Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-15 / 295. szám

1983. december 15. • PETŐFI NÉPE O 3 PORTRÉ MOLNÁR FERENCRŐL, INTERJÚ LEHÁRRAL Kacsóh Pongrác, az újságíró BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK Az átszervezés utáni feladatokra készülnek a kommunisták A Zöldségtermesztési Kutató Intézet széles körű kapcsolatot alakított ki nemcsak a ha­zai üzemekkel, vállalatokkal, hanem a világ több, zöldségtermesztési kísérletekkel foglal­kozó bázisával. A kutatók gyakran utaznak külföldi tapasztalatcserékre és számos or­szágból látogatnak hozzájuk. Egyre többen szereznek tudományos fokozatot. Néhány adat: eddig hárman kaptak tudományok dok­tora, tizenhatan kandidátusi, negyvenötén egyetemi doktori címet. Az idén a nemesí- tési munka eredményeként, tizenkét új zöld- ség-fajtajelöltet jelentettek be elismerésre, amelyből ötöt javasoltak köztermesztésre az erre illetékes szakemberek. ti A laskagomba nemesítésével és termesztéstech­nológiájának korszerűsítésével is foglalkoznak az intézet kutatói. Az intézet jellegéből követke­zik, hogy sajátos a pártszervezet munkája is. Kitűnt ez a vezetőség beszámolójából, amelyet dr. Vi­déki László titkár, tudományos főmunkatárs ismertetett a ZKI kecskeméti központjában tartott évvégi beszámoló taggyűlésen. A párttagok hatvan százaléka ku­tató. Az alapszervezetet főként tudományos munkával foglalkozó fiatalokkal szeretnék a továbbiak­ban is erősíteni. Az alapszervezet tagjait és ter­mészetesen az intézet összes dol­gozóját élénken foglalkoztatja a Tudománypolitikai Bizottság ha­tározata, melynek értelmében a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézetet 1984. január 1- től átszervezik költségvetési in­tézményből vállalatszerűén gaz­dálkodó intézetté. Ez segíti a ku­tatóhelyek munkájának további koncentrációját, illetve jobb együttműködését. Az alapozó jel­legű kutatások túlnyomóan a Ker­tészeti Egyetem,- a fejlesztő és alkalmazott kísérleti munka a leendő új intézet feladata lesz. A határozat az átszervezéssel párhuzamosan létszámcsökken­tést is előír. Az intézet pártalap- szervezetének vezetősége — a társadalmi szervezetekkel közö­A Minisztertanács 1977-ben ho­zott határozatot a licencfo-ngialam fejlesztéséről, az ezt követő négy évben azonban nem történt gyö­keres változás, pe-dliig giaadaságpo- Mtikai tennivalóink már ekkor megkövetelték, ho-gy a külföldi licencek lényegesen nagyobb .szerephez jussanak műszaki fej- 1 cdésü-n kb en, v e rsen yké p es-sé ­g-ün-k javításában. Népgazdaságunk 1,979-ben 885 millió forintot fordított licenc­vásárlásra, 1980—81-ben ennél lé­nyegesen kevesebbet, majd a tavalyi növekedés után a külliföl- di műszaki ismereteik megvételé­nek .költsége ebben az évben vár­hatóan ismét csökken. Mindez indokolta, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság szakértői átfogó vizsgálattal vegyék gór­cső alá a külföldi műszaki isme­retek „honosítását”, és ennék eredményeit, a licencvásárlás és -hasznosítás egész folyamatát. Az ellenőrzés kiterjedt az ipar. az építőipar, a mezőgazdaság és az élelmiszeripia-r 55 gazdálkodó egységére, csaknem- 100 lice-ncre, sen és a tudományos vezetőkkel összhangban, —, nagy körültekin­téssel foglalkozik ezzel a témá­val. Ez év végéig kell befejezni a létszámcsökkentést, azon igye­keznek, hogy minél zökkenőmen­tesebben, humánusabban hajtsák végre ezt a feladatot. Az intézet pártalapszervezeté- nek legfőbb törekvése, hogy az említett változások után ne le­gyen visszaesés a kutatómunká­ban, a szigorúbb szabályozók el­lensúlyozására számos intézke­dést javasolnak a kommunisták. Csökkenteni kívánják az általá­nos költségeket, olyan intézke­désekre ösztönöznek, amelyek gazdaságosabbá teszik a munka- szervezést, növelik az eredmé­nyességet. Jelenleg még bizony­talanság tapasztalható az átszer­vezéssel kapcsolatosan. Ezért a pártalapszervezet minden tagjá­val — már a beszámoló előkészí­tésekor — elbeszélgettek, figye­lembe vették javaslataikat, észre­vételeiket. Ezeket az eszmecseré­ket folyamatossá teszik, hiszen nemcsak a kölcsönös tájékozta­tást segítik elő ily módon, hanem egyúttal pártmegbízatásként is vállalhatják a tagok a tartalékok feltárását. A beszámoló feletti vitában is legtöbb szó a következő esztendő valamint 11 külkereskedelm-i vál­lalat tevéfcenységéne. A Minisztertanács határoza­ta óta történt kedvező változás: a beruházások többsége a terve­zett időn belül megvalósult, és valamelyest csőikként a szerző­déskötésektől a hasznosítás meg_ kezdéséig eltelt idő. Ugyanakkor ez utóbbi folyamat változatlanul rendkívül hosszú, á jelentősebb licencek bevezetésénél nem ritka az ötéves átfutási idő sem. Mi­ként a népi ellenőrök .megállapí­tották: a iicenchasznosítási fo­lyamat leggyengébb szakasza to­vábbra is a döntés.-előkészítés, majd a gyártás' előkészítésétől a termelés felfuttatásáig tartó munka. Gyakori, hogy az új ter­mék prototípusa, nullszériája már elkészült, és a gyártó csak ekkor kezd ho.zzá kooperációs parnereí- nek felkutatásához. A népi ellenőrök azt1 is meg­áll,apítotfák. hogy nem sikerült olyan érdekeltségi feltételeket teremteni, amelyekkel a vállala­tok széles körét ösztönözték vol­na termelési szerkezetük meg­feladataira való felkészülésről esett. A szigorúbb vállalati sza­bályozók az eddiginél még jobb munkára serkentik a kutatókat. Népgazdasági érdek, hogy a fon­tosabb zöldségfélékből a friss fo­gyasztásra, a konzerv- és hűtő­ipari feldolgozás céljaira, és az exportra szánt termékmennyiség a hazai nemesítésű fajtákból ke­rüljön ki. Az. intézet nemcsak a nemesítésért felelős, hanem a ter­mesztési technológiák kidolgozá­sáért, a szaporító anyagok előál­lításáért is. Mint vállalatnak úgy kell gazdálkodnia, hogy a sokféle feladatot teljesíteni tudja, amel­lett a gazdaságossági feltételeket is szem előtt ke^,tartani a ku­tatóknak. Mindez jelzi, hogy az átszervezés milyen feladatokat ró a pártalapszervezetre, a kommu­nista tudósokra, kutatókra. A taggyűlés befejezéseként a pártalapszervezet két nyugdíjasa, id. Szúnyog Károly és Kaszás Sándor 25 éves pártmunkásságá­nak elismeréséül oklevelet kapott, dr. Tapodi Jánosné pedig a párt­irodalom terjesztésében kifejtett tízéves munkássága elismerése­ként aranyjelvényt. Az elismeré­seket dr. Gulyás Erzsébet, a kecs­keméti városi pártbizottság tag­ja adta át. K. S. újítására, új, a korábbinál ered­ményesebb együttműködési' kap­csolatok kialakítására. Ez meg­nyilvánul többek között abban is, hpgy a külkereskedelem elvét_ "ve kezdeményez licencvásárlást, még ma is csekély —, sőt egyes területekem csökkent — a külföl­di. eredmények iránt rendszere­sen érdeklődő termelővállala­tok sízá.mia. A népi ellenőrök végkövetkez­tetése: az ország gazdasági hely_ zete miatt az elkövetkező évek­ben nem lehet reálisan számolni , a licencvásárlások nagyarányú növelésével. Ä következő idő­szakban azonban nagyobb fi­gyelmet kell fordítani azokra a licencvásárlásokra, együttműkö­dési formákra, amelyek a fej­lesztésiben. a termelésiben és az értékesítésbein tartós együttmű­ködést alapozhatnak meg. A versenyképesség növelése meg­kívánja a külföldről vásárolt .mű­szaki ismeretek tqvqbbfejlesztlé- sét, és a hatékonyabb hasznosí­tást. Mindez újfajta szemléletet és jelentős szervező munkát is igé­nyel. A zeneszerző neve mindenki­nek a János vitézt juttatja az eszébe. Érthető, már jeles pálya­társa is így lelkesedett érte: „A János vitéz tündöklő sikerének titka, hogy zenéjének megírását éppen Kacsóh Pongrgcra bízták, viszont az is, hogy Kacsóh tüne­ményes fölbukkanását főleg az magyarázza, hogy éppen a János vitéz megzenésítésére kapott megbízást”. Második, 1906-!han bemutatott alkotása, a Rákóczi sokak szerint legalábbis egyenér­tékű a számunkra már kicsit édeskés, népiesfcedő daljátékkal. Természettudósnak sem volt akárki. Summa cum laude, vagy­is végiig kitűnően tanulva kapott diplomát a kolozsvári egyete­men. Matematikai dolgozatait szakkörökben raagyrabeosül-ték. Leleményességét jellemzi: ta­pasztalati adatokból, a temetői keresztek dőlési szögéből. .irá­nyából állapította meg az 19,11- es kecskeméti földrengés köz­pontját. A hírős városban élt akkori­ban. 1909 őszétől 1912-ig a Kecs­keméti Állami Főreáliskola igaz. gatója volt. Gyorsain beilleszke­dett új lakóhelye kulturális éle­tébe. Énekkart szervezett, elő­adássorozatokat kezdeményezett a modern zene népszerűsítésére. Otthonosan érezte magát vidé­ken, ahol gyakran fölkeresték pesti .barátai. Molnár Ferenc — például — többször: itt beszélték meg a Liliom zenéjét 1909-ben. Újságcikkek írására is szorított időt. A Kecskeméti Lapok 1910. november 23-i számában olvas­ható Molnár Ferenc című tárcá­ja. A testőr bemutatásáról írta; elemezte a sikeres drámaszerző munkásságát, „írói tehetségének egyik legerősebb oldala a téma megtalálása. Rábukkan valami­re, ami .mellett ezren elmennek, és kavicsnak tartják. Egyszerre jön ő. felemeli, a kabátja ujjá- hoz dörgöli és a kavicsról kiderül, hogy .gyémánt. .. Ki ne látott volna biintalölkő csirkefogót a vurstliban, ki hit­te volna, hogy ezzel a történeté­vel öreg szalonkabátos pro­fesszorokat és gyémántos, parfü- mös asszonyokat könnyekre lehet fakasztani ? És Molnár megtette a „Liliom”-ban”. Nagyon érdékes a Lehár Fe­rencet bemutató írásig, Budapes­ten találkoztak: a Hercegkisasz- szony premierje előtti napokban. A Becsben élő világhírű muzsi­kus meghívta ebédre. Kérdezte Kacsóh véleményét a Ci'gánysze. relémről, A János vitéz kompo­nistájának tetszett a Lehár-mu- zsifca, ám nem tagadta fenntar­tásait. „— De figyelmeztetnem kell önt, hogy zenéje helyenként több mint magyaros, mert némelyik motívum egészen cigá.nyosan hangzik. — Erre törekedtem is. A cse­lekmény gzt kívánta, hogy a cii- gá.nyfiú érzéseivel kapcsolat­ban vallj am be a magyaros mo­tívumokat. Nem csinálhattam tehát művészien stilizált magyar muzsikát, mert az éppen stílus­talan lett volna”. A beszélgetés során szó esett a magyaros ritmikáról, Lehár ter­veiről, a kecskeméti zeneéletről. A több tucatnyi Kacsó-h-cilkk között különösen figyelemre mél­tóak zenekritikái. Újságíróként is illő és érde­mes számontartani a száztíz éve született zeneszerzőt. H. N. HÁZI JOGTANÁCSADÓ Az öröklés Az „ember halálával hagyaté­ka mint egész száll az örökösre” — mondja a Polgári Törvény- könyvünk. Ez a mondat magában foglalja az öröklés lényegét, amely nem egyéb, mint az, hogy az ember vagyona átszáll valaki másra. Ez azonban a gyakorlat­ban korántsem ilyen egyszerű. A polgári perek jelentős része az örökösödéssel kapcsolatos. Az alapvető ismeretek hiányára utal az is, hogy a Jogi tanács­kérő levelek jelentős része is valamilyen öröklési ügy miatt íródott. Ezzel a témával foglalkozik a Házi Jogtanácsadó idei 10. szá­ma. Néhány alcím az öröklés minden részletkérdésére kiter­jedő főtémánkból: Ki részesülhet a hagyatékból? Milyen formái vannak az örök­lésnek? Ki lehet örökhagyó? Ki .lehet örökös? Ki érdemtelen az öröklésre? Mi az öröklésről való lemondás? Mikor nem örököl a házastárs? Mi értendő a törvé­nyes öröklésen? Hogyan örököl­nek az örökhagyó leszármazol? Örököl-e az örökbefogadott? Mi az osztályrabocsátás? Mikor örö­köl a túlélő házastárs haszonél­vezetet? Hogyan váltható meg a haszonélvezeti jog? Hogyan örö­kölnek .a felmenő és az oldalági rokonok? Mi az ági öröklés? Me­lyek a végrendelkezés személyi feltételei? Mikor érvénytelen a végrendeletbe foglalt juttatás? Hogyan kell az örököst megne­vezni? Ki tekinthető helyettes örökösnek? Mi a köteles rész? Ki jogosult a köteles részre? Mit jelent az öröklés megnyílta? Mi­lyen esetekben kötelező a hagya­téki eljárás lefolytatása? Milyen hatállyal adhatja át a közjegyző a hagyatékot? Mi az öröklési bi­zonyítvány? KASTÉLYISKOLA KNEB-vizsgálat külföldi licencek hasznosításáról ,^2«isÉáÉi! • Három Pápa környéki község felsőtagozatos diákjai december eleje óta a kastélyiskolában tanulhatnak. A magyargencsi teljesen leromlott, romos kastélyt hét és fél millió forintért hozták helyre, ahol négy tantermet, úttörőszobát, tanárit és kondicionálótermet alakítottak ki, hogy biztosíthassák a megfelelő körülményeket a kor­szerű oktatáshoz. CIKKÜNK NYOMÁN Szélesítik az utat Lapunk november 4-,i számában Jogos az igényük, de ... címlmel cikket közöltünk az 52-es számú útról leágazó Izfcák—Kiskőrös közöt­ti út álla pofáról. Ebiben azt tettük szóvá, hogy az út 8—10 kilométeres szakaszán az útpálya keskeny, és burkolata elárvult. Cikkünkre a KM Szegedi Közúti Igazgatóságának .vezetője, Németh Sándor a követke­zőket válaszolta: „Az 5301 jelű út 7,9—10 kilométeres szakaszának szélesítését 1985. évre tervezzük. A 0,0—7,9 kilométer közötti szakasz jelenleg 5 méter széles, ennek további szélesítése 1986-ban kénül sorra. A közölt idő­pontig természetesen a jelenlegi útburkolat fongailomikíépes állapotban tartására a szükséges fenntartási jellegű munkáikat folyamatosan el­végezzük”. ­MUNKA NÉLKÜL JÓL ÉLNI Ahogy Móritz elképzelte... BŐSÉGES VETŐMAGKÉSZLET A magyar fajták előretörése Á prilis végén lépett ki a íegyház kapuján, miután — mint visszaeső — letöl­tötte vagyon elleni bűncselekmé­nyek miatt kiszabott 4 év szabad­ságvesztés büntetését Móritz Zol­tán 29 éves., dunaújvárosi (Pető­fi S. u. 16. sz.) Iákos. Ez már a harmadik eset volt, amikor túl­esve a büntetésen, választania kellett: változtat addigi életvite­lén, szakít a bűnözéssel, vagy folytatja, amit a börtönévek ide­jén megszakítani volt kényte­len. A Változásra megvolt a lehe­tősége, mert szüleinél lakhatott, sőt megfelelő munkát is kapott a Dunaújvárosi Építőipari Válla­latnál. A rendezett munkáséletet azonban most sem találta meg­felelőnek; munkahelyét rövid idő után otthagyta, a szülői háztól pedig elköltözött. Magával vitte öccse útlevelét, és hasonlóságu­kat kihasználva azzal Romániá­ba és Bulgáriába utazott. Kül­földi útjával kapcsolatban a til­tott határátlépés mellett még más bűncselekményeket is elkö­vetett. Hazatérése után elvetődött Százhalombattára, ahol egy, az utcán parkoló lezárt személygép­kocsit felnyitott és ellopott. Több hétig használta a gépkocsit, míg­nem az Sárszsntágotán elromlott. Egy kisiparosnál javíttatta meg, de rövidesen újra üzemképtelen­né vált. Autómentővel vitette vissza a szakemberhez azzal, hogy cs.ak hozzá van bizalma. Ez meg is tette a hatását, mert ami­kor a mestert arra kérte, vigye el kocsival Székesfehérvárra, ő felajánlotta, hogy az utazáshoz kölcsönadja a gépkocsiját. Mó­ritz kapva kapott az alkalmon. Másnap megállapodásuknak megfelelően visszatért, de — mint utóbb kiderült — ez csak a bizalom erősítését szolgálta. Az­zal az ürüggyel, hogy a kocsi ja­vításához próbál alkatrészt s be­szerezni, továbbra is kölcsönkér­te a kocsit. A tulajdonos — az előzmények után — természete­sen ebbe is beleegyezett, s Mó­ritz ettől kezdve — elfogásáig — ezt a járművet használta bűncse­lekményei elkövetéséhez. Az „országjárás”, a gyorsan kialakult „baráti kör" rendszeres vendégül látása azonban sokba került. „Elég nagy lábon éltem, költöttem, így a pénz nagyon fo­gyott” — mondotta kihallgatása­kor Móritz. Ezt erősítette meg barátnője is: „Megismerkedésünk óta állandóan ő fizetett -minde­nütt. Gavallér módon csinálta, szinte szórta a pénzt”. „Jövede­lem” után keltett tehát néznie. Elhatározta, hogy az útjába eső boltokba betör, és lopásokból szerzi -meg a létfenntartásához és a szórakozásához szükséges anya­giakat. Dunapatajon betört a Tüzép- telep irodájába, és még akkor éj­jel egy divatáru-kiskereskedő boltjába, Tömörkényen ugyan­csak a Tüzép-telep irodájába, Kajdacson az élelmiszer- és az iparcikk boltba. Ezekkel a bűn- cselekményekkel több mir»t 75 ezer forint kárt okozott. A lópott dolgok között volt készpénz, ital, cigaretta, ruhanemű, kozmetikai cikk, több magnetofon, kazetta, zsebszámológép és sok egyéb, ami éppen a kezeügyébe került. A lopott tárgyak egy részét pénz­zé .tette, de volt amit környezeté­ben -nagyvonalúan elajándéko­zott. , Móritz. Zoltán viselkedése vé­gül is feltűnt az embereknek, és felhívták rá a rendőrség figyel­mét. Éppen a dunapataji Szelidi- tavon csónakázott, mikor igazol­tatták. Ro-mán állampolgárnak mondta magát, azonban semmi­féle személyi okmányt nem tu­dott felmutatni. Előállítása után csakhamar ki­derült, hogy a közelmúltban Du­napatajon történt betöréses lopá­sokkal alaposan gyanúsítható. Rövidesen tisztázódott személy- azonossága is, amit azért igyeke­zett eltitkolni, mert a többszörö­sen büntetett előélet az elkerül­hetetlen büntetés időtartamát je­lentősen meghosszabbítja. Az ügyben a nyomozást a kö­zelmúltban fejezte be a kalocsai rendőrkapitányság. A leírtakon kívül még számtalan- kisebb-na- gyobb bűncselekmény van Móritz rovásán. A két kötetbe rendezett iratokkal az előzetes letartózta­tásban lévő gyanúsított is meg­érkezett, az ügyészségre. F. I. Az elmúlt években a magyar növénynemesiítőfc egész sor új fajtát, hibridet állítottak elő, ezek jó része már a köztenmesaté-s- ben van. A Vetőmaigterimelitető és Értékesítő Vállalat összesítése szerint újabban mindenek­előtt a kalászos gabonáknál fi­gyelhető meg a magyar fajták előretörése, amely a korábbi években a kukorica „fajtaváltásá­nál” bekövetkezett folyamatot követte. iBú.zából az ősszel negyven faj­ta állt a termelők rendelkezésé­re. Közöttük ott voltak a leg­újabb, egyelőre még kísérleti cé_ lo-ka-t szolgáló fajta jelöltek, ame­lyeket ezúttal nagy, összefüggő részeken vizsgáztatnak. A terme­lőknek kevesebb vetőmagra volt szükségük, mint egy évvel ko- ráb-bairt; az aszály ugyan csök­kentette a vetömag-mennyiség-et, ám kitűnő minőségű sza-porí-tó- any-a-got sikerült fogni, és így kevesebbel is beérhették, nem volt szükség „rátartásra”. Rozs­ból öt fajta vol-t készletben, az eladott mennyiség nagyjából az elmúlt évihez h-asonló. őszi ár­pából a tavalyinál többet érté­kesítettek. Ezúttal már 14 fajta vetőima-gját forgalmazták. Az ér­deklődés azért n-ő-t-t meg, mert az ú-jiabb nemesítésű növények rne-g- hiatároz-o-tt talajokon többet te­reimnek a búzánál, és ezzel -meg­szűnt az üzemek* korábbi tartóz­kodása; szívesen használják az őszi árpát, amelynek -a termőte­rülete évről évr-e növekszik. A vállalat az 1984. -évi tavaszi vetésekhez megfelelő készlettel rendelkezik. Kilenc tavaszi árpa és négy zab vetőmagját kínálják, ezek többsége még külföldi — csehszlovák, NDK-beli, és hol­land — ám kipróbálás ala-tt van­nak a miagya-r fajták is. Kukori­cából több minit 40 hibrid ál-1 miajd rendelkezésre. Ennél a nö­vénynél az aszály befolyásolja a vető-ma-gkíná-la-tof, ezért részben a tartalékkészleteket is felhasz­nálják, és várhatóan saülkség tesz egyes hibridek helyettesítésére is. Megkezdték a kistermelők ta­vaszi vetőmagkészletének cso­magolását. Még ebben a hónap­ban a tavaszi készlet 90 száza­lékát kiszállítják a boltokba, il­letve az elosztó raktárakba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom