Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-07 / 288. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: többnyi­re kisebb felhőátvonulás, azaz túl­nyomóan napos idő lesz, egy-egy futó hózáporral. Az északira forduló szél megerősödik, néhol — főként a Dunántúlon — viharos széllökések is előfordulnak. A hőmérséklet hajnalban általában —3, plusz 2 fok között, kora délután 2, 6 fok között alakul. ____________________ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évi. 287. szám Ára: 1,40 Ft 1983. december 7. szerda Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága December 7-ére ösz- szehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vi­tassa meg az időszerű nemzetközi kérdések­ről, valamint az 1984. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről szóló elő­terjesztést. (MTI) FELADATEGYEZTETŐ MEGBESZÉLÉS KECSKEMÉTEN Hagyomány, hogy évente, de­cember elején az Országos Taka­rékpénztár és a megye vezetői egyeztető tárgyaláson visszate­kintenek az elmúlt hónapokra, s meghatározzák a jövő évi fel­adatokat is. Dr. Szirmai Jenőt, az OTP vezérigazgatóját és munka­társait tegnap a megyei pártbi­zottságon Romany Pál első tit­kár köszöntötte. A megbeszélésen jelen voltak Bács-Kiskun és Kecskemét város politikai és .ta­nácsi vezető munkatársai. Dr. Du­dás Ede, az OTP megyei igazga­tója összefoglalta, hogy miként váltak valóra az egy évvel ezelőt­ti elhatározások. Az országban Bács-Kiskun ren­delkezik a legnagyobb betétállo­mánnyal, s az idén is takaréko­sak voltak az itt élő emberek, így növekedett a pénzintézményben elhelyezett betétösszeg. Ugyan­csak a megye lakossága igényel­te a legtöbb hitelt is, elsősorban lakás és telek vásárlásához, a háztáji gazdálkodás fejlesztésé­hez. valamint különféle építkezé­sekhez. Az OTP ezeket teljesíteni Jó partner az OTP tudta, s a terveknek megfelelően részt vállalt a terület lakásépíté­si programjában, valamint a fel­újítási, korszerűsítési munkák­ban is. Emellett a kommunális fejlesztésekhez kért hiteleket szintén folyósította a lakosság­nak. Támogatta például a Bajai Szennyvíz- és Csatornamű Tár­sulatot 7,8 millió forinttal. Legnagyobb feladat és gond is a lakásépítés, a telekkialakítás. A tegnapi tanácskozáson erről be­széltek legtöbbet, külön hangsú­lyozva a fiatalok otthonhoz jutta­tásának segítését. Kifejtette vé­leményét Szakolczai Pál, a me­gyei pártbizottság titkára, Su- hajda István, a pártbizottság osz­tályvezetője, dr. Tohai László, a megyei tanács elnökhelyettese, Veliczky István, a kecskeméti Városi Tanács elnökhelyettese, a megoldásra váró feladatokról pe­dig Caborják József, a megyei ta­nács tervosztályvezetője beszélt. Foglalkozott Bács-Kiskun váro­sainak lakásépítésével megemlít­ve, hqgy a kivitelező vállalat, a DUTÉP vállalkozási készsége és árkalkulációja miatt az országban a legmagasabb lakásárak itt ala­kultak ki. A jelenleg is tartó ár­viták hátráltatják az építések megkezdését, elsősorban Kecske­méten és Baján. Megköszönte, hogy az OTP jó partnere volt a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet­nek, hitelt nyújtott a tagi bortá­rolók építéséhez. Dr. Szirmai Jenő ismertette az OTP új szolgáltatásait, a hitele­zési lehetőségeket, amelyek jövő­re is változatlanok maradnak. Hangsúlyozta, megkeresik annak lehetőségét, hogy a lakásépítések árvitáiban egyezségre jussanak a kivitelezővel, valamint részt vál­lalnak egyéb megyei fejleszté­sekben, egyebek között az ide­genforgalom bővítésében is. Cs. I. BEVÁLT A SZÁMÍTÁS Ipari üzemek az Almavirágban A lajosmizsei Almavirág Szak- szövetkezetben 1969-ben hozták létre az alufóliafeldolgozó üze­met. A kényszer szülte ezt az el­határozást. a mositoha adottságú gazdaságban veszteséges az alap- tevékenység. Kénytelenek voltak tehát keresni a lehetőséget olyan ipari .melléküzemág szervezésére, amelyből annyi jövedelem szár­mazik. hogy jusson az alaptevé­kenység fejlesztésére. A számítás bevált. 1970-ben 5 millió forint termelési értékkel zárták az évet az alufólia üzem­ben. az idén már 70 millióra szá­mítanak. Az évek sorain új gépe. iket szereztek be. növelték gyárt­mányaik választékát, s többek közt olyan alumínium kupakokat készítenek palackozóüzemek- •nek. amelyeket eddig importból szereztek be. Három műszakban 210 személy dolgozik ebben a melléküzemágban. Fémipari meg-' munkáló részleget, sőt lakatos- és galvanizáló üzemrészt is létesí­tettek. Az Ikarusszal kötött meg­állapodás alapján autóbuszok gyártásához szükséges alkatrésze­ket szállítanak. A melléküzemágak dolgozói szükség esetén a mezőgazdaság­ban is tevékenykednek. Kétszáz hektár szőlőt telepítetlek közösen a Kecskemét-szikrai Állami Gaz. dasággal. s az ültetvény kézi munkáiban segédkeznek. A szakszövetkezet kezdemé­nyezései megteremtették a meg. éihetés feltételeit a felsőlajo.si ta­nyavilágban élők nagy részének. Állandó és biztcis jövedelmet ad­nak az említett ipari üzemek. Szükség van munkájukra, termé­keikre — ezt bizonyítja, hogy elegendő megrendelést kapnak. K. S. TÁMOGASSÁK A TÉRSÉGI TÁRSULÁSOKAT Megyei termelési rendszerek Bács-Kiskunban több tucatnyi termelési rendszer által kidolgo.. zott technológiával hizlalják a különféle állatokat, valamint ter­mesztenek növényt a szántófölden vagy kertészeti kultúrákban. A rendszerek legtöbbjének más me. gyekben van a központja. De hat olyan termelési rendszer is mű­ködik, amelynek székhelye itt található. A Bajai Kukoricatermesztési Rendszer ismertebb neve már a múlté, hiszen január 1-től Bájai Kukoricatermesztő Közös Vállalat néven új szervezetté alakult. A partnereik az év folyamán tapasz­talhatták a változást, hiszen kor­szerűsödött a technológia, vala­mint javult az alkatrészellátás. Az időközben életre hívott terü­leti ráki,árakból jobban tudják ellátni a közeli üzemeket. Másik jelentős növénytermesz,tő centrum Bácsalmás, ahol az álla­mi gazdaság napraforgó-termesz, tő rendszere az országban min­denképpen élenjáró, de külföldön is ismeri szakembereivel .szerve­zi az olajos mag’vú növények .ter­mesztését. Már hosszú évek óta mindent megtesznek azért, hogy hazánkban elterjesszék a légikor, szerűbb külföldi fajtákat és hib­rideket, s ezzel is öregbítik az ágazat hírnevét. A Hosiszúhegyi Állami Gazda­ság egy gyümölcs-, valamint egy szőlő- és bortermelési rendszer­nek gesztora. Hasonlóképpen szer­vezi a Kiskunhalasi és a Kun- baja-bócssizőlősi Állami Gazda­ság is partnerei munkáját. A szőlőtermesztési rendszerekre jel­lemző. hogy kimagasló tevékeny­séget folytattak a telepítések so­rúin. valamint a korszerű nagy­üzemi ültetvények elterjesztése­kor. Kevésbé mondható ez el a gyürnölcstei mesztiési rendszerről, bár igaz ugyan, hogy a kertészek a nagyobb termésért mindent (Folytatás a 2. oldalon.) O A francia gyártmányú gép alumíniumból és PVC-ből egyaránt ké­szít palackozáshoz szükséges kupakokat. (Méhesi Éva felvétele) Elítélik az amerikai katonai beavatkozást Szíriái kormánynyilatkozat Az amerikai—izraeli megálla­podások azt jelzik, hogy a Kö­zel-Keleten megkezdődött az amerikai katonái beavatkozás erősítése — állapította meg a Szí­riái kormány keddi nyilatkozatta. A szíriai kormány álláSífoglalá. sában felhívta az arab országok népeinek és kormányainak fi­gyelmét arra, hogy ily módon, ve­szélyes irányt vett az Egyesült Államok közel-keleti politikája. Az amerikai—izraeli megállapo­dások közvetlenül arra ösztönzik Izraelt, hqgy kiterjessze a,z ariaib népek elleni agressziós cselekmé­nyeit — hangsúlyozza a nyi­latkozat. Az állásfoglalás mélységes ag­godalomnak ad hangot Samir iz­raeli kormányfő washingtanli lá­tó, gátasának eredményeivel kap­csolatban. „A megállapodások ér­vénybe lépésével az Egyesült ÁH. lameík egész politikai, gazdásági és katonai ereje kölcsönös kap­csolatba1 kerül Izrael agresszív és expanzión ista érdekeivel.” A nyi latkiozat leszögezi, hogy a térség népei válaszút elé kerül­tek: vagy megvédik nemzeti ér­dekeiket és országaik területét, vagy a Közel-Kelet az új ame­rikai—izraeli szövetség befolyási övezetévé válik. * Hétfőn több amerikabarátnak számító arab ország is elítélte az Egyesült Államok vasárnapi li­banoni légitámadását, A Jordá­niában. Szaúd-Arábiában. Egyip­tomiban, és Kiuvaitban kiadott nyilatkozatok közös gondolata, hogy az Egyesült Államok liba­noni katonai tevékenységének ki- terjesztése aggodalomra ad okot. Az ENSZ főtitkára felszólította a libanoni helyzetben érintett fe­léket. hogy vessenek véget az el­lenségeskedéseknek. SWWWWWSNV-ViV'V.VWAVV.V.VWV.V.V.V.V.V.V.V.VAV.VAV.V.V.V.V.V.V.V.W.V. Honvédelmi miniszterek Szófiában • A Czinege Lajos honvédelmi miniszter vezette magyar küldöttség, a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának Szófiában tartott soros ülésén. Hol tart a magyar gazdaság? (4. oldal) SAJTÓFOSTA (4. oldal) Emlékezés Jelky Andrásra (5. oldal) Kétszáz esztendeje halt meg Baja híres szülötte, Jelky András, akit világjá­ró jelzővel szokás illetni. Fordulatokban bővelkedő pályáját követi nyomon írásunk, amely néhány ke­vésbé ismert adattal is szol­gál. Ünnepség a MUOSZ székházában Kedden ünnepi ülést tiartott a Magyar Újságírók Országos Szö­vetségének választmánya a MUOSZ székházába,n. Pálfy Jó­zsef elnök köszöntötte a résztve­vőiket, majd Ibos Ferenc, az új­ságíró iskola igazgatója' mondott beszédet a magyar sajtó napja alkalmából. Ezután, Kékesdi Gyula, a szö­vetség aranytoll-bizottságánaik el­nöke átadta az arany emléktollá­kat, amelyekkel a MUOSZ vá­lasztmánya a szocialista újság­írásban kifejtett több évtizedes tevékenységet ismeri el. Az idén 12 újságíró kapott arany tollat. Az ünnepségen Pálfy József felolvasta ,a szovjet újságíró szö­vetség üdvözlő táviratát, amely, ben a szovjet kollégák sóik sikert és jó egészséget kívánták a ma­gyar újságíróknak. Ezt követően az újságíró szö­vetség székházának Rózsa Fe­renc- teriméb en megkoszorúzták az első magyar legális kommu­nista lap, a Vörös Újság márvány emléktábláját. A forradalmár elődök emléke előtt tisztelegve az MSZMP KB Agitációs és Propa­ganda Osztálya nevében, koszorút helyezett el Karvalics László osz­tály,vezető-helyettes és Bereczki* Gyula alosztályvezető, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hivlatajl'a képviseletében Bajnok Zsolt ál­lamtitkár. a TH elnöke, és Simon Ferenc elnökhelyettes, a Népsza­badság szer kés ztős'ége nevében Szamosi Károly főszerkesztő-he­lyettes és Vadász Ferenc, a pártszervezet titkára, a Nyom­da-. a Papíripar és a Sajtó dol­gozóinak. illetve a művészeti szakszervezetek szövetsége nevé­ben Lux János, vall amint Simó Tibor főtitkár. A MUOSZ koszo­rúját Pá.lfy József £lnök és Me­gyeri Károly főtitkár, az újság­író iskolásokét pedig Varga Mar­git és Koloszár Tamás helyezte el. A sajtó napi ünnepséget baráti találkozó követte. * A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa Király Andrásnak, a Magyar Újságírók Országos Szövetségében végzett, egy évti­zedes főtitkári munkásságának elismeréséül a Munka, Érdem­rend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést a magyar sajtó napján Pálfy Jó­zsef. a szövetség elnöke adta át. A sajtó felelőssége Szinte elemi hiréhség van bennünk: mindent, minden­honnan, rögvest, a leghama- rább, a legaprólékosabban, a legmélyéig meg akarunk tud­ni. Jól tájékozottak szeret­nénk lenni folyvást. Azonnal, de, mindjárt — holnap már késő. S ha láttuk-hallottuk is este a tv-ben az eseményt, reggel izgatottan nyitjuk ki az újságot: olvasni is akar­juk. Bács-Kiskun politikai napi­lapját, a Petőfi Népét két­százezren veszik kézbe rend­szeresen. Átlagos példányszá­munk megközelíti a hetven­ezret. Egy központi kimutatás szerint ezzel — tizenkét hó­napot téve mérlegre — a me­gyei újságok közt az előkelő második helyen állunk a számbeli növekedést tekintve. Állandó izgalom hajt ben­nünket. Minket, az olvasókat, és minket, az újságírókat is. Kosztolányi Dezső Nyomda- festék című tárcájában leírja hajnali tűnődését: „Van-e az írásnál keményebb viadal? Van-e igazab b ördöngösség? Az a természetes, hogy az utolsó pillanatig itt kukoricá- zunk a nyomda előtt, és vár­juk a sorsunkat.” Minden igazi tollforgató új­ra meg újra „a nyomda előtt” várja a sorsát. A nyomda előtt..., tulajdonképpen a vi­lág előtt, mert a cikk való­jában akkor kel életre, amikor elolvassák, és hatni kezd. A hatni tudás — hatalom. Ezért olyan nagy a sajtó felelőssége. Az újságnak olyan társadalmi, közvéleményt formáló, cselek­vésre, állásfoglalásra késztető célja, szerepe van, amelyről az újságíró sohasem feledkez­het meg, és sohasem mond­hat le. Olyan hagyomány kö­telezi egyenes ágon, mint a Vörös Újságé, amely hatvan­öt évvel ezelőtt, 1918. decem­ber 7-én jelent meg először, s amelynek tiszteletére 1962 óta minden esztendőben ek­kor. december 7-én ünnepel­jük a magyar sajtó napját. A mai újságíró felelősségét az egykori kommunista sajtó testamentumai, s mai társa­dalmunk céljai határozzák meg. Ami az előbbit illeti, lássunk néhány forrásértékű gondolatot — a legilletékeseb­bektől! Marx a sajtót a moz­galom, a barikádok és csa­taterek. színtereivel egy sorban említi. Aligha tehette volna ezt valaki nálánál nagyobb meggyőződéssel és hitellel, hi­szen eszméi győzelméért új­ságcikkek százait irta, s ál­landó újrakezdéseibe a lap- alapítások is beletartoztak. Engels egész konkrétan a na­pi sajtót jelöli meg a népsze­rű irodalom mellett, amely­ből „a közönséges művelt tu­dat” a godólatanyagát meríti. Ilyen áttételeken át válhat valóságos erővé a sajtó. Köz­vetíti a politikai tudást, át­hatja a különböző társadalmi rétegeket: tanulni-, tudnivalót nyújt ahhoz, hogy miként él­jünk, gondolkodtat, nevel — hogy csak a leggyakoribb ki­fejezéseket idézzük Lenintől. Ugyancsak tőle származik az immár klasszikus megfogal- mazás, amelyet Martinovval vitázva irt le a Mi a teen­dőben: ,,A lap nemcsak kol­lektív propagandista és kol­lektív agitátor, hanem kollek­tív szervező is.” Hasznosítva a tömegkom­munikációs fejlődés korábbi és újabb tanulságait lehetünk igazán hasznára a társada­lomnak. A célokat persze ki is kell tűzni. Az MSZMP időről időre ezért foglalkozik a sajtó aktuális teendőivel is. A Köz­ponti Bizottság utoljára idén áprilisban elemezte a sajtó munkáját, szabta meg néhány időszerű feladatát. Nem szűk szakmai ügyről, sokkal több­ről van szó: politikánkról, az ország, a szocialista demokra­tizmus dolgairól. A magyar sajtq napja erre is emlékeztet. Megállunk egy pillanatra, aztán már újra lapzárta. Nyomják a holnapi számot. Várják az olvasók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom