Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-13 / 10. szám

IDŐJÁRÁS Várható idSJáráa ma eattf: az or­szág nagy részén marad a borait, pá­rás, kidii Idd. Zúzmara és többfelé hófzáUincózás várható. Inkább csak északnyugaton lesz élénk a déli szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet ma az ország nagy részén —3 fok kórul, ahol felszakad a felhőzet, ott 0 fok kördi Tárható. ________________ VI LÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NEPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évi. 10. szám Ára: 1,40 Ft 1984. január 13. péntek ANDROPOV VÁLASZA A'„SZÁZAK BIZOTTSÁGA” ÜZENETÉRE A Szovjetunió mindent megtesz a fegyverkezési hajsza beszüntetéséért Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, 'a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke válaszolt a „Százak bizott­sága” francia háborúellenes moz­galom üzenetére. Jurij Andropov válaszát Vaszilij Kuznyecov, az SZKP KB PB póttagja, a Legfel­sőbb Tanács Elnöksége elnöké­nek első helyettese adta át csü­törtökön a moszikvai Kremlben a mozgalom küldöttségének. Az alábbiakban közöljük Jurij Andropov válaszának teljes szö­vegét, amelyet a TASZSZ szovjet Hírügynökség csütörtökön tett közzé Moszkvában. „Nagy figyelemmel tanulmá­nyoztam az önök üzenetét, amely arról számol be, hogy a franciá­kat mélységesen aggasztja a nem­zetközi helyzet komoly kiélező­dése, és szándékuk a békeharc fokozása. A Szovjetunióban ismerik az Önök mozgalmának tevékeny­ségét, s tudják, hogy e mozga­lomban különböző társadalmi és politikai körök képviselői, az or­szág tudományos és kulturális életének kimagasló személyiségei, a francia ellenállási mozgalom veteránjai vesznek részt. (Folytatás a 2. oldalon.) Bővül a választék A ruházati kereskedelem idei tervei A Belkereskedelmi Minisztérium előzetes becslése szerint az elmúlt évben a tervezettnél, és az egy évvel korábbinál is többet, 54 milliárd forint feletti összeget költöttünk ru­házkodásra. A forgalom növekedése azonban mégsem ad okot különösebb elégedettségre, hiszen a vásárlók sokszor megalkuvásra kényszerültek, nem azt kapták a ruházati üz­letekben, amit szerettek volna. Néhány termékből, például harisnyafélékből, gyermekcipőkből, pamut fehérneműkből gyakorta még mennyiségi hiányok is adódtak. A mennyiségi és választékbeli problémákat a ruházati kereskedelem az idén igyekszik* különféle módszerekkel kiküszöbölni, de leg­alábbis enyhíteni. Ahogy azt György Lajos, a Bel­kereskedelmi . Minisztérium osz­tályvezetője az MTI munkatár­sának elmondta: az idén, folyó árón számítva, a tavalyinál csak­nem 3 százalékkal nagyobb for­galomra számítanak. A ruházati cikkek töhb mint 80 százalékát a (Folytatás a 2. oldalon.) AZ EL-FATAH TANÁCSKOZÁSÁN Bizalmat kapott Arafat Az El-Fatab palesztin szerve­zet forradalmi tanácsa szerdán befejeződött tuniszi tanácskozá­sán bizalmáról biztosította Jász- szer Arafatot, a szervezet elnö­két. A forradalmi tanács megerősí­tette, hogy egyetért az El-Fataih központi bizottságának január 4-i tanácskozásán elfogadott határo­zatokkal. A testület támogatja azt a döntést, hogy folytatni kell a párbeszédet Jordániával, an­nak szem előtt tartásáyal, hogy független palesztin állam jöjjön létre a PFSZ vezetésével. A forradalmi tanács jóváhagy­ta a központi bizottság korábbi határozatát, amellyel kizártak az El-Fatahból tíz lázadó katonai vezetőt, közöttük Abu Musza ez­redest. A testület ismételten meg­erősítette, hogy elutasítja az iz­raeli—libanoni megállapodást, ugyanakkor bírálta Szíriát és Lí­biát, amiért igyekeztek befolyá­suk alá vonni a PFSZ-t. 1 A háromnapos tanácskozás után kiadott zárónyilatkozatban semmilyen érdemi bírálat nem érte a PFSZ VB elnökét, amiért december 22-én találkozott Mu­barak egyiptomi elnökkel. A KB annak idején elfogadta Arafat- nak azt a magyarázatát, hogy kairói látogatásával megpróbálta visszavezetni Egyiptomot az arab államok közösségébe. A ciprusi különállam elutasította Kiprianu javaslatát NEW YORK Az egyoldalúan kikiáltott „Észak-Ciprusi Török Köztársa­ság” képviselője szerdán elutasí­totta Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök rendezési feltételeit. Mint jelentettük, Kiprianu szerdán New Yorkban előterjesz­tette javaslatait — „rendezési keretét” — Javier Pérez de Cuellarnak, az ENSZ főtitkárá­nak. Megbeszélésük során egye­bek között felajánlotta: kész ta­lálkozni Rauf Denktassal, a tö­rök ciprióták vezetőjével. Ennek előfeltételeként azonban a cipru­si török állam kikiáltásának visz- szavonását követelte. Nail Atalay, a török ciprióták New York-i megbízottja Kipria­nu javaslataival kapcsolatban kijelentette, hogy megbízói a „függetlenségi nyilatkozat” visz- szavonására nem hajlandók, de „egyenlőségi alapon” készek részt venni a két közösség közötti tár­gyalásokon. * Görögország fegyveresen lép föl, ha a török hadsereg megpró­bálná kiterjeszteni az általa el­lenőrzött ciprusi területet — je­lentette ki Andreasz Papandreu görög miniszterelnök szerdán Athénben. A miniszterelnök teljes támo­gatásáról biztosította Kiprianu ciorusi elnök „rendezési kere­tét”. Az Égei-tenger jogi helyzete nem képezheti vita tárgyát — mondotta Papandreu, hozzátéve, hogy Görögország csak az Égei- t enget státusának elfogadása alapján hajlandó tárgyalni a török kormánn pal. • Télen sem szünetel » betonkészítés. (Tóth Sándor (elvételei) • Panel­beemelés a kecskeméti Bajcsy- Zsilinszky • utcában. • Vakolás kellemes melegben. Építkezés télen Több mint tíz év óta. ha a I hőmérséklet nem száll mínusz | 10 fok alá, folyamatosan dől- I gozik az ém'tőipar. A Duna— I Tisza közi Állami Építőipari. 1 Vállalat Bács-Kiskun megyé- | ben 60—70 munkahelyen mint-' I egy ezer, a megyeszékhely 15 | építkezésén 500—600 dolgozót j foglalkoztat. így például a Bajcsy-Zsi- I linszky utcában megkezdték a J 112 lakásos ház panelszerelését I és betonozását, korszerű fa- 1 gyásgátló vegyszerek alkalma- 1 zásával. A hunyadivárosi Daróczi- j közben a 84 lakásnál fólia- I alagutas hőlégbefúvás védelme I mellett végzik a külső vakolást | és kőporozást. Az árpádvárosi mélyépítő j részleg keverőtelepén készített | beton egy részét a BRG szó- j ciális épületének munkálatai- j nál használják fel.. ■ ■ irmnTTn n~Ti"T A művészetek, a művelődés egészséges ütemű fejlődésének gazdasági feltételeit vagy a nemzeti jövedelemből a kul­túrára eső részarány növelé­sével — ez esetben más terü­letekről kellene elvonni mil­liókat, milliárdokat —, vagy kulturális életünkön, művelő­dési intézményeinken belüli reformokkal, anyagi vonzatú változtatásokkal lehet csak fedezni. A je\ek szerint, ez utóbbi látszik járható útnak. A népszerű televízióműsor, a Stúdió '84 vendége volt nemrég Drecin József állam­titkár, aki úgy nyilatkozott, hogy a művelődési intézmé­nyek gazdaságosabb, racioná­lisabb működésében, s a kul­turális szolgáltatások drágu­lásában látja e terület anyagi helyzetének javulását. Kétség­telen, hogy a drágulás szó so­sem csalt még, boldog mosolyt az emberek arcára, ám elgon­dolkodtató az alábbi adat: évente a lakosság nyólcmil- liárd forintot költ művelődés­re, míg szeszes italra 45 mil­liárdot... Elgondolkodtató, még akkor is, ha naiv illúzió azt hinni, hogy a kultúra drá­gulása megtizedeli az alkoho­listák egyre terebélyesedő tá­borát ... Az ország gazdasági ten­denciái tehát arra kényszerí­tik a kulturális vezetést, hogy a fejlődéshez elengedhetetlen anyagi terhek, kiadások egy részét a jövőben is a fogyasz­tókra hárítsa, ami vitathatat­lanul értékzavarokat dob fel­színre. Ertékzavarokat, me­lyek évek óta „sorban állnak” a megoldások hivatalai előtt. Például: a kultúrához az ér­telmiség affinitása a legna­gyobb, ám globálisan nézve, a jövedelme már közel sem áll ily előkelő helyen e társadal­mi rétegnek. , Talán éppen azért, mert a szabad idejét művelődésre és nem mellék- jövedelmek szerzésére fordít­ja többségük. — A közműve­lődés szakembereinek jó része ugyancsak értékzavarokat em­leget, attól félve, hogy a gaz­daságosságra való ösztönzés, az üzleti szempontok nagy­mérvű előretörését eredmé­nyezi a kulturális intézmé­nyekben, ami az esztétikai ér­tékek devalválódásához vezet: a szórakoztatóipar, a könnyű műfajok egészségtelen arányú előretöréséhez. Az 'értékzava­rokat még lehetne sorolni, de fontosabb kérdés, hogyan .szüntethetők meg? Minden bizonnyal, a reális arányok megtalálásával. Könyvkiadás, filmgyártás, színház, képzőművészet... — Az államtitkár véleménye sze­rint, az érdekeltség kedvezőbb formáinak érvényesítésivel és ésszerűbb tervezéssel vala­mennyi terület sokk%l gazda­ságosabbá, hatékonyabbá te­hető. Ügy legyen! A kultúra forintjairól be­szélve, nem mehetünk el szó nélkül a művelődési házak mellett sem. Köztudott, hogy vannak jól működé intézmé­nyek, amelyek jelentős bevé­teleket könyvelhétnek el jól szervezett műsoros • estjeik, rendezvényeik révéin. Sok eset­ben azonban az a tapasztalat — s példák után nem sokáig 'kellene kutatni Bács-Kiskun- bah sem —, hogy a fenntartó, felügyeleti szervek (többnyire a helyi tanácsok), elvonják a teljes hasznot, s nem a kultú­ra fejlesztésére, hanem más célokra fordítják, mellőzve a premizálást, a népművelők anyagi ösztönzését is. ígéretesnek látszik az az új rendelet, mely az alaptevé­kenység mellett, egyéb — gaz­dasági előnyöket ígérő — mel­léktevékenységre ts lehetősé­get ad a közművelődési in­tézményeknek. Mindez szóba került a napokban, az Erdei Ferenc Művelődési Központ társadalmi vezetőségének ér­tekezletén is, ahol ugyancsak hangsúlyozták a gazdaság és a kultúra viszonyrendszerének várható változásait, a racio­nálisabb gazdálkodás, illetve a személyi és közösségi érdé- ' I kék még jobb' orientációjának fontosságát. Ahogy a fentebb említettek is jelzik: nem vé­letlenül. Hiszen nem mindegy sem a művészeknek, sem a népművelőknek, sem pedig a „fogyasztóknak", hogyan csörrennek vagy merre gurul­nak a kultúra forintjai. Koloh Elek NAGYOBB VÉDELMET ÉLVEZNEK A GYALOGOSOK ÉS KERÉKPÁROSOK Július elsejétől módosul a KRESZ __ Csütörtökön Pullai Árpád köz­lekedési miniszter és Horváth István belügyminiszter aláírták az 197,6. óta érvényben levő KRESZ módosításáról szóló jog­szabályt. A KRESZ módosítására — va­lójában korszerűsítésére — azért került sor, mert az utóbbi évek­ben jónéhány területen változtak a közlekedés feltételei. Egyebeik között jelentősén fejlődött az út­hálózat, kapaszkodósávok, kerék­párutak épültek. A járműpark mennyisége és összetétele fs szá­mottevően módosult: megduplá­zódott a járművek száma, ezen belül a korábbi néhány ezvr se­gédmotorral szemben ma már több százezer fut, az utakon. A több hónapon át tartó elő­készítő munkában a két minisz­térium szakértőin kívül részt vet­tek a nagy szállítóvállalatok, a Közlekedési Kutatóintézet, a kü­lönféle társadalmi szervezetek,' az Autóklub képviselői; a Hazafias Népfront pedig társadalmi vitát rendezett egyes kérdésekről. A módosítások, új paragrafusok ki­dolgozása során a hazai tapasz­talatok mellett figyelembe vették a közúti közlekedésre vonatkozó nemzetközi ajánlásokat is. A megújított KRESZ július el­sején. lép életbe. A változások értelmében a korábbinál fokozot­tabb védelmet élveznek a gyalo­gosok és a kerékpárosok. A jó­néhány új jelzés között lesz pél­dául gyalogos- és kerékpáros-ve­szélyre figyelmeztető tábla, az úttesten pedig — ahol van rá hely j— sárga szinű vonallal kü­lönítik el a kerékpársávon Foko­zódik a vasúti átjárók biztonsá­ga is: az átjáróra több közúti jel­zés fogja felhívni a figyelmet, s július elsejétől a fénysorompó villogó fehér fénye a járművek szabad továbbhaladását engedé­lyezi (jelenleg a fehér lámpa csak azt jelzi, hogy a fénysorompó működik). Üj táblával jelölik a lakó- és pihenöövezeteket is, eze­ken a területeken előírják, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) * rerfTTr i lm í SSSSk

Next

/
Oldalképek
Tartalom