Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-31 / 307. szám

1883. december 31. # PETŐFI NÉPE • 3 NEMETH i^Rpiy / táQ^j4riq5‘. M\m MÍG ,/1TÜL5ÚLyp LQ3QMCZI FML 0*1 X1.IL \ ©ORey WZAR ' a/cfífsy Kölcsönös előnyök alapján Tiszakécskén hogyan várják az átszervezés utáni idősza­kot, a vonzáskörzet megteremtése milyen változást hoz a központ és a többi település életében? — tettük fel a kér­dést Miskó Istvánnak, a nagyközség tanácselnökének. Kiskunmajsán Nagy Csaba tanácselnök mondta el, milyen felada­taik lesznek az átszervezés nyomán: — A nagyközség vonzáskörze­tébe négy település tartozik: Csó- lyospálos, Jászszentlászló, Köm- pöc és Szánk, amelyek a közigaz­gatás átszervezése előtt is több­kevesebb szállal kötődtek Kis- kunmajsähoz. Ebben talán, még a történelmi hagyományok tovább­élése is tetten érhető: Majsa 1837- től 71-ig városi rangot viselt! Az 1973-ban nagyközséggé nyilvání­tott Kiskunmajsára több mint félezren járnak be naponta dol­gozni a környékből. Jászszentlász- lón például nagyobb számban vannak, akik majsai munkahelyet választottak, s nem félegyházit. Az egészségügyi ellátásban ugyan­csak hagyományos a kapcsolat, s miután Majsán gimnázium, zene­iskola, általános iskolai diákott­hon, művelődési központ, helytör­téneti múzeum van, magától ér­tetődik, hogy a környékbeli ér­deklődők — minden korosztály — eddig is élhettek ezen intézmé­nyek által nyújtott lehetőségek­kel. Szintén jellemző, hogy a böl­csődébe még. Szánkról is hoznak kisbabát. Az Állami Biztosítónak, az OTP-nek Majsán fiókja van, itt működik a DÉMÁSZ-kirendelt- ség. s nem utolsósorban — hi­szen a háztáji kisgazdaságok ré­vén rengetegen érdekeltek — az állategészségügyi szolgálat köz­pontja is a nagyközség. E sokszálú kapcsolat kialakítá­sára tudatosan törekedtünk Kis­kunmajsán. Mindegyik község ta­nácsával együttműködési magál­lapodást kötöttünk az évek során, de ebben az együttműködésben a munkahelyek is szerepet kaptak. Soroljam csak a termálvíz-hasz­nosításra szövetkezőket; a Jona­than Tsz terveinek megvalósítá­sához a községek, a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság (melynek két területe tartozik Majsához), egyaránt hozzájárult. Ezekre az alapokra bizton lehet a jövőben építeni, sőt, a közigaz­gatási átszervezés az együttmű­ködés további fejlesztését teszi lehetővé. Már említettem az egészségügyi ellátást. A majsai telephelyű köz­ponti ügyelet megszervezése 1982- ben megtörtént. A betegellátás it javítását szolgálta az egészségügyi autó munkába állítása. Épül a rendelőintézet, amelyben 1984 nyarától szakorvosi ellátás való­sulhat meg. Az ott létesítendő kis laboratórium területi feladatokat is elvégez majd. Gyermekorvosi ellátásban eddig Kömpöc része­sült, igyekszünk megteremteni a lehetőséget a többiek számára is. A lakosság áruszükségleteinek kielégítésében, tovább akarjuk erősíteni a Kiskunmajsa és Vidé­ke ÁFÉSZ, valamint a kereske­delmi .tevékenységet is végző gaz­dálkodó egységek szerepét. A tanácsi igazgatási munkában szintén kölcsönös az együttműkö­dés a települések között. Építési ügyekben elsőfokú hatósági fel­adatokat láttunk el eddig is, Csó- lyospálos és Kömpöc tartozott hozzánk. Jászszentlászló és Szánk most csatlakozott ide. A költség­vetések gépi könyvelését a négy községi tanácsnak elvégezzük: az ipar- és kereskedelemigazgatós­ban, adó-, gyám-, szabálysértési ügyekben pedig a másodfokú el­járás tartozik majd hozzánk. A költségvetési üzemünk minden kommunális jellegű építés és kar­Kunszentmiklós egykoron város volt, 1984. január 1-től városi jo­gú nagyközség és körzetközpont. Hogyan tud majd megfelelni az ott lakó kilencezer és a körzet falvaiban élő további tizenhatezer állampolgár igényeinek? Erről be­szélt Bognár László, a kunszent- miklósi nagyközségi közös tanács elnöke: bantartás kivitelezésében meg­bízható partnere volt és lesz ez­után is a községi tanácsoknak. A környező községek vezetőivel eddig is korrekt partneri kapcso­latot alakítottunk ki, amely ki­zárja az álá-íölérendeltséig bár­milyen megnyilvánulását. Törek­véseink egybevágóak: Majsán, a nagyközség tanyavilágában és a vonzásikörzet településein élők­nek egyaránt jobb lakóhelyi köz­érzetet teremteni. N. M. — Annak, hogy január 1-el vá­rosi jogú nagyközség leszünk, sze­rintem minden kécskei ember örül. De azt is tudjuk, hogy ez a jog nem jelent kiváltságot. A vonzáskörzetbe tartozó három te­lepüléssel: La,ki,telekkel, Lász- lófalvával és Nyárlőrinccel a továbbiakban is felelősséggel, a teljes egyenjogúság és a kölcsö­nös előnyök alapján kívánjuk kapcsolatainkat kiépíteni — a már meglévőkön túl. Mert az utóbbi egy-lkét évtizedben közös szolgáltatások, közüzemfejlesz­tések egész sora valósult meg, például erre a földgázvezeték, vízihálózat- és útépítés, az egész­ségügyi és köztisztasági szol­gáltatás, a kulturális ellátás. A lakosság a közigazgatási át­szervezés után azt tapasztalja, hogy" jó néhány területen egy­szerűbb lesz a dolga, s nem ke­rülhet — nem is kerül — senki hátrányosabb helyzetbe. Ehhez persze szükséges a körzetben mű­ködő tanácsok, más partnerek, vállalatok, gazdaságok együtt­működése. Természetesen már előre ter­veztünk is. Az egészségügyben, a most megnyílt mentőállomás után 1984-ben szeretnénk kezdeni a rendelőintézet beruházását. Ha ez sikerül, akkor egész sor szak­területen tudunk középszintű el­látást nyújtani. A kereskedelem nálunk sa­játosnak mondható, hisz a terü­leten két áfész is érdekelt. A ti- szafcécskei és az UNIVER szövet­kezet a jövőben is együtt látja el a településeket, s ennek érde­kében maximálisan együtt aka­runk működni az UNIVER Áfésszel. Számos új. vagy hiánycikknek számító szakmával akarjuk bő­víteni szolgáltatásaink körét. A közös feladatok elvégzésére rö­videsen megalakítjuk az út­fenntartó. útépítő társulást, vegy­tisztító. cipőjavító szalont nyi­tunk, színestévé-javító szervizt lé­tesítünk. Megszervezzük az ok­tatási segédeszközök karbantar­tását is. A kölcsönös előnyök és az adott­ságok számbavételével egyez­tetjük a három másik település­sel, melyek azok a feladatok az igazgatási, hatósági munkában, amelyeket a községek helyben végeznek, s mi az. ami hozzánk tartozik a megye megbízása alap­ján első- vagy másodfokon. Ter­mészetesen lesz ilyen, ezért öt új embér felvételére engedélyt kaptunk. Azon vagyunk, hogy a tanácsoknál is érvényesüljön a hatékonyság elve a munkaidő jobb kihasználásával ekos szer­vezéssel. Nem szóltam eddig a közleke­désről. pedig az eddig elmondot­tak mind összefüggésben vannak vele. Hiszen egyáltalán nem mindegy, a szomszédos községek­ből hogyan lehet megközelíteni Tiszakécsikét. Szerencsére egyre jobban, mert a Volán Vállalattal évek óta nagyon jó az együttmű­ködésünk, fokozatosan végre­hajtjuk a szükséges menetrendi módosításokat a járatok útvo­nalában. időbeosztásában. A jö­vőben számítunk valamilyen for­mában az üzemek autóbuszaira is. Ezek bevonása nem lesz köny- nyű, de a közigazgatás átszerve­zése sem az. S szeretném leszö­gezni — ez nem néhány hónapos program, s így nem is félév alátt kell megoldani minden felmerülő problémát. V. T. Szakorvosi rendelőintézet — — Hadd kezdjem ott, hogy a mi környékünkön nincsenek vá­rosok. KunszentmiMós és a kör­nyező falvak népe oda-vissza 120 —130 kilométert utazik, ha lejárt a személyi igazolványa, vagy szakrendelésre utalta be az orvos. Éppen ezért a megye vezetése az utóbbi időben nagy gondot fordí­tott településünk fejlesztésére. A nagyközség az ötödikben 60 mil­lió, a VI. ötéves tervidőszakban pedig 130 millió forint fejlesztési alappal gazdálkodhatott, illetve gazdálkodhat. Azt hiszem, ezt a pénzt — amely kiegészült a vál­lalatok, szövetkezetek és a lakos­ság hozzájárulásaival — minded­dig sikerült célszerűen fölhasz­nálni. 1976 és 1980 között Kun- szentmiklóson felépült hatvan állami célcsoportos és csaknem száz OTP-lakás, elkészült a víz­torony és a szennyvíztisztító te­lep, valamint a száz gyermeknek helyet adó óvoda és a kétezer adagos központi konyha — ezek persze csak a legjelentősebb be­ruházások. Az általános iskolai oktatás kö­rülményei nagyon rosszak vol­tak, s még ma is azok. A kiutat ebből a helyzetből az épülő új nevelési központ jelenti, amelyre a hatodik ötéves tervidőszak alatt nem kevesebb, mint 67 mil­lió forintot költöttünk. Sokkal kevesebb embernek kell ezentúl a megyeszékhelyre utaznia ahhoz, hogy szakorvos segítségét vegye igénybe. Épül ugyanis a tíz munkahelyes szak­orvosi rendelőintézet. Az első épületrész befejezési határideje 1984. október 31., ebben sebészet, belgyógyászat, gyermekgyógyá­a körzetnek szat, fogászat és nőgyógyászat fo­gadja majd a betegeket. A köz­ponti ügyelet, amelyet 1981. ja­nuár 1-én szerveztünk meg, ered­ményesen látja el Tass, Szalk- szentmárton, Kunadacs és Kun- peszér lakosait. Ami a kereske­delmet illeti, az iparcikküzletek kicsik, korszerűtlenek, raktárral alig rendelkeznek. Ügy gondolom, a közeli jövőben elsősorban a bú­torkínálatot és a műszaki cikkek választékát kell bővítenünk. A kunszentmiklósi, épülő ezer négy­zetméteres iparcikkáruház ter­veink szerint a helybelieken kí­vül a környező községek lakóit is ellátja majd. Kunszentimiklósra, a körzetköz­pontra, január 1-től új feladatok is várnak. A nagyközségi tanács eddig egységes szakigazgatási szerve átalakul, helyette három osztály jön létre. Közülük a ható­sági lesz az, amelyik másodfokon eljár a környező községek állam­polgárainak ügyében. A'tassi ta­nács szakigazgatási szerve által kiszabott szabálysértési bírságot — például — fellebezés esetén Kunszentmiklóson hagyják hely­ben, vagy változtatják meg. Kun- szentmitklósi lakos esetében azon­ban Kecskeméten döntenek a fel­lebbezés ügyében. Emellett a •körzetközpont számos olyan fel­adatot ellát majd, amellyel a me­gyei tanács megbízza. Mindez ter­mészetesen nem lenne elegendő, ha nem tudnánk az említett köz­ségek tanácsaival gyümölcsöző együttműködést fenntartani. A kapcsolatok nem mai keletűek, így például a szervezett szemét- szállítást jó ideje a kunszentmik- lósi költségvetési üzem végzi Kunadacson, Tasson és Szabad- szálláson is. s. B. Jobb lakóhelyi közérzetet teremteni Elmondta, hogy hét község — Katymár, Madaras, Mátételke, Tataháza, BáCsszőlős, Csikéria és Kunbaja — tartozik a körzethez. A bácsalmásiakkal együtt csak­nem 22 ezer ember él ezen a te­rületen. örülnek az új státusz-’ nak, de tisztában vannak azzal is, hogy ez több munkával, nagyobb felelősséggel jár együtt. A tanácsi dolgozók létszámát nyolccal növelik, olyanokkal, akik rendelkeznek államigazgatási gyakorlattal, illetve alapképzett­séggel. A megerősített apparátus képes lesz a másodfokú, valamint — esetenként — az elsőfokú el­járások intézésére. Szakmai segít­séget nyújtanak a községnek az igazgatási munkában, közremű­ködnek a megyei tanács irányító tevékenységében, az általa szer­vezett ellenőrzésekben. Valamennyi községgel a köl­csönös érdekek alapiéin alakítják, bővítik kapcsolataikat. Az URH-s ortttei ügyeletét például már ez ev tavaszán kiterjesztették a kör­Bácsalmáson Kővári Pé­terrel, a városi jogú nagy­község tanácselnökével vál­tottunk szót a település új szerepköréről, az ezzel járó többlet feladatokról. zethez tartozó településekre is. Bácsalmáson egyébként tizennégy alapszakmás rendelőintézet bizto­sítja a körzet lakóinak szakorvosi ellátását. Bővül, a kereskedelmi hálózat. A Bácsalmás és Vidéke ÁFÉSZ — melynek működési területe megegyezik a körzettel — figye­lembe vette és veszi valamennyi település igényét. A szövetkezet tavaly Csikérán, a napokban pe­dig Bácsalmáson adott át új ABC-áruháziat. A BÁCSHÜS Vál­lalat 1983 elején Bácsalmáson nyitott, most pedig Madarason nyit új üzletet. Folyamatban van a Baja és Vidéke Sütőipari Vál­lalat bácsalmási üzemének a re­konstrukciója, húszmillió forint költséggel. Ezzel jelentősen javul majd az egész körzet pékáruel­látása. A megyei tanács, a bácsalmási tanács és a helyi Petőfi Termelő­szövetkezet összefogásával — 13 millió forint költséggel — autó­szerviz épült a nagyközségben, s január másodikén nyílik meg. A körzet több mint ezer személy­gépkocsi-tulajdonosának a gond­jai oldódnak meg ezzel. A közlekedéssel kapcsolatban a tanácselnök elmondta, hogy a Vo­lán bácsalmási pályaudvaráról in­duló tizennégy autóbusz több minit száz járata bonyolítja le a községek közötti személyforgal­mat. Ez jelenleg — a falvakon áthaladó távolsági járatokkal együtt — kielégíti az igényeket. Szükséges lenne a bácsalmási autóbusz-pályaudvar korszerűsí­tése, erre azonban egyelőre nincs pénz. Kővári Péter a továbbiakban részletesen beszélt az oktatási, a közművelődési kapcsolatok, a nemzetiségi hagyományok ápolá­sát szolgáló közös programok bő­vítésének terveiről, lehetőségeiről. Végül hangsúlyozta, hogy mindez nem jelent látványos vál­tozást az állampolgárok számá­ra, hiszen Bácsalmás 1962-ig já­rási székhely volt, természetes központja ezeknek ia települések­nek. A közigazgatás átszervezése figyelembe vette ezt. Sz_eretnék elérni, hogy az államigazgatási ügyintézés gyorsuljon a körzet­ben. Kölcsönös érdekeken alapu­ló új kapcsolatokat kívánnak ki­alakítani a környező községekkel, például közös beruházásokat az ellátás javítására. R. M. BÁCSALMÁS, KISKUNMAJSA, KUNSZENTMIKLÓS, TISZAKÉCSKE Január elsejétől városi jogú nagyközségek Köztudott, hogy a közigazgatás korszerű­sítésével január elsejétől megszűnnek a já­rások. Növekszik a községek önállósága, job­ban érvényesülhet önigazgatási szerepük. A városok és a nagyobb községek vonzáskör­zet-központok lesznek. Nem irányítják a községeket; e funkciót a megyei tanács lát­ja el. A körzetközpontoknak nagy szerepük lesz viszont az ellátás javításának szervezé­sében, az államigazgatási munka gyorsításá­ban. Bács-Kiskun megyében négy település — Bácsalmás, Kiskunmajsa, Kunszentmik­lós és Tiszakécske kapott városi jogú nagy- , községi státuszt. E települések tanácselnö­keivel beszélgettünk arrról, hogy milyen ter­veik vannak a körzetekhez tartozó községek­kel való kapcsolattartás bővítésére. Nem jelent látványos változást KOROM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom