Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-04 / 29. szám

8 • PETŐFI NGPE • 1984. február 4. / Libanoni harcok Megkezdődtek a magyar—brit tárgyalások • Margaret Thatcher és Lázár György úton a tárgyalások színhelye felé. A libanoni ellenzék vezető kép­viselői a kormányhadseregre és a falangista milíciákra hárították a felelősséget a Bejrút déli külváro­sában és a Suf-hegységben fellán­golt rendkívül heves harcokért. Marvan Hamadej) volt miniszter, Valid Dzsumblatt közeli munka­társa rámutatott: az államhatalom katonai nyomással próbálja en­gedményekre kényszeríteni a Ha­ladó Szocialista Pártot, a'drúz és a síita közösséget, ezért kezdemé­nyezte az összecsapások legújabb fordulóját. A péntekre virradó éjszaka fo­lyamatos ágyúdörgéstől volt han­gos Bejrut. Munkástüntetések Spanyolországban A spanyol fővárosban csütörtö­kön este több minit ötvenezren tüntettek a kormány gazdaság- politikája ellen. A menet élén Marcelino Camacho, a Munkás- bizottságok Szakszervezeti Szö­vetsége (CCOO) és Geraldo Igle-, sias, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára haladt. A munkás-bizottságok szervez­te tüntetés résztvevői az ellen emelték fel szavukat, hogy a kormány úgy akarja modernizál­ni az ipari üzemeket hogy an­nak következtében újabb, tízez­rek kerülnének az utcára. A madridi gyáraik munkásai azt is követelték, hogy a kabinet tartsa be választási ígéreteit, tegyen határozott lépéseket a munka­nélküliség csökkentésére. A madridiak esti felvonulása a tetőpontja volt a csütörtöki szakszervezeti akcionapnalk, amelynek keretében az ország nagyobb városaiban főbb mint félmillióan szüntették be a mun­kát a CCOO felhívására. „Dokumentum” — valótlanságokról Valótlanságokat tartalmazó, s a fegyverzetkorlátozási megálla­podások amerikai részről történt megsértését leplezni hivatott do­kumentumnak nevezi a Pravda pénteki számának szerkesztőségi cikke azt a beszámolót, amelyet á 'Péh'éi- Ház júttátotíél a la­pokban az amerikai kongres­szushoz. felsorolva, hogy szerin­te hogyan sértette meg a Szov­jetunió e megállapodásokat. A beszámolóban szereplő vá­dak amerikai szakemberek, pél­dául Paul Warn ke. a Fegyverzet­ellenőrzési és Leszerelési Hiva­tal egykori igazgatója szerint is tényekkel igazolhatatlan ok. kato­nai .szempontból lényegtelenek, diplomáciai szempontból pedig meggondolatlanok — mutat rá a szerkesztőségi, cikik. — Ez a be­számoló tele van ellentmondó adatokkal, feltételezésekkel. (Folytatás az l. oldalról.) ban, a feszültség csökkentésében. Véleményt cseréltek a leszerelési tárgyalások helyzetéről, valamint azok folytatásának lehetőségeiről, kilátásairól. Az őszinte, szívélyes légkörű megbeszélésen áttekin­tették a Magyarország és Nagy- Britamíia közötti kétoldalú kap­csolatok széles skáláját, az együtt­működés fejlesztésének lehetősé­geit. A tárgyalások befejezését kö­vetően a brit kormányfő rövid sétát tett az Országházban. Ezt követően Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Parlament Munkácsy-tenmében fogadta Margaret Thatchert. Délben, Kádár János, az Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára az Országházban találkozott Mar­garet Thatcher asszonnyal. A nyílt és szívélyes légkörű talál­kozón véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, a kelet— nyugati viszony időszerű kérdé­seiről, valamint a magyar—brit kapcsolatok alakulásáról. Lázár György bevezetőként utalt arra, hogy Thatcher asszony személyében, első ízben üdvözöl­hetünk brit miniszterelnököt ha­zánkban. E látogatás azért is je­lentős. mivel azt példázza, hogy a nemzetközi helyzet kiélezett időszakaiban is lehetséges a pár­beszéd a más társadalmi beren­dezkedésű és a különböző-szövet­ségi rendszerhez tartozó orszá­gok között.-A Minisztertanács elnöke meg­elégedéssel szólt a tárgyalások­ról, amelyek megerősítették azt a kölcsönös szándékot, hogy a jövőben többet teszünk kétoldalú kapcsolataink fejlesztéséért. Ki­fejtette: álláspontunk számos nemzetközi kérdésben eltér, még­is megtalálhaták azok a közös érdekeltséget kifejező pontok, amelyek a' mai, a világ békéjét 'fenyegető nemzetközi válságból kivezető út keresésében is lehe­tővé teszik az együttműködést. Országaink kapcsolatai ma ren­dezettek.' . megoldat'! sin problé­máink n ncsenek. Miniszterelnökünk kiemelte: különös fontosságot tu'ajdonítunk a kölcsönös előnyökre alapozott kereskedelmi, gazdasági és pénz­ügyi kapcsolatok bővítésének. Úgy véljük, hogy erre a jelenle­gi nehéz világgazdasági helyzet­ben is lehetőség van. ha kellő .Cigyplmet fordítunk a fejlődés _út iában álló akadályok elhárítá­sára. s jobban kihasználjuk a kí­nálkozó lehetőségeket. Ezt követően Lázár Gyöngy kitért napjaink legfontosabb nemzetközi problémáira. — A mai feszült nemzetközi helyzet­ben is valljuk, hogy .az. enyhülés­nek nincs elfogadható alternatí­vája — mondotta. — A feszült­ség növekedésének okairól elté­rőek a nézeteink. Az amerikai ra­kéták nyugat-európai telepítésé­ről hozott döntés ás a telepítés megkezdése fokozza a politikai és katonai feszültséget kontinen­sünkön, tovább terheli a kelet— nyugati kapcsolatokat. — Kormányunk, mint a béke elkötelezett híve, továbbra - is azon a nézeten van, hogy a vitás kérdéseket — beleértve q nukle­áris fegyverzet problémáját, ig — politikai eszközökkel, tárgyalá­sok útján lehet és kell megolda­ni — hangoztatta. — Mélyen meg vagyunk győződve arról, hogy a Szovjetuniónak, valamint a Varsói Szerződés tagállamai­nak a különböző fórumokon elő­terjesztett javaslatai jó alapul szolgálnak a tárgyalásaikhoz. Az előrehaladáshoz azonban komoly elhatározottság-raj ésszerű komp­romisszumokra és azok tettekben való megnyilvánulására van szükség. Lázár György hangsúlyozta: a nukleáris katasztrófa elkerülése valamennyi nép érdeke. Minden fórumot, így a stockholmi konfe­renciát is fel kell használnunk arra, hogy egyengessük a kibon­takozás útját, elősegítsük a bi­zalmatlanság csökkentését, a hel­sinki folyamat fenntartását. Kül­politikánk legfőbb törekvése a béke megőrzése, az európai biz­tonsági és együttműködési folya­mat fenntartása. Ebben a szel­lemben szándékozunk ápolni Magyar-ország és az Egyesült Ki­rályság kapcsolatait is. A miniszterelnök-asszony vá­laszában a vendéglátókat üdvö­zölve — kedves gésztuskánt — magyarul mondotta: „örülök, hogy itt vagyok Budapesten”. Po­hárköszöntőjében ezután számos példát, idézett fel a brit—magyar kapcsolatok történetéből. A Bu­dapesten Európa-b.a jnckság o t nyert angol jégtáncospárra utalva megjegyezte: „Ez az egyetlen jiáig kapcsolatainkban." A két állam mai v.iszonyájpf* sióivá mégálla- pította: — Mindkettőnk országa kereskedő ország. A jelenlegi vi­lággazdasági nehézségektől mind­két állaim szenved. Örömmel lát­juk a gazdasági viszaesés végé­nek jeleit. Ez jobb lehetőségeket nyújt majd kétoldlalú kereske­delmünk növelésére. Kívánjuk, hogy a Londonban rövidesen megrendezendő „Magyar napok” révén sikerüljön növelni kivite­lüket. Arra biztatjuk Önöket, hogy tanulmányozzák és elemez­zék a brit piacot, és keressenek további exportlehetőségeket. Nagy-Britannia kapuja nyitva áll. Margaret Thatcher megiállapí"- tofcta: Olyan időben já.r' Magyar- országon. amikor mind a mi kon­tinensünk, . mind más világrészek politikai egét felhők borítják. — Már volt alkalmunk eszmecserét folytatni kormányaink céljairól és reményeinkről, csakúgy, minT a nemzetközi fejleményekkel kapcsolatos félelmeinkről. Ma egy politikai határvonal más­más oldalán állunk. De a stabili­tás, a biztonság és béke keresése összeköt bennünket. Az ezredfor­dulóig hátralevő 16 éviben a ve­zetés képességének egyik nla-gy próbaköve az lesz. hogy milyen leleményességgel és, eltökéltség­gel tudunk a fegyverzetkorláto- ziás és leszerelés feladaitlalval foglalkozni. — Mindkettőnknek késznek kell lennünk arra, hogy keresz­tülvihető intézkedéseket hozzunk. Mindkettőnknek késznek kell lennünk arra, hogy ezek ellenőr­zéséhez hozzájáruljunk. Mindegyi­künknek el kell ismernünk, hogy a másik félnek is szüksége van ' biztonságra. Ha ezt a megközelí­tésmódot mindenki elfögadja, akikor kevesebb lehet a jjukleáris és hagyományos fegyver. A fo­lyamatban levő stockholmi kon­ferencián konkrét léoésekre tö­rekszünk a bizalom és az euró­pai biztonság erősítése érdeké­ben. Nagy-Britamni,a minden le­hetőt me'g fog tenni annak érde­klőben, hogy ezt a célt elérjük. Ma este itt. Budapesten hang­súlyozom, hogy Nagy-Britannia és •szövetségesed határozottam akar­ják fegyverzetcsökkeritő megál­lapodások létrejöttét. Erre sürgős szükség van. Ez az az idő, ami­kor tárgyalni kell, egyezkedni kell, amikor eredményt kell el­Vegezefcul,;i í Thatcher asszony megállapította: — Olyan világért dolgozni, melyben konfliktusok nélkül és egymás javára élhe­tünk együtt. . sem meggyőződé­sünk föladásált, sem éberségünk lazítását nem jelenti. És q más- más szövetségi rendszerhez való tartozás nem zárja ki egymással való együttműködésünket,. A bé­ke nem érhető el jóakarat nél­kül. Különbségeink ellenére úgy vélem hogy Magyarország és Nagy-Britannia osztoznak ezek­ben a törekvésekben. Av emberi­ség előrehaladása érdekében egvütt lehet és együtt kell mű­ködnünk. A KISSINGER-JELENTES Mennyit ér Közép-Amerika? Az egykori sztár-külügyminiszter ünnepé­lyes keretek között nyújtotta át a Fehér Ház­ban az elnöknek a 132 oldalas paksamétát. Féléves munkával elkészült a Közép-Ameri- káról szóló Kissinger-jelentés. amely ajánlá­sokat tesz Ronald Reagan elnöknek a térség­ben folytatandó hatékonyabb politikával kap­csolatban. Választási megfontolások A jelentés tartalmúra, összeállításának kö­rülményeire rányomta bélyegét az 1984-es vá­lasztási év. A bírálatok kereszttüzébe került reagani ■'politikát — a Fehér Ház szándékai szerint — objektiv adatokkal, ajánlásokkal kellett alátámasztani, Az amerikai bel- és katonapolitika égető kérdései mellé így ke- rült kiemelt nemzetközi kérdésként a közép­amerikai és karibi térség ügye. A 11 poli­tikusból alakított bizottság élére az elnök azt a Henry Kissinger! nevezte ki. aki mentes ugyan a túlzott szerénységtől, de azt mindig állította, hogy Latin-Amerika az egyetlen te­rület. amelyhez nem ért. A júliusiban meg« alakított bizottság működésének első két hó­napját annak szentelte, hogy megismerked­jen a Közép-Amej'iifelvnl- lopcs űatns. mérv­— Nos Henry, mi legyen Közép-Ameri­kával? — Vegyük meg! adó hazai véleményekkel. Meghallgatott há­rom volt elnököt, négy volt külügyminisztert, mielőtt október közepén nekiindult volna hat közép-amerikai országot érintő hatnapos kör­út járnak. Bűnbakkeresés A ténymegál,lapító látogatásnak szánt vil­lámutazások sora némi kétséget hagyoít'meg- fi.gyelctoben a komoly, érdemi vizsgálódások iránt. Erre a gyanúra a jelentés nem is cáfol rá. Tényekből levont következtetések he­lyett, eleve igaznak fogadta el a Közép-Ame- Vi kával kapcsolatos washingtoni előítéleteket, A bizottság véleménye az, hogy ...agresszív külső hatalmak arra. használják ki a helyi nehézségeket, hogy saját politikai befolyá­sukat és katonai ellenőrzésüket kiterjesszék, komolyan fenyegetve ezzel az Egyesült Ál­lamokat és az egész féltekét”. Ezzel kétséget kizáróan azt állítja a jelentés, hogy az Egye* sült Államok hátsóudvarának tartott térség „szovjet stratégiai behatolás” színhelye. A kissingeri diagnózis a Szovjetunió és Kuba mellett természetesen Nicaraguát jelöli meg az amerikai érdekeket leginkább fenyegető országiként. Dominó dominó hátán A volt külügyminiszter nehezen bírta meg­állni. hogy egyszer már fölállított kedvenc teóriáját, a délkelet-ázsiai dominóelméletet ne alkalmazza ezúttal Közép-Amerikába, Eszerint Nicaragua fenyegeti Panaim.a bizton­ságát. a salvadón gerilláik esetleges győzel* me nyomán pedig sorban eldőlne a oostariJ cai, a hondurasj és a guatemalai „dominó” is. A felvázolt politikai diagnózist követi a terápiái utasítás. A Newsweek karikatúráján, Reagan elnök kérdezi:— „Well, Henry. Mit kell csinálnunk Közép-Amerikával? — Meg kell vásárolni!” A bizottság ajánlásai a „több pénzt és több fegyvert" jelszó jegyében fogantak. A Kis­singer-jelentés erőteljes támogatást ad az el­nőknek, aki komoly nehézségekkel küszkö­dött a kongresszusban közép-ameriikaii segély- programja miatt. A pesszimista hia.rigú je­lentés úgy festi le a helyzetet az amerikai honiatyák előtt, hogy gyors megoldás híján az Egyesült Államok létérdekei vesznek el a térségben. A jelentés két megoldást kínál: vagy horribilis összegű katonai és gazdasági segélyt ad az USA a térségbeli szövetségesei- , nék, vagy katonai beavatkozásra kényszerül. Áldozatok helyett pénzt Az amerikai közvélemény „Vietnam-szind­rómájának” ismeretében a bizottság jó • pszichológiai érzékkel épít arra a félelemre, amely az amerikai emberáldozatok miatt na­gyon ís jelen van a társadalomiban. I Viszont pénzzel — igaz, nem kis összeggel —. sugall­ja a jelentés, meg lehet váltani az áldozato­kat. A bizottság 8 milliárd dollárnyi segít­séget javasol a térség diktatúrái számára az elkövetkező öt évre. De ahhoz, hogy Közép- A.merilka gazdaságilag , is talpra állhasson, 1990-ig 24 milliárd dollárra lenne szükség. A KiSiSinger-bizottság rekordbefektetést .ja­vasol a Fehér. Háznak. Kétséges, hogy a Kissinger hasonló tanácsokat adna-e a be­ruházási tippekért és nemzetközi előrejelzé­sekért hozzá forduló magánbefektetőknek. A 150 ezer dolláros honorárium fejében a volt külügyminiszter bizonyára lebeszélné klien­seit a politikailag füldrengéses övezetnek számító Közép-Amerikáról. j. M. L. A szovjet—magyar diplomáciai kapcsolatok fél évszázada A szocialista Magyarország ér­tékesen járul hozzá az egyetemes béke és a nemzetközi biztonság ügyéhez, a szocialista közösség egységének erősítéséhez, és nem­zetközi egységének szilárdításá­hoz és nemzetközi pozícióinak erősítéséhez — írja az Izvesztyi­ja annak kapcsán, hogy fél év­századdal ezelőtt létesültek dip­lomáciai kapcsolatok Magyaror­szág és a Szovjetunió között. Az 1943. február 4-i eseméhyre em­lékezve a lap megállapítja: az öt­ven évvel ezelőtt megnyílt lehe­tőséget sajnálatos módon nem használták ki. Az akkori magyar uralkodó körök Németország ol­dalán beléptek a háborúba, s a nemzeti katasztrófa szélére sodor­ták az országot. Csak Magyarország felszabadí­tása és a népi demokrácia győ­zelme teremtette meg a feltéte­leket a két szomszédos ország kapcsolatainak pozitív, dinami­kus fejlődéséhez. A Szovjetuniót és Magyarországot a szövetséges! kapcsolatok testvéri szálai, a po­litikai, gazdasági és kulturális területen kialakult együttműkö­dés kapcsolják össze. „Kapcsolataink valóban testvé­riek, s meggyőződésünk: ezek a kapcsolatok, a pártjaink közötti szoros együttműködés a jövőben tovább fejlőditek a szovjet és a magyar nép javára, a szocializ­mus és a béke érdekeinek meg­felelően” — idézi a oikk Jurij Andropovnak a Kádár János ve­zette magyar párt- és kormány- küldöttség tavaly nyári moszkvai látogatásakor elhangzott beszé­dét. Az Izvesztyija a továbbiakb&n emlékeztet arra, hogy fél évszá­zaddal ezelőtt a szovjet diplomá­cia egyenlőtlen küzdelmet foly­tatott a nemzetközi küzdőtéren a fasiszta agresszió fenyegetése el­len, egy kollektív európai biz­tonsági rendszer kialakításáért. A-háborús veszély ellen ma egy­séges pozícióból küzd a hatalmas szocialista közösség. A Varsói Szerződés tagállamai reális javas­latokat terjesztettek elő. Ezek el­fogadása komoly mértékben ja­vítaná az államok közötti bizal­mat, s elvezetne az európai hely­zet egészségesebbé válásához. A SZOT elnökségi ülése , (Folytatás az 1. oldalról.) településeknek, de a népgazda­ságnak is, mert a központilag el­látott községekben igy növeked­het az élőállat felvásárlása. Az igényeknek megfelelően ki tudják majd elégíteni a keresletet tejből és tejtermékből is, bár tartós és féltartós tejből — különösen a ' nyári hónapokban — továbbra sem lesz elegendő. Tárolt burgo­nyából, zöldségfélékből le§ a gyen­gébb termés ellenére is — jó el­látás várható. Egyes tartós fogyasztási cikkek hiányának megszüntetésére folya­matban vannak az intézkedések. Az ipar ígérete szerint olyan cik­kekből is lényegesen javul áz el­látás, mint például a színes- tele­vízió, a hűtőszekrény, a radiátor, \ melyekhez- egy .ideje nehezen le­het hozzájutni. Hasonlóképpen nagy erőfeszítések törtéhpeik'ye azért, hogy a magánerős iáin»- J építkezésekhez szükséges anya­gokból, szerelvényekből is, ja­vuljon az ellátás. A minisztérium megállapodott az Országos Anyag- és Árhivatal­lal, hogy fokozzák az ellenőrzé­seket, széles körűen vizsgálják, hogy összhangban van-e a ter­mékek ára a minőséggel. Vissza­élések, szabálytalanságok esetén szigorú szankciókat alkalmaznak. A miniszter.kérte a szakszerve­zeteket: segítsenek abban, hogy a vállalatok növekvő exportkötele­zettségeik mellett is tegyenek ele­get a belkereskedelem rendelé­seinek. A vitában többen javasolták, hogy ne csak a kereskedelemre, Iranern a termelésre is terjesszék ki a lakosság érdekvédelmét. Ala­posabban kell vizsgálni, hogy a kielégítő, vagy jó kínálat alatt a vállalatok a jó minőségű és vá­llas zfékos árut értik-e, vagy csu- *pat3a mennyiséget, ami nem min­dig elégíti ki a lakosság igényeit. A mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitója A 27. mezőgazdasági könyvhó­nap országos megnyitó ünnepségét tegnap tartották meg Várpalotán, a Jószerencsét Művelődési Köz­pontban. A megnyitón Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott beszédet. Bevezetőben emlékeztetett arrq, hogy mezőgazdaságunk a szocia­lista átalakulás eredményeképpen nemzetközi mértékkel mérve is je­lentős eredményeket ért el. több vonatkozásban a világ élvonalába került. Döntő szerepe volt ebben annak a többszektorúságnak, amely a magyár mezőgazdaság­ban kialakult. A kisegítő és ház­táji gazdaságok a nagyüzemekkel együttműködve és azok segítségé­vel a saját szükségletre való ter­melésen felül jelentősen segítik a lakosság ellátását és termékeinek lontos szerepe vap az exportban isi' Ez a többszjektorúság, amely a magyar i mezőgazdaságban megva­lósult, nem ellentétes a szocialista elvekkel, mert a nép javát szol-, gálja és így segíti a szocialista cé­lok elérését. Megemlékezett arról a hasznos tevékenységről.- amelyet a kertbarátkörök folytatnak, így például a várpalotai és lnotai munkás kertbarátok, akiknek ' a tevékenysége számottevően hozzá­járul a város lakosságának jobb ellátásához. A továbbiakban szólt arról, hogy a mezőgazdaságban eddig elért eredményekkel nem elégedhetünk meg. A külpiaci igényeknek > megfelelően szükség szerint módosítanunk kell a me­zőgazdaság termelési szerkezetét, olyan termékekkel és olyan mi­nőséggel kell jelentkeznünk, ami­lyet a vevők igényelnek, s az ezredfordulóig néhány ágazatban jelentősen növelni kell a hoza­mokat. Mindehhez nélkülözhetet­len a tudomány ég' a gyakorlat állandó, együttműködése. A tu­domány eredményeit tolmácsol­ja, mezőgazdasági programunk teljesítését segíti a mostani me­zőgazdasági könyvhónapra 600 ezer példányban megjelent 49 könyv és kiadvány is — mon­dotta Sarlós István. A megnyitó beszéd után a könyvek előállításában, terjesz­tésében és népszerűsítésében ki­emelkedőbb munkát % végzőknek kitüntetéseket adtak át. Pályázat tiszthelyettes-iskolai jelentkezésre A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja fel azokat a dolgozó nép fegyveres szolgála­túit hivatásuknak választó fiata­lokat, akik a Magyar Néphadse­reg tiszthelyettesei kívánnak len­ni. A jelentkezés feltételei: ma­gyar állampolgárság, feddhetet­len előélet, e r k ö 1 cs i - politika i megbízhatóság, egészségi alkal­masság hivatásos katonai szolgá­latra, általános iskolai végzett­ség, nőtlen családi állapot. a tiszthelyettesi iskola kezdetéig betöltött 17. életév, de 25 évnél nem idősebb életkor. A jelentkezőik pályázhatnak gé­pesített lövész, csapatfelderítő, harckocsizó; műszaki-technikai; tüzér; csapatlégvédelmi, légvé­delmi rákétatüzér'; vegyvédelmi; fegyver- és lövegtechnikai. opti­kai és i.nfraiteohnikai; lokátor- és rakétatechnikai; híradó vezetékes teohniikai és parancsnoki, vezeték nélküli technikai és parancsnoki; rádióelektronikai; rádiófelderí­tő; . harcjárműtechnjíkai; rádió- technikai; repülő sárkányhajtó­mű mechanikai, elektromos mű- s^eroxigén .mechanikai, fedélzeti rádióimechaniikai, fedélzeti .fegy­vermechanikai; had'táp ruházati, üzemanyagos, szállító, ' egészség- ügyi, valamint elhelyezési és ügyviteli szakokra. A tiszthelyettesi iskolán a ta­nulmányi idő két év. A hallgatók teljes ellátásiban, illetményben, a második félévtől — tanulmányi eredménytől függően -4 tanul­mányi pótlékban részesülnek. A tanulmányaikat .eredményesen befejező hallgatók hivatásos ál­lományiba kerülnek, tiszthelyette­si rendfokozatot kapnák, ezzel egyidejűleg . szaíkmunkáskápesí- tés,t is szereznek. A tiszthelyettes-iskolára pályá­zók jelentkezési lapot a megyei hadkiegészítési és területvédelmij a szakmiunkésltainulók ■■ az iskola igazgatójától, a sorkatonák a pa­rancsnokaiktól kaphatnak. A pályázat határideje: már­cius 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom