Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-06 / 4. szám
I © PBTÖFI Mips © 1984. S&k&ä? ®i HAZUNK^TÁJA BÉREK, BESOROLÁSOK, TARIFÁK KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK Szobanövények ÜLTESSÜNK GYÜMÖLCSFÁT! Redspur Delicious Az előző alkalommal' az országszerte ismert és a megyében is 'termesztett fehér almafajtát, a Golden Delicioust mutattuk be olvasóinknak. Most az ugyancsak az Egyesült Államokból származó Redspur Delicioust 'ismertetjük. Mimit a Stankimg egyik leggyengébb növekedésű, spur típusú változatát, húsz esztendeje fedezték fel a tengerentúlon. Azóta el jutott hozzánk Is, és az országban kísérleti fajtaként több- felé termesztik. Kecskemét környékén is előfordul a nagyüzemekben, és a külkereskedelmi forgalomban is szerepel. Korán termőre forduló fája belterjes körülmények között bőven terem. Gyümölcse nagy vagy középnagy, tompa, kiegyenlített méretű. Érett állapotában sötét- pdros színű, a 'lapunkban korábban már ismertetett Stanknimso- nénál világosabb és tetszetősebb. A gyümölcs húsa világossánga, kissé savanykás és tömött, roppanó. Sajnos, érzékeny a varaso- dásra. . A Jonathán túlzott arányának ellensúlyozására a Star king és hasonló típusú almák, mint a Redspur Delicious, amely a Starking spur változata, 'házikertekben is javasolhatók telepítésre. A szobanövényeken észlelhető rendellenességet, elváltozást általában a következő két nagy csoport valamelyikébe lehet besorolni: 1. tartási hibákból eredő tünetek; 2. növényvédelmi okokra visszavezethető tünetek. A leggyakoribbakat a következő módon lehet megelőzni, vagy megszüntetni. Tartási hibák Előfordul, hogy — még alapos vizsgálat ellenére is — látszólag mindenféle külső ok nélkül sínylődik a növény: lassan fejlődik, esetleg sorra eldobálja, leveleit, s csak a hajtásvégeken marad néhány saitnya levélke. E tünetek legtöbbször megszüntethetek a tartási körülmények megváltoztatásával, a növények igényeihez való igazításával. Nagy gondot fordítsunk az öntözésre. Néhány kivételtől (például vízipálma) eltekintve ugyanis a növények jobban elviselik a kissé szárazabb tartást, mint a túlöntözést. A túl- öntözés gyökérfuliadást okozhat. Átültetésnél törekedjünk arra, hogy az új cserép átmérője csak 1—2 centiméterrel legyen nagyobb a réginél, mert az aránytalanul nagy cserépbe ültetett növény rosszul fejilődik, sínylődik. Az ültetésre használt földet vagy virágüzletben vásároljuk meg, vagy a következő módon állítsuk elő: 2 rész lombföld, 1 rész trá- gyalíöld, 1 rész tőzeg, 1 vödörnyi keverékéhez adjunk 1,5—2 liternyi folyami homokot, és 2—3 evőkanál Planfosan-t. A cserepek elhelyezésénél arra kell törekedni, hogy az ablak közelébe, vagy <9 A mezőgazdasági szakboltokban megyeszerte megtalálhatók a legfontosabb vegyi anyagok a kiskert! és szobanövények védelmére. olyan helyre kerüljenek, ahol a növényeket sok szórt fény (nem tűző napsugárzás!) éri. Szellőztetésnél ügyelni kell arra, hogy a növények ne álljanak huzatban. A cserepes növények szabad szemmel is látható kártevői a különféle rovarok, ezek elleni védelemről egy hét múlva olvashatunk. (Folytatjuk.) Árokparton, tanyaudvaron A Homokhátság nagyobbik felén mindössze 480—560 milLimé- •ter az átlagos csapadék évente. 1983-ban ennek még a fele sem hullott le, hiszen a mérések szerint 309 milliméterrel kevesebb lett az eső és Ja hó. *Á szántókon termett kevesebb takarmány pótlására a kisgazdaságok jól kihasználják az árokpartok és a tanyaudvarok fűtermését is. Felvételünk a szabadszállási határban készült, ahol a gyepen jól megfér a legelésző juh és a süldő is. (Fotó: Tóth Sándor) pjBpl MÁR ÉV ELEJÉN TERVEZZÜK A HASZNOSÍTÁSÁT A csicsóka mint sertéstakarmány Azt senki nem vitatja, hogy a burgonya milyen kiváló sertésta- karmány, de ezt — elsősorban drágasága miatt — napjainkban nálunk már nem használhatják. Legfeljebb a burgonyatenmő vidékeken az apró, rágott, esetleg kimaradó burgonyát etetik fel. Ugyanakkor a csicsókának nagy előnye, hogy — mint évelő növény — termeszthető, a talajokban nem válogat, sőt a szárazságot és néha még az ápolás hiányát is jobban bírja, mint bármely más kultúrnövényünk. Így a csicsóka etetése révén olcsóbban takarmányezhatunk! A hazai kísérletek, amelyeket dr. Kállai László vezetésével az Állattenyésztési Kutató Intézet Állatélettani és Takarmányozási Osztályán végeztek, biztatóak. Az első 'kísérlet adataiból 'kitűnik, hogy a csicsókát fogyasztó jószágok és a burgonyaszilázzsal takarmányózott sertések takarmányértékesítése között — a csicsókaetetés javára — számottevő 3,41, illetve 3,30 keményítőértékszázalék különbség mutatkozik. A második kísérletben is a csicsókát fogyasztó állatok hasznosítása a jobb: 2,90 keményítőér- .ték-szá zaléikkal! Pedig ezzel a növény még nem mutatta meg az igazi értékét. Nem ok nélkül járult hozzá a MÉM és az OMFB ahhoz, hogy mint műszaki, fejlesztési .téma „Á csicsóka termesztése és 'nemesítése fruktóz- és etllalkohol-előál- lítás céljára” címen polgárjogot nyerjen. Az összegyűjtött értékes anyag szelekciója, nemesítése, elszapo- rítása folyamatban van, sőt remény van arra, hogy külföldről nemesített fajtaváltozatokat is tudunk behozni. Tekintettel a csicsókagumó és -szár kedvező takarmányértékére, valamint arra a körülményre, hogy ez a növény igen gyorsan elszaporítihátó, nagy mulasztás volna, ha — az említett MÜFA- kísérletek mellett — a csicsóka takarmányhasznosításának lehetőségét elhanyagolnánk. Ennek elsősorban gyenge homoktalajokon (Bács-Kiskun, Szabolcs, Somogy) nagy a jelentősége, ahol a burgonya termesztése csak nagy költséggel és kockázattal végezhető. Ugyanakkor a csicsóka termesztése igen jövedelmező lehetne. Amennyiben gumótermést akarunk nyerni, a csicsóka szárát év közben nem szabad kaszálni, hanem az első fagyok megjelenése után — a kukorieaszár módjára — silózni kell. A különböző érési idejű fajták összeválogatásával már szeptembertől etethetünk friss csicsókagumót. Ennek előnye, hogy nyersen, párolás (tehát külön költség!) nélkül is kedvező eredményekkel hasznosítják a sertések. A fagyok megjelenése után a gumók egy részét— kora tavaszi felhasználásra — a földben visszahagyhatjuk. Ez ott károsodás nélkül áttelel. A felesleg gumót pedig még ősszel — megfelelő aprítással és légmentes elzárással — silózzuk be. Télen át, •majd a tavaszi gumó fogytával a gumószil,ázst etethetjük fel. Összeállította: Kiss Antal Az alapbérrendszer korszerűsítéséről Az alapbérrendszer két, egymással összefüggő réséből áll Az egyik a besorolási rendszer, ami a különböző munkákat, munkaköröket csoportosítja. Az elhatárolásnál a munka1 bonyolultságát, az elvégzéséhez szükséges betanulási, szakmai és begyakorlott- sági időt, valamint a munkafeltételeket és munkakörülményeket veszik figyelembe. Az alap- bérrendszer másik része a besorolásokhoz kapcsolódé bértáblázat. azaz a bértarifa-rendszer. Az alapbérrendszer ritkán Változó része a besorolási rendszer, ugyanakkor (már csak az árvái, tozások és a béremelésiek következtében is) a bértarifák 'Viszonylag gyakran módosulnak. Miért kellett változtatni? A hozzáértőik és a laikusok is sűrűn felvetik: miért van egyáltalán szükség központi útmutatásaiéra, azaz alaphérrendszenre? A vállalatok és a szövetkezetek miért ném határozhatnak önállóan dolgozóik alapbéréről? A válasz több oldalú megközelítést igényel. Az alapbérrendszer feladata, hogy a vállalatok és a szövetkezetek számára közvetítse a központi törekvéseket, a különböző munkakörökben dolgozók rangsorolásán kérész, till. Enélflcül, vagyis a viszonylag egységes munka-minősítés hiányában. órási nehézséget vállal, nániak magukra a vállalatok és a szövetkezetek az alapbérek megállapításánál. Tudvalevő,, hogy a bértarifák az egyes munkakörökre olsó és felső bérhatárakat írnák elő. Többen javasolták az alsó bérhiató- rok eltörlését. Ez azonban (kétségtelen gazdálkodási előnyei el. lenére) mégsem indokolt, ugyan, is az alsó határ léte ad garanciát többek között például a pályakezdőknek, a minimális alap.- bérre. A sok kritika ellenére a szakemberek úgy ítélik meg, hogy a vállalati és szövetkezeti dolgozók alapbérrendszere alapvetően bevált. Az elemzések azonban né- háhy. hiányosság£a..~ illetve visz- s!íá'É>§grití'is rávilágítanak. A technika változásait például az alapbérrendszer nem minden esetben veszi figyelembe. A jelenlegi besorolási, rendszer egyebek közt nem honorálja kellőképpen a szennyes, bűzös, undort keltő közegben végzett munkát, ami kétségkívül csökkenti' a dolgozók munkavállalásit hajlandóságát. A jelenlegi aíHapbérrendeze'r hibájául róható fél túlzott össze- vontsága, az, hogy nem eléggé árnyalt a különböző besorolások megállapításánál. Csak könnyű és csak nehéz munkát ismer, és nem. tesz megfelelő fokozati különbséget a testhelyzet, a hőhatás, az egészségi ártalmak és a balesetveszélyek megítélésénél sem. Nem ad lehetőséget a kiemelkedő teljesítményt nyújtó szellemi dolgozók munkájának, elismerésére sem. Árnyaltabb besorolások Az alapbérrendszer további hiányossága például az ügyintézők és az ügyviteli dolgozók alapbérének merev kialakítása. Nevezetesen arról az egyébként helyes feltételezésről van szó. ami szerint a gyakorlati idő növekedésével gyarapodnak az alapbérrel honorálható tapasztalatok. Csakhogy mindez gátolja a kisebb tapasztalattal, de több rár termettséggel rendelkező szakemberek méltányos elismerését. A tapasztalatok szerint a különböző bértételek mla már nem felelnek meg a gazdaságpolitikai céloknak. Nem fejezik ki a szak. tudást és a felelősséget. Aránytalanság tapasztalható a vezetők és a beosztottak alapbéreiben is. Ezt igazolj a, hogy a vezetők alapbér - és keresetnövekedése az utóbbi 10—12 évben a népgafdaságbam foglalkoztatottak keresetnöve. kedésének csak a felét érte el. Az 1984. január 1-től érvényes módosítások mind a besorolásokat. mind a tarifákat érintik. A legjelentősebb változások a mun. kasok alapbérrendszerére vonatkoznak. Az új eljárások alapján a munkát befolyásoló körülményeket jóval árnyaltabban vehetik figyelembe a gazdálkodó szervezetek- Mindez lehetőséget ad arra, hogy a vállalatok a korábbinál jobban megismerhessék, a kedvezőtlen, lelté telek kozott' végzett munkát. A besorolási rendszer új ismérvei közé tartozik a monotónia, a koncentrált figyelem, a megvilágítás, vagy például a vegyi porártalom, abban az esetben is. ha csupán befolyásolja a munkavégzést. Eddig ugyanis a figyelembevételhez a károsító hatás orvosi igazolására volt szükség. A vállalatok számára segítség, hogy az új besorolási rendszer a különböző tényezőkhöz (például: fizikai erőkifejtés, testhelyzet, veszély, klíma, monotónia, vib. ráció stb.) pontokat rendel, amelyeknek alapján könnyen kialakíthatók az új besorolási csoportok. Az új rendszer egyébként a korábbi Z4-\-l kategóriáról 30+1 kategóriára növeli -(munkafélté. tel-íokoZat és szakképzettség-fokozat alapján) a besorolások szá. mát. A vezetőknek is 1 kedvezőbb A vezetőik besorolása is változik, etökintetlben azonban tovább, ra is mérvadó a vállalat népgazdasági fontosságát kifejező vállalati kategória. Ezek száma azonban négyről háromra csökken, ugyanakkor a méretek kiegészülnek a gazdálkodás minőségét kifejező exportteljesítés mutatójával!! is. Az a vállalat pél. dáuL, amely 2,5 milliárd forintot meghaladó export-árbevételt produkál. méretétől függetlenül kiemelt kategóriába kerül. Termé. szétesem ennek megfelelő a vezetők javadalmazása is. Kedvező változással jár az új besorolási rendszer az ügyintézőiknél is. A korábbinál nagyobb lehetőség nyílik arra. hogy alapbérben is elismerjék a kiemelkedő munkát végzőket Korlátozott keretiek között megmarad az ilygn munkakörben dolgozók gyakorlattal szerzett joga; nyolc éves tapasztalat után. azonban már csakis a .teljesítmény és nem a munkában töltött idő számít az alapbérek meghatározásánál. Az új bértarifa-rendszer felső határai átlagosan 25 százalékkal, az alsó értékek 10 százalékkal emelkednek. A fizikai dolgozók besorolási rendszerét a vállalatoknak 1984 végéig kell elkészíj teniük, és az alsó alapbérék fe-j dezetét 1986 végéig valamennyi dolgozó számára elő kell terem, tení. M. P. TARTALÉK AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN Beruházás nélkül csökkenthető a veszteség A megyei állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző állomás félévenként értékeli a nagyüzemek állattenyésztésének eredményeit, külön kimutatást készít a borjú. # veszteségek adatairól. Egyúttal figyelmezteti is a tenyésztőket, hogy mit tegyenek a veszteségek — vetélés, holt éllés, kényszervágás és elhullás — csökkentéséért. Jobb gondozással, szakszerűbb tenyésztéssel mérsékelni lehet a károkat. Egy borjú értéke több ezer forint — attól függően, hogy mennyi idős korában, pusztul el —, nem közömbös tehát a gazdaságoknak, hogy a szaporulatból mennyit nevelnek fel. A megye 92 szarvasmarhatartó mezőgazdasági nagyüzeméből 37-be,n 10 százalék felett van a veszteség aránya. Közülük három gazdaságban a 20 százalékot is meghaladja. A kiskunmajsai Petőfi Termelőszövetkezet 1979-ben még utolsó előtti volt a megyei rangsorban. Az elhullás magas aránya miatt a következő évben is 14 százalék körül volt a veszteség, 1981 óta azonban a^ élvonalba került a közös gazdaság. Klucsó Vilmos elnök: — A fordulatot elősegítette, hogy kicseréltük a gondozókat, szigorúbban ellenőrizzük a tisztaságot, a nevelési technológia betartásét, ennek eredményeként 10 százalékkal több borjút .nevelünk fel, mint 1980-ba.n. A tejhoaaim, a fajtajavító keresztezésekkel, kétszeresére emelkedett, eléri a 4300 litert tehenenként. A tenyésztői munka javulásának másik eredménye. hogy többet tudunk exportálni. Az elhullás csökkenése évente csaknem másfél millió forint eredményjavulást jelentett. Hunyadi István állattenyésztési főágazativezető: — Lényeges, hogy három napig az anyjánál marad a borjú és azután térünk rá az itatásos nevelésre. Az első, úgynevezett föocstejet születése után azonnal fogyasztja és felkészíti szervezetét a betegségeikkel szembeni ellenállásra. Elfogadtuk a Boscoop tenyésztési rendszer technológiáját. Sok segítséget kapunk dr. Koletich János körzeti állatorvostól is. Közös erővel értük el, hogy az állattenyésztés eredményei ilyen nagy mértékben javultak. A kiskunmajsai közös gazdaságban 1978 októberében a bor- júelhullás magas aránya miatt vizsgálatot tartották, melynek alapján dr. Gerő János megyei szákállatorvos aláírásával feljegyzés készült. Meghatározták, hogy mit kell tenni a szövetkezetnek a károk csökkentéséért. A napokban a féljegyzés aláírójával látogattuk meg együtt a sző. vetkezetet, A gazdaság vezetősége megfogadta a tanácsokat, intézkedései nyomán jelen,tős minőségi változások történtek az ágazatban, a veszteségek aránya nem éri el a 4 százalékot A tehenészeti telep mellett egy kiégés szító üzemet is létrehoztak, naponta mintegy 3590 liter zacskós tejet szállítanak Kiskunimajsa és Szánk élelmiszerüzleteibe. A kiskunmajsai példa bizonyítja,, hogy az állattenyésztésben jelentkező veszteségek külön beruházás nélkül lényegesen csökkenthetők. Az állomás elemző, rangsoroló munkája hózzájárult ahhoz, hogy a megyében évek óta 3—3,5 százalékkal alacsonyabb a borjúveszteség. mint az országos átlag. Ez esztendőnként 1300— 1400 borjút jelent, amelyet tenyészállatként vagy vágómarhaként értékesíthetnek a mezőgazdasági üzemek. Ez is bizonyítja, hogy jelentős tartalék van az ál. lattenyésztésiben. Nem elsősorban a betegségek Okozzák a veszteségéket, hamem döntően tartási, takarmányozási ás technológiai hibák. Ebből' következik, hogy sok haszonállatot meg lehetne menteni a népgazdaságnak a korszerű állattenyésztési módszerek bevezetésével és kifogástalan alkalmazásával. K. S. <9 A takarmányellátás érdekében bálázott kukoricaszárat vásárolt a kiskunmajsai Petőfi a jánoshalmi Haladás Termelőszövetkezettől. (Méhesi Éva felvétele)
