Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-01 / 26. szám

1984. február 1. • PETŐFI NÉPE • ( PÉLDÁS TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁS A TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉÉRT Falugyűlés Bócsán A bócsai művelődési házra hétfőn este fél hatkor kitehet- ték volna a teltház-táblát. A száznegyven személyes nagy­terem zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Ez annál inkább figyelmet érdemel, mivel Bocsa 2200 lakójának kétharma­da tanyán él, és sokan távoli területekről érkeztek a falu­gyűlésre. 9 Lugosy József • Mucsl Gábor • P. Szabó Józsefné Tóth Sándor, a községi tanács vb-titkára köszöntötte a résztve­vőket és a meghívottakat, dr. Gajdócsi Istvánt, a Bács-Kis­kun megyei Tanács elnökét, Kis­kőrös körzetközpont vezetőit, dr. Ivanics Lajost, a városi pártbi­zottság első titkárát, Oláh Pált, a városi tanács elnökét. A bócsaiak nagy figyelemmel hallgatták végig Szénást László községi tanácselnök beszámoló­ját a településfejlesztés múlt évi eredményeiről, idei feladatairól. Az elnök hosszan sorolta: mi minden valósult meg egyetlen ev alatt ezen a kis telpülésen. Azután Balogh Lajos, a Hazafias Népfront helyi bizottságának el­nöke tájékoztatta a résztvevőket a mezőgazdasági üzemek — a Szőlőskert Szakszövetkezet és a • Molnár István Petőfi Termelőszövetkezet hely­zetéről, eredményeiről, a kereske­delmi ellátásról, a környezetvé­delemről. A bócsaiak lakóhelyűik iránti érdeklődése megnyilvánult ab­ban is, hogy tizeniketten mond­ták el véleményüket, javaslatai­kat, észrevételeiket a település helyzetével, további fejlődésével kapcsolatban. Azok az emberek kérték szót, akik lakótársaikkal együtt 4 millió 600 ezer forint értékű társadalmi munkát végez­tek 1983-ban, s az idén is hajlan­dók önzetlen munkavégzésre á legfontosabb célok elérése ér­dekében. Többek között Frid­man József dicsérte a tanács munkáját, mélynek eredménye­ként ma már százszázalékos az óvodai és a diákotthoni ellátás a • Fridman József faluban. Kérte, tegyék lehetővé, hogy a Solitvedkertről Bócsára utazgató pedagógusoknak elszá­molhassák a gépkocsihasználatot ugyanúgy, minit az autóbuszje­gyet. Az ügy több mint tíz ne­velőt érint. A buszjáratokhoz való kötődés kellemetlenségeket okoz számukra. Örömmel üdvözölte a tanács tervét, mely szerint két új tanteremmel kívánja bővíteni az iskolát. Ezzel ugyanis megszün­tethetnék a délutáni tanítást az iskolában. Mucsi Gábor a TÜZÉP- telep hiányos ellátását tette szó­vá, s kérte az illetékesek intézke­• Káposzta Lajos (Tóth Sándor felvételei) dését. Káposzta Lajos hiányolta, hogy az elnöki beszámoló nem foglalkozott az öregek sorsával. Szorgalmazta, hogy teremetsenek jobb lehetőséget a fiataloknak szabad idejük eltöltéséhez. Mol­nár István egyebek között észre­vételezte, hogy a távolsági busz- közlekedésen változtatni kellene, mert sok járat üres a rosszul idő­zített menetrend miatt. Lugosy József elismeréssel szólt a vízmű rekonstrukciójáról, ugyanakkor kifogásolta az üzemi hiba miatt olykor előforduló vízhiányt. P. Szabó Józsefné — több felszó­lalóhoz csatlakozva — környezet­védelmi kérdésekkel foglalkozott. A falugyűlésen felszólalt dr. Gajdócsi István is. Elöljáróban beszélt röviden a nemzetközi helyzetről, az új választójogi tör­vényről, majd elismerését fejezte ki a bócsaiaknak a településfej­lesztésben végzett példás társa­dalmi összefogásért Méltatta a tanyán élő emberek árutermelő szerepének jelentőségét. ígéretet tett arra, hogy — amennyiben a bócsaiak társadalmi összefogás­sal előteremtik a két új tante­rem építési költségének a felét —, az összeg másik részét meg­kapják támogatásként a megyé­től. Rapi Miklós Megelőzhető-e a szívinfarktus? Javult hitelképességünk nemzetközi megítélése (Folytatás az I. oldalról.) Ezután arról szólt, hogy a kor­mány hitelpolitikájában az .idén lényeges változások nem lesznek, a hitelezést változatlanul szigorú feltételekhez kell kötni. A beru­házási hitelek elsősorban az ex­port növelését, az import gazda­ságos helyettesítését, valamint a népgazdaság anyag- és energia­felhasználásának csökkentését se­gítik elő. A bank arra törekszik, hogy elsősorban azok a kisebb, kiegészítő jellegű fejlesztések ré­szesüljenek hitelben, ahol a vár­ható jövedelmezőség magas, to­vábbá a saját erő kellő aránya lehetővé teszi, hogy a hitelt a le­hető legrövidebb időn belül visz- szafizessék. A vállalati beruházások céljára rendelkezésre álló hitelkeret — a múlt évihez hasonlóan — 22 mil­liárd forint. Az igény ennél jóval magasabb. A keret bővítése érde­kében a bank az eddigi gyakorla­tot követve az év elején felülvizs­gálja a már meglevő beruházási hitelszerződéseket. Azoknál a be­ruházásoknál, ahol nem vágható a szerződésben vállalt feladatok teljesítése, esetleg a bank vissza­vonja folyósítási kötelezettségét, va?” azt átütemezi. Az MNB to­vábbra is szorgalmazza a gyorsabb hiteltörlesztéseket azoknál a vál­lalatoknál, amelyeknek pénzügyi helyzete ezt lehetővé teszi. A forgóeszköz-hitelezések elvei sem módosulnak 1984-ben. A készletgazdálkodás javításának fokozott ösztönzésére azonban azok a termelőeszköz-, illetve kül­kereskedelmi vállalatok, amelyek felesleges készleteket, hasznosítás, értékesítés céljára más vállalatok­tól átvesznek, középlejáratú, a fejlesztési alap, felhasználása nél­kül (vagyis az árbevételből) tör- leszthető hitelt kaphatnak. > A hitel szabályozó szerepének növelése érdekében a bank az év folyamán kidolgozza a kereskedel- mihitel-nyújtás rendszerét, és ja­vaslatot tesz annak bevezetésére. Ezután arról szólt, hogy a gaz­daságirányítás intézményrendsze­rének átalakításával összefüggés­ben felvetődött a pénzügyi intéz­ményrendszer továbbfejlesztése is. Az elgondolások a központi be­avatkozás csökkentését, a vállala­ti önállóságot, a piac, illetve a verseny szerepének növelését cé­lozzák. Ehhez az szükséges, hogy erősödjék a jegybanki funkció és lavuljon az üzleti banki tevékeny­ség. Az utóbbi években létrejöt­tek pénzintézeti tevékenységet végző különféle kisebb szerveze­tek. Ezeket az MNB támogatja. Szükséges ugyanakkor, hogy a jegybanki irányítás és ellenőrzés az új intézményekbe is kiterjed­jen. Tímár Mátyás részletesen fog­lalkozott a különféle i címeken nyújtott hitelek felhasználásának tapasztalataival. Elmondta pél­dául, hogy 1983-ban az exportfej­lesztő beruházások eredménye­ként mintegy 1,1 milliárd dollár értékű árut exportáltak, valami­vel kevesebbet a hitelkérelmek­ben ígértnél. Ebben közrejátszot­tak a világpiaci árcsökkenések is (a konvertibilis elszámolású kivi­telünk árai 1983-ban körülbelül 10 százalékkal voltak alacsonyab­bak. mint egy évvel korábban). Nehezítették azonban az exportot az értékesítés mennyiségi korlátái, de belső problémák is, például a minőség hibái. Elmaradás legin­kább a kohászati és gépipari vál­lalatoknál tapasztalható. Az élel­miszeripar teljesítette a hitelszer­ződésekben vállalt kötelezettségét, a ^mezőgazdasági üzemek azonban — az aszálykárok miatt, az eddigi évek során először — némileg el­maradtak a teljesítésben. Az MNB elnöke kitért az Inno­vációs Alap és a Vállalkozási Alap működésének tapasztalataira is. Az Innovációs Alap, 600 millió fo­rintos alaptőkéjéből 1983 végéig mintegy 370 millió forintot helye­zett ki, ebből körülbelül 100 mil­lió forint már meg is térült. Az Alap tevékenységének közvetett eredményeként már számos új termék jelent meg a magyar pia­con és több új mezőgazdasági és ipari technológiát kísérleteztek ki, illetve vezettek be. A Vállalkozási Alapot az MNB 1983-ban azért hozta létre, hogy kiegészítő hitelezéssel, pénzátcso- portosításokkal segítse a vállala­tokat, tőkét biztosítson az újon­nan megalakuló gazdasági társu­lások és társaságok alapításához és működéséhez, új finanszírozási formákat (lízing, kötvény) ho- - - sítson meg és mindezekhez kap­csolódó pénzügyi szolgáltatásokat nyújtson. A Vállalkozási Alap pénzeszközeinek felhasználását — a fejlesztés- és hitelpolitikai elő­írások keretei között — alapve­tően üzleti szempontok, vagyis a jövedelmezőség, a megtérülés, a kockázat határozzák meg. A vál­lalatok és szövetkezetek az Alap igénybevételére 1983-ban 325 mil­lió forint összegben kötöttek szer­ződést. A magánerős lakásépítés­sel kapcsolatos szolgáltatások fej­lesztésére például gazdasági társa­ság alakult az alap 100 millió fo­rintos részesedésével. Feladata: országos bolthálózat kiépítésével építőipari kisgépek kölcsönzése a lakosságnak. Egy másik vállalko­zás keretében az Alap 33 millió forintot folyósított egy külföldi film Magyarországon történő for­gatásához. A modern elemes bú­torok gyártását 14 millió, a könyv- ritkaságok kiadását pedig eddig 30 millió forinttál segítette a Vál­lalkozási Alap. (MTI) Az idén több gyógyintézetben létesítenek olyan osztályokat, részlegeket, ahol különleges orvo­si kezelésben, gondozásban része­sítik a súlyos szfvritmus-zavar és az infarktus miatt szenvedő bete­geket. Minden megyében létrehoz­nak rehabilitációs osztályokat, azért, hogy kardiológiai utókeze­léssel elősegítsék a betegek mun­kaképességének helyreállítását. Jobbítják a szív- és érsebészeti el­látás feltételeit is mind az egye­temi intézményekben, mind a re­gionális központokban. Miként az Egészségügyi Minisz­tériumban elmondták, folytatják az országos kardiológiai program megvalósítását: az idén és a kö­vetkező években főleg a szív- és érrendszeri betegségek gyógyin­tézeti kezelésének lehetőségeit nö­velik. Az e betegségek felderítésé­hez; diagnosztizálásához szükséges kardiológiai ambulanciákat sok egészségügyi intézményben már megteremtették. Ezek számát, fel­szereléseit a következőkben to­vább gyarapítják, a kardiológiai ellátás céljaira előirányzott anya­gi erők zömét azonban jobbára a súlyos, a fekvő betegek gyógyítá­si feltételeinek bővítésére fordít­ják. Ojabb eszközökkel, módsze­rekkel igyekeznek elősegíteni a keringési betegségek megelőzését a budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórházban, s a balassagyarmati, a Barátság, pénz, szerelem, ha­rag. alkohol, fegyver. Mint egy romantikus kaland regényben, úgy sorakoznak egymás mellett az izgialomhoz elengedhetetlen .ele­mek. A dolog szépséghibája, hogy ez a történet nem számít irodal­mi csemegének és a vége lsem happy end-del, hanem a „főhős'’ megbüntetésével zárul. Azt, hogy a kecskeméti Megyei Bíróság mégis felfüggesztette a .börtön­büntetést, a vádlott a véletlen szerencsés közlbeszólásának kö­szönheti. Sáity Lázár • vádlott 41 éves. Gépkocsivezetőként a Bácsalmá­si Állami Gazdaságban dolgo­zik. Feleségével 1982 teléig kö­zös háztartásiban élt, majd törvé­nyesen elváltak. Sáity Lázárral egy munfcahe- a ■ 31 éves Fábián MíMtj^ívnőméri ‘'lakodómuinkáss aki áz ügyben sértettként szere­pelt. A két férfi között barátság­féle alakult ki, ami föltételezte kaposvári kórházban úgynevezett lipid — zsír — klub alakítását tervezik. E kis közösségekben — a fővárosi Tétényi úti kórház pél­dáját követve — azt ismertetik majd: miként előzhető meg a szívinfarktus, és a keringési rend­szer más betegsége, illetve azok súlyosbodása. Egészséges táplálko­zásra, egészséges életmódra neve­lik. szoktatják a klub látogatóit. — A szív- és érrendszeri beteg­ségek —, amelyek országunkban jelenleg a halálozások zömét okoz­zák — csak megelőzésükkel küzd- hetők le — mondotta dr. Pados Gyula, a Tétényi úti kórház főor­vosa. — Annak ellenére, hogy egyre több intézményben alkal­mazzák a szívgyógyászat legújabb kezelési módjait, eszközeit, nem menthetik meg az összes szívbe­teg életét. Napjaink népbetegsé­gének nagyarányú csökkentése csakis az egyének segítségével le­hetséges. Ezért apellálunk mind az egészségesek, mind a betegek, az egész társadalom közreműkö­désére: ki-ki egészséges táplálko­zással, egészséges életmóddal óv­ja egészségét, akadályozza meg érelmeszesedését és annak követ­kezményeit: a szív koszorúerének szűkületét, elzáródását, a szív­izom elhalását — az infarktust. A hazai és külföldi vizsgálatok eredményei, klinikai tapasztalatok bizonyítják: ez igenis lehetséges. mindkettőjük egymás iránti jó- sízándékát. Olyannyira, hogy a lakás nélküli sértettnek Sáity fel­ajánlotta a Kaityimárom levő ta­nyáját, s megkérte,. tekintse ott­honának. Cserébe csak annyit kívánt, hogy segítsen neki az ál­latok ellátásában. Jóidéig nem is volt semmi baj. Majd elszaba­dult, a pokol, mert a történetiben először közbeszólt a véletlen. Fá­bián Miklós és Sáityné között szerelem szövődött, ami a házas­feleknél válóperhez vezetett. Ez a tény nemcsak Sáity Lá­zárt, hanem idős szüleit is meg­viselte. A bonyodalmakat csak fokozta, hogy Fábián Miklós még több let,pénzt is követelt a tanyá­ból való elköltözéskor. 1983. február 14-*én Sáity' Lá­zár szülei katyimári lakásán tar­tózkodott. A; hátsó udvaron dol­gozott, ahüRor arra lett figyel­mes, hogy a szülei kiabálnak Va­lakivel. Előrejött a kapu közeliié­be, hogy megnézze, mi történt. Ítélethirdetés után Közbeszólt a véletlen Több pénzért, jobb minőségű árut! A közelmúltban életbe lé* pett fogyasztói áremelések még érzékenyebbé tették a lakosságot a kereskedelemmel, a szolgáltatásokkal szemben A vásárló elvárja, hogy pén­zéért jó minőségű, igényei­nek megfelelő terméket íkap­jon és az érdekeit sértő sza­bálytalanságokat (például az árfeltüntetés hiányát), kifogá­solható magatartást egyre ke­vésbé tűri el. Ez lemérhető a bejelentésék, a panaszok szá­mából is. amelyek az ellenőr­ző állami és társadalmi szer­vekhez érkeznek. Köztük a Hazafias Népfront keretében több mint egy éve létrejött Fagyasztók Országos Tanácsá­hoz és a csaknem kétszáz te­rületi, megyei, városi és nagy­községi fogyasztók tanácsá­hoz. A FŐT, mint a fogyasz­tók kollektív jogvédelmi szer­vezete, a lakosság ellátási szintvonalának megőrzését, ja­vítását segíti észrevételeivel, állásfoglalásaival. figyelem­mel kísérve a vásárlók érde­keinek érvényesülését. Az árfelhajtók ellen A FŐT árszakértő bizottsá­gának felméréséből megtudha­tó: a nagyban eladó piaco­kon tőzsdeszerűen felhajtják az árakat, egy éjszaka alatt az áru, mozgatás nélkül, több kézen megy át. Mindenki hoz­záteszi. a maga kis hasznát, ezért o termelői és fogyasztói árkülönbözetek jóval nagyob­bak az indokoltnál. A bizott­ság a MÉM-hez, a SZÖVOSZ- hoz, és a Belkereskedelmi Mi­nisztériumhoz benyújtotta javaslatát Indítványozta a közvetlen kapcsolatok minél szélesebb körű megteremtését a kiskereskedelem és a felvá­sárlók között. Szorgalmazta, hogy a tsz-ek is foglalkozza­nak közvetlen eladással, léte­sítsenek árusítóhelyeket. s ne ragaszkodjanak a kényel­mesebb. egytételes eladási formához. A zöldség-gyümölcs minőségére vonatkozóan ki­fogásolták, hogy a .ke­reskedelem gyakran nem a minőségnek megfelelő minő­sítési osztályba sorolva adja el az árut. 1984-ben a FŐT újból javasolja az Illetékes el­lenőrző szervezeteknek a zöld­ség-gyümölcs ellátás további vizsgálatát s azt, hogy szi­gorúan járjanak el a láncke­reskedelemmel szemben. Tavaly országra szóló prog­ramja volt a fogyasztók ta­nácsainak az élelmiszer-ke­reskedelem .munkájának fel­mérése, amely a Fogyasztók Kiváló Boltja pályázat meg­hirdetésével kezdődött. A de­cemberi FOT-ülésen meglehe­tősen éles kontúrú kép állt össze az éves tapasztalatok­ból: a fogyasztók érdekvédel­mét törvények, rendeletek ír­ják elő, ezek betartása, ellen­őrzése azonban nem megfele­lő, s kevés kivételtől eltekint­ve nem jellemző a kulturált kiszolgálás sem. A termelőt és a fogyasztót közösen kell ér­dekeltté tenni az áruszállítás­ban. a választék bővítésében, mindezt a jó minőség megkö­vetelése mellett. Nagyobb vá­rosokban célszerű lenne mun­kaszüneti napokon (szomba­ton estig és vasárnap is) leg­alább egy városközpontban levő élelmiszerboltot nyitva tartani. Áttekinthető tájékoztatást Minden túlzás nélkül állít­ható, hogy Magyarországon jó az élelmiszer-ellátás színvo­nala , talán éppen ezért is fel­tűnőbbek a kereskedelem hi­bái. Az ártájékoztatás a múlt­ban is gyenge pont volt, s most a, FŐT nemcsak a ve­vők érdekében, hanem a ke­reskedelmi dolgozók anyagi és erkölcsi biztonságáért is szorgalmazza ennek javítá­sát. Ne kerüljön az eladótéri gondolákra árazás nélküli áru, ne cseréljék össze a csoporto­san rakott cikkek árcéduláit; a kimért árukra ne csak a fo­rint összeglét, hanem & sajt, a felvágott stb. súlyát is .írják rá. A választék áttekinthető- ségéért minden hús- és hen­tesáru mellé tegyék ki az ár- jelzést. Így elkerülhetők lesz­nek a viták eladók és vevők között, s kevesebbet tévedné­nek a pénztárosok is. (Egy el­gondolkodtató tény a szakér­tői bizottságok megállapítá­sából: évente a kereskede­lemben 500 millió forint több­let és 200 millió forint visz- sza nem térített leltárhiány keletkezik. Az 500 millió fo­rintból feltehetően 200—250 millió forint a fogyasztók meg­károsításából ered! E tűrhe­tetlen és tarthatatlan helyze­ten sürgősen változtatni kell. A felsorakoztatott vádak el­len a kereskedők mentségül hoznák fel, hogy a nagy. for­galomhoz kevés a munkaerő, munkájukat lényegesen befo­lyásolja az ipar is, például ár­változáskor, jó, ha az életbe­lépéstől számított harminc napon, belül már új, javított címkével szállítja az árut. de előfordul, hogy fél évig vagy még tovább is a régit használ­ja, amíg a készlete tart. A vevők érdekében ezek az in­dokok nem fogadhatók el. A jelenlegi gazdasági hely­zet nemcsak a vállalatokat kényszeríti takarékosságra, a lakosság is egyre jobban meg­gondolja, hogy mire adja ki pénzét. A kmríilmények yuatf.. ra késztetnek bennünket ■ hogy változtassunk vásárlási szokásainkon. A közeljövőben a FŐT a Belkereskedelmi Ku­tató Intézet tanulmánya alap­ján megvitatja a jobbára kényszerű pazarló fogyasztás okait. Ugyanis sok üzlet vá­lasztéka nem igazodik a vá­sárlók igényeihez, árban és mennyiségben. Például hiába szeretne valaki mondjuk 10 deka olajfestéket vásárolni, ez az áru csak kilós dobozban kapható. A drága import- alapanyagú termék nagy ré­sze így kárba vész, s ez nem­csak a fogyasztó vesztesége. Nagyobb lenne a foganatja A ma már hatezer tagot számláló fiatal társadalmi szervezet eddig is sokait tett a fogyasztókért. A fogyasztói ta­nácsokiban végzett munkájuk­kal is bizonyították, -hogy fel- készültségük, tapasztalatuk nagyobb — ellenőrző, végre­hajtó — jogkörre is érdeme-1 sítené a szervezetet, amely­nek révén hasznos ténykedé­sének még nagyobb lenne a foganatja. H. A. Fábián Miklós volt ott, aki Ittas állapotban dulakodott Sáity édes­apjával, mert ő nem volt hajlan­dó pénzt adni neki. Sáity Lázár úgy vélte, hogy édesapja veszély­ben van, ezért nekitámadt Fá­biánnak. Eközben apja felkapott egy gömbvasat és ütéseket mért a sértettre. 'Ennek hatására Fá­bián Miklós elővette a zsebkését, hogy végre „komolyan vegyék” őt. Sáity Lázár a bicskát meg­látva beszaladt a kamrába' és fölkapta édesapja légpuskáját. A csövet Fábiánra irányította, és meghúzta a ravaszt. Sáity nem győződött meg ar­ról, hogy a régen nem használt fegyver töltve van-e vagy sem. (.Felindult állapotában nem is volt ez elvárható tőle.) Ám a puska „véletlenül” töltve volt, s a lövedék eltalálta Fábián Mik­lós nyakát. ■■ A sértettnek maradt annyi ereje, hogy elmenjen előbb a rendőrségre, majd a körzeti orvosihoz. A véletlen harmadszori közbe­szólását a kórházban állapítot­ták meg. A lövedék ugyanis mindössze 1—2 centiméterre ha­ladt el a nyaki verőér mellett. Ha ez megsérül, az azonnal meg­induló erős vérzés miatt Fábián Miklós rövid időn belül meghált volna. A bíróság megállapította, hogy a használt légpuska életveszélyes sérülés előidézésére alkalmas eszköz. Akkor, amikor Sáity Lá­zár a sértettre irányította a fegyvert, szándéka testi sértés el­követésére irányult. Az a vélet­lennek és a gyors orvosi segít­ségnek köszönhető, hogy a sérü­lés nem vált végzetessé. Mind­ezek miatt a bíróság Sáity Lá­zár bűnösségét életveszélyt oko­zó testi sértés bűntettének kísér­letében állapította meg. Ezért egy évi szabadságveszésre ítél­te, amelynek végrehajtását há­rom évi próbaidőre felfüggesztet­te. A bíróság álláspontja szerint az erősen {elindult, izgatott ál­lapot s az a veszélyhelyzet, amelyben édesapját érezhette, olyan hatást gyakorolt a vádlott­ra. amely alatt nem tudta kel­lően értékelni az eseményeket és felmérni tettének következmé­nyeit. Az ítélet jogerős. T. B.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom