Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-13 / 293. szám

w 1963. december 13. PETŐFI NÉPE • t Iskola és úttörőmozgalom Vasárnap Miskolcon, a Bor­sod megyei pártbizottság székhá­zában befejeződött az Űttörőve- zetők VIII. Országos Konferen­ciája. A délelőtti plenáris V ülésen folytatták az országos tanács szombaton elhangzott beszámo­lójának megvitatását. A felszóla­lók megerősítették azt a törek­vést, hogy a szövetség központi szervei elsősorban elvi-orientáló szerepet töltsenek be, a helyi ve­zetők pedig a sajátos, feltételek és igények alapján készülő csa­patprogram megformálásához nyújtsanak segítséget. Nagy hangsúlyt kapott a sza­bad idő hasznos eltöltésével kap­csolatos felszólalásokban, hogy — szakítva az elmúlt időszakban sok helyütt kialakult rossz ha­gyománnyal — a kultúrát min­denütt a maga teljességében, a szellemi és a testi kultúra egy­ségében kell értelmezni. A vasárnapi vitában felszólalt Köpeczi Béla művelődési minisz­ter is. Üdvözölte a Magyar Út­törők Szövetségének azt a szán­dékát. hogy a megváltozott kö­rülményeket figyelembe véve újítson az úttörőmozgalom esz­közein és módszerein. — Az általános iskola tovább­fejlesztésének programja köz­vetlenül befolyásolja az úttörő- csapatok tevékenységét, de ugyan­akkor ígéretes lehetőséget is kí­nál a gyermekmozgalom számá­ra. Ezek felismerésére, felhaszná­lására az iskolákkal együtt az úttörőcsapatoknak is fel kell ké­szülniük, a lépéseket egymáshoz, a fejlődés üteméhez igazítva kell közelíteni a célokhoz — mutatott rá a művelődési miniszter, majd ígéretet tett arra, hogy a konfe­rencián felmerült és az általános iskolát érintő kérdéseket, javas­latokat megvizsgálják, és azokra az úttörőszövetséggel közösen keresnek majd megoldást. A mintegy 1 millió 300 ezer pajtást tömörítő gyermekszerve­zet munkájáról, feladatairól más­fél napon át folytatott vitába több mint 120-an kapcsolódtak be. Az elhangzottakra Varga László, a szövetség főtitkára vá­laszolt. A vitazáró után a konferencia elfogadta az országos tanács be­számolóját, az úttörőszövetség időszerű tennivalóról szóló hatá­rozatot és módosította a műkö­dési szabályzatot. Ezt követően a küldöttek újjáválasztották a 109 tagú országos tanácsot, valamint az úttörőszövetség vezető tiszt­ségviselőit. A Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára ismét Varga László, a szövetség két tit­kára újra Haraszti István és Mol­náráé Kozma Erzsébet lett. Ez­után az újjáválasztott országos tanács megtartotta első ülését, amelyen megválasztották a 15 tagú országos elnökséget. A konferencia záróaktusaként a küldöttek — plenáris ülésen — a gyermekekhez szóló felhívást fogadtak el. Ebben hangsúlyoz­ták: az úttörővezetők keresik, hogy miként tehetik a gyerme­kek életét gazdagabbá, teljeseb­bé, s ehhez a kisdobosok, az út­törők kimeríthetetlen energiáját, gondolatait, ötleteit, jókedvű és önkéntes részvételét hívják segít­ségül. A címbeli kérdésre, valószínűleg sejti az ol­vasó, nem a szűkebben értelmezett kiadá­sokkal készülünk felelni. Hiszen tagadha­tatlan, hogy a háztartás a nagyobb közösségekben lakó családok költségvetésében a ház-tartással folytatódik. Magyarán és röviden — a lépcsőházi világítástól a felvonókarbantartásig, a házfelügye­lők díjazásától az ajtózárjavításig, sok mindenért fizetni kell azokban az épületekben, amelyekben lakóközösségi képviselet gazdálkodik. Veszteség után — egyensúly A Kecskeméti Városközponti Lakásfenntartó Szó. vetkezetően egy éve új vezetőséget választottak azt követően, hogy a költséggazdálkodás megromlott. Különböző oíkok miatt, a fejlesztési alap pénziéből 860 ezer forintot használtak fel korábban, hogy a Szükséges kiadásokat fedezhessék. Ez így nem me­hetett tovább! Tagsági értekezleten, éjszakákig el­húzódó tanácskozáson úgy határoztak, hogy vissza, pótolják a fejlesztésből elvont közel kilencszáz. ezer forintot. Ahogy tudtak, segítettek magúikon. Közös helyiségeik bérbeadásával 1983-iban 120 ezer forint bevételhez jutottak; de sajnos, növelniük .kellett egyben a lakótársak hozzájárulását is a kö­zös kölihségeklheiz. Most azt tervezik, hogy a Petőfi Sándor utcai Szalagház végfalát bérbeadják a Ma. gyár Hirdetőnek. Valamennyit ez is hoz az 1036 lakásért felelős szövetkezetinek, amely végre — most már — nem veszteséges. Az átlagos havi hozzájárulás, amelyet egy két­szobás lakás tulajdonosa fizet, jelenleg 156 forint üzemelési és 165 forint felújítási díj. Vagyis össze- szesen 332 forint. Mibe kerül a ház-tartás? mm »»B Pénz, pénz, pénz... Bárhogyan is próbálnám a ház-tartást és a ház. tartást különválasztani, ettől később, a Lóverseny utcai tízemeletes OTP-s házak lakói óva intenek. Ne tegyem, hiszen a kettő olyannyira rokon a csa­ládi gazdálkodásban! Hogyan? . . .. Tóth Arpádné, a 17-es épületben megmagyaráz­za: — Lakás- és bútorrészletre 1998, fűtésért és me­leg vízért 667, villamos áramért 150, újságokért 130, tv-előifizetésért 60, gázért 30, átalány javításért 30, CASCO-ért 225, a közös költségek fejében pedig 260, összesen tehát havonként: háromezer-ötszáz_ öitven forint a kiadásunk. Ugye. nem kevés? Pedig ez csak egy átlagos havi összeg, amelyben a közös költség, a 260 forint tényleg elenyésző. Egy több- gyermekes családnak, vagy egy gyesen, otthon tar. tózkodó szülőnek azonban már nem. — A kisfiam, meg én, pótlékkal együtt 1290 fo. rintot „keresünk” havonta — mondja a gyermekét odahaza nevelő Makra Gézáné, aki csupán egy a gyesen levő anyák közül a Lóverseny utcáiban.. — Engem hátrányosan érintett, amikor az idén 220- iról 300 forintra emelték a közös költségekhez való egyhavi hozzájárulást. Szinte még új ház a miénk — a környéke is rendezetlen. Nem értem: miért kell nekünk mégis ennyit fizetni? — Csakugyan, miért? — kérdezem Hartman József közös képviselőtől, akihez a Lóverseny utca 9—11. szám alatt hatvan család tartozik. — Kell valamennyi tartalék váratlan kiadásokra is — így a képviselő.. — Hiába új a ház, javítani­való mindig akad. A tetőszigetelés rossz. A napok­ban. amikor esett az eső, a szomszéd lakás konnek. torából csöpögött a víz. Ilyen és hasonló esetekben gyorsan kell intézkedni és — fizetni. — Az idei hozzájárulás emeléséről közösen dön­töttek? — Igen. Hianmi.n dk elten voltak itt a január 13-i közgyűlésen, tehát a lakóknak kicsivel több. mint a fele. Határozatképesek voltunk. Később, a májú. si közgyűlésre huszonhatan jöttek el. Hatvan lakó közül, ez a részvételi arány bizony kevés. Fontos, érdemi ügyben tanácskozni csak együtt, közösen lehet eredményesen, mindenki szá. .mára elfogadható módon. Ez .a lakóhelyi demokrá­ciának (is) alapszabálya, különösen, lila egy dön­tésnek zsebibevágó következménye van! Fontos a találékonyság Pénz. Gazdálkodás. Takarékosság. Hatékonyság. A háztartástól és a ház-tartásról sem elválasztha • í'.I’W : I O Sinka Mária házfelügyelő olcsóbban, a zsib- piacon is vásárol takarítószereket. (Tóth Sándor felvétele) tó fogalmak többé. Amilyen mértékben jó az ál­lamháztartásnak mindenfajta takarékosság, éssze­rű és hatékony megoldás, éppoly hasznosak ezek a családok ezreinél, s a lakóiképviseleteknél. Jól teszi a Lóverseny utca 9—11. közös képvise. lője, hogy ami javítást magja el tud végezni, azért nem hív iparost. A lépcsőházi ablakok láttán, gon. dolná-e az ember, hogy azokat a házfelügyelő, Berg- hoffer Lászióné kiselejtezett pelenkákkal tisztí­totta meg? Mentős férje, szolgálata után, gondozza (tisztogatja) a szemétledobót. Tóth Árpád lakatos. „Amíg én vagyok a közös képviselő, megcsinálom a szakmámba vágó összes munkát". Nemcsak mondja, de teszi is a dolgát!' Lépcsőházuikban nem süvít keresztiül a fagyos szél, mióta 25 forintos tehénlánccal rögzítette az ajtó­szárnyat. Mily egyszerű! Egy lánc, hat csavarral. A célnak megfelelő, olcsó, de kitűnő megoldás. Seprű, felmosórongy S még mennyi remek módszer, egyéni ötlet, .amellyel a ház-tartás kiadásai csökkenthetek! Ambrus Istvánná a Petőfi Sándor utca 16. szám alatti ifjúsági garzon-házban ecettel tisztítja a mű­anyag padlót a folyosókon, ahol, minden szinten, csikkflartót szerelt fel. ligy a padlón nincs égésfolt az eldobott cigarettavégtő-1. mint egynémely „Do­hányozni tilos!” feliratú személyfelvonóban. Egy másik házfelügyelőtársa, Sinka Mária pedig nem rest kiírna-nni a zsiitap.fecna, hogy oőt olcsó felmosó,, rongyot vásároljon. Megfigyelte például, hogy a piaci se-prűlkötőmél 50 forintért lehet seprűt venni, míg a boltban nyolcvanért. Mibe került tehát a ház-<tartás? Valójában ilyen „apró” dolgokon múlik, no meg a közös képviselők és a házfelügyelők rátermett­ségén, és szorgalmán. Végeredményben, gazdálkod ni — a nehezebb körülmények között — nekik is tudni kell! Kohl Antal Falugyűlés Alsómégyen Az este hat órára hirdetett fa. lugyűlés szinte percnyi pontos­sággal megkezdődött Homok- mégy-Alsómégyen, a körzetesí­tés során, bezárt általános isko­lában (ima varroda és KISZ-klub működik az épületben). A pon­tos kezdést az áramszünet sem zavarta. Hat előtt néhány perccel ugyanis elkezdett pislákolni a villany, aztán elaludt, 'és több mént egy órán át sötétben zaj­lott a község vezetősínek és lakói­nak hagyományos év végi pár. beszéde az eredményekről, gon. dókról, feladatokról. Először Györki István közsé­gi pártti-tkár 'köszöntőjét, majd Marke,Ua Károly tanácselnök beszámolóját, s végül a vízmű­társulat és az á-fész képviselőinek a tájékoztatóját hallgatták nagy figyelemmel a résztvevők. A tetszés- (vagy nemtetszés-) nyilvánításokról, s az azokra adott, köz be ve tett válaszokból is kiderült, hogy itt minden körül­mények között — még sötétben is — jól megérti egymást a la­kosság a vezetőkkel. A gyűlésen egyébként a víz­műépítésről esett a legtöbb szó. Ez ént-hető, s nemcsak azért, mert a vezetékes, jó ivóvíz létkérdés minden település életében, ha­nem azért is, mert ehhez a la­kosság 'jelentős anyagi hozzá, járulását aidja. A kivitelezés leg­apróbb részletei is érdeklik az embereket, Ezúttal mindenkit megnyugtattak: a vízvezetékek éipítése — a Kalocsa környéki teilepü Lésekre — a -tervezett ütemben halad. Alsómégyre 1985- ben jut el a közműves víz, A tanácselnök beszélt a keres, kedeilmi, az iskolai, az óvodai el. látás javítására tett intézkedések eredményeiről, és arról a bosz- szan.tó állapotról is, amelyet a nyilvános telefon hiánya okoz Alsómégyen. Ennek megoldásá­ra többször kísérletet tettek a posta 1,Illetékes szerveinél, de próbálkozásaik mindeddig ered. ménytelenek miaradtak, pedig a gyors segélykérés lehetőségét meg kellene — meg -kell — adni mintegy négyszázötven lelket számláló Alsómégy szállá-site- lepülésnek. A felszólalók a legfontosabb fejlesztési munkáikon kívül a na­pi élet apró, de számukra mégis fontos dolgairól is elmondták vé-. leményiüket. Megelégedéssel szól. tak a kereskedelmi ellátás ja­vulásáról. Ma mór csak a hús­ellátással van probléma. Job­ban oda kell figyelni a posta­szolgáltatásra, hogy ne forduljon elő a jövőben a levelek gon­datlan továbbítása. Az alsómégyiek az elismerések- ikel sem fukarkodtak. Különösen az Iskolafejlesztésért dicsérték a helyi tanácsot. Amikor pedig arról volt szó, hogy a Ho-m-ok- mégyre tervezett öregek napkö­zijének a létesítéséhez ismét összefogásra lesz szükség, egy­hangúlag a társadalmi segítség- nyújtás mellett foglaltak állást, Rapi Miklós A SZEKSZÁRDI AUTÓJAVÍTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT ÉRTESÍTI TISZTELT ÜGYFELEIT, HOGY 1983, NOVEMBER 1-TÖL MEGKEZDTE A DACIA TlPUSŰ GÉPKOCSIK GARANCIÁLIS ÁTVIZSGÁLÁSÁT ÉS JAVÍTÁSÁT. VÁRJUK TISZTELT ÜGYFELEINKET! 2161 Az esztendő végefelé A’t hiszem, az érintettek is egyetértenek azzal, hogy ideje szakítani a merev sta­tisztikai és bázisszemlélet­tel, megszabadulni a gör­csöktől, amelyek azt a lát­szatot keltik, hogy csak a mennyiség a fontos. Bár az utóbbi időben mintha ér­ződne valami változás. Az értékek sorrendjében egy­re inkább a gazdálkodás eredményessége, a külföl­dön is eladható termékek előállítása, tehát az export bővítése, az anyaggal, az energiával való takarékos­ság, a célszerűség és meg­újulási készség kerül az él­re. Miközben a hitelképes­ség, s a „kondíció” vizsgá­latánál elmarasztalóan esik latba a felesleges készlete­zés, a raktárra termelés, a piaci értékítélet elhanyago­lása. Az esztendő eredményes­ségét azért mégiscsak mér­ni kell és mérni lehet vala­hogy, a számok nvelvén leginkább. Bár — jó lenne ezt sokszor hangsúlyozni — a számok olykor eltakar­hatják a lényeget, a tény­leges eredményjavulást, a fejlődés tartalmi összetevő­jét, vagy esetleg azt. hogy a vállalat a jó mutatók el­lenére belső bajokkal küzd. A háromnegyedéves adatok szerint 1983 nem hoz — a külső niaci helyzet ismere­tében nem is hozhat — re­kordokat. A termelés a szo­cialista iparban fél száza­lékkal kevesebb, mint ta­valy ilyenkor volt — bár (állapítja meg a KSH leg­utóbbi jelentése) a két év- vei ezelőttit meghaladta. A minisztériumi iparban tevé­kenykedő vállalatok ösz- szességében némi termelés­emelkedést értek el, míg a szövetkezeti iparban ki­sebb, a tanácsiban nagyobb mértékű csökkenés volt ta­pasztalható. A háromne­gyedéves statisztika adatai­ból megtudhatjuk, hogy a megye szocialista iparában dolgozók létszáma csökkent, míg az átlagbérek és az át­lagkeresetek 3,8, illetve 4,5 százalékkal növekedtek. Ugyanakkor a havi átlagbé­rek emelkedése a megye egészét tekintve — az épí­tőipar kivételével — kisebb ütemű volt, mint tavaly az év azonos időszakában. A számok tehát — egy megyét vizsgálva — valóban mutatói a termelés és ter­melékenység viszonyának,» a beruházások és árbevételek alakulásának. De nem tud­ják megmutatni azt: hol, milyen nehézségek miatt értek el a vártnál kisebb termelésnövekedést, és rit­kán tükrözik azokat az erő­feszítéseket, amelyekkel egy elavult gépparkkal rendel­kező vállalat szinten tudta tartani, vagy esetleg meg­emelni termelését. A válla­latonként vizsgált jelzőszá­mok viszont épp arra hív­hatják fel a figyelmet, hogy az egyenlőtlenségek felszá­molására, az ágazatok, te­rületek közötti indokolatlan eltérések, elmaradások megszüntetésére jobban kell ügyelni. Hiszen nem lehet azonos mértékkel mérni azonos eredményeket, ha az egyik mögött korszerű gép­park, magasabb bérszínvo­nal míg a másik „nul­lára leírt” gépekkel rosz- szabbul fizetett szakember- gárdával vívta ki ugyanazt a termelés- vagy exportfel­futást. Egy esztendő egy lépcső a sok közül. Éppen ezért a mérleg készítésénél jó, ha visszanézünk, mekkorát kellett lépni, míg ide felér­tünk, és milyen magas a következő fok előttünk. Egy dátumhoz kötött viszony­szám maradjon valóban vi­szonyító alap. Az év véei termelés mennyisége muta­tója lehet, de nem mindig értékmérője a gazdálkodás­nak. A~ gazdálkodó egységek nézőpontját nem szabad, hogy a szűkösen behatárolt egy esztendő korlátozza, el­fedve a távlatokat, a terv­ciklushoz, a korábbi évek­hez viszonyítást és a jövő felé fordulást. Fejszés Edit liSiÄllilSII * v\' Gyertek el a névnapomra! O A MAFILM stúdióiban elkészült a Fábi-i Zoltán új filmje, Gyer­tek el a névnapomra! címmel — Karinthy Ferenc írása nyomán. A főbb szerepeket Piros Ildikó, Kállai Ferenc, Mádi Szabó Gábor, Szi­lágyi Tibor, Inke László, Bujtor István játssza, az operatőr Illés György. (Fotó: Inkey Alice) Reggeli szerenád Már elfelejtettem a nevét ennek a kis városnak Fyn- sziget partján. Csak arra em­lékszem, hogy tipikus vidéki dán városka volt, ahol néhány évvel ezelőtt kétheti szabad­ságomat töltöttem. Egyszer, verőfényes kora reggelen, amikor szokásom szerint sétálni indultam a ten­gerpartra, hirtelen zenekar hangjai ütötték meg a füle­met. Arrafelé tartottam, ahon­nan hallatszott, és hamarosan egy takaros ház közelébe ér­tem — előtte a városi fúvós- zenekar játszott. Odamentem a karmesterhez, és megkérdeztem, kinek vagy milyen alkalomból játszanak itt ilyen korán. „■— Tudja, kérem — válaszolt némi büszkeséggel a karmes­ter —, az ünnepi szerenád előadásával nyitjuk meg dísz- hangversenyünket, amelyet polgármesterünk születésnap­ja alkalmából rendezünk — ő itt lakik ebben a házban. Még egyszer gyönyörködve néztem a csinos kis házra, amely olyan volt, mintha egy színpompás képecskéről ke­rült volna le, és megint a kar­mesterhez fordultam: — De nem gondolja, hogy helyénvaló volna, ha az önök polgármestere kijönne a gyö­nyörű házacskájából, és kö­szönetét mondana a muzsi­kusoknak ezért a megtisztelte­tésért, vagy legalább kinézne az ablakon? A karmester, miért, miért nem, összeszorította a száját, savanyú pillantást vetett rám, és odasúgta: — Igen, önnek talán igaza van, dekát nem lehetek egy­szerre két helyen . .. Henrykte Henrik Fordította: Gellért György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom