Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-22 / 18. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKCN MEGTEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 18. szám Ara: 1,40 Ft 1984. január 22. vasárnap Várkonyi Péter hazaérkezett Dr. Várkonyi Péter külügymi­niszter hazaérkezett Stockholm­ból, aíhol a magyar küldöttség ve­zetőjeként részt vett és felszólalt az európai bizalom- és biztonság- erősítő intézkedésekkel, vala­mint a leszereléssel foglalkozó nemzetközi konferencián. (MTI) Támadás készül Szíria ellen? Egybehangzó washingtoni és damaszkuszi jelentések szerint az Egyesült Államok katonai csapást készít elő Libanon, illetve Szíria ellen. A damaszkuszi rádió arról szá­molt be, hogy Washingtonban az utolsó simításokat végzik azon a terven, amely mind Libanonban, mind a közel-keleti térségben új irányt ad az amerikai politiká­nak. Ennek a tervnek a fő cél­pontja Szíria. AZ ellenforradalom vértanúja a névadó MHSZ-klubközgyűlés Kiskunmajsán Igazi, szinte] az egész nagy­községet megmozgató ünnepség színhelye volt pén/teken késő délután, a kiskunmajsai műve­lődési központ. Nem lehet ezen csodálkozni, hiszen a lakosság valamivel több mint bárom szá­zaléka tagja a, Vöröa Csillag Ér­demrenddel kitüntetett Magyar Honvédelmi Szövetségnek. A he­lyi honvédelmi'klub tartotta meg félidős munkájának értékelését, illetve névadó' ünnepségét. Az érkezőket az 1 előcsarnokban a klub tevékenységét, a névadó Kiss Gyula életét bemutató ki­állítás. és a kiskunmajsai úttörő­zenekar pattogó ritmusú indu­lója fagadta. A színháztermet majdnem zsú­folásig megtöltő tagság, a ven­dégek, az érdeklődők jelenlété­ben Tóth István országgyűlési képviselő, a kiskunmajsai hon­védelmi klub elnöke köszöntötte Kiss Lajos vezérőrnagyot, az MHSZ főtitkárát, Terhe Dezsőt, a megyei pártbizottság titkárát, Kiss Kálmánnét, a névadó vér­tanú édesanyját, iiltetve a városi jogú nagyközség párt, állami és társadalmi vezetőit. A gimná­zium tanulóinak kedves műsora után Agócs János, a honvédel­mi klub titkára értékelte az el­végzett munkát és a soron kö­vetkező feladatokat. Igen nagy fejlődésről adott számot, ugyanis hamarabb tel­jesítették tagszervezési felada­taikat, az elmúlt évben 232 ren­dezvényükön több mint ötezren vettek részt, a különböző honvé­delmi versenyeken az egész me­gyében a legnagyobb tömegeket mozgósították. A feladatok kö­zül a legfontosabb egy társadalmi összefogással felépítendő bázis létrehozása. A nagy tetszéssel fogadott be­számolót követően Bognár Fe­renc ezredes, az MHSZ megyei titkára- köszöntötte a 'küldött- közgyűlést, s átadta a hazafias honvédelmi nevelésben élenjáró klub titkárának a névviselést en­gedélyező okiratot. (Kiss Gyula 1928. május 2-án született Kis­kunmajsán, tanítóképzőt végzett, s 1949-ben a Kossuth Lajos Ka­tonai Akadémia elvégzése után tisztté avatták. Az ellenforrada­lom idején a Rádió védelménél halt vértanúhalált a munkás— paraszt hatalomért.) A klubközgyűlésen többek kö­zött felszólalt Kiss Lajos vezér­őrnagy, aki megköszönte a klub tagjainak munkáját, majd Tóth Istvánnak átnyújtotta a Honvé­delmi Propaganda Kiváló Mun­káért emlék plake ttet. A Kiss Gyula honvédelmi klub közgyű­lése további 'kitüntetések átadá­sával ért véget. G. G. ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCSKERESKEDELEM Teljesítette exporttervét a HUNGAROFRUCT Magya r— Szovjet árucseré Az idén tovább bővül ama- I gyár és a szovjet fogyasztási cikkek külkereskedelmi cseré- I je. A Szovjetunióiba irányuló I exportunkban a , gépipari, könnyűipari, mezőgazdaságii, élelmiszeripari fogyasztási cikkek aránya eléri j az éves kivitel 36 százalékát^ Az im­portban ez a hányad kisebb, | hiszen a legjelentősebb rész­arányt az energia'hor4ózók, ás­ványi termékek és egyéb nyersanyagok képviselik. A behozott termékek j között azonban számos fphtols fo­gyasztási ciikk is .szerepel. 1984-ben 27 400 személygépko­csi érkezik a Szovjetunióból, ezek közül 25 500 Lada sze­mélyautó. Motorkerékpárokat, varrógépeket, ' hűtőgépeket, zsebszámológépeket, : kerék­párokat is szállítanaki a szov­jet partnerek. Emellett 1984- re mintegy 500 ezer tonna ce­ment, 129 ezer köbméter épí- tcfa, 800 ezer köbméter fenyő- fűrészáru és 70 ezer tonna fi- ' nomított só szállítására vállal­koztak a szovjet vállalatok. A fogyasztási cikkek forgal­mának bővülését mindinkább elősegítik a hatarrnénti, illet­ve áruházi cserék, A behozott termékek listáján ^gyébak közt hűtőszekrényeik1, i porszí- ‘ vók. kerékpárok, játékok sze­repelnek. Cserébe a um gyár vállalatok elsősorban húskon­zervet, italokat és friss zöld­séget. gyümölcsöt és kozmeti­kumokat szállítottak. A - ter­vek szerint ez a forgalom az idén .mintegy 50 százalékkal bővül, i Köztudott, hogy az 1983-as esz­tendő nehéz mezőgazdasági év volt. Gyenes Isvántól, a friss zöldséget, gyümölcsöt exportáló HUNGAROFRUCT megyei ki- rendeltségének vezetőjétől meg­tudtuk, hogy az aszályos esztendő ellenére a vállalat mennyiségi­leg túlteljesítette exporttervét. A tőkés országokba 10 ezer 900 tonna helyett több mint 20 ezer 300 tonna zöldséget, gyümölcsöt szállítottak. A szocialista orszá­gokba irányuló kivitel némileg elmaradt a tervezettől. Az elmúlt esztendőről elmond­ható az is, hogy javult a szerző­déses fegyelem. A termelők, a fel­vásárló ÁFÉSZ-ek, valamint a megyei ZÖLDÉRT pontosan és jól szállított. Az áruféleségek közül a legtöbb kritika a téli almát ér­te. Tavaly indíthattak első al­kalommal útnak a Szovjetunióba Mándokon keresztül gyümölcsöt. Ez a gépkocsis szállítás többek között azért is hasznos volt, mert csökkentette a csopi átrakóállo­másra zúduló áru mennyiségét. Ugyanekkor a termelők közvet­lenül találkozhattak a külpiac értékítéletével, mert a szovjet partner itt vette át az árut. Mint­egy 50Ö tonnányi gyümölcs esett minőségi kifogás alá, amelyet új­ból vissza kellett hozni a megyé­be, és átválogatás után továbbít­hatták külföldre. A demokrati­kus országokon kívül étkezési almát szállítottak az NSZK-ba, Finnországba és Svédországba is. A tapasztalatok alapján az idén decemberben jobban megszerve­zik a munkát, mert a karácsonyi vásárlóakcióra jól fizető tőkés piacra bővíteni lehetne a terme­lői csomagolású gyümölcs ki­szállítását. A nyári gyümölcsök közül meggyből 1970 óta a legnagyobb mennyiséget indították útnak a határon túlra. A legkeresettebb fajta továbbra is a Pándy. A ke­celi pipacs meggyet változatlanul vásárolják Belgiumban cukrásza­ti célokra. Tavaly első alkalom­mal termett a kecskeméti Ma­gyar—Szovjet Barátság Termelő­szövetkezet szilvása. Innen Finn­országba szállítottak 140 tonnát. Ugyanígy első alkalommal küld­tek Hollandiába kökényt. A zöldségfélék közül leginkább a primőr áruk szenvedték meg a külföldi partnerek megválto­zott piacpolitikáját. A megszokott­nál lényegesen kevesebbet szál­líthattak az NDK-ba, valamint Csehszlovákiába. A fóliák alatt azért neveltek másféle növénye­ket. Nálunk még újdonságszámba megy a kínai kel. Ebből1 138 ton­nát exportáltunk, a legtöbbet a tompái Kossuth Termelőszövetke­zetből. A gazdaság kilogrammon­ként 1 forint 10 fillért kapott ex- port vissza térítésként a jól sike­rült értékesítésből. Hagyomá­nyos és keresett cikk maradt a spárga, valamint a laskagomba is. Próbálkoztak új csomagolási formával. Vöröshagymát például a kecskeméti ZÖLDÉRT telepé­ről , 1 kilogrammos tételekben —- a, nagyobb árbevétel érdekében — szállítottak külföldre. A zöldségfélék közül leginkább a pritaminpaprika érezte meg a szárazságot: egészben 2800 ton­nát szerettek volna belőle kül­földön értékesíteni, ehelyett csak 49 tonnát sikerült összegyűjteni. Szeletéit áruból lényegesen töb­bet, 2308 tonnát Indítottak kül­földre. Ahogy az elmúlt esztendőben is tapasztalható volt, a jó minő­ségű árut, pontos szállítási határ­idővel tetszetős csomagolásban el lehet adni. Cz. P. (3. oldal) Mire fordítjuk 1984-ben a megye pénzét? ötmilliárd forinttal gazdálkodhat idén Bács- Kiskun megye — írtuk a megyei tanács ülésé­ről szóló tudósításunkban. Ennek a legcélsze­rűbb módon való elköltése nem egyszerű dolog. Mert nagy az összeg — noha kevesebb, mint szeretnénk —, s mert sok rá a jelentkező, és még több a megoldandó feladat, amelyekhez ugyancsak pénz kell. Képösszeállításunkban ar­ra nem vállalkozhattunk, hogy a szerteágazó megyei gazdálkodás minden területét bemutas­suk, dé fotóink segítségével igyekeztünk olyan létesítményeket megörökíteni, amelyek 1984-ben már elkészülnek, vagy amelyek mielőbbi meg­valósítására nem kis pénzt költenek idén is a tanácsok. , (Képünkön: új híd épül Sükösd határában, az 51. sz. úton.) FARSANG ITT, FARSANG OTT (4. oldal) Ezt a címet adhattuk volna mai magazin-ösz- szeállításunknak. Ebben többek között megis­mertetjük olvasóinkat a Kalocsa környéki Drág- szél község vidám hagyományaival. Kitekintés rovatunkban beszámolunk spanyolországi, olasz- országi és franciaországi népszokásokról. (Ké­pünkön: drágszéli legények bekormozzák a lá­nyokat.) Művelődés — Irodalom Művészet (5. oldal) nBHHHBBRHRHHHnRBIIRnRBRHÜHHRHRI KORSZERŰBB MUNKAKÖRÜLMÉNYEK, JOBB SZERVEZÉS Bébicipők külföldre A Kecskeméti Cipőipari Szövetkezet életében megalaku­lása ótg a tavalyi, 35. esztendő volt a legnevezetesebb: ak­kor vették birtokba véglegesen új telephelyüket, ahol a ko­rábbinál sokkal jobb körülmények között tudnak dolgozni. Szabó Ferenccel, a 180 dolgozót foglalkoztató szövetkezet elnökével beszélgettünk a napokban a múlt esztendőről és az idei tervekről. Animációs Filmszemle ’85 Megkezdődtek az előkészületek Az eltelt évtized igazolta, hogy jó ötlet volt a rajzfilimes műte­rem Kecskemétre történő telepí­tése. Ma már a megyeszékhely egyik reprezentáns alkotói közös­ségeként emlegetjük ezt a mű­helyt. Vagyis az ainlmáció, ez a gyönyörű titkokat oly sok művé­szi lehetőséget rejtő műfaj meg­honosodott ezen. a tájon. Nem­csak a hazai, a ky(földi filmpia- cokon is egyre népszerűbbek az itt készült alkotások. Gyakori, hogy egy-egy jó gon­dolat később újabb jó ötletet (öt­leteket) szüL Ezt látszik példázni az a terrv, miszerint a jövő éviben nagyszabású animációs film­szemlének ad otthont Kecske­mét. A figyelmet érdemlő, nem mindennapi rendezvény célja a magyar rajzfilmek ..megméreté­se”, a jelentősebb külföldi ani­mációs kísérletek, próbálkozások, irányzatok bemutatása, valamint az, hogy fórumot teremtsen e műfaj aktuális problémáinak megvitatására, tudományos ta­nácskozásokra. ankétokra. Az 1985 júniusának elején le­bonyolítandó I. Kecskeméti Ani­mációs Filmszemlét a tervek sze­rint háromévenként újak köve; tik, s bár kezdetben csak néhány külföldi szakember kap meghí­vást. fokozatosan nemzetközi se­regszemlévé fejlesztik. A filmszemle rendezői: a Bács- Kiskun megyei Tanács, Kecske­mét város Tarácsa. a Magyar Te­levízió, a MOKÉP, á Magyar Filmművészek Szövetsége, a Népművelésd Intézet, a Magyar Filmtudományi Intézet és Film- archívum, a Hungarofiim és a Pannónia Filmstúdió. Felügyeleti szerve: a Művelődési Miniszté­rium Filmfőigazgiatósága. A tizenhét tagból álló szervező bizottság a napokban már ülése­zett, megkezdve az előkészülete­ket. Megbeszélték a filmszemle gazdasági kérdéseit, a propagan­da- és sajtótervet, a szálláslehe­tőségeket. Több mint kétszáz ven­déget — közöttük külföldi filme­seket — várnak az eseménybe. A verseny vetítéseket a város mozi­jaiban. az Erdei Ferenc Művelő­dési Központban, illetve a Tudo­mány és Technika Házában tart­ják. A négynapos filmszemlén három, egész estét betöltő alko­tást. harminc rövidfilmet. körül­belül húsz, tévének készült epi­zódot. valamint amatőr-, reklám- és kísérleti animációs filmeket mutatnék be. A szemlét kiállttá, sokkal, ankétokkial, gvenmekrajz- versemnyel kötik egybe. A zsűri összetételéről és a díjakról a ké­sőbbiekben dönt a szervező bi­zottság. A ve rsenyvétvtéseik nyíltak, a naeyközö'OS'íp által is megtekint, hetek lesznek, sőt szavazhatnak a nézők a legjobban tetsző alkotá­sokra. Így — azon kívül, hogy a leziobb hazai és a leik'emelke­dőbb nemzetközi, animációs mű­veket B ács-Kiskun film-szerető közönsége is megismerheti — hasznos visszajelzéseket kaphat­nak a szakemberek. A kecskemé­ti filmszemle díjnyertes alkotá­sait egyébként a megye megany- nyi rpO'Zijába.n bemutatják majd. a seregszemlét követően. K. E. — Hogyan lehet összehasonlí­tani a régi körülményeket a je­lenlegiekkel? — Az elmúlt három és fél év­tizedet nagyon mostoha körül­mények között dolgoztuk végig. Az árutermelést három helyen végeztük. Nagy volt a zsúfoltság és a raktározás is sok gondot oko­zott. Különböző ingatlancserék után végre 1978-ban sikerült a mostani telephelyünk végleges kialakítása. Négymillió forintos KISZÖV-támogatást kaptunk, s ugyanennyit tettünk hozzá saját erőből. A tiszaalpári Tiszatáj Ter­melőszövetkezet építői láttak itt munkához, és a terveknek meg­felelően átépítették az üzemi és raktárépületeket. A kétszáz négyzetméteres alap- területű csarnokban már 1982 októberében megkezdődhetett a termelés, tavaly szeptemberben pedig használatba vettük a tűzö- de ugyanilyen méretű munkate­rületét, a raktárakat és egyéb lé­tesítményeket. Szükségünk van még egy kétszintes raktárra, az építkezést, reméljük az ígéret szerint még januárban megkez­dik. Az ehhez szükséges egymillió forintot a Dunántúli Cipőipari Vállalattól kapjuk. Fejlesztési alapjukból engedték át ezt az összeget, 1 ezért ettől az eszten­dőtől kezdve évente nem 50, ha­nem százezer pár cipőt gyártunk részükre. — A költözés nem okozott ter­meléskiesést? — Dolgozóink minden elisme­rést megérdemelnek a költözkö­dés alatt végzett munkájukért. A korábbi, jórészt elavult szalag- rendszer helyett itt korszerűbbet szereltünk fel. Egy pénteki dél­után kezdődött a költözés és hét­főn délelőtt már a termeléshez is hozzáláttunk. — A múlt év eredményei? — Nem panaszkodhatunk, si­került túlteljesíteni árbevételi ter­vünket. Míg 1982-ben 265 ezer pár bébi- és gyermekcipőt készítet­tünk és 51,5 millió forintot kap­tunk értük, addig tavaly a mű­helyeinket 250 ezer pár cipő hagyta el, az árbevételünk pedig a tervezett 48 millió helyett 53,5 millió forintra kerekedett. — Értesülésem szerint az itt készülő cipők egy része „elhagy­ja az országot". — Igen, kibontakozóban van a tőkés exportunk. A hetvenes évek elején volt már kisebb kivitelünk, de azután abbamaradt. Tavaly decemberben h TANNIMPEX Külkereskedelmi Vállalat meg­rendelésére másfélezer pár szá­ras bébicipőt készítettünk NSZK exportra. Sikerünket bizonyítja, hogy már háromezer párra szóló megrendelésünk van erre az évre. Üj cégek is jelentkeztek, s ha a tárgyalások sikerre vezetnek, a mintapéldányok megnyerik a tetszésüket, várhatóan idei tőkés exportunk eléri, vagy meg is ha­ladja a tízezer párat, ami körül­belül kétmillió forintot jelent. Az idén különben megkezdjük a saját tervezésű sportos, nyári jellegű lánykacipők készítését is. Budapesten decemberben az úgy­nevezett előbörzén már bemutat­tunk három modellt belőlük és az első félévre azonnal kaptunk 25 ezer párra megrendelést — mond­ta befejezésül Szabó Ferenc. O. L. W Szabados Tiborné, a modelléria szakmunkása készítette az NSZK- exportra gyártott bébi száras cipők mintapéldányát. * t I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom