Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-29 / 305. szám
TTLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A szovjet népgazdaság feladatai PETŐFI NÉPE AE MSZMP BACS-KISKüN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 305. szám Ára: 1,40 Ft 1983. december 29. csütörtök Kádár János a legfelsőbb tanács ülésén fogadta a nemzetiségi szövetségek titkárait MOSZKVA Tegnap Moszkvában megkezdődött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. A küldöttek megvitatják a Szovjetunió jövő évi népgazdasági tervét és költségvetését, s meghallgatják az idei terv, valamint a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. Mikor lesz itt iskola? (3. oldal) Megérett a helyzet Akasztón, hogy új iskolába járjanak a gyerekek. A tanács még 1981-ben elhatározta az építését, de az alapozással csak az idén készültek el. Miért ez a késlekedés? Megtettek-e mindent annak érdekében, hogy a terv — az építés — idejében megvalósuljon? A határidő, avagy a tényleges szükség diktálja-e ezután a munka ütemét? Riportunk kérdéseiből, íme, néhány lényegesebb. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta Hambuch Gézát, a Magyarországi Németek, Jakab Róbertnét, a Magyarországi Szlovákok, Mándity Marint, a Magyar- országi Délszlávok és Márk Györgyöt, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkárait. A baráti találkozón részt vett Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára és Tétényi Pál, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. A főtitkárok tájékoztatást adtak a nemzetiségi szövetségek legutóbbi kongresszusainak tapasztalatairól. Megállapították, hogy a nemzetiségek a Magyar Népköz- társaságot hazájuknak tekintik, ahol — számarányuktól függetlenül — egyenjogú állampolgárként élhetnek, dolgozhatnak. Az MSZMP következetes, lenini elvekre épülő nemzetiségi politikájának eredményeként a nemzetiségek sajátosságaik feladása nélkül — egyéni és kollektív jogaik érvényesítésével — kiveszik részüket a közös szocialista célokért folyó építőmunkából. A szövetségek a helyi, megyei és országos szervekkel, szervezetekkel együttműködve segítik a nemzetiségi lakosság aktívabb részvételét a közéletben, és ezzel is hozzájárulnak társadalmunk egységéhez. A találkozón hangsúlyozták, hogy a nemzetiségek anyanyelvűk és kultúrájuk ápolásával a hazai és az egyetemes kultúrát is gazdagítják, hozzájárulnak ahhoz, hogy a velük azonos nyelveket beszélő országok és Magyarország közötti sokoldalú kapcsolatok tovább bővüljenek, erősödjenek. Kádár János elismeréssel szólt a nemzetiségi szövetségeknek a közelmúltban megvarrott jó légkörű kongresszusairól, megköszönte a Központi Bizottságnak küldött üdvözleteket, és viszonozta a szövetségek vezető testületéi, a nemzetiségi dolgozók jókívánságait. Az ülésszakon a Szovjetunió 1984. évi népgazdasági .tervéről és az 1983. évi terv teljesítéséről szóló beszámolót Nylkoilaj Baj.ba- kov, az Állami Tervbizotjság el- nöke terjesztette elő. Bajbakov elmondotta, hogy a Szovjetunió fogyasztásra és felhalmozásra használható nemzeti jövedelme az idén az előzetes adatok szerint mintegy 482 milliárd rubel lesz, azaz 3,1 százalékkal több, mint az elmúlt évben. Az ipari termelés 1983-ban várhatóan 4 százalékkal emelkedik, a múlt évi 2,9 százalékos növekedéssel szembeni, a mezőgazdaság a kedvezőtlen időjárás ellenére 4,6 milliard rubellel, vagyis 3,6 százalékkal növeli termelését. 'A jövő évi tervről szólva Nyi- kolaj Bajbakov hangsúlyozta, hogy a szovjet népgazdaság legfontosabb feladata megerősíteni és továbbvinni a fejlődésben idén létrejött kedvező irányzatokat. A fő hangsúlyt a gazdasági növekedés intenzív tényezőire kell helyezni. Az előállított végterméknek gyorsabb ütemben kell nőnie, minit a ráfordításoknak. Az 1984. évi terv a nemzeti jövedelem 3,1 százalékos, 14,9 milliárd rubeles növelését irányozza élő. Az ipari tenmelés 3,8 százalékkal, a mezőgazdaság termelése pedig 6,4 százalékkal emelkedik. Az ipari növekedésről szólva Bajbakov kitért a gazdaságirányítás módszereinek tökéletesítésére. 'Kiemelte a vállalatok gazdálkodási önállóságát növelő, január 1-iől két országos és három köztársasági minisztérium üzemeinél bevezetendő gazdasági kísérlet jelentőségét. A minisztériumoknak és országos főhatóságőknak mindent meg kell tennünk azért, hogy fennakadásóktól mentesen hajtsák végre a kísérletet, kipróbálják az irányítás új módszereit; ezek közül azokat, amelyek ILét- jogosulsága beigazolódott, kéBővítették szolgáltatásaikat a takarékszövetkezetek MENTŐÁLLOMÁS ÉPÜL BAJÁN Egészségügyi beruházások Az új egészségügyi létesítmények építésére és felszerelésére mintegy 4,8 milliárd forint jut 1984-ben. Ebből az összegből mintegy 3,8 milliárd forintot a tanácsi, egymilliárd forintot a központi beruházásokra fordítanak. Az egészségügyi tárca elsősorban a megkezdett beruházások folytatásáról kíván gondoskodni. A terv szerint 1984 első felében befejezik az Országos Traumatológiai Intézet rekonstrukcióját és az Országos Onkológiai Intézet sebészeti új műtőjének építését. A mentőhálózat területi bázisainak folyamatos kiépítése során átadják rendeltetésének a szolnoki és a bajai új, korszerű mentőállomást. Folytatják az Országos Hae- matológiai és Vértranszfúziós Intézet komplex fejlesztését, valamint a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikája műtőblokkjának rekonstrukcióját. Tovább fejlesztik a perinatális intenzív központokat, a szív. és érrendszeri megbetegedések elleni küzdelem egészségügyi intézményeit, a mű- vese-hálózatot, azon belül a gyermek művese-állomásokat. Az előirányzott pénz egyharmadát az intézetek gép- és műszerparkjának felújítására, gyarapítására fordítják. Szükséges — egyebek közt — mentőjármüvek, és az Országos Kardiológiai Intézet hae- modinamikai laboratóriumi műszereinek cseréje. Az egészségügyi hálózatfejlesztések eredményeként a következő évben a gyógyintézetekben az ágyak száma csaknem 1600-zal gyarapszik, így várhatóan meghaladja a 100 ezret. A központi és a tanácsi intézmények fenntartására, valamint az egészségügyi és szociális ellátásra 29.2 milliárd forintot irányoztak elő a költségvetésben, ez az összeg meghaladja az 1983. évi kiadásokat. Az egészségügyi tárca — az anyagi lehetőségekhez képest — jelentős erőfeszítéseket tesz az egészségügyi ellátás színvonalának megtartására, ugyanakkor fokozottabb takarékoskodásra ösztönzi az egészségügyi intézményeket. Nagyobb követelmények az ipari szövetkezetekben Az ipari szövetkezetek számára megfogalmazott tervfeladatok nagy része állandó, évenként ismétlődő. Az életszínvonal-politikát szolgáló intézkedések, a gazdaságosabb export, a gazdálkodás hatékonyságának növelése mellett fontos volt már az idén is — és lesz a következő években szintúgy — a községek és a települések népességmegtartó fokozása. Ez utóbbi pedig nem választható el a szövetkezeti tagság közösségi és személyi érdekeltségének erősítésétől. Az év elején bevezetett közgazdasági szabályzók változása hatott a takarékszövetkezetek működésére is. így — a többi között — azzal a céllal fogtak hozzá az idei munkához, hogy elősegítsék a pénzügyi alapok erősödését, azokat a legteljesebb mértékben kihasználják, fejlődjön a gazdálkodás színvonala, és nem utolsósorban bővítsék szolgáltatási tevékenységüket. Arról, hogy miként sikerült e szövetkezeteknek az idei esztendő, Sallai István, a takarékszövetkezeti -titkárság vezetője tájékozta- • tott. Mint elmondta, jó eredménv- nyel zárnak. Ezt bizonyítja, ^hogy a taglétszám négyezer fővel több, mint tavaly volt, így közelít a 110 ezerhez. Jövőre újabb hálózatfejlesztésre lesz lehetőségük: Kecel, Jánoshalma és Kiskunmajsa térségében hoznak létre szövetkezeti pénzintézeteket. A tagság anyagi támogatását a részjegyalap fejezi ki, amelynek összege eléri a 21 millió forintot. Ebből legtöbb a fülöpszállási Ró- naságnál, a kiskunfélegyházi és az orgoványi takarékszövetkezetnél van. Fejlődött szolgáltató tevékeny, ségük is: 17 ezer átutalási betétszámlát kezelnek, ezenkívül a DÉMÁSZ-szal és a DÉGÁZ-zal kötött szerződés alapján az áram- és gázfogyasztási díjakat is kiegyenlítik. Ilyen célú megállapodást írnak alá a napokban az állatforgalmi és húsipari vállalattal. Bővült a takarékszövetkezetek hitelezési tevékenysége is: a kiskereskedők, kisiparosok működését, műhely, üzlet létesítését, jármű- vásárlást elősegítő kölcsönt is adnak. Ugyancsak az idén vezették be a lakások hőszigetelését, fűtéskorszerűsítését szolgáló hiteligények kielégítését. Változatta- volt a kereslet a mezőgazdasági termelést finanszírozó hitelek iránt, amely az összes kölcsönnek — összege meghaladta a 300 millió forintot, s több mint 25 ezren kapták — egyharmadát tette ki. A termékértékesítésből származó jövedelmek kedvezően befolyásolták a takarékszövetkezetek betétgyűjtését. Az 1983. évet várhatóan 2,8 milliárd forint betétállománnyal zárják, amj 28 százaléka a megyei összes betétnek. Mindehhez hozzájárult az, hogy a szövetkezeti pénzintézetek már foglalkozhatnak lakástakarékossági betéttel és szeptember 1-től a gép- kocsielőleg-befizetéseket is kezelhetik. Ez utóbbi november végéig több, mint 37 millió forint volt. A huszonkét önelszámoló takarékszövetkezetnél csaknem négyszázan dolgoznak, akik várhatóan 20 millió forintot meghaladó bevételi többlettel zárják az esztendőt. Ebből az összegből — a befizetett részjegyek alapján — részesedést, osztalékot adnak a tagoknak. Ennek felső értéke elérheti a 8 százalékot. P. S. sőbb országos méreteikben is bevezetik. A jövő évi terv nagy figyelmet szentel a Szovjetunió fűtőanyag- és energetikai komplexuma fejlesztésének. Kőolajból és gázkon- denzátumból az ideinél 7,7 millió tonnával többet, összesen 624 millió tonnát kívánnak kitermelni. A földgáz termelése az 1983. évihez képest mintegy 42,5 milliárd köbméterre}, 578 milliárd köbméterre nő. A szénbányászat 5 millió tonnával, 723 millió tonnára növeli termelését. Az ideinél 3,6 százalékkal több, 1465 milliárd kilowattóra villamos energiát állítanak elő. Az energiatermelés növelésében továbbra is az atom- és vízierőműveké lesz a vezető szerep. Ezek kapacitása a jövő évben 12 százalékkal emelkedik. A mezőgazdaság bruttó termelési értékének az 1983-ra tervezett 137.3 milliárd rubellel szemben 140.4 milliárd rubelnek kell lennie. A növekedés a tervek szerint kizárólag a munkatermelékenység emelkedéséből fog szármázni. Az állami terv több intézkedést is tartalmaz a lakosság életszínvonalának növelésére. A munkások és alkalmazottak átlagfizetése 2,2 százalékkal, személyenként havi 185,8 rubelre emelkedik. A (Folytatás a 2. oldalon.) EXPORTCÉL: A TAVALYI SZINT TÚLTELJESÍTÉSE # Külföldi megrendelések 1984-re Jövőre a tervek szerint a népgazdaság 4 százalékkal bővíti konvertibilis, és 7—8 százalékkal rubelelszámolású kivitelét, miközben az import előreláthatólag szinten marad. Ez a feltétele annak, hogy a szocialista külkereskedelemben 1983-ban keletkezett passzívum csökkenjen, s a fizetési mérleget tovább javítva a konvertibilis elszámolású külkereskedelmi mérleg aktívuma lényegesen növekedjék. A külkereskedelmi és termelő vállalatok jövő évi rendelésállományát vizsgálva nem ígérkezik könnyűnek a terv teljesítése. Elsősorban a gépipari vállalatok helyzete nehéz, mivel tőkés rendelésállományuk szintje lényegesen alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor volt. A TECHNO- IMPEX Külkereskedelmi Vállalat éppen ezért jelentős erőfeszítéseket tesz a tőkés piacok bővítésére, házi bemutatókat szervez, amelyek értékes szerződés- kötésekkel járhatnak. Nyugateurópai és japán partnerekkel már kialakított szerszámgépipari kooperációi keretében folytatják gépexportjukat, s több évre szóló szerződés alapján újabb oktatási (Folytatás a 2. oldalon.) A tapasztalat azt mutatja, hogy a feladatoknak azok a szövetkezetek képesek megfelelni, amelyek rugalmasan alkalmazkodnak a változó gazdasági helyzethez, és a nehéz körülmények ellenére is nyereségesen gazdálkodnak. Ezek az egységek joíbban számíthatnak a tulajdonosok — azaz a szövetkezeti tagok — támogatására az éves munka során manapság gyakran előforduló kritikus helyzetekben is. A szövetkezeti ipar az év végén — ágazatonkénti bontásban — az állami iparhoz hasonló képet mutat. A kohászatban csökkent a létszám, de ez nem jelentett lemaradást a tervezett feladatokban. A húszszázalékos termelésemelkedésben az új közösségi szervezetek tevékenysége nagy szerepet játszott. A kecskeméti Alumíniumipari Szövet, kezet esetében pedig jelentős eredmények születtek a magas szintű üzem- és munkaszervezés hatására. A gépipari ágazaton belül a műszeripar teljesítménye volt az idén kiemelkedő. A szintén kecskeméti Ezermester Ipari Szövetkezetnél az innovációs törekvések, a technológiák korszerűsítése, az együttműködési formák gazdagítása 16 százalékos termelésnövekedést. (Folytatás a 2. oldalon.) IRODALOMJEGYZÉKEK KUTATÁSI TÉMÁKHOZ — ÉRDEKLŐDŐK NIGÉRIÁBÓL — KÜLDEMÉNY LONDONBÓL Korszerű könyvtári kapcsolatok • A bajai BLÉVISZ a környék termelőszövetkezeteinek is ad munkát. A szeremlei Dunagyöngye Tsz melléküzemágában a skandináv ülőbútorokhoz készítenek vázakat. Bővültek a Bács-Kiskun megyei felsőfokú intézeti, kutatóintézeti könyvtárak külföldi kapcsolatai. Jó hír! Soha nem volt ennyire fontos a gyors tájékozódás, a széleskörű informálódás, mint a nemzetközi gazdasági verseny éleződésekor. Létérdekünk az új ismeretek átfutási idejének csökkentése. Indokolt volt tehát a könyvtárak tavaly őszi aggodalma. Ha valóban az előzetesen terjengő híresztelések szerint csökkentették volna a külföldi, főként a nyugati beszerzési kereteket, jó néhány — később pótolhatatlan — könyv megrendeléséről, szak- folyóirat előfizetéséről kellett volna lemondani. A költségelőirányzatok fölülvizsgálatakor többnyire a józan takarékosság elveit érvényesítették. Csupán mintegy tíz százalékkal kissebbí- tették — például — a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola könyvtárának dollárelszámolású beszerzési keretét, mivel sajátos gyűjtőköre miatt közeli könyvtárakból nem szerezhetnék be az esetleg hiányzó műveket. Néha csak külföldről kölcsönözhetik a kívánt szakkönyvet: legutóbb Londonból kértek egy kiadványt. A Kecskeméti Óvónőképző In- kola, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet könyvtárának gondjait a szakminisztérium, a szakági információs központ lényegesen enyhítette. A megyeszékhely Erdei Ferenc téri intézményében csupán egyetlen devizaigényű folyóiratról kellett lemondaniok. Többen forgatják a baráti országokból érkezett, színvonalas időszaki kiadványokat. A dísznövény-termesztő intézet főként az NDK-ból, a növényvédelmi csoport a Szovjetunióból megrendelt folyóiratokat hasznosítja. Itt, a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben és a Gépipari, Automatizálási és Műszaki Főiskolán az eddiginél is jobban támaszkodnak a dokumentációs központok figyelőszolgálatára. Tudják, hogy milyen témakörök foglalkoztatják az oktatókat, mik a legfontosabb tantervi követelmények és értesítik az illetékeseket az esetleg hasznosítható külföldi, kivonatban, másolatban, fordításban hazánkban is hozzáférhető közleményekről. Jó néhány doktori, kandidátusi és úgynevezett nagydoktori tanulmány elkészítését segítették. A már említett kutatóintézet könyvtárosai gyorsan reagáltak a címek megszerzését szabályozó új rendelkezésekre. Mivel a tudományok doktora fokozat megpályázásánál közölni kell a külföldi bibliográfiai hivatkozások számát, felvették a kapcsolatot a Magyar Tudományos Akadémia dokumentációs részlegével. Részesei így egy ötszáz szakfolyóiratot földolgozó külföldi rendszernek: az összegyűjtött magyar vonatkozású adatokból színié naprakészen megtalálják a kecskemétiek az őket érdeklő tételeket. A GAMF az Országos Műszaki Dokumentációs Központtal fejlesztette kapcsolatait, míg a Pollack Mihály Műszaki Főiskola bajai vízgazdálkodási intézete a pécsi anyaiskolára számíthat a szükséges információk beszerzésében. A Kecskemét—Kisfái székhellyel működő könyvtár nemzetközi kapcsolatai a legszerteágazóbbak. Keresettek az intézeti bulletinek (közlönyök). Idén küldték ki a 16. számút. Soha nem kértek tőlük ennyi különlenyomatot. Fülöp- szigeti, nigériai kutatók érdeklődtek a magyar eredmények felől. A viszonossági elveknek megfelelően a Zöldségtermesztési Kutató Intézet is több száz külföldi kiadványt kapott. A Kecskeméti Óvónőképző Intézet a régi hallei és újvidéki együttműködésen kívül bolgár testvéri ntézménnyel is cserekapcsolatot létesített. A jó könyvtár- közi együttműködésnek, előrelátásuknak köszönhetően mindkét pedagógiai felsőfokú intézmény felkészült az új követelményekre. Kecskeméten a kísérleti csoport szakirodalmi ellátását alapozták meg, Baján galériával bővítették az olvasóteret, fölfrissítették a nemzetiségi könyvállományt. A felsőfokú oktatási és kutató intézetek fenntartói — a fölsoroltakon kívül a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet és a Szőlészeti Kutató Intézet könyvtárára is érvényesek a megállapítások — \a nehéz körülmények ellenére megteremtették a színvonalas könyvtári munka feltételeit. A könyv- és folyóiratgyűjtemények dolgozói iyrekeztek meggyorsítani, szélesíteni, tudatosabban szervezni, korszerűsíteni az információk beszerzésének és hasznosításának folyamatát. H. N.
