Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-18 / 66. szám
1984. március 18. • PETŐFI NEPE • t FELADAT A TERMELŐ MUNKA SEGÍTÉSE Választás a KISZ-alapszervezetekben Ezekben a hetekben adnak számot a Kommunista Ifjúsági Szövetség alapszervezetei éves tevékenységükről, a gazdasági munka segítéséről, az akció-program végrehajtásáról. E számvetéseket megelőzték a közös párt- és KISZ alapszervezeti vezetőségi ülések, ahol nemcsak megvitatták az ifjú kommunisták helytállását, mozgósító, szervező munkáját, de minősítették a KISZ párttaggá nevelő tevékenységét, s meghatározták azokat a főbb tennivalókat is, amelyek a fiatalok előtt állnak. Két ilyen véleményt, két pártalapszervezet vezetőségének értékelését adjuk közre. A vállalatnál A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat I. pártalapszervezeté- nek titkára, Marssá Tiborné ezeket mondta: — Két KISZ-alapszervszet tartozik hatáskörünkbe, .közülük a Katona József nevét viselő 35 tagú alapszervezetről szeretnék beszélni. A termelésben, a hűtő- és csomagolóműhelyben dolgoznak. Akcióprogramjuk elkészítésekor fő feladatuknak a termelő tevékenység segítését tűzték ki célul. Ezen belül is; hogyan vesznek részt a munkában, miképpen tartják be a " technológiai fegyelmet, milyen az anyagkihozatal, hogyan csökkentik a költségeket. Elmondhatom, vállalásaikat jól teljesítették, amelyet 'bizonyít a gyár tervének sikeres teljesítése. Részt vettek a kommunista szombatokon, sőt, ha kellett, túlóráztak is. A politikai 'tevékenység megítélése már nem ilyen egyértelmű. Igaz, a múlt évben egy fiatalt ajánlottak a pártba, ez évben már öt- jelöltjük van, de a KISZ- építcmunka nem ment megfelelően. Az okát a nagy fluktuációban, s a KISZ-isták „elöregedésében" látják. A valóság, hogy sok a 35 éven felüli jíISZ-tag, s ebben az 'alapszervezetben a fiatalok 80 százaléka tagja a pártnak. — Nálunk már megtörtént az alapszervezet titkárának újjává- lasztása. Czékmány Jánosné személyében egy aktív, tapasztalt ifjúsági vezetőit találtunk. A párt- alapszervezet javasolta, vegyék be az akcióprogramba a • következőket r mérjék fel a termelésben dolgozó. 30 éven aluli fiatalok helyzetét, kérjenek tőlük véleményt a KISZ munkájáról, fejtsenek ki kellő propagandát a vonzóbb ifjúsági munka megteremtéséről. Reméljük, a KlSZ.fiata- lok és az ott dolgozó kommunisták ebben a munkában is elérik a kívárit szintet úgy, mint a termelésben. A kutatóintézetben Dr. Vidéki László, a Zöldség- termesztési Kutató Intézet párt- alapszervezetének titkára; — Intézetünk KlSZ-szerveze- tének munkáját mind a pántveze- tőség, mind a gazdasági vezetők jónak ítélik és elismerik. A KISZ-alapszervezet lelkes vezetői a lehetőségeinknek megfelelő, tartalmas akcióprogramot dolgoztak ki és hajtottak végre. Az alapszervezet 'taglétszáma 30, amely nem magas, de nem tartjuk indokoltnak a mindenáron való tagfelvételt. Egyetértünk a KISZ álláspontjával: csak olyan KISZ- tagokra van szükség, akik eleget tudnak tenni a követelményeknek, s ennek érdekében dolgoznak is. A KISZ-alapszervezet- jól látja el érdekvédelmi kötelezettségét. A különböző demokrátikus fórumokon szószólói az intézet mintegy 104, harmincöt év alatti fiatalságának. Aktív munkakapcsolatot alakítottak ki iskolákkal és más intézményekkel, amelyekkel közös rendezvényeket tartanak. — A fiatalok az előre elkészített akcióprogram szerint, tervszerűen dolgoznak. Ez mentes a látványosságoktól, a kampányszerűségtől. Arra kértük a KlSZ-ve- zetőséget, hogy agitációs és propagandamunkájukat olyan színvonalon végezzék, mint a szakmai, kulturális és közösségi tevékenységüket. A választás nálunk is megtörtént, és a fiatalok ismét Bujdosó Anikót választották meg. Két különböző munkahely, s mégis egybecsengő vélemény. A kommunisták a pártalapszerveze- tek vezetőségei elismerik a jó, a hasznos, a lelkes, fiatalos munkát, s együtt örülnek a KISZ-isták sikereinek. S nagyon helyesen, segítő szándékkal fedik fel a hiányosságokat, tanácsolnak, önzetlenül bátorítanak. Mindezt természetesen azért teszik, hogy ifjúságunk eszmeileg, politikailag a szocializmusba vetett hittel dolgozzon, tegye a dolgát, tanuljon, szórakozzon. Gémes Gábor A hitlerista megszállás Negyven éve már, hogy az ország lakossága német tankok lánctalpainak csikorgására ébredt. A Magyarországot megszálló hitlerista csapatokkal együtt érkező Gestapo-alakulatok azonnal megkezdték az ellenzéki politikusok és az árulónak tartott kormánytisztviselők letartóztatását. Túszokat szedtek a gazdag zsidók közül, ellenőrzés alá vették a telefonvonalakat, a városokból kivezető utakat és vasutakat. A magyar kormány az aktív ellenállásra nem volt felkészülve, a társadalom pedig még kezdetleges fokon sem volt erre megszervezve. Évtizedek múltán sem lehet ezt keserűség nélkül leírni. Különösen, ha ma már tudjuk: a német vezetésben is sokan szerettek volna politikai megoldást találni Magyarország teljes alárendelésére, mert megszállás esetén komoly ellenállásra számítottak. A Német Biztonsági Hivatal még nyolc nappal a megszállás előtt is olyan memorandumot készített Hitler számára, amely a „magyar probléma” katonai megoldása ellen így érvelt: „A magyarok évszázados tapasztalattal rendelkeznek a nemzeti ellenállás megszervezésében... A magyar embertartalékoknak a német hadviselés számára való bevonásáról ilyen körülmények között szó sem lehet. Viszont az általunk megszállt területen vég nélküli gerilla- háború bontakozik ki." Ez a memorandum fontos szerepet játszott abban, hogy Hitler végül is a megszállást politikai megoldással kombinálta és a másnapi, március 12-i hadműveleti parancsában célját így határozta meg: „Német csapatok vonulnak be Magyarországra, és az országot ideiglenesen meg. szállják". így is történt. Horthy a helyén maradt, s néhány napos huza-vona után rábírták a Sztójay-kormány kinevezésére. A magyar államapparátus. német ellenőrzéssel tovább működött. A magyar hadsereget nem oszlatták fel, hanem fokozott mértékben bevetették a keleti fronton. A német hadosztályok bevonulását a bolsepizmus elleni közös harcból következő „fegyverbarátságnak” igyekeztek feltüntetni. Szükségszerűen vetődik fel a kérdés: miért érte ily váratlanul az országot a német megszállás. A kormányzat vezetői ugyanis már hosszú ideje folytattak titkos tárgyalásokat az angolszász hatalmakkal, sőt 1943 nyarán a feltétel nélküli kapitulációt is felajánlották, de azzal indokolták tétlenségüket e kapituláció előkészítésében, hogy egy aktívabb németellenes politika Magyarország megszállásához vezetne. Kállay Miklós miniszterelnök a nem-cselekvést a megszállástól való félelemmel indokolta, és alig tett valami érdemlegeset a németektől való elszakadásra. A Kállay-kormány fő belpolitikai céljának azt tekintette, hogy biztosítsa a rendszer átmentését, garantálja a „rend” fenntartását, amíg „más tényező nem jelentkezik". Ami a magyarországi közhangulatot illeti, 1943 végén, 1944 elején eléggé általános volt az a meggyőződés, hogy a háborúnak rövidesen vége lesz, s kis ügyességgel nagyobb baj nélkül be lehet várni a szövetséges hadseregék megérkezését. Más kérdés az, hogy ha a Kállay-kormány nem is hitt a német megszállás közeli megvalósításában, miért nem tett legalább előkészületeket a szövetséges haderő majdani fogadására, amit pedig ígért az angoloknak. Ehhez legalább két feltételt kellett volna biztosítania: a hadsereg vezetésének átszervezését és a szervezeti kapcsolatot a demokratikus, antifasiszta magyar erőkkel. Egyik feltétel sem valósult meg. A hadsereggel kapcsolatban elég talán az angol kormánynak küldött hivatalos üzenetbe foglalt beismerésre utalni: „A magyar kormány kénytelen teljes őszinteséggel rámutatni, hogy a magyar hadsereg nem tartott lé. pést a közvélemény politikai fejlődésével.” A demokratikus, baloldali ellenzéket ugyanakkor mély szakadék választotta el a tisztikarnak és az államhivatalnoki karnak döntő többségétől, azoktól, akiknek a döntési jog a kezükben volt. Mindezek után az a kérdés is felmerül: miért rendelte el Hitler Magyarország megszállását, s miért éppen március harmadik hetében következett az be. Ma már elegendő bizonyítékunk van arra, hogy Hitler egy váratlan angol inváziótól, s ennek következtében Magyarország átállásától tartott. Ezt a hie. delmet nemcsak a Kállay-kormány általános politikájára alapozta, hanem arra is, hogy Horthy február 12-én levélben kérte tőle a keleti fronton harcoló magyar haderő hazatérésének engedélyezését. Arról is információk jutottak el hozzá, hogy a ma. gyarok március közepére angol és amerikai légi missziót várnak. (Az amerikai március 17-én meg is érkezett, az angolt — amelyet március 23-a körül vártak — a megszállás miatt már nem tudták fogadni.) Ezek csak néhány tagú katonai delegációt jelentettek ugyan, de a velük kapcsolatos híresztelésekben már a Dunántúlon rövidesen leszálló hadosztályokról volt szó, mint ahogy azt Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter a háborús főbűnösök perében egyik kihallgatásán el is mondta. így érthető, hogy Hitler miért nem akart várni, miért tartotta a szakemberek által eredetileg március végére tervezett akciót túl későinek, s miért döntött március 19-e mellett. Mindenesetre Európa nem semleges országai közül Magyarország volt az egyetlen, ahol 1944 elején nem tartózkodtak német csapatok. Hitler számára ilyen körülmények között a kockázat túl nagy volt, s 1944. március 19-én a megszállás bekövetkezett. Juhász Gyula Import helyett export • A Bajai Vas- és Fémipari Szövetkezet egyedül gyártja az országban a képen látható csörlő- berendezést, amelyből az idén 12 millió torint értékűt adnak el a hazai vásárlóknak. • Papírszerű műanyag fólia készül a soltvadker- ti Szőlőskert Szakszövetkezet melléküzemében. Ilyen fóliát sem kell már importálni. Elsősorban az édes- és sütőipari vállalatok igénylik {jobbra) » • Sarok-köszörű pneumatikus gép készül a Kismotor- és Gépgyár bajai gyárában, amelyet korábban Franciaországból importáltak, az idén pedig ennek és egyéb pneumatikus kisgép alkatrészének exportja is megkezdődött, (lent) • Az NSZK-ból szerezték be korábban a HIL- TI építőipari gépcsaládboz tartozó, különleges szilárdságú betonvésőt. Ma már nemcsak gyártja a Kéziszerszámgyár kecskeméti reszelőgyára, hanem évente hatvanezer darabot exportál is belőle nyugat-német megrendelőnek. •A lajosmizsei Almavirág Szakszövetkezet melléküzemében készül az alufólia kupak, amelyeket a borok palackozása után helyeznek az üvegre. (balra) • A kecskeméti Alumíniumipari Szövetkezet osztrák li- cencet vásárolt, amelynek alapján 3, 4 és 5 lépcsős létrákat gyártanak. • A Remix-gyár tiszakécskei telepén professzionális poten- ciómétereket készítenek. Hasonlókat régebben a hazai elektronikai gyárak külföldről vásároltak. (Pásztor Zoltán felvételei)
