Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-29 / 305. szám

' / 1983. december 29. • PETŐFI NÉPE • 3 Mikor lesz itt iskola? „Megtelt!” Bátran, kitehetnék a táblát Akasztón az általános iskola bármelyik tantermére. A negyedikesek, harmincha- tan egy osztályban, alig-alig térnek el. Némelyik erősebb testalkatú tanuló a szó legszorosabb értelmében kinőtte az isko­lapadot. Az ablakot is csak óvatosan lehet kinyitni, olyan közel ülnek hozzá a szélső sorban levők. — Hogyan tudnak így tanítani? — kér­dezem Üjvári Ignác igazgatóhelyettestől. — Nehezen. Pedagógusnak és gyereknek egyaránt fárasztó ilyen körülmények közt dolgozni. Ez a szükségállapot már nem tarthat sokáig . . . Az alap már megvan — Van megoldás? — Lenne — veszi át a szót Lehoczki Péter igazgató —, ha végre jóra fordulná­nak a dolgok, és megépítenék az új iskolát. Az igazgató szavai mögött kétkedést gya­nítok. A szűk tanteremből kilépve az ud­varra, a kerítés mellett lévő alapok láttán megerősödik bennem is ez az érzés. A buc- kás, gyornos, szeméttől virító alapra mikor épül vajon az a nyolc tanterem, két szer­tár és a raktár, amelynek építését a tanács még 1981-ben elhatározta? Jogos az az egészséges türelmetlenség, amellyel a falu lakói mostanában szemlé­lik a téli álomba „szenderült” betonala­pot. — Miért nem bírták ezt előbb lerakni? Miért csak az idén fogtak hozzá az alap­készítéshez? — Mikor lesz itt iskola? Ez az utóbbi á fő kérdés. Emiatt aggód­nak az akasztói szülők. A régi iskola ugyan­is 1930-ból való, abból az időből, amikor még nem volt helyszűke, mert a tanulók létszáma is kisebb volt, mint most. Négy- száznyolcvanhat az iskolás korúak száma jelenleg a településen! Figyelembe véve ezt a tényt, s azt, hogy környékszerte már csak itt tanítanak két műszakban, érthető az akasztóiak elégedetlensége. Bócsán és Tázláron lehetett? — Bócsán és Tázláron már tornacsarno­kot is építettek, míg itt, nálunk, sehogy se állunk. Ezekben a községekben miért bírtak jobban előrehaladni? — ismételge­tik újra és újra a szülői értekezleteken, az utcán és odahaza, családi beszélgetések alkalmával. Immár közüggyé érett a nagyon szük­séges — s korántsem a pénz, mint inkább a lassú szervezés és a részben kapacitás- hiány miatt elhúzódó — iskolaépítés. Leg­utóbb, mint lapunkban megírtuk, a köz­ségi pártszervezet beszámoló taggyűlése is foglalkozott e problémával. Annak tuda­tában tette ezt, hogy 1981 óta a szükséges előkészületek jórészt megtörténtek az épí­tés érdekében. A Béke Szakszövetkezet közbenjárására a kiskunsági TESZÖV kis­kunhalasi teryezőbrigádja 1981 végére el­készítette az iskola tervét. A falu dolgozói • — Szűkén vagyunk — ez a véleménye a kicsiknek, de a nagyoknak is. (Straszer. András felvétele) ... egyenként ezer forint hozzájárulást fizet­tek. A jobb oktatási feltételekért így, sa­ját erőből* is adtak valamennyi pénzt. Jöt­tek a szülők: munkát vállalnak az iskola- építésben, csak kezdődjék már! Térítés nél­kül felkínált újabb sóderszállítmánnyal a hartaialk is segítenek. A kiskőrösi TÜZÉP- telep vezetője megígérte, hogy ha kezdik a munkát, gondoskodik építőanyagról. Szak­emberek véleménye szerint három hét alatt fel lehetne húzni a falakat! Akkor hát miért nem csinálják? Nehezen találtak kivitelezőt A sok „ha” és az elvesztegetett idő után, mondhatni a huszonnegyedik órában sike­rült a tanácsnak a szabadszállási Lenin Tsz-szel egyezségre jutnia, öt kivitelező közül ez vállalta el végül is az akasztói is­kolaépítést 1985. augusztus 20-i határidő­re. Miért ilyen sókéra? Azért, mert a tsz kivitelező brigádjának elsőként, 1984-ben a helyi iskolát keli tető alá hoznia, ami ugyancsak sürgős, és amit már korábban elvállalt. Egy közelebbi jó van a dologban, hogy tudniillik jövőre — mintegy előleg­ként — elkészítenének a szabadszállásiak egy kémiai és egy fizikai szertárat, s talán a kazánházat is átadnák. Ne firtassuk részletéiben, hogy miért akadt él ennyire Akasztón az iskolaépítés. Kétségtelen, hogy a kialakult helyzettel a tanácsnak nem kellett volna ilyen sokáig megalkudnia. Ám az is igaz, hogy sok ne­hézséggel kell szembenéznie ma minden kis- és nagyépítkezőnek. Akasztónak mind­össze két kőművese van. Nem úgy mint Kecelnek, ahol húsz-harminc szakember­hez — nagyobb település lévén — könnyen „hozzá lehet adni” ötszáz ségédmunkást. Ez természetesen csak a dolog egyik oldala — a másikon: a kibontakozáson már a hely­belieknek kell törniük a fejüket. Azon, hogy építhetnék-e az új iskolát előbb, mint 1985 augusztusa? Kohl Antal BÁCS-KISKUNBAN IS A tapasztalatok szerint harmadával vagy akár felé­vel is csökkenteni lehet a malmokban a gépek okozta zajt. A Gabona Tröszt vál­lalatainál nagy gondot for­dítanak az ilyenfajta fel­adatok megoldására. Nem­csak a belső zajszint mér­séklése a teendő, hanem a „kimenő” zúgás, gépzörej csendesítése is ad munkát a mérnököknek, technikusok­nak. A malmokban, takar­mányfeldolgozó üzemek­ben központi program alap­ján feltérképezik a zajfor­rásokat. Tudományos kuta­tók segítségével mérik a zajszintet. A Békés és Bor­sod megyei vállalatoknál például a henger-fogaskere­kek, és a nagy teljesUmé- nyű ventillátorok működé­Csendesebb malmok sét ellenőrizték, Baranyá­ban és Fejér megyében a KÖJÁL, Bács-Kiskunban pedig a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem Munka- védelmi Kutató Intézete a kecskeméti kpncentrátum- gyárban műszerekkel á'la­pította meg a zajszintet. A gödöllői egyetem szakembe­rei a méréseken kívül a zaj- szigetelésre is megoldáso­kat dolgoztak ki. Egy év alatt 11 üzemben korszerű megoldásokkal csökkentet­ték a zaj erősségét. Egyebek között korszerű hangtompí­tókat szereltek a gépekre. A hengerszékek fém fogas­Köztudomású, hogy 1984. január 1-től megszűnnek a járások, s a megye hat városa mellett — Tiszakécske, Kunszentmiklós, Kiskunmaj- sa és Bácsalmás — városi jogú nagyközség lesz. A közigazgatás átszer­vezése felveti a kérdést: hogyan alakul a tömegközlekedés, van-e igény új autóbuszjáratokra, vagy a meglévők sűrítésére? Ebben az ügyben kerestük fel Rigó Istvánt, a Volán 9. sz. Vállalat igazgatóját, s arra kértük, válaszoljon néhány kérdésünkre. KÉRDÉS: A közigazgatás új rendsze­re milyen feladatokat állít a tömeg- közlekedés elé? VÁLASZ: — Amikor tudomásunkra jutott, hogy a járások megszűnnek, s négy nagyközség városi jogot 'kap, elé­be mentünk a várható gondok megoldá­sának. Miután nagyon jó kapcsolat fűz össze bennünket a helyi tanácsokkal, az említett nagyközségi tanácsok elnö­keit felkerestük, s megkérdeztük, mi­lyen igényekkel számolnak? A lényeg­re térve, Tiszakécskén a következőkben, állapodtunk meg: a Tiszakécske—Szol­nok közötti napi négy autóbuszjáratot a vállalat megszünteti. Ehelyett Ti­szakécske—Óbög között indítunk autó- buszjáratot Óbögiről Tiszakécskére 5.20 órakor és Tiszakécskéről Óbögre 16.40 órakor. A Kecskemétről Tiszakécskére érkező 128. számú jánathaz csatlako­zást biztosítva új autóbuszjáratot állí­tunk forgalomba Tiszakécskéről—T.isza- jenőre és vissza munkanapokon hétfő­től—péntekig. Az új autóbuszjáratok Tiszakécske központi megállóból indul­nak és oda érkeznek. Az említetteken kívül a 27% számú Kecskemét—Tisza­kécske járatunk útvonalát — ez a busz a 44-es számú úton közlekedik — módo­sítjuk, ezentúl Lakitelek érintésével közlekedik. Kunszentmiklóson egyedül a Szál kszentmá r ton—Kunszentm iklós közötti járatoknál van gond. Ezért a Kunszentmiklósról jelenleg 8.40 órakor induló autóbusz január másodikétól egy órával később indul. Kiskunmajsán azt kérték, hogy a Bácsalmás—kecskeméti járat reggeli tehermentesítését oldjuk meg. Ennek lehetőségeit még vizsgál­juk. Felmerült egy új járat indításának igénye Kecskemétről Kiskunmajsára, a délutáni órákban. Erre még visszaté­rünk. Bácsalmáson új járatot, vagy já­ratsűrítést nem kértek. KÉRDÉS: Előfordulhat, hogy később felmerülhetnek olyan igények, ame­lyek ma még nem mérhetők. Ezzel kap­csolatban milyen elképzeléseik vannak? VÁLASZ: — Számítunk erre, ezért az érintett nagyközségek tanácselnökei­vel azt is megbeszéltük, hogy 1984. március—áprilisában a tényleges tapasz­talatok birtokában újból megvizsgáljuk a jelenlegi autóbusz-közlekedés helyze­tét, felmérjük a jogos igényeket. Ez­után még lesz lehetőség a szükségletek­hez igazítani az autóbusz-járatokat. A nagyközségek és vonzáskörzetük sze­mélyszállításának módosítására a je­lenlegi ismereteink birtokában ninca szükség, hiszen ezek kielégítik az igé­nyeket. KÉRDÉS: A tömegközlekedés mellett nem kis feladat az árutovábbítás sem. Ezzel kapcsolatban milyen intézkedés történt? VÁLASZ: — Tiszakécskén, Kunszent­miklóson, Bácsalmáson kirendeltségünk működik. Ezekben a nagyközségekben az áruszállítás, a fuvarozás nem oko­zott és ezután sem okoz különösebb gondot, ugyanis annyi és olyan teher­bírású szállító járművet állítunk ki, amennyi és amilyen szükséges. Kiskun­majsán sem várható az áruszállítási igények növekedése, ennek ellenére a kihelyezett gépjárművek számát — amennyiben erre szükség van — nö­veljük. Szeretném aláhúzni, hogy sem a személy- sem a teherszállításban a közigazgatási átszervezés nem okoz fennakadást, nehézséget. Amennyiben mégis jogos igény merülne fel a lakos­ság, a tanács vagy a társadalmi szervek részéről, azt a lehetőségeinknek meg­felelően kielégítjük — fejezte be nyi­latkozatát Rigó István igazgató. Gémes Gábor WavKÍwMíw*’, A jelszó: kevés cukorral! Beszélgetés a mestercukrásszal Az év végi ünnepek tá­ján a családi otthon és a terített asztal százféle jót ígéfő kínálata kerül a fi­gyelem középpontjába. Ezért is kerestük fel Mé­száros Zoltánt, a budapesti Fórum Szálló cukrászüze­mének harmincnégy éves vezetőjét, hogy sok egyébss*# mellett a világ cukrászatá­nak űjdon'ságairóif is tá­jékoztathassuk olvasóinkat. — Mindenekelőtt egy személyes kérdés: hogyan lett önből mestercukrász? — .Erről nincs igazán jó történetem ... Érettségi után vendéglátó iskoláiba jelentkeztem, és szüleim kérésére úgy döntöttem, hogy nem fölszolgáló, ha­nem cukrász leszek... A jó hírű Vörösmarty Cuk­rászdában tanultaim. Ta­náraim Aranyos Pál, Bíró György és Harmati Béla világhírű nagymesterek voltak. Amikor a Fórum vezetőit verbuválták, el­sősorban fiatal szakem­berekre számítottak. így kerültem ide én is. — Az öltözködést, a haj­viseletet és az „édesség­gyártást” a divat irányítja. Hogyan látja ezt ön, aki az utóbbi hónapokban négy kontinensen is járt? — A gyakran túlzó pro­paganda miatt a civilizált világ az elhízástól retteg. Sokan — ebben látva a „sátánt” — teljesen fel­hagytak az édességek fo­gyasztásával. Ahhoz, hogy egy nemzetközileg ismert vendéglátóhely ma meg­tartsa, sőt bővítse vendég­körét, naprakészen kell követni a változásokat. Példát kér? Évszázados karrier után leáldozóban Van a "nehéz, vajás krémek­kel készült magyar híres.' ségek —a Rigó Jancsi, a dobostorta stb.. csillaga. A jelmondat: kevés cukor­ral! Ugyanakkor kitelje­sedett az alapanyagok so­ra. Keresették a természe­tes anyagból1 készült, gyü­mölcs—zöldséges, fűszeres sütemények. Lehet, hogy otthon nem dicsérnének meg, ha szilveszterkor, új­évkor ibeigli helyett jog- huirttortaval1 várnám a vendégeimet. Pedig a sajt-, a kefir- és a joghurt­készítmények számtalan formában megtalálhatók a „divatdiktátor” európai cukrászdák menükártyáin. . — Minden valamirevaló vendéglátó ad arra, hogy bizonyos áruféleségek csak az ő üzletében legyenek kaphatók. A Fórum is? — Mi házilag készítünk bonbont, főzött krém- és gyümölcstortákat. miarci- pánfigurákat, reggeli sü­teményeket, mignont, fagy­laltot és vagy negyveriféle parfét. Ezek mind külön­leges Fórum-készítmények. Vannak egyéb féltve őrzött titkaink is, azokról az ízek­ről beszélek, amelyek csak nálünlk kóstolhatok m^g. Ezek hosszú, fáradságos és költséges kísérletezés eredményei. Én például a népi cukrászat műhelytit­kait' tanulmányozom évek óta ... — Engedjen még egy személyes kérdést. Ön ott­hon is ínyencmester? — Nem szoktam a kony­háiban forgolódni. Az ün­nepekre azért készítettem néhány hangulatos, ehető díszt. Adventi koszorút beigliből, gyertyatartót püspökkenyérből, figurá­kat — Télapót, pásztort, angyalt — fúvott karamell. ből. Idén egy kedves meg­lepetés is került a fenyőfa alá. Hamburgban meg­jelent a színes fotótokkal il­lusztrált receptkönyvem második kiadása. A szép kötet magyar kiadása ké­szül, remélhetőleg rövide­sen a magyar háziasszo­nyok is olvastlhalják ... Farkas P. József Mészáros Zoltán szilveszteri ajánlata Megjelent a Demográfiai Évkönyv A Központi Statisztikai Hivatal most megjelent Demográfiai Év­könyve szerint az ország lakossá­ga ez év január elsején 10 millió 700 ezer 155 volt, néhány ezerrel kevesebb, mint az elmúlt év ele­jén. Érdekes összehasonlítási adat, hogy 200 évvel ezelőtt az ország lakossága 2,7 millió volt, tehát alig többen éltek hazánkban mint ma Budapesten. A nemenkénti arány 100 év át­lagában a nők felé tolódik: 1983. január 1-én az ország lakosságé-( nak 51,6 százaléka nő, 48,4 száza-’ léka férfi. Ez az arány életkorcso­portok szerint változik: a 0—4 éves korú gyermekek között az ezer fiúgyermekre jutó lányok száma 950, a hatvan év fölött azonban már 1451 hő jut 1000 fér­fira. A statisztika szerint ez év ele­jén a férfiak 22.3 százaléka volt nőtlen, a nők 13,7 százaléka haja­don. A házasok aránya a férfiak­nál magasabb — 69,5 százalék —, a nőknél csak 63. Az özvegyek lis­táján a nők „vezetnek”, 17 száza­lékkal, az özvegy férfiak aránya csak 3,7 százalék. Az ország legnépesebb megyéje Pest, 983 ezer 200 lakossal, a leg­kevesebben pedig Nógrád megyé­ben élnek, összesen 238 ezer 319-en. V­Az évköny képet ad arról is, hányán születtek az országban, s mikor volt a legnagyobb a múlt évben a népszaporulat. 1982-ben 133 ezer 559 gyermek született, s legtöbbjük — 9,6 százalékuk — januárban, a legkevesebb részük pedig — 7,4 százalékuk — decem­berben. kerekeit műanyagból készít- tettekkel váltották fel. A »’agy gépzörej gyakran a rossz gépalapozás következ­ménye, ezért gumibakos megoldásokat alkalmaztak, és ezzel sokat javítottak a helyzeten. Több üzemben a zajosabb munkarészeket korszerű hangszigetelő egy­ségekkel veszik körül, ezzel mintegy elkülönítik a zaj­forrásokat. A lakótelepek sok város­ban és községben egyre in­kább elérik az eredetileg a település szélére épített malmok körzetét, sokasod­nak majd a „külső” pana­szok. Ezért a korszerű meg­oldásokat jövőre mindenek­előtt azokban az üzemek­ben alkalmazzák, amelyek közvetlenül határosak a la- lakótelepülésekkel. BECSI ALMASRÉTES (12 személyre). A töltelékhez: 1 kg alma, 5 dkg piskótamorzsa, 1 dkg őrölt fahéj, 0,5 dl citromlé, 0,5 dl rum, 10 dkg mazsola, 10 dkg dióbél (durvára őrölt), 10 dkg kristálycukor. A tésztához: 50 dkg vaj, 50 dkg liszt, 0,5 dl rum, 3,5 dl tejszín, 2 tojássárgája. Először a leveles tésztát ké­szítjük el. 40 dkg lisztet 10 dkg vajjal és a szükséges tejszín­nel, rummal, tojássárgájával addig gyúrjuk, amíg magától elválik az edény falától. Ez. után 40 dkg vajat 10 dkg liszt­tel átdolgozunk, majd a hűtő­be tesszük. A tésztát egy órát pihentetjük. Ezután a hűtőből kivett fagyos vajas-részt a tésztába csomagoljuk, majd négy rétegre hajtogatjuk. Ke­vés pihentetés után ezt megis­mételjük. Egy napot állni hagy­juk a hűtőben. Másnap a haj­togatott tésztát két részre oszt­juk. Az egyiket fél cm vastag­ságúra nyújtjuk, s piskótamor­zsával meghintjük. A töltelékhez az almát meg- námozzuk, vékony csikókra vágjuk, majd a szükséges anya­gokkal jól összegyúrjuk, át­keverjük, és a kinyújtott tész­tára helyezzük. A tészta má­sik részét kellően megnyújt­juk, 5 cm-es csikókra vágjuk, majd a tölteléket befödjük ve­le. Tojással megkenjük, s kö­zepesen meleg sütőben 40—45 percig sütjük. Tálaláskor por. cukorral meghintjük. A házasságkötések száma meg­haladta a 75 és fél ezret, vagyis ezer lakosra 7,1 házasságkötés ju­tott, egytizeddel kevesebb, mint az előző évben. A fiatalabb. 20—30 év közti korosztály házasulási kedve csökkent, de a korábbi évekhez képest többen léptek há­zasságra a 30—60 éves korosztály­ban. A 75 ezer 550 házasságkötés­sel szemben csaknem 98 ezer há­zasság megszűnését regisztrálták az anyakönyvek. Az ok legtöbb­ször az egyik házastárs halála volt, de a válások száma is” sza­porodott a korábbi évekhez vi- o- nyítva. A legfiatalabban nősülő férfiak 16 évesek voltak, összesen 25-en, 14 éves korában viszont 55 lány ment férjhez. Egyetlen esetről tud a statiszti­ka, amikor 50 éven felüli nőt 20 éves fiatalember vett feleségül, a másik szélsőség pedig — szintén egy alkalommal —, amikor 25 éves lány 70 éven felülj férfival házasodott össze. ELÉBE MENTEK AZ IGÉNYEKNEK Autóbuszjáratok a közigazgatási átszervezés után

Next

/
Oldalképek
Tartalom