Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-15 / 295. szám

IMS. december IS. • PETŐFI NÉPE • 8 Érdemes egyetemre járni? A diplomások aktív keresőként kétszer akkora jövede­lemhez jutnak — a fejlett tőkés országokban — életük so­rán, mint a nyolc általánost végzettek, annak ellenére, hogy az utóbbiak 7—8 évvel korábban állnak munkába, tehát ennyivel többet dolgoznak. A továbbtanulók számára tehát kifizetődő vállalni a jelentős szellemi és anyagi befektetést. Nálunk a diploma megszerzése jóval kevesebb anyagi ál­dozattal jár az egyén számára, mint nyugaton, a költségek túlnyomó része itt az államot terheli. A diplomások az egyetem, főiskola elvégzését követően aktív keresőként — figyelembe véve a kieső éveket — életük során a szakmun­kásokét kis mértékben meghaladó jövedelemre tesznek szert. A probléma a fiatal diplomások esetében élesebben je­lentkezik. Több évvel később állnak munkába és csak 5—10 éves gyakorlat után éri utol keresetük a szakmunkásokét. Nehezíti helyzetüket, hogy erre az időszakra esik a család­alapítás, a jelentős anyagi áldozatvállalást igénylő otthpn- teremtés időszaka. Nem véletlen tehát, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a KISZ Központi Bizottsága és az Állami Ifjúsági Bizottság megbízásából 1982 novemberében felmérte a fiatal diplo­mások anyagi-társadalmi helyzetét. Ennek során országosan mintegy tízezer, Bács-Kiskun megyében 423 különböző nép- gazdasági ágba tartozó vállalatnál, intézménynél dolgozó — diplomával rendelkező fiatalt kérdeztek meg. A felmérés helyi tanulságát Zagné Busch Irén és Laczkó Mátyás, a KSH megyei Igazgatóságának két fiatal munkatársa foglalta Bercsényi Zoltán a KSH megyei igazgatója össze. Falun kevesebb, városban több Bács-Kiskun megyében az 1980-as évtized küszöbén össze­sen 16 805 diplomás élt, ez mint­egy 6,5 ezerrel több az egy évti­zeddel korábbinál és hozzávető­leg 3,5-szerese az 1960. évinek. Ehhez a növekedéshez hozzájá­rult — a népgazdaság igényeihez igazodó — felsőfokú képzés kö­rének kiszélesítése, továbbá több szakterületen a képzettség ala­csonyabb szintjének fokozatosan felsőfokra való emelése. A felső­fokú végzettséggel rendelkezők csaknem egyharmada (5182 fő) fiatal diplomás. Megyénkben élt — a népszámlálás időpontjában — az ország fiatal diplomásainak 4,2 százaléka. Az összes népes­ségből ezer főre kilenc, a 20—29 éves korosztályból száz főre hat fiatal diplomás jutott. A fiatal diplomások területi megoszlásában a városcentrikus- ság érvényesül, megyénkben 1980- ban mintegy kérharmaduk vá­rosban dolgozott. Az összes dip­lomás 41 százaléka egyetemi, 45 százaléka főiskolai, 14 százaléka egyéb végzettségű volt. Az életkörülményt, életmódot meghatározó rendkívül sok té­nyező közül — mintavétellel — megvizsgálták a fiatal diplomá­sok átlagbérét, keresetét-jövedel- mét, a jövedelemkiegészítő tevé­kenység lehetőségét, a lakáshely­zetet és a nagyértékű tartós ja­vakkal való ellátottságot. A jövedelmek középmezőnyében Bács-Kiskun megyében a fia­tal diplomások havi átlagbére 1982-ben — a megyék és Buda­pest sorrendjében — a nyolcadik, a havi átlagkereset és átlagjöve­delem tekintetében a tizenhar­madik helyet foglalta el. Beso­rolás szerinti átlagbérük összes­ségében — az 1982. szeptember 30-i állapotnak megfelelően 3880 forint, 1982-ben átlagkeresetük havi 4354 forint volt. Az átlag­bérek és átlagkeresetek szórása 860 forint, illetve 1163 forint, az átlagbérek 22, az átlagkeresetek pedig 27 százalékkal térnek el az átlagostól. Megyénkben — a megfigyeltek körében — az át­lagbér a mezőgazdasági végzett­ségűeknél, az átlagkereset az egészségügyi végzettségűeknél volt a legmagasabb. A havi átlagjövedelem 4618 fo­rint volt, amelyhez hozzájárult, hogy a megkérdezett fiatalok 17 százaléka jövedelemkiegészítő tevékenységet végzett, több mint nyolc százalékuknak pedig má­sodállása volt. A nők átlagbére a férfiakénál átlagosan 780, havi átlagkeresete 1000, havi átlagjö­vedelme 1149 forinttal alacso­nyabb volt. A fiatal diplomások egyharma­da kapott a családjától anyagi támogatást. Megyénkben egyre magasabb a fiatál diplomások között a személyi tulajdonú la­kással rendelkezők aránya, a megfigyelés időpontjában 35 szá­zalék volt. Csaknem egyharma- duk szülőkkel vagy rokonokkal él egy lakásban (a családalapítást követően lényegesen csökken ez az arány) és minden tizedik szol­gálati lakásban lakott. A többség: első munkahelyén A fiatal diplomások túlnyomó többsége, 71 százaléka a diploma megszerzése utáni első munka­helyén dolgozott, 17 százaléka egyszer, 8 százaléka kétszer és 4 százaléka többször változtatott munkahelyet. A fiatal diplomás nők csaknem kétharmada úgy ítéli meg, hogy szakmai ismere­teit jelenlegi munkakörében hasz­nosítja, míg a férfiak majdnem fele csak részben tudja ott alkal­mazni tudását. Ez azzal is ma­gyarázható, hogy a fiatal diplo­mások végzettségtípus szerinti összetétele nemenként eltérő, a nők között a pedagógiai végzett­ségűek nagyobb részarányt kép­viselnek. A felmérés megyei szinten — a kisebb minta miatti nagyobb hi­bahatárok ellenére — lehetőséget nyújt e társadalmi réteg helyze­tének, gondjainak reális bemu­tatására. Itt a hangsúly a reálison van, mert sokan előítélettel vi­seltetnek a statisztikával szem­ben, pedig erre is igaz Illyés Gyula gondolata: „Növeli, ki el­födi a bajt.” A statisztikának nem feladata — a jelenleginél sokkal nehezebb időszakban sem tette —, hogy szépítse a valóságot. Rangot jelent Visszakanyarodva a kiinduló kérdéshez, hogy érdemes-e dip­lomát szerezni: természetesen érdemes. Szinte közhelyszámba megy, hogy egy társadalom átla­gos műveltségi szintje a gazda­ság általános teljesítő képességét is behatárolja. Érdemes tehát ta­nulni akkor is, ha anyagi szem­pontból ez csak részben igazol­ható. (A jövőre nézve, ismérve gazdasági helyzetünket, nagyobb jövedelemdifferenciálódás még, ha szükséges lenne is — nem vár­ható.) Tény, hogy ennek ellené­re az elmúlt húsz évben itt Bács- Kiskun megyében ötről tizenhét ezerre nőtt a diplomával ren­delkezők száma. A továbbtanu­lási szándék sem csökkent. A je­lentkezők száma néhány iskolatí­pustól eltekintve, lényegesen meghaladja a lehetőségeket, ami­ben presztízsszempontok is sze­repet játszanak: a közvélemény számára diplomásnak lenni ran­got jelent. Annak viszont nagy visszhang­ja van, ha valaki diplomás lété­re fizikai munkakörben dolgozik. Ilyen szempontból a korosztály­hoz tartozó aktív keresők két százaléka számít pályaelhagyó­nak. Egyébként, vajon tényleg pályaelhagyás-e, ha egy kertész- mérnök a legújabb szakkönyvek, szakfolyóiratok alapján, külföldi tanulmányutakon szerzett tapasz­talatok segítségével (bár minden arányban és gyorsasággal válna külföldi „tanulmányút” hasonló termelőerővé!) fizikai munkával gerberát termeszt? , Egyáltalán, kérdés az is, hogy a diplomások szellemi munkate­rületen mindig hatékonyabb munkát végeznek-e, mintha fizi­kai állományban lennének. Meggyőződésünk, hogy nem. A társadalmi közgondolkodásnak is változnia kellene ahhoz, hogy például egy üzemmérnök, ha vá­lasztási lehetősége van egy ad­minisztratív és egy fizikai mun­kakör között, akkor presztízs­okok miatt ne az előbbit válasz- sza, különösen, ha az utóbbi szá­mára anyagilag előnyösebb, a vállalat és népgazdaság számára pedig hasznosabb lenne. A diplomások számának növe­lése nem öncél. A képzés meny- nyiségének, összetételének össz­hangban kell lenni a társadalom fejlettségével, a valós szakember- szükségletekkel. Ha többet kép- zünk, az nem automatikusan len­dítő ereje a fejlődésnek, feszült­ség forrása is lehet. A jövőbeni szükségletek pedig nem feltétle­nül igazodnak a ma központilag kialakított keretszámokhoz. Ez­zel a veszéllyel a továbbtanulás­ra vállalkozóknak is számolni kell. Mindez nem mond ellent annak, hogy indokolt lenne az anyagi ösztönzés növelésével a fiatal diplomások helyzetét javí­tani, és ezzel a meglévő szellemi kapacitásaink jobb kihasználását elősegíteni, Zagné Busch Irén Laczkó Mátyás A FIATAL DIPLOMÁSOK LAKÁSHELYZETE, 1982. A lakott lakásban Megnevezés tulajdonosi főbérlői szolgálati társbérlői családtagi albérlői egyéb összesen jogcímen lakik Bács-Kiskun megyében 35,3 7,8 9,2 0,9 29,4 8,7 8,7 100,0 ORSZÁGOSAN 25,2 10,7 8,2 0,5 40,7 9,0 5,7 100,0 Művészalbumok A kiadók jó üzleti érzékkel karácsony előtt jelentetik meg a legszebb könyveket: ilyen­tájt a legkelendőbbek .mert ajándékként is jól miu_ tatnak a fenyőfa alatt... Szvoboda GalbriedLa Barabás Miklós című köte­te csak egy a legismertebb magyar festőt bemutató monográfiák közül. Mégis más: eddig soha nem jelent meg olyan mű, amely Barabás életét és mű­vészetének állomásait egységben dolgozta volna fel. Barabás Miklós ugyanis nemcsak festőként volt kórtánsai számára jelentős egyéniség, hanem élő jelképként is — minthogy élete során csaknem öt­ezer arcképet festett, s ezekben megalkotta a kora­beli magyar hazafi és honleány ideádképét. Az ak­kor bontakozó művészeti élet kulcsfigurajaként ne­ves elméleti szerző is volt — Szvoboda Gabriella mindezeket ötvözve olyan képekkel is gazdagítot­ta az albumot, amelyeket eddig még nem publikál­tak. A bolgár kolostorokra sajátos szerep hárult a tö­rök unalom évszázadaiban, mert nemcsak az isten, tisztelet helyszínéül szolgáltak, hanem a szláv Iro­dalom és kulturális hagyományok ápolásával a nemzeti öntudatot is igyekeztek ébren tartani. Sza­bák y Zsolt Bolgár kolostorok című fotóalbuma a VI. századtól egész a XIX. századig mutatja be az építés remekeit, a festőiskolák kiemelkedő műveit. A XIII—XIV. században különösen sok kolostort alapítottak Bulgária legszebb tájain — magas hegy­csúcsokon, sötét völgyekben — s ezekben a legfél­tettebb emlékeket őrizték, Szabóky Zsolt fiatal fo­tóművész 90 színes és 70 fekete-fehér felvétele — Juhász Péter irodalomtörténész előszavával — e világba vezeti el az olvasót. Bulgáriától Törökország nem esik messze — ide illik a Török földön című nemrég megjelent album ismertetése is. A mai Anatólda az őskoritól jelentős szerepet játszóit az emberi civilizáció kialakulásá­ban — az ókorban hatalmas birodalmak csatáztak elfoglalásáért: laktak itt hettitáik, asszír-babilóniai telepesek, üdék, rnédek, perzsák, frigek és ionok; ez utóbbiakat később a rómaiak csatolták magúik­hoz. A későbbi századokban Bizánc vette birtokba a földet, ahol utóbb az egységes Oszmán- Biroda­lom született meg Ennek utódja 1923 óta a Török Köztársaság, amelynek nevezetes történelmű emlé­keit, falvaiit és városait, jellegzetes foglalkozásait ábrázolja Gyarrhathy László fotóművész. Párhu­zamba állítva a múltait a jelennel; a régi mellett a mai modern Törökország is felvillan a színes felvé­telekről. Az új amerikai filmben még mindig ott kísért a vietnami há­ború. Persze már nem háttérként, hanem jóval a díszletek mögött —, de azért hatékonyan. Egv kor­osztály múltjának érzékeny része, amelyről beszélni már nem (iga­zán' aktuális, de fűszerként való felhasználása (a hatás fokozása érdekében) azért még túlzás. Ro­ger Sa<^il^c^eta^a(i. ^ rlilm rendezőjének é két szélsőség kö­zött sikerült megtalálnia a finom átmenetet. A hajdani háború a film szer­kezetének (a két főszereplő egyé­niségének meghatározójaként) ki­alakításáért is felelős, minden megtörtént, s meg nem történt cselekedetre indok és magyarázat. D. B. Cooper megszemélyesítője Treat Williams, aki pontosan úgy viselkedik, mintha előző szerepé­be-1 — a Hair filmváltozatában; Berger, a hosszúhajú hippiként — a forgatókönyvben kidolgozott szerencsétlen véletlen folytán csakugyan megjárta volna a viet­nami háborút. D. B. Cooper, ha e filmben el is hagyta az ellenkultúra táborát, azért még nem válik mindiárt a társadalom tisztes és oszlopos tagjává, de még a jólneveltség álarcát sem erőlteti magára: min­den törekvést, pénzszerzési utat megkerülve, egyszerűen csak jól akar élni. „Senki sem sérült meg. Soha nem is állt szándékában megsebesíteni valakit. Cooper csak pénzre ment. Csodálni kell a fickó alapos előkészületeit és bá­torságát. Hihetetlen a történet — a szerep pedig minden színész ál­ma” — mondja a rejtélyes „hős­ről” Treat Williams. A film egy Boeing 727-es fedél­zetén zajló izgalmas események kénsoraival kezdődik. Cooper —■ mint később kiderül, hamis bom­bával tartja sakkban az utasokat. Épségükért annyi dollárt kap a légitársaságtól, amennyit csak kér. Valahol délnyugaton ejtőernyővel, hátizsákjában a készpénzzel ki­ugrik, szerencsésen földet ér, sőt, mindent alaposan előkészítve si­kerül félrevezetnie az utána ku­tató rendőrséget. Mutatványa olyan tökéletesre sikerül, hogy álnéven valóságos népi hősként ünnepük, mint az utca emberét, aki legyőzte a hatalmas légitársa­ságot anélkül, hogy bárkit is meg­sebesített volna. Van azonban egy ember, aki nem hisz mindebben. A biztosító- társaság egyik ügynöke. Bili Gruen tudja jól, hogy csak kevés ember képes ezt az ugrást ilyen hidegvérrel, s hibátlanul végre­hajtani. Gruen kiképzőtiszt volt a vietnami háborúban, és helvesen gyanítja, hogy a vakmerő fickó egyike lehet regi „tanítványai­nak”. Az igazi játék csak most kez­dődik el. üldöző és üldözött ep'r- forma esélyekkel induló, egyen­rangú felek, sőt, csak egymáshoz méltó ellenfelek. Menet közben úgy tűnik, a pénz inkább csak ürügy, amit látunk, valójában egy huszadik századi életre ialálra szóló erőpróba, ló és páncél he­lyett terepjárón vagy repülőgépen. Hőseink így száguldozzák be a csodálatos vadnyugatot, folyama­tosan fitogtatva férfias erényei­ket, erőt, ügyességet és lelemé­nyességet. Bili Gruen szerepében Robert Duvall pontosan olyan ka­rakterű fjgurát játszik, amilyet a közönség megszokott tőle. A mozgalmas, rendhagyóan iz­galmas kalandfilm stílusos kísé­rete az önmagában is élvezetes, frissen pergő country. Károlyi Júlia %o • ; MIKLÓS 1810-1898 Üj színekkel gazdagította az európai festészetet a XIX. század egyik legjelentősebb művésze, Paál Lá&zió. akit ezért határainkon kívül is számon tar. tarnak.' Mind ez ideiig nem jelent (meg egész életmű­vét bemutató munka — eztt pótolja Bényi László új könyve, amely a szerző kutatásait összegzi. A korábbi kiadáshoz képest jelentősen bővült a kata­lógus, hatvan reprodukció segít az életmű megis­merésében — Paál László emberi alakját pedig az érzékletes költői képelemzések és a művész leve­lezésének darabjai állítják elénk. Szinte hihetet­len, hogy ez a nagy alkotó 33 éves koráiban került a franciaországi Charemton köztemetőjének jelte. len sírjába — munkásságát ma nemzeti kultúránk értékei között tartjuk számon. (Képzőművészeti Kiadó, 1983.). B. J. KÖNYVESPOLC FILMJEGYZET D. B. Cooper üldözése M. doktor bácsi íróasztala őst, hagy a rendről annyi szó esik, is a „mcionlaUzá- lásról”, wmi ,megmentheti ezt az rendetlen világot, M. dok­tor bácsi íróasztala bukkan föl a gyermekkel mélyéről, mert a dolgok összefüggnek. Ezen az asztalain minden volt. Könyvek, teleírt papírkötegék, mikroszkóp, félrebillenve két mérőhenger és iégy Ikitömött kar_ valy iközött, sztetoszkóp, beöntő gumipumpa, borszeszlámpa a fer­tőtlenítéshez, s a legkisebb fiú teniszlabdája — bűnjelként ter­mészetesen —, rmert ezzel I törte be iaz imént a rendelő tejszínü ablakát, s most befúj |a szél, la­pozgatja ia receptekét, s billen­tet egy csöpp újságszéfldarabkát, melyen olvasható, szép dőlt be­tűkkel tez áll: „két kiló krumplit hozni a piacról". Mondták is mifelénk utcaszer- te: ha M. doktor <bácsi sört tölt munka közben, s két kortyintás között a habja megülepszik, nem meri meginni a maradékot, Imert nem tudja melyik pohárban van a sör, és melyikben 'az elemzésre váró vizeletminta. Mert M. doktor bácsi mindent maga csinált, inelm küldözgette pácienseit szakvizsgálatra, ’kit hova. Volt otthon röntgengépe is, igaz, nem olyan korszerű, sár­kánynyakú gégecsövekkel, kí­gyótestű fekete ikábelékkel körül­font félelmetes masina, mint Ima- napság az SZTK-ban van, de a kisgyerek tüdejét mégmutatta, meg azt a „kis oldalast”, ami épp elég ’lenne egy fél tányér bab­le,vesbé”. ő mondta így, s mi gyerekek örültünk a viccnek. Emlékszem, egyszer súlyos g yomorm ér géz és re hívta ' át anyám. Görcsök, s ijeisztő láz- álmok • között is meghallottam sietős lépteit, ahogy végigfutot­ta a hosszú verandát. Mit ettél össze már megint, ebadta? — kérdezte, s láttam gombjavesz- tett, kivémhedt pizsamáját, me­lyen csak úgy panyókára vetve lógott egy hirtelen ' felkanyarí­tott kabát. Néhány rpp múlva újra jött. Vernét olvastam ép­pen, az Észak 'Dél ellent. Jól van —szólt —, látom élsz. Kívánsz-<e egy kis töltöttkáposztát, füstölt szalonnával jól megágyazva, s tejföllel nyakonöntve? Azt mond­tam: legfőbb vágyam, a sok víz­befőtt krumpli, s rántottheves után. Akkor már ép vagy ' — mondta. — Jól dolgoztunk mi ketten. Te mért élni akartál, én meg mert hagytalak. Haném ezt a könyvet kölcsönadhatnád. Tudod, én ilyen ikisgyetpekhorcm- ban minden Verne-könyvet el­olvastam, de ez az egy valahogy nem került la kézembé. Fiai galambászkodtak. s en­nélfogva idejük jó részét a ház­gerincem. töltötték. Szóltak is töb­ben: miért engedi? Nem rendes fiúgyerek az, aki kezét.lábát el nem töri, amikor annak az ideije van — mondta, s fölnézett a két szőke kisebbikre, kik úgy ülték ott ia kémény mellett maguk is, mint a galambok. Hű, micsoda felháborodás tört ki az utcámkbéli asszonyok kö­zött. „M. doktor bácsi i meggon­dolatlan. Felelőtlen. És rendet­len is. Meg kell nézni az aszta­lát, magáért beszél. Ki milyen rendet itart maga körül, |olyan a felfogása is”. Ekkor már hire járt, hogy bombázni fognak. Kertszomszé­dunk. a szótlan tirpák \Pampuch bácsi kirakta üAes hordóit a ku- koricagóré mellé, hogy ■ legyén hely a 'pincében. Félesége, a volt cirkuszi pereces és limonádéjárus, akit magyanyárfí csak úgy hívott hogy Cifrajuli, kiállt a ház éllé, és felnézett az égre. Hadd bom­bázzanak —, mondta. — Elka­pom, és visszahajítom nekik. M. doktor bácsi hallotta és megmosolyogta. — Nem. tudlak én téged összerakni, te Juli, ha az a bomba az öledbe esik. I — Csak mi gyerekek hittük, hogy össze tudná. Azon az asztalom, a teniszlabda, mag a kitömött kar­valy között biztos van ,egy olyan tű. amellyel élétre varrna min­ket darabjainkból is. 1 Aztán bombáztak, s aztán az is elmúlt. Elmúltak a gyerekkori gyomorrontások, a görcsök, \ a nggyvanfokos lázak, |amire M. doktor 'bácsi futva jött, papucsa máig itt csattog emlékeim hosszú folyosóján, belép, ledobja hirte­len felkanyarítatt kabátját, s megkérdezi: mit ettél össze már megint, ebadta? S én ebben , a racionálissá merevülő világban csak fekszem hanyatt., szigorú rendbe rakott, leíkétlen t.rgyak, riasztó gépek, szörnyű ''’Ábelek, gégecsövek között, s mém 'idők mit mondani, mert nincs nek, csak a műszerek villog na’•, ti: .. kilenc ... nyolc, amíg a ZÉRÓ be nem kattan, s robbanó áramot nem indít gyúlékony szerveim fe­lé valami túlvilági jelfogó. Mester Attila HUNGAROTON­újdonságok karácsonyra A karácsony előtti héten jele­nik meg Leonard Bernstein bu­dapesti hangversenyének felvé­tele. A napokban már kapható lesz Kocsis Zoltán új lemeze, amelyén Brahms f-moll szonátá­ját játssza. Kincses Veronika új hanglemezén Mozart-áriákat éne­kei. Különlegesség lesz a Kelet­európai tekerőmuzsika című le­mez, amelyen magyar, bolgár, lengyel, ukrán és román népze­nei feldolgozásokat ad elő teke­rőlanton Mandel Róbert, e hang­szer avatott művésze. A könnyűzene kedvelőit újabb Kovács Kati-nagylemezzel örven­deztetik meg, a címe: „Érj utol...” Megjelenik Szűcs Judit „Szeve- revetlevek” című nagylemeze is, a külföldi együttesek közül pe­dig kapható lesz a Rolling Stones újabb, Big hits című lemeze. A gyerekeknek rock-lemezt készí­tett — Tündérkaszinó címmel — Eszményi Viktória, Mikó István és Radvánvi Bnlózs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom