsoltuk a szabadszállási Nefelejcs utcaiak gondját, azt, hogy hónapok óta hiába várnak a vízbekötésre, mert a hálózatépítési munka befejezéséhez szükséges anyagokat késedelmesen szállítja a helyszínre a kivitelező. Emiatt olvasóink — zömmel kisgyermekes családok — nap mint nap kénytelenek az egészséges, vezetékes vizet az otthonaiktól távoli közkútról hordani. Március 14-én viszont arról számoltunk be e hasábokon, hogy már a cikk megjelenésének ■ napján megérkeztek a várva várt .összekötő idomok, melyeket gyorsan helyére tettek a szerelők. Az utcában lakóknak nem sikerült megállapítaniuk, kinek köszönjék meg az intézkedést. Ez ügyben megkaptuk az illetékes válaszát is. A szerkesztőségünkhöz címzett -levelében többi között az alábbiakat írta az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat igazgatója, Ben- kó Zoltán: Mivel a nagyközségi fogyasztók vízellátási igényének kielégítése már korábban sem volt megfelelő, elengedhetetlenül szükségesnek bizonyult az új vízbázis megteremtése. Ennek Ezt itthon édesanyáimnál közöltem, gki szintén \ vállalatunk nyugdíjasa, s már hetekkel előbb készült, hogy találkozhasson régi munkatársaival. Neki nem mondta senki, hogy továbbra is szakszervezeti tag maradhat, nem is fizette a díjat, -így meghívót sem kapott. A főbizalmi közölte továbbá. hogy minderre azért ■Van szükség, hogy mindenki szak- szervezeti tag legyen. Van olyan üzemegység is — mondta —*, ahol csak azok 4captak órabéremelést, akik tagjai a szakszervezetnek. Ezek szerint most már nem is kell: jól dolgoznunk, csak «belépni», s már majdnem biztosak is lehetünk a jobb megélhetési körülményekben?! A vállalatok országszerte segítik különböző rendezvényekkel, összejövetelekkel a nyugdíjasok megérdemelt pihenését. Azt nem értem1 viszont, hogy ha már a szak- szervezet nem hívta meg őket, akkor a vállalat miért nem tett valamit? ...” érdekében gazdasági megállapodást kötöttünk a tanáccsal, következésképp párhuzamosan kezdődött meg két beruházás Sza- baduzálláson, a kútépítés, valamint a hálózatbővítés. A kút üzembe helyezésére tavaly nyáron került sor, s csak utá- ■ na> kezdhettünk hozzá az összesen körülbelül két kilométernyi vezeték kiépítéséhez, mely programba tartozott a Nefelejcs utcai szakasz földbe fektetése is. Bár örömmel vettük a lakók társadalmi segítségét, a nagyon hideg időjárás miatt nem végezhették ember eink ' d munkájukat o* kívánt > ütemben. Erre csak ráadás volt, hogy a vezetékszakaszt összekötő szerelvények beszerzése is akadozott, melyeket egyedileg kellett legyártatnunk, szintúgy a csatlakozó műtárgyakat. Mindezeket követőén végezhettük csak el a bekötést február végén. A KÖJÁL által ellenőrzött vízminta alkalmasságától függően csatlakozhatnak moif már a fogyasztók — egyéni megrendelés alapján — a helyi vízvezeték-rendszerhez. Sajnáljuk, * hogy . vállalatunk valamelyik illetéktelen dolgozója téves információt adott Olvasóiknak, ami a jövőben úgy kerülhető el, ha panaszaikkal az ügyfél- szolgálati irodánkat, a központi üzemeltetési osztályt, vagy a vezetőket keresik meg. Még egyszer a felvásárlásról Legelőször négy hónappal ezelőtt közöltük Sajtóposta rovatunkban, hogy a Bugacon lakó Radóczi Antalnénak meggyűlt a baja a hizlalási ék értékesítési szerződése miatt, amit jobb híján szóban kötött meg a helyi Aranykalász Szakszövetkezettel. Ennek alapján háromszor is felajánlotta a meghizlalt szarvasmarháját az átvevőnek, aki mindig elzárkózott a felvásárlás elől. Legutóbb arra hivatkozott, hogy kevés a hely "a teherautón. Olvasónk ezek után igénytelen volt tovább gondozni, etetni az állatot, s ehhez borsos áron — tehát jelentős többlet- kiadás révén — szerezhette csak be a takarmányt. December végén megkaptuk, majd tolmácsoltunk e hasábokon a megyei állatforgalmi és húsipari vállalatlválaszát, amely tudatta: a vágómarhát végül is az újságcikk után Vette át a felvásárló, akit felelősség terhel az esetért, mert több szerződéses állat elfuvarozá- sát ígérte, mint ahány férőhely rendelkezésre állt a szállító járművön. Mindehhez hozzáfűztük: ha a, jövőben sem foglalják írásba a szövetkezet, valamint a szerződő fél kötelezettségeit, jogait, félő, hogy máskor is előfordulhat hasonló kellemetlenség. Nos, az utóbbi megjegyzésünk nem volt hiábavaló, bizonyság rá a már említett húsipari cég szerkesztőségünkhöz küldött újabb levele, melyből a következőkre derült fény: Az illetékesek ismételten naDi- rendre tűzték az ügyet, s ennek során jegyzőkönyvbe vették a panaszos és az érintett szövetkezeti megbízott szavait. Olvasónk továbbra is határozottan kifogásolta az átadás körüli több hónapos huzavonát, míg a felvásárló azt állította: a vágómarha korábbi súlya kisebb volt az előírtnál, tehát ezért hiúsult meg az átvétel pár alkalommal, -y Hogy az ellentétes vélemények közül melyik a reálisabb, utólag már kideríthetetlen, s ebben a dologban a jegyzőkönyvezők sem ju- '‘tótták egyértelmű álláspontba. Rájöttek ‘azonban arra, hogy a megállapodás írásba foglalása és tartalmának részletes megbeszélése elejét vehette volna a hizlalás, valamint az átvétel körüli félreértésnek, vitának, csalódásnak, amit a gazdaság ilyen feladatot ellátó dolgozóinak felületes munkája idézett elő. A történteken okulva a szakszövetkezet elnöke figyelmeztetésben részesítette a mulasztókat, s elrendelte : ezentúl írásban kössék meg a hizlalási szerződéseket a kistermelőkkel, az elszállítást pedig gondosan megszervezve bonyolit- sák le. Az érdemi intézkedést ezúton köszönjük — a környékbeli állattartók nevében is! Intézkedett a vízmű □ □ □ KÉRDEZZEN — FELELÜNK □ □ □ Kiket illet meg a bérleti díj? Komoly nézeteltérés támadt nemrégen Kiskunfélegyházán, az Asztalos János u. 11. szám alatti társasház lakói körében. Az történt, hogy 14 család elhatározta, lemond a lépcsőházi közös helyiség igénybevételéről, s azt műhely céljára bérbe adja. Az ügylet annak rendje- módja szerint bonyolódott, a bérleti díj hovatartozása körüli vélemény-eltérések azonban ma sincsenek szűnőben. Egyesek szerint az egész közösségé az összeg, mások úgy vélik, csak a közvetlenül érintett lakók rendelkezhetnek vele. Olvasóink tőlünk kérdezik: 'hivatalosan kiket illet meg e bérleti díj? A társasházról szóló 1977. évi m számú törvényerejű rendelet, valamint a végrehajtására kiadott egyéb jo&szabályok értelmében a lakókból verbuválódott közgyűlésnek van joga dönteni a közös tulajdonú épületrészek (helyiségek) birtokbaadásáról, hasznosításáról. A szükség szerint, de évente legalább egyszer kötelező jelleggel megtartandó tanácskozáson — ahol a tulajdonosok kétharmadának kell jelen lennie — határozhat a közösség a bérleti feltételekről, s a díjösszegről. (Megjegyezzük: a határozatképtelenség miatt újra összehívott közgyűlés a résztvevők tulajdonosi arányától függetlenül foglalkozhat érdemben minden üggyel. E fórum egyébként a közös képviselő akarata ellenére is összeülhet, ha azt kívánja a tulajdonosok egyharmada.) Az előzőekből következik, hogy az önök által bérbeadott j|l|||l ség utá^i bevétel sem csupán a lépcsőházbeliek pénztárcáját, hanem az egész lakóközösség bevételét gyarapítja, feltéve, ha minderről határozat született. Mert természetesen elképzélhető olyan lakóközösségi megállapodás is, miszerint a közös használatú helyiség bérbeadásából származó összegét például a lépcsőház festésére, nagytakarítására, vagy az ottani egyéb munkák végzésére fordíthatják a közvetlenül érdekelt családok. Elmondjuk még, hogy az ezzel kapcsolatos vitában jogorvoslatot lehet kérni a bíróságtól. Mi helyezhető el a szélvédőn? Bár még nem ritka a fagypont körüli hőmérséklet, a márciusi napfény egyre több embert vonz a szabadba. És az utakra, ahol már találkozni lehet a hónapokig garázsban, vagy éppen ponyva alatt pihentetett autókkal. Gazdáik „bejáratják” őket, például úgy, hogy egyesek a lassú tempóról hirtelen átváltanak gyorsra, sőt a száguldásra. Olvasóink — közöttük a tiszakécskei Harmath Judit, a bócsai Nagy János és a jász- szentlászlói Kokainé — nemcsak erre figyeltek fel, de a különféle színes papiroskákkal szinte teleaggatott szélvédő üvegekre is. Ügy vélik, 'a sok-sok díszítés már zavarja a tiszta látást is, ami veszélyeztetheti a közlekedés biztonságát. Kérdik: mikor sért szabályt az így közlekedő vezető? A szabály igen régi, miszerint tilos elhelyezni a motoros jármű szélvédőjén, illetve amögött feliratot, ábrát, jelzést! Mindezt most megerősítette a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeit biztosító új — 3 1984. (Jj 29.) számú — közlekedési miniszteri rendelet, mely február óta van hatályban. Ezzel kapcsolatosan tudni kell, hogy a műszaki alkalmas-- ságot igazoió különféle színű ko- rongocskát, lehet csupári rögzíteni az első szélvédő jobb alsó részén. Ugyanitt tapasztható az üvegre a körzeti l orvos járművén — egészségi hatósági engedély alapján — a kör alakú fehér alapon vöröskeresztet, ábrázoló jelzés, Külpn/ említjük meg, hogy a „H” betű, az államjelzés még a hátsó szélvédőn sem helyezhető el, azt csak a gépkocsi zománcozott felületére lehet tenni. Szerkeszti Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. CIKKÜNK NYOMÁN
