Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-03 / 285. szám

\ világ PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 285. szám Ara: 1,40 Ft 1983. december 3. szombat NÉPE KÉP és HANG A rádió és televízió jövő heti műsora (5.-6. oldal) Vidám irodalmi Télapó­műsort láthatunk a televí­zióban Virgács címmel ked­den az I. műsorban 16.30- kor. MEGNYÍLT A KECSKEMÉTI CENTRUM ÁRUHÁZ Százmillió forint értékű árukészlet Impozáns külsejű, háromszintes, légkondicionált, több mint 8100 négyzetméter alapterületű, mozgó­lépcsős — mindezt már régóta tudták a kecskemé­tiek az ország második legnagyobb vidéki áruházá­ról, az új Centrumról. Sorsát a 39 hónapig tartó építkezés ideje alatt nemcsak a megyeszékhelyen, hanem a környező községekben lakók is figyelem­mel kísérték, várva a nyitást. . . Ami tegnap délelőtt végre elérkezett! A több mint százmillió forint értékű induló árukészletből min­den a helyén állt; szabályos rendben besorakozva a függöny, a szőnyeg, a bőrdíszmű, a divatáru és a többi termék. Nyöma sem volt annak, hogy előző nap délután a földszinten még javában folyt a ren- dezkedés. Ahogy az eladók arcán sem tükröződött a hetek óta vállalt pluszmunka fáradtsága. A na­pokon keresztül zárás után végzett cipekedés, pa­kolás, takarítás. Épp ezért nem véletlen, hogy a Centrum Áruhá­zak Vállalat vezérigazgatója, Kaszás Kálmán mi­után üdvözölte a megjelenteket — köztük Nyers Rezsőt, az MSZMP KB tagját, megyénk országgyű­lési képviselőjét, Ramány Pált, a megyei pártbizott­ság első titkárát, a megyei, városi pártbizottság, ta­nács és a vállalatok, intézmények képviselőit — kü­• A belkereskedelmi miniszter és a megnyitón részt vevő vendégek megtekintették az áruházat. lön köszönetét mondott az áruház dolgozóinak. Hi­szen Bács-Kisikun és Kecskemét vezetőin, a beru­házást anyagilag támogató társszerveken, a generál- kivitelező DUTÉP-en és számos alvállalkozón kí­vül rajtuk is múlott, hogy a tervidőszak egyik leg­jelentősebb kereskedelmi létesítményét december 2-án délelőtt birtokba vehették a vásárlók. Avatóbeszédében dr. Juhár Zoltán belkereskedel­mi miniszter is elismerését fejezte ki mindazoknak, akik közreműködtek az áruház létrejöttében. Ugyan­csak dicsérőleg szólt az árukínálatról, kívánva egy­ben azt is, hogy a mostanihoz hasonló gondos felké­szüléssel, szervezéssel őrizzék meg a választék je­lenlegi színvonalát. Ezután kitüntetéseket és jutal­makat adtak át az új létesítmény elkészülésében kiemelkedő munkát végzett dolgozóknak. Az ünnepélyes átadás után dr. J^uhár Zoltán Ro- mány Pál társaságában kereskedelmi és idegenfor­galmi létesítményeket tekintett meg. A többi között felkereste a Szauna Szállót, a Dunavidéki Vendég­látó Vállalat területi központját és ,a Szőlőfürt fo­gadót. K. K. A jövő évi terv előkészítéséről és költségvetés Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Pénteken a Parlamentben értekezletet tartottak a főváro­si, a megyei és a megyei-városi tanácsok elnökei, Papp La­jos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala el­nökének vezetésével. Az értekezleten Faluvégi Lajos mi­niszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke adott tájékoztatást a jövő évi terv és költségvetés előkészítő mun­kálatairól, s előadásához Hetényi István pénzügyminiszter fűzött kiegészítést az 1984-es költségvetés kialakításáról. Az Országos Tervhivatal elnö­ke bevezetőben emlékeztetett ar­ra, hogy a külső és belső gazda­sági tényezők tartósan hatnak a tervezésre, ezért a jövő évi terv­nek is változatlanul a fő célja: meg kell őriznünk népgazdasá­gunk fizetőképességét, megszilár­dítani külső egyensúlyát, oltal­maznunk a már elért életszínvo­nalat. A tanácsi tervezésről szólva ki­emelte: 1984-tben a beruházási le­hetőségeket és forrásokat a leg­főbb társadalompolitikai célok fi­gyelembe vételével az ideinél jobb egyensúlyban kell tartani. A ta­nácsok fontos feladata lesz, hogy segítsék a gazdálkodó szervezete­ket a tervek teljesítésében, s a kö­zösségi feladatok megvalósítása során törekedjenek a lakosság erőinek bevonására. Az eddigi eredményeket jellem­zi az a tény, hogy a 100 lakosra jutó legfontosabb alapellátási mu­tatókat illetően a megyék több­ségében már 1983-ban elérték, vagy megközelítették az 1985-re tervezett szintet, tehát több óvo­da, bölcsőde, iskola, egészségügyi létesítmény készült el. Megvaló­síthatók a kórházépítési tervek. Ami pedig az energiaprogramot illeti, rendkívül jelentős az a tény, hogy 62 település jut vezetékes gázhoz, 12 közülük állami támo­gatással, 50 pedig helyi források­ból. Ez a fejlesztés félmillió ház­tartást érint. Tapasztalhatók azonban elmaradások, így például a gyógypedagógiai és a szociális ellátás fejlesztésében, az ivóvíz- ellátásban, a városgazdálkodás­ban, a szennyvíztisztítás nagyobb létesítményeinek elkészültében. Pedig az előrelépés nem mindig igényel nagy költségű beruházást, gyakran segíthet az ügyes szer­vezés is. Ezt bizonyítja például az a tény, hogy a tervidőszakban eddig létesített 7300 általános is­kolai osztályteremből 4000-hez nem volt szükség beruházásra, csak szervezésre, a kínálkozó le­hetőségek kihasználására — ez 2 milliárd forint megtakarítást eredményezett. Faluvégi Lajos felhívta a fi­gyelmet, hogy a tanácsok gondol­ják jól végig, milyen célra moz­gósítják a lakosság erőit a követ­kező esztendőben, s azokra a ten­nivalókra irányítsák a közös fi­gyelmet, amelyek egybeesnek az adott településeken élők érdeké­vel. Az Országos Tervhivatal elnö­ke szólt a VII. ötéves terv előké­szítéséről és a gazdaságirányítási rendszer fejlesztésének fő irá­nyairól, valamint a népgazdaság hosszútávú tervkoncepcióiról is, amelynek kimunkálásához az egyes megyék tanácsai sok segít­séget adhatnak. Hetényi István pénzügyminisz­ter ' a tanácsi költségvetésekről szólva hangsúlyozta: rendkívül fontos, hogy azok jól fllészkedje- nek társadalmi programjainkhoz. Megállapította, hogy a tanácsok (Folytatás a 2. oldalon.) REKONSTRUKCIÓ DUNAPATÁJON Növeli termelését a KALOPLASZTIK üzeme rült valamennyi présvulkanizált termék. A rekonstrukciónak hármas cél­ja volt. Egyrészt szakosítani akar­ták a termelést, másrészt jelentő­sen emelni a gyártás műszaki­technikai színvonalát, s ami ugyancsak nem elhanyagolható: javítani a szociális és munkakö­rülményeket. A terveket a BÁCSBER készítette, és 1979-ben felépült egy üzemcsarnok, amely­ben csakhamar dolgozni kezdtek a Kalocsáról ideszállított vulka­nizáló prések. — Tulajdonképpen ez volt az első lépés, amelyet továbbiak kö­vettek. A régi termelőüzem helyén 1981-ben kialakítottuk a korsze­rű, ruhatár rendszerű fekete-fe­hér öltözőket, egy műszaki és se­gédanyagraktárai, s az üzemfenn- « tartás is új műhelyt kapott. A rekonstrukció harmadik üteme pedig ezekben a napokban feje­ződik be: elkészült a segédüzemi csarnok, amelyben a termékek végkikészítésének munkahelyei, a minőségellenőrzés, a készáru­raktár és az új ebédlő kap helyet. A KALOPLASZTIK dunapata- ji üzemének új, világszínvonalú termelőeszközei: két NSZK-beli DESMA fröccsöntőgép. Ezeken készítik egyebek között a Hajdú­sági Iparművek automata mosó­gépeinek korábban tőkés import­ból beszerzett gumialkatrészeit. Az üzem 1984. évi termelési ter­ve 70 millió forint, s ami ugyan­csak említésre érdemes: Rostás János üzemvezető a néhány hete vásárolt ZX 81-es személyi szá­mítógép segítségével szervezi — a korábbinál jóval eredményeseb­ben — a termelést. S. B. Ottoványi Ferenc, a Bács-Kis- kun megyei Műanyag- és Gumi­feldolgozó Vállalat igazgatója ar­ról tájékoztatott, hogy Dunapata- jon, a KALOPLASZTIK ottani üzemében befejeződött az a 40* millió forintos rekonstrukció, amelynek keretében új üzem­csarnokokat építettek, modern gé­peket vásároltak és korszerűsítet­ték a gyártástechnológiát. A részletek felől a helyszínen, Ács tZsigmond telepvezetőnél érdek­lődtünk. — A telep 1962-ben létesült, akkor a Kiskunfélegyházi Mü- a nyagfeldolgozó Vállalathoz tar­tozott — mondta a GAMF-on vég­zett üzemmérnök. — A KALO­PLASZTIK 1964-ben vette át az üzemet, amelynek akkoriban rend­kívül vegyes volt a profilja és mintegy 12—14 millió forintot tett ki az éves termelési értéke. Ezután évekig tartó profiltisz­títás következett, amelynek ered­ményeként a gumifeldolgozás vált az üzem egyedüli tevékenységévé és a termelési érték 1968-ra elér­te a 17 milliót. S tíz évvel később immár 50 millió forintot érő ter­mék hagyta el a telepet. — Csőtömítéseket, műszaki gu­miárukat, targoncakerekeket gyártottunk. Azután 1973-ban megszületett a vállalati döntés; végre kell hajtani a telep általá­nos rekonstrukcióját. Ezzel egy- időben megkezdődött a gumipro­fil szakosítása, Dunapatajra ke­0 A DESMA fröccssajtoló gépek a világszínvonalat képviselik a pa- taji üzemben. (Méhesi Éva felvétele) SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSSEL Országos virágkiállítás Kisinyovban befejeződtek a magyar napok Nemcsak a keceli Virág- és Zöldségker- tészek Egye­sületének másfélszáz tagja tudja, hogy érdemes a Nevelési Köz­pontban szervezett rendezvé­nyeikre eljárni. Ezek az előadások sok érdeklődőt vonzanak az or­szág legtávolabbi pontjairól is. Így van ez ezen a hétvégén is, amikor már második alkalommal rendezik meg a kistermelők or­szágos virágkiállítását és köté­szeti versenyét. A kétnapos be­mutatón az érdeklődők láthatják az üvegházakban és fóliasátrak­ban most pompázó vágott virá­gokat, így szegfűt, flamingóvirá­got. gerbérát. strelíciát stb. Meg­csodálhatják a cserepes növé­nyeket is. A rendezők mintegy két tucatnyi faj bemutatására szá­mítanak, de természetesen a faj­ta és a színválaszték már meg­számlálhat a t lan. A nagy munka tegnap a kora reggeli órákban megkezdődött, ekkor rendezték be a termeket. Tíz órakor pedig az amatőr vi­rágkötők startoltak. A > verse­nyen az ország valamennyi kertészeti, me­zőgazdasági szakközépiskolájának diákjai in­dulnak, Tudásukat négy kategóriá­ban mérik össze. Menyasszony­csokrot, ünnepi függesztett díszt, szabadon választott kompozíciót és szárazvirág-összeállítást bírál majd el a szigorú szakmai zsűri. Az eredményhirdetés ma dél­előtt lesz. A szemet gyönyörködtető be­mutatón természetesen szakmai továbbképzésre is módot keríte­nek, az új fuzáriumrezisztens nagy virágú bolgár szegfűfajtákat nernésítrőjük. a Bolgár Mezőgaz­dasági Akadémia tagja, Alek- szandr Bajkov mutatja be az eredményhirdetés után. A virág­képződés meggyorsításáról dr. Melkó Erika, a Budapesti Rozma­ring Termelőszövetkezet mun­katársa tájékoztatja az érdeklő­dőket. A szombati szigorúbb szak­mai program Után vasárnap is látogathatja a kiállítást'a szépet kedvelő közönség. Cz. P. MOSZKVA Kisinyovban, Szovjet-Moldávia fővárosában pénteken véget ért a magyar gazdasági és műszaki napok rendezvénysorozata. A magyar szakemberek előadá­sokban számoltak be a magyar gazdaság fejlődéséről, valamint a Moldovai SZSZK és a Magyar Népköztársaság közötti közvet­len kapcsolatok fejlesztésének le­hetőségeiről. A köztársasági lapok fényké­pekkel illusztrált tudósításokban számoltak be a magyar napok eseményeiről. Elismeréssel írtak a kulturális rendezvényekről is: a Pécsi Balett előadásairól, a turisztikai kiállításról, a La Izvor étteremben tartott magyar gaszt­ronómiai hétről. A moldovai te­levízió csütörtökön kerekasztal- beszélgetést rendezett a Magyar Kereskedelmi Kamara képvise­lőinek részvételével. A tervek szerint jövőre, a köz­társaság megalakításának hatva­nadik évfordulója alkalmából moldáviai hetet rendeznek Buda­pesten. Kecelen Már régen nem igaz, hogy a mezőgazdaságból élő, elsősor­ban falusi lakosság kukorica- fosztással, morzsolással tölti el a december, január, február hónapokat, ekképp morzsolgat- va a hosszlíra nyúlt téli esté­ket. Mert az tény ugyan, hogy rövidebbek a nappalok, koráb­ban sötétedik, de a megválto­zott gazdálkodás ma egyenle­tesebb, egész éves biztos mun­kát jelent falun is. S a főfog­lalkozás mellett még rendsze­rint ott a házkörüli jószág, amelyet szintén el kell látni. Ám ha mindezek mellett ma­rad idő — és marad, mert az esték valóban hosszúak — az sem telik hiába. A három téli hónapot régóta a falugyűlések időszakának ismerik, nevezik a községekben. Ekkor jó alka­lom kínálkozik megvitatni a lakóhely ügyes-bajos dolgait. A falubeliek elmondhatják véleményüket az előző eszten­dőről, javaslatot tehetnek, kérdezhetnek — hiszen ott azonnal választ is kapnak a helyi tanács, a nagyobb üze­mek, gazdaságok jelenlévő ve­zetőitől. Népesek, mozgalmasak e fórumok, mert kit ne érdekel­ne lakóhelyének jelene, jövő­je! S ez utóbbinál érdemes megállni, elgondolkozni né­hány pillanatig. Bizonnyal így tesznek majd azok is, akik az idei télen résztvevői lesznek annak a mintegy százhatvan fa­lugyűlésnek, amelyet a taná­csok. és a Hazafias Népfront bizottságai szerveznek. A fo­kozott kíváncsiság már most az induláskor biztosra vehető, azért is, mert a járások meg­szűnése, a közigazgatás át­szervezése mindenütt új hely­zetet teremt. Maradnak ugyan régi, min­dig időszerű témák, mint a fejlesztési tervek teljesítése, a mimunka-akciók előkészítése, település szépítése, a társadal- amelyek megvitatására jó le­hetőség a falufórum. Azonban É más, ugyancsak évről évre visszatérő kérdések most új megvilágításba kerülnek: Ho­gyan változik a kereskedelmi ellátás, az orvosi ügyelet, a közlekedés a közigazgatás át­szervezése után? Mit jelent a falunak az, hogy 7nost egy má­sik település vonzáskörzetéhez tartozik? Mit és hogyan érzé­kel ebből a tanács, a közösség, és mit az egyén? Keresni sem kell a kérdése­ket, jönnek maguktól. S a fa­lugyűlések hangulatát, légkö­rét ismerve — a résztvevők fel is teszik őket. Természetesen választ várnak, s bizonnyal kapnak is rájuk. És igy a művelődési házban, iskolában, tanácsteremben, szövetkezeti, vállalati ebéd­lőben, pártházban, ifjúsági klubban, a közösségi rendez­vények színterévé állandósult tanyán, sportcsarnokban sor­ra kerülő fórumok a falubeliek számára nemcsak egyszerűen hasznos és érdekes programot jelentenek a téli estékre, ha­nem újabb bizonyítékai a szé­lesedő közéleti demokratizmus­nak. Váczi Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom