Petőfi Népe, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-13 / 268. szám

1983. november 13. • PETŐFI NÉPE • 3 TÁMADÁS DÉLRŐL ÉS KELETRŐL így szabadult föl Solt és környéke Harminckilenc éve annak, hogy a harci zaj elhallgatott a Duna partján. Bárhol járunk, mindenütt szovjet hősök sír­jait látjuk itt. Űj élet született azóta a Duna mellett. De hogyan is szabadult fel járásunk? Sz. A. Andruscsen- ko altábornagynak, — a Szovjetunió Hősének — visszaem­lékezései tájékoztatnak a majd négyévtizedes eseményekről. megkezdésének pillanatától a hadtest szorosain zárkózzon fel a 4. (gárda gépesített hadtest előtt tevékenykedő magasabb egysé­gekhez. Legyen készenlétben erőL tetett menet kifejtésére Pest bír. tokba vételének időszakában. Pa­rancsot adott a tiszai átkelőihe­lyek oltafllmazásániaik megszerve­O A felsza­bad it á.si hadműveletek résztve­vőinek egy csoporti» felkereste a régi harcok színhelyét. A frontparancsnok útmutatásai „A hadtestparancsnok elvtárs- •saJl ímegé rkeztünk a 2. Ukrán Front törzséhez. A frontparancs- notk — R. J. Malioovszkiij, a Szov­jetunió marsaiig» — azonnal fo­gadott (bennünket. Éreztük, hogy a fremit párám esmoikának jó han­gulata van. Meg is volt miniden oka az örömmé, ugyanis a front csapatai sikeresen befejezték a debreceni támadó hadműveletet, a balszárnyon sikeres átkelést hajtottak végre a Tiszán, felsza­badították Magyarország égy ré­szét és Budapest birtokba véte­léért indítandó támadásra ké­szültek. Malinovsz.kij a hadtest össz- panitosiítottBága, az egységeknek személyi áJUoimiánmyal, fegyverzet­tel való feltöltöttsége. a harco­sok, tiszthelyetteseik, tisztek er­kölcsi-,politikai állapota és harci tapasztalata iránt érdeklődött. Befejezésül, a kővetkezőket mond­ta: — Súlyos harcok következnek, könnyű győzelemre ne számítsa­nak. A hitleristák halálra szánt makacssággal fognák harcolni. 1944. október 29-én este paran­csot kaptunk a front törzsétől. Eszerint a hadtest a front tarta­lékából a 46. hadsereg alárendelt­ségébe került és a továbbbiakban jelentős szerephez jutott a ma­gyar főváros birtokba vételében. Október 30-án a hadsereg pa­rancsnoka — I. T. Sfaniin altá­bornagy, a Katona Tanács tag­ja — a törzsi önök jelenlétében megszabta a hadtest feladatát aiz alábbiak szerint: Két egymást követő éjszakai menet után a törzs összpontosul­jon Csomigrád dlél-myugat körze­tében. Ezt 'követőem, a, 68. gárda lövészhadosztályt adja át a 4. gárda gépesített hadtest hadmű­veleti alárendeltségébe, a főerők. kel pedig — a 99. és a 316. lövész, hadosztály — húzódjon előre az előtte működő egységek mögött. November 2-án 10 órára vegye birtokba Kiskunfélegyháza—Sza­badszállás,—Solt terepszakaszát, majd a Duna keleti partja men­tén támadjon Budapest irányába. Külön .munkahelyet, és három órát biztosított részünkre ahhoz, hogy az elhatározást kidolgozzuk. A hadműveleti terv Hosszú, erőltetett menetet kel­lett végrehajtani, olyan viszo­nyok között amikor a hadtest mindkét szárnnyá nyitott volt. A menet időszakában helyi harco­kat kéllett vívni a hitleristák szétszórt csoportjaival, .melyek az első lépcsőben .támadó csapataink hátában maradtak. Igmat Mihajfovics Vidiborec al­ezredes — a hadtest hadművaijeti vezetője — azt javasolta, hogy a 4. gárda gépesített hadosztállyal való szoros együttműködés bizto­sítása érdekében küldjünk egy operatív csoportot a hadtest- törzsbe, a 99. és a 316. lövészhad­osztály személyi állományát pe­dig .menetüteméniék .növelése ér. dekében ültessük gépkocsikra, il­letve fogatolt járművekre. Grigorovi.es vezérőrnagy elfo­gadta ezeket a javaslatokat. Szomszédságunkban — egy má­sik szobáiban — Vladimir Ivano- v.ics Zsdanov vezérőrnagynak, a 4. gárda gépesített hadosztály parancsnokániák a csoportja tar­tózkodott. Velük a legfontosabb kérdésekben, azonosítottuk néze­teinket. pontosítottak az együtt­működés és a páncélos elhárítás megszervezése érdekében teendő feladatokat. Erőltetett menet Elkészült az elhatározás. Lénye­ge a .következő volt: november elsejéről másodikára virradó éj. jel két menetvonalon 80 kilomé­teres erőltetett menet végrehaj­tása. A 99. lövésahadosztály Csongrád—K iskunlfélegyháza északi szegélye, Kecskemét— Izsák—iFülöp&zállás elérésével tá­madjon északra: Szabadszállás— Kunszen,t,miklós;—Bugyi irányába. A 316. lövészhadosztály menjen, a Kiskunf élegyháza—Izsák—Fii- löpsizállás ,menetvonalon, s a to­vábbiakban itámadjon, északra: Szalkszentmárton—Dömsödl— Dunaharaszti felé ... A támadáishoz szükséges meg­indulási terepszakasz birtokba vételére a hadtest mindkét had­osztályból ,gyorsan, ,mozgó oszta­gokat küldjön ki. Ezek állomá­nyába egy deszantókkal meg­erősített roham,lövegosztály (SZU —76) és egy zásZlóalj gyalogság is tartozzék. A 99. és a 316. lö- vészhad.oisztályök parancsnokai tartsanak fenn. szoros együttmű­ködést a 4. gárda gépesített had­testtel. valamint a 68. gárda lö- vészh adosztálynak előrevetett egységeivel, ók szervezzék meg a felderítést és a harcbiztosítást is. A 99. lüvészihadosztály pa­rancsnoka pedig- különös figyel­met fordítson a jobbszárny biz­tosítására. Végül a -316. lövész- hadosztály parancsnokának fel­adata lesz .megszervezni a Duna vonalának felderítését. Az elhatározást a hadseregpa­rancsnok jóváhagyta, és utasí­tást adott arra, hogy a menet zésére az ellenség- légi csapatai ellen.” A felszabadító szovjet csapa­tok és a hozzájuk csatlakozott ro­mán egységek dél és kelet 'felől: közelítették meg, majd érték el járásunk területét. Gyors előrenyomulás 1944. október 30-án: Drágszél és Ordas, október 31-én: Hajós, Dusno'k, Fájsz, Mikké, Bátya, Ho­mokmégy, öregcsertő, Szakmar és Dunaszentbenedek, november 1-én: Folktő, Úszód, Géderlalk, Du. n.apa t áj és Harta, november 2-án: Dunatetétlen, valamint Szailk. szentmántan. november 3-án pe­dig: Űjsolt, Apostag, Dumavecse és Tass község szabadult fel. 1944. november 4-én — a reg­geli órákban — a hitleristák egy egész har c koicsih ad test e t össz­pontosítottak Budapest térségé­ben, Ez a. hadtest nemcsak, hogy szívósan ellenállt, hanem két irányból , ellencsapást mért a 46. hadsereg csapataira. Egy hareko- csicsoport Pilis .térségéből La~ josmizse, a másik Duriaf öldlvári— Solt térségéből F.üLüpszálláe irá­nyába mént csapást. „A 46. hadsereg csapatai elhá­rították a németek ellencsapásait, naigy veszteséget Okozva vissza, verték őket iki indulási állásaikba — írja Sz. A. Andrjuscsenko.’’ 1944. november 13-án. szabadult fel Solt. 1944. november 14-e hoz­ta meg Dunaegyháza község fel­szabadulását. Eklkor a szovjet csapatok a Solt-—-Dunaegyháza mellett kiépült dunai hídfőt —* rajtaütésszerűen — elfoglalták. A fasiszta erőkből — menekülés közben — sok katona a Dunába fulladt. Ezeríkétszáza-n pedig fog­ságba estek. A hősi halált halt szovjet katonák hamvait a solti református temetőben hántol­ták el. < * Harmincnyolc év távlatából is .messze száll a szélben a ró­luk éneklő költő szava: „Szergej. Iván. Nydkoliáj nyugodjatok bé­kében.” Az itt élő emberek pe­dig azon fáradoznak, hogy a .vér­áztatta föld valójában jó anya­ként bánjon a .hősökkel és örök­ségükkel. hogy imég szebb, .még emberibb élet bontakozzék ki rgj-ta az élők számára. Dr. Nagy Béla í 5 Az elmúlt időszakban sokat beszéltünk — és beszélünk még ezután is — a választás de­mokratizmusának szélesíté­séről annak ürügyén, hogy társadalmi vitafórumok előtt volt az új választási törvény- javaslat. Ennek egyik új — és alapvetően fontos — vonása, hogy kötelezővé kívánja ten­ni a kettős vagy többes jelö­lést. Erre egyébként eddig is volt törvényes lehetőség, mellyel számos helyen éltek is a választópolgárok. Mindezt azért említem meg, mert a hét első két napján ré­szese voltam az időközi vá­lasztások előtti képviselői je­lölésnek Bács-Kiskun megye 6. számú választókerületében Izsákon, majd Bugacon, és úgy éreztem: immár az új tör­vénytervezet (majdan törvény) megvalósításának a főpróbá­ján voltam jelen. Miért? Először is azért, mert — bár most még nem kötelező — két jelöltet állított a Ha­zafias Népfront: két politikus ember személyében. Másod­szor: kettőjük mellé — a leg­demokratikusabb módon — még két jelöltet állítottak a jelenlevők. Mind a négyen Jelölés felkerülhettek volnak a jelö­lőlistára, ha megkapják a résztvevők 33 százalékának nyílt szavazatát. Nem így tör­tént. Mint arról pénteki lap­számunkban hírt adtunk, vé­gül egy jelölt maradt. Meg­jegyzem: csupán kilenc sza­vazaton múlott, hogy nem ketten indulnak majd a vá­lasztáson. Harmadsorban azért is amolyan főpróbának érzem ezt a jelölést, mert a gyűléseken nyílt és őszinte vi­ta alakult ki, melynek során sokan elmondták véleményü­ket a jelöltekről. Szóltak mel­lettük és ellenük, és komoly indokok felsorakoztatásával próbálták meggyőzni lakótár­saikat, befolyásolni állásfog­lalásukat. Természetesen „csomagot” is kapott útravalóul az új képviselőjelölt, melyben ben­ne foglaltatik mindaz a kí­vánság, melynek a teljesülé­séhez kérik majdani képvise­lőjük közreműködését, segít­ségét. E helyütt nem sorolom fel, hogy az Izsákiak, a bugaciak és a választókerülethez tarto­zó többi település lakói mi minden jogos kérést „csoma­goltak össze”. A leendő kép­viselő kötelessége lesz majd, hogy minden lehetőségét ki­használja azért, hogy válasz­tóinak a javát szolgálja. Tudni-kell azonban: a kép­viselőnek nincs pénze fejlesz­tési célokra, s csak olyasmit tud elérni, kiharcolni első­sorban amihez választókerü­lete is hozzáadja a maga tár­sadalmi erőforrásait, vagyis az összefogás erejével ala­pozza meg a képviselő mun­káját. Csakis ily módon köny- nyebbülihet meg az a bizo­nyos nehéz csomag: ha a kép­viselő törekvéseivel párosul a közösségek áldozatkészsége. Így van ez mindenütt ma, amikor bizony — enyhén szól­va — nincs könnyű helyzet­ben a népgazdaság. Egyébként nem fér kétség ahhoz, hogy a 6. számú vá­lasztókerület vezetői, vezető testületéi, társadalmi és tö­megmozgalmai a legjobb part­nerei lesznek a november 26- án megválasztandó országgyű­lési képviselőnek. Rapi Miklós • A soltvadkerti Szőlőskert Szak- szövetkezet ezertonnás hűtőházá­ban golden, starking és jonatán almafajtát tárolnak a nagyüzemi ültetvények és a tagsági kertek terméséből. Hétszáz tonnát kül­földre is eladtak, csehszlovák és szovjet exportra. • A dusnoki Munkás—Paraszt Tsz fűszerpaprika-feldolgozó, szá­rítótelepén a kézzel szedett csöve­ket felfűzve vagy mfianyaghálóbó! készített zsákokban érlelik. A ter­mészetes fermentálódás is a mi­nőség megóvását szolgálja. (Méhesi Éva felvételei) • Látványosságnak sem utolsó a Hosszúhegyi Állami Gazdaság hajó* si pincéje. A Vasa Csaba szobrászművész által díszített hordókban állandó, 10—12 fok körüli hőmérsékleten megőrzi minőségét az ex­portra szánt ital. Milliárdos érték a tárolókban • A kunfehértói Előre Tsz-ben nagy befogadóképességű magtár­ban őrzik a kukoricát. Amit zsák­ba felszednek, azt a háztáji gaz­daságoknak adják át. A többit a baromfitenyésztő, -feldolgozó tár­sulás rémi takarmánygyárának szállítják. • A ZÖLDÉRT Vállalat kiskőrösi telepén burgonyát, almát, kerti veteményt tárolnak a téli, tavaszi hónapokra. Képünkön zellert rak­nak prizmába és a fagytól szalmá­val, majd földtakaróval védik a vállalat dolgozói. • A Duna—Tisza közén az aszály miatt kevesebb burgonya termett. Hiány mégsem lesz, mert a Kiskunhalasi ÁFÉSZ Borsodból, Szabolcsból szer­zett és raktározott be nagyobb mennyiséget. • Szabadszálláson bortárolót épített az Aranyho­mok Tsz. Az 1983-as befejezésű beruházáshoz álla­mi támogatást is kapott a közös gazdaság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom