Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-23 / 302. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1983. december 23. MEGNYÍLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÉLI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról) tűzésének napján lépnek hatályba — mondotta. Az előterjesztéshez egy hozzászólás volt. Dr. Antalffy György (Csongrád m. 9. vk.), a szegedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára kiemelte, hogy az Alkotmány módosításáról beterjesztett törvényjavaslat a szocialista törvényesség jegyében irányozza elő államéletünk korszerűsítését, egyes alkotmányos intézményeink továbbfejlesztését. A javaslat egyaránt kiterjed a jogszabály-alkotásra, a végrehajtásra, a választási rendszerre, s a közigazgatás szervezetére, vagyis egymással összefüggésben álló alapvető intézményeket érint. Az alkotmánv- jogi tanácsról szólva megállapította: ilyen intézmény mindeddig nem szerepelt jogi életünkben, s lényegében a jogalkotás köz"onti és utólagos ellenőrzését valósítja meg. Az alkotmányjogi tanács nem „bíróságként”, hanem az országgyűlés egy sajátos szerveként kísérné figyelemmel a jogszabályok alkotmányosságát. A bizottság egyetértett azzal, hogy erősödjék a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság alkotmányos jogállása, s hasonló egyetértés alakult ki az államigazgatási rendszer átalakításának kérdésében. valamint a választási rendszerünk korszerűsítését illetően is. Az országgyűlés az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután dr. Markója Imre igazságügy-miniszter terjesztette elő az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot. rosszízű emlékeit ma már kevesen ismerik, s különben is az a lényeg, hogy jól funkcionáljon. Ez pedig szocialista közegben természetes lehetőség. A másik kívánalom ebből következik: hogy tudniillik a testület szélesebb körben legyen gazdája — a székhelytanácsba illeszkedve is — a társközségnek. Az elöljáróság legfőbb feladata ugyanis a gyors ügyintézés megszervezése, segítése mellett olyan községközösség kialakítása, amely képes a népességet megtartani, mégpedig úgy, hogy odaköti a fiatalokat, hogy a foglalkoztatásban választékot kínál, ideértve a városba ingázás kulturált feltételeinek megteremtését is, hogy az ellátás testreszabott legyen. A bizottság megállapította, hogy a választásoknál az érdemi tennivalók mellett a technikai lebonyolítás gondjai is újszerűek. A 60 napot a választási előkészületre az egész bizottság kevesellte, mert jelölteket kell kiválasztani, meggyőzni, ismertté tenni — hiszen nagyon igényes politikai előkészítésre van szükség. A bizottság jelentésében javasolt 90 nap meggyőződésünk szerint elegendő és megnyugtató. E gondolatokat tolmácsolva jelentem be, hogy az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslattal, a mellékelt módosításokat tartalmazó jelentéssel egyetért, azt támogatja és ajánlja az országgyűlésnek megvitatására és elfogadására. Dr. Gajdócsi István után Bibók Istvánná (Csongrád m.) következett, majd Korom Mihály, az MSZMP KB titkára, Bács-Kis- kun megyei képviselő emelkedett szólásra. A javaslat kiemelkedő politikai jelentőségű Népünk nagyra értékeli a kiegyensúlyozott Markója Imre beszéde Az igazságügyminiszter bevezetőben kiemelte: a választási, rendszer és a választójog minden államban hű kifejezője az uralkodó társadalmi és gazdasági viszonyoknak, s egyik alapvető eszköze a politikai hatalom gyakorlásának. így van ez a szocialista társadalmakban is, ahol a választási rendszer és a választójog a munkásosztály, a dolgozó nép hatalmának fontos megtestesítője és megvalósítója. Törvényszerű, hogy pártunk és kormányunk társadalmunk egészét, s ezen belül is elsősorban' a gazdaságirányítás rendszerét és a politikai intézményrendszert illetően folyamatosan keresi azokat az újszerű megoldásokat, amelyek révén eredményesebben megvalósíthatjuk társadalompolitikai és gazdaságpolitikai elképzeléseinket. A beterjesztett törvényjavaslatot kiemelő politikai és jogi jelentősége miatt különös gonddal készítettük elő, s e munka során .maximálisan igyekeztünk érvényesíteni a törvényelőkészítés demokratizmusára vonatkozó követelményeket. A választójogi törvényjavaslat soha nem tapasztalt érdeklődést váltott ki közvéleményünkben, ez a tömeges érdeklődés egyértelműen jelezte, hogy a szocialista demokratizmus elmélyítése társadalmi és gazdasági fejlődésünknek egyre inkább folyamatosan érvényesülő ata-pvető elemévé;.-i+letve—igényé— vé válik — mondotta Markója Ittire'. Elmékeztetett rá, h'ögjé a'" törvénytervezetet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa más társadalmi szervekkel együttműködve széles körű országos társadalmi vitára bocsátotta. A több mint 1300 fórumon több tízezer résztvevővel lezajlott vitákon mintegy 25 ezer észrevétel és javaslat hangzott el. Á tapasztalatok számbavétele egyértelműen bizonyította, hogy választási rendszerünk lényegében jól szolgálta a néphatalom, a. szocialista nemzeti egység megvalósulását, ugyanakkor arra is ráirányította figyelmünket, hogy az alkotmányban és a választási törvényben megfogalmazott céljainkat nem mindig sikerült töretlenül, következetesen valóra váltanunk. A választásokkal kapcsolatos politikai szemléletünkben és módszereinkben, de a jogi szabályozásban is indokolt előbbre lépnünk, bizonyos változtatásokat bevezetnünk. A képviselői és a tanácstagi választásokon két, vagy több jelölt állítását hatályos rendelkezéseink is lehetővé teszik, s most az új választási törvényjavaslat jogi eszközökkel is biztosítani kívánja, hogy az egyéni választókerületekben a képviselők és a helyi tanácstagok választásakor mindenütt két vagy több jelöltet állítsanak. A törvénytervezet értelmében a társadalmi életben jelentős szerepet játszó kiemelkedő személyiségek köréből képviselőnek javasoltak egy részét — az országgyűlési képviselők mintegy tíz százalékát — az országos választási listán jelölnék és választanák meg. Jogaik és kötelességeik természetesen teljesen azonosak lennének az egyéni választókerületekben megválasztottak jogaival és kötelességeivel. Visszahívásukról — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatára — az országgyűlés döntene. A választási rendszerben bekövetkező lényeges - módosulások szükségessé tették a szavazás módjának megváltoztatását is. A jövőben a Választás alkalmával minden választópolgár három szavazólapot kap: egyet-egyet a választókerület országgyűlési képviselőjének, a helyi tanácstagnak, valamint az országos választási listán jelölt képviselőknek megválasztásához. A törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a községi közös tanácshoz tartozó, s nem a közös tanács székhelyén levő társközségben a megválasztott tanácstag, egyben a község elöljáróságának is tagjává válik, a törvénytervezet tehát e rendelkezésével a társr- községekben bevezeti az elöljáróság intézményét. Tapasztalati tény, hogy a testületek működésének tartalmát a testületek tagjainak számát is befolyásolhatja. A túl magas létszámú testületek nem válhatnak elég vita- és munkaképes fórumokká. A törvényjavaslat azt indítványozza, hogy a tanácsi testületek létszáma jelentősen, mintegy 20—25 százalékkal1 csökkenjen. Az új testületi létszámok kialakításánál messzemenően figyelembe kell venni a helyi viszonyokat. a települések jellegét és a lakosság lélekszámút. Meggyőződésünk,1 hogy a törvényjavaslat, ha mindent megteszünk következetes valóraváltá- sáért, hasznosan fogja szolgálni a szocialista demokrácia további kibontakoztatásának ügyét — mondotta Markója Imre. Ezután dr. GajdocsA István., a Bács-Kiskun megyei 13. számú vk. országgyűlési képviselője az országgyűlés jogi. igazgatási és igazságügyi bizottságának elnöke kapott szót. El kell jutnunk minden állampolgárhoz Dr. Gajdócsi István felszólalása — Az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága nagy aktivitással (12 hozzászóló volt) tárgyalta meg a törvényjavaslatot, juttatta el jelentését az országgyűléshez. Azt kötelességem megjegyezni, hogy egy nem bizottsági tag képviselő a vitában hiányolta azt, hogy a kát törvényjavaslatot különös fontosságukra tekintettel más bizottságok nem tárgyalhatták ’ meg, szerinte ezek sommás észrevételeit ugyancsak számba kellett volna venni a jogi bizottságnak. Mindezt azért említem, mert egyrészt így hangzott el, másrészt ez is igazolja azt a példátlan érdeklődést, amelyet e kát törvényjavaslat kivált és megérdemel, A bizottság egyöntetűen állapította meg, hogy a törvényjavaslat a szocialista demokrácia kiteljesedésének korszakos aktusa, amely miközben épít az eddig jól bevált gyakorlatra, egy ilyen kis országban csaknem 8 millió ember számára állapítja meg a választás jogát, azzal az igaz meggyőződéssel, hogy népünk érett és alkalmas erre. Egy olyan törvény megalkotásán dolgozunk, amelynek a XII. kongresszus határozatát végrehajtva progresszív előzményeit már élvezhetjük, és amelyről nyugodtan elmondhatjuk, hogy ebben a házban még ilyen társadalmi vita nyomán törvényjavaslatot nem terjesztettek elő. Mindehhez még azt sem felesleges hozzátenni, hogy itt és most nem önmagáért keressük az újat, hanem az alkotó, a növekvő követelményekkel küzdő és ez által fejlődő ember' jogainak, felelősségének kibővítését emelhetjük törvényi rangra. Érdeklődésre tarthat számot, hogy a kettős-többes jelölés kötelező jellege, szükségessége mind a társadalmi vitákban, mind a bizottságban elfogadásra talált. A régi választásokra, közömbösségre is emlékezve — amikor elfogytak a kettős-többes jelölések — a lakossági és a bizottsági egyetértés most nem engedélyezett kiskaput és ezt nyitogató taktikát sem egyedül induló jelöltek érdekében, javára. Mégis a képviselők megfogalmaztak olyan véleményeket, észrevételeket, amelyek tulajdonkeppen a gyakorlati megvalósítás zavartalanságáért aggódnak. Ezek az észrevétálek egyformán igazolták, hogy az elfogadás maradéktalan, a jelenségeket pedig azért tették szóvá a képviselők, hogy a vitában az érvek erejével erősödjön a helyes álláspont, s hogy előzzük meg, kerüljük ki az új gyakorlat nehézségeit, esetleg buktatóit. Ami a jelölőgyűlések fontosságát illeti, azt a bizottságban minden hozzászóló — Rőder Edit képviselő szavai nyomán — a legizgalmasabb fórumnak ítélte. Nagy József, Bartha László, Tóth Attiláná képviselők egyformán beszéltek arról, hogy egyenlő esélyt megteremteni csak nagyon komoly ás igényes politikai munkával lehet. A választási előkészületek során szóval és betűvel, agitációval, baráti hangulatban, az egyetértés igényével el kell jutnunk minden állampolgárhoz. Az is nyilvánvaló, hogy az eddigieknél jobban kell tervezni, szervezni a jelölőgyűléseket, a sajtónak népszerűsíteni a jelölteket, figyelembe venni rétegek, csoportok, üzemek, vállalatok szervezett fellépését, úgy, hogy az ne hasson a meglepetés erejével. Juhász Tibor, Nszvál Ferenc, S. Hegedűs László képviselők azt feszegették'hozzászólásukban, hogy a jelölésnél, a választásnál milyen lehet az értékrend. Mert például az országos politika (a szocializmus) nyilván nem kínál más utat, de a helyi politikát már lehet színesíteni, a jelöltek kiálthatnak különböző — egyébként helyben is tervezett — alternatívák mellett, lehetnek többirányú és sajátos elképzelések. koncepciók, amik ugyancsak választékot adnak. A bizottsági vitában esélyt adtak a kivívott tekintélynek. a közéleti szereplésnek, a munkahelyi példamutatásnak* s olyan szubjektív elemeknek, mint a fellépés, a meggyőző erő, a kezdeményezőkészség, a szimpátia és ennek részeként a szerénység. A tanácstagoknál különösen hangsúlyozták a tekintélyt, a szervezőkészséget, a lakossággal való kapcsolatokat. Az országos lista létrehozásával — amelyről Markója elvtárs bővebben beszélt — a bizottság tagjai egyetértettek, azt támogatták. A visszahívás módozatáról folyt némi vita. de az a törvény- javaslat szellemét elfogadva letisztult. Az állami munka fejlesztése kapcsán már jó ideje és széles körben folyik vita arról, hogy a közös tanácsok társközségeinek hátrányos helyzetét' hogyan lehetne kompenzálni. A bizottság vitája a különböző intézkedések közül egyet emelt ki: az elöljáróságok létrehozását, szerepét. Lényegében két témakör rajzolódott ki. Az egyik: testület nélkül — és ez tulajdonképpen a demokratikus fejlődés dicsérete — ma már a helyi politika is elképzelhetetlen. Kell tehát testület, és ha ezt alöljáróságnak hívják, az sem baj. Hiszen az elöljáróság Korom Mihály beszéde belpolitikai légkört Korom Mihály (Bács-Kisikun m. 8. vk.). az MSZMP Politikái Bizottságának tagja, a Központi Bizottságának titkára elöljáróban arr&l szólt, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt megkülönböztetett figyelmet fordít társadalmunk politikai intézményeire. Az MSZMP XII. kongresszusa is működésük demokratizmusának erősítését tekintette az egyik legfontosabb fel ad a t n ák. — A kongresszus határozatai nyomán az elmúlt években a párt és az állam vezető testületéi — közöttük az országgyűilés is — visszatérően foglalkoztak e kérdéskör különböző részeivel, pl. az alkotmányjogi tanács létrehozásával, a népi ellenőrzés szerepének növelésével, a közigazgatás korszerűsítésével. Ebbe a sorba illeszkedik az előttünk fekvő törvényjavaslat is — mondotta. — Az államélet) és a szocialista demokrácia fejlesztése, elmélyítése hosszabb távra szóló program: rendszerünk lényegéből fakadó követelmény. Történelmi tapasztalatok bizonyítják, hogy az állami szervek és a .szocialista demokrácia intézményeinek hatékony működése nagymértékben erősíti a dolgozó nép hatalmát, segíti céljaink elérését. Fejlődésünk olyan szakaszához érkeztünk, amelyben a szocialista társadajomépítés további feladatai csakis az emberekben rejlő aliktító energiáknak az eddiginél is nagyobb mértékű felszínre hozásával oldhatók meg. Ez nagy mértékben függ a közélet demokratizmusától, a dolgozók cselekvő aktivitásától, attól, hogy maguk is érezzék: részesei sorsuk alakításának. az őket érintő döntések meghozatalának. A választások társadalmunk életének mindenkor kiemelkedően fontos politikai eseményei. Az országgyűlés és a tanácsok demokratikus államrendünk alap- intézményei. Tükrözik társadalmunk osztály- és réteg viszonylatit, a kommunisták és .a p árt ónk ívű _ liek együttműködését, a szocialista célok jegyében megvalósuló nemzeti egységet. Az állampolgárok mindenekelőtt választott képviselők útján vesznek részt 'az ország és a szőkébb lakóterület ügyeinek felelős intézésében, a társadalom irányításában. A választás olyan megmozdulás, amely az egész felnőtt lakosságot, érinti. Milliók vesznék részt a jelölő-, illetve választási gyűléseken, százezrek moncte-niak véleményt Közel nyolcmillió ember dönt a jelöltekről, és .«szavaz a Hazafias Népfront által meghirdetett programról. Á választások alkalmat adnak arra is, hogy a legszélesebb körben megismerjük politikánk társadalmi fogadtatását, a lakosság véleményét céljainkról, s mozgósítsuk a becsületes állampolgárokat a társadalmunk előtt álló feladatok .megoldására. A Magyar Szocialista Munkáspárt a társadalomban betöltött vezető szerepe folytán nagy figyelmet fordít politikai intézményeink sorában a népképviseleti testületek rendeltetésszerű működésére. Hivatásával együtt jár a gondoskodás arról, hogy az megfeleljen hazánk társadalmi viszonyainak, kifejezze szocialista közéletünk yaloságos^szüikség- leteit, a ma és a holnap igényeit, követelményeit. Ez a szándék közüggyé vált,, általános egyetértésre. támogatásra talált a törvénytervezetről lefolytatott szé. les körű társadalmi vitákban, s megfogalmazódott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának a párt Központi Bizottságához eljuttatott állásfoglalásában is. A politikai intézményrendszer fejlesztésénél továbbra is fontos feladatunknak tartjuk az alapvető és jól bevált elveink következetes érvényesítését, a meglevő keretek még tartalmasabb kitöltését. Ugyanakkor számolva az új igényekkel, kezdeményezzük a szükséges változtatásokat is. A hatályban levő választási törvény alapvető rendelkezései eredményesen szolgálják szocialista céljainkat. Ennél fogva a mostani törvényjavaslat is tartalmazza mindazokat az elveket, amelyek létjogosultságát az élet, a gyakorlat igazolta. Ezeket a jövőben ás megőrizzük. A továbbiakban az új javaslatokról szólva kiemelte a kettős vagy többes jelölés általánossá tételét. — Ezt főként az indokoltja — mondotta , hogy amíg az elmúlt évtizedben társadalmunk számos területén tovább fejlődtek a szocialista demokrácia intézményei és tartalmi vonásai, addig a választások sok helyütt leszűkültek a szavazás mozzanatára, a voiks leadására. Növekszik annak jelentősége, hogy a választók jól. megismerhessék a jelölteket, figyelemmel kísérhessék tevékenységüket. _§ ezzel együtt fokozódik az igény az iránt, hogy a jelöltek jóil ismerjék választókerületüket. Ez a valódi értelme a kettős,, illetve többes jelölés általánossá tételének. Megjegyzem, hogy több szocialista országban is hasonló gyakorlat érvényesül. A kettős, illetve többes jelölés általánossá tétele az eddigi helyzettel szemben azt igényli, hogy igazítsunk a szemléletünkön is. Nem lehet egyetérteni például azzal a nézettél, amely szerint ..nincs a lakosságnak igénye” másik jelölt, illetve jelöltek állítására. Áz eddigi „többjelöltes” választókerületekből származó tapasztalatok nem igazolják ezt a nézetet. A kettős, illetve többes jelölések általánossá tételéből következik a pótkápviselői, és a póttanácstagi intézmény törvénybe foglalása. Meggyőződésünk, hogy ez a megoldás megkönnyíti a többi jelölt indulását. Választási rendszerünk jelenleg az egyéni választókerületekre épül. Ezek megtartását az eddigi alapvetően jó tapasztalatokból kiindulva a törvényjavaslat a jövőre nézve is tartalmazza. Az. egyéni választókerületi rendszer kizárólagossága azonban ellentmondásokat is hordoz magában. Ezeket hivatott feloldani a törvényjavaslat ama rendelkezése, amely — meghatározott módon és mértékben — előirányozza az országos képviselői lista rendszeresítését. Korom Mihály hozzászólásában kitért- arra, hogy milyen nemzetközi és hazai körülmények közepette került sor a törvényjavaslat benyújtására. A Magyar Népköztársaság szavának súlyt ad az ország politikai stabilitása. Dolgozó népünk nagyra értékeli azt a kiegyensúlyozott politikai légkört, amelyben — minden külső és belső gond ellenére — élünk és dolgozunk. Tudatában vagyunk annak, hogy a nehézségek leküzdése érdekében újabb erőfeszítésekre van szükség életünk minden területén. Meggyőződéssel valljuk, hogy az új választójogi törvény elfogadása és gyakorlati alkalmazása népünk egységének, összefogásának erősítésében újabb fontos állomás lesz. Ezért a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és'a magam nevében annak elfogadását ajánlom a tisztelt országgyűlésnek — mondotta végezetül Korom Mihály. Korom Mihály után Bognár Rezső (Hajdú-Bihar m.), Szent- istványi Gyuláné (Baranya m.), Simon Ernőné (Somogy m.) felszólalása következett. A szünet után Cservenka Fe- rencné, az országgyűlés alelnöke bejelentette: a szünetben tanácskozott az építési és közlekedési bizottság, s új titkárává dr. Szilágyi Gábort Hajdú-Bihar megyei képviselőt választotta meg. Ezután Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára emelkedett szólásra. A korszerűsítést a párt kezdeményezte Pozsgay Imre felszólalása Bevezetőjében aláhúzta: egyetért a törvényjavaslattal, amely ■kiállta a széles körű társadalmi vita próbáját. Csaknem 250 ezren mondtak véleményt a tervezetről, fejtették ki jobbító szándékú észrevételeiket, kritikai megjegyzéseiket. A viták politikai tapasztalatait összegezve elöljáróban arról szólt, hogy a résztvevők méltányolták a párt kezdeményező szerepét, azt a törekvését, hogy fejlesszük tovább. korszerűsítsük választójogi törvényünket. A tanácskozások alkalmával a népfront-aktivisták sohasem mulasztották el tudatosítani azt. hogy a kezdeményezés érdeme a Magyar Szocialista Mún.káspárté, Ennek politikai jelentősége kétségbevonhatatlan: hiszen, akik szót kértek, párttagok és párton kívüliek, tisztában voltak azzal, hogy jelenlétükkel és véleményükkel gyakorlatilag „visszaigazolják", mintegy elismerik az MSZMP irányító szerepét, s megerősítik azt a kívánságukat, hogy szeretnék, ha ez továbbra is így lenne. Mindez arra utal. hogy az elmúlt 25 évben a kikovácsolódott társadalmi szerződés — párt és nép között — él, érvényben van és fennmaradása kívánatos. Pozsgay Imre ennek kapcsán kiemelte: a szocialista társadalom ‘a nemzeti identitástudattól immáron elválaszthatatlan, a társadalmi konszenzus markáns kifejezője. A szocialista nemzeti egység másik megnyilvánulása: a párt vezető szerepét vállalták, mi tcbb. megerősítették a pártonkí- vüliek is. így az egész társadalom gondjává, kötelességévé vált, hogy véleményezze a párt tevékenységét, segítse az egész nép érdekeit képviselő szándékainak megvalósulását. A társadalmi viták tapasztalatait tovább boncolgatva a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára megállapította: társadalmunk széles tömegei elfogadták a párt szövetségi politikáját. s annak megtestesítőjét, a Hazafias Népfrontot. — loglalta össze Pozsgay ír tanulságot. s tovább széli a lehetséges következtetése] garát, megállapította: a válj jogi tervezet, amennyiben a sőbbiekben törvényerőre kedik, hozzájárul a politika bilitás növekedéséhez, a s;
