Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-22 / 44. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás az ország terüle­tére ma estig: sokfelé lesz borult, pá­rás, néhol ködös idő. Kisebb körze­tekben azonban kisüt a nap. Hó szállingózás, illetve -szitálás elő­fordulhat. 'A Dunántúlon néhány helyen megélénkül a déli szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet a tartósan borult, párás helyeken 0 fok közelében, a napos vidékeken pedig 5 fok körül várható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 44. szám Ára: 1,40 Ft 1984. február 22. szerda Laoszi küldöttség Bács-Kiskunban # % ^ £ • A laoszi vendégek a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 2. osztá­lyában. (Tóth Sándor felvétele) A magyar—laoszi gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság vendégeként hazánkban tartózkodó ti­zenhárom tagú laoszi küldöttség — Latsami Kambou állami tervbizottsági elnökhelyettes vezetésével — tegnap Bács- Kjskuij megyébe látogatott. Kecskeméten Tokai László, a megyei tanács általános el­nökhelyettese fogadta a vendégeket. Tájékoztatta őket a ta­nácsi gazdálkodás rendszeréről, s arról, hogy a lakosság mi­ként vesz részt a helyi tanácsok terveinek megvalósításában. A delegációt ezt követően a városi tanács dísztermében köszöntötte Fischer István, Kecskemét város Tanácsának el­nökhelyettese. A megyeszékhely életéről szóló rövid tájékoz­tatója után az árpádvárosi II. Rákóczi Ferenc Általános Isko­lával, azután a Széchenyivárossal, majd a megyei kórháj munkájával ismerkedtek a vendégek. Programjuk késő délután Lajosmizsén fejeződött be, ahol egyebek között az általános iskolai diákotthont keresték fel, a megyei vendéglátók társaságában. Hazánk vendége a svéd külügyminiszter Várkonyi Péter ikülügymimisz- ter meghívására kedden ' hiva- tatos látogatásra hazáinkba ér­kezett Lennart Bodström, Svéd­ország külügyminisztere. A svéd diplomácia vezetőjét a Ferihegyi repülőtéren vendéglá­tója fogadta. A megérkezést követően a Külügyminisztériumban megkez­dődtek a hivatalos külügymi­niszteri tárgyalások. A megbeszélésen Várkonyi Pé­ter és Lenn,art Bodström áttekin­tette a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdé­seket, s véleményt cseréltek a kétoldalú kapcsolatok alakulá­sáról. * Lennart Bodström a délutánt városnézéssel töltötte. Felkereste a Mátyás-templomot, majd meg­tekintette Budapest városképét a Halászbástyát. A program a Ma­gyar Nemzeti Galériában foly­tatódott, áhol a svéd külügymi­niszter — Éri Gyöngyi főigazga- tóhélyettes kalauzolásával — •megnézte a XX. századi festészet és szobrászat című állandó kiál­lítást. Este dr. Várkonyi Péter dísz­vacsorát adott vendége tiszteleté­re a külügyminisztérium ven­dégházában. Prágában az ENSZ-főtitkár Bohuslav Ohnoupek csehszlo­vák külügyminiszter meghívásá­ra kedden hivatalos 'látogatásra Prágába érkezett Javier Pérez de Cuellar, az Egyesült Nem­zeteik Szervezetének főtitkára. Honecker a vegyifegyver - mentes övezetekről A Német Demokratikus Köz­társaság kész valamennyi érde­kelt állammal tárgyalni égy ve­gyi fegyverektől mentes övezet létrehozásáról — erősítette meg Erich Honecker, az NDK Állam­tanácsának elnöke. Az NDK államfője — mint a Die Wahrbeit, a nyugat-berlini szocialista egységpárt _ központi lapja kedden jelentette — Ju­lius Lehlbachnak, a rajna-pfalzj szakszervezeti szövetség elnöké­nek levelére adott válaszában közölte, hogy a demokratikus né­met állam pozitívan ítél meg minden olyan ésszerű javaslatot, amely hivatott Európát fokoza­tosan megszabadítani minden­nemű vegyi fegyvertől. Ennek megfelelően az NDK támogatja a nyugatnémet szak- szervezeti vezetőnek azt a ja­nuárban előterjesztett . indítvá­nyát, hogy a két német állam kös­sön egyezményt a vegyi fegyve­rek betiltásáról. TÖBB MINT KÉTMILLIÓS TÁRSADALMI MUNKA Klubközgyűlések az MHSZ-nél A Magyar Honvédelmi Szövetség megyei szervezetei és klubjai 1983. december 15. és 1984. február 20. között tar­tották évvégi beszámoló klubközgyűléseiket. A szokástól el­térően nemcsak az elmúlt évet, hanem a VI. ötéves tervidő­szak eltelt idejét, illetve a középtávú tervidőszakra megha­tározott feladatok végrehajtását értékelték. Megjelölték a tennivalókat, olyan módon, hogy az ötéves terv hátralévő éveiben mozgósítson — a nehezebb körülmények ellenére is — az előírtak maradéktalan, magas szintű végrehajtására. A megye MHSZ-szervei . vég­rehajtották feladatmeghatározó értékeléseiket, felkészítették a 205 klub íiitkárát a tagság munká­jának értékelésére, további teen­dők meghatározására. A' klub­közgyűléseken a több mint 17» ezres tagság igen nagy felelős­séggel, aktívan vett részt, vitat­ta meg a Magyar Honvédelmi Szövetség társadalmi feladatának hármas rendszerében az eszmei nevelő munikát, a honvédelmi oktatást, a technikai tömeg- és minőségi sportok fontos szere­pét a lakosság, elsősorban az if­júság hazafias, honvédelmi ne­velő munkájában. A klubköz­gyűlés ék a pártszerveik eszmei, politikai irátlyításával, az együtt­működő társadalmi / és tömeg- .szervezete'k, a fegyveres testüle­tek képviselőinek megjelenésével nagy társadalmi érdeklődés mel­lett, a működési feltételek to­vább javításának jegyében zaj­lottak le. Az MHSZ politikai tevékeny­ségének új színfoltja, hogy mun­kásmozgalmi személyiségek ne­vét veszik fel kiváló munkát végző • klubok. Ezzel vállalják névadójuk életútjának feldolgo­zását, forradalmi tevékenységük megörökítését; tagságukkal, kör­nyezetük lakosságával valló meg- ismerteté-ét. A klubok Villám István, Berkes Ferenc. Lugosi István, Kovács Pál, az 1919-es Tanácsköztársaság mártírjai, Kiss Gyula, Vén József, Jurino- vics Miklós, az 1956-os ellenfor- radailom hősi halottjai nevét vet­ték fel. . A közgyűléseken értékelték az MHSZ megalakulásának 35. év­fordulóiéra meghirdetett Tíz órát a honvédelemért szocialista versenyt. A megye MHSZ-klub- jaii összesen 2 2 millió forint ér­tékű munkát, illetve eszközfej­lesztést végeztek a hazafias, hon­védelmi neve1 és feltételednek ja­vításához és továbbfejlesztéséhez. G. G. <9 A Kiss Gyula nevét viselő honvédelmi klub kiállítása a névadó életútjáról, éves tevékenységükről. KUKORICA, NAPRAFORGÓ, BURGONYA, ZÖLDSÉGFÉLE Megyeszerte készülődnek a tavaszi munkákra. Számos gazdaságban ismét folytat­ják a januárban megkezdett fejtrágyázást, talajmunkát, melyet ideiglenesen abba­hagytak a havazás miatt. A Vetőmag Vállalat Duna—Ti­sza közi területi központja is megtartotta Kecskeméten a szokásos, idény elejei ösz- szejövetelét, amelyen a ta­vaszi vetőmagellátásról tá­jékoztatta a gazdaságok, a szakigazgatási, érdekképvise­leti és kereskedelmi szervek szakembereit. Muráközi János főmérnök ar­ról számolt be, hogy a vállalat még ősszel személyesen vagy le­vélben minden gazdaságtól el­kérte a tavaszi , szaporítóanya­gokra szóló megrendelést. Bács- Kiskuniban nem jelentős a tava­szi árpa vetésterülete. A nagy­üzemek ez ideig 278 tonna magot Vetőmag tavaszra • Szállításra előkészített vető­mag a Bácsalmási Állami Gaz­daság raktárában. rendeltek. A területi központ azonban számítva a későbbi ke­resletre, 440 tonnát tartalékolt. A kukorica — mint a legnagyobb területen termesztett takarmány- növény, — vetőmag-ellátása ki­emelt feladata a vállalatnak. Az > .1983-as aszály a kukoricát súj­totta leginkább, a szükséges sza­porítóanyag-mennyiség mégis megtermett. Bács-Kiskun me­gyében 53 kukoricafajtát, hibri­det termesztenek, s ezek közül csupán 4—5 hibridből nincs ele­gendő készlet, de ugyanabban a FAO-számú csoportban más, ha­zai és külföldi előállítású hibri­det tud szállítani a forgalmazó vállalat. A Vetőmag Vállalatnál és a termelési rendszereknél meg­rendelt tételék összesítésekor kitűnt, hogy kukoricavetőmag­ból az 1983-ban átvett mennyi­ségnek csak 91 százalékát igé­nyelték 1984-re. A szakemberek most tanulmányozzák, hogy a ve­tésterület tervezett mérséklésé­vel függ ez össze, vagy a gazda­• Szorgos munka a BNR napraforgóhibrid-üzemében. (Folytatás a 2. oldalon.) HOLNAPTÓL: F ebruár. 23. és március 5. között immár nyolcadszor rendez falusi filmnapokat a Bács-Kiskun megyei Moziüze­mi Vállalat. A céljuk ugyanaz, mint az 1977-es akcióindításkor volt: megismertetni az embere­ket azokkal a magyar alkotások­kal, amelyek zömében róluk szól­nak. Az élmények befogadását nem bízzák pusztán a véletlenre: a vetítések után művész—közön­ség találkozókat szerveznek, hogy szembesíthessék az alko­tók szándékát a nézők vélemé­nyével. Apostagon, Bácsbokodon, Bács­almáson, Borotán, Csávolyon, Dávodon, Dunapatajon, Duna- vecsén, Fülöpszálláson, Hajóson, Jánoshalmán, Katymáron, Kerek­egyházán, Kiskunmajsán, Mada­rason, Mélykúton, Miskén, Filmnapok falun Nagybaracskán, Orgoványon, Solton, Szabadszálláson, Tasson, Tiszakécskén, továbbá — a 16 mm-es filmek vetítésére alkal­mas helyeken — Bócsán, Buga- con, Felsőszentivánon, Kelebián, Lászlófalván, Petőfiszálláson és Szeremlén fűznek be a mozigé­pészek olyan filmet, amely a köz­ponti szándék szerint kell, hogy érdekelje az ott lakókat. Csak néhány cím ízelítőül: Vérszerző­dés, Elcserélt szerelem, Hanyatt- homlok, Elveszett illúziók, Név­telen vár, Szeretők, Te rongyos élet. Három helyen — Kunszent- miklóson, Városföldön és Ne- mesijádudvaron különös gond­dal szervezkednek: itt díszbemu­tatót tartanak. Holnap este 6 óra­kor Kunszentmi'klóson Gyarmathy Lívia Együttélés című filmjét ve­títik le, amely a magyar film tör­ténetében először dolgozta fel a, nemzetiségiek problémáját. Ifj. Schiffer Pál a Nyugodjék béké­ben című filmjével mutatkozhat be Városföldén február 27-én es­te fél hatkor, az alkotás a bara­nyai Csebényben élt özv. Racskő Józsefnénak állít emléket. A Film­napok falun rendezvénysorozata március 5-én * nemesnádudvari vetítéssel és ankéttal zárul: itt az Együttélés című filmet pergetik le. Kényelmetlenül éreztem ma­gam az egyik falugyűlésen. Nem a szék volt a rozoga. Nem a fűtéssel és a világítással volt baj. Azt sem mondhat­nám, hogy a mikrofon vagy az erősítő rosszul működött. Más keltett bennem és a mellettem ülőkben elégtelenségi érzést. Az élőadó ötven perce, egy­folytában a külgazdasági hely­zetről, az országot érintő ked­vezőtlen hatásokról szólt, és ennek nyomán a jobb a haté­konyabb munkára hívta fel a figyelmet. A helyi feladatokra, eredményekre és problémák­ra aránytalanul kevés időt hagyott előadásában. Amikor pedig befejezésként azt kérte a hallgatóságtól: „Tessék hoz­zászólni!”, jó ideig kínos csend volt, mialatt többen erre-ar- ra tekintgettek. Az emberek nehezen, késve hangolódtak át a település dolgaira a megle­hetősen monoton, egyben•£ másban sablonos felolvasás után. Holott ennek a községnek az élete korántsem szürke és ese­ménytelen. Sok mindenben ro­konvonást mutat az országéval, s azokkal a törekvésekkel, amelyek társadalmi-politikai állásfoglalással, a közmeg­egyezésben és az összefogásban nagy erőt és jó lehetőségeket lát­nak céljaink megvalósításáért. Nincs miért szégyenkeznie a szóban forgó községnek sem. Víztorony-, út-, járda-, busz­váróépítéssel, üzletkorszerű- sítéssel és a lakossági szolgál­tatások fejlesztésével tavaly is sikerült tovább javítania az ott lakók életkörülményeit. Érősítve ezzel a település né­pességmegtartó képességét. Igen, ehhez már sokaknak van hozzászólnivalója! A ma embere a rádióból, a televízióból és az újságokból naprakészen, jól tájékozott az ország és a világ eseményeiről. Egymás közti beszélgetéseik­ben is helyet kap a politizálás. Mi újság idehaza? Mi újság külföldön? Falugyűlés, ta­nácstagi beszámoló és más la­kossági fórum azonban jósze- rint egy évben csak egyszer van. Érthető, jogos igény te­hát, hogy ezeken a lakosság többet és mást (is) akar hal­lani, mint amit általában amúgy is tud. Legjobban arra kíváncsi, hogy náluk: az adott településen, vagy a választó- körzetben milyen mértékű a közelítés az országos célok lés a helyi lehetőségek — erőfor­rások — között? Hogyan dol­goztak, és mire jutottak? Hogy áll a szénájuk? Hosszan sorolhatnám az el nem hanyagolható helyi té­nyezők szerepét, hiszen a leg­messzebbmenőkig demokrati­kus országos döntésekből ezer-, sót tízezerszámra sar­jadnak a különféle sürgető feladatok. Ahol tavaly új is­kola építésével zárták az esz­tendőt, mint például Ladány- benén és Apostagon, aligha kellett biztatni az embereket a falugyűlésen: „Tessék hoz­zászólni!” Szóltak ók anélkül is, az eredményes munka és a megoldásra váró feladatok láttán. Ahol a postai szolgál­tatás és a távbeszélőhálózat fejlesztése volt, vagy lesz a téma, arról is kifejtették, il­letve kifejtik majd vélemé­nyüket a hozzászólók. A gyak­ran hangoztatott bel- és kül­piaci helyzet, a hatékonyság, a fizetőképesség és nem utol­sósorban az életszínvonal megőrzésének nemzeti prog­ramja is még közelebb kerül az egyes emberhez, ha ezeket mindenütt, a helyi lehetősé­gekkel és feladatokkal egy­bevetve, azokkal összefüggés­ben tárgyalják meg. Így lesz nagyobb súlya a településszin­tű feladatok megoldásában a jobb gazdálkodásnak, és a la­kóhely gyarapításában nél­külözhetetlen társadalmi mun­kának. Kapjanak mindenhol na­gyobb figyelmet a kisebb és a nagyobb közösségek eredmé­nyei, tervei és megoldásra va­ló feladatai. Űj iskola, to­vábbépülő járda, út, viz-, vil­lany- és gázvezeték, a kereske­delmi ellátás és a szolgáltatá­sok javítása: a különböző la­kossági fórumokon ezek a leg­hatásosabb, legmeggyőzőbb, inspiráló érvek a népi össze- j fogásra alapozott épttőmun- feában. Kohl Antal Meggyőzően

Next

/
Oldalképek
Tartalom