Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-16 / 296. szám

i • PETŐFI NÉPE • 1983. december 16. HÁZUNK TÁJA KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK Paiántanevelés A termesztésre szánt növények egy részét palántaneveléssel állít­ják elő. A siker érdekében a ne­velőberendezéseik (üvegház, fólia­sátor) helyének gondos megvá­lasztásán túl számos károsító ei­len érdemes már az előkészítő munkálatok során védekezni. így fontos, hogy a felhasznált föld a fertőző gócoktól mentes legyen: a különböző talajlakó kártevők­től (pajorok, drótférgek), a fonál­férgektől, a palántadőléstt okozó gombáktól, a növénykéke,t meg­támadó baktériumoktól, valamint a csíraképes gyommagvaktól. Ha a felsorolt károsítok mind­egyike ellen egyszerre akarunk védekezni, akkor Basamid G, vagy Dazomat 90 G talaj fertőtle­nítő szereket, illetve Formaiint használhatunk. Az előbbi két vegyszerből 250 grammnyit kell egy köbméter földben elkeverni, vagy 50—60 grammot kell egy négyzetméterre egyenletesen ki­szórni, majd 10—15 centiméter mélyre bedolgozni. A szerek ha­tásának fokozásához 5—6 milli- méternyi öntözővízre is szükség van. A vetés, ültetés előtt salá­ta- vagy zsázsapróbával kell meggyőződni arról: tartalmaz-e a talaj káros szervmaradványokat? A formalinos fertőtlenítéshez a ^kereskedelmi forgalomban is kap­ható 35—40 százalékos Formalin 2 százalékra hígított oldatát kell felhasználni. Kilencvenöt liter vízhez adjunk öt liter Formalinit. Négyzetméterenként 5—10 litert kell ebből az oldatból a talajra ki locsolni. A jobb eredmény ér­dekében ajánlatos a 10—20 cen­timéter mélyen fellazított talajt fóliával letakarni. A terület a ke­zelés után két-három héttel már mentes a káros szermaradvá­nyoktól. Erről úgy győződhetünk meg, hogy meleg vaslapra fél maroknyi földöt szórunk. Amemy- nyiban érződik a Formalin szú­rós szaga, még nem szabad el­kezdeni a vetést, ültetést. A pailánitadőlést és a tőfekélyt okozó gombák %lien jó ered­ménnyel használhatjuk — egy négyzetméterre számítva — a Zineb 80-at (40—60 grammot) és a Dithane M—45-öt (40—50 grammot), vagy a Chinoin—Fun- daznl 50 WP-t (20—30 grammot), az utóbbi kombinálható is. Ugyanezek a készítmények java­solhatók a vetőmag csávázására. Tíz percig kell áztatni a magva­kat a lében, utána ajánlatos fo­lyóvízzel leöblíteni. A már kikelt növényeket a pa­lántadőlés ellen 0,2—0,3 százalé­kos Zdneb 80-al, vagy 0,2 száza­lékos Dithane M—45-itel; a levél- tetvek ellen 0,1—0,3 százalékos Actellic 50 EC-vel, vagy 0,1 szá­zalékos Umiíosz 50 EC-vel véd- hetjük meg. Paprika és paradicsom neve­lésénél vegyszeres gyomirtásra 0,5—0,85 gramm Dymid 80 WP-t használjunk egy négyzetméterre. A készítményeket a vetés előtt három—öt centiméter mélyre dol­gozzuk a talajba. Néhány növény kivételével (saláta, retek gyökér­zöldségek) általánosan használha­tó gyomirtó szer a Gramoxone. A kultúrnövények kelésének várha­tó időpontja előtt legkésőbb há­rom nappali 0,5 százalékos oldat formájában permetezhetünk vele. A zárt térben végzett permete­zések után még szigorúbban be kell tartani a munkaegészség ügyi várakozási időt, és különösen a gázosodó készítmények alkalma­zása után az előírások szerint alapos szellőztetést kell végezni! A jövő héten a pillangósok nö­vényvédelméről és tápanyagután- pótlásáról írunik. Ültessünk gyümölcsfát! Granny Smith Ausztráliában fedezték fel a múlt század hatvanas éveiben. Nagyobb mértékű termesztésére majd száz esztendőt kellett vár­ni. A délii féltekéin azonban a legelterjedtebb fajta. Európában az elmúlt évtizedben hódított tért. Általában október utolsó nap­jaiban szedhető. Gyümölcsére jellemző, hogy nagyra nő. Héja viaszos, fényes színe pedig zöld, apró, fehéres pontokkal díszített. Nagy-Briitamniában kedveik. Jel­lemző, hogy nagyon jól tárolható. Nem ritka, hogy még júniusban is fogyasztható. Húsára jellemző, hogy tömött, ezért a tárolás alat­ti súlyvesztesége igen csekély. Fája általában nagyra nő. Hajlamos a felkopaszodásra. A metszésnél ügyeljünk arra, hogy a termését főleg az egy-két éves részén hozza. Porzófajtái: a Golden Deli­cious és a Téli arany parmen. Bács-Kiskun megyében háziker­tekben javasolható az elterjesz­tése, mert a meleg, száraz éghaj­latot kedveli. A KÖZÖS ÉS TAGI SZŐLŐKBEN Értékmentő nyesedékfeldolgozás Itt a tél, a megyében néhol hó­tól fehérük a határ. Sokan már most hozzáfognak a szőlő met­széséhez. Sajnos, mindeddig él az a nézet, hogy a nyesedék fő­leg csak gondot okozó haszonta­lan hulladék. Pedig korántsem csekély tömege és a benne levő értékek miatt mindenütt felhasz­nálást érdemelne. Különösen most, amikor nem hagyhatunk kihasználatlanul semmilyen le­hetőséget, nem pazarolhatunk. A nyesedék mennyisége helyen­ként nagyon eltérő. Mivel függ a fajta sajátosságaitól, az erőn­léti állapottól, a művelés- és metszésmódtól. A szőlőknél ter­mőre metszéskor általában keve­sebb a levágott vesszők tömege, ha már viszont több éves az ül­tetvényünk, akkor a termés egy kilogrammjára számíthatunk akár tíz-tizenöt dekagramm vesz- szőt is. Ez sok száz négyzetméte­res, illetve hektáros területen már tekintélyes mennyiség. A hagyományos kézi gyűjtés mellett a vastagabb karok és vesszők összeszedésére alkalmas lehet a kisebb kerekekre szerelt, vagy három pont felfüggesztésű szénagereblye is. Ennek kétség­telen hátránya azonban, hogy a jó működéshez sima, elmunkált talajfelszínt kíván. A legtöbb korszerű, részesművelésű vagy újonnan, közösen telepített táb­lában ehhez a feltételek adottak. A nyesedék összegyűjtése és elhordása gyakran költségesebb, mintha a helyszínen dolgoznák fel. A nagy lignittartalmú és lassan bomló venyige megfele­lően felaprítva jól hasznosítható a tartós humuszkészlet növelésé­re, a talaj vízgazdálkodásának a javítására és az erózió elleni vé­delemben. Már vannak olyan ta­pasztalatok is, hogy a nyesedék aprítására ilyenkor nem is szük­séges különösebb gondot fordí­tani. Elegendő, ha a metsző a hosszabb vesszőket néhány cset- tintéssel félarasznyira darabolja. Ahol tehát a nyesedéket sem el­szállítani, sem felaprítva talajta­karó mulcsként rendrerakni nem kívánják, ott csupán a talajba kell dolgozni. A szak-, a termelőszövetkeze­tek, vagy az állami gazdaságok által szervezett termelésnél ér­demes igénybe venni a sor közi nyesedék zúzó-szecskázógépet. Ez ugyanis annyira összeaprítja a vesszőt, hogy felszíni munkával könnyen a talajba lehet forgatni. De igénybe vehető a hagyomá­nyos kézi szecskavágó is. A zöld- trágyanövények és a közéjük ra­kott nyesedék is egyszerre zúz­ható, utána csipkéstárcsával, vagy más talajművelő eszközzel könnyen a talajba lehet forgatni. Négy óra a tartalékból A negyvennégy órás munka­hét előkészítése idején, az akko­ri erőfeszítések láttán sokan úgy vélték, a vállalatok minden rej­tett tartalékukat a felszínre hoz­ták, hiszen a kieső mun!kaádőa!ia_ pót, változatlan létszámmal, a termelés sízilntentartásáVail vagy épp emelésével egyidőiben kellett „kigazdálkodni”. Akik kudarcot tippeltek is, láthatják már: volt ennyi tartalék. Ha annak ddtején élénk visszhangot váltott ki a döntés, hogy négy órával csök­kent a heti munkaidő, ima még inkáhb felkeltette a dolgozók és a vezetők érdeklődését. Az MSZMP Központi Bizottságának áprilisi határozatában néhány mondattal újabb, és ezúttal siem könnyű feladatot állított a gyá­rak kollektívái elé. Idézzük fel a határozatiban fog­laltakat: „A munkaszervezés ja­vításával, a nélkülözhetetlen munkaerő átcsoportosításával kell biztosítani a hatékony fog, lalkoztiatást. Az ötnapos munka­hét tapasztalatait felhasználva elő kei készíteni az iparban a 40 órás munkahétre való áttérést”. Ez természetesen fokozatos lesz. elsőiként, 1984. január elejétől az ipari vállalatok egy részéinél lép életbe az új munkarend. A határozat szellemében A fontos, sőt, mondhatni leg­fontosabb mozzanat a munka­idő csökkenését szemügyre véve az, hogy a változást a vállalatnak ezúttal is önerőből kell megvaló­sítani, miközben pénzügyi, gaz­dasági helyzete nem romolhat, a dolgozóik jövedelme nem lehet kevesehb. Történik mindez abban az időszakban, amikor (idézzük isimiét a határozatot): „előrehala­dásunknak kulcskérdése a mű­szaki fejlesztés meggyorsítása, a munka termelékenységének növelése, a minőség és a munka­kultúra javítása, s mindezek ré­vén a termelés jövedelmezőségé, nak és versenyképességének fokozása”. Va,n még ennyi tartalék a ma­gyar iparban? — merült fel so­kakban a kérdés. A választ mia már láthatjuk. A bevezetés ter­vezett időpontja előtt a váltatta­tok programtervet készítettek,, amelyben leírták, ők hogyan kép­zetük a gondolatnak tettekre vál­tását. Általában négy nagyobb területre koncentráltak: a mű­szaki fejlesztés, a technológiai fejlesztés, a belső és külső koo­peráció javítása és az üzemszer­vezés. Ezekből, pontosabban az egyes munkahelyek ilyen cél­zattal felülvizsgált lehetőségei­ből jött össze végül a szükséges időialap. Egyeztettek a helyi köz­lekedési vállalattal, a MÁV-val, a gyermekintézményeikkel is. Az elemző munka alapján Bács-Kis- kun megye öt vállalata tér át január elsejétől a negyvenórás munkahétre, a többiek fokozato­san. A felsorolás egyelőre nem túl hosszú. A MEZŐGÉP gyárai, az Április 4. Gépipari Művek, a Vil­lamosszigetelő és Műanyaggyár, a GANZ Villamossági Művök Ké­szülékgyára és a Kismotor és Gépgyár dolgozói végzik munká j-ukat januártól új rendben. A munkahét változatúmul ötna­pos lesz, a munkaidő megoszlá­sa pedig egyenletes, naponta nyolc óra­Az Április 4. Gépipari Művek gyáraiban a bevezetés feltételeit tartalmazó programot munkahe­lyi megbeszéléseken ismertet­ték a dolgozókkal, majd kibőví­tett üzemi szakszervezeti bizott­sági üléseken alakult ki a végle­ges forma. A fő vállalati muta­tók közül a termelés, az árbevé­tel, a nyereség, a termelékenység és a jövedelmezőség növekedni fog, mindemeliett a foglalkoz­tatottak számát is- csökkenteni tudják. A munkaidő csökkenése összesen 3135 dolgozót érint, mindazokat, akik eddig heti 44 munkaórát dolgoztak. Változat­lan marad viszont azoknak a munkaideje, akik már eddig is negyven, illetve 36 vagy 30 órát dolgoztak hetentp. A csökkentett munkaidőben dolgozók közül többen — és nem csak ennél a vállalatnál — sérel­mezték, hogy munkaidejük most is változatlan marad, így az a tény, hogy egészségre ártalmas munkahelyen dolgoznak, érzé­sük szerint nem kerül előtérbe. Éppen ezért született meg a szak­szervezeti bizottságok titkárai­nak tanácskozásán az a döntés, hogy ezeken a munkahelyeken a bérezés erőteljesebb differen­ciálásával kell elismerni a ne­héz munkakörülményeket. Az órabér nő Térjünk vissza az Április 4. Gépipari Művek tervezetére. A kieső munkaidőalap 297 ezer 291 óra, Az igazolt és ágazó,laitlan hiányzások esölkkentéséből, a törtnapi veszteség,idő (vagyis a magánügyben kért kilépőik szá­mának) esölkkentéséből jó néhány óra jön össze. Van tartalék a munkafegyelem terén, lehet csök­kenteni az állásidőket is, éhről tanúskodik az a számaidiat, amely szerint 12,9 ezer óra megtakarí­tás érhető el. Természetesen nemcsak az em­beri tényező lehet az osztás-szor­zás alapja. Korszerűsítik pél­dául a szeg csavargyártó ciklust, új szerszámgépeket állítanak be. az alkatrészgyártásban áttér­nek a számítógépes programozás­ra. Azért, hogy a dolgozók keire, sete ne csökkenjen, az óraibér­ben dolgozóknál a személyi óra­béreket felemelik. A Kismotor és Gépgyár bajai gyárában készült terv részletesen elemzi, melyik munkaterületen, milyen módosításokkal lehet megtakarítani az értékes órákat, összesen 69 ezer kieső óra pótlá­sát kell megoldaniuk. A leg­többet a szervezési intézkedések­től várnak, no meg attól, hogy a dolgozók gyakorlottabban, na­gyobb fegyelemmel és figyelem­mel fogják végezni munkájukat. Ez utóbbit különböző normaren­dezésekkel is szeretnék megtá­mogatni, amelyek segítségével 4420 kieső óra pótlását biztosít­hatják a termelő munkaterüle­teken. A Ganz Villamossági Művek bajai Készülékgyárában az _ új munkarend megvalósításánál száraiba vették azokat a fonásokat is, amelyek a termelékenység nö. vetésén túl — mint veszteségcsök- kentő tényezők — szántén^ hasz­not hozhatnak, Az egyműszakos munkarendben dolgozók kieső munkaidőalapja &5 ezer 300 óra lesz, ennek pótláséra kell tehát felkészülniük. A műszaki intéz­kedések mellett sor kerül a kül­ső szállítási munkák felmérésé­re, a gépkocsik jobb kihasználá­sárai, bővítik a számítógépes adatfeldolgozást, irodagépeket vásárolnak, felmérik a párhu­zamosan végzett munkák szá­mát, és me ^szüntetésük módját. Persze így, nem megy... • — Reggel óta figyelem, miért keres többet Pista nálam, de nem tudok rá­jönni a dolog nyitjára! Ellenvetések Azon a szakszervezeti titkári értekezleten, amelyet a felkészü­léssel kapcsolatiban tartottak a gépek és berendezések gyártá­sában érdekelt vállalatok számá­ra, többen hangot adtaik nyug­talanító kérdéseknek is. Például felmerült, hogy a munkaidő alat­ti kilépések számát csak akkor lehet csökkenteni, ha a tanácsi és egyéb lakossági ügyekkel fog­lalkozó szervek az ügyfélfogadás rendjét a munkaidő kezdetéhez és végéhez igazítják. Volt, akit a munkerőmozgás lehetősége fog­lalkoztatott, pontosabban az, hogy a népgazdasági lag esetleg fontos feladatot teljesítő, de kis nyereségű vállalattól nagyobb mértékben léphetnek át a dolgo. zók olyan üzemekbe, ahol a nye­résé g centrikus termelés miatt nagyobb fizetésre számíthatnak. A gazdasági munkaközösségek­kel kapcsolatban is felmerült az az aggály, hogy a munkáidé csökkentésével megnövekedett szabad időt a második gazdaság­ban termelésre fordítják a dol­gozók, tehát a munkaidőcsüklke- nés sok esetben csak látszólagos lesz. Minden új rendelet bejárja a maga útját. A felkészülés idején természetes, hogy ellenvetések is vannak, amelyeket, jól és ala­posan átgondolt érvekkel kell legyőzni. A negyvenórás munka­hét bevezetése szociálpolitikai szempontból rendkívül fontos lé. pés. Emellett bizonyíték arra, hogy lehet feszesebb, átgondol­tabb munkával az eddigieknél jobb eredményt elérni. Fejszés Edit Több mint tízezren látták Két hete a keceli nevelési köz­pontot szorgos kezek valóságos paradicsomi kertté alakították. A keceli Virág- és Zöldségkertészek Egyesülete második alkalommal rendezte meg a kistermelők or­szágos virágkiállítását és köté­szeti versenyét. A két részből álló vetélkedőn az ország szinte min­den pontjáról érkező kertészek bemutatták legszebb, most vi­rágzó növényeiket. A termékbe­mutató mellett alkalmat találtak az amatőr virágkötők szakmai tudásának elbírálására is. Különösen a szakközépiskolai tanulók érkeztek szép számmal. Jöttek Tatáról, Miskolcról, Szom­bathelyről, Villányból, Abdáról, de sorolhatnánk tovább is, hi­szen majd százan indultak az „erőpróbán”. A szervezők ter­mészetesen segítséget is kaptak. Az egyik kalocsai gimnázium ne­gyedik osztálya, valamint az ot­tani kertészeti vállalat dolgozó kollektívája jött el segédkezni a verseny lebonyolításában. A kétnapos rendezvényre több mint tízezren voltak kíváncsiak. A verseny nem verseny díjak nélkül. A teljesség igénye nélkül csupán a legjobbak felsorolására szorítkozhatunk. A termelők kö­zül ketten kaptak nagydíjat, gyönyörű gerberáért Gyenes László kecskeméti és különleges kaméliáért Demeter Dénes buda­pesti kertész. Első díjat kapott Rizi Gyula, Toldi Mária buda­pesti és Molnár Jánosné jászte­leki kertész. A második díjakat forráskútiak nyerték: Sándor Istvánná és Maróthi Istvánná. A harmadik helyezést Garas István kiskunhalasi és Hrutka Lajos kiskőrösi kertész érdemelte ki. A virágkötők között összesen tíz kategóriában hirdettek ered­ményt. Emellett a legjobbak kü- löndíjakat kaptak a Mezőgazda- sági Könyvkiadótól, a keceli Sző­lőfürt Szakszövetkezettől, a Ker­tészet és Szőlészet szerkesztősé­gétől, a Bács-Kiskun megyei ta­nácstól, a rendező egyesület elnö­kétől, a GENERÁLIMPEX-től, a Vetőmagtermeltető Vállalattól, a Hazafias Népfront Országos Bi­zottságától. A keceli tanács ván­dordíját alapított, amelyet az összetett versenyben elért első helyezett, a miskolci Kecskés Anita vihetett haza. <9 ügyes kezek félórás munká­jának eredménye: a szép falidísz. összeállította: Czauner Péter A kék futószalag A Szovjetunió, Bulgária, Magyarország és Csehszlovákia öt évvel ezelőtt hozta létre a budapesti székhelyű Inter - lighter nemzetközi hajózási vállalatot transzkontinentális szállítások megszervezésére. A négy ország dunai hajózási vállalatainak közös vállalataként működő Interlighternek van egy tanácsa, amelynek tagjai e vállalatok vezetői. Vla­gyimir Usakov, a nemzetközi gazdálkodó egyesülés vezér- igazgatója irányítja a cég folyó gazdasági tevékenységét. Tőle tudjuk meg a következőket: szerint működő dereglyésrend szer segítségével több mint felére lehetett csökkenteni a rakomá­nyok szállítási idejét, lényegesein csökkenteni lehetett a szállítási költségeket, illetve résziben eny­híteni lehetett más szállítási mó­dozatok megterhelését. A KGST keletében egyelőre még .nincs sok olyan közös multi laterális vállalat mint az Inter- lighter. Arra a kérdésre hogy mennyire előnyös a szocialista országoknak ez az új együttmű­ködési formája, a vezérigazgató így válaszol: — Az idő haladtával az újdon­ság több előnyére fény derül. Teljesen bevált az alapvető el­gondolás: jelentősen gyorsíta. ni lehet a közép-európai és a délikelet-ázsiai kikötőik között az áruforgalmat, s a Duna menti országoknak közvetlen, átrako­dás nélküli utat lehet biztosítani az óceánhoz. .. . Nyomon követjük ezt az utat a térképen. Itt van a Duna torkolata, ahol a folyami hajókon, gépkocsikon, vasúton érkező több tízezer tonna rakományt átrak­ják az óceán járó hajókra. Erre eddig itöbb nap. sőt hét ment el. Egyre több kikötői raktárt, táro_ lót kellett építeni. Egészen: más dolog a dereglytés rendszer. A to­lóba jók pontosain megszabott ha­táridőre az uszty-dunajszki rév­hez szállítják a dereglyéket, ame­lyeket a tagországok, valamint az NSZK, Ausztria, Jugoszlávia és Jtoimánia kikötőiben megrak­nak. Itt pedig, a révnél órák alatt a Julius Fucik, vagy a má­sik. hasonló kapacitású, Sza­muely Tibor nevét viselő dereg- lyeszállító hajó fedélzetére rak­ják őket. A dereglyeszállító hajók mi­után horgonyt vetettek a pakisz­táni, indiai, malaysi'ai. vietnami kikötőkben, illetve a Mekong fo­lyó deltájában, vízre eresztik óriási fémdobozaikat. Innen vontatógőzösök szállítják el őket arra a helyre, amelyet a rako­mány címzettje megjelöl. Ez le­het miaga a kikötő, lehet a ten­gerparton egy másik helység, vagy Kambodzsában a Mekong felső folyása. Európába visszafelé az anyahajé 26 dereglyét visz magával, de ezekben már „ten­geren túli” termékek vannak. Az Uszty-Dunajszkinál vízre bocsá­tott dereglyéket azonnal útnak indítják a különböző országofcbe­11 címzettekhez. — Dunai vonalunk hossza 2416 kilométer, a Duna torkolatából a Mekong folyóig pedig több mint 12 ezer kilométer a távolság — folytatja a beszélgetést Vlagyi­mir Usakov. A pontos ütemterv — A pénzügyekkel kezdem. A vallalat termelési-gazdálkodási tevékenységének biztosítására létrehozunk egy 65,5 millió transz, fera,bilis rubel értékű alaptő- k>ét. amelyhez min'd a négy or­szág egyenlő mértékben járult tot sem Moszkvából, ból, sem Budapestről, Sábái. Magától értetőd gyelembe vesszük népgazdasági érdeke szehangolt nemzeti t< ján építjük fel saját politikánkat a követi az ötéves tervidőszak volabbi időszakra, tudni, hogy az eim folyamán a vállal: hozo országok költs egyetlen fillért sem utalni számunkra ser telt nem vettünk fel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom