Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-26 / 21. szám

1984. január 26. PETŐFI NÉPE • 3 A TURISTÁK FELFEDEZTÉK BÁCS-K1SKUNT Példás összefogás, növekvő idegenforgalom Az „El a Balatontól" jelszó korántsem azt jelenti, hogy bármiféle kényszerintézkedéssel kellene megakadályozni az ideáramló idegen- forgalmat. Nem titok azonban, hogy ha a tó látogatottsága nem csökken, a víz biológiai egyensúlya felborul. Viszont azt is tudjuk mindannyian, hogy jelenlegi gazdasági helyzetünkben különösen szük­ségünk van az idegenforgalomból származó valutabevételre. A meg­oldás tehát: hazánk más tájait felfedeztetni a külföldiekkel és oda csábítani őket. Azt, hogy az elmúlt esztendőben miként sikerült e tervet Bács-Kiskunban teljesítenie a Pusztatourist Idegenforgalmi Hi­vatalnak — három személyi elismerés tükrözi. A belkereskedelmi mi­niszter Kiváló Munkáért kitüntetését érdemelte ki Kovács Zoltán, a hivatal helyettes vezetője is. Vele beszélgettünk a sikerek hátteréről, s a további elképzelésekről. — Ügy érezzük mi Is — mond­ja Kovács Zoltán —, hogy a há­rom személynek szóló kitüntetés az egész hivatal munkájának el­ismerése. Ez nem csupán az 1983-as, hanem sok korábbi évi erőfeszítéseink eredménye is. Amit korántsem tekintünk csúcs­nak, inkább kezdetnek, kellő alapnak ahhoz, 'hogy terveink megvalósulhassanak. — A jövő előtt maradjunk még a múltnál. Mindenekelőtt 1983- nál, ami több szempontból is a látványos fejlődés éve. Tudomá­sunk szerint az országban álta­lában csökkent a nyugati turista- forgalom, Bács-Kiskunban növe­kedett. — Valóban a kevesebből sza­kítottunk nagyobb részt, s sze­retnénk ezt a folyamatot — hi­szen több év óta ez jellemző me­gyénkre — erősíteni. Ehhez el­engedhetetlen a feltételek javítá­sa — gondolok itt szálláshelyek­re, kulturált vendéglátásra és kereskedelemre. Az idegenforga­lom a köztudatban sokáig úgy élt, mint az az ágazat, amelyre köl­teni nem kell, tiszta bevételt hoz. Jól tudjuk, ez nem igaz, sőt. Mi­vel a nyugati vendégek egyre igényesebbek, s mind teljesebb szolgáltatást várnak, az idegen- forgalmi beruházások költsége is növekszik. Több esztendős erő­feszítésünk gyümölcse — mint már utaltam rá beszélgetésünk elején — az idegenforgalmi hi­vatal és a megye gazdaságai kö­zött kialakult -jó kapcsolat. Lé­nyegében ennek a példás össze­fogásnak köszönhető, hogy tavaly háromszáz szálláshellyel gyara­podott Bács-Kiskun. Áldozott ezért a Pmztatourist is — fejlesz­tési pénzünkből jelentős összeget fordítottunk az általunk üzemel­tetett bajai Sugovica szálló és a lakiteleki camping létesítésére —. de hosszasan sorolhatnám a tsz­, eket, szakszövetkezeteket, állami gazdaságokat, vagy a magánke­reskedőket is, akik új fogadók­kal. vendéglőkkel járultak hozzá a feltételek javításához. — Ezt az összefogást tükrözte az október végén Budapesten, a Margitszigeti Nagyszállóban rendezett bemutatkozás is. Van-e már konkrét eredménye az itte­ni szereplésnek? — A bel- és külföldi utazási irodák — amelyek képviselőit meghívtuk erre a bemutatkozás­ra — általában több évre előre készítik el ajánlott pogramjaikat. Az bizonyos, hogy felfigyeltek ránk, s reméljük, a szálloda kül­földi vendégei is elviszik hazá­jukba a látottak hírét. Elmond­ják, hogy nemcsak Tokajra, Ba­dacsonyba lehet menni szüretel­ni, hanem például Szabadszállás­ra, Helvéciára is. De mi is okul­tunk a margitszigeti szereplés­ből, méghozzá egy igen örvende­tes tapasztalattal gazdagodtunk. Egyetlen gazdaság sem akadt me­gyénkben, amelyhez hiába .for­dultunk, mindegyik készségesen segített, holott nyilvánvaló volt: a termékkiállítás inkább költsé­get jelent nekik, mint hasznot. Érezték, értették azonban a célt is: megyénket csak úgy tudjuk felfedeztetni, megkedvelteim, ha felvonultatjuk értékeinket, érde­kességeinket. S mint ahogy ide­genforgalom nincs alapvető fel­tételek nélkül, úgy az idegenfor­galom is visszahat a termelésre és a kereskedelemre. Terveink éppen ezzel kapcsolatosak. — Azaz? — Tavaly több mint hatvan­ezer nyugati turistát fogadtunk Bács-Kiskunban. Szeretnénk, ha nem egy-két éjszakát töltenének nálunk, hanem itt lenne egy-két hetes magyarországi látogatásuk centruma. A gyakorlat ugyanis az, hogy Budapestről vagy a Ba­laton mellől ‘ érkeznek hozzánk rövidebb időre. Ezt kívánjuk megfordítani. Innen vinnénk őket a fővárosba, hazánk más tájaira. Ügy érezzük, az alap ehhez adott — ezt még fejleszteni tudjuk —, 5 megyénk sokoldalúsága, sajátos­sága is elegendő vonzerő. Ter­mészeti, kulturális kincseinket még inkább ki kell aknáznunk, vagyis elérni, hogy a nálunk tar­tózkodó vendég nálunk is költ­se el a pénzét. A Vásárolt jó szín­vonalú szolgáltatások, termékek tovább gyarapíthatják Bács-Kis­kun hírnevét. K. K. FILMJEGYZET Tű a szénakazalban Sok fii'lim több műfajiban fel­dolgozta már a második világhá­borút, és nyugodtan mondhatjuk, hogy a most bemutatásra kerülő az eddigiek egyik legizgalima- sabbika, de nem lenne igazságos, ha eltitkolnánk, hogy ez Ken Fül­let regényének; a forgatókönyv irodalmi nyersanyagának kö­szönhető. Ez alkalommal a regény sikere nehezen szigetelhető el a film sikerétől. Akik olvasták a Rakéta regényújsághan évek­kel ezelőtt megjelent, méltán nagy sikert aratott művet, azok olyan jogos várakozással ülnék a vá­szon elé, amelynek Richard Mar- quand, a film rendezőije nem tud igazán eleget tenni, nézőj a film erényeit már nem fpeják össze­cserélni a ikalandregény eré­nyeivel. A cselekmény szokatlan néző­pontból láttatja az 1940—44 kö­zött történteket, a szövetséges csapatok normandiai partraszál­lásának előzményeit. Tű — aki e filmbeli alakítása után valószí­nűleg meg fogja személyesíteni a köztudatban a mesterikém fogal­mát — hajszál híján tökéletes, de ezúttal negatív hős, a néme­tek legügyesebb embere. A há­ború kezdetétől hadászati fontos­ságú helyeken teljesít szolgálatot, egyszerű tisztviselő, s unalmas agglegény benyomását keltve dol­gozik. Az Intelligence Service- nek komoly gondokat okoz a ti­tokzatos, kiismerhetetlen Henry , Faber. Felkutatása, azonosítása lehetetlen, bármilyen hajtóva­dászat eredménytelennek bizo­nyul; vakmerőén behatol a gon­dosan őrzött kelet-angliai támasz­pontokra és megbizonyosodik ar­ról, amit- eddig is sejtett, nem Calais-ná.1 lesz az átkelés.' Már­pedig akkor csak Normandiában lehet, Ettől kezdődően tartja ke­zében (ha csak rövid időre is) a második világháború sorsát, „csak” el kéne juttatnia jelenté­sét a Führerhez. Lassan szorulni kezd körülötte a hurok. A csak­nem lakatlan Vihar-sziget nyújt számára védelmet átmenetileg, itt próbálja, bevárni az érte kül­dött német tengeralattjárót. E vadregényes terepen sem lesz hűtLen önmagához, gyanakvó tár­saságát egyszerűen kiirtja. Az életben hagyott csodálatosan szép hölggyel pedig — akinek nem sok ideje miarad azon tűnődni, férje gyilkosán álljon-e bosszút, vagy érzékei felszabadítójához vonzódjon-e — szabad idejében szeretkezik. Talán nem túlzás azt állítani, hogy így önmagában (a második világháborús kaland- filmekhez minden változatban vonzódó közönség számára) már ennyi is elegendő lenne a siker­hez, a ráadás (csak a filmben, ke­resendő ritka ráadások egyike) Donald Sutherland, a nálunk is mind népszerűbbé váló kanadai— angol színész emlékezetes játé­ka. Az utóbbi évek egyik legtöb­bet foglalkoztatott filmszíné­szének személyében — a Sáska nápja, MASH, s a közelmúltban bemutatott KLUTE című filmek- ,ben is láthattuk — hitelesen ölt testet Tű nemcsak embertelen, hanym már-már emberfeletti alakja. A kevés eszközzel, de ár­nyaltan kibontott jellemraiz, a felerősített lélektani .mozzanatok (az asszony, férje és Faber „há­romszöge”) s, viszonylag óvato­san adagolt erotika és vér, rá­adásként a romantikus köcnyezett- rajz a történelmi kalandregény összetételben a jelzett szóra össz­pontosítja a figyelmet, míg maga a történelmi helyzet — holmi jel­zőként — a kelleténél súlytala­nabbá válik. MEGÚJUL A ZENE HÁZA A A Várnegyedben a Zene házának rekonstrukciója befejezéséhez közeledik. A Táncsics Mihály utca 7. számú házba, az egykori Erdődy-palota épületébe már­cius I-én költözik az MTA Zenetudományi Intézete, a Zenetörténeti Múzeum és a Bar tők-archívum. A főváros új 93 személyes hangversenyteremmel is gazdago­dik a Zene házában. KIRAKATRÓL KIRAKATRA Eljárás indult a betörő ellen Erősen ittas állapotban sok olyan dol­got művelhet az ember, amit józanon fel­tehetően nem tenne meg. De a törvény ér­telmében, ha valaki önhibájából kerül olyan állapotba, hogy nem tudja tettének következményeit felmérni, akkor cselek­ményét ugyanúgy kell elbírálni, mintha „józan” lett volna. Ebben a cipőben jár a 34 éves Balázs Mihály is (Kecskemét, Forrás utca 16.), aki 1983. december 15-ére virradóra erő­sen ittas állapotban betörések sorozatát követte el Kecskemét belvárosában. Életmódja már korábban is kívánniva­lót hagyott maga után, 'hiszen többször volt büntetve erőszakos, garázda jellegű cselekményekért, és néhányszor már ren­dőrségi felügyelet alatt is állt. Amikor (ritkán) kedve volt, akkor szakmájának megfelelően szobafestő-mázolóként dolgo­zott. Az említett éjszakán elsőként az Aranyhomok szálló rnögöttiőngyújtó-szak- üzlet kirakatát zúzta be egy téglával. El­vitt 6 darab öngyújtót és néhány töltőpa­lackot, összesen 550 forint értékben. En­nél többe került a kirakatüveg, amelynek helyreállításához 770 forintra volt szükség. Ezután a már egyszer „jó szolgálatot tett” téglával a Szivárvány áruház hátsó kirakatát törte be. Innen egy női szőrme­bundát, egy férfi átmeneti kabátot, egy síanorákot, két inget, egy összecsukható férfiernyőt, egy férfiöltönyt, két pár zok­nit, valamint egy tréningnadrágot vitt el mintegy 1.1 ezer forint értékben. Az éles üvegdarabok elvágták a kezét, s az össze- vérezett ruhadarabok egy része teljesen használhatatlanná vált. Ügy látszik, ez sem volt elég, mert foly­tatta a sorozatot. Igaz, előtte egy Jókai utcai' üres telken elrejtette a holmikat, mert csak üres kézzel lehet téglát fogni. A tapétabolt kirakata következett, ahon­nan mindössze egy posztert vitt el 660 fo­rint értékben. Ezt később — mint számára értéktelent —: egy kukába dobta. A tapé­taüzlet kirakatának újraüvegezése (6600 forint) szintén Balázs Mihály számiáját terheli. A Jókai utca 23. szám alatti cipő- és bőrdíszműüzletnél folytatódott a betörés­sorozat ezután. Tizenhat darab fél pár ci­pőt (a párja egyiknek sem volt a kirakat­ban), öt darab övét és két táskát talált mozdíthatónak. amelyek elvitelével több mint 17 ezer forint kárt okozott a bolt tulajdonosának. Zsákmányban gazdag útjának utolsó ál­lomásául a Jókai utca 46. számú házban levő használ tcikküzletet szemelte ki Ba­lázs Mihály. Ismerhette már alaposan—a helyet, ugyanis tavaly áprilisba^ a mos­tanihoz hasonló céllal már meglátogatta. Itt is téglával zúzta be a kirakatot, majd a keze ügyébe kerülő tárgyak közül válo­gatott. Cserépfigurákkal, karámianjppek- kel, magnókazettákkal, kristályvázával, dohányzókészlettel gyarapította éjszakai gyűjteményét. A legvégén pedig ez utób­bi tárgyakat is elrejtette a Jókai utcai üres telken. Szerencsére a rendőrség rövid idő alatt elfogta Balázs Mihályt, aki megmutatta a rejtekhelyét. Az áruk zöme alkalmas volt arra, hogy tulajdonosának visszaadják, így az összkár mintegy 80 százaléka megtérült. A rendőrség hamarosan befejezi a betö­réssorozat ügyében a nyomozást, és a vizs­gálat anyagát vádemelési javaslattal átad­ja az ügyészségnek. Tuza Béla # A Szivárvány áruház „ideiglenes bejárata”. ÚJ ELLENŐRZŐ TESTÜLET: AZ ALKOTMÁNYJOGI TANÁCS Törvényeink összhangjáért Az alkotmány minden ország alaptörvénye, ért­hető tehát, hogy az egyes államok megkülönbözte­tett figyelmet fordítanak arra: miként érvényesül­nek ennek előírásai a gyakorlatban. Lenin írja egyik művében : „... az alkotmánynak az a lényege, hogy általában az állam alaptörvényei és különö­sen azok a törvények, amelyek a képviseleti intéz­ményekbe való választójogra, a képviseleti intéz­mények hatáskörére vonatkoznak, a tényleges erő­viszonyokat tükrözik az osztályharcban. Fiktív az alkotmány, ha a törvény és a valóság eltér egymás­tól, és nem fiktív, ha azok egybeesnek”. A .történelmi fejlődés során gyakran születtek úgynevezett papirosalkotmányok, amelyeknek szé­pen hangzó elveiből a gyakorlatban jószerivel sem­mi nem valósult meg. A magyar ‘alkotmánytörténet új fejezete az 1949. évi XX. törvénnyel kezdődik. Ez volt az első olyan alaptörvényünk, amely már minden szempontból megfelelt a szocialista alkot­mánnyal szemben támasztott követelményeknek. Köztudott, hogy az élet igényeihez igazodva, a Ma­gyar Népköztársaság Alkotmányát azóta az ország- gyűlés többször is módosította, legutóbb éppen né­hány hete, a parlament 1983 decemberi, ülésszakán. Ez a legutóbbi módosítás már csak azért is külön figyelemre méltó, mert az alkotmányosság tényle­ges megvalósulásának egyik fontos új biztosítékát építette a jogrendszerbe — az Alkotmányjogi Ta­nács létrehozásával. Ennek az országgyűlés által választott testületnek kifejezetten az a feladata, hogy ellenőrizze: a különféle jogszabályok és jogi iránymutatások összhangban állnak-e az ország alaptörvényével. A tanácsnak joga van arra, hogy az alkotmánnyal ellentétes rendelkezések végrehaj­tását azonnali hatállyal felfüggessze. Ez alól csak a parlament és az Elnöki Tanács által alkotott jog­szabályok — tehát a törvények, és a törvényerejű rendeletek —, valamint a Legfelsőbb Bíróság irány­elvei és elvi döntései a kivételek. A módosítás elő­írja azt is, hogy az Alkotmányjogi Tanács által kért adatokat mindenki köteles a testület rendelkezésé­re bocsátani, illetőleg előtte vallomást tenni. Joggal vetheti fel most bárki: ez tehát azt jelen­tené, hogy eddig az alkotmányt büntetlenül meg lehetett szegni? Szó sincs róla, hiszen az alaptör­vény megtartása és megtartatása valamennyi poli­tikai, társadalmi-állami szervnek és minden állam­polgárnak alapvető kötelessége. A parlamentnek eddig is jogszabályban rögzített feladata volt az alkotmány megtartásának ellenőrzése, az állami szervek alkotmányba ütköző rendelkezéseinek meg­semmisítése. Az alkotmány végrehajtásán a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa is őrködik, s ebben a jogkörében minden az alaptörvényünkkel ellenté­tes jogszabályt megsemmisít, illetőleg megváltoztat. Az alkotmányosság védelmével kapcsolatban fontos feladatai vannak továbbá a bíróságoknak és az ÜeY,éS??éggteek is. _______ r a parlament legutóbbi ülésszakán mindennek ^llénéí'éűgir ítélte m egv Ragyind okölt Továbbiéj 1 esr- tem az alkotmányosság érvényesülésének állami- jogi biztosítékait a jogalkotás és a jogalkalmazás területén. Az elhatározásban bizonyára szerepet játszott az is. hogy az utóbbi években az élet, a tár­sadalmi viszonyok bonyolultabbá válása miatt meg­növekedett a különféle állami szervek által kiadott jogszabályok, rendeletek, iránymutatások száma. Indokolt tehát, hogy a paragrafusok alkotmányos­ságát egy külön erre a célra alakult testület rend­szeresen vizsgálja — parlamenti képviselők és ne­ves tudósok, jogászprofesszorok közreműködésével, így könnyebben elérhető, hogy az alsóbb szintű rendeletek a magasabb szintű jogszabályokkal tel­jes összhangban legyenek. Az alkotmány kimondja például, hogy az egye­sülési jogot törvény szabályozza. Az egyesülésekről mégis törvényerejű rendelet. született. Igaz, hogy az Elnöki Tanács két országgyűlési időszak között helyettesítheti a parlamentet, így törvényt is mó­dosíthat törvényerejű rendelettel. S az is elképzel­hető —, sőt az esetek többségében valószínűsíthető —, hogy végső soron a törvényerejű rendelet is a parlament akaratát tükrözi, összhangban áll az alkotmánnyal. Ám a jogtudósok makacsul tartják magukat ahhoz a véleményhez, hogy a hasonló ese­tek elszaporodása sérti a törvényességet, a jogbiz­tonságot. Hiszen az igazán fontos, demokratikus döntések csakis a parlament nyilvánossága előtt születhetnek. Csökkenteni kellene tehát a törvény- erejű rendeletek számát. Más: az alkotmány korábban előírta, hogy az or­szágos hatáskörű szervek vezetésével megbízott ál­lamtitkárok csak az állami szervekre, vállalatokra, szövetkezetekre és egyéb gazdálkodó szervekre kö­telező rendelkezéseket adhatnak ki. Mégis, főleg az Országos Anyag- és Árhivatal, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, valamint az Országos Vízügyi Hivatal elnöke egy sor olyan rendelkezést jelente­tett meg, amelyek a legközvetlenebbül érintették az állampolgárokat is. Elképzelhető, sőt valószínű, hogy az államtitkárok kényszerhelyzetben voltak, hiszen másként nem tudták volna megoldani fel­adataikat. De ez a megoldás formailag akkor is alkotmányellenes volt. A mostani módosítás során egyébként ez a konfliktus megszűnt, mert az al­kotmány már felhatalmazza az államtitkárokat, hogy kiadhassanak az állampolgárokra is kötelező rendelkezéseket. Attól persze így sem kell tartanunk, hogy a ha­marosan megalakuló Alkotmányjogi Tanácsnak már nem lesz dolga ... D. A. A Kincskereső januári száma A Kincskereső ez évi meglepe­tése: Világjáró magyarok cím­mel új sorozat indul. Nagy uta­zók és emigránsok útleírásaiból, illetve a róluk szóló művekből közöl részleteket a folyóirat, s a borító 4. oldalán egy-egy szép rajz mutatja be a világjárót és valamelyik kalandját. A januári számban Mikes Kelemen három törökországi levelét olvashatjuk, és Lévay József Mikes című köl­teményét. íjon Tichy (Lem: A világűr csavargója) ezúttal a Pintára. a halóták bolygójára vetődik, ahol mindenki a víz alatti életet di­csőíti, . de titokban mindenki „szárazra” vágyik ... Ota Pavel cseh író elbeszélése (A legdrágább egész Közép-Eu- rópában) egy üres halastó körü­li bonyodalmakról szól; a mulat­ságos írás méltán került a Ne­vető, irodalomóra sorozatba. Bé­kés Pál állatmeséje — Szűcsse­bestyén megtalálja a megoldást — példázat az együttéléshez szükséges türelemről és megér­tésről. , Január a legtélibb hónap. En­nek hangulatát idézik fel Szabó Lőrinc, Illyés Gyula és Nemes Nagy Ágnes versei. Ezen kívül a Három árva című székely nép­költés, Morgenstern abszurdjai és Ingrid Sjöstrand „gyerekszáj- versei” teszik teljessé a szám lí­rai anyagát. Az interjú-rovatban Sebő Fe­rencet szólaltatja meg Kovács Lajos. A Testvármúzsák a kecs­keméti Játékmúzeumot mutatja be dr. Kolozsvári Judit, az intéz­mény igazgatója kalauzolásában. A Könyvek között rovatban Le- vendel Júlia Erich Kästnerröl szóló szép írását olvashatjuk. J? év októberében lesz a Kincs­kereső1 országos folyóirattá válá­sának tizedik évfordulója. Eb­ben az évfolyamban minden számban a lap egy-egy grafiku­sa megrajzolja, milyennek látja a Kincskeresőt. Az első jubileu­mi rajzot Papp György készítette. Károlyi Júlia

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom