Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-01 / 51. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 5Í. szám Ára 1 1)40 Ft 1984. március 1. csütörtök Tanácskozott a KISZ KB Tegnap budapesti székhazában összeült a KISZ Központi Bizottsága. A testület tagjai Kovács. Jenőnek, a KISZ KB titkárának előterjesztése alapján javaslatot vitattak meg az ifjúsági szövetség ideológiai munkájának javításával összefüggő időszerű feladatokról. A Központi Bizottság a napirendnek! megfelelően megvitatta a környezetvédelemben, a környezeti kultúra fejlesztésében a KISZ-re háruló feladatokat, majd költségvetési és személyi kérdésekben döntött. Dr. Korom Mihály látogatása Tegnap Kecskemétre látogatott dr. Korom Mihály, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Kíséretében volt Papp Dezső vezérőrnagy, az MSZMP Néphadseregi Bizottságának első titkára és Stock János altábornagy, a Magyar Néphadsereg légvédelmi és repülő parancsnoka. A megyei pártbizottság székházában a vendégeket Ro- mány Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke fogadta. • Dr. Korom Mihály elismerését fejezi ki a kötelék-műrepülést végrehajtó pilótáknak. A vendégek a megye vezetőinek és dr. Kőrös Gáspárnak, a kecskeméti városi pártbizottság első titkárának társaságában az egyik vadászrepülő alakulásihoz látogattak, ahol Schadl György ezredes adott tájékoztatást az egység feladatairól, a katonák élet- és munkakörülményeiről. Ezt követően számos kérdésre kért részletes felvilágosítást dr. Korom Mihály. A Központi Bizottság titkára nagy tetszéssel szemlélte meg a harci repülőgéppel végrehajtott, bonyolult műrepülési gyakorlatot és a kötelékrepülést, amelyet az alakulat pilótái mutatták be. A kora délutáni órákban a Központi Bizottság titkára aktívaértekezleten találkozott a repülőegység tisztikarával, illetve a megyében állomásozó fegyveres, erők és testületek parancsnokaival, partpolitikai szerveinek vezetőivel. Az aktívaértekezleten dr. Korom Mihály bevezetésként a következőket mondta:. „Nagy örömmel tettem eleget az alakulat meghívásának. Megtisztelő kötelességemnek teszek eléget, amikor átadom Kádár János elv- társ személyes üdvözletét az alakulat teljes személyi állományának. Nagy tisztelettel gratulálok a kiképzésben, a harckészültségben elért eredményeikhez. Kívánom, hogy érjenek el hasonló sikereket bonyolult feladataik ellátásában.” Hangsúlyozta: „Népünk nagy bizalmat tanúsít pártunk politikája Iránt. Erre a jövőben is építünk, s úgy őrizzük, mint a szemünk fényét.” A továbbiakban nemzetközi politikai, katonapolitikai, illetve gazdasági kérdésekről szólt, majd kijelentette: célunk a béke megőrzése, társadalmi vívmányaink védelme. Dr. Korom Mihály látogatásának következő állomása a kecskeméti Szalvgy Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthon volt. A Katonái József megyei könyvtár kihelyezett gyermekkönyvtárának megtekintését követően a Magyar Néphadsereg Helyőrségi Művelődési Központjába indultak. Itt Tóth Tibor őrnagy igazgató tájékoztatta a vendégeket az intézmény munkájáról. Dr. Korom Mihály és kísérete az esti órákban visszautazott a fővárosba. G. G. KÖZLEMÉNY az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának 1984. február 28-i üléséről Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága 1984. február 28-án Romány Pálnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A tanácskozáson a testület tagjain kívül részt vettek a megyei pártbizottság osztály- vezetői, a városi jogú pártbizottságok első titkárai, a közvetlenül irányított nagyközségi pártbizottságok és a kecskeméti pártbizottság titkárai, a megyei tanács tisztségviselői, az ipari, mezőgazdasági, munkaügyi és a tervosztály vezetője, a Hazafias Népfront megyei Bizottságának, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának és az ágazati szakszervezetek megyei bizottságainak titkárai, a Magyar Nemzeti Bank és a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatói. Felszólalásával hozzájárult a vitához Sólyom Ferenc, a SZOT titkára, dr. Bora Gyula, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektorhelyettese, Cseh József, az Ipari Minisztérium, és Kiss Ferenc, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője is. A pártbizottság Szakolczai T Pál megyei titkár előter- jesztésében megvitatta és elfogadta az ipar helyzetéről szóló jelentést, és a hosszú távú iparfejlesztés irányelveire vonatkozó javaslatot. 1. A megyében az ipar foglalkoztatja a keresőképes lakosság több mint 40 százalékát, közülük 63 500-an az iparvállalatok üzemeiben dolgoznak. A megye nagyüzemi- iparában található összes eszközállomány meghaladta a 19 milliárd forintot, a termelési érték 34 milliárd forint volt az elmúlt évben. A nem ipari ágazatokban (mezőgazdaság, szolgáltatás) ipari tevékenységet végzők száma megközelíti a 14 ezret. Az iparban bevezetett új vállalkozási formák közül: a vállalati gazdasági munkaközösségek száma 184, a magán gazdasági munkaközösségekben több mint ezren dolgoznak. Hétezernyolcszáz a kisiparos. A megye iparfejlesztésének kezdete az ötvenes évek végére tehető. A központi szervek támogatása mellett jelentős szerepe volt az öntevékeny iparfejlesztésnek. Az V. ötéves terv második felére a megye munkaerő-tartalékai kimerültek. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma 1978 óta csökken. A műszaki-technikai színvonal elmarad az országos átlagtól, a közepesen iparosodott megyékhez tartozunk. Az ágazati szerkezet a nehézipar, ezen belül a gépipar és kitermelő ipar javára módosult. Népgazdasági szinten is egyre számottevőbb a megye kőolaj- és földgáz vagyona, illetve kitermelése. A gépipar a megye ipari termelésének és létszámának csaknem egyharmadát képviseli. Termékskálája sokoldalú, egyes cikkeikből országos ellátást nyújt. Jelentős a könnyűipari ágazat is. Az ország ellátásában és az exportban nagy jelentőségű a megye élelmiszeripara, amely az ipari termelés 35 százalékát állítja elő. Ennek ellenére az élelmiszeripari ‘kapacitás nincs arányban a gazdaságos feldolgozási követelményekkel. A szocialista iparon belül meghatározó jelentőségű a minisztériumi ipar. A nehéz- és könnyűipariban — kis mértékben az élelmiszeriparban is — a gyári- gyáregységi rendszer a jellemző. A nagyvállalati központoknál összpontosult anyagi és szellemi erő segítette a megyében működő egységek gyorsabb fejlődését, de kedvezőtlen a lassú belső információáramlás, a hatáskörök indokolatlan központosítása, az anyagi érdekeltség hiánya. Gondot okoz a termékek piactól való nagy távolsága, az értékesítési lehetőségek nem kellő ismerete. Létszámát, termelését tekintve számottevő a megye szövetkezeti ipara. Az ipari termelés (Folytatás a 3. oldalon.) ZÁRSZÁMADÁS A MÁRCIUS 15. TSZ-BEN DR. MARÓTHY LÁSZLÓ DRÁGSZÉLEN Hozzájárulnak a fejlődéshez Szerdán a drágszédi művelődési házban tartotta zárszámadási küldöttközgyűlését a miskei Március 15. Termelőszövetkezet. Á két község lakosságát érintő számadáson részt vett és felszólalt dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára is. Fejes Gábor tsz-elnök beszámolójából kitűnt, hogy a teljes egyetértéssel gazdálkodó magyar és szlovák nemzetiségű tagság munkájának tavalyi sikere .sem maradt el. A kedvezőtlen időjárás ellenére tartották a nemzetközi szintű szántóföldi hozamokat. A közös gazdaság mindent elkövetett a jövedelmezőség fokozásáért, s a népgazdasági célokat figyelembe vevő termelést folytatott. Növelték a búza, a fehérjét adó szója, valamint a napraforgó vetésterületét. Hasznos volt a nagyüzemi, teljesen gépesített zöldbonsótermesztés újbóli elkezdése. Ugyanakkor megszüntették azokat az ágazatokat, amelyek veszteséget okoztak. A szövetkezetben alkalmazkodtak a piád igényekhez, amelynek köszönhetően az 1982. évinél magasabb árbevételt, s 28,7 millió forint nyereséget értek el. Ebben szerepet játszottak a hasznos együttműködések, közöttük a Kalocsa Környéki Agráripari Egyesülés sikeres munkája, és a szövetkezetnek ebben kifejtett tevékenysége. Nem kevésbé vitte előre a gazdálkodást az a 21 szocialista brigád, amely több mumkafalajánlást teljesített túl. A közgyűlésen Berta Sándor párttá tikár bejelentette a Rákóczi szocialista brigád kezdeményezését: a gazdaságban a Nemzeti Színház felépítéséhez, Miskén a helyi művelődési ház és a tornacsarnok létesítéséhez társadalmimunka- és pénzbená felajánlást tesznek, s a környező szövetkezetekkel együtt hasonló módon segítik a Kalocsán létesülő fedettuszoda építését. Dr. Maróthy László felszólalásában nagy elismeréssel beszélt a máskei és drágszéli emberek munkájáról: hozzájárulnak az ország gazdasági fejlődéséhez, fontos politikai céljaink eléréséhez. Ezzel a magúk munkaterületén helyzetük, életük jobbítását is megalapozzák. A küldöttközgyűlés, amely több fontos helyi fölvetésre is módot adott, a jól dolgozók jutalmazásával. és kitüntetésével ért véget. A vendégek a szövetkezet vezetőinek társaságában meglátogatták az e vidéken élt és alkotott Tóth Menyhért festőművész egykori lakhelyét, amely ma alkotóház, és több művésznek jad ideiglenes otthont a nyári hónapokban. Cs. L JELENTŐS TARTALÉK Megújul a munkaverseny A MEDOSZ megyei bizottságának tegnapi ülésén — amelyet^ Kecskeméten az SZMT-székházban tartottak — a munkaverseny új vonásait vitatták meg. Ismeretes, hogy a Minisztertanács, a SZOT és a KISZ Központi Bizottsága közös határozatot hozott arról, hogy a szocialista munkaversenyt, amely önkéntes munkavállaláson alapszik, jobban kell .igazítani az élet változásaihoz. A határozat kereteket ad, amelyeket a munkahelyen töltenek meg tartalommal. Az üzemek elkészítik a munkavereny-szabályzatukat, amelyet a bizalmi testületek, a szakszervezeti tagság, a vállalatok demokratikus fórumai 'megvitatnak. MESTERKÉPZŐ A KERÁMIA STÚDIÓBAN A Magyar Iparművészeti Főiskola nevében Gergely István rektor, a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága .képviseletében dr. Geri István elnökhelyettes tegnap délelőtt együttműködési szerződést írt alá. Az Iparművészeti Főiskola és a megyei tanács együttműködési megállapodása t A tanácskozáson a helvéciai és a Kiskunhalasi Állami Gazdaság igazgatója, valamint szak- szervezeti titkára számolt be saját tapasztalatairól. A két üzemben elkészítették'az új versenyszabályzatot, amely az önelszámoló egységek terveire építi a vállalásokat. A cél a termelés mennyiségi és minőségi túlteljesítése, amit különböző módon ismernek el, a differenciálás elvét érvényesítve. A beszámolókat követő vitában felszólalt Micsuch László, a MEDOSZ Központi Vezetőségének titkára. Hangsúlyozta: lényeges azóknak az erkölcsi és anyagi megbecsülése, akik többet teljesítenek. ’Megállapította, hogy a nemes vetélkedés a gazdálkodás jelentős tartaléka. A vállalások azonban nem lehetnek merevek, hiszen a gazdasági körülmények év közben is változnak. Ehhez kell igazítani a terveket éS a felajánlásokat is. ~ Rigó Sándor, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára elmondta, hogy tapasztalatcsere céljából hívták össze a tanácskozást. A Helvéciai és a Kiskunhalas! Állami Gazdaságban kiváló eredményeket értek el a szocialista munkaversenyben, példájukat érdemes követni. Felhívta a figyelmet a verseny folyamatosságára, és arra, hogy a vállalati vezetésnek a termelés részeként kell kezelnie a dolgozók kezdeményezéseit. A következő hetekben mindenütt megtárgyalják aí új versenyszabályzatokat, a korszerűsített, ösztönző formák 'bizonyára elősegítik majd az idei tervek sikeresebb teljesítését. ' K. S. KECSKEMÉTEN ÉS KISKUNHALASON A pénzalapok felhasználásáról döntöttek Kevesebb pénzből — változatlan célokért: így sűríthető jelszóba Kecskemét város Tanácsának tegnap délutáni költségvetési vitája. A testület a dr. Mező Mihály elnökletével tartott ülésén — az érdeklődésre jellemző, hogy több mint tíz hozzászólás egészítette ki Veliczky István általános elnökhelyettes szóbeli vitaindítóját — 464 millió 634 ezer forintos költségvetési és 501 millió 650 ezer forintos fejlesztési keretet hagyott jóvá, s módosította a közműfejlesztési hozzájárulások öszegét. Az 1984-es terv nagy hangsúlyt féktét az életkörülmények javítására, az alapvető kommunális és szociális szolgáltatások megteremtésére. Ennek megfelelően tizenhat tantermes egészségügyi szakközépiskola építése kezdődik meg a Széchenyivárosban, és új 20 osztályos középiskola tervezésére adnak megbízást. A DUT- ÉP kérésére 8 tantermes építőipari technikum létesítésének feltételeit is megvizsgálják. Több mint 1000 lakás, 7 kilométer járda, 21 kilométer villany- és 17 kilométer gázvezeték, 75Ó0 négyzetméter park, 4,3 kilométer szennyvíz- és 3,8 kilométer csapadékcsatorna — címszavakban ezek alkotják még a fejlesztési alap főbb kiadásait. A tanácsülésen számolt be munkájáról az igazgatási és jogi bizottság, majd bejelentések meghallgatása után a testület szemé(Folytatás a 2. oldalon.) A megállapodás célja az, hogy az oktatás jobban építsen a megye tárgy- és környezetkultúrájának megőrzendő hagyományaira; alakítsa jelenét és jövőjét a valóságos társadalmi környezet igényeinek figyelembevételével — így járulva hozzá az életmód, az életminőség, a közízlés javításához. Ezen elvi alapvetésen túl a dokumentum Bács-Kiskun művészeti műhelyeinek munkáját is magasra értékeli, ezt bizonyítja, hogy a Probstner János által egy évtizede alapított, s azóta is általa vezetett Nemzetközi Kerámia Kísérleti Stúdióban alakítják ki a főiskola mesterképző intézetének kihelyezett részlegét A Magyar Iparművészeti Főiskolának a fővároson kívül egyedül Kecskeméten lesz kihelyezett részlege. A keretszerződésben az egyetemi rangú intézmény vállalta, hogy részt vesz a megye közművelődési munkájában, terveket, ajánlásokat készít, kiállításokat, előadásokat szervez és tart; részt vesz a környezettervezési programok kialakításában, tanulmányterveket készít a tanácsnak, segíti a főiskolára jelentkezők felkészítését és —mint említettük — létrehozza a mesterképző intézet kihelyezett részlegét. A megyei anács végrehajtó bizottsága a szerződésben arra vállalt kötelezettséget, hogy a Nemzetközi Kerámia Kísérleti Stúdió területén megteremti a tárgyi feltételeket a kihelyezett részleg munkájához: elősegíti, hogy a főiskola hallgatói gyakorlati képzés keretében részt vegyenek a megyei vállalatok, intézmények, intézetek kutatási, gyártmányfej- lesztésd és környezettervező munkájában —, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A főiskola éves megállapodást köt a keretszerződés alapján a Kerámia Stúdióval, a Pannónia Film-, Rajz, Animációs Stúdióval, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolával, a Bajai Finomposztó Vállalattal, a Halasi Kötöttárugyárral. Az aláírást követően Gergely István elmondta: a Magyar Iparművészeti Főiskolának ez az első együttműködési szerződése, más megyével nincs kapcsolatuk. B, J.
