Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-25 / 47. szám
\ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxix. évi. «.szám Ára: 1,40 Ft 1984. február 25. szombat Bővül a tassi szociális otthon (3. oldal) Befejeződik-e az idén Tasson az Időskorúak Szakosított Szociális Otthonának fejlesztése? A tavalyi nehéz kezdet és a munkákra fékezőleg ható váratlan akadályok leküzdése után most már úgy látszik, hogy igen. A két kivitelező: a helybeli Dózsa Tsz épitőbrigádja és a BÁCSÉPSZER nem tölti tétlenül az év elejét a két részből álló építkezésen. KÉP és HANG, a Rádió és a Televízió jövő heti műsora (5-6. oldal) STÍLUSVÁLTÁS A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEKBEN A MÉSZÖV küldöttközgyűlése A megyei fogyasztási szövetkezetek tegnap tartották első félévi küldöttgyűlésüket Kecskeméten, a MÉSZÖV székházában. A három ágazat — az áfészek, takarék- és lakásszövetkezetek — küldöttei 240 ezer tagot képviselve tárgyalták meg az elmúlt évi tevékenységüket, valamint az idei tennivalókat. Az előzőleg írásban kiküldött beszámolót Erdélyi Ignác, a MÉSZÖV elnöke egészítette ki. Az előterjesztésekből kitűnt, hogy a fogyasztási szövetkezetek az elmúlt évi fő feladataikat — ha differenciáltan is — igyekeztek teljesíteni. A gazdálkodás színvonalát iminősítő nyereség kedvezően alakult. Az általános fogyasztási szövetkezetek 14,4 százalékkal növelték nyereségüket az előző évhez képest. A jövedelmezőség megközelítette a 11 százalékot. A hat százalék alatti jövedelmezőséggel dolgozó szövetkezeteket a gyenge hatékonyságú kategóriába sorolják. Egy évvel ezelőtt négy ilyen volt a megyében, jelenleg csak egy van. A korábbiakban jellemző forgalomcentrikus szemlélet helyett inkább a gazdaságosságra való törekvés kezd elterjedni. Mindezek ellenére ■ elbizakodottságra semmi alap és ok nincs. A nyereség 'alakulását jelző számok elmaradásokat is takarnak. Több szövetkezetben — különböző okok miatt — a korábbi jó eredményeiket nem tudták tartani, , A gazdasági szabályozók jobb munkaszervezésre, takarékosságra, az ésszerűbb módszerek bevezetésére ösztönöznek. A külső környezeti tényezők módosulása stílusváltást sürget a fogyasztási szövetkezetekben is. , Nagy erőt képvisel a szövetkézetek összefogása, amelynek egyik formája a közösen képzett kölcsönös támogatási alap. A szövetkezetek figyelembeVéve a SZÖVOSZ elnökségének ajánlásait, pénzeszközeik egy részét a KTA-ba adták. Ez az alap fedezetet nyújthat több fontos szövetkezeti Célt segítő akció megvalósításához. Egy ilyen indult el t most,, amelynek célja, hogy rend- , behozzák a kistelepülések üzlet- ; hálózatát. A program megvalósítása révén a megyében mintegy százezer embert érintően tehetik kedvezőbbé a vásárlási feltételeket. A vitában a szövetkezeti küldöttek beszámoltak gondjaikról. Legtöbb szó arról esett, hogyan lehetne jobban alkalmazkodni az új gazdasági körülményekhez. Kitűnt a hozzászólásokból, hogy a szövetkezeti vezetők keresik az újat. Rugalmasabb' kereskedelempolitikával próbálnak igazodni a rohamosan változó gazdasági élethez. Erről beszélt . felszólalásában dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese is. Javasolta, hogy az áfészek jobban használják ki az exportlehetőségeket, a megyében különösen a zöldség- és gyümölcskereskedelem lenne képes az eddiginél több külföldi szállításra. Ehhez viszont jobb minőségű árura van szükség. A szövetkezeti felvásárló sikeresen működhet együtt a termelővel az exportarány növelésében. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a munkahelyi demokrácia kibővítésével a vezetők nagyobb lehetőséget adhatnak az emberi alkotókészség kibontakozásához. Dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese hangsúlyozta: az áfészek sikerrel oldották meg főként a községek és a szétszórt települések alapellátását, folyamatosan előteremtették a szükséges árumennyiséget,. sokszor erőfeszítésekkel és találékonysággal. A megyei tanács nevében elismerését fejezte ki a szövetkezeti kereskedelem dolgozóinak. A küldöttközgyűlés Erdélyi Ignác zárszavával és határozat- hozatallal ért véget. K. S. Kádár János és Losonczi Pál fogadta Javier Pérez de Cuellart Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára tegnap az'MSZMP KB székházában fogadta Javier Pérez de Cuellart, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárát, aki Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, az Egyesült Nemzetek Szervezetének a világbéke megőrzésében betöltött szerepéről. A találkozón jelen volt Várkonyi Péter és Rácz Pál nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselője. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak tegnap, parlamenti dolgozószobájában fogadta az ENSZ főtitkárát. Javier Pérez de Cuellar a délelőtti órákban ellátogatott a Magyar ENSZ Társasághoz is. A vendéget — akinek kíséretében volt Rácz Pál — Simái Mihály, a társaság elnöke tájékoztatta a világszervezet magyar tagozatának munkájáról, feladatairól. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára válaszában elismeréssel szólt a Magyar ENSZ Társaság tevékenységéről. A kellemes hangulatú programon jelen volt Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke. „A ZENE MINDIG SEGÍT” Javier Pérez de Cuellar feleségével és a küldöttségéhez tartozó munkatársaival tegnap délután Kecskemétre látogatott. Az ENSZ •főtitkárát elkísérte Hollai Imre külügyminiszter-helyettes és Rácz Pál, hazánk ENSZ-nagy- követe is. A vendégeket a városi tanács előtt dr. Gaj- dócsi István, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke fogadta, majd dr. Mező Mihály Kecskemét város Tanácsának elnöke ismertette a város történelmét, gazdasági, kulturális életét. Tájékoztatójában kiemelte megyénk és Kecskemét szerepét az ország élelmiszerellátásában. Hangsúlyozta, hogy az itt élő emberek jelen munkájukkal a jövőt építik, hiszen „aki szőlőt, gyümölcsfát ültet, az a békés jövőre alapozza munkáját”. A főtitkár meleg szavakkal köszönte meg a fogadtatást, majd a következőket mondotta: „A világszervezetben végzett munkámban mindig a harmóniára törekszem. Itt, Kodály városában a zene révén ez a harmónia részévé vált a mindennapoknak.” A program a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben folytatódott, ahol Erdei Ferenc igazgató ismertette az intézet munkáját, nem• Perez de Cuellar emléksorokat ír Kecskemét vendégkönyvébe. (Mébesi Éva fel. vétele) zetközi kapcsolatait, hatását az egyetemes zenei Oktatásra. Rövid előadását az intézet életéről készült videofelvételekkel illusztrálta, majd bemutatta a nagy zenepedagógus életéről készült kiállítást. A kecskeméti látogatás következő eseménye a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnáziumiban rendezett koncert volt. Itt dr. Romány Félné igazgató tájékoztatta a vendégeket a nagyhírű intézmény munkájáról, feladatairól, céljairól. A díszteremben az iskola gyermekikórusa és művésztanárai adtak ezután bensőséges hangulatú koncertet, melyen Kodály és Bartók műveit tolmácsolták. A hangverseny után az ENSZ főtitkára megköszönte a szép élményt, mint mondotta: „én a zene szerelmese vagyok, s meggyőződésem, hogy a zene mindig segít az emberek közötti megértés, a jobb kapcsolatok kialakításában.” Az iskola emlékkönyvében a következő sorokkal emlékezett meg látogatásáról: „Óriási örömömre szolgált Kodály és Bartók nagyszerű zenéje, az iskola tanulóinak és tanárainak kiváló előadásában.” A.z ENSZ főtitkára a késő esti órákban kíséretével visszautazott Budapestre. H. Z. Megújuló falusi ismeretterjesztés Az egyre nyitottabb falusi társadalomban már nemcsak a helyi vagy a „kiutazó” szakemberek előadásai jelentik a kapcsolatot a világgal. A tervszerű ismeretterjesztés azonban máig meghatározó jelentőségű kistelepülések közművelődésében. Bizonyítja ezt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Bács-Kiskun megyei szervezetének múlt évi statisztikája, amely szerint a községekben 4061 rendezvényen 186 ezer érdeklődő volt kíváncsi előadásaikra. Az, hogy az elmúlt években is — amikor a gazdasági körülmények nehezedése nem elsősorban a művelődő időtöltésre ösztönözte az embereket — folyamatosan növekedett az ilyen jellegű rendezvények látogatóinak száma, többféle tanulsággal szolgál. Mindenekelőtt azt mutatja, hogy a lakosság bizonyos rétegei a korszerű ismeretek elsajátítását gazdálkodói céljaik eléréséhez is szükségesnek tartják. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a TIT növekvő számban szervez programokat a társadalom érzékelhetően elkülönülő rétegei — például a nyugdíjasok, a cigánylakosság — számára. A falu változását tükrözi, hogy a múlt évben a korábbinál jóval több előádásra volt szűk-' ség az úgynevezett ^mindennapok-kultúrája” — témaköréből: a korszerű étkezési és öltözködési szokásokról és a lakberendezésről. Ugyanakkor nem csökkent a hagyományos téli gazdatanfolyamok és egészségügyi előadások látogatottsága sem. Az említett összegzésből kitűnik, hogy a magas színvonalú, széles körű társadalmi bázisra épülő ismeretközvetítés legoda- adóbb támogatói, közreműködői ma is a helyi értelmiségiek. Persze ez nem jelenti azt, hogy „belterjes” lett volna az 1983-as rendezvényprogram. A TIT közvetítésével neves politikusok, művészek, tudományos kutatók és újságírók a falusi közönség vendégei lehettek. Az eredmények mellett rá kell mutatni néhány hiányosságra is. Például arra, hogy vannak még — és nem is a legkisebbek közül — olyan községek, ahol a közművelődési szakemberek nem használják ki a mozgalomban rejlő lehetőségeket. Sok helyen sürgősen javítani kellene az ismeretterjesztő munka tárgyi feltételein. Kevés még a szakmai át- és továbbképző tanfolyam, és nem tartható tovább az az állapot, hogy amíg a TIT vezető szerepet tölt be a városok idegen- nyelv-oktatásának szervezésében — növekvő igény ellenére — szinte teljesen megfeledkezik e misz- szióról a falusi lakosság körében. F. P. J. Erdei Ferenc-napok a kertészeti főiskolán Félig megtelt a Kertészeti Egyetem kertészeti főiskolai tarának nagyterme tegnap délelőtt az Erdei Ferenc és munkássága emlékülés résztvevőivel. Dr. Verők István kollégiumi igazgató megnyitójában arról szólt, hogy szeretnék, ha a főiskolai hallgatók számára éltető hagyomány lenne a kiváló politikus, közgazdász, agrártörténész életműve. Névadójukról ezért rendeznek változatos programot, ünnepség- sorozatot, ezért örvendetes a diákok tevékeny közreműködése. Dr. Király László tanszékvezető főiskolai tanár, kandidátus, bevezető, a Futóhomok szerzőjének munkásságát ismertető előadása után Tóth Adrienn, Erdei Ferenc közéleti tevékenységéről, Balogh Kornél a tudós személyiségéről, Szabó László a Kiskunság és egykori képviselője kapcsolatairól szólt. A hallgatók kor- referátumaikhoz felhasználták az emlékülésen megjelent Farkas Józseffel, a Hazafias Népfront megyei titkárával, Benei Sándorral, a Közép-magyarországi Pincegazdaság nyugalmazott igazgatójával és e sorok írójával készített interjúkat. Délután jó hangulatú szellemi és sportvetélkedőn sokirányú tájékozottságról ‘ tettek tanúságot a házigazdák és a meghívottak. Ma huszonöt népművész közreműködésével szervezett kirakodóvásárra várják az érdeklődőket. Míg a szülők a fazekasok, bábkészitők, bőrösök, mézeskalá- csosok, textilfestők munkáiban gyönyörködnek, a gyerekek meghallgathatják a mesemondókat, megtekinthetik a bábműsort. H. N. © Sokan megtekintették a kollégium folyosóin rendezett, Erdei Fe- rencre vonatkozó dokumentumokat bemutató kiállítást. Több közérdekű bejelentés, javaslat A népi ellenőrzések tapasztalatai Tegnap ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A testület a tavalyi munkáról és az ellenőrzések tapasztalatairól tárgyalt. A népi ellenőrzés központi és területi szervei 1983-ban 750 vizsgálatot indítottak, ebből minden harmadik utóellenőrzés volt. A vizsgálatok túlnyomó többsége a középtávú népgazdasági terv társadalmi és gazdaságpolitikai feladatainak megvalósításához kapcsolódott. Felmérték egyebek között, hogy miként alakul a külgazdasági egyensúly javítása, az energiagazdálkodási program, továbbá az anyagtakarékossági és technológia-korszerűsítési kormányprogram megvalósítása. Az elmúlt évben fejlődött a népi ellenőri hálózat politikai, szakmai felkészültsége, erősödtek lakossági kapcsolatai — állapította meg a KNEB. A lakosság növekvő bizalmát és a gondok szaporodását egyaránt jelzi, hogy emelkedett — a múlt étiben mintegy 8 ezerre nőtt — a közérdekű bejelentések, javaslatok és egyéni panaszok száma. Közülük mintegy 2600 beadványt a népi ellenőrzés saját hatáskörében intézett, a többit jfedig az illetékes szervekhez továbbította. A KNEB H vizsgálati jelentést terjesztett a Minisztertanács és annak bizottságai elé, hármat pedig az Országgyűlés bizottságának nyújtott be. Csaknem 200 helyi vizsgálat tapasztalataival, tanulságaival foglalkoztak a tanácsi testületek, illetve a helyi pártszervek. A testület ülésén egyértelmű követelményként fogalmazódott meg: a jövőben fokozni kell az ellenőrzés, a számonkérés társadalmi méretekben is érvényesülő súlyát, szerepét. Továbbra is kiemelt gondot kell fordítani a törvényesség érvényesítésére és a gazdálkodás felelősségi rendszerének következetes működésére. A népi ellenőrzés szervei csupán az elmúlt évben mintegy 800 esetben hívták fel az illetékeseket a törvényes állapot helyreállítására. Ennek nyomán a vizsgált szervek vezetői csaknem. 700 alkalommal módosították korábbi (Folytatás a 2. oldalon.) Az ENSZ főtitkára Kecskeméten
