Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-08 / 289. szám

<* PETŐFI NÉPE O 1983. december 8. SHULTZ ÉS GENSCHER SAJTÓÉRTEKEZLETE Kitartanak a telepítés mellett események sorokban LISSZABON _____________________ K ét tucatnyi kisebb erejű po­kolgép robbant kedden óiiel a portugál fővárosban és környé­kén. A Lisszabon-szerte megjelent falragaszok szerint a robbantáso­kat „válaszul” szánták arra. hogy többezer ipari munkásnak nem fi­zették ki bérét és a munkáltatók még csak nem is jelezték, mikor szándékoznak változtatni állás­pontjukon. BUDAPEST Tegnap Budapesten a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köz­társaság képviselői kicserélték a két ország között Havannában, 1981. november 27-én aláírt pol­gári, családjogi, munkajogi, és bűnügyi iogsegélyszerződés meg­erősítő okiratait. Az erről szóló jegyzőkönyvet Garai Róbert kül­ügyminiszter-helyettes, és Jósé Antonio Tabares, a Kubai Köztár­saság rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete írta alá. ALGÍR Nyikolaj Ogarkov,.a Szovjetunió marsallja, a honvédelmi mini-—tor első helyettese szerdán Algírban folytatta tárgyalásait az algériai politikai és katonai vezetőkkel. Ogarkov marsall katonai küldött­ség élén, hivatalos látogatáson tartózkodik az éSzak-afrikai or­szágban. „ Az Egyesült Államok és az NSZK kormánya változatlanul ki­tart az amerikai közép-hatótávol­ságú fegyverek nyugat-európai te­lepítése mellett — ezt erősítette meg szerdai, közös sajtóértekezle­tén Bonnban George Shultz ame­rikai és Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter. A két nyugati politikus ezt az­zal próbálta indokolni, hogy — úgymond — „nem lehet megen­gedni azt a monopolhelyzetet”, amellyel szerintük a Szovjetunió rendelkezik a közép-hatótávolsá­gú fegyverek területén. Shultz közölte, hogy a Reagan- kormány „semmilyen új kezdemé­nyezést” nem tesz a közép-ható­távolságú fegyverekkel kapcsola­tos tárgyalások ügyében. Shultz és Genscher szerint „most a Szov­jetunión a sor”, hogy folytassa az eredménytelennek bizonyult genfi tárgyalásokat. így az amerikai külügyminisz­ter jelezte, hogy kész részt venni az európai bizalomerősítő intézke­désekkel és leszereléssel foglalko­zó, stockholmi konferencia januá­ri megnyitásán, ahol esetleg talál­kozhatna Andrej Gromikóval, a Szovjetunió külüpyminiszterével is, ha létrejönne a megállapodás a megnyitó ülés résztvevőinek szintjéről. BOMBAMERÉNYLET UTÁN Izrael fenyegetőzik Az izraeli vezetés megtorlások­kal fenyegetőzik a keddi jeruzsá- lemi bombamerénylet miatt, amely darabokra szaggatott egy autó­buszt, megölt négy és megsebesí­tett negyvenhárom embert. A ge­rillaakciót már kedden magára vállalta a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet mindkét szárba. Jeruzsálemben a merénylet négy áldozata közül hármat •'ho­nosítottak. A hatóságok szerint ezek polgári személyek voltak. Az autóbusz — mint a VAFA palesz­tin hírügynökség kedden a liba­noni Tripoliban közölte — azért volt a támadás célpontja, x mert sok katonát szállított. Az izraeli karhatalmi szervek bejelentették, hogy több embert letartóztattak és a merénylet vég­rehajtásával vádolják őket. Az amerikai—izraeli katonai szövetség elmélyítésére válaszoló akció aggodalmat keltett az iz­raeli közvéleményben és a sajtó­ban. Több lap is utal arra. hogy a palesztin mozgalom szakadása távolról sem jelenti a harc végét. A Haarec című napilap szerint a történtek bizonyítják, hogy Liba­non izraeli lerohanása, Dél-Liba- non megszállása, a letartóztatások nem oldják meg az alapproblé­mát. A Davar című munkanárti újság a problémák megoldását a palesztin kérdés rendezésében látja. © Genscher, Shultz és Kohl Bonnban. „Kilátástalan, értelmetlen háború” Az iraki—iráni háború kilá­tástalan, katonai szempontból is értelmetlen voltát húzza alá szerdai számában a Krasznaja Zvezda című szovjet lap. V. Ivanyenko, a történettu­dományok kandidátusa cikké­ben részletesen elemzi a több mint három éve tartó fegyve­res konfliktus résztvevői által végrehajtott hadműveleteket, bemutatva, hogy ezek során egyik félnek sem sikerült fö­lényt szereznie, magához ra­gadnia a háborús események irányítását. Felhívja a figyel­met arra is, hogy a háborúzó felek között sajátos egyensúly alakult ki: Irán elsősorban fa­natizált tömegekből álló. gyen­gén kiképzett és ellátott had­seregének számbeli fölényére építi terveit, Irak részéről pe­dig a jobban kiképzett hadse- re~ hozzáértőbb irányítása és jobb technikai felszereltsége ellensúlyozza ezt. ü mn r, , Qfilfi — Honecker és Strougal a katonai egyensúlyról BERLIN Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, államfő tegnap délelőtt baráti megbeszélésen fogadta a kétnapos hivatalos látogatáson Berlinben tartózkodó Lubomir Strougal csehszlovák kormányfőt. A megbeszélésen szó volt az NSZEP és a CSKP, valamint az NDK és Csehszlovákia szoros együttműködéséről, a kapcsolatok további fejlesztéséről, valamint az időszerű nemzetközi kérdésekről. A felek határozottan elítélték az új amerikai elsőcsapás-mérő nuk­NAPI KOMMENTÁR éni kudarc leáris rakéták nyugat-európai te­lepítését, amely — mint rámutat­tak — a nemzetközi helyzet to­vábbi kiéleződését eredményezi. Kifejezték országaik eltökéltségét, hogy sohasem engedik meg a fennálló katonai egyensúly meg­bontását, és megteszik mindenkor a szükséges intézkedéseket bizton­ságuk szavatolására. Kifejezték ugyanakkor meggyőződésüket, hogy a szocialista államok — ösz- szefogva a békeszerető erőkkel — képesek száműzni a nukleáris pusztulás veszélyét és tartósan biztosítani a békét. Athen alighanem csupa fekete betűvel kerül be a Közös Piac históriájába. A görög fővárosban tartott csúcstalákozón a tízeknek tulajdonképpen semmiben sem sikerült megállapodniok. Egyet­értés legföljebb abban jött létre, hegy az EGK ezúttal a korábbi gondjainál is jóval súlyosabbak­kal kényszerül szembenézni. Csakugyan úgy tűnik, hogy a tízek mit sem hajlandóak föláldoz­ni nemzeti érdekeikből, viszont enélkül elképzelhetetlen a közös­ség fejlesztése. A világot még mindig sújtó recesszió közepette ez többé-kevésbé érthető is: ha végigtekintünk a Közös Piac tag­államainak listáján, bizony -r más-más okokból, de — mind­egyiknek van oka a panaszra. Amíg például a nyugatnémetek és a britek lándzsát törtek a leg­szigorúbb takarékosság mellett, és a mezőgazdasági fölöslegek — különösen tejtermékekből gyűltek föl roppant készletek — finan­szírozásának reformját sürgették, addig a franciák, az olaszok és a görögök a költségvetési forrá­sok bővítését, vagyis a közteher­viselés növelését szorgalmazták. Érthető okokból: Párizs. Róma és Athén nem mondhat le agrárér­dekeinek védelméről, parasztsá­gának, kis- és nagytermelőinek képviseletéiül. Margaret That­cher egyik főszereplőjévé lépett elé a csúcstalálkozónak, híven tolmácsolta azt a régebbi keletű brit követelést, hogy legyenek el­nézőbbek Angliával szemben, s mérsékeljék közös piaci terheit. Ebben az egyben egyébként rendkívül heves vita kerekedett a brit miniszterelnök és Francois Mitterrand francia elnök között. Jellemző, hogy még azt sem döntötte el a csúcstalálkozó: Por­tugália és Spanyolország ponto­san mikor nyerje el teljes jogú tagságát. Eredetileg 1986-ban je­lölték meg a csatlakozás dátu­mát, de éppen az athéni ellenté­tek felszínre hozták a régi di­lemmát: vajon a két, jellegzete­sen agráripari termékekkel je­lentkező állam nem fokozza-e a bonyodalmakat a Közös Piac ber­keiben? Céljait illetően az athéni csúcs- találkozón a közösség pénzügyi válságára kellett volna valami­lyen megoldást keresni. Nos, ez a szándék csúfos kudarcot val­lott. Olyannyira, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően még a kül­politikai nyilatkozattal is adósak maradtak az állam- és kormány­fők. Gy. D. Nehéz félidő 1981 győzelmi eufóriájálban biaony kevesen gon­dolták volna a francia szocialisták és kommunisták soraiban, hogy a1 nemzetgyűlés mandátumának, fél­idejében a maihoz hasonló nehéz helyzetben kell majd megtárgyataiotk: hogyan folytassák az együtt, működést. Pedig a két és fél évvel ezelőtti lelkesedésnek volt bizonyos alapja: századunk francia történelmében először jutott úigy kormányra: a baloldal, hogy leg­alábbis az intézmények frontján helyzete szilárd. Mitterrand köztársasági elnöki mandátuma 1988-ig, a májusi választási győzelme nyomán megválasz­tott nemzetgyűlésé 198S-ig szól. Igaz. a „'baloldal” .meghatározást is minősíteni kell: a .végrehajtó ha. tálommal rendelkező államfő a szocialista párt je­löltje volt, a nemzetgyűlésben az abszolút többség a szocialistáiké. Hegy a kommunisták mégis belke- í ültek a kormányba, az kifejezte azt a tényt, hogy a kommunista szavazóik hozzájárulása nélkülözhe­tetlen volt mind Mitterrand, mind a szocialista pánt választási sikeréhez — ilyen a francia választási rendszer. A kommunisták további részvétele viszont a kor­mánypolitika megvalósításának fontos feltétele: a szocialista íeformraolitika heves támadásetk tárgya az 1931-ben vereséget szenvedett jobboldal részéről. Ha balról Georges Marchais pátja nyitna ellene teljes frontet, az megipecséttelhetné a kísérlet solr. sát: nem a partaimentbent hanem a politikában. Csakhogy a politikai lag igen kedvező helyzetiben — igaz: mérsékelt szocialista reformprogram alap­ján — kezdődő kísérlet gazdasági feltételei már ko­rántsem voltak ilyen kedvezőek. A baloldlal a ter­melés és a fogyasztás fellendítésének .programjával, a munkanélküliség csükikerrtésének , ambíciójával kezdett kormányozni, e célkitűzéseket támogatta a kommunista .párt is. A nemzetközi gazdasági vál­ság csapásait azonban még csak súlyosbította, hogy a francia nagyipar versenyiképesisége csökkent, egész ágazatai — kohóipar, textilipar, szénbányászait — kényszerültek leépítéseikre. A fogyasztás ösztönzé­se megnövelte az importot, így a fizetési mérleg deficitjét. Ezért tavaly a szocialista kormány kény­telen vc’.t „behúzni a féket”: a frank másodszori leért ék e'é-e után bevezette a „gazdaságii szigor” politikáját. Mivel azonban az 1981-es választási győzelem nem utolsó.ser ban azoknak a türelmetlenségét fe­jezitle ki, alkiik sorsuk azonnali javítását reméltlék, továbbá: jelentős szerepet játszott benne a közép­rétegek áthangolód ásta az addigi kormánypártoktól a szocialistáik fellé, az első, sikeres reformokat kö­vető „sziiigor” a kormányzat választási bázisának összeszűkülésére vezetett. A politikai barojméter szerepét betöltő részleges, helyi választások egy. egy szavazólkörzetben, városban sorra-riendre a jobboldali ellenzék sikereit hozzák. Ez ugyan nem veszélyezteti közvetlenül a kormányt, de minden­esetre felvetette a „hogyan tovább" kérdésiét a kommunistáik és a szocialisták számára. A múlt héten lezajlott „csúcstalálkozó” a két párt küldöttségei között — a szocialista delegációt Lio­nel Jcsipin első • titkár, a kommun ist ált George.« Marehaiis főtitkár vezette — a nehézségek, a prob­lémáik ellenére meige-ro^ítétte a kormányzati együtt­működést. A közös értékelés azt hangsúlyozta, hogy a baloldal mérlege már most pozitívabb, .mint akár az 1936-os népfronté, akár a felszabadulás utáni egysé'glkonmányé. Kemény vita folyt a foglalkoz­tatottság és a vásárlóerő kérdésében: a kommu­nistáik sík rászállt ák a munkanélküliség elleni to­vábbi intézkedések és a vásárlóerő megőrzése, m-el._ llett. míg a szocialistáik a gazdasági kényszereik fi­gyelembe vételiét szoTfialimiaztálk. A megegyezés a kát megközelítés, józan kompromisszumát hozta. Míg a belpolitikában újra egység ková.csolódotlt ki — amely többek között a jobboldal támadásá­nak visszaverésére szolgáló közös vagy párhuzamos kampányok meeihirdetéséfaen .is kifejezésre jut —, a külpolitikáiban a szocialista irányvonal iránt meg­levő kommunista fenntartások időszerűségét bizo,_ nyos fokig csökkentette az euroraikétákról folyt genf i szovjet—amerikai tárgyalás megszakadása. Mitter­rand kormánya, mint ismeretes, elutasítja a írian. cia atomerőik beszámítását az európai mérlegbe, míg a kommun isták szeri nt száimbaVételük logikus ,len­ne. Mivel azonban a genfi tárgyalások abbama­radtak, ez a_yit1apont lekerült a napirendiről'. Egyéb­ként a kögps közlemény egyetértést fejezett ki a francia politika közel-keleti és csádi céljait ille­tően, bár (korábban e téren is kifejezésire jutottak laz FKP fenntartásai. Vagyis a vitáik és ,a gondok ellenére folytatódik a francia szocialistáik és kommunistáik együttiműikö- désie. Egyilk párt Bem lát más utat: ezen a kereten belül próbálja erősíteni saját pozícióit és elérni a közvélemény jelenlegi irányzatának megfordítását 1986-iíg, tamilkor újra az urnáik elé szólítják az or­szág népét. Barcsi Dénes Magyar—amerikai gazdasági tárgyalások Hétfőn és kedden Washing­tonban tartották meg a magyar— amerikai gazdasági vegyesbizött- súg 5. ülését. A magyar delegációt dr. Mele- ga Tibor külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, az Egyesült Ál­lamok delegációját A. H. Kingán kereskedelmi miniszterhelyettes vezette. Megalapították, hogy a kétol­dalú kereskedelmi forgalom a.z 1978 -ban aláírt kereskedelmi megállapodás megkötése óta el­telt 5 évben az akkori alacsony szinthez képest megkétszerező­dött. Mind a magyar export, mind az amerikai eredetű termé­kek importja valamennyi főbb árucsoportban emelkedett. A kül­döttségek egyetértettek abban, hogy a két ország gazdasági adottságai lehetővé teszik a ke­reskedelmi. forgalom szintjének jelentős növelését. A magyar delegáció vezetőjét fogadta Malcolm Baldrige keres­kedelmi miniszter. Atomkísérlet WELLINGTON Franciaország ismét nukleá­ris szerkezetet robbantott fel a Csendes-óceán déli térségében, mindössze hetekkel azután, hogy Ausztrália és Üj-Zéland tiltakozott a kísérleti atomrob­bantások miatt — jelentette a Reuter-hírügynökség. Francia- ország 1975. óta folytat kísér­leti atomrobbantásokat ebben a térségben. Megemlékezések a magyar sajtó napján (Folytatás az 1. oldalról.) Ezután jutalmak átadására ke_ rüllt sor. Hegedűs István, az SZMT titkára Heltai Nándornak és Kereskedő Sándornak, lapunk főműn,ka társa inaik a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa publiciszti­kai díját. Sitkéi Béla munkatár­sunknak és Tóth Miklós nyugdí­jasnak, a Félegyházi Közlöny társadalmi szer kés z tőlbi zo tts álga tagjának az SZMT jutáiméit adta át. A megyei tanács nevében Sza­bó Attila, az apparátusi pártbi­zottság titkára adta át Váczi Ta­másnak, a belpolitikai rovat ve_ zetpjének a megyei tanács aján­dékát. a kecskeméti Városi Ta­nács jutalmát pedig dr. Adorján Mihály vb-titkár nyújtotta áit Ballai Józsefnek, ±apunk -művelő, déspolifiikiai rovatvezetőjének. A KISZ megyei bizottságának díját Borzák Tibor munkait ácsunknak ítélték oda. s ezt Taracközi Kata­lin, a KISZ megyei titkára adta át. A belügyminiszter a Közbiz­tonsági Érem arany fokozatát adományozta dr. Gál Sándornak, a Petőfi Népe főszerkesztő-helyet. tesének. A kitüntetést szerdán délután dr. Fehér Géza vezérőr­nagy, a megyei rendőr-főkapi­tányság vezetője adta át. Banczik István, a sportrovat vezetője az MHSZ Kiváló Munkáért érem bronz fokozata kitüntetésiben, ré­szesült. Opauszky László, lapunk munkatársa pedie megkapta a Kiváló Termelőszövetkezeti Mun­káért kitüntető jelvényt. Lapunk tőszerkesztője a továbbiakban Méhesi Éva fotóriporternek és Koloh Elek munkatársnak átadta a Petőfi Népe nívódíját. A kiaIákul,t hagyományok sze­rint tegnap délelőtt Kecskeméten, a Magyar Alföldet méltató em­léktáblánál koszorúzás! ünnepsé­get tartottak a sajtó munkatár­sai. Heltai Nándor, a Petőfi Né­pe főmű nkatársa méltatta a bá. tor munkiáslapot, a kiváló elődö­ket, az egykori kecskeméti újság, írókat. Ezután a Petőfi Népe és a Kecskeméti Szemle képviselői megkoszorúzták az emléktáblát. Ugyancsak rríegkoszorúzták a ma­gyar sajtó napján a városi köztemetőben Tóth László és Hajnal József sírját is. Szorosabbra fonják szövetségüket A világ szovjet baráti társasá­gaihoz intézett felhívás elfogadá­sával ért véget tegnap a Magyar —Szovjet Baráti Társaság ren­dezésében megtartott nemzetközi tanácskozás. A felhívás a többi között hangoztatja: az Egyesült Államok és néhány NATO-or- szág kormánya megtette azt a lépést, amelytől hosszú idő óta óvott a Szovjetunió, a szocialista, közösség, az egész haladó emlbe- i'iség. amely ellen a világ min­den részén emberek tízmilliói léptek fel. A dokumentum leszö­gezi: mi, a szocialista országok­ban tevékenykedő szovjet bará­ti társaságok képviselői szüksé­gesnek és m-egalapozoititnalk tart­juk azokat a válaszlépéseket, amelyeket a katonai erőegyensúly fenntartása érdekében a szovjet vezetés bejelentett. Támogatjuk a Szovjetuniónak azokat az erőfe­szítéseit, konstruktív javas láttáit, amelyek a jelenlegi, nehéz hely­zetből az egyetlen kiutat mutat­ják. A szovjet baráti társaságok im­már hagyományos találkozóján kilenc ország — Bulgária, Cseh­szlovákia. Kuba. Lengyelország. Magyarország, Mongólia, az NDK, a Szovjetunió és Vietnam — t es tvér társasága i n alk kü 1 döt t s é ­gei tanácskoztak. A tanácskozás tapasztalatait Apró Antal, az MSZBT elnöke összegezte. Többek között kiemel­te: a konferencia munkálj álban részt vevő küldöttség-vezetők fel­szólalásaikban szervezetük fele­lősségteljes elvi elkötelezettségé­ről. a béke ügye melletti harcos és eltökéli kiállásáról tettek ta­nú bizonyságot. — Társaságaink szerepéből és jellegéből egyértelműen követke­zik, hogy -a mai helyzetiben sok­kal inkább, mint valaha is. szo­rosabbra fonjuk szövetségünket, elmélyítjük barátságunkat a Szovjetunióval — mondotta befe­jezésül Apró Antal. Egyházközi békebizottság alakult A magyarországi , protestáns, ortodox, izraelita és unitárius vallásfelekezetek képviselői teg­napi — az evangélikus egyház bu­dapesti püspöki hiivataliálban tar­tott — -ülésükön egyhádközi bé-ke- bizottS'á-got alakították. A testü­let az Országos Béketa-n-ács kere­tében, ezzel együttiműik-ödrve tevé­kenykedik majd. A békebizcititság feladatá-niak tekinti — egyebek között — az egyes vailliásifelekezetek együttes társadalmi és békeaktií-váinák szervezését. Céljuk békeszoligála. tuk összehangolása az Országos Béketanács munkájával! és az együttműködés kialakítása azok­kal a vallásos és sízeikuláris -béke. mozgalmakkal, amelyek a társa­dalmi igazságosságért és a bé­kéért fáradoznak. Az egyháziközi bék-eibizottság al-aku'ló ülésén elfogadta az or­szágos és megyei szervék műkö­dését meghatározó szabályzatát és megválasztotta tisztségviselőit. Az Országos B.éketanács egyháe- •közi béke bizottság árnak elnökévié Bartha Tibor református püspö­keit, főtitkárává Aranyos Zoltán zsinati tanácsost választották. Az alakuló ülésén Sarkadi Nagy Barna, az Országos Béketanács főtitkára emlékeztetett a-rrta, hogy a feszültségektől terhes nemzet­közi helyzet az egész világon ki­váltja az emberek aggodalmát, A békemozgalom páratlan méretű fellendülésének lehetünk tanúi hazánkba-n i-s és a határainkon túl is — hangsúlyozta. Sok or­szágban megújhodinalk a régeb­bi humanitárius mozgalmiak és világszerte újak születnek az ösz_ szetartó közösségek erőire építve. A főtitkár őszinte örömmel üdvö­zölte az egyházközi békebizott­ság megalakulásának tényét, amely fontos eseménye a ma­gyarországi bék eirno zg alomnak. Az ülésen az új békébizottsáig el­nökségi tan-ácsa nyilatkozatot tett közzé. Ebiben egyebek között han­goztatják : Századunkban már két pusztí­tó világégés indul-t ki Európáiból, olyan társadalmaik köréből, ame­lyek azt hirdették magukról, hogy keresztyén valláserkölcsi alapokon állanák. Mélységes megrendüléss-el látjuk, hogy nap. jaimkban egy új, a földi élét min­den formáját megsemmisítéssel fenyegető háborút készítenek elő olyan erő-k, amelyek ez alkalom, mai is gyakran hivatkoznak ke­resztyén wall-áserfeölcsi és huma­nitárius érdekék védelmére. Min­den erőnkkel tiltakozunk a-z Egye­sült Államok kormánya által ve­zetett vilégunal-mi törekvések el. len. Gépkocsi-fosztogatókat ítélt el a Legfelsőbb Bíróság Szerdán jogerős ítéletet hirdet­tek a Legfelsőbb Bíróságon abban az ügyben, amelyben Lőrincz Ka­roly és 16 társa ellen gépkocsifosz­togatások miatt első fokon a Fő­városi Bíróság ítélkezett. A vád­lottak padjára került személyek nagvrészt rokoni kapcsolatban állnak egymással, szervezett cso­portot hoztak létre a bűncselek­mények elkövetésére, bűnöző életmódra rendezkedtek be. tet­teik elkövetéséhez gépkocsit hasz­náltak. Zsákmányul kisiparosok és kiskereskedők áruval megrakott parkoló autóit szemelték ki. 1981 augusztusától fél éven át foszto­gattak: 25 gépkocsi-feltörést bizo­nyítottak rájuk, s ezzel együtte­sen eevmillió 200 ezer forint kárt okoztak. A Legfelsőbb Bíróság helyben­hagyta az elsőrendű vádlott. Lő­rincz Károly hétévi fegyházbün­tetését, a közügyek gyakorlásától hétévi eltiltását, s három évre el­tiltotta a járművezetéstől. Súlyo­sította a másodrendű vádlottként felelősségre vont Száva Lajos bün­tetését: öt évről hat évre emelte fel a szabadságvesztés mértékét. Kovács Sándor négy és fél évi, Sztojka Gyula másfél évi börtön- büntetést kapott. Jónás Lajos sza­badsáp"psúés-bünf“tését mérle­gelve az eljárás során mindvégig feltáró jellegű, beismerő vallo­másait — négy és fél évről három és fél évre mérsékelte. A bűnügy többi szereDlőjének büntetése részben már első fokon jogerőre emelkedett, részben pedig a Leg­felsőbb Bíróság által megerősítést nyert. Az ítélet indokolásakor a bün­tetőtanács elnöke, dr. Berkes György nyomatékkai szólt arról, hogy a felelősségre vont gépkocsi­fosztogatók cselekményei fokozott mértékben voltak veszélyesek a társadalomra azáltal, hogy a bűn- cselekményeket nem ötletszerűen, hanem szervezetten követték el. A- súlyos büntetésre annál is in­kább okot látott a bíróság, mert az elítéltek a mozgó bűnözési for­mát választották, ami különösen veszélyes a társadalomra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom