Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-15 / 12. szám
YILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évf. 18. szám Ára: 1,40 Ft 1984. január 15. vasárnap Ülést tart a megyei tanács Bács-Káskun megye Tanácsa január 18-án, szerdán Kecskeméten, a megyei tanács székházában tartja soron következő ülését. A napirendi javaslat a következő: — Jelentés a megye népesedési helyzetéről, a népesedéspolitikai határozat végrehajtásáról. — Előterjesztés az 1984. évi tanácsi költségvetési és fejlesztési alap jóváhagyására. — Tájékoztató a végrehajt», bizottság 1983. évi tevékenységéről. — Előterjesztés a megyei tanács 1984. évi munkatervének megállapítására, tájékoztató a végrehajtó bizottság idei munkaprogramjáról. — Előterjesztés a megyei népi ellenőrzési bizottság 1984. évi ellenőrzési tervének jóváhagyására. — Egyéb ügyek, interpellációk. SZÁRÍTOTT HAGYMA, KAPOR EXPORTRA Kevés friss zöldségféle, több tartósított termék Az átlagos zöldségfogyasztás 75 —77 kilogramm hazánkban. Lehetne ennél több is, hiszen az egészségesebb táplálkozásnak ez az egyik feltétele. Az utóbibi két évtizedben egyetlenegyszer — 1975-toen — ért el magasabb szintet, személyenként 85,2 kilogrammot, de azóta folyamatosan csökkent. Összefügg ez a költség alakulásával, hiszen a veszteségessé vált kertészeti ágazatot egyre több szövetkezet szűkíti kisebb területre, vagy számolja fel teljesen. Tavaly a kereskedelem a kiskunsági szövetkezetekből már egyharmaddal kevesebb zöldségfélét kapott, mint 1980-ban. fiéhány zöld&égfajt, paprikát, uborkát, fokhagymát,’ 'burgonyát', petrezselymet, sárgarépát, zellert inkább a kisgazdaságok termesztenek, sőt az aszálykár miatt tavaly ezek mennyisége 20—25 százalékkal maradt el a korábbi évek' termése mögött. A szakigazgatási szervek egyes képviselői ennek ellenére úgy vélekednek, hogy a kisüzemi zöldségtermelés anyagi érdekeltsége fennáll. Az állami és szövetkezeti gazdaságok, valamint a tartósítóipar termelési, értékesítési szerződéseit pedig az úgynevezett védőáras rendszer, a garantált árak, egyelőre biztonságossá teszik. A fogyasztó közönség számára az lenne előnyös, ha a termelők és a vásárlók kapcsolata közvetlenebbé válna. Minél több kézen megy keresztül az áru, annál magasabb költség terheli. A homokhátsági szövetkezetek közül a szabadszállási Lenin az egyik jelentős zöldségtermesztő. Tavaly csemegekukoricát, fűszerpaprikát, zöldbabot adott át nagyüzemi kertészetéből a tartósítóiparnak. Pár éve létesített termékszárítójában az energiaésszerűsítési program keretében áttért a földgázfűtésre, a napenergia hasznosítására. Póréhagymát, kaprot, zeller- és petrezselyemlevelet termeszt azóta a szövetkezet nagyüzemi területén és szárított zöldségként értékesíti. A szabadszállási zöldségszárít- mányokat holland, kanadai, NSZK-béli, nagy-britanniai vásárlók is keresik. A múlt esztendőben. 150 tonna szárított zöldséget adott el az említett országokban a közös gazdaság a külkereskedelem közvetítésével. Kiskunmajsán, a Jonathán Tsz szárítóüzeme évente csaknem 3800 —4200 tonna zöldségfélét dolgoz fel. A szárított, osztályozott paradicsompaprikát, vöröshagymát, sárgarépát, petrezselymet, egyéb gyökér- és levélzöldséget jórészt a tőkés országokba továbbítja a termelőszövetkezet. A Jonathán Tsz szárítmányainak értékesítésével csaknem egymillió dollárhoz jutott az ország, és a mai viszonyok között ez nem lebecsülendő tétel. (Folytatás a 2. oldalon.) A Külföldi szállításra csomagolják a szárított zöldséget a szabadszállási Lenin Tsz-ben. Közvagyon Négyezer megyei üzemre, vállalatra, költségvetési intézményre és egyéb munkahelyre terjedt ki az a felmérés, amelynek eredményeit a közelmúltban összegezte a Bács-Kiskun megyei Rendőr- főkapitányság társadalmi tulajdon-védelmi osztálya. Nem először vizsgálták azt, hogyan tudnak bánni a. közvagyonnal, miként gazdálkodnak azzal, ami van, és mennyire képesek bővíteni értékeik körét. iyem először vizsgálták, viszont először lepődtek meg azon, hogy egy-két év alatt mekkorát „fejlődött” a hanyagság, a közömbösség a társadalmi tulajdon iránt, és egyeseknél milyen nagyot nőtt az a merészség, amely az ap- róbb-nagyobb lopásokat is „megengedhetővé” tette. A rendőrségi vizsgálat természetesen nem csodaszer, nem lehet elvárni tőle, hogy egycsa- pásra megváltozzék a jelenlegi helyzet és átformálódjon az ehhez kapcsolódó szemlélet. Hiszen ez utóbbival is baj van! A vállalatok igazgatói, ■ az üzemek vezetői és a magasabb beosztásban levők nagy része azt állítja: ók. nem vagyonőrök, így nincs idejük, alkalmuk és lehetőségük arra, hogy és őrei o tulajdon védelmével foglalkozzanak. Pedig tudomásul kell venni: aki a gazdálkodás egészének rendjét igazgatja, ehhez a feladatkörhöz elengedhetetlenül hozzátartozik a vagyonvédelem is. Időnként persze — saját érdekükben is .— a . vezetők kampányszerűen tulajdonvédelmi akciókat szerveznek, amelyek csak arra jók, hogy megnyugtassák a lelkiismeretüket. Talán ők is tudják, hogy ezt így nem szabad csinálni. De amíg nem építik be a hatékony ellenőrzést a gazdálkodás rendjébe, addig csak meglepődni lehet az említett felmerés — alábbi — adatain. A különböző népgazdasági ágazatokban megyei szinten együttesen 1978-ban valamivel tízmillió forint fölött volt a társadalmi tulajdonban keletkezett kár, amely 1982-re több mint a kétszeresére emelkedett,~ a múlt év első hat hónapjában pedig már meghaladta a tizenkétmilliót! Ez utóbbinak a fele lopásból és betörésből származott. Ha a különböző ágazatokat egyenként vesszük, Bács-Kiskun megye jellegéből adódóan a mezőgazdaság vezet, amelyet a kereskedelem és az építőipar követ, öt év alatt mindegyik területen több mint duplájára, sőt a mezőgazdaságban háromszorosára nőtt a társadalmi tulajdont ért kár... Ezek a szigorú tények. De még mindig nem esett szó arról az erkölcsi romboló hatásról, amellyel ez a jelenség együttjár. Az éves termelési értékhez viszonyítva esetleg elhanyagolható annak a néhány ezer — mondjuk villany- kapcsolónak az értéke, amely eltűnik a táskák és a zsebek mélyén. Ám ha ennek a demoralizáló hatását vesszük figyelembe, akkor a kár szinte felbecsülhetetlen. Azt az érzetet keltheti, hogy ha „miénk a gyár”, akkor az enyém is, tehát bármikor kivehetem belőle a részemet. Hogy ez hová vezethet, talán nem szükséges ecsetelni... Sok gazdasági vezető . erre azt mondja, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben nincs pénze a drága biztonsági berendezések megvásárlására, a rendészek, a vagyonőrök létszámának növelésére. Valószínű, hogy részben igazuk van, de amikor szó sem volt pénzügyi, beruházási gondokról, akkor sem szerezték be, nem szereltették tföl e berendezéseket. Hh * idejében megtették . volna, akkor most nyugodtabbak lehetnénk, hogy a társadalomé marad az, ami mindannyiunk tulajdona. Tuza Béla Szép «•« emberi 1H környezet Ez lehetne a cinje mostani magazin-összeállításunknak, melyben arra igyekszünk felhívni a figyelmet, hogy szűkebb és tágabb környezetünket csakis igényesen érdemes alakítanunk, ami nem mindig csupán anyagi lehetőségeken múlik. Híres szaktekintélyek e témakörre vonatkozó véleményével is megismertetjük olvasóinkat. (Képünk a Kiskunsági Nemzeti Park egyik részletét mutatja.) VENDÉGÜNK VOLT: AMERIGO TOT (5. oldal) A Rómában élő, világhírű szobrászművész a napokban Kecskeméten járt. A tervek szerint ugyanis, a közeljövőben felállítják egyik szobrát a megyeszékhelyen, amelyet Mikrokozmosz a makrokozmosz- ban címmel Bartók Bélának dedikált. A mellékelt reprodukció a magyar származású szobrász A Föld szeme című alkotásáról készült. *41 SÍ Nagy Lajos és az elmulasztott lehetőség. (5. oldal) OLIMPIAI TOTÓ (7. oldal) KÓKUSZPARTVIS, FATÁNYÉR LAJOSMIZSÉRŐL Sikeres piackutatás, növekvő megrendelés • Egy műszak alatt 1600—1600 termék előállítására képes a két NSZK-gyártmányú kefe- és szo- basöprűgyártó gép. Kezelőik hamar megismerkedtek velük, s kiváló minőségű terméket állítanak elő. Felvételünkön: Föld- házi Istvánná. (Opauszky László felvétele) A lajosmizsei Kefe Seprű, Fa és Vasipari Termékeket Gyáritó Ipari Szövetkezet — más néven MIZSESZÖV — termékeiből évről évre; jelentős mennyiségű kerül exportra. A múlt éviben 225 millió forint volt az árbevételük, s éhből 84 milliót küdföiildi megrendelőktől kaptak. Kivitelüknek külön jelentőséget ad laz, hogy az előbb említett összegből 75 millió forint értékű termek tőkés államokba jutott. Vajon, mi várható ebben az esztendőben? Erről érdeklődtünk Sípos Mihály elnöktől. — A múlt évben sem voltunk könnyű helyzetben — mondta az elnök —, valószínű az idén is lesznek eladási nehézségeink, bár jelenleg elég jók a kilátásaink. A külkereskedelmi válalaltokkat karöltve rendkívül nagy gondot fordítunk a piackutatásra, vala. mint arra, hogy kiváló minőségű és korszerű árut ajánljunk a megrendelőknek. Ez utóbbi célunk elérését igen jól segítik a 8 millió forintért tavaly beszerzett új gépek. A két olasz seprűvarró géppel például nemcsak a mennyiséget tudjuk növelni, hanem képesek vagyunk 60 cemtliiméteres ipari seprű készítésére is. A próba- szállitimányt már elküldtük az USA-ba, ahonnan több százezer dolláros megrendelésre számítunk. Ugyancsak ezek a gépek teszik lehetővé hogy a múlt évi 320 ezer cinokseprű után. az idén fél1 milliót gyártsunk ugyancsak USA-beli oég részére. Az NSZK-ból származó két kefe- és szobaseprű-varrógép szintén lehetőséget nyújt a mennyiség növelésére és a választék bővítésére. — Hogyan sikerült a decemberi piackutató körút? — A LIGiNIMiPEX Külkereskedelmi Vállalat képviselőivel két hetet töltöttem az Egyesült Arab Emirátusban és Kuvaitbaln. Örömmel mondhatom, hogy sikerült kapcsolatainkat tovább erősíteni. Ezt bizonyítja például az, hogy míg tavaly Kuvaifbá egy konténer kókuszséprűt — több mint 13 ezer darabot — szállítottunk látogatásunk eredményeként 10 konténerre kaptunk megrendelést, s ebből hármat már januárban el is indítunk a közel- keleti államba. Ugyancsak ebben az állaimban kaptunk megrendelést kilencven ezer nyél nélküli seprűre, még e hónapban megkezdjük a szállítást. Ezeken kívül a kuvaiti cég még kap tőlünk a közeljövőben 4 konténer műanyag törnésű szobaseprűt is. Az émirátusban nagy sikert arattak a 40, 50 és 60 centiméteres kókuszpartvisok, várhatóan nagyobb megrendelést kapunk. — Más államokban milyenek a kilátások? — A piackutatás során élju- tottunk olyan államokba is. ahová még nem került tőlünk áru. Így Hollandiébódj Belgiumból és Luxemburgból a mmtaszállít- mányok és a most folyó tárgyalások után. ugyancsak számítunk megrendelésre. Régebbi parnereink köziül az NSZK-ba ötvenezer fatányérl szállítunk. Angliáiban és Írországban változatlan sikere van az általunk gyártott összecsukható álló ruhaszárítónak, az idén kétszázezerre kaptunk megrendelést, — A vasipari részleg is vállalkozik exporttermelésre? — Tavaly a vasasaink 5,5 millió forint értékű élelmiszeripari berendezést gyártottak Nigéria részére, az idén pedig ötmilliós megrendelésük van. Ha a most folyó tárgyalások sikerre vezetnek, akkor Egyiptomból és Spanyolországból is kapnak az idén megrendelést húsipari berendezésekre, mintegy húszmillió forint értékben. Bízunk abban — mondta befejezésül az elnök —, hogy az év végéi g az állandó piackutatás és a kiváló minőségben előállított termékeink segítségével tízmillió' forinttal tudjuk növelni, a tavalyihoz viszonyítva a tőkés exportunkat. * O. L.
