Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-08 / 32. szám
I 1 1984. február 8. • PETŐFI NÉPE <$ 3 VENDÉGÜNK VOLT Loritai Egon a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetségének elnöke A napokban hírül adtuk, hogy a megyei áfészek ven* déglátóipari szakembereinek részvételével megalakult a szövetkezeti gasztronómiai társaság. Az eseményen Lontai Egon, a Hungar- hotels termelési igazgatója, a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetségének elnöke ismertette a kezdeményezés célját. A társaság megalakulása után a magyar vendéglátás időszerű gondjairól beszélgettünk a kiváló szakemberrel, aki 35 éves tapaszta-, tatait szívesen adja át az új generációnak. — Ön szerint javult-e a hazai , vendéglátás színvonala az utóbbi években? — Igen, de nem eléggé. A külföldiek általában kedvelik a magyar ételeiket. A Német Szövetségi Köztársaságban — a Majna menti Frankfurtban — minden negyedik esztendőben megrendezik a szakácsolimpiát, amelyen szakembereink sikerrel szoktak szerepelni. Számon tartanak bennünket. amit bizonyít, hogy egy alkalommal valami miatt késiünk a nevezéssel, és máris kétségbeesett sürgetést kaptunk. Frankfurtban azt hitték, hogy nem akarunk részt venni az eseményen, pedig csupán adminisztratív hiba történt. — Mégis mi az oka annak, hogy még mindig sok a panasz a hazai közönség részéröl? — Véleményem szerint jobban kell ügyelnünk a kulturált vendéglátásra. Ez nemcsak udvarias kiszolgálásit, kellemes környezetet, hangulatot, tiszta abroszt jelent. A kulturáltsághoz tartózik, és rendkívül fontos az ételek minősége is. Csak egy példa: a vem elég brassói aprójiecsenyét kér, de gyakran csalódás éri, mert nem azt kapja, amit megszokott, hi-' szén ez az étel többféleképpen készíthető. A fogyasztó számára fontos, hogy azt találja a tányéron, amit megkívánt. A vendég visszatér, ha jól érezte magát. Ajánlatos tehát bővíteni és változatosabbá tenni az étlapot. Szakembereink általában kevés íüszerféleséget használnak. Mégis csak furcsa, hogy Mátyás király idejében a magyar konyha több ■ ízesítővel főzött, mint jelenleg. — Értesüléseim szerint az utóbbi években 36 gasztronómiai társaság alakult az országban. Milyen tapasztalatokról számolhatunk be működésüket értékelve? — Én úgy szoktam mondani, hogy ezek egyfajta önképző körök. Tapasztalatcseréket szervezünk, tanulunk más nemzetek konyháitól, s nem is eredménytelenül. Az olaszoktól például át, vettük a pizzát, a németektől a hamburgert. ■ s ma már hálifnk is népszerűek. — Ezzel egyetértek, de azt is érdemes megjegyezni, hogy hazánkban, sőt a megyében is vannak elfelejtett ételek, amelyekkel érdemes lenne ismét gazda*, gílani a konyhák választékát. Talán ezek felkutatásával is érdemes lenne foglalkozni. — *A most megalakult társaságnak is ez az egyik célja. Feladata még a változatosabb, egészségesebb ételek elterjesztése. Sajnos, kevés a szakkönyvünk, amely ezt a törekvést elősegítené. Vendéglátóiparunkban egyhangú a választék, főként- köretekben és -saláltafélékben. Messze elmaradtunk?',á mai fogyasztási igényektől. Talán sikerül ezen változtatni, ami annál is inkább kívánatos, mert a megye idegenforgalma évről évre emelkedik. A magyar konyha szerte a világon elismert. Jó hírünk megtartása- érdekében ügyelnünk kell arra, hogy az idelátogatók tányérjába minél inycsiklandozóbb falatok kerüljenek. K. S. A népgazdaság munkaerő- mérlege , A Központi Statisztikai Hivatal legújabb adatai szerint az 1976. évi 59-ről papjainkig 57 százalékra esett vissza a munkavállalási korúak — a. 15—55 éves nők. illetve a 15— 60 éves férfiak — részaránya. Számuk mintegy 6.1 millió, s' közülük 4 millió 970 ezer az aktív kereső. 123 ezerrel kevesebb. mint 8 évvel ezelőtt. A változások következtében 100 1 dolgozóra 115 eltartott jut, nyolccal több. mint az elmúlt I évtized közepén. A KSH felméréséből az is kitűnik, hogy az aktív keresők nemenkénti összetétele fokozatosan a nők javára tolódik íj. arányuk 45.1 százalék, szemben a 8 évvel korábbi 43.7 százalékkal. Magyarországon évtizedeken keresztuj tartott a dolgozóknak a mezőgazdaságból :| a népgazdaság más területeire való átáramlása. Ez a folyamat az V. ötévé.« terv idején lelassult, az utóbbi három évben pedig már ellenkező irányú változás tapasztalható. A hetvenes évek közepén a nem mezőgazdasági ágazatokban dolgozók egyötödét foglalkoztatták. ma Pedig már csaknem egynegyedét .alkalmazzák a szolgáltatási jellegű munkahelyeken. Az iparban. építőiparban. valamint a közlekedés „es hírközlés területén . csökkent a dolgozók létszáma. az^datok szerint azonban növekvő mértékben, végeznek ipari tevékenységet más. főként a mezőgazdasági ágazatba sorolt üzemekben is. A kereskedelemben — igaz. í mérsékelten, — gyarapodott a foglalkoztatottak száma. Arányuk is növekedett, jelenleg eléri az összes dolgozók 10 százalékát. A szellemi dolgozók létszámgyarapodása az utóbbi években elsősorban az egészségügyben. a szociális és kulturális munkaterületeken volt jelentős. 16.8 százalék. Az igazgatási, gazdasági munkakörökben is viszonylag lényeges a számszerű ' növekedés, főként, -az- utolsó két évben. A, műszaki foglaLkozásúak körében'nem történt lényeges változás, a szá-m-vitelirügyviteli munkaköröket ellátók létszáma pedig csaknem egvtizedé- vel csökkent. A szellemi foglalkozásúak alkotják ma az I aktív keresők, több mint egynegyedét. 26.1 százalékát. A kisárutermelők és kiskereskedők száma emelkedett ugyan az utóbbi években, de I az aktív keresők közötti részarányuk továbbra sem jelentős: 3.7 százalék. A LEGIZGALMASABB JELENSÉG AZ EMBER Társadalomtudományi kutatások a megyében Bács-Kiskun hazánk társadalmi, gazdasági, szellemi és kulturális életében a maga sajátos arculatával van jelen. Ebben az arculatban jelentős szerepet játszik a múlt — ezen belül is főleg kultúrtörténeti — hagyományainak tudományos igényű feltárása és őrzése, illetve napjaink új és új. felfedezései, társadalomépítő törekvései. Az, hogy ma a Duna—Tisza közének jellegzetes arculata van, nem kis részben a megyében folyó tudományos kutatásoknak köszönhető. De vajon mennyiben járulhat hozzá a megye értékeinek feltárásához és gazdagítá■ sához a társadalomtudományi kutatás, amelynek csak kutatóhelyei vannak itt. Azok is szétszórtan, szervezetileg egymástól elkülönülve dolgoznak, többnyire egy-egy felsőoktatási — általában többfunkciójú — intézményre, annak szaktanszékére, illetve a megyei közművelődési hálózatra épülve. Az sem lényegtelen, höigy az ilyen jellegű kutatások mennyiben koordináltak, mennyiben tudatosak, s hogyan, milyen minőséggel segítik a gyakorlatot? Sommásan megállapítható, hogy a Bács-Kiskunban 1 folyó társadalomtudományi kutató mun■ ka viszonylagos < szétszórtsága és tartalmi megosztottsága mellett is eredményes. Ezek az eredmények, ha országosan szerények is, mégis elismerésre méltóak, meg- becsülendők. Az ilyen jellegű kutatások nagy része közvetlenül az . oktatást, illetve a pedagógusképzést, to' vábbképzést segíti. Amíg a neveléssel, s annak számos lehetőségeivel a Bajai Tanítóképző Főiskolán, a Kecskeméti Óvónőképző Intézetben, a Kbdály' Zoltán Zenepedagógiai Intézetben és a. megyei Pedagógiai Intézetben intézményi szinten foglalkoznak, addig a Gépipari és Automatizálási Főiskolán. a Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Karán, illetve a Pollack Mihály Műszaki Főiskola Bajai Vízgazdálkodási Intézetében, ez a tevékenység csak egy-egy tanszékre korlátozódik. Az itt folyó kutatómunka sokszínű és sokoldalú, amelyek között éppúgy jelen van az óvónő- és tanítóképzést segítő, a pályaválasztást orientáló, az esztétikai nevelést előremozdító kutatás, mint a fejlődő országok életével, a szociáldemokrata pártok helyzetével, foglalkozó tevékenység. A kutatási témák sokféleségét az egyéni kezdeményezések, feladat- vállalások adják, amelyek csak részben építhetők be a leszűkített, de nagy területet — az intézményi profilt szolgáló és segítő — átfogó „csapatmunkába”. A következő időszakban az egyéni kutatások intézményesített támogatása és elismerése helyett mindinkább az intézményi feladatok elvégzését segítő, abba integrálódó kutatások lehetőségével kell számolni. Az ésszerűségre épülő, az intézményi érdekeket* szem előtt tartó és elsőbbségüket biztosító, a szakmai integrációt szolgáló elképzelések jelenthetik csak a politikailag is megkívánt fejlődést. Olyan elképzelések, amelyek az oktatás mobilitása mellett a valós társadalmi igényekre épülnek. Közművelődési intézményhálózatunkon belül a szervezett társadalomtudományi kutatásokkal a megyei múzeumi szervezet, a levéltár és a könyvtár foglalkozik. Az itt dolgozó kutatóknak köszönhető, hogy megyénk régmúltjáról. hagyományairól, művészettörténeti értékeiről, irodalmáról országosan is elismert könyvek, publikációk jelentek meg — megnyitva a nagyközönség előtt tájunk eddig titkot rejtő kincseit. Ezt természetesen nagymértékben segítette az. hogy a hetvenes évek közepén egy minőségileg új korszak kezdődött a megyei néprajzi, helynév- és történeti kutatásokban. Megyénk társadalmi, gazdasági életével kapcsolatos változásokról, az egyes politikai kezdeményezéseket segítő, döntéseket megelőző felméréseket végeznek a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán. De segíti az ilyen jellegű társadalom-politikai munkát a MTA Regionális Osztályához tartozó kecskeméti településkutató csoport is, amely elemzéseivel — például a falvak megtartó- képességéről — állami döntéseket támasztott alá. , A megyei, főleg intézményekre épülő kutatásokon túl természetesen jelen van e sokszínű palettán az egyéni-megbízásos kutató tevékenység is. Énnek eredményé Katona József drámáinak kritikai kiadása, Berzsenyi Dániel eddig legabjektívebb irodalomtörténeti értékelése, a Móra parasztábrázolásáról írt tanulmányok. A helytörténeti kutatások azonban minőségüket tekintve sokszor még szélsőségeket mutatnak, v A Bács-Xiskunban folyó társadalomtudományos kutatások, ha szervezetileg és tartalmilag megosztottan is folynak oktatási és közművelődési intézményeinkben, új és új értékeket és tapasztalatokat adnak több ezer pedagógusnak, .művelődéskutatónak. Az értékteremtő, s e vidék érdekeit szem előtt tartó munka elismerésre méltó. Támogatása felelősséggel vállalt kötelesség megyénk, intézményeink, kutatóink hírnevéért, megbecsüléséért, míndannyiunk érdekében. S amikor a társadalomtudományi kutatásokról beszélünk, ne feledjük Bejlinszkij szavait: „Az ember számára a legizgalmasabb jelenség mindig az ember volt és a jövőben is az ember marad.” S a kutató számára kell-e épnél nemesebb feladat!? Kovács István Magyar gazdasági napok Angliában A Magyar Kereskedelmi Kamara, a brit társszervekkel közösen április 9—13. között jmagygr gazdasági napokat rendig Londonban és Manchesterben, hogy ily módon is jobban megismertessék az angol szakembereket a magyar gazdaság eredményeivel, terveivel, a «kooperációs lehetőségekkel, s kiegészítő programként a» angol közönséget a magyar kultúra néhány alkotásával. A programsorozatot a tervek szerint a brit gyáriparosok szövetségének londorfi székházában nyitják meg, majd ugyanitt előadások hangzanak el a magyar számítástechnika. szerszámgépipar. vegyipar, erősáramú gén- gyártás helyzetéről, kínálatáról és kopperációs lehetőségeiről. az atomenergia magyarországi .fel- használásáról, és a hazánkban kibontakozó innovációs folyamatról. Magyar szakemberek előadásokat tartanak a gazdaságirányítási rendszerről és a műszaki fejlesztés koncepcióiról is. Ugyanakkor a londoni -Kensington Exhibition Centre kiállítási központban 49 magyar vállalat mutatja be gépeit, műszereit, vegyipari, élelmi- szeripari és más fogyasztási cikkeit. Manchesterben április 12-én és I3-án hazánk pénzügyi helyzetéről, több magyar iparág fejlődéséről és kínálatáról tartanak előadást szakembereink. Á magyar napok programjában a Körösi Csorna Társaság és a londo"-' egyetem másfélnapos szimpóziumot szervez Körösi Csorna Sándorról, születésének 200. évfordulója alkalmából, a londoni National filmszínházban magyar filmhetet rendeznek, ahol az angol közönség hat játékfilmünket tekintheti meg. A londoni Goldsmiths Hallban április 4-én megnyílik és 19-ig tart a magyar érem- és kisplasztikái kiállítás. A programsorozatot magyar gasztronómiai hét egészíti ki, amelyet a HUNGARHOTELS szervez. BŐVÜLŐ SZOLGÁLTATÁS, REKONSTRUKCIÓK , Újabb öt település kap vezetékes ivóvizet • A 3-as számú vizmütelep gépterme. A megye kétharmad részét. 76 települést látnak el egészséges, vezetékes ivóvízzel a Dél-Bács- Kiskun megyei Vízmű Vállalat dolgozói. Kiskőrösön, Baján. Kalocsán, Kiskunhalason működő üzemmérnökségeik foglalkoznak építéssel, üzemeltetéssel,« hibaelhárítással. S hogy megbízhatóan, arra bizonyíték: a múlt év leg- aszályosabb hónapjaiban sem kellett vízkorlátozást elrendelni. A vállalat 1500 kilométer hosszú vízvezeték hálózata 203. ezer ember számára juttatja el’ a jó ■ vizet, ugyanakkor 82,4 kilométerei szennyvízhálózata mentesíti a környezetet. A munkáról a párt- alapszervezetek tevékenységéről Puskás Józseffel, a vállalat pártvezetőségének titkárával beszélgettünk. — A múlt. évről talán annyit: teljesítettük terveinket. Tizenkét mélyfúrású kút készült el. e^ek • Hóban, fagyban nem könnyű a szerelés. összesen 9 ezer liter vizet adnak percenként. Fúrásuk 12,5 millió forintba került, s a vállalat saját fejlesztési alapjából 10 milliót for- dítdtt erre. Az eredményeinknél azonban ma már sokkál iobban foglalkoztatnak mindenkit — párttagot, és pártonkívülit — >az idei feladatok. Nem kisebb dologról, mint öt település vízellátásáról van szó. A Kalocsa környéki regionális vízmű keleti oldalának kiépítésén dolgoznak, s ha äz építés üteme változatlan marad, az eíSő félév végére vezetékes vizet kap Drág-J szél, Homokmégy, Alsómégy. Hillye. Szakmár. — Túl ezen, nagyszabású rekonstrukciót végzünk Soltszent- imrén. Pirtón, Bócsán — folvtatta Puskás József. — Több szakaszban végezzük el Kiskunmajsa vízműhálózalának felújítását, bővítését, ugyanakkor kicseréljük a gépészeti berendezéseket Jánoshalmán, Kiskőrösön. Erre azért van szükség, mert a korábban lefektetett vezetékek elrozsdásod-. tak, a berendezések elöregedtek. — Kiskunhalas az utóbbi években erőteljesen fejlődött., 'kok üzem, gyár épült, s a lakásállomány is növekedett. Hogyan tartott lépést ezzel a vízmű, hiszen köztudomású, hogy a ■vízvezeték-hálózat kiépítése' . sokba kerül? — Vélemértyem szerint, nem maradtunk le ebben. Az erőteljesebb fejlődést 1980-tól számítjuk,, « három év alatt 27.5 millió lórin- . tot fordítottunk a város ;vfzmü- hálózatának, víznyerő helyeinek, csatornahálózatának' bővítésére. I Jelenleg a 2. számü vízműtelepet építjük, erre 9,5 millió forintdt l fordítunk, de ebben még nincs benne a. gépészeti berendezések ára. (A 3. számú vizmütelep már . korábban elkészült, az olajbányászok vízellátása céljából.) A szolgaitatásban az utóbbi két és fél évben sikerült előbbre lépni. Kiépült az URH-lánc, a CB-rádió- hálózat, amelyek segítségével gyorsabban tudjuk mozgósítani a készenléti- és a hibaelhárítási szolgálatot. • »A pártvezetőségnek, az alapszervezeteknek nihes könnyű dolguk, ugyanis a gazdasági munkát segítő, ellenőrző tevékenység során, az emberek, mozgósításában 85 állandó, az építők esetében pedig 80 változó munkahelyet kell felkeresniük. A szerteágazó tevé- i kenység. a sok munkahely ellenére jól összefogják a párttagokat, rendszeresen beszámoltatják a munkahelyi vezetőket, megszervezik a pártoktatást, a taggyűléseket, amelyek nemcsak népesek, de aktívak 'is. — A vállalati tervek megvitatásában, véleményezéséből} részt- vesz a pártvezetőség, a munkahelyeken pedig az alapszervezet. Évenként a legfontosabbnak mégis azt a felkészülési tervet; tartjuk, amely a nyári vízellátás biztosításának mindenre kiterjedő dokumentuma. Ezt megvitatjuk vezetőségi üléseken, taggyűléseken, ahol vállalásokat is tesznek a kommunisták. Ősszel ismét napirendre tűzzük a témát: értékeljük az eredményeket, a hiányosságokat ... A Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat dolgozói, vezetői, kommunistái keményen, szerényen dolgoznak. Nincsenek látvá- hyps beruházásaik. Ennél lényegesebb. azonban, hogy működési területük 95 százalékán — köztük apró településeken is — egészséges, vezetékes ivóvízzel látják el a lakosságot. Gémes Gábor SZÉLJEGYZET Káposztafej és társai ..Hisztéria egyetlen közönséges játék miatt” — írta a HVG múltkoriban, amikor beszámolt a káposztafejű kölykök hihetetlen amerikai karrierjéről. Ezek a rongybabák — a számítógépek segítségével — már megszületésük pillanatában különlegességnek számítanak: mindegyik más, mint a többi, saját nevük van, egyedi ruhájuk, sőt, mint megtudhatjuk a cikkből, születési anyakönyvi kivonatot is kaphak, egyéves születésnapjukra pedig a ayártó cég üdvözlőkártyát küld a „nevelőszülőknek”. Valódi játékőrület tört ki, a szó szoros értelmében taposták egymást az emberek, hogy a karácsonyfa alá oda- tehessék gyermeküknek a káposztáié j-bébit. (Ha nem is ilyen egyedi, különleges dologért. hanem egy Lego nevű szériajátékért hasonló küzdelmeket már mi is láttunk.) A Cabbage Patch Kid — ez a babák gyűjtőneve — kedvéért egy Kansas City-beli postás Londonba repült — mit neki a baba árának sokszorosába kerülő repülőjegy — csakhogy szerezhessen egyet belőle. A közgazdászok és szociológusok törhetik a fejüket a frenetikus siker láttán, fejeződik be a káposztáiejűekröl szólő cikk. Valóban elgondolkodtató„ hogy miért lehet nélkülözhetetlen a babaszobákban ez a negyven centis, bájosan csúnya, bumfordi baba? Mert más, mint a többi? ‘ Mert pont ilyen arcú, hajú, szemű ruhájú senkinek sincs? Mert tömzsi kis karjait hivogatóan tárja szét mamácskája félé? Mindenesetre tény, hogy hetente kétszázezer káposztafe- jú talált gazdára a karácsonyi ajándékvásárlás idején. Ennyi szülő érezte úgy. hogy csemetéjének feltétlenül biztosítani kell ezt az egyed: utolérhetetlen ajándékot, rgintegy a szülői szeretet és áldozatkészség képviselőjeként a csillogó fa alá helyezve. A babaőrü'.e- azonban nem könnyen hódíthat tért a hazai játékpiacon. Hiszen még „elődjének”, az uniform Le- gó-nak beszerzése is meghaladja nagyon sok szüi-5 képességét (pénzbe-i és ügyességben egyaránt). 4 fűtikok kirakatában is legfeljebb tökéletesen egyforma kis káposztafejek tűnhetnek majd fa divat hazai utóhatásaként, ‘•gyédiség- ről, születésnapi üdvözlőkártyákról, azt hiszen a „nei-elő- szülök” máris lemondhatnak. Hacsak... Hacsak nem szövetkeznek az anyukák fcá- posztaf ej-gyártásra. , Volt már ilyen. Határozottan tudom, hogy régen, valamikor a ködbe vesző múltban, az anyukák varrtak gyerekeiknek ilyesmi rongybabákat. Sőt, arra is emlékezni vélek, hogy azok a babák egyediek voltak, és bájosan esetlenek. Pont, mint Káposztafej. igaz, ez még akkor volt, amikor az anyukák az iskolában nem kaptak korszerű politechnikai oktatást. de tudták, hogyan lehet egy darab rózsaszín trikóanyag és némi vatta segítségével babafejet formálni, hogyan lehet tűvel és' cérnával, egy kis rongydarabbal. az erre szánt idővel és a „csak neked készítem” talán ki sem mondott szándékával, ha státuszszimbólumot nem is, de el nem felejthető örömet szerezni gyermeküknek. Fejszés Edit I l
