Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-29 / 305. szám
' / 1983. december 29. • PETŐFI NÉPE • 3 Mikor lesz itt iskola? „Megtelt!” Bátran, kitehetnék a táblát Akasztón az általános iskola bármelyik tantermére. A negyedikesek, harmincha- tan egy osztályban, alig-alig térnek el. Némelyik erősebb testalkatú tanuló a szó legszorosabb értelmében kinőtte az iskolapadot. Az ablakot is csak óvatosan lehet kinyitni, olyan közel ülnek hozzá a szélső sorban levők. — Hogyan tudnak így tanítani? — kérdezem Üjvári Ignác igazgatóhelyettestől. — Nehezen. Pedagógusnak és gyereknek egyaránt fárasztó ilyen körülmények közt dolgozni. Ez a szükségállapot már nem tarthat sokáig . . . Az alap már megvan — Van megoldás? — Lenne — veszi át a szót Lehoczki Péter igazgató —, ha végre jóra fordulnának a dolgok, és megépítenék az új iskolát. Az igazgató szavai mögött kétkedést gyanítok. A szűk tanteremből kilépve az udvarra, a kerítés mellett lévő alapok láttán megerősödik bennem is ez az érzés. A buc- kás, gyornos, szeméttől virító alapra mikor épül vajon az a nyolc tanterem, két szertár és a raktár, amelynek építését a tanács még 1981-ben elhatározta? Jogos az az egészséges türelmetlenség, amellyel a falu lakói mostanában szemlélik a téli álomba „szenderült” betonalapot. — Miért nem bírták ezt előbb lerakni? Miért csak az idén fogtak hozzá az alapkészítéshez? — Mikor lesz itt iskola? Ez az utóbbi á fő kérdés. Emiatt aggódnak az akasztói szülők. A régi iskola ugyanis 1930-ból való, abból az időből, amikor még nem volt helyszűke, mert a tanulók létszáma is kisebb volt, mint most. Négy- száznyolcvanhat az iskolás korúak száma jelenleg a településen! Figyelembe véve ezt a tényt, s azt, hogy környékszerte már csak itt tanítanak két műszakban, érthető az akasztóiak elégedetlensége. Bócsán és Tázláron lehetett? — Bócsán és Tázláron már tornacsarnokot is építettek, míg itt, nálunk, sehogy se állunk. Ezekben a községekben miért bírtak jobban előrehaladni? — ismételgetik újra és újra a szülői értekezleteken, az utcán és odahaza, családi beszélgetések alkalmával. Immár közüggyé érett a nagyon szükséges — s korántsem a pénz, mint inkább a lassú szervezés és a részben kapacitás- hiány miatt elhúzódó — iskolaépítés. Legutóbb, mint lapunkban megírtuk, a községi pártszervezet beszámoló taggyűlése is foglalkozott e problémával. Annak tudatában tette ezt, hogy 1981 óta a szükséges előkészületek jórészt megtörténtek az építés érdekében. A Béke Szakszövetkezet közbenjárására a kiskunsági TESZÖV kiskunhalasi teryezőbrigádja 1981 végére elkészítette az iskola tervét. A falu dolgozói • — Szűkén vagyunk — ez a véleménye a kicsiknek, de a nagyoknak is. (Straszer. András felvétele) ... egyenként ezer forint hozzájárulást fizettek. A jobb oktatási feltételekért így, saját erőből* is adtak valamennyi pénzt. Jöttek a szülők: munkát vállalnak az iskola- építésben, csak kezdődjék már! Térítés nélkül felkínált újabb sóderszállítmánnyal a hartaialk is segítenek. A kiskőrösi TÜZÉP- telep vezetője megígérte, hogy ha kezdik a munkát, gondoskodik építőanyagról. Szakemberek véleménye szerint három hét alatt fel lehetne húzni a falakat! Akkor hát miért nem csinálják? Nehezen találtak kivitelezőt A sok „ha” és az elvesztegetett idő után, mondhatni a huszonnegyedik órában sikerült a tanácsnak a szabadszállási Lenin Tsz-szel egyezségre jutnia, öt kivitelező közül ez vállalta el végül is az akasztói iskolaépítést 1985. augusztus 20-i határidőre. Miért ilyen sókéra? Azért, mert a tsz kivitelező brigádjának elsőként, 1984-ben a helyi iskolát keli tető alá hoznia, ami ugyancsak sürgős, és amit már korábban elvállalt. Egy közelebbi jó van a dologban, hogy tudniillik jövőre — mintegy előlegként — elkészítenének a szabadszállásiak egy kémiai és egy fizikai szertárat, s talán a kazánházat is átadnák. Ne firtassuk részletéiben, hogy miért akadt él ennyire Akasztón az iskolaépítés. Kétségtelen, hogy a kialakult helyzettel a tanácsnak nem kellett volna ilyen sokáig megalkudnia. Ám az is igaz, hogy sok nehézséggel kell szembenéznie ma minden kis- és nagyépítkezőnek. Akasztónak mindössze két kőművese van. Nem úgy mint Kecelnek, ahol húsz-harminc szakemberhez — nagyobb település lévén — könnyen „hozzá lehet adni” ötszáz ségédmunkást. Ez természetesen csak a dolog egyik oldala — a másikon: a kibontakozáson már a helybelieknek kell törniük a fejüket. Azon, hogy építhetnék-e az új iskolát előbb, mint 1985 augusztusa? Kohl Antal BÁCS-KISKUNBAN IS A tapasztalatok szerint harmadával vagy akár felével is csökkenteni lehet a malmokban a gépek okozta zajt. A Gabona Tröszt vállalatainál nagy gondot fordítanak az ilyenfajta feladatok megoldására. Nemcsak a belső zajszint mérséklése a teendő, hanem a „kimenő” zúgás, gépzörej csendesítése is ad munkát a mérnököknek, technikusoknak. A malmokban, takarmányfeldolgozó üzemekben központi program alapján feltérképezik a zajforrásokat. Tudományos kutatók segítségével mérik a zajszintet. A Békés és Borsod megyei vállalatoknál például a henger-fogaskerekek, és a nagy teljesUmé- nyű ventillátorok működéCsendesebb malmok sét ellenőrizték, Baranyában és Fejér megyében a KÖJÁL, Bács-Kiskunban pedig a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Munka- védelmi Kutató Intézete a kecskeméti kpncentrátum- gyárban műszerekkel á'lapította meg a zajszintet. A gödöllői egyetem szakemberei a méréseken kívül a zaj- szigetelésre is megoldásokat dolgoztak ki. Egy év alatt 11 üzemben korszerű megoldásokkal csökkentették a zaj erősségét. Egyebek között korszerű hangtompítókat szereltek a gépekre. A hengerszékek fém fogasKöztudomású, hogy 1984. január 1-től megszűnnek a járások, s a megye hat városa mellett — Tiszakécske, Kunszentmiklós, Kiskunmaj- sa és Bácsalmás — városi jogú nagyközség lesz. A közigazgatás átszervezése felveti a kérdést: hogyan alakul a tömegközlekedés, van-e igény új autóbuszjáratokra, vagy a meglévők sűrítésére? Ebben az ügyben kerestük fel Rigó Istvánt, a Volán 9. sz. Vállalat igazgatóját, s arra kértük, válaszoljon néhány kérdésünkre. KÉRDÉS: A közigazgatás új rendszere milyen feladatokat állít a tömeg- közlekedés elé? VÁLASZ: — Amikor tudomásunkra jutott, hogy a járások megszűnnek, s négy nagyközség városi jogot 'kap, elébe mentünk a várható gondok megoldásának. Miután nagyon jó kapcsolat fűz össze bennünket a helyi tanácsokkal, az említett nagyközségi tanácsok elnökeit felkerestük, s megkérdeztük, milyen igényekkel számolnak? A lényegre térve, Tiszakécskén a következőkben, állapodtunk meg: a Tiszakécske—Szolnok közötti napi négy autóbuszjáratot a vállalat megszünteti. Ehelyett Tiszakécske—Óbög között indítunk autó- buszjáratot Óbögiről Tiszakécskére 5.20 órakor és Tiszakécskéről Óbögre 16.40 órakor. A Kecskemétről Tiszakécskére érkező 128. számú jánathaz csatlakozást biztosítva új autóbuszjáratot állítunk forgalomba Tiszakécskéről—T.isza- jenőre és vissza munkanapokon hétfőtől—péntekig. Az új autóbuszjáratok Tiszakécske központi megállóból indulnak és oda érkeznek. Az említetteken kívül a 27% számú Kecskemét—Tiszakécske járatunk útvonalát — ez a busz a 44-es számú úton közlekedik — módosítjuk, ezentúl Lakitelek érintésével közlekedik. Kunszentmiklóson egyedül a Szál kszentmá r ton—Kunszentm iklós közötti járatoknál van gond. Ezért a Kunszentmiklósról jelenleg 8.40 órakor induló autóbusz január másodikétól egy órával később indul. Kiskunmajsán azt kérték, hogy a Bácsalmás—kecskeméti járat reggeli tehermentesítését oldjuk meg. Ennek lehetőségeit még vizsgáljuk. Felmerült egy új járat indításának igénye Kecskemétről Kiskunmajsára, a délutáni órákban. Erre még visszatérünk. Bácsalmáson új járatot, vagy járatsűrítést nem kértek. KÉRDÉS: Előfordulhat, hogy később felmerülhetnek olyan igények, amelyek ma még nem mérhetők. Ezzel kapcsolatban milyen elképzeléseik vannak? VÁLASZ: — Számítunk erre, ezért az érintett nagyközségek tanácselnökeivel azt is megbeszéltük, hogy 1984. március—áprilisában a tényleges tapasztalatok birtokában újból megvizsgáljuk a jelenlegi autóbusz-közlekedés helyzetét, felmérjük a jogos igényeket. Ezután még lesz lehetőség a szükségletekhez igazítani az autóbusz-járatokat. A nagyközségek és vonzáskörzetük személyszállításának módosítására a jelenlegi ismereteink birtokában ninca szükség, hiszen ezek kielégítik az igényeket. KÉRDÉS: A tömegközlekedés mellett nem kis feladat az árutovábbítás sem. Ezzel kapcsolatban milyen intézkedés történt? VÁLASZ: — Tiszakécskén, Kunszentmiklóson, Bácsalmáson kirendeltségünk működik. Ezekben a nagyközségekben az áruszállítás, a fuvarozás nem okozott és ezután sem okoz különösebb gondot, ugyanis annyi és olyan teherbírású szállító járművet állítunk ki, amennyi és amilyen szükséges. Kiskunmajsán sem várható az áruszállítási igények növekedése, ennek ellenére a kihelyezett gépjárművek számát — amennyiben erre szükség van — növeljük. Szeretném aláhúzni, hogy sem a személy- sem a teherszállításban a közigazgatási átszervezés nem okoz fennakadást, nehézséget. Amennyiben mégis jogos igény merülne fel a lakosság, a tanács vagy a társadalmi szervek részéről, azt a lehetőségeinknek megfelelően kielégítjük — fejezte be nyilatkozatát Rigó István igazgató. Gémes Gábor WavKÍwMíw*’, A jelszó: kevés cukorral! Beszélgetés a mestercukrásszal Az év végi ünnepek táján a családi otthon és a terített asztal százféle jót ígéfő kínálata kerül a figyelem középpontjába. Ezért is kerestük fel Mészáros Zoltánt, a budapesti Fórum Szálló cukrászüzemének harmincnégy éves vezetőjét, hogy sok egyébss*# mellett a világ cukrászatának űjdon'ságairóif is tájékoztathassuk olvasóinkat. — Mindenekelőtt egy személyes kérdés: hogyan lett önből mestercukrász? — .Erről nincs igazán jó történetem ... Érettségi után vendéglátó iskoláiba jelentkeztem, és szüleim kérésére úgy döntöttem, hogy nem fölszolgáló, hanem cukrász leszek... A jó hírű Vörösmarty Cukrászdában tanultaim. Tanáraim Aranyos Pál, Bíró György és Harmati Béla világhírű nagymesterek voltak. Amikor a Fórum vezetőit verbuválták, elsősorban fiatal szakemberekre számítottak. így kerültem ide én is. — Az öltözködést, a hajviseletet és az „édességgyártást” a divat irányítja. Hogyan látja ezt ön, aki az utóbbi hónapokban négy kontinensen is járt? — A gyakran túlzó propaganda miatt a civilizált világ az elhízástól retteg. Sokan — ebben látva a „sátánt” — teljesen felhagytak az édességek fogyasztásával. Ahhoz, hogy egy nemzetközileg ismert vendéglátóhely ma megtartsa, sőt bővítse vendégkörét, naprakészen kell követni a változásokat. Példát kér? Évszázados karrier után leáldozóban Van a "nehéz, vajás krémekkel készült magyar híres.' ségek —a Rigó Jancsi, a dobostorta stb.. csillaga. A jelmondat: kevés cukorral! Ugyanakkor kiteljesedett az alapanyagok sora. Keresették a természetes anyagból1 készült, gyümölcs—zöldséges, fűszeres sütemények. Lehet, hogy otthon nem dicsérnének meg, ha szilveszterkor, újévkor ibeigli helyett jog- huirttortaval1 várnám a vendégeimet. Pedig a sajt-, a kefir- és a joghurtkészítmények számtalan formában megtalálhatók a „divatdiktátor” európai cukrászdák menükártyáin. . — Minden valamirevaló vendéglátó ad arra, hogy bizonyos áruféleségek csak az ő üzletében legyenek kaphatók. A Fórum is? — Mi házilag készítünk bonbont, főzött krém- és gyümölcstortákat. miarci- pánfigurákat, reggeli süteményeket, mignont, fagylaltot és vagy negyveriféle parfét. Ezek mind különleges Fórum-készítmények. Vannak egyéb féltve őrzött titkaink is, azokról az ízekről beszélek, amelyek csak nálünlk kóstolhatok m^g. Ezek hosszú, fáradságos és költséges kísérletezés eredményei. Én például a népi cukrászat műhelytitkait' tanulmányozom évek óta ... — Engedjen még egy személyes kérdést. Ön otthon is ínyencmester? — Nem szoktam a konyháiban forgolódni. Az ünnepekre azért készítettem néhány hangulatos, ehető díszt. Adventi koszorút beigliből, gyertyatartót püspökkenyérből, figurákat — Télapót, pásztort, angyalt — fúvott karamell. ből. Idén egy kedves meglepetés is került a fenyőfa alá. Hamburgban megjelent a színes fotótokkal illusztrált receptkönyvem második kiadása. A szép kötet magyar kiadása készül, remélhetőleg rövidesen a magyar háziasszonyok is olvastlhalják ... Farkas P. József Mészáros Zoltán szilveszteri ajánlata Megjelent a Demográfiai Évkönyv A Központi Statisztikai Hivatal most megjelent Demográfiai Évkönyve szerint az ország lakossága ez év január elsején 10 millió 700 ezer 155 volt, néhány ezerrel kevesebb, mint az elmúlt év elején. Érdekes összehasonlítási adat, hogy 200 évvel ezelőtt az ország lakossága 2,7 millió volt, tehát alig többen éltek hazánkban mint ma Budapesten. A nemenkénti arány 100 év átlagában a nők felé tolódik: 1983. január 1-én az ország lakosságé-( nak 51,6 százaléka nő, 48,4 száza-’ léka férfi. Ez az arány életkorcsoportok szerint változik: a 0—4 éves korú gyermekek között az ezer fiúgyermekre jutó lányok száma 950, a hatvan év fölött azonban már 1451 hő jut 1000 férfira. A statisztika szerint ez év elején a férfiak 22.3 százaléka volt nőtlen, a nők 13,7 százaléka hajadon. A házasok aránya a férfiaknál magasabb — 69,5 százalék —, a nőknél csak 63. Az özvegyek listáján a nők „vezetnek”, 17 százalékkal, az özvegy férfiak aránya csak 3,7 százalék. Az ország legnépesebb megyéje Pest, 983 ezer 200 lakossal, a legkevesebben pedig Nógrád megyében élnek, összesen 238 ezer 319-en. VAz évköny képet ad arról is, hányán születtek az országban, s mikor volt a legnagyobb a múlt évben a népszaporulat. 1982-ben 133 ezer 559 gyermek született, s legtöbbjük — 9,6 százalékuk — januárban, a legkevesebb részük pedig — 7,4 százalékuk — decemberben. kerekeit műanyagból készít- tettekkel váltották fel. A »’agy gépzörej gyakran a rossz gépalapozás következménye, ezért gumibakos megoldásokat alkalmaztak, és ezzel sokat javítottak a helyzeten. Több üzemben a zajosabb munkarészeket korszerű hangszigetelő egységekkel veszik körül, ezzel mintegy elkülönítik a zajforrásokat. A lakótelepek sok városban és községben egyre inkább elérik az eredetileg a település szélére épített malmok körzetét, sokasodnak majd a „külső” panaszok. Ezért a korszerű megoldásokat jövőre mindenekelőtt azokban az üzemekben alkalmazzák, amelyek közvetlenül határosak a la- lakótelepülésekkel. BECSI ALMASRÉTES (12 személyre). A töltelékhez: 1 kg alma, 5 dkg piskótamorzsa, 1 dkg őrölt fahéj, 0,5 dl citromlé, 0,5 dl rum, 10 dkg mazsola, 10 dkg dióbél (durvára őrölt), 10 dkg kristálycukor. A tésztához: 50 dkg vaj, 50 dkg liszt, 0,5 dl rum, 3,5 dl tejszín, 2 tojássárgája. Először a leveles tésztát készítjük el. 40 dkg lisztet 10 dkg vajjal és a szükséges tejszínnel, rummal, tojássárgájával addig gyúrjuk, amíg magától elválik az edény falától. Ez. után 40 dkg vajat 10 dkg liszttel átdolgozunk, majd a hűtőbe tesszük. A tésztát egy órát pihentetjük. Ezután a hűtőből kivett fagyos vajas-részt a tésztába csomagoljuk, majd négy rétegre hajtogatjuk. Kevés pihentetés után ezt megismételjük. Egy napot állni hagyjuk a hűtőben. Másnap a hajtogatott tésztát két részre osztjuk. Az egyiket fél cm vastagságúra nyújtjuk, s piskótamorzsával meghintjük. A töltelékhez az almát meg- námozzuk, vékony csikókra vágjuk, majd a szükséges anyagokkal jól összegyúrjuk, átkeverjük, és a kinyújtott tésztára helyezzük. A tészta másik részét kellően megnyújtjuk, 5 cm-es csikókra vágjuk, majd a tölteléket befödjük vele. Tojással megkenjük, s közepesen meleg sütőben 40—45 percig sütjük. Tálaláskor por. cukorral meghintjük. A házasságkötések száma meghaladta a 75 és fél ezret, vagyis ezer lakosra 7,1 házasságkötés jutott, egytizeddel kevesebb, mint az előző évben. A fiatalabb. 20—30 év közti korosztály házasulási kedve csökkent, de a korábbi évekhez képest többen léptek házasságra a 30—60 éves korosztályban. A 75 ezer 550 házasságkötéssel szemben csaknem 98 ezer házasság megszűnését regisztrálták az anyakönyvek. Az ok legtöbbször az egyik házastárs halála volt, de a válások száma is” szaporodott a korábbi évekhez vi- o- nyítva. A legfiatalabban nősülő férfiak 16 évesek voltak, összesen 25-en, 14 éves korában viszont 55 lány ment férjhez. Egyetlen esetről tud a statisztika, amikor 50 éven felüli nőt 20 éves fiatalember vett feleségül, a másik szélsőség pedig — szintén egy alkalommal —, amikor 25 éves lány 70 éven felülj férfival házasodott össze. ELÉBE MENTEK AZ IGÉNYEKNEK Autóbuszjáratok a közigazgatási átszervezés után