Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-21 / 17. szám

család • otthon • szabad idői TETÖTÉRBEÉPÍTÉS Szinte nincs olyan család és olyan lakás, ahol ne okozna gondot a helyszűke. Kinőjük a lakást vagy azért, mert örvendetesen növekszik a család létszá­ma, vagy mert a fölösleges bútorok, berendezési tárgyak, holmik gyűlnék fel-, melyektől nincs szí­vünk megválni. Ezen a gondon elég nehéz segíteni, de van vá­lasztási lehetőség. A legegyszerűbb megoldás a bú­torzat átrendezése, átcsoportosítása vagy lecserélé­se. korszerűsítése. A régi, nagyméretű bútorok in­dokolatlanul sok helyet foglalnak el, holott a kis alapterületű, praktikus beosztású, könnyű bútorok ugyanazt „tudják”, ugyanannak a célnak gyakran még jobban megfelelnek. Nehezebb megoldás a fa­lak áthelyezése, új helyiségek kialakítása. A legtöbb helyet az eddig kihasználatlan részek beépítésével nyerhetjük, például beépíthetjük az eddig csak a felesleges holmik tárolására használt padlást. Az 1. ábrán homlokzati megoldásokat mutatunk be. Az ablakok vagy a terasz elhelyezése a belső terek kialakításának függvénye. A tetőtér beépítéséhez szak­ember kell. Statikus tér. vezőnek kell megvizsgál, ni, hogy az alapok és fö­démszerkezet bírja-e a többletsúlyt. Építész ter­vező alakítja ki szerkezeti, leg az új megoldást és ad­ja be a hatóságokhoz épí­tési engedélyezésre. Tervünkön a helyiségek nagy részét fekvőhelyek foglalják el, egyenként 2 négyzetméteres alapterüle. tét. A 2.es ábrán olyan megoldást mutatunk be, ahol a fekhelyeket — szü­lők vagy fiatal házaspár részére — az emeletre te­lepítettük. A 3.as ábrán a ferde tető helykihasználására lép­csős, nyitott polcot aján­lunk, amelyet az emelet elkészültével magunk is megcsinálhatunk. M. H. E. IL A „leghosszabb” hónap Január második felében já­runk — még tíz nap van hátra — s máris úgy érezzük: ez az év leghosszabb hónapja. Pedig a decemberi is 31' napos volt, az viszont rövidnek tűnt, mert tele voltunk tervvel, el­foglalt az ünnepi készülődés, elköltöttük azt a pénzt, aimit már hónapok óta- gyűjtöget­tünk az ajándékozások ünne­pére. Rövidnek tűnt, mert mindjárt karácsony után el­kezdhettük a készülődést a szilveszterre, s mert azok, akik a hónap elején szokták meg­kap i a fizetésüket, azt fel­vet!. k a két ünnep között. izonyos, hogy mindannyi­unknak vékonyabb most a pénztárcája, mint a többi hó­nap második felében. Ezért most számoljunk újra, bízva abban, hogy nem késő. Pró­báljunk a szokásosnál jobban takarékoskodni. Hogy mivel? Talán elsősorban a gyom­runkon lehet, ami töhb szem­pontból nem is árt. Nem kop­lalásról van szó, de ha sová­nyabb a pénztárca', ' akkor gyakrabban megteszi ebéd­nek egy egyszerű paprikás vagy rakott krumpli, vacsorá­ra egy jó pirítós teával. Sorol­jam a menüötleteket? Talán felesleges, mert minden' házi­asszony tudja, mit szeretnek kosztosai az olcsóbb ételek közül. S hogy min takarékoskod­hatunk még? A január — ép­pen mert hosiszú — a vendég­ségbe járások hónapja is. Hát ez a vendégség sem kell, hogy főúri lakomát jelentsen. Kü­lönösen a fiatalok körében vált divattá, szinte sikké a „zsíroskenyér-buli”, és italnak megteszi a tea vagy a Kőbá­nyai sör, bár az utóbbit, vagy­is a szeszes italt nélkülözni le­het, és a kellemes, zene, a jó­ízű beszélgetés is megteremt­heti a jó hangulatot. Tehát: rövidítsük meg a hónapot kel­lemes vendégeskedéssel, de olyannal, amit egyszerűen bo­nyolítunk le. És hadd szóljunk végül ar­ról a szabadidőtöltésről, ami télen is a legjobb és a legol­csóbb: hadd ajánljuk a ki­adós, szép sétákat, és nem utolsósorban a szép és jó köny­veket. Bizonyára sokan kap­tak az ünnepekre ajándékba könyvet. A hosszú téli esték szinte kínálják magukat az ol­vasásra. (Ilyenkor a könyvtá­rak forgalma is megemelke­dik.) No, hát akkor számoljunk még egyszer! Nézzük meg a dátumot, néz­zük meg, mennyi van még a kosztpénzből, és osszuk be okosan, a lehetőségeink sze­rint. A január rá is kénysze­rít bennünket erre, s ez a kényszer talán ad néhány jó ötletet az elkövetkezendő időkre. És van egy jó hírünk: a február csak 29 napos lesz! Télen a há_ ziasszónyok nagy része ke­vesebb saláta­félét készít, inkább ecetes ubor­kát. paprikát vagy párolt ká­posztát kínál a sültekhez. Pedig vitamin- és napfényszegény hó­napokban fontos szerepe van a táplálkozásban, a salát a féléknek. Az egészséges táplálkozás hí­vei már régen követik azt a he. lyes szemléletet: együnk min­dennap salátát! A francia nők többsége annak köszönheti kar­csú alakját, bőre üdeségét, szép­ségét. hogy sok salátafélét eszik. Mi is körülnéztünk a piacon, milyen. nyersanyag kapható, amelyből salátát készíthetünk. A cékla kilója 11 forint, tehát nem is kerül sokba a nyers céklasalá- la. öt céklát és egy szál tormát meghámozunk, jól megmosunk, és kis lyukú részeién lereszelünk. A cékla levet enged. így a saláta elkészítéséhez nem kéll víz. csak ízlés szerint só, cukor, eget (vagy almaecet), és köménymag. Eze­ket az ízesítőket a céklához ke­verjük, azután befőttes üvegekbe tesszük és hűtőszekrényben tá­roljuk. Hosszabb ideig- eláll. A húsételeken kívül a tojásos éte­lekhez, szendvicsekhez is kitűnő savanyúság. A gyermekek vajas-, zsíros- vagy húsoskenyerét is ízesíthetjük vele. A nyers káposzta kilója 15 fo­rint. Vegyünk vörös- vagy fe- hénkáposztát és reszeljük le nagy­lyukú reszelőn. Kevés sóval meg. hintjük. Ha a káposzta levet en­ged, ízesítjük cukorral, ecettel, köménymaggal. kevés törött borssal. Nyers sárgarépasaláta. Négy-öt répát lereszelünk. üvegtálba tesszük, adunk hozzá egy darab vékony szele, tekre vágott liilahagymát.' kevés étolajat csepegtetünk rá, és leöntjük salat talével. A tetejét meghintjük ke­vés törött borssal, vagy diétás fűszerkeverékkel és apróra vag­dalt petrezselyemzölddel. Nyers qyümölcssaláta. Az al­mákat héjával együtt lereszel­jük, adhatunk hozzá egy-két kör­tét is, majd a gyümöliosreszeléket üvegtálba öntjük. ■ Egy-két cit­rom levét rácsavarjulk, és a héját is ráreszeliük. Mézzel, törött fa­héjjal ízesítjük, a tetejét tejföl­lel, vagy tejszínnel és dióbéllel díszítjük. Narancssalátát sütemény he­lyett is kínálhatunk. Mostanában tcbb üzletben kedvezményes áron kapható ez a déligyümölcs. A megmosott és meghámozott na­rancsot szeletekre vágjuk, üveg­tálba tesszük, majd cukros vagy mézes citromlével leöntjük. A te­tejét tejszínhabbal, datolyával, jóll megmosott mazsolával! díszít­jük. Ha felnőttek részére készül a saláta, leönthetjük a gyümölcsöt narancs likőrrel vagy kevés ginnel. A salátákról még annyit, hogy ne csak húsos ételekhez adjuk, hanem sonkás, darás, tojásos, babos tésztához, rakott burgo­nyához. Sőt. egyes főzelékhez is fogyaszthatunk salátát, például borsó-, burgonyafőzeléfchez nyers káposztát, tejfölös burgonyafő-, zelékbe tehetünk apróra vagdalt ecetes uborkát. Salátaparádé D1SZKÓTÁNC Verseny fiataloknak Látványosságnak sem lesz utolsó a kecskeméti Toronyház ét­teremben megrendezésre kerülő diszkótánc-verseny. A fiatalok körében kedvelt diszkózenére ma délután 18 órától rophatják a versenyre jelentkezők. Nevezéseket előre, de a helyszínen, kezdéskor is elfogadnak a rendezők az. indulni kívánó egyéni és páros táncosoktól. Hivatásos művészek figyelik majd a rajt­hoz állókat. Szalai Attila és Szonda Mária zsűriz, akik remé­lik: találnak olyan tehetséges fiatalokat, akik a Hírős Tánc­klubban is helyt állhatnak. A Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat tárgyjutalmain kívül a legjobban szereplők meghívót kapnak az Országos Rendező Iroda által " szervezendő megyei táncversenyre. A rendezvény érdekességének számít, hogy levetítik a lon­doni diszkótánc-versenyen készült videofilmét. PIACI KÖRKÉP Arak Kecskeméten (Ft/kg) Burgonya Sárgarépa Petrezselyem Vöröshagyma Fejeskáposzta Kelkáposzta Saláta (db) 6—12 12—<18 20—25 10—14 9—>li2 12—15 8—1.2 Karalábé 10—14 Zöldpaprika (db) 10—Ii2 Hónapos retek (csomó) 19 Zöldhagyma (csomó) 6 Fokhagyma 50—80 Paraj 60—80 Sóska , 103 Gomiba 69—90 Alma 5*—1.5 Körte 19—24 Dió 25—30 S avan yúká poszt a 18—20 Mák 100—112-0 Tej (liter) . 7 Tejfel (liter) 60 Túró 50—60 Juh- és tehénsajt 100 Élő csirke (pár) 90— 1(30 Élő tyúk (pár) 170—250 Tojás (db) 2—2,40 Arak Kiskörösön Burgonya 1*0 Sárgarépa L6 Petrezselyem 20 Fokhagyma 80 Keik á poszta 20 Fejeskáposzta 12—14 Dió 30 Alma 8—12 Körte 20 Savanyú-káposzta 20 Sütőtök 6 Tej.fel (liter) 50 Túró 40 Élő csirke 70 Elő tyúk 60 Elő kacsa 60 Elő liba 65 Elő kacsa (hízott) 60 Tojás (dib) 1,70 HORGÁSZOKNAK Több mint tizenhétezren A MOHOSZ Bács-Kiskun, me­gyei Intéző Bizottságánál meg­kezdődött a múlt évi eredményeik összegzése. A rendelkezésre álló adatok szerint 1983-ban 17 ezer 683-an váltottak horgászó egyet Bács-Kiskun megyében,. 1258-call többen, mint egy évvel koráb­ban. A felnőtteknél 6,9, az ifjú­ságiaknál 11, a gyermekeiknél 7 százalékos volt a növekedés. Ta- 'valy 48 egyesület tevékenyke­dett. Az újonnan alakult Máté- telki HE és a Felsőszén,tiiivánd HiE idén kezdi meg működését. Az egyesületek többségében is emelkedett a létszám, mindössze Dunapatajon, Kecelen, Lajosírni, zsén és Soltvadkerten, tapasztál­ható visszaesés. Ezek közül La- josmizsén, meg kellett szüntetni a vízfelületet, Soltvadkierten pe­Közgyűlések SZOMBATON A Dávodi Petőfi HE közgyűlése, 14 órától a művelődési házban. A hajó­si József Attila Tsz HE közgyűlése a tsz ebédlőjében, VJ órától. VASÁRNAP A .kiskunfélegyházi Kiskunság • HE közgyűlése, 9 órától a művelődési házban. TANÁCSKOZÁS A MOHOSZ megyei Intéző Bizott­sága január 28-én tanácskozást tart a megyei horgászegyesületi elnökök és titkárok részvételével, 9 órától a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetke­zetek székházéban (Kecskemét, Ko­dály tér 1.). dig az emlékezetes halpusztulás miatt csökkent az érdeklődés. Az egyesületek között változatlanul Tasson van a legnagyobb létszám (1906). A további sorrend: Bajai Sport HE (1840), Kalocsa és vi­déke (1350), Kecskeméti Zalka (1250). A legnagyobb létszámnö­vekedést a Kecskeméti Zalkánál, Tasson. Tiszakécskén, Kalocsán és Baján, tapasztalták. Bátmonos- toron 61-ről 100-ra, Harkakö- tönyben 33-ról 68-ra, Tiszákécs- kén 370-ről 478-ra emelkedett a horgászlé tszám. O B. Asmanov karikatúrája a Pravdában. NAPTÁR Január 21-től 24-ig gyenge, 25- től 28-ig igen jó fogást ígér a hor­gásznaptár. Sivák Olga Beszkárt-egyenrir­hában járt, nem tartott albérlőt, és akkora bakamcsa volt, hogy apám mindig felsóhajtoitt, ami­kor meglátta: „Ha én ezt egy­szer megtalpalhatnám ...” De Sivák Olga maga javította a ci­pőit. Bitter néni, a falszomszédja karikás szemmel panaszkodott reggelente: — Egész éjjel, Béres úr, egész éjjel! Hogy lehet ezt bírni férfi nélkül? Sivák Olgának se volt férfi, meg Bitter néninek se. Elható- roztam, ha nagy leszek, férfi tet­ézek nekik. Meg is mondtam min­denkinek, iaki kérdezte. Milyen élelmes — mondták ierre; Kivéve a hittantanárt, aki pap veit. ő azt mondta, hogy magasabb cél kell hogy vezessen életünk út­ján, jót kell cselekednünk, és a szenvedés töviskoszorúját viselni. — Hát nincs neked példaké­ped? Példakép, jócselekedet, szenve­dés. Apám valóságos példakép volt. A szüleimmel hetente kétszer el. mentem a Tanács körútra az Elek doktorhoz, aki villannyal kezelte őket ideg meg ízület el­len. Hogy ne unatkozzak a váró­ban, Elek néni mindig adott egy hatalmas karéj házikenyeret, vastagon megkenve libazsírral. Én a fehér bolti ?sírt szerettem, rendes bolti kenyérrel, kristály­cukorral megszórva. Undorodtam ettől a sárga, ikrás masszától. Minden falatot hosszan forgat­tam a számban, és lestem a ke­celő ajtaját. A kuncsaftok jár­káltak, és valahányszor nyílt az ajtó. láttam apámat. Alsónadrág­• Béres Attila írása a Központi Sajtószolgálat 1983. évi novella- és tárcapályázatán II. díjat nyert novella kategóriában. ban, kitárt karral sercegett, mint Jézus Krisztus, és Elek doktor az elektromos szenvedés szikrázó tö­viskoszorúját fonta köré, alkal­manként negyven forintért. Anyára ezalatt egy üvegbölcsőben kéken viliódzott. A kenyér felé­nél helyet cseréltek. Nem tudtam olyan lassan enni. hogy a végére ne fogyjon el. Figyeltem o többi példaképem. A Török néni költő albérlője ap­róra összehajtogatott papírokat dugdosott Sivák piga kulcslyuká­ba, a költeményektől ieldugult a lyuk, és Sivák Olga nem tudott bemenni a lakásába. A költő a függöny mögül nézte a zár élőit hajlongó, posztónadrágos nőt, a vers darabjait pedig én szedeget­tem .össze másnap. Donpedró a Gólya vendéglőben két kézzel szétdúlta brillantinos haját és azt húzatta: Volga, Vol­ga te szép és csodás! Mindenki megértette. Ezután a Gólya csa­posnője gyufát ivott. Azt mond­ták, hiánya volt. A Bitter néninek sem volt al­bérlője, pedig operába járt, és logarléccel is tudott számolni. Délután nekiültem a számtanpél­dának: húsz méter hosszú, tíz méter széles medencébe egy har­minc centi átmérőjű csövön két óra hosszat folyatom a meleg vi­zet, egy negyven centiméteres csövön hat óra hosszat pedig a hideget. Ezzel estig csöndben vol­tam. Este kilenckor anyámmal bekopogtunk a Bitter nénihez. Pongyolában fogadott minket, elő volt készítve a logarléce. Tizen­egyre végeztünk. „Hát hallják?" — kérdezte fáradtan. Én hálából hallottam, hogy Sivák Olga kala­pálja a cipőt, vizet zubogtat, és a rádiót kapcsolgatja, vidám albér­lőkkel táncol, dübörög, és a ké­ményt kotorja. De anyám csak hümmögött, és terelgetett haza. felé, pedig még maradtam volna. Apám haragudott ezekre a számtanpéldákra. Csinálhatok .ne­ki megint egy ingyen sarkalást, dohogott. Pedig nem lopom én az anyagot. Amit meg keresek, el- hordom az Elekhez. Havi nyolc­száz az nem két fillér, plusz az ilyen sarkalások grátisz. A víz- medencés meg a ha két vonat el­indult példákat nem tudta, de az ilyen sarkalásosokban nagyon otthon volt. Éreztem, nem ő az igazi példakép. BÉRES ATTILA: Azt tudtam, hogy az igazi fér­finak szenvednie kell. dé az élet nem nyújtott számomra elég szenvedést. Irigykedve néztem a jegest. „Hideg?" — kérdeztem. Szó nélkül elment mellettem. Visszafelé azt mondta: nyisd ki a szád! A fogaim közé nyomott egy éles jégdarabot. Ezt még a hittanos pap is kevesellné. In­kább jót Jpell cselekednem. Holló néni azt mondta, csinál­junk lakógyűlést, de a Takács úr nélkül. Elnök nélkül nem lehet, rr\ondta Rózsi néni. de lehurrog­ták. Amikor már a fél ház ott szorongott Holló néni szobájá­ban, Takács úr is bekukkantott. — Mi ez. lakógyűlés? — kér­dezte tréfásan. — A, csak beszél­getünk, nevetgéltek az asszonyok. — A Takács úr csak menjen nyu­godtan a Kerületbe. — Szót kérek! Megnyitom!-Tisztelettel nézték Holló nénit.. — Sivák Olgának palija van! — jelentette be drámai hangon. — Amiért magának nincs, más­nak se legyen? — kérdezte a macskás Ilus. Holló néni kilök- döste az ajtón. — Menjen haza! Én nem va­gyok köteles a lakásomban! Amit maga a macskáival csinál... — Miért fontos ez? — kérdez­te diplomatikusan Rózsi néni. Csendben hallgatóztam. Beenged­tek. mert engem még nem vet­tek férfiszámba. Holló néni lihegve leült. — A lakás — mondta. Hallgat. tak egy darabig. , -— Mi van a lakással? — kér­dezte Zsiga néni hivatalosan, mint házmester. — Ha erkölcstelen életmódot folytat, kiteszik a lakásból — mondta Holló néni. — És akkor idejöhetnek az unokaöcsémék. — Nem is tudtuk, hogy magá­nak van — mondta Mariska, és Zsófikéra nézett, együtt szoktak bólogatni. —I És mért pönt a maga unoka­öccse? — kérdezte Rózsi néni. — Az én húgom se lakik már két éve. ■■ —r Ügy lesz! Az én lakásomba jön az unokaöcsém, én átmegyek a Sivák Olgáéba, és felveszek két albérlőt! — diadalmasan körül­nézett. Nem mertek ellenkezni vele. Pedig arra gondoltak, hogy kicsi ez a ház, a Holló néniből elég ide ő maga, rokonság nél­kül. És meddig bírná az albérlő? — Szavazzunk — nézet,t szét. Csend volt. Meglessük — közölte az eredményt. — Énnekem mennem kell, vár az uram. — mondta anyám, és halkan kiment. — Nem baj — mondta Holló néni —, vagyunk elegen. Ebből a házból nem lesz kupleráj! Ügy ült ott; mint Kossuth La­jos. amikor még csak bajusza volt. Én a szőnyeg mintáit kö­vetve vonatoztam egy üres kari- los dobozzal, de az összes §ín a Holló néni széke glá futott be. Meghallottuk az idegen lépte­ket a keramitos kapu alatt. — Gyere — nézett rám Holló néni. Sivák Olga ablaka az utcára nyílt. Holló néni a hátára vett, de nem láttam be. Hat asszony gyöngéd keze em%lt magasra és még magasabbra. Bitter néni mondta halkan: — Talán mégse kellene ezt tenni vele. — Nem fáj — szóltam le. — Hát nem magának kopá- csol egész éjjel? — suttogta Zsi­ga néni — Én a maga helyében rég följelentettem volna. Fölértem már az ablakot, de azt mondtam, magasabbra, és ők emeltek. Ilyen lehetett, t amikor Blaha Lujza, a nemzet csalogat nyá kocsijából kifogták a lovakat. Az életben egyszer. Felbérelni ezt a kis gyere­ket — mondta Bitter néni —, mi lesz, ha azok, ott bent tényleg ... — Mif látsz? — suttogták kó­rusban. Ilyen magasból még sosem Idió­tám a Bókáy utcát. Az esti lám­pafényben megcsillant Donpedró fekete haja. és a sarkon éppen befordult a költő albérlő. , r— Olga néni ül az ágyon, meg három albérlő. — Micsoda?! — Az egyik bácsi kezet csór költ neki. — És? — A másikak is. Felálltak és táncolnak! Az erős női kezek megremeg­tek. — Mondd már, ne kelljen min­den szót kihúzni belőled! — Ez a Holló néni volt. Donpedró, az albérlő meg Hor­váth úr biciklikolcsönzö már ott álltak mögöttünk. — Pezsgővel koccintanák. — Züllenek, míg más dolgozik — mondta Rózsi néni. Nem kér­dezték, honngn J&dom, hogy pezs­gő. Tekergettem a fejem, újabb albérlők álltak koránk. — Olga néni levette a kardi­gánját. Hatvan női köröm mart a lá­bamba. — VHiányozzák, és a hajából csillagok szállnak! Hirtelen engedtek el, nem tud­tam megkapaszkodni a párkány­ban. • Lejött a bőr a térdemről. Fájt, de büszke voltam magam­ra. A Török néni költő albérlője segített fel. — Hozom a sperhaknit! — hal­lottam Zsiga néni hangját. Mire mi. férfiak beértünk, már kötő­tűvel kipiszkálták a verhet a kulcslyukból. A zár nem akart kinyílni, térdepelve görnyedeztek előtte, mint a templomban. — Maguk mit akarnak itt? Sivák Olga állt mögöttünk, Beszkárt ruhában, bakancsban, kezében cekker. lakáskulcs. — Mit akarnak? — nézte a lé. legzö tömeget, engem észre sem vett. Holló néni magához tért: — Vegye tudomásul! Ebben a házban nem tűrjük! Villanyozás! Életmódot folytatni! Szavait csend követte. Minden­ki Sivák Olgát nézte, aztán en­gem. Engem nézett ő is. Muszáj volt miüdannyiuk szemébe néz­nem, és megtudtam, mi az az emberi szenvedés. Albérlők és felbérlők*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom