Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-22 / 301. szám
4 • PETŐFI NfiPB • 1983. december Cl AZ IKV-K TÖREKVÉSEI Korszerűbben, jobban dolgozni • A kecskeméti IKV a Leninvárosban házat újít fel. (Archív felvétel) Az idén — a lakásépítés mellett — a lakásfelújítások régóta stagnáló helyzetéről is egyre több szó esik. Az ország lakásállományából — amely napjainkban már meghaladja a 3,7 milliót — a legtöbb személyi tulajdonban van, de a 24 százalékos aránynyal szereplő állami bérlakások száma sem kevés, amelyek az ingatlankezelő és városgazdálkodási vállalatok gondjaira vannak bízva. Legutóbb Abrahám Kálmán építési és városfejlesztési miniszter a sajtó munkatársainak adott tájékoztatójában említette a komplex lakásgazdálkodásnak ezt az alapvető kérdését. A tanácsi lakóházak karbantartásáért szerte az országban az ingatlankezelő tanácsi vállalatoké a felelősség. A tervidőszak első két évében 42 ezer 400 lakást újítottak fel, a hátralévő idő alatt pedig évente 20 ezer rendbetétele oldható meg; sok esetben összekapcsolva a lakások komfortfokozatát emelő korszerűsítéssel is. Novemberben Kecskeméten találkoztak az ingatlankezelő vállalatok képviselői, és a témát megillető alapossággal részletezték nemcsak a gondokat, hanem azt is, miként lehetne jobban, korszerűbben dolgozni. Ma négyszáz tanácsi kommunális vállalat foglalkozik az állami tulajdonú lakásállomány védelmével, üzemeltetésével, ezen felül köztisztasági, parkosítási és tüzeléstechnikai feladatokkal is. A nehezedő gazdasági körülmények hatása e szolgáltató szervezeteket sem kerüli el. Ezért szükséges a fejlesztésre, fenntartásra szánt összegek ésszerű csoportosítása és rangsorolása. A legtöbbször felmerülő kérdés az volt, tudnak-e a meglévő lehetőségekkel újszerűén élni, javítható-e a szolgáltatások színvonala. Mivel a VI. ötéves tervidőszak alatt 47 milliárd forintot fordíthatnak az állami tulajdonú lakásokra, érdemes keresni a legcélszerűbb felhasználás módját. Ezt szolgálná az ingatlankezelő szervezetek továbbfejlesztése. A fővárosban már van példa az új típusú vállalatvezetésre, 1985-ben pedig valameny- nyi IKV áttér a nyereségérdekeltségű gazdálkodásra. Természetesen ennek több feltétele van. Ki kell alakítani az önálló egységeket, pontosan körvonalazott tevékenységi körrel, továbbá szükséges az egységes szabályozó- és számlarendszer kidolgozása. Nem kevesebbet várnak az ingatlankezelő vállalatoktól, mint hogy vállalkozóként reagáljanak a piaci igényekre. A tagolt szervezet kialakítása segítheti a házkezelés, a hibaelhárítás, a karbantartás, és a felújítás terén jelentkező igények gyors követését. A jelenlegi vegyes helyett tiszta profilú egységeket kell létrehozni, illetve az IKV-n belül szakosított szervezetekre van szükség, akár leányvállalat, akár önelszámoló egység vagy gazdasági munkaközösség formájában. A vidéki ingatlankezelők és a városgazdálkodási vagy költségvetési üzemek helyzete általában kedvezőbb, mint a fővárosiaké. A tapasztalatok szerint rugalmasabbak, jobban alkalmazkodnak a helyi igényekhez. Ezzel együtt monopolhelyzetük, illetve a kivitelezői kapacitás hiánya miatt irányításukból nemegyszer hiányoznak az ésszerű gazdálkodásra ösztönző tényezők. Az érdekeltségi rendszer korszerűsítése tehát ezeknél is jelentős hatású lehet. Máris megindult egy olyan folyamat, amely a karbantartásban, felújításban előrelépést hozhat. Negyvennégy vidéki egységben napjainkig 75 vállalati munkaközösség alakult, szinte valamennyi építőipari munkák végzésére. Vannak speciális szervezetek is, homlokzatok felújítására, utólagos falszigetelésre, s valamennyi valós igény alapján jött létre. A rejtett tartalékok azonban nemcsak a vállalatokon belül léteznek. Jó érzékkel ismerték fel a szervezők, hogy az állami bérlakásokban élők is szívesen részt vesznek környezetük karbantartásában, ha arra lehetőséget kapnak. Ezt szeretnék erősíteni a bérlőközösségek kialakításával. A dolog lényege az, hogy a lakók — természetesen megfelelő bér fejeben — átvállalnak bizonyos karbantartási, fenntartási munkákat az üzemeltetőktől. Ez több szempontból is kedvező változást hozhat. Az IKV kevesebb dolgozóval oldhatja meg feladatát, a bérlőknek pedig nem kell minden csöpögő csap, kiégett villanykörte miatt hosszú zarándokúira indulni. A tulajdonosi szemlélet kialakulását is elősegítheti talán ez a kísérleti időszakban jónak bizonyult kezdeményezés, hiszen így ki-ki saját munkáját védi, könnyíti meg, ha rászól a szemetelőre, a falat firkáló, liftet romboló garázdálkodókra. Fejszés Edit NEM KÖNNYŰ A LÉPÉSTARTÁS... T avaly Akasztón tizenöt családi ház épült, az idén pedig az ötvennegyedik lakás alapozásánál tartanak. Számottevő a felújítás és a bővítés is. Mindez jelzi, hogy hosszú távon sem kell a község elnéptelenedésétől tartani. Csekő Gyulával, az akasztói pártalapszervezet titkárával — aki egyúttal a helyi Béke Szakszövetkezet titkára is — arról beszélgetünk, hogy mit tesznek a kommunisták a lakosság életkörülményeinek javításáért, a község eltartó képességének fejlesztéséért. Akasztón — Ezek a teendők szerepeltek az idei munkát megtárgyaló pártalapszervezeti taggyűlés beszámolójában is — tájékoztat Csekő Gyula. — A községben meghatározó szerepet tölt be a Béke Szakszövetkezet. A párt gazdaságpolitikájának megvalósítása, a lakosság élet- és munkakörülményeinek alakulása nagymértékben függ a mezőgazdasági nagyüzem gazdálkodási színvonalától, összességében: teljesítette az idei terveit a közös gazdaság. A beruházási lehetőségek a szabályozók miatt csökkentek ugyan, de a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezettel közösen 8 millió forint költséggel megépült és augusztus 1-től termel a 150 személyt foglalkoztató cipőfelsőrész-készítő üzem. Ezzel megoldottuk az akasztói asszonyok, lányok teljes foglalkoztatását, mely a község népességmegtartó képességének egyik fontos feltétele volt. A fejlődést mutatja: a lakosság anyagi hozzájárulásával 3 kilométer aszfaltborítású út épült, tovább folytatódik a községi tanács és a lakosság összefogásával a járdaépítés. Javult, de még nem kielégítő a község villamosáram-ellátása. Sürgős feladat az iskolabővítés meggyorsítása, ami a kétműszakos tanítás megszüntetésének és a kétműszakos tanítás megszüntetésének és a diákélelmezési gondok megoldásának fontos feltétele. Sajnos a tervezés elhúzódása és a kivitelezés lassúsága miatt ez évben csak az alapozásig jutottak el. A művelődési ház felújítását befejezték, de elmaradt a piactér kialakítása és a szemét- lerakó telep bekerítése. Beszélgetésünkből kitűnik, hogy az előző időszakhoz képest Akasztón gyorsult a fejlődés, de az igények növekedésével nem könnyű lépést tartani. A lakosság közérzetét befolyásolja az áruellátás és a szolgáltatások. Még mindig későn kerül az üzletekbe a kenyér és a péksütemény. A Kiskőrös és Vidéke Áfész két vendéglátó egységét szerződéses formában működtetik. Sajnos a kísérlet -nem hozta meg a kívánt eredményt. Legnagyobb gond a szolgáltatások megszervezése. Jövőre tovább építik a község út- és járdahálózatát, április 1-ig elkészül a piactér, és a nyáron a szeméttelep bekerítése is megtörténik. Tovább épül az iskola, amelynek átadási határideje 1985. augusztus 20. Arra a kérdésre, hogy a szakszövetkezet párt- és gazdasági vezetése milyen intézkedéseket tesz a jövő évi fejlesztésre, így válaszolt a titkár: — Az új szabályozók takarékosságra ösztönöznek, s a termelés növelésére. Az egyik főágazatunkban, a szőlőtermesztésben újabb területek termőre fordulása várható. A fel- dolgozási lehetőséget bővíteni kell. A juhászaiban — ez a másik fontos ágazat — a tenyésztési színvonalat emeljük, bevezetjük a törzskönyvezést. Minden tekintetben igyekszünk korszerűsíteni a termelést. Ösztönző bérrendszer kialakításával szeretnénk -növelni az egy tagra jutó jövedelmet, ami természetesen együtt jár az eredményesebb gazdálkodással. K. S. ■RÁNYvIELZÖ A járművezető-képzés új rendszere A közlekedési miniszter 1984. január 1-től újra szabályozza a közúti közlekedési szakemberek képzését és vizsgáztatását. Az új rendelet alapvetően a tanfolyamra történő felvétel feltételeiben, a tananyag változásában, a vizsgáztatás előfeltételeiben és a vizsgatárgyak tekintetében tér el az előzőtől. A rendelet szerint a jövőben a járművezetők képzése — Íjat esetet kivéve — csak tanfolyamon történhet, és csak az bocsátható vizsgára, aki azt elvégezte. Kötelező lesz a tanfolyam elvégzése többek között a segédmotor, a motorkerékpár, a lassú jármű, az állati erővel vont jármű vizsga letételéhez is. Nem lesz kötelező például a legfeljebb 12 és 25 személyes autóbusz vezetői vizsgájához. Változnak az iskolai végzettségbeli előfeltételek is. Tanfolyamra az vehető fel. aki legalább a 8 osztályos általános, az 1941. január 1. előtt született legalább 6 osztályos, az 1930. január 1. előtt született p>edig 4 osztályos iskolai végzettséggel rendelkezik. Hajtói tanfolyamra történő felvétel előfeltétele az írni és olvasni tudás. Megváltoznak a kötelezően tanítandó tantárgyak, általában nő az óraszám. Ü.i tantárgyként minden járműkategóriánál bevezetik a járművezetés elméletét amely az emberi tényezőkkel, a vezetéstechnikával és a veszélyismerettel kapcsolatos tananyagot ölelj fel. Az eddigiektől eltérően kötelező lesz az elméleti előadások látoga- ” tása, és nem lehet a tanfolyam elvégzését igazolni annak a hallga- k tónak, aki valamelyik tantárgy* óraszámának több mint feléről* hiányzott. Így ez a hallgató elme- ■' leti vizsgát csak akkor tehet. hat> az adott tantárgyból új tanfolya- . mot végez. Kötelezővé válik a motorkerékpár-, segédmotorkerékpár- és lassújármű-oktatásokon is a gyakorlati képzés. A rendelet', előírja azt is, hogy a tanulók gya- - korlati képzését közúton csak a - sikeres KRESZ-vizsga után lehet • megkezdeni. Figyelemre méltó,. hogy a rendelet előírja a közúti c járművezetők továbbképzését, * amiről a munkáltatónak kell gon- • doskodni. Január 1-től egyes járműveze-f tői kategóriák vizsgatárgyai is bő- • vülnek. Űj tárgyként kötelező lesz’ az elméleti vizsga járművezetési ismeretekből és elsősegélynyújtásból. Szigorítás, hogy aki valame-. lyik vizsgatárgyból ötször sikerte- ’ len vizsgát tett, újabbat csak az1 adott tárgyból ismételten elvég- ' zett tanfolyam után tehet. Köte- 1 lező lesz a gyakorlati vizsga for- [ galomtól elzárt területen a segéd- ’ motorkerékpár és lassújármű-ve- : zetők részére. Az új rendelet, iga-' zodva a közúti közlekedés köve- ' telményeihez, lehetőséget teremt ’ az eddigieknél több ismeretet adó képzésre, emelve ezzel a közlekedésbe kerülő, „friss” jogosítványnyal rendelkezők tudásszintjét. Sohajda József Közlekedési szakreferensek az oktatási intézményekben • Az akasztói Béke Szakszövetkezet és a hartai Erdei Ferenc Termelő- szövetkezet közösen létesített cipő- felső- rész- készítő üzeme. A takarékosság színe és fonákja Mostanában a híradások tele vannak a beosztóbb anyaggazdálkodásról tanúskodó eredményekkel. Méltán. Hiszen a gazdaság minden területét átfogó program jelentős sikereket eredményezett. A textil- és textilruházati iparban például az utóbbi két esztendőben — azonos terjedelmű termeléshez — átlagosan 10 —15 százalékkal kevesebb importanyagot használtak fel, mint korábban. A szakma egyes területei, illetve a vállalatok még 1982-ben kidolgozták az észszerűbb anyaggazdálkodást szolgáló — 1985-ig — szóló intézkedési terveiket. A pamutipar több évre megfogalmazott . anyagmentési elképzeléseit már tavaly valóra váltotta. A gyapiúipar 1985-ig 6—8 százalékkal igyekszik lefaragni anyagkiadásait, ebből tavaly 2,5 százalékot hozott. A kötőipar 7—8 százalékos tervezett anyagmegtakarításából 3 százalék teljesült 1982- ben. Szerényebb a konfekcionálok eredménye: a tervezett 3—5 százalékos anyagköltség-csökkentésből az év végéig mindössze 0,2 százalékot sikerült elérni. A vállalati intézkedési tervek arra utalnak, hogy a gazdálkodó szervezetek igyekeznek a rendelkezésre álló alapanyagokból minél nívósabb, jobb használati értékű, következésképpen jövedelmezőbben értékesíthető portékát kihozni. Általános jelenségként az is megfigyelhető, hogy a vállalatok termékeik könnyítésére törekszenek. Ezen a téren is bőven akad tennivaló, ugyanis kelméink még mindig súlyosabbak, mint a fejlett ipari államoké. Ha azonban számot vetünk az anyaggazdálkodás eddiei eredményeivel, a sikerek mellett fonákságokat is tapasztalhatunk. Gondot okoz például, hogy többnyire csak lassan, körülményesen jutnak el a jó gon- ö'-'atok, az anyagtakarékos ötletek a szomszédba, más vállalatokhoz. A zökkenőket részben a szakmai féltékenység. részben az átvitelhez szükséges információs csatornák, valamint az érdekeltség hiánya okozza. Az érdekeltség egyébként nemcsak az ötletek átadásának, hane-~> általában az anyagtakarékosságnak is előfeltétele. Ezt felismerve a Budapesti Finomkötöttáru- gyár üzemeiben prémium- rendszert alkalmaznak a beosztóbb anyaggazdálkodás érdekében. A szabászok olykor keresetük tíz százalékát meghaladó ’utalómban részesülnek, ha mérsékelni tudják a termékekhez szükséges anyagok fel- használását. Az utóbbi például azt jelenti, hogy a női modellek mellett kisebbeket, gyermek-szabásmintákat is rajzolnak. Ugyanezt a módszert alkalmazzák a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti üzemében. A ruhaipar anyagtakarékosságát nehezíti, hogy a kelmegyártók pontatlansága miatt olykor túl nagy a szövetek szélvesztesége. Ha ugv—is jelentős a kelme szélességének ingadozása, a szabásnál többet kell ráhagyni. Gondot okoznak a különböző textilgöbök. szálhibák is. Az alapanyaggyártók ugyan megtérítik ezeket a veszteségeket a konfekcionálóknak, országosan azonban mindenképpen kárt jelentenek. A textil- és textilruházati iparban felemás megítélésre adhat okot, hogy az anyagtakarékosságban még mindig dívik a bázisszemlélet: az eredményeket az előző esztendőkhöz viszonyítják. Márpedig ebben a szakmában az anyagtakarékosság szempontjából is jelentős szerepe van az esztendőről esztendőre változó divatnak. A szoknyák és a kabátok rövidülése például kedvezően hatott az anyag- gazdálkodásra. Noha több gazdálkodó szervezetnél felgyülemle- nek az értékes hulladékok, a beruházás — önállóan — nem volna kifizetődő. Ezért érdemes lenne megfontolni: ne csak az ötletek váljanak közkinccsé, hanem két—három—négy cég közös fejlesztéssel is igyekezzen elejét venni a pazarlásnak. Egyik textil-nagyvállalatunk vezetője szerint az ésszerű anyaggazdálkodás leghatásosabb serkentője a kényszer. Náluk például jelenleg 120 millió forintra becsülik a minőségi hibákból fakadó anyagvesztesé- eet. Az alapanyagok megdrágulása és a kevesebb import arra készteti a vállalat minden dolgozóját, hogy ötletekkel, technológiai intézkedésekkel, gyártmányfejlesztéssel, valamint az érdekeltség javításával mérsékeljék a kárt. Van miből. Olyan vállalatoknál is, ahol esetleg még nem mérték fel ilyen pontosan a veszteséget. M. P. szaki, vagy a gyakorlati tantárgyból szakoktatói bizonyítványa van. Nem célunk a feladatok sokaságával hivatásuktól elvonni a szakreferenseket, de tevékenységük a fentiekkel még nem ért véget, hiszen az osztályfőnök segítségével ők szervezik a szülői munkaközösségekben a közlekedésre nevelés családi feladatainak megoldását. Irányítja a tanulók iskolába járásával kapcsolatos közlekedési veszélygócok feltárását, és szervezi a változatos feladatokat jelentő közlekedésbiztonsági megelőző tevékenységet. Eközben — ez az általános gyakorlat — segíti a helyi közlekedésbiztonsági tanácsok aktivistáit. A tantestületi értekezleteken beszámol a közlekedésre nevelés fejlesztéséről, értékeli a nevelők ilyen tevékenységét, javaslatot tesz a tartalmi és módszertani fejlesztés feladataira. Ugyanakkor — az iskola hasonló törekvéseivel egybehangoltan — felkészíti a tanulókat a szünidei üdülési, táborozási időszakokban a helyes közlekedési magatartásra. A közlekedésre nevelés fejlesztése érdekében részt vállal a tantestület tagjainak továbbképzésében. felhasználva a kiadott módszertani és propagandaanyagokat. Teendői közé tartozik, hogy részt vegyen a közlekedési módszertani munkaközösség tevékenységében, amelyet a helyileg illetékes pedagógus-továbbképző intézet szervez. Ezenkívül magától értetődően tartja a kapcsolatot a helyi KBT-vel és a gépjárművezető-képző szervekkel. A pedagógus szakreferensek továbbképzéséről az Országos Pedagógiai Intézet közlekedéspedagógiai szekciója gondoskodik. Évente két alkalommal egynapos továbbképzésen vesznek részt Budapesten. Horák Béla Felhívjuk Tisztelt vevőnk figyelmét, hogy gyártól történő (művi) saját fuvarozású tégla és cserép vásárlása esetén a szállítás év végéig történő ÜTEMEZÉSE VÉGETT feltétlenül keresse fel a kiszolgálásra illetékes gyárat. Az ütemezés elmaradásának okát írásos nyilatkozatban kérje a gyártól, mert csak ennek birtokában tudjuk reklamációját érvényesíteni. Saját érdekében kérjük intézkedését, mivel a folyó évi UTALVÁNYOK CSAK DECEMBER 31-IG érvényesek. ALFÖLDI TÜZÉP VÁLLALAT Kecskemét, Nagykőrösi u. 32. 2291 A közoktatási intézményekben működő közlekedési szakreferens feladata tömören így ösz- szegezhető: az alsó- és középfokú oktatási-nevelési intézmények tanulói számára — az életkori sajátosságok figyelembe vételével — megszervezi és irányítja a közlekedési műveltség, érettség és a helyes közlekedési magatartás kialakítását, fejlesztését célzó oktatást. A közlekedési szakreferens jelenleg általában intézményenként egy-egy nevelő, aki az adott környezetben (óvoda, általános iskola alsó- és felső tagozat, középfokú iskola, kollégium) segíti a tantestületet, osztályfőnököket, szaktanárokat, úttörő-, illetve KISZ-vezetőket, kollégiumi nevelőket pedagógiai munkájukban, a közlekedésre nevelés tartalmi és módszertani ismereteinek elsajátításában. Szervezi és irányítja a tanév során a különféle közlekedésre nevelési akciókat. A legismertebbek az iskolákban, a közlekedés-biztonságért rendezvények, a kisdobos közlekedési akadályversenyek, az úttörők önkéntes kerékpáros vizsgái (igazolványszerzés), a kerékpáros (nemzetközi) iskolakupa, az ifjúság közlekedésbiztonsági (segédmotoros) kupa, valamint a különböző közlekedési vetélkedők. A szakreferens az általános iskolákban szervezi a tanulók kerékpáros és segédmotor-karákpár- vezetői kiképzését. A középfokú iskolákban pedig kézben tartja a fiatalok segédmotoros- és motorkerékpáros, valamint gépkocsivezetői képzését. Vezetői engedély elnyerésére lehetőséget adó tanfolyamot a középfokú iskolák szakköreiben, illetve gimnáziumban a megfelelő fakultatív tantárgyat csak olyan szakreferens oktathatja, akinek vagy a közlekedési ismeretekből, vagy a mű-
