Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-17 / 40. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: a Dunán* túl nyugati és déli vidékein időnként még erősen felhős idő lesz, és gyönge havazás is várható. Az ország nagy részén azonban valószínűleg kevés lesz a felhő, és csapadék sem valószínű. Gyenge marad a szél. Hajnalban a keleti országrészben he lyenként köd keletkezik. A leg* magasabb nappali hőmérséklet pénte ken plusz 1 és mínusz 3 fok kö­zött alakul. _____ ____________________________________________ L ibanonban tovább szilárdult az ellenzék helyzete VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évi. 40. szám Ár3! 1,40 Ft 1984. február 17. péntek Tovább/szilárdult a libanoni el­lenzéki erők helyzete Nyugat-Bej- rútban és, a tőle délre fekvő terü­leteken, miután a drúz Haladó Szocialista Párt fegyveres alaku­latai a kulcsfontosságú haldei há­romszög elfoglalása után csütör­tökre a tengerparti Damur város­ból is kiverték a kormányhad'e- reg és 4 falangista milíciák egy­ségeit. Az átütő siker eredménye­ként fokozott katonai nyomás ne­hezedik, Szűk el-Garb, illetve a baabdaií elnöki palota közvetlen térségére. ' Továbbra is várat magára Amin Dzsemajel elnök beígért ..törté­nelmi jelentőségű döntése”, amely egybehangzó értesülések szerint az Izraellel kötött megállapodás érvénytelenítése, a négyhatalmi nyugati haderő ENSZ-csapatokkal váló felváltása, a kormányhadse­reg semlegesítése lesz. Az államfő Szliman Franzsije volt köztársasági elnököt, a Nem­zeti Megmentési Front egyik ve­(Folytatás a 2. oldalon.) A Minisztertanács napirendjén a biológiai eredetű anyagok hasznosítása A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: A Minisztertanács tegnapi ülé­sén Lázár György tájékoztatást adott Margaret Thatchernek, Nagy-Britannia és Észak-lrország Egyesült Királyság miniszterelnö­kének hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájé­koztatót tudomásul vette. A Minisztertanács megvitatta és elfogadta az Országos Tervhi­vatal elnökének a hosszú távú tervezés' eredményeiről adott be­számolóját. a hasznosítás módjá­ra és a további munkára tett ja­vaslatát. Megköszönve az eddigi közreműködést, felkérte a Magyar Tudományos Akadémiát, valamint a társadalmi és érdekképviseleti szerveket, hogy a következő mun­kaszakaszban is vegyenek részt. A kormány jelentést hallgatott meg a biológiai eredetű anyagok komplex hasznosításának lehető­ségeiről. Megállapította, hogy ha­zánkban e téren kedvezőek az adottságai, ezért kiemelt feladat­ként jelölte meg a hasznosítást szolgáló tudományos eredmények alkalmazását, az ipari háttér fej­lesztését és új lehetőségek feltá­rását. A Minisztertanács jelentést hallgatott meg az elmúlt napok rendkívüli időjárása miatt az érintett megyékben kialakult helyzetről és az ennek nyomán tetií intézkedésekről. Elismerését és köszönetét fejez­te ki a közlekedési, a szállító és a szolgáltató vállalatok dolgozóinak, a honvédségnek, a helyi szervek­nek és a lakosságnak a nehézsé­gek leküzdésében tanúsított pél­damutató helytállásért. Felhívta az illetékes minisztériumok és or­szágos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a keletkezett károk felszá­molásához nyújtsanak segítséget. (Háttéranyagunk a 2. oldalon.) Tiszteket avattak Kalocsán Csütörtökön délelőtt a kalocsai Jurinovics Miklós laktanyában felavatták azokat a tartalékos tiszte­ket, akik önkéntes jelentkezés alapján, a KISZ Köz­ponti Bizottsága megbízásából az országban első­ként századpolitikai megbízotti iskolát végeztek, s egyéveá csapatgyakorlat után tiszti rendfokozatot szereztek. Az avatást megelőzően ünnepi állomány­gyűlésen dr. Szabó Egon vezérőrnagy jelenlétében léptették elő tartalékos hadnaggyá, alhadnaggyá a politikai munkásokat. A laktanya udvarán díszszázad fogadta az elöl­járót, Kárpáti Ferenc altábornagyot, a Magyar Nép­hadsereg politikai főcsoportfőnökét, miniszterhe­lyettest, a Központi Bizottság tagját. Az üdvözlést követően a század díszmenetben vonult el. A Himnusz elhangzása után a tartalékos tisztek fogadalmat tettek, majd Kárpáti Ferenc altábor­nagy mondott beszédet. „A századpolitikai megbí­zottak első tanfolyamától, csapatgyakorlatától sokat vártunk, bíztunk önökben. Méltók voltak a biza­lomra, példát mutattak magas szintű erkölcsi, poli­tikai, katonai helytállással. A Magyar Néphadsereg­ben döntő az emberi tényező, s a tizennyolc hó­napra bevonult fiatalok gyarapodtak politikai, ka­tonai tudásban, olyan emberi értékekben, mint a példamutatás, a nevelés, a tanítás.” Köszönetét mondott az ifjú tartalékos tiszteknek, oktatóiknak, a város vezetőinek, s a következő jókívánsággal zárta szavait: „Valósítsák meg egyéni elképzelései­• Kárpáti Ferenc altábornagy ünnepi beszédét mondja. két, legyenek hű fiai a hazának, cselekvő részesei a szocializmus építésének.” Dr. Varga Sabján László, a KISZ Központi Bi­zottsága üdvözletét tolmácsolta. Átadta a kiképző központ KISZ-szervezetének a KISZ KB Kiváló KISZ-szervezet zászlaját, amelyet Szombath Tibor hadnagy vett át. Katanics Sándor, az MSZMP me­gyei bizottságának titkára több tartalékos tisztnek kiváló munkája elismeréseképpen Kiváló Propa­gandista kitüntető jelvényt nyújtott át. A felavatott tisztek nevében Szalma István tar­talékos hadnagy tett ígéretet arra, hogy rájuk bár­mikor számíthatnak. Az ünnepség az Internacio- náléval ért Véget. G. G. KIÁLLÍTÁS A MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Lengyel Gyula politikai karikatúrái Bal kezében rendőrt tart, jobb­jával fegyencet markol Horváth István magyar belügyminiszter — ez csak egy azok közül a karika­túrák közül, amelyeket tegnap délutántól láthat az Erdei Ferenc Művelődési Központba látogató közönség Kecskeméten. A megnyi­tón nemcsak az derült ki, hogy Lakatos Ernő, a párt Köz­ponti Bizottsága agitációs és pro­paganda osztályának vezetője ér­ti a tréfát — bizonyára véletle­nül, de pontosan <dz őt ábrázoló rajz előtt ajánlotta a nagyszámú érdeklődő figyelmébe a képes jel- - lemgrafikákat —, az is nyilván­valóvá vált, hogy Lengyel Gyula, ■ a Népszabadság művészeti szer­kesztője, e képviccek alkotója hí­ven mutatja be lapján a poli­tikust. Nem árulunk el titkot, ha sejtetjük: hazai közéletünk szin­te minden jelessége megkapta a maga rajzos fricskáját a pártlap húsz éve munkálkodó karikatú- ristájától: s az a tény, hogy több ábrázolt személyesen is jelen volt a kiállításmegnyitón, ■ nemcsak azt bizonyítja, hogy nem hara­gudtak meg az ecset, és a toll mesterére, hanem — nagyon is direkt módon — a közéleti de­mokrácia állapotáról is megnyug­tató képet ad. Romány Pálnak, a megyei párt- bizottság első titkárának, is szá­mos közéleti személyiségnek a jelenlétében Lakatos Ernő ezt így fogalmazta meg megnyitó be­szédében : — Lengyel Gyula kétségtelen érdeme, hogy ha mondanivalója van, ha úgy érzi, hogy sajátos áb­rázoló humorával közérdeket szolgálhat, akkor nem tiszteli a funkciót. Bárkiről elmondja, meg­rajzolja a véleményét. Ez azon­ban — folytatta a párt központi Bizottságának osztályvezetője — más szempontból is fontos. Egy­részt azért, mert minden idő­szakra bizonyos mértékig jellem­ző és meghatározó, hogy min ne­vet egy nemzet. De legalább eny- nyire meghatározó, hogy min ne­vethet. Ez a kis tárlat egyben fé­nyes bizonyítéka annak is, hogy ebben az országban lehet nevet­ni, itt nincsenek tabuk, amik előtt kínosan össze keltene húzni a szánkat. Ahol mosolyogni, ne­vetni tudnak az emberek, és ahol a vezetők is velük mosolyognak • Lakatos Ernő megnyitja a ki­állítást — mellette Lengyel Gyula — mégha netán rólúk i£,van szó —. ott nagy bajok, nem lehetnek, ott kiegyensúlyozott,, jó a politi­kai légkör. Mint ahogy —- fejezte be gondolatmenetét — nálunk is az, még e gazdasági gondokkal, problémákkal terlies időben is. | Ennek a példája Lengyel Gyu­la tárlata Kecskeméten,j az Erdei Ferenc Művelődési Központban — nyitva március 12-ig. B. J. SZOVJET VENDÉGEK A 39 ÉVE FELSZABADULT BUDAPESTEN Nagy erőnk a népi összefogás Kádár János beszéde a BHG munkásgyülésén Budapest felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából szovjet látogatók ismerkedtek a főváros életével, fejlődésével: Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete, Konsz- tantyin Kocsetov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomáso­zó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka és Nyikolaj Sevkun altábornagy, a hadseregcsoport ^politikai csoportfőnöke volt csü­törtökön a főváros vezetőinek vendége. Programjukhoz csatla­kozott Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első tit­kára és Szépvölgyi Zoltán, a fő­városi tanács elnöke délután a Városházán fogadta a vendége­ket. A kötetlen, baráti beszélge­tés során a budapestieket foglal­koztató mindennapos gondok, a munkáskollektívák erőfeszítéseit tükröző sikerek egyaránt szóba- kerültek. A hadseregcsoport ve­zetői a szovjet alakulatok és a fővárosiak — a személyes kap­csolatok ezernyi szálával is erő­södő — barátságát méltatva fe­jezték ki jókívánságaikat Buda­pest lakosságának. A vendégek és vendéglátók ez­után a Beloiannisz Híradástech­nikai Gyárat keresték fel, ahol Berecz Frigyes vezérigazgató, az MSZMP KB tagja — a -vállalat gazdasági és társadalmi vezetői­nek, s a szocialista brigádok kép­viselőinek körében — köszöntöt­te a látogatókat. Mindenekelőtt arról szólt, hogy a vállalat dol­gozóit is megrendítette J urij Andropovnak, a nemzetközi kom­munista mozgalom kiemelkedő személyiségének halála, s mint mondotta, a munkások hangula­tát most az együttérzés mellett a bizalom jellemzi: a bizalom az S2KP politikájában, á szovjet társadalom töretlen fejlődésében, a béke védelmét szolgáló erőfe­szítések sikerében. Miként elhangzott, az évszáza­dos múltú, a ma kilencezer dol­gozót foglalkoztató nagyvállalat jelene, jövője, boldogulása köz­vetlenül is kapcsolódik a Szov­jetunióval kialakított együttmű­ködéshez, hiszen csaknem ne­gyedszázada szovjet tervek alap­ján kezdték gyártani azokat a te­lefonközpontokat, amelyeknek azóta többször korszerűsített, ma már elektronizált változatát je­lenleg is folyamatosan szállítják a baráti országba. Most készül el a másfélmilliomodik, a szovjet távközlés szolgálatába lépő tele­fonvonal a BHG-ban. Ezeket a termékeket és a vál­lalat más gyártmányait a műhe­lyekben tett látogatás során is megtekintették a vendégek, majd az egyik üzemcsarnokban mun­kásgyűlésen találkoztak a dolgo­zókkal. Marton Józsefné műszerész ar­ról szólt, hogy a két nép kap­csolatainak elmélyítéséhez meg­bízható, kiváló minőségre törek­vő munkájukkal ők is hozzá kí­vánnak járulni, a Szovjetunióba kerülő termékeikkel továbbra is kiérdemelve partnereik megbe­csülését. Kiss László üzemmérnök a vállalatnak a felszabadulás óta megtett útjáról beszélt, arról a folyamatos fejlesztésről, amellyel gyártmányaik színvonalát a piac mind magasabb követelményei­hez igazítják. Berecz Frigyes hoz­zászólásában a Vörös Hadsereg győzelmes felszabadító harcára, Budapest újjáéledésére emléke­zett. s rámutatott: alapvető sze­repe volt és van ma is a gyár fejlődésében — miként gazdasági építőmunkánk egészében — a szo­cialista integrációnak. A szovjet vendégek nevében Nyikolaj Sevkun altábornagy kö­szöntötte a BHG dolgozóit. Mél­tatta a szocialista internaciona­lizmus eszméjén, a közös célokon alapuló szovjet—magyar fegyver­barátságot, s hangsúlyozta, hogy a szocialista közösség országainak együttes erőfeszítései jelentik a nyugodt építőmunka, a biztonság, a béke megvédésének biztosíté­kát. Ez a közös védelmi képes­ség a legfontosabb feltétele an­nak, hogy az Egyesült Államok és a NATO agresszív politikája ne fenyegethesse elért vívmányain­kat — mondotta. Ezt követően Kádár János kért szót. Űj hatalom született — Őszintén köszönöm ezt a ba­ráti fogadtatást. Örülök, hogy a mai programnak én is résztvevő­je lehetek. A Központi Bizottság és a magam nevében szívből kö­szöntőm a gyűlés minden résztve­vőjét és az önök személyében a Beloiannisz-gyár , dolgozóinak egész kollektíváját — mondotta elöljáróban. — Történelmi évfordulót ünne­pel most a főváros és az ország népe. Megemlékezünk a 39 évvel ezelőtti ’ felszabadulásunkról, ar­ról, hogy a diadalmasan előretörő szovjet hadsereg hősi harcokban, nagy áldozatokkal felszabadította a magyar népet a hitleri fasiszta megszállás alól. Ezzel népünk, az ország visszanyerte szuverenitá­sát,- és saját kezébe vehette sor­sának alakítását. Erről a történel­mi percről a mi népünk soha nem feledkezik meg, tisztelettel és há­lával gondol a Szovjetunió népé­re, annak vezető pártjára, hadse­regére, katonáira. Emlékezetünk­ben tartjuk azt is, hogy a szovjet hadsereg oldalán a felszabadító harcaikban részt vettek a román, a bolgár, a jugoszláv hadsereg egységei és az antifasiszta koalí­ció más nemzetiségű katonái is. Az előttem szóló elvtársnő azt mondta, hogy a történelemköny­vekből jól ismeri a Budaüest és az ország felszabadításáért folyta­tott harcot. Én egyike vagyok azoknak a fővárosi lakosoknak, akiket a szovjet hadsereg felsza­badított. Nekem ez kétszeresen is öröm volt, hiszen mint állampol­gár, s mint illegalitásban harcoló kommunista is örülhettem annak, hogy felvirradt a szabadság napja. A történelmi sorsforduló ered­ményeként új hatalom született Magyarországon: munkáshatalom, népi hatalom. Megkezdődött az új, szocialista társadalmi rend meg­alapozása és kiépítése. Az új és szilárd alapokra támaszkodva óriási munka ment végbe az or­szágban, a romokban heverő fő­város és az ország újjászületett, s azóta is épül, fejlődik, szépül. Új élet kezdődött nálunk. S mivel mindennek a munka a forrása, először arról kell megemlékez­nünk, hogy megszületett és na­gyot fejlődött Magyarországon a szocialista ipar és mezőgazdaság, amely ma sokszorosát termeli an­nak. mint valaha. Az építőmunka során a magyar nép élvezte a szovjet állam segítségét, a szov­jet nép barátságát, csakúgy, mint a szocialista útra lépett többi nép barátságát és támogatását is. A gyümölcsöző együttműködésre az önök üzeme is jó példa. Az itt fo­lyó munka is bizonyítja, hogyan tudunk mi, szocialista országok együttműködni és ezen a téren is nagy eredményeket elérni. Az eredményekről szólva meg kell említenem egy másik alap­vető változást is: azt, hogy a mi népünk most összehasonlithatat^ lanul másképp él, mint a régi (Folytatás a 2. oldalon.) mmm Tavaly ősszel vitatták meg megyénkben is azokat a kér­déseket, amelyekről ma dön­tenek a fővárosban, a színját­szók országos parlamentjén. A kecskeméti fórum résztvevői elmondták: gondjaik nem egyediek, az amatőrmozgalom legtöbb ága válságban van. Nálunk talán a bábcsoportok és a népi együttesek .kivételek ez alól. A pangás okai rendkívül szerteágazóak. Ahhoz, hogy az amatőrizmus ne jelentsen egyet a dilettantizmussal, a hozzá nem értők műkedvelé­sével, szakképzett vezetők köz­reműködő sere van szükség. A művészeti oktatói engedély birtokosainak rendeletben elő­írt tiszteletdíj jár. A fenntar­tó szervek többsége azonban még a szinte jelképesnek mondható összeget sem tudja megadni. De az , anyagiakon túl az emberek megváltozott életfel­fogása is hozzájárult a jelen­legi válsághelyzet kialakulá­sához. Kevéske szabad idejük­ben nem iokan vállalnak „csak" szellemi gazdagságot nyújtó munkát is. Mert a pró­bák — legyen az tánc, ének, vagy bármi más — kemény, fegyelmezett munkát igényel­nek. Akik mégis vállalják ezt, tudják, miért teszik. Azért a páratlan érzésért, amit az ösz- szetartozás ! élménye jelent. Mert semminek. nincs akkora közösségteremtő ereje, mint az együtt végzett, önkéntes mun­kának, amivel „mellékesen” mindenki kibonthatja magá­ból a benne rejlő egyéni érté­kekét. S ez lenne az amatőrmozga­lom legfőbb feladata. A minőség iránti igényt is rosszul értelmezik sok helyütt. Nem egy falura került diplo­más népművelő csodálkozik — és keseredik el —, mert óriási lelkesedéssel szervezett ama­tőr csoportja a szeme láttára bomlik fel „érdektelenség” miatt. Pedig ő mindent meg­tett ... Talán tényleg mindent: áz igény felmérésén kívül. Olyan megoldást kellene ta­lálni, amely visszahódítja a tömegeket az elárvult mozga­lomba, s egyben megvalósítja — a helyesen értelmezett — minőségi teljesítményt is. Ez utóbbit azonban soha nem a közösségformáló szerep rová­sára. Az amatör színjátszók hely­zetében — remélhetőleg — változást hoz a mai parla­ment. Talán létrejön országos egyesületük, mert eddig az sem volt; talán határozat szü­letik arról, hogy minősített előadásaikon belépődíjat szed­hessenek — legalább töredé­két, mint egyes csapnivalóan rossz hakni brigádok —. s ezzel fenn tudják tartani önmagu­kat: talán megoldódik a szak­emberképzés — például főis­kolákon, egyetemeken, szaba­don választható tantárgy for­májában —, talán... Egy bizonyos: a mozgalom hívei sokat várnak e fórum­tól. S ha a színjátszók szekere kimozdul a kátyúból, példáju­kon felbuzdulva — szintén csak: talán — az amatörizmus . más területein is' továbbmoz­dulnak. Szabó Klára ^íözössé^

Next

/
Oldalképek
Tartalom