Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-05 / 3. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KEVESEBB HIÁNYCIKK, NAGYOBB EXPORT A gépipar 1984. évi terve A gépipari vállalatok 1984. évi tervprogramjaikat, általában több variációban állítják össze, igazodva a sóik esetben előre nem látható, legfeljebb tervezhető feltételekhez. A tervezők mindenekelőtt abból indulnak ki, hogy a gépiparra továbbra Is jelentős szerep hárul a külgazdasági egyensúly javításában, az ország nemzetközi fizetőképességének, megőrzésében. A gyártmányszer-.' kezet gyorsabb ütemű korszerűsítésével. a gazdaságosan helyettesíthető, s eddig importból beszerzett anyagok elterjesztésével hatékonyabbá tehetik a gazdálkodást és fokozhatják a versenyképességet,. A^^gá^évr-'terv azzal ’számol: áz fparón és a feldolgozóiparon belül is legdinamikusabban a gépipar.- fejlődik. Számolva azzal, hogy a beruházások mérséklése miatfc^tóvább csökken a hazai igény az ilyen jellegű termékek iránt, s amit természetesen nem ellensúlyozhat a fogyasztási cikkek értékesítésénél várható kisebb mértékű növekedés sem, a tervbe vett 2—3 százalékos termelésnövekedést kizárólag az export bővítése alapozhatja meg. Az Ipari Minisztérium ágazati irányelvei szerint a vállalatok termelési szerkezetét oly módon pélszerű változtatni, ! hogy a nagyobb export mellett mérséklődjék az import. Ezént bővítik a pneumatikus és a hidraulikus elemek, a kézi és gépi szerszámok gyártását, illetve választékát. Ez azt is jelenti, hogy az úgynevezett háttéripari termékeket előállító üzemek királata nő. A gazdaságos gyártásba az ilyen termékek előállítására szakosodott vállalatok mellett — lehetőség szerint — a szövetkezeti ipart és a tsz-melléküzemágakat is bevonják. A gépipar átlagánál továbbra is nagyobb ütemben fejlődik az elektronikai ipar, ezen belül dinamikusabban a híradástechnikai, kisebb • mértékben pedig a műszeripari. A BRG magnetofongyára 1983-ban is átlagon félüli ütemben növelte termelését. Különösen nagy feladat hárul a mikroelektronikai üzemekre a központi fejlesztési program megvalósításában tapasztalható lemaradás behozásánál, és abban, hogy időben . megvalósuljanak az- l!)H^-re tervezett fejlesztő beruházások. A gépipari átlagnak V megfelelően fejlődik majd a villamosipari gépek és berendezések gyártása, ettől elmarad a gépek és berendezések alágazata, továbbá a közlekedési eszközök és a fémtömegcikk-ipar termelése. Ugyanakkor ez utóbbiak a termelésnél jóval nagyobb mértékben növelhetik exportjukat, mert a piaci lehetőségeket sok tekintetben még nem használtak ki a vállalatok. A fémtömegcikk-ipari üzemeknek a hazai lakossági ellátás javítására is erőfeszítéseket kell tenniük. A gépipar szocialista exportja várhatóan 8—9 százalékkal nő. Reális, lehetőség van a híradás- és számítástechnikai berendezések. szerszámgépek, vákuumtechnikai gépek, járműipari termékek és a műszerek kivitelének fokozására. Az iparon belül a gépiparnak vannak a legnagyobb feladatai a konvertibilis export növelésében. A tárca azzal számol, hogy az ágazat' mennyiségében 7—8, folyóáron számolva pedig 10—13 százalékkal növeli kivitelét a tőkés piacra. Elsősorban a mezőgép- és élelmiszeripari gépekből, automatizálási és számítástechnikai eszközökből és orvosi műszerekből lehet számottevően növelni a kivitelt. (Ebben komoly feladat vár a megyei MEZŐGÉP Vállalatra és a MEDICOR spltvadkerti üzemére is.) Egyes tartós fogyasztási cikkek bérmunkában való gyártása, újabb exportfővállalkozások és komplett géprendszerek exportja is jelentősen fokozhatja a vállalatok exportbevételét. Az Ipari Minisztérium felhívta a vállalatok figyelmét arra: az o.portlörekvések miatt nem szo- íulhat háttérbe a lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való ellátása. Mindenképpen előtérbe kell helyezniük a hiánycikkek csökkentését is. Ebben szerepet vállalnak majd az ipari szövetkezetek is. Fontos továbbá, hogy a gépipari vállalatok fejlesztési elgondolásaikat tényleges pénzügyi lehetőségeikhez igazítsák, mert a központi erőforrások csökkennek. Ez utóbbiak elsősorban az exportképesség javítását, az' energiafelhasználás ésszerűsítését, a hulladék- és másodlagos nyers- nnvagok hasznosítását célzó jövedelmező fejlesztéseket segítik. A Az Április 4. Gépipari Művek ez évi árbevételi terve 1,7 milliárd forint. A tőkés export értéke az eddigi rendelések alapján 130 millió körül várható, a szocialista országokba szállítandó atomerőművi és egyéb berendezéseké pedig meghaladja a 400 millió forintot. (Képünkön: atomerőművi berendezések készülnek, a félegyházi gyárban.) Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A testület tegnap Kecskeméten megtartott ülésén tanácsülés elé kerülő témákat tárgyalt. Előterjesztést vitatott meg az 1984. évi tanácsi költségvetésről és a fejlesztési alap felhasználásáról, meghallgatta a tájékoztatót a végrehajtó bizottság 1983. esztendei tevékenységéről, valamint a tanács és a vb idei munkaprogramjának tervezetéről. Mi változik az egészségügyben? (3. oldal) A járások megszűnése nem hoz alapvető módosulásokat a betegellátásban. Változás elsősorban a szakigazgatásban — hatósági, engedélyezési ügyekben — lesz, is ez egyértelműen, kedvezőbb a lakosságnak. Hogy milyen esetekben hová kell fordulni, azt a helyi tanácsoknál vagy a körzeti orvosoknál lehet megtudni. Mi ezúttal a fontosabb kérdésekre kértünk választ a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetőjétől. Arcok és vallomások (5. oldal) SPORTMAGAZIN (7. oldal) O Rövidhullámú kezelést is helyben kaphatnak a rászorulók a bácsalmási rendelő- intézetben. ■■ LIBANON Izrael „figyelemelterelő” támadásai KECELI SZÉKEK KÜLFÖLDRE O Kecclen a Fővárosi Faipari és Kiállítást Kivitelező Vállalat telepén tavaly mintegy 54 millió forint értékű árut gyártottak. A Szovjetunióba szállított zsöllyeszékek harmincmillió forint árbevételt jelentettek. A szabászműhelyben — képünkön — az 1984. évi megrendelésekhez készítik elő az anyagot. Az idén a tervek szerint újabb, jelentős mennyiségű szék exportálására számíthatnak. DÖNTŐ TÖBBSÉGÜK VÁLLALATHOZ, SZÖVETKEZETHEZ KÖTŐDIK Kisszervezetek Bács-Kiskunban Két éve annak, hogy a kereskedelemben megnyílt az út a kisszervezetek előtt, 1982-től pedig már az iparban, az építőiparban és a népgazdaság többi ágában is elkezdődött e folyamat. Másfél év alatt 1472 kisszervezet kapott működési engedélyt, 28 százalékuk ipari tevékenységre, 27 százalékuk kiskereskedelmi 'és vendéglátóipari feladatok ellátására. Személyi és gazdasági szolgáltatást végez az új típusú gazdálkodó egységek egyötöde. A hétezer-ötszáz foglalkoztatottnak mintegy kétharmada nem főfoglalkozásban végzi munkáját az új munkacsoportokban. A működés célját illetően két területen, az ipar és a kereskedelemvendéglátás feladataiban vállaltak hagy óbb részt a munkaközösségek. A kisvállalatok, a kisszövetkezetek és a gazdasági munkaközösségek elsősorban a városokban, a mezőgazdasági szakcsoportok és átalányelszámolásos részlegek pedig főként a községekben -alakultak ki. Az új típusú gazdálkodó egységek kilencven százaléka kötődik valamilyen formában vállalathoz, vagy szövetkezethez. A múlt év elején alakultak meg a GELKA és az AFIT átszervezése után a kisvállalatok, amelyeknek fő tevékenysége a lakossági szolgáltatás. A változás a gazdálkodásban jobb eredményeket hozott, nőtt az öt kisszervezet vállalkozó kedve. Ennek ellenére — elsősorban a rossz anyagellátás miatt — a szolgáltatás színvonala nem emelkedett megfelelő módon. Leányvállalati formát a vártnál kevesebb szervezet választott. A bajai Finomposztó Vállalat szállitóparkját szervezte meg ezen a módon, amely így — kapacitását jobban kihasználva — nemcsak a központi szervezetnek, hanem más megrendelőknek is szállíthat. A Kalocsai Fém- és Vil- lamosípari Vállalat autószervizét alakította át leányvállalattá. A tizennégy kisszövetkezetből három korábban önálló szövetkezetként működött, másik hárem nagyobból vált ki. Ipari feladatokra szerveződött hét, négy pedig az építőiparban tevékenykedik. Jól sikerült a rajt, hiszen az árbevételarányos nyereségük összességében meghaladta a szövetkezeti ipar átlagát. Ezen belül azonban rendkívül nagy az eltérés, akad háromszázalékos és negyvenszázalékos nyereséget kimutató egység is. Rendkívül nagy a mezőgazda- sági szakcsoportok száma, a jelenlegiekből sok már 1983 előtt is működött. A mezőgazdasági nagyüzemek közül huszonkettőben alakítottak szakcsoportot. A megye 134 szakcsoportjának négyötöde foglalkozik — az áfészek keretén belül — sertés, nyúl, baromfi, galamb tenyésztésével, vagy méhészettel. szőlő- vagy gyümölcstermesztéssel. Az iparban 1983-ban kezdődött meg igazán a szakcsoportok kialakulása. Jelenleg 33 működik. Gyártanak gépeket, fémtömegcikket, foglalkoznak javítással, (Folytatás a 2. oldalon.) BEJRÜT 24 órán belül másodszor — Ismét szíriai ellenőrzés alatt álló libanoni területeket támadott az izraeli légierő. A támadásban részt vevő 16 repülőgép az iráni forradalmi gárdistákkal együttműködő síita szervezet, a2 Xszl lám Amal bázisait bombázta a kelet-libanoni Bekaa-völgyben. Baalbek térségében. Izraeli közlés szerint a vadászbombázók feladatuk teljesítése után sértetlenül tértek vissza támaszpontjukra. Mint ismeretes, Washingtonban. Párizsban és Tel-A^iivöan az Iszlám Amal-t vódalr#: az amerikai és a francia csapa-toik. bejrúti szálláshelye, illetve az izraeli megszálló hadsereg tyri főhadiszállása ellen elkövetett öngyilkos bombamerényletek előkészítésével. Libanoni rendőrségi források szerim egy Ipari- üzemet, egy éttermet. egy élelmiszerboltot, egy benzinkutat és egy rendőrőrsöt semmisítettek meg. Bejrúti vélemények szerint az izraeli .kormány egyrészt a Dél. Libanonban elszenvedett súlyos' veszteségekről, a drasztikus biztonsági intézkedések hatástalanságáról. másrészt; a széles körű belpolitikai elégedetlenséget kiváltó gazdasági válságról próbál, ja elterelni a figyelmet a megelőző-megtorló légitámadások felújításával. A mentési munkálatok előrehaladtával tovább emelkedett a kelet-libanoni Baalbek térségében végrehajtott szerda reggeli izraeli légitámadás áldozatainak száma. Nahib Berri, az A mat nevű síita szervezet vezetője közölte. hogy nem végleges adat°k szerint közel százan vesztették életüket Több mint háromszáz sebesültet szállítottak kórházba. Berri sürgős véradásra szólította fel a lakosságot, majd a barbár tömegmészárlást elítélve kijelentette. hogy a libanoni nemzeti ellenállás folytatja harcát az íz. raeli megszállók ellen. Az izraeli agresszióit más libanoni vallási és politikai vezetők is elítélték. Nemzetiségi könyvtárak A magyarországi délszlávok, németek, románok és szlovákok szövetségei a múlt év végén kongresszusukon számoltak be az elmúlt öt esztendő ' eredményeiről, tapasztalatairól. A számvetés része volt az anyanyelv ápolása, az anyanyelvű könyvekkel való ellátottság is. 1969-ben a Művelődésügyi Minisztérium egymillió forint értékű támogatást nyújtott a nemzetiségi könyvek könyvtári beszerzéséhez. Ez az intézkedés alapozta meg a jelenlegi báziskönyvtárak, illetve az1 egyes nemzetiségi közr jégek könyvtári állományát. 1976-ban mintegy 350 könyvtárban 120 000 kötet könyv között válogathatott a nemzetiségi lakosság. Ebből megközelítőleg 30 000 példánnyal rendelkeztek az iskolai könyvtárak. Ma, amikor ez a könyv-, tárhálózat immár tízesztendős múltra tekinthet vissza, a köz- művelődési könyvtárak állománya 190 000, az iskolai könyvtárakban pedig 35 000 kötet található. Kétségtelen, hogy a nemzetiségi könyvtárak fejlődését jelentős mértékben felgyorsította, működésüket sokszínűbbé tette az az 1978. évi rendelet, amelyben az Állami Gorkij Könyvtár megbízást kapott, hogy legyen koordinációs központja ezeknek a könyvtáraknak. A könyvek előrendelését a könyvtár referensei végzik, a Nemzetiségi új könyvek című kiadványaikkal pedig szakszerű eligazítást nyújtanak az anyanyelvet nem ismerő könyvtárosok munkájához. Mennyire sikerült a könyvválaszték bővítése? Kielégítő-e hazai nemzetiségi könyvkiadásunk? (1976—1980 között 54 kiadvány jelent meg, 1981—85 között ennek háromszorosára számíthatunk.) A könyváremelkedések nem veszélyeztetik-e a külföldről beszerezhető kiadványok pénzügyi támogatását? Mind olyan kérdés, amely még válaszra vár. A könyvek azonban csak akkor töltik be hivatásukat, ha igénylik is őket. A nemzetiségi ■ olvasótáborok szervezői szerint a 10—14 éves gyerekek között kevesen akadnak olyanok, akik úgy tudnának anyanyelvükön, mint ahogy magyarul. A kifejezőkészséget akadályozza, hogy a gyerekek ritkán gyakorolják anyanyelvűket családi környezetben, és ha mégis, akkor a hétköznapi és az iYodalmi nyelv között lényeges eltérések tapasztalhatók. Pedig az anyanyelvi előkészítés több helyen már az óvodában megkezdődik. A gyermekek zöme az első iskolai év kezdetekor már rendelkezik azzal a szókinccsel, amelynek birtokában sikerrel birkózhat meg az iskolai feladatokkal.' Az iskolán kívüli közművelődésnek a jövőben még erősebben kellene segítenie az oktató-nevelő munkát, és ez nemcsak a gyermekekre, de a pedagógusokra is vonatkozik. Szükség lenne többek között nemzetiségi irodalombarát körökre, vers- és prózamondó kisközösségre, a beszédkultúrát segítő és fejlesztő klubokra, csoportokra. A nemzetiségi olvasótáborokban tapasztalták, hogy a fiatalok menynyire fogékony résztvevőt azoknak a kiscsoportos foglalkozásoknak, ahol a nemzetiségek sajátos kultúrájáról, hagyományairól, az anyaországgal való kapcsolatról és a hazához fűződő viszonyról esik szó. A gyermekversek gyűjteményei, a népdalkultúra ápolását szolgáló kiadványok, a. mesekönyvek, a helytörténeti füzetek kiváló lehetőséget teremthetnek az olvasás, az irodalom, a kultúra kincseinek megkedveltetéséhez. Remélni lehet, hogy a jövőben sem csökken a gyermekeknek, az ifjúságnak szánt kiadványok száma, a könyvkereskedelem jobban alkalmazkodik majd a nemzetiségi településhálózat sajátos viszonyaihoz, korszerűbb és főleg hatásosabb lesz a könyvpropaganda. M. I.
