Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-21 / 17. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évt. 17. szám Ara: 1,40 Ft 1984. január 21. szombat Gazdasági feladatokról, érdekvédelemről tárgyalt a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Némedi Sándor, a Szakszerve­zetek Bács-Kiskun megyei Taná­csának elnöke köszöntötte teg­nap délelőtt a kecskeméti szék­házban tartott tanácsülés részt­vevőit, a vendégeket, majd Princz László titkár Bács-Kiskun gaz­daságának tavalyi eredményei­ről, gondjairól tájékoztatta a meg­jelenteket. Noha általában job­ban gazdálkodtak az itt működő üzemek, vállalatok, „a terv több fontos előirányzatát arányában csak megközelítően tudtuk tel­jesíteni” — közölte egyebek kö­zött. Felhívta a figyelmet az idő­sebb korosztály nehéz helyzetére: 87 ezer nyugdíjasnak havonta 2500 forintnál kevesebbet visz a postás, többségüknek, a nyugdíja még a 2000 forintot sem éri el. Az SZMT társadalombiztosítási bizottsága tavaly 330 kisjövedel­mű idős ember nyugdíját átlago­san havonta 250 forinttal növelte. Ezt követően megállapította: a mozgalom tavaly a korábbinál hatékonyabban segítette a gaz­dálkodást, különösen az anyag- és energiatakarékossági programot. A szocialista brigádok ezirányú felajánlásai és teljesítései — töb­bek között a VSZM Kiskunfél­egyházi Gyárában, az Alföldi Ci­pőgyárban, az ÉPSZER-nél, a DUTÉP-nél, a Helvéciái Állami Gazdaságnál, a BÁCSHŰS Vál­lalatnál — elismerésre méltóak. Az előadó szólt a szakszerveze­tek érdekvédelmi tevékenységé­ről is. A felszólalók közül Szabó Fe­renc, a MEDOSZ nyugalmazott titkára javasolta: a szakszerve­zetek segítsék az ésszerű társu­lások létrejöttét. A szocialista munkaverseny és a gazdasági ha­tékonyság követelményeinek har­móniájára a lajosmizsei Vízgé­pészeti Vállalat tevékenységét hozta fel példaként. Pencz Jó­zsef, az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi (Folytatás a 2. oldalon.) A valóság tükrében 3. oldal Család—otthon— szabadidő 4. oldal KÉP és HANG A rádió és televízió jövő heti műsora 5—6. oldal Mestersége: színész. Dayka Margit. (Tv, január 25., 20.50, 1. műsor) Megkerültek az elrablóit műkincsek Megkerültek a Szépművészeti Múzeumból november 5-én éjsza­ka ellopott műkincsek, amelyeket elrablóik Görögországba juttattak. Miként az ügy legújabb fejlemé­nyeiről a Belügyminisztérium il­letékesei pénteken este tartott sajtótájékoztatójukon elmondot­ták: az Interpol Athéni Irodájá­nak vezetője tegnap 17.00 órakor közölte, hogy az elrabolt műkin­cseket Pátre városában találták meg. A festményeket jelenleg rendőrségi szakértők vizsgálják a rajtuk talált ujjlenyomatok alap­ján. A képek sértetlenek., (Részletesebb tudósításunk a 2 oldalon.) HASZNOSAK A MŰTRÁGYA- ÉS VEGYSZERTÁROLÓK Csökkenthető a környezetszennyezés Népgazdaságunk sokrétű fel­adatainak a teljesítéséhez a me­zőgazdasági termelés folyamatos növelése szükséges. Az előirány­zott 15 millió tonna gabona meg­termeléséhez a tápanyag-gazdál­kodást, a termőtalaj vízbefogadó- és tárol ólképességét is javítani kell. Szűkébb hazánk mezőgaz­dasági üzemei ez utóbbi követel­mények egyikének, másikának már eleget tettek. Az őszi mély­szántás mértéke minden korábbit meghaladott. A termőtalaj tápanyag-vissza­pótlásában sem maradt el Bács- Kiskun mezőgazdasága, bár a foszfort, káliumot, nitrogént egy­aránt tartalmazó komplex műtrá­gyák beszerzése akadozott. Az őszi kalászosok ennek ellenére a legtöbb gazdaságban megkapták a szükséges tápanyagot. Az idén a vegyipar is igyekszik a szüksé­ges nyersanyagot előteremteni. A Tiszai Vegyikombrnát megkezdi a löszgén gyártását. A talaj tápanyagának vissza­pótlását azonban úgy szükséges megoldani, hogy a vegyi anya­gok nagyobb arányú felhasználá­sa ellenére a környezeti ártalom, a felszín alatti vizek szennyező­dése ne növekedjen, sőt csökken­jen. Ezt segítik elő a természet­hez közelebb álló termelési eljá­rások, amelyeknek kidolgozásán, bevezetésén — a termelési rend­szergazdák, növényvédelmi és agrokémiai állomások közremű­ködésével — szinte valamennyi gazdaság szakemberei fáradoz­nak, hiszen az ésszerű takarékos­ság is erre serkenti őket. A szántóföldi és kertészeti nö­vénytermesztés hozamának növe­lésére évente 140 ezer tonna ve­gyes hatóanyagú műtrágyát szór­nak ki és dolgoznak bele a ta­lajba, valamint tél végén az őszi vetésű növények fejlődésének meggyorsítására, azok levélzeté- re. A tápanyag-visszapótlást és a környezetvédelmet legcélszerűb­ben egyesítő folyékony műtrágyá­zás most kezd csak terjedni, mert a műszaki eszközök, feltételek ál­talában hiányzanak. Néhány kezdeményezés már történt. A mélykúti Lenin Tsz által felépített agrokémiai telep, amely a folyékony műtrágyázás feltételeit is megalapozta, már ezek közé tartozik. Hasonló je­lentőségű a Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés műtrágya- raktárháza és telepe, amely ugyancsak több mezőgazdasági nagyüzemet szolgál ki. Az AG- ROKER bajai, kecskeméti, kiskő­rösi és kiskunhalasi raktára több ezer tonna vegyianyag szakszerű elhelyezésére alkalmas. Lakite­leken a Szikra Tsz és több tár­sult nagyüzem létesít a közeljö­vőben műtrágya- és vegyszertá­O A mélykúti Lenin Tsz agroké­miai telepén szakszerűen tárol­ják a műtrágyát. A frissen érke­zett szállítmányt rövid idő alatt tető alá helyezik. roló központot. Ezek egyúttal a környezet szennyezését is csök­kentik, hiszen egy-egy nagyobb agrokémiai telepen a műszaki berendezések korszerűbbek, mint a majorudvaron, ahol garmadá­ban áll a műtrágyazsák, vagy a kiszóródott vegyi anyag. Az állattartótelepek szerves- anyag-'hulladéka is szennyezheti a talajt. A hagyományos, szalmás istállótrágya öntisztulása viszony­lag gyorsabb folyamat, és a ter­mőföldben a tápanyag-visszapót­lás, a humusz gyarapítása jó ha­tásfokkal várható tőle. A híg szérvesanyag kezelése már jóval több gondot okoz a környezetvé­dőknek. A 22 jelentősebb állat­tartótelep közül csupán 10 he­lyen elfogadható a megoldás. Ezek közül a Kiskőrösi Állami Gazdaság a téli,hónapokban üze­mi ültetvényeit j öntözi híg szer­vesanyaggal, amelyet a szőlőso­rok között a talajba bedolgozva a növények hasznosítanak. Hason­ló módon öntözik a nagyüzemi szőlőskerteket a jánoshalmi szö­vetkezetek közös vállalatánál is, ügyelve a környezetvédelmi elő­írások megtartására. K. A. A í LÁZÁR GYÖRGY LÁTOGATÁSA A MUNKÁSŐRSÉGNÉL A szocialista ember formálásának nagyszerű iskolája Lázár Gyögry, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, tegnap a munkásőrség országos parancsnokságára látogatott, ahol Borbély Sándor országos parancsnok fogadta. A kormány elnöke, s a kíséretében le­vő Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője tájékoz­tatót hallgatott meg a munkásőrség helyzetéről, tevékeny­ségéről. Borbély Sándor egyebek között beszámolt a testület politikai nevelőmunkájáról, a szolgálati feladatok teljesíté­séről, a kiképzésben szerzett gazdag tapasztalatokról, a mun­kásőrök helytállásáról a munkában és a közéletben. A program technikai eszközök - bői és felszerelési tárgyaikból rendezett kiállítás megtekintésé, vei folytatódott. Ezt követően Lázár György a Munlkásőir Pa­rancsnoki Iskola munkájával is­merkedett. ahol Nagy Sándor is- kolaparancsnok fogadta. A Mi­nisztertanács elnöke oktató-kabi­neti foglalkozásokat tekintett meg, és felkereste a kollégiumot is. Lázár György elismeréssel szólt a munkás őrök önként vál­lalt fegyelméről, a politikai ak­tivitásáról. Délután a XIII. kerületi Fay utcai Vasas Sportcsarnokban Lá­zár György részt vett- a Kilián •György murnkásőregység gyű­lésén. Kanász József, az angyal­földi munkásőrök parancsnoka ■tett jelentést az elmúlt évi fel­adatok teljesítéséről, majd elis­meréseket adtak át a szocialista versenymozgalomban élenjáró századoknak. A Vörös Csillag Érdemrenddel •kitüntetett Kilián György mun- ■kásőregység pedig a „Munkás­őrség Kiváló Egysége” címet, a vele járó vándorzászlót kgpta meg, amelyeket Borbély Sándor adott át Kanász Józsefnek. Az országos parancsnok elismerése mellett az angyalföldi munkás- őrök ötödször nyerték el az „Élen­járó munkásőregység” kitüntető címet, s a vele járó serleget is. A gyűlésen 64 munkásőrjelöilt tett fogadalmat. Ezt követően Lázár György mondott beszédet. Köszöntötte a kitüntetetteket, tolmácsolta a Központi Bizott­ság, a kormánv és személy sze­rint Kádár János üdvözletét, jó­kívánságait. Rámutatott, hogy a munkásőröket úgy ismerik, mint akikre minden helyzetben lehet számítani, akik önként vállalt szép, de nehéz szolgálatuk mel­lett az élet minden területén a szocialista építés élvonalában járnak. Csaknem három évtized tapasztalatai bizonyítják, hogy a munkásőrség a szocialista em­ber formálásának nagyszerű is­kolája. A munkásőr-szolgálat ki­fejező példája a nép és a szocia­lizmus, a haza ügye iránti elkö­telezettségnek, azokat az emberi (Folytatás a 2. oldalon.) Vasutasmunka magasabb színvonalon A korábbinál magasabb színvonalon kell kielégí­teni az utazók igényeit, szorosabb, rugalmasabb kapcsolatot szükséges teremteni a fuvaroztatókkal, s messzemenően gondoskodni kell a vasutas dol­gozókról — foglalta össze Bajusz Rezső, a MÁV ve­zérigazgatója az idei legfontosabb feladatokat teg­napi sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: a nemzet­közi és a hazai gazdasági körülmények 1984-ben lé­nyegében változatlanok maradnak, s ezért nem le­het számítani a szállítási igények gyors növekedé­sére. A személyszállításban várhatóan kissé csök­ken az utasok száma, a szocialista országok közötti forgalomban azonban 6,4 százalékos növekedésre számít a vasút. Üzletpolitikai szempontokból bő­vítik a vegyesforgalmú — a nagyobb forgalmú sza­kaszokon gyorsvonatként, a kisebb forgalmúakon személyvonatként közlekedő — vonatok számát. Ja­vítják az utastájékoztatás színvonalát: a hivatalos menetrenden kívül új szolgáltatásként úgynevezett területi menetrendeket adnak ki, melyek egy-egy nagyobb országrész vonatközlekedéséről tájékoztat­nak, a nemzetközi menetrendet pedig kibővítik a nemzetközi autóbuszjáratok menetrendjének kivo­natával. Az utasok kényelmének fokozására folya­matosan felszámolják a különálló hegyjegypánztá- rakat, s lehetővé teszik a helyjegy és a menetjegy együttes megváltását, megszüntetve a kétszeres sor­baállást. Az áruszállításban minimális növekedést tervez a MÁV: 124 millió tonna áru fuvarozására számít. A belföldi forgalomban a mezőgazdasági, az ipari és a bányászati termékek mennyisége növekszik, s ugyancsak fokozódnak a tranzit- és exportszállí­tások. A népgazdaság szállítási igényeinek zavar­talan kielégítése érdekében előszállítási és rakodá­si versenyt hirdetett a vasút az év első négy hó­napjára, 56 fuvaroztatóval előszállítási megállapo­dást kötött. Intézkedéseket tettek a gyakori kocsi­hiány enyhítésére is. A vezérigazgató rámutatott: a korábban kialakított ösztönzőrendszer nem segíti kellőképpen a teljesítmények növelését, a munka minőségének javulását, ezért megkezdték a jelen­leginél hatékonyabb, a gazdálkodás szigorúbb köve­telményeire épülő rendszer kidolgozását. A csök­kenő beruházási lehetőségek miatt nagyobb figyel­met kell fordítani a fontossági sorrendre — hang­<9 A személyforgalom növekedésére az idén nem számít a MÁV, de ezt elősegítő intézkedésekre ké­szülnek. súlyozta Bajusz Rezső. Elsődleges feladat — a köz­lekedő vonatok biztonsága érdekében — a vonal­korszerűsítések elvégzése (például a Balatonhoz ve­hető vonal Budapest és Székesfehérvár közötti ré­szén) és a hidak, például a csongrádi Tisza-híd mű­szaki állapotának szintentartása, a vonalvillamosí­tások folytatása, s a kelenföldi és ferencvárosi cso- fcmópontok rekonstrukciójának befejezése. Növeli járműparkját is a MÁV: az idén további 30 cseh­iszlovák gyártmányú motorvonatot állít forgalom­ba, elsősorban a mellékvonalakon. STOCKHOLM Lezárult az általános politikai állásfoglalások sorozata Pirityi Sándor, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: „Stockholm a remény városa lett” — jelentette ki a Vatikán „külügyminisztere” a stockholmi konferencia pénteki plenáris Me! sén, amelyen öt nyilatkozat hang­zott el, s ezzel lezárult a 35 résztvevő küldöttség általános politikai állásfoglalásainak soro­zata. A brit külügyminiszter, Howe, elvetette fi atciÁfegy.ver első­ként való .alkalmazásáról történő lemondást. San Marino Köztársaság kül- ügyrtiiniszterének rövid, általá­nosságokban mozgó beszéde után Stefan Andrei román külügyimi­niszter emelkedett szólásra. Han­goztatta, hogy a fegyverkezési verseny mellett nem lehet biz­tonságról besiaélni.. A pénteki ülés utolsó felszó­lalója, Paavo Vayryren finn kül­ügyminiszter foglalkozott az észak-európai atomfegyvermen- tes övezet tervével, amelynek megvalósítása ebben a .térségben „véget vethetne az atomstraté­giából adódó spekulációknak”. Az ülésen elnöklő máltai kül­ügyminiszter megállapította, hogy a stockholmi konferencia mind a 35 részt vevő állam küldöttség- vezetőjének a bevezető nyilatko­zatát meghallgatta. A következő plenáris ülésen, amelyet hétfő délután tartanaik, a Földközi-ten­ger melléki nem európai orszá­gok képviselői kapnak szót. Sport és egészség A történelem példái iga­zolják, hogy a fejlett test­kultúrája nemzetek soha­sem voltak híján a szel- . lemi tehetségeknek. A mo­dern kor társadalma sem nélkülözheti az egészséges, fizikailag munka- és alko­tóképes embert. Mindezt ma már pontosan tudjuk. Miért van mégis, hogy a sport hasznát, jelentőségét hirdetni kell? A versenysport az el­múlt három—négy évti­zedben olyan rohamos fej­lődésen ment “keresztüli, hogy ma éles határvonalat kell húzni a hivatásszerűen és a kedvtelésből sportolók közé. A versenyzés a re­kordok és a világversenyek magas színvonalának kö­vetelményei miatt lassan életformává vált. ■ Sajnos, a tömegek sportolása — nálunk legalábbis — ezzel nem tartott lépést. Hogy mi a lemaradás oka? Erre nem könnyű egyértelműen válaszolni. Sokáig hajlamosak voltunk arra, hogy a létesítmények, felszerelések hiányával magyarázzuk a bizonyít­ványt. Sok eredménytelen próbálkozás után derült ki, hogy a szervezésnek, a meggyőzésnek sokkal na­gyobb szerepe van a tö­megek sportolásában, mint azt bármikor hittük. Azt nem kell külön bi­zonygatunk, hogy a mo­dern életforma mennyire megváltoztatta az életkö­rülményeinket. A ma em­bere lényegesen keveseb­bet mozog, mint elődei. A technikai fejlődéssel pár­huzamosan a munkahelye­ken nemcsak a szellemi dolgozók, hanem a fizikai munkások is egyre keve­sebb testi erőt vetnek be egy-egy munkafolyamat­ban. Itt állunk tehát telje­sítőképes izomzatúnkkal, ám alig használjuk ki, s a „satnyulás” veszélye fe­nyeget. Szerencsére egyre töb­ben felismerik a testedzés, a rendszeres mozgás fon­tosságát az egészségvéde­lemben. Egyre többen jár­nak túrákra, úsznak, ko­cognak. Van, aki a labda-, játékot részesíti előnyben, vagy a lakótelepek közös helyiségeiben kialakított erőfejlesztő szobákban gyűjtöget tartalékot — de a sportra időt szakitok tábo­ra még mindig kicsi. Vitathatatlan, hogy va­lamennyi sporttevékenység hozzájárul egészségünk megóvásához, de itt is, mint az élet minden területén szükség van változatosság­ra. Milyen tanácsot tu­dunk hát adni? Nos, aki teheti, hetente többször is áldozzon időt a testedzés­re! Túlzás lenne a sporto­lástól azt várni, hogy fia­talítson, az viszont nyilván­való, hogy aki rendszere­sen edzi magát, később öregszik. Tehát megéri... Szabó Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom